Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

2 VApr r I960. OKTOBER 26. 1 A tájegységek gazdasági, közigazgatási fejlesztéséhez, városok vízellátásához ad segítséget a Dunántúli Tudományos Intézet A Magyar Tudományos Aka­démiának pécsi székhellyel működő Dunántúli Tudomá­nyos Intézete a Dunántúl ter­mészeti, földrajzi és társadalmi gazdasági viszonyainak sokol­dalú vizsgálatával foglalkozik. Szabó Pál Zoltán, az Intézet vezetője, a karsztvizek neves kutatója egy nemrégiben elké­szült tanulmányában a Mecsek bői Pécs irányába évente el­folyó másfélmillió köbméter karsztvíz megfogására, kiter­melésére készített tanulmányt, segíti az intézet ezenkívül Komló, illetve Baranya más nagyobb helységeinek víz­ellátási problémájának meg­oldását is. A Simor András klimatoló- gus kezdeményezésére nagy­részt társadalmi erőből felé­pült Misina tetői obszervató­rium — az ország egyetlen ma­gaslati éghajlatkutató obszer­vatóriuma — a Mecsek és kör­nyékének csapadékvalószínű- ségét vizsgálja, a mecseki gaz­dasági környezetnek gyűjt rendszeres éghajlati, terepkli- mai adatokat, illetve a népgaz­daság különböző ágazataiban Jól hasznosítható meteorológiai előrejelzéseket. Simor András egy nemrégiben elkészült ta­nulmányában több mint félév­század Pécs környéki meteo­rológiai adatait dolgozza fel, amiből szinte napra előre meg­mondható hogy milyen idő vár ható. Kolta János, aki a Dunán­túli Tudományos Intézetben gazdasági földrajzi kutatómun­kát végez, a baranyai közsé­gek területszervezési problé­máinak megoldásához készített konkrét javaslatokat, ezeknek egy részét a Baranya megyei tanács már megvalósította, másik részén — így 82 kiskör- zet kialakításán — most dol­gozik. A Dunántúli Tudományos Intézet munkatársainak tol­lából az utóbbi nyolc évben harminc jelentős könyv, na- gyobblélcgzetű tudományos mű és sok tanulmány jelent meg. Legújabb kutatásaik eredmé­nyeit ez év végén, jövő év ele­jén megjelenő évkönyvükben teszik közzé. Babits Andrásnak „Az Északi-Mecsek kőszénbá­nyászatának története”. Szabó Pál Zoltánnak „A Mecsek hegy ség természetföldrajza" címmel jelenik meg könyve a közel­jövőben. A Dunántúli Tudomá nyos Intézet munkatársai írják meg a Dél-Dunántúl keleti ré­szének természetföldrajzát és gazdaságföldrajzát abba a két kötetes földrajzkönyvbe, amely a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának megálla­podása alapján készül a Szov­jetunió részére. Feltétlenül em­lítésre méltó az is, hogy az intézet munkatársainak tanul­mányait idegen nyelvű, nemzet közi tekintélyű folyóiratok is ismertetik. Szakemberek segítik az állandó bizottságodat Uj kezdeményezése van Pécs város III. kerületi tanácsának. Az állandó bizottságok mellé megalakította az albizottságo­kat is és ezekbe bevonták a kerület területén lévő legki­válóbb szakembereket. Eddig összesen tizennégy különböző szakembert szerveztek be, akik tanácsadásukkal, szakmai tu­dásukkal messzemenő segítsé­get nyújtanak majd mind az albizottságoknak, mind pedig az állandó bizottságoknak. A III. kerületi tanács meg­állapodást kötött a pécsi jog- tudományi egyetemmel is. En­nek értelmében az egyetem do­censei, adjunktusai, tanárse­gédei is munkát vállalnak az albizottságokban. Mikor és hogyan? — Egy mohácsi jó példa