Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

' I960. OKTÓBER 27. NAPLÓ 3 Újjáélednek az üzemi kórusok í/h II hajdani munkásdalárdák hagyományának ápolása nem mindig volt éppen zökkenő­mentes. Egy-egy énekkar meg­szervezése, együtt-tartása, mű­sorának biztosítása nagy gond­dal, munkával jár, s maga a kórus, mint műfaj sem talált mindig egyöntetű támogatásra. De a pécsi üzemekben mindig ideadtak lelkes hívei a kollek­tív éneklésnek, s elmondhat­juk, hogy a kórusok munkájá­ban csak időszakonként állt be visszaesés, amelyet rendszerint újabb fellendülés követett. Most arról beszélhetünk, hogy újra fellendülőben van az üze­mekben a kórus-mozgalom. Ennek egyik legszebb példá­ja a Pécsi Szénbányászati Tröszt egy hónappal ezelőtt alakult vegyeskórusa. Mintegy ötven dalos jelentkezett a kó­rusba. Egy részük a Pécsi Szénbányászati Tröszt köz­pontjában, másik részük a pécsszabolcsi bányában dolgo­zik. ennek megfelelően a kó­rus egy része a bányaigazgató­ság kultúrtermében, a másik pedig a Puskin Művelődési Házban tartja próbáit. Ez a kettéosztotta ág természetesen Jandó Jenő zenetanárnak okozza a legnagyobb gondot, aki arra vállalkozott, hogy a széntröszt vegyeskórusát ve­zeti. A két részléggel külön- külön kell lebonyolítania a próbákat. A próbák szép eredményt Ígérnek. A kórus most első­sorban november 7-re akar jól felkészülni, hogy az ünnepsé­gen jól szerepelhessen. Ennek megfelelően műsorára tűzte a magyar és a szovjet Himnuszt; ezenkívül Lóránt: „A párttal, a néppel” című kórusművét, Horváth Mihály orosz népdal- sorozatát, Arutyunjan Pohár- kos zöntő-jért és a „Kantáta a hazáról” című kórusművet. Néhány mozgalmi induló és klasszikus mű már szerepel a széntröszt énekkarának reper­toárján. Ezekből a Pécsi Rádió kíván felvenni néhányat, s így »menet közben” a rádiófelvé­telre is készülnek. A kórus vezetőjének távo­kból terve, hogy a Pécsbánya- telepen és Vasason jelenleg •Hűködő bányászkórusok bevo­násával nagy, központi bá- tlyászkórust szervezzen. Ennek a nagy, központi együttesnek » kialakítása természetesen még nagy munkát igényel, de a terv egészségesnek látszik, hiszen valószínű, hogy ezzel a nagyobb együttessel már iga­zán komoly feladatokra is le­het vállalkozni. Hetenként kétszer próbál a MÁV igazgatóság énekkara is. Hetvenöt vasutas dalos jele­nik meg minden kedden és pénteken a vasutas művelődési házban, hogy Horváth Gyula zenetanár vezetésével gyako­rolja énekszámait és újakat is tanuljon. A MÁV énekkar közelebbi feladata is a november 7-re való készülődés. A vasutas da­losok is szorgalmasan tanulják a mozgalmi indulókat. Az év folyamán azonban idegenben is szerepelnek még: december 5-én Nagykanizsán lépnek fel. Szerepet kap a MÁV kóru6 a Filharmónia operasorozatában is. Ez a gazdag program foko­zott szorgalomra buzdítja a kórus tagjait. Érdekes kezdeményezést is valósítottak meg a vasutas dalosok. Elhatározták, hogy ezután nemcsa/k a próbákon találkoznak, hanem igyeksze­nek közelebbről is megismer­kedni egymással. Ezért két­havonta klubnapokat tartanak, amelyeken szakmai előadást hallgatnak. Az előadás után közösen vacsoráznak (termé­szetesen „ki-ki-alapon”) és a fiatalok táncra is perdülnek. Ezek a vidám összejövetelek már eddig is segítettek össze­kovácsolni az énekkar kollek­tíváját. Igaz, hogy az első ilyen klubnapon nem éppen szakmai előadás hangzott el, hanem egyik kórustag részt vett a ró­mai olimpián és élményeiről tartott diafilmvetítéssel kísért előadást. De az is igaz, hogy az újszerű rendezvény nép­szerűségének cseppet sem ár­tott. Sőt. Á következő hasonló találkozóra majd november végén kerül sor. A Pécsi Közlekedési Válla­lat 81 ta(gú kórusa hasonló len­dülettel készülődik. Itt nem is új fellendülésről van szó, hi­szen az énekkar állandóan és rendszeresen működik, fejlő­dik. Most érdekes meglepetést készítenek elő: Az idén meg­rendezendő Erkel Ferenc em­lékünnepségen kívánnak sze­repelni, s ez alkalomra Erkel Ferencnek Petőfi Sándor „El­vennélek” című versére írott kórusművét tanulják be. Ezt a kórusművet Erkel Ferenc pé­csi látogatása alkalmából írta, a pécsi daloskor számára, me­leg fogadtatásának viszonzása­képpen. A közlekedési dolgozók kóru­sa is készül természetesen no­vember 7-re. Az ünnepi mű­sorban munkásmozgalmi indu­lókat fognak előadni. A közelebbi terveikhez tar­tozik még az is, hogy elláto­gatnak az üzem által patronált siklósnagyfalusi termelőszövet­kezetbe, s ott a tsz tagjai szá­mára hangversenyt adnak. Ez alkalommal tesznek egy kis kerülőt Harkány felé is, ahol majd a reumakórház betegei­nek szereznek kellemes per­ceket műsorukkal. Vannak azután az énekkar­nak távolabbi tervei is, ame­lyek megvalósulása — mint Inokay elvtárs mondotta — 95 százalékban bizonyos. Április­ban a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének nemzetközi konferenciája lesz. A jövő hé­ten tárgyalják meg, hogy a pécsi kórus milyen műsorral vegyen részt ezen. Előrelátha­tólag a konferenciára meghí­vott valamelyik baráti ország népdalát tanulják be eredeti nyelven. Hogy melyikét, art ezután döntik még el. Számí­tanak arra is, hogy részt vesz­nek majd a jövő évben Szol­nokon rendezendő országos dalostalálkozón is és ott a le­hető legjobban kívánják kép­viselni a pécsi dolgozókat. Elmondhatlak végül is, hogy a pécsi üzemi kórusok mun­kájában ismét fellendülés ta­pasztalható, ismét gazdagodik és szélesedik ez a szép moz­galom, s nemcsak Pécs közön­sége gyönyörködhet a szépen előadott kórusművekben, ha­nem a pécsi dalosok az ország más városaiban is öregbítik a pécsi kórusmozgalom hírne­vét. Termelőn%övethe%eti önsegélyesés Közlekedési ankét a Dunántúli Napló szerkesztőségében A Dunántúli Napló belpoli­tikai rovata kedden délután a szerkesztőség klubhelyiségé­ben a rendőrség, ügyészség, közlekedési vállalatok és szá­mos üzem képviselői vél ankétet tartott a város, illetve a me­gye közlekedésrendészetéről, a közlekedési balesetekről; Az ankéton megjelentek hozzászólásaikkal, javaslataik­kal segítséget nyújtottak ah­hoz, hogy a sajtó az eddigiek­nél is hathatósabban segítsen a közlekedési balesetek meg­előzésében; A termelőszövetkezetek meg­erősödésének, a tagok egymás közötti összetartózás érzésé­nek, a közösségen belüli csa­ládias érzés kibontakozásának nagy szerepe van a termelő­szövetkezetek fejlődésében. Ezért fontos az, hogy a tsz tag­jai bajbajutott társukat és ki­öregedett tagjaikat a törvény által előírt kötelező juttatások feltétlen biztosításával, de azon túl is öntevékenyen segítsék. A tsz tagjainak szociális ön­segélyezésére a gazdasági ala­pot a szociális és kulturális alap biztosítja. A szövetkezeti törvény kö­telezi a tsz-eket, hogy a ta­gok között kiosztásra kerülő természetbeni és készpénz­részesedésnek a közgyűlés által megállapított hányadát, de legalább 2—2 százalékát a szociális és kulturális alap­ba helyezzék. A törvény tehát lehetőséget nyújt arra, hogy a 2 százalék­nál magasabb összeget fordít­sanak erre az alapra. Igen lényeges az, hogy ezt az alapot a valóságban