Mohácson a vezetőségválasz­tó taggyűlés után ifjúsági na­pot tartottak, Az ifjúsági na­pon ott voltak az ifjúsági szö­vetség tagjaival együtt a KISZ-en kívüliek közül is többen. Vannak olyan szervezetek, amelyeknek a taggyűléseire is Jól szervezett niunkaverseny — szép eredmények a 21-es AKOV-nél Az elmúlt háromnegyed év­ben a vállalt termelési tervet 103,7 százalékra, az eredmény- tervet 105,3 százalékra teljesí­tették a 21. számú Autóközle­kedési Vállalat dolgozói. Mi segítette a vállalatot e szép eredményeik eléréséhez? A szocialista munkaverseny! Jelenleg öt gépkocsivezető­brigád és egy szerelő szocialis­ta brigád, működik a vállalat­nál. A hét tagból álló teher- taxi-brigád eredményes mun­kájának köszönhető, hogy a darabáru-részleg első féléves, 230 000 forintos veszteségével szemben, a harmadik negyed­évben a betervezett 70 000 Ft. helyett, 206 000 forint nyere­séget ért el. A legjobb teljesítményt a szerelőműhelyben dolgozó Szabó-brigád nyújtotta. 1960. augusztus 1-én nyerték el a szocialista brigád címet, célul tűzték ki, hogy hathóna­ponként az előző 180 gépko­csi helyett, 210 darabot javíta­nak meg. Az ebből utójavítás­ra visszaküldött 58—60 kocsi számát 25-re csökkentik le. Vállalásuk alapján augusz­tusban 40, szeptemberben 35 kocsit javítottak meg. A két hónapban összesen 10 kocsi került vissza utójavításra, de ezt a számot is csökkenteniök kell még, hogy teljesíthessék felajánlásukat. Az újítómoz­galomban is tevékeny részt vesznek. A brigádban dolgozó Gombocz Nándor szerelő két újítási javaslatot adott be a „ZIL“ típusú tehergépkocsik­kal kapcsolatban. A termelés­ben elért eredményeiken felül Is méltónak bizonyultak a szo­cialista címre. Jól vizsgáztak emberségből. Elhatározták, hogy a szakvizsgán megbukott két ipari tanulót segítik a kö­vetkező vizsgára felkészíteni. Vállalásuk sikerrel járt, a két fiatalember ma mér szakmun­kás és nyilván sok szeretettel gondolnak a brigád tagjaira. A vállalat jó eredményeit segíti az egyénileg is kiválóan dolgozók munkája, mint pél­dául: Szekeres Károly rakodó, aki hosszú idő óta gyorsan és pontosan végzi munkáját. Háy Loránd, Mayer József, Puszta­földi István és Palotás István gépkocsivezetők, akik az üzem anyag megtakarításában az át­lagnál jobb teljesítményt ér­tek el. A szocialista forradalom év­fordulójának tiszteletére, november 1. és 7. közötti idő ben, „forradalmi műszakot” tartanak. amelynek keretében a verseny feltételek fokozottabb telje­sítését vállalták a dolgozók. A 21. számú Autóközlekedési Vállalatnál széleskörű munka­versenyt szerveznek. Helyes irányban haladnak és ha len­dületüket továbbra is fokoz­zák, biztos, hogy , jó eredmé­nyeket érnek el, a feladataik teljesítése során; Schmidt elmennek a KISZ-en kívüliek, — erről egy másik cikkünk­ben szóltunk — és vannak olyanok is, akik taggyűlésen kívül, Ifjúsági napokon talál­koznak a KISZ-en kívüliek­kel. Mindkét módszert el lehet fogadni, ez is, az is célraveze­tő és helyes. Hogy taggyűlésen, vagy If­júsági napon találkoznak egy­mással és vannak együtt a fiatalok, az mindig attól függ, hogy milyen kérdéseket akar­nak megvitatni. Ha valóban csak a KISZ-szervezet belső életéről, a már folyó politikai oktatásról, egyes kiszisták helytelen magatartásáról van