is az arra rászorulók részére hasz­nálják. A kulturális alapot ami a fenti módon félretett összeg fele, a tagok tovább­képzésére, oktatásra, valamint a szórakozási lehetőségek biz­tosítására kell fordítani. E cél­ból könyvtárat kell létesíteni és azt szakkönyvekkel és szép- irodalmi könyvekkel felszerel­ni. Sok tsz ebből az alapból rádiót és televíziót vásárolt. Ezekben a tsz-ekben munka­idő után a tagok közösen szó­rakoznak. művelődnek. A fiatalság szórakozási és sportigényeinek kielégítésére £iz alapból sportfelszereléseket kell vásárolni, kultúrházat, de legalábbis egy kultúrtermet kell részükre biztosítani, ahol közösen szórakozhatnak és nem kívánkoznak a kocsmába. A kulturális alap terhére a tsz-ek jól dolgozó és művelőd­ni vágyó tagjaikat bel- és kül­földi társasutazásokra küldhe­tik és a jól dolgozó tagok ré­szére együttesen vagy a fiata­lok részére belföldi kirándu­lásokat szervezhetnek. A szociális alap képzése és növelése nemcsak a törvény által előírt, de erkölcsi köte­lessége is a fsz-nek. Ebből az alapból segélyezi a szövetkezet a betegség miatt keresőképte­lenné vált tagjait, a szülő nő­ket és a törvény szerint nyug­díjban nem részesülő örege­ket. A dolgozó asszonyok mun­kájának megkönnyítése vé­gett bölcsődéket, napközi otthont létesíteni az alapbóL NEM TRÉFA KATTOQ A SZAMOLÓQÉP es A takarítónő hozta? —A széldeszka 40 köbméter..i Nem, én hoztam. — Kertjében nevel te? — Nincs kertem. ** Úgy vettem. — És ha elhervad? — Akkor újat ve­ssék. Legkedvesebb virágom a szekfú. Egyhangúan kattog a számológép. Sok férfi csaik szép giz-gaznaík tekinti a virágot. A nők szere­tik. Számukra egy szép csokor élmény- nyél ér fel, mert lel­kiviláguk gazdagabb és árnyaltabb, mint a miénk. —* Írja: árammeg- takaritás 4600 kilo­watt. A falon két nagy­méretű festmény. Az egyik Gábor Áront ábrázolja, legényei és ágyúi társaságában Előtte kardos, sar­kantyúi és csókás honvédtiszték, szín­pompás egyenruhá­ban. Bem apó széles- karimájú viselt kalap ja a kép szélén sze­rénykedik. m Szép festmény! *** Igen, nagyon szép. A múltkor len­gyelek voltaik nálunk, és majdnem összecsó­koltak, amikor meg­látták. A másik festmé­nyen fiúik és lányok ülnek egy városligeti padnál. A legidősebb fiú könyvet, vagy tér­képet tart a kezében. Afölé hajolnak. — A produktív tel­jesítmény... H ja, a másikat nézi? Ugye érdekes kép? — Nagyon. Modern és tetszik. Mégis le­het újmódon és jól festeni! — Ez az! Várjon, rossz a fényhatás! Lekapcsolja a vil­lanyt, lassan kihuny a fénycső kékes fé­nye. — Nézze meg, mi­csoda nagyszerű em­berábrázolás! Minden alak más jellem! Az a fiatal ipari tanuló, aki olyan magasról nézi a könyvet, okos gyerek lehet. Az ar­cára van írva: én már tudom az egészet! A kislány, aki olyan 'kö­zel hajol a könyvhöz, már nehezebb felfo­gás, £* túlbuzgó, Ilymódon a családtagok is fel­szabadulnak és hasznosan se­gíthetik a közös munkát. A tsz-tagok gyermekei pedig már kiskoruktól helyes nevelésben, oktatásban részesülnek, keve­sebb lesz a gyermekbaleset és a falun elég gyakori, gyerme­kek által okozott kár (tűzese­tek stb.) A szociális alapból beteg­ségi segélyezésre jogosult az a tag, aki orvosi megállapítás szerint keresőképtelen, felté­ve, hogy a megbetegedést megelőző két évben rendsze­resen részt vett a közös mun­kában. A segélyezés időtarta­mát és mértékét a közgyűlés határozza meg. Szülési segélyben azokat a szülő nőket kell részesíteni, akik a szülést megelőző két évben a közös munkában tagként rendszeresen részt vettek. A