szó, akkor helyesebb, ha nin­csenek jelen, akik nem tagjai a szövetségnek. Nagyon sok tennivaló akad azonban, ame­lyek megvitatására jó, ha el­mennek a KISZ-en kívüliek is, mert együtt az ifjúság tö­megeivel könnyebb azokat el­végezni, megvalósítani. A mohácsi példa minden­esetre jó és követésre méltó. Unitéi a társadalmi tulajdon védelmére Komlón, a Komlói Saénbányá- •zati TrÖmzt szervezésében hétfőn mintegy 60 fö részvételével — üzemi főmérnökök. mérnökök, igazgatók — ankétot tartottak a társadalmi tulajdon védelméről. Az ankét előadója dr. Lévai Tibor, a Baranya megyei Főügyészség vezetője volt. Előadása során be­számolt a tröszt területén a tár­sadalmi tulajdonban okozott ka­rokról, szólott a károk megelőző­Ejféli íöHénol A napokban történt. A Pécsi Nemzeti Színház művészei tájelőadásban játszót ták az Ármány és szerelem cí­mű színdarabot az egyik ba­ranyai faluban. Az előadás után mindent felraktak a ko­csira, mindenki felszedelözkö- dik. Rettentően nagy a sár, a gépkocsivezető óvatosan forgo­lódik a kocsival, mégis bele­csúszik az árokba. Éjfél van, sötét, és irgalmat­lanul nagy a sár. Már azon ta­nakodnak, hogy értesítik a bonyhádi gépállomást — küld­jenek valami alkalmatosságot, amely kiemeli a színészek ko­csiját a sáros árokból, külön­ben ottéri őket a reggel. — BICSÉRD KÖZSÉGBEN megalakult a pécsi járás má­sodik téglaégető társulata. A társulásban tizenegy termelő- szövetkezet vesz részt, még­pedig: Bicsérd, Gerde, Sza­badszentkirály, Zók, Pécsba- gota, Velény, Boda és Bako­nya községekből — MAKKOT SZEDTEK vasárnap társadalmi munká­ban a környező erdőkben a patapoklosi KISZ-fiatalok. A makikot a mecseki áilatkert lakóinak küldik majd el. — A SASDI JÁRÁS köz­ségei elkészítették 1961. évi előtervüket. A terv szerint a jövő évben 7 millió 554 ezer forintot, 326 ezer 900 forint értékű társadalmi munkát és 155 ezer forint értékű anya­got fordítanak községfejlesz­tési célokra. 'Többek között két autóbuszváróterem, egy tisztasági fürdő, egy strand­fürdő, hat új kultúrház, egy orvosi lakás és egy tűzoltó- szertár épül 1961-ben. A jövő évi községfejlesztési tervek között a sásdi járás községei­ben két ásott kút, két ártézi- kút és 53 közvilágítási lámpa létesítése is szerepel. — SZAKBIZOTTSÁGOT alakított a szigetvári járási tanács. A szakbizottság a já­rás két leggyengébben mű­ködő tsz-ét vizsgálja felül és a helyszínein Intézkedik a hiányosságok megszüntetésé­ről. Később aulózúgás hallatszik, az egyik bányászjárat közele­dik az úton. A gépkocsi meg­áll. — Színészek? — mondják barátságosan, és a bányászjá­rat valamennyi utasa kiszáll, közösen kiemelik a színészek kocsiját az árokból. — Nem tesz semmit,., *— mondogatják a bányászok ‘a hálálkodásra. Aztán elindul a bányászjá­rat is, a színészek is haza. Apróság ez, de a színészek nem felejtik eL S ezúton is köszönetét mon­danak a 24-es AKÖV-höz tar­tozó GA—28-57 rendszámú autó gépkocsivezetőjének és bányászutasainak. — POLITECHNIKAI okta­tó tanműhely létesül Alma­melléken, mintegy 50 ezer fo­rintos költséggel és társadal­mi munkával. A régi épület felújításával egy korszerű tanműhellyel gazdagodik Al­mamellék. — KÖZELEDIK az év vége és ilyenkor a legtöbb munka a tanácsok pénzügyi osztályán van. Pécs város tanácsának pénzügyi osztályán most ké­szítik el, munkálják ki. az 1961. évi költségvetést. Ezt a november második felében megtartandó tanácsülés tár­gyalja meg és hagyja majd jóvá. — A NYÜLVADASZATI TILALMAT október 30-ával felszabadítja a Földművelés­ügyi Minisztérium. Így va­sárnap Baranyában is meg­kezdődik majd a nyúlvadá- szat. A baranyai vadászok kilövési terve az egész évre összesen: 12 470 nyúl. — „CARMINA HUNGARI­CA” címmel megjelent Bár- dosi Németh János pécsi köl-, tő legújabb verseskötete. Az ízléses kivitelű verseskötet a Pécsi Szikra Nyomdában ké­szült. — AZ ÉPÍTÉSI ÉS KÖZ­LEKEDÉSI OSZTÁLY mun­káját tárgyalja meg Pécs megyei jogú város tanácsá­nak végrehajtó bizottsága az október 28-án, pénteken dél­előtt 9 órakor tartandó illé­sén. Névadó ünnepség a Vasutas Kultúrotthonban Kuti Tivadar MÁV központi áruirányltó és felesége úgy döntöttek, hogy gyermeküknak szocialista módon adnak ne­vet. A MÁV igazgatóság vállalta az ünnepség megrendezését, Szombaton délután a vasutas kultúrotthonban került sor a névadó-ünnepségre. Az alkalomhoz illő bölcsődal után az újszülött Judit, Gab­riella neve bekerült az anyaikönyvbe. A szülök és névadó­szülők fogadalmat tetteik a anyakönyvvezető előtt, hogy a W* Juditot becsületes emberré nevelik. Az újszülöttet ezután a szülők munkatársai, a pártszervezet, szakszervezet, KISZ- szervezet elhalmozta ajándékokkal. írók alkotóműhelyéből CSORBA GYÖZrt MINDIG EGY KICSIT TI­TOKZATOS és izgalmas be­nézni az írói alkotóműhe­lyekbe. Szerény könyvtári iro­da, szerény külsőségek, csak a szavak, a tervek izzása ad vissza valamit abból az alkotói valóságból, amely Csorba Győ­ző Baumgarten- és József At- tila-dijas költő Írói terveit jel­lemzi. Mit ígérnek ezek a tervek? Erre alighanem a legiüetéke- sebb, Csorba Győző adhat vá­laszt. — írói munkásságom az utóbbi esztendőkben jórészt műfordítás. A Faust második részén és a Brecht-köteten kí­vül, melyek az elmúlt évben jelentek meg, Rilke-verseket, Carmina Burana-t, Petrarca- költeményeket fordítottam, mintegy 2300 sornyi terjede­lemben. 1960 végéig újabb há­rom szerződést kell teljesíte­nem: magyarra kell fordíta­nom egy teljes Brecht-drámát, körülbelül ezer sort Dante ki­sebb verseiből és 430 sornyi Becher-verset. Ezeket a mun­kákat csak alig néhány hete kezdtem, addig Petrarcakor- dításokkal foglalkoztam. — Saját művel, tervei7 — PERSZE, ILYENFOR- MÁN alig Jut időm is erőm versírásra. Pedig bármilyen szép és hasznos tevékenység « műfordítás — olvasóknak és költőknek egyaránt —C mégis­csak jobban vonzódom a saját versek írásához. Költőnek len­ni állandó és sajátos életszem­léletet és magatartást is jelent, s az idegen egyéniségekbe, gondolatokba való folytonos belehelyezkedés, előbb-utóbb valamennyire eltérít ettől az egyéni látásmódtól. Úgy érzem azonban, nekem is kötelessé­gem részt venni — legalábbis egy ideig — abban a hatalmas munkában, mely különöskép­pen a felszabadulás óta, a vi­lágirodalom magyarrá hódítá­sáért folyik. Azért verseket is írok, ugyan elég ritkán, mint ahogyan ez különben is szo­kásom. — És a pécsi élő irodalom? — A MEGOLDÁS egyetlen feltétel megvalósításával kap­csolatos. Ez a feltétel pedig: megteremteni a lehetőségeket arra, hogy a Pécsett élő írók ne kívánkozzanak el a városból, s