szülési segélyt a dolgozó nők számára biztosított 12 hét tar­tamára keld adni. A közgyű­lés hozhat olyan határozatot, hogy azoknak a családtagok­nak részére, akik nem tagjai ugyan a tsz-nek, de a közös munkában rendszeresen részt vettek, szintén biztosít szülés esetére segélyt. Temetési segély címén a tag halál esetén az igazolt teme­tési költségekhez a közgyűlés határozata alapján bizonyos mennyiségű munkaegységgel kell hozzájárulni. Ezen felül egyes tsz-ek olyan határozatot is hozhatnak, hogy jól dolgozó tagjaikat haláluk esetén saját halottaknak tekintik és a tel­jes temetési költséget megté­rítik a hozzátartozóknak. Vagy a temetési költséget a tsz kö­zössége teljesen magára vál­lalja. A kiöregedett tez-tagokról az állam intézményesen gon­doskodott a nyugdíjtörvény és az öregségi járadékról szóló kormányhatározat létrehozásá­val. Előfordulhat azonban, hogy az öreg tsz-tagok nem felelnek meg a törvényben és rendeletben megszabott felté­teleknek. Ez esetben a tsz kö­zösségének feladata, hogy az illető mellé álljon és a tsz anyagi lehetőségeihez mérten — a szociális alap keretei kö­zött — igyekezzen könnyebbé tenni öreg napjaikat. A tsz-nyugdijas, illetve öreg­ségi járadékos tagjainak ház­táji földet kell biztosítani a törvény által megállapított ke­retek között, a közgyűlés által meghatározott nagyságban. Szép példáját adták az öre­gekről való gondoskodásnak azok a tsz-ek, amelyek a munkaképtelen öregek ház­táji földjét a közös munka elvégzése után megművel­ték. Néhány tsz-ben ezt a munkát a tsz KISZ-fiatalsága vállalta. A tsz-tagok önsegélyezését szolgálja a pénzügyminiszter 172/1959. P. M. utasítása alap­ján megyénként létrehozott Termelőszövetkezetek Bizto­sítási és önsegélyző Csoport­ja. A csoport célja, hogy a kö­zös kockázatvállalás és az egymást megsegítés elve alap­ján, a csoport tagjai az alap­szabályban meghatározott pénzösszegű segítségben része­süljenek halál, állandó rok­kantságot előidéző baleset ese­tén, valamint az alapszabály­ban meghatározott rendkívüli esetekben. A csoporttagok által befize­tett összes tagdíjak 25 száza­lékából rendkívüli segélyeket kapnak a csoporttagok házas­ság, szülés esetén, gyermek- neveltetés, továbbtanulás, ta­nulmányi út, üdülési hozzájá­rulás, hosszantartó betegség esetén, stb. Eddig a megyében több ezer forint segélyt biztosítottak a tagoknak és 13 tsz-tagot in­gyen üdültettek a harkányi gyógyfürdőben. A csoportba való tömegesebb belépés ese­tén az állandó, intézményes termelőszövetkezeti üdültetést is meg lehetne szervezni. Makkos Ferenc-csogcS<seg<s<«<igcf<SGScí<3escí<3cgc*<3cge^^ Laszik rajta, inkább a fiú kedvéért teszt A másik lány..s f..A környezet is pompás! Csupa öt­let: a pad és hirdető-', oszlop a város levegő jét árasztja magából, és mégis park, erdő­zöld a háttér!.... Az íróasztalhoz si­et, és vastag mappát vesz elő a fiókjából. Sűrűn gépelt lapokat tesz elém. — A moszkvai Tre­tyakov képtárról ké­szült jegyzetem. Érzelmi telítettség, szakavatott kifejezé­sek, számomra szin­te érthetetlen régiók! Magam előtt látom Siskin játszadozó medvebocsait, a fe­hér köd sejtelmes pá­rolgását a fatörzsek között... — Újságnak készí­tette? — Csak magamnak Kattog a számoló­gép. — Fest? *— Nem. Csak szó­rakozásból foglalko­zom vele. A festészet a gyengém. Írja: a produktív teljesítmény.; ■. MAGYAR A Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szászvári 33. számú élelmiszer boltjának dolgozói a közelmúlt­ban már másodízben nyerték el a „Szocialista brigád” címet. A