ne érezzenek semmiféle vo­natkozásban: sem társadalmi megbecsülésben, sem megjele­nést lehetőségben, sem pedig anyagi téren számukra hátrá­nyos megkülönböztetést a fő­városban élő írókkal szemben. Biztosítani kell az Írók szerve­zeti életét, fejleszteni kell a Jelenkor c. folyóiratot és a he­lyt könyvkiadást. — Persze, természetes, hogy a megteremtendő lehetőségek semmiképpen stm szolpálhat- ják a dilettáns iró-akarnokok érvényesülési ambícióit. Ha nemcsak formális értelemben vett irodalmi tletet akarunk Pécsett, akkor arra kell töre­kednünk, hogy az itteni iroda­lomnak a müvek eszmei és művészi értékei alapján tekin­télyük is legyen. Az úgyneve­zett provincializmus ellen ez a legjobb gyógyszer. Abba kell végre hagyni az örökös meddő siránkozást a vidéki Írók „mel­lőzése" miatt, a szünet nélküli gravaminális magatartást. Ha a provinciális jelző egyúttal értékmérő is, annak jórészt a vidéken élő írók maguk az okai kisebb igényességükkel, különféle eszmei és művészi megalkuvásaikkal. — És a fiatalok? — NYILVÁNVALÓ, hogy a fokozott igény nem jelentheti a kezdők, a fiatalok, a kísérle­tezők kirekesztését. A Jövő irőgeneráclójinak a nevelése az egyetemes magyar irodalom szempontjából is az egyik leg­fontosabb feladat. De az igény és a kezdők, a fiatalok támoga­tása, nevelése egyáltalában nem ellentétes fogalmak. Sőt: igény nélkül a helyes nevelés is elképzelhetetlen. Meggyőző­désem, hogy Pécsett és a Pécs szellemi vonzisteHlletéhez tar­tozó Dél-dunántúlon, oly je­lentékeny írói energia rejtő­zik, melynek okoe felszabadí­tása és aktivizálása e tájegy­ség irodalmi éleiének újabb virágkorát teremtheti meg. — VIDÉKEN egymásután alakulnak meg a TIT előadói munkaközösségei. Október 27- én Mágocson és Bakócán, 28- án Egyházaskozárcxn és Szászváron, november 1 -éo pedig Hetvehelyen kerül sor a TIT előadói munkaközös­ség megalakításéra. _ AZ ELMÚLT HÉT VÉ­GÉN Kisdéren gyufával ját­szott két kisgyerek és fel­gyújtotta a helybeli tsz két szalmakazlát. A két szalma­kazal leégésével 8400 forint­nyi kár keletkezett. A mohácsi szimfonikus zenekar nagyszabású hangversenye A városi tanács végrehajtó bi­zottsága a művelődési csoporttál kerliltve elhatárolt», hogy az éle» járó üzemek dolgozói részére »* üzemekben hangversenyt rendé* és köszönti az üzem legjobb dől gőzölt. IZSÓ. október ll-án délután * Mohácsi Vegyesipari Vállalat üze­mében nagysikerű hangverseny* rendezett e szimfonikus zeneké* Terr Imre karnagy vezényletévé1. Az üzem dolgozói örömmel f»' gzdták s városi tenárs végrehajt? bizottságé kedves ajándékát. 4 zenekar minden számát hosszá»' tartó tapssal köszönték meg. 4 hangverseny végén az üzem VZ**' tősége a dolgozók nevében Kért* a városi tanáéi végrehajtó bízott' ságát, hogy a jövőben a zenek*? minél többször az üzem dolgos»* részére ilyen kedves szórakozás1 bistosltzon. Az üzem dolgozói I*»' retet tettek, hogy ezt jobb mu»' kával kívánják meghálálni. A városi tanáoe végrehajtó •*' zotteága az első hangversenyt * többi élenjáró üzemeltben Is Ml* tatni kívánja, valamint a köz»' Jövőben az élenjáró termeié«*» vetkezőtökben, z legjobb Izkol*4 ban kívánják a hangverzenvt m«s Ismételni, ezenkívül a zeneké* váron kórház betegeihez Is *»» tógát. , VADON ANT**

Next

/
Oldalképek
Tartalom