szászváriak igen büszkék, hogy ezzel a 33-as üzlet a Ba­ranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat legjobb boltja lett. Segítettek a kiszesek! zett, s míg mi a répát szedtük, az Idei beosztott tsz-tagok ad­dig vetni menték, illetve ku­koricát tömd, szárat vágni. A brigádunk — és a tsz-tagság is —azokon a helyeiken dolgozott, ahol még ezen az őszön szán­tani és vetni kell. így elősegí­tettük, hogy az őszi búzát mi­előbb el tudja vetni a termelő­szövetkezet Heller Gizella Magyarbóly Kilencven éves az Országos Meteorológiai Intézet Az 1870-ben alapított Orszá­gos Meteorológiai Intézet fenn állásának 90 éves jubileuma alkalmából ünnepi ülést ren­deztek az Országos Meteoro­lógiai Intézetben, a magyar és külföldi meteorológusok s a hazai tudományos intézmények küldötteinek részvételével. Dr. Béli Béla, a pestlőrinci obszer­vatórium vezetője ismertette a nagymultú magyar meteoroló­giai kutatás történetét, részle­tesen beszámolt az intézet ed­digi fejlődéséről. ]i A helybeli Tartós Béke Tsz- 2 11 ünkben az esős idő beálltával i 11 elmaradt az egyes termények c 11 betakarítása és az őszi vetés. 1 11 Mivél mindannyiunk érdeke a l (1 jövő évi kenyér biztosítása, - (»október 23-án, vasárnap Gál £ (»József vb-elnök kezdeménye- 1 (»zésévéi egy harminc fős brigá- t (»dot alakítottunk. A brigádban < (>a községi tanács egész appa- s (»rátusa, a bölcsődei alkalma- (' zottak, az óvodai személyzet, i1 a szövetkezet dolgozói és a ('falu KISZ-öaitaljai vettek ('részt, Köri István KISZ-titkár ('vezetésével; 't A brigád a Tartós Béke Tsz 11 cukorrépa-szedésénél segédke­:» KISZ küldöttség J1 utazott Szófiában (» Eperjesi Lászlónak, a Ma- igyar Ifjúság Országos Taná- I»csa elnökének vezetésével két­tagú küldöttség utazott Szó- (1 fiába, a Demokratikus Ifjúsági ('Világszövetség fennállásának 1'15. évfordulója alkalmából ('rendezendő jubileumi iroda­it ülésre. Már tíz csille Komló III-as aknáján, a Csi­gákéi pajzs alatt dolgozó bá­nyászok elérték a 8 csillés fej- lé» átlagteljesítményt; (Ez igen nagy eredménynek szá- < «hit, hiszen az aknaátlag nem » több 4,5—5 csillénél.) Nem rit- ' to az olyan nap sem, amikor ( •áinden ember tíz csille szenet 1 tűid a napszintre. Ez rekord- » tojesítménynék számít nem- ' ^ak Komlón, hanem az egész ( tocseki szénmedeneóben. ( Noha a pajzs alkalmazása ' "«ég számos — főiként a szén- toep fekvéséből adódó — ne- ; kézséggel jár, a magas fejtei- ( toítményt már eldöntötte a' "njzs meghonosításáról szóló ] Etákat Már Anna- és Béta-1 *na is olyan munkahelyet ( ^res, ahol pajzsot tud építeni. J ' A redőnyös szek­' rénykére tá-massko- ( difc, gondterhelten la­Í * póz az iratrengeteg­ben. Jegyezget, aztán a számológépet Pat­togtatja. Adatokat gyűjt számomra. Harmincöt éves le­het. Sovány, szinte légies. Arca valószi- nűtlenül fehér, haja hullani kezd a hom­lokán. Kabátja kö- inyöke fényesre fco- ipott —? az iroda em- i bere. (' Most szövetségesek vagyunk, összefogá- l'stfnfc addig tart, amíg fáz adatokat megka­pom. '[ Az újságírónak sok í ezer ilyen ideiglenes szövetségese van az életében. Mind fe- \hérarcú, valamennyi- ' \nek fényesre kopott [ 1 a könyöke. (i — ötvenegy köb- 11 méter bányafát taka- ()rítottunk meg. I» Feljegyzem, és szó- 11 rakozottan járatom 11 tekintetem az irodá- 1»ba-n. Előttem az asz- 1»talon magasnyakú i»váza, abban szekfű. t öt piros, jóiUatú Í szekfú. A férfi irodájában, ^ J«j, csak százasom van. neki, majd fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom