Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Mi van még a KISZ-ben 1960. OKTÓBER 26. NAPLÓ A munkahely, az üzem, a gyér szinte második ottho­nunkká válifc A rendes csa­ládfő gondoskodik családjáról íz otthonéról. Vajon a máso­dik „családfő“, a gyár, gon- Öoskodik-e dolgozóiról, igyek- szik-e jó munkafeltételeket teremteni? Mert a munkafel­tételekhez nemcsak a folyama­tos anyagellátás, a biztonsá­gos munka és egyéb körülmé­nyek tartoznak, hanem sok ínás is* Nézzük meg ebből a szem­pontból például a Pécsi Bőr­gyárat Reggel 6 órakor kezdődik a műszak. Az a házaspár, ahol tnindketten dolgoznak, hova tegyék a gyermeket, hol vi­gyáznak rá féltő gonddal? Az özem bölcsődéjében, óvodájá­ban. Szép épület a gyár mel­lett, udvarát most parkíroz­tok. Már reggel 5 órakor meg­nyitja kapuit s az óvó nénik vár iák 'kis vendégeiket. A szülők Nyugodtan dolgozhatnak, gyer­mekük jó helyen van, ellátják álelemmel, játékkal, ruhával. S mindezt napi 1 forintért’ Míg a kicsik játszanak, ad­dig a szülők dolgoznak. Dél [elé azonban megéhezik az em tor. Hol ebédeljenek? Az üze­mi étkezdében. Ilus néni, a tonyhavezető, éppen egy zsák burgonyával bajlódik, amikor megkérdezzük tőle; mi lesz toédre? Rizsleves, lencsefőze­lék, füstöltoldalassal, hozzá torkolt. Ez a 3 forintos menü. á 4 forintos: rizsleves, párolt- toposzta, vagdalfchússaű, bur­gonyával. Azt is elmondja, togy naponta mintegy 1000 toéd fogy el. De vacsorát is mznek. Éthordók garmadája a konyhában. Naponta át­lag 200 vacsorát rendelnek az üzem dolgozói; Nagy segítség ez, aki nem akar, vagy nem ér rá otthon vacsorát főzni = visz az üzemből; A vacsora mindössze 6 forint! S ha a férjuraim minden áron házi- kosztot akar vacsorára? Ak­kor sem kell a gyárban dolgo­zó feleségnek munkaidő után végigjárni az üzleteket, mert itt helyben minden hozzávalót megkaphat. A pártszervezet kezdeményezésére nyílt meg az üzemben a kenyérbolt, hús­bolt, zöldségbolt. Reggel le­adják a rendelést, s műszak végére elkészítik a csomago­kat. Nem kell üzletről-üzletre járni, időt tölteni. S az idő is pénz! Legfőbb kincs persze nem is a pénz, — hanem az egészség. Panasz van rá? Ebben is „ki­szolgál“ a gyár; Az üzemi or­vosi rendelő nap mint nap nyitva van, betegségre orvos­lás kapható; És a szórakozás? Az nem tartozik, ha nem is közvetle­nül, de közvetve, minden bi­zonnyal a jó munka előfelté­teléhez? De igen? Erről sem feledkezik meg a második „csa ládfő“. Pillantsunk be az üze­mi könyvtárba. Munkaruhába öltözött idősebb „szaki“ áll létrán a könyvszekrények mel lett. Klein Herman, a szőrmosó csoportvezetője. Ö végzi tár­sadalmi munkában a könyv­tárosi teendőket. Rakosgatja a könyveket a polcokra. Csak így, munka közben mondja el, hogy már 6 éve dolgozik itt. Amikor átvette a könyvtárat, mindössze 1100 darab könyv volt. Ma 3800 könyvből válo­gathatnak az olvasók. S válo­gatnák is? Igen. A könyvtár­nak csaknem 350 állandó olva­sója van. Csak a könyvtár jelenti a szórakozási lehetőségeket? Korántsem. Nem beszélve a különböző szakosztályokról, érdekes és ta nulságos előadásokról — lehet moziba is járná; Igen, itt a gyárban. Az üzem kultúrter­mében hetente egyszer hétköz­nap és egyszer vasárnap fil­met vetítenek; Na igen; a fiim;t; De hát, ha a fiatalok táncolni akarnak? Tehetik. Szombatonként csa ládi est és sok más rendez­vény nyújt erre alkalmat. Igen, ez a „családfő' jól gon­doskodik „gyermekeiről“; Szöveg: Garay Ferenc Kép: Hillebrand Lajos Fogadás a román néphadsereg fennállásának 16. évfordulóján Juliu Dobrin ezredes, a Ro- I mán Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai at­taséja a román néphadsereg fennállásának 16. évfordulója alkalmából kedden este a nagy követségen fogadást adott A fogadáson megjelent Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszterhelyet tes, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa, a társadal mi élet számos vezető szemé­lyiség Társadalmi munka és a tag­gyűlések. Mi is lenne még ezen kívül? Az üzem udvarát rend- betettük, vagy segítettünk az állatkert építésénél, s még mi van... ? Bizony, nagyon sok helyen a kérdésre csőik így tudruik vá­laszolni. Taggyűlések és társa­dalmi munka. Ezt látják a KISZ-en kívüli fiatalok is, s ez kevésnek bizonyul ahhoz, hogy érdeklődésüket felkelt­sük, mert ennyi kevés. Kevés is és szürke is. Lehet, hogy ma gában egy-egy taggyűlés és egy-egy társadalmi munkában eltöltött nap nem szürke a résztvevőknek, de ez önmagá­ban nem vonzza a kívülálló­kat a szervezetbe. Nincs lehetőség ? Pedig nemcsak ennyi van a KISZ-ben. Nemcsak taggyű­lések és nemcsak társadalmi munka van, hanem vannak különféle szakkörök és csopor­tok, érdekes technikai, sport, irodalmi, kulturális és még ki tudja milyen terület. Csak a hiba ott van, hogy nem min­den KISZ alapszervezetben él­nek a lehetőséggel és nem is próbálkoznak a fiatalok érdek­lődési körének megfelelő szak­köröket és csoportokat létre­hozni. Erre a legtöbb helyen azt a választ adják, hogy nin­csen meg a lehetőség, nincsen anyagi fedezet, helyiség és így tovább. Ezek a kifogások el is fogadhatóák, de nem magyaráz zólk meg egyes alapszerveze­tek színtelen, szürke életét. Nem minden szakkör, vagy csoport munkájához szükséges helyiség és anyagi fedezet, de szükséges a lelkesedés és a ne- kikezdés, aztán megy szinte magától. A fenti kérdésre nem is ez a lényeges felelet, hanem az, hogy mi is van még a KISZ- ben a taggyűlésen és a társa­dalmi munkán kívül? Van még sok minden. Csak egypár példát nézzünk meg. A Pécsi Bőrgyár KlSZ-szer- vezetének egyik igen népes és kedvelt csoportja a színjátszó csoport, Sök fiú és lány tagja van, szeretik a színjátszást és sökan itt szerették meg. Ma már hírük messzebb jutott, mint a gyár fala. Nemrégiben a „Csodálatos Vargáné“ című színdarabot tanulták meg és mutatták be több helyen is, Istenkuton, Vasas l-en, Vj- szőlőhegyen és a következő va­sárnap Szigetvárra készülőd­nek. S hogy kik járnak a szín­játszó csoportba? Az üzem majdnem minden területén dől gozó fiatal megtalálható ben­ne. Gyarmati László fiatal mérnök, Keglovieh Ilona az üveglapos műhely dolgozója és lehetne így sorolni a többieket is. Látogatott szakkörök közé tartozik a bőrgyári kiszesefk lövész-szakköre is. A lövészek mindig nagy örömmel vesznek részt egy-egy kiképzésen, hi­szen ez érdekes a fiataloknak. Még nincsenek sökan, de kíván csian figyelik az íjász-szak­kör munkáját. A sport többi ágaiban a gyári sport klub aj­taja nyitva áll minden fiatal dolgozó előtt. Aki pedig nem akar sportkörben dolgozni, vagy a színjátszók között sze­repelni, az megtalálhatja a népitánccsoportot, ha éppen 'kedve van hozzá, Vonzó élet az alapszervezetben A Szigetvári Konzervgyár- ban a kiszesek megalakították a rádiós szakkört és gyorsan nagyon népszerű is lett, sokan részt vesznek a munkájában. A Közgazdasági Technikum ipari tagozatának KISZ-tagjai le­galább tizenhárom féle szak­körben, vagy csoportban keres hetik meg a nekik legmegfele­lőbbet, mert ■van az iskolai KI SZ-alapszer vezetnek ma­gyar irodalmi, könyvviteli, sta­tisztikai, matematikai, orosz nyelvi, foto- és háztartási szak köre, ezenkívül ének-, népi tánc- és szavalócsoportja, va­lamint a különböző sportágak. Hogy mi van még a KISZ- ben? Ezek és még sok minden más. (G. t) A sásdi járás /> ötéves mezőgazdasági fejlesztési terve u KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a sásdi járás mindig állatte­nyésztő járás volt. Az utóbbi esztendőkben azonban kissé helyetelen volt a gazdálkodás, mert inkább a növénytermesz­tés felé orientálódtak, ötezer hold szántóterületet tartottak számon a járásban, jóllehet ennek nagy része már szántó­földi művelésre teljesen al­kalmatlan volt. Egyes része­ket erdősítettek, más részeket gyümölcsösökkel telepítettek be, s igen jelentős az a terület ■is, amelyet ma már csak rét­nek, vagy legelőnek használ­hatnak. A kenyérgabona ter­mesztési kötelezettségét termé­szetesen még az ötezer holdra vetették ki a járásnak, szántó­területük 38 százalékán ter­mesztettek gabonaféléket. így aztán a vetésforgók kedvezőtle nül hatottak a termelésre. Ma már helyesen látják a járás­ban, hogy a szántóföldi mű­velésre a járás jelentős terü­letén kedvezőtlenek a viszo­nyok, s igen nagy eróziónak vannak kitéve a Sásd környé­ki földek. Ma már, amikor a földek 75—80 százaléka nagyüzemi szektorok birtokában van, jelentős termésági változáso­kat eszközölhetnek, s fellen­díthetik az állattenyésztést, amire kitünően alkalmasak a sásdi községek. A szántóföldi művelésre alkalmatlan terüle­teket mind legelőkre fordít­hatják, annál is inkább — rnd- ! vei a hegyes, hepehupás föl­deket gépesíteni vagy egyálta- ' Ián vagy csak nagyon kevés­bé lehet A JELENLEGI számítások .érint az ötefcer hold szántó- erülettel szemben csak 4800 katasztrális hold van szántó­földi művelés alatt. Ügy ter­vezik, hogy az ötéves terv fo­lyamán ezt még nyolcszáz ka­tasztrális holddal csökkentik, így előtérbe kerül a gyümölcs­termesztés. Jelenleg 71 kh. gyümölcsös van termelőszövet­kezetek birtokában, 1965-re ezt a területet 1165 holdra kíván­ják felfejleszteni. A szőlőterü­letük most mintegy ezerkét- ezerháromszáz holdat tesz ki. Ennek jelentős hányada azon­ban már évek óta nem terem, vagy nem megfelelő mennyi­ségben és minőségben. 1965-re 1000 hold szőlőt ütemeztek be, vagyis ennyire csökkentik a szőlőterületüket. Ügy tervezik, hogy az öt év alatt a jelenlegi szőlők nagy részét teljesen ki­cserélik, egyes fajtákat, mint például a nova, teljesen meg­szüntetnek és főként csemege- szőlőket akarnak meghonosí­tani, mivel borvidékre alkal­matlan a környék. Sásd köz­ségei közül Abaligeten, Szá- gyon, Bakócán és Gödrekeresz- túron ideális szarvasmarha­tenyésztést lehet megvalósíta­ni. Arra törekszenek most a járásból 25—30 hízott marhát, tenyészállatokkal lássák el ezeket a falvakat. ÉRDEKES, hogy a Sásd kör­nyéki gazdák mindig idegen­kedtek a sertéstenyésztéstől. Amíg például elszállítottak a járásból 25—30 hízott marhát, addig sertésből legfeljebb csak 4—5-öt. Pedig nagyon kifize­tődne a sertéstenyésztés is. Az anyakocasűrűséget százholdan­ként 6-ra kívánják felfejlesz­teni. Mindenképpen meg kell alapozni a járás területén a jövedelmező sertéstenyésztést. A cél természetesen az, hogy az előállítási költséget is je­lentősen lecsökkentsék. A ser­téstenyésztés sok vonatkozás­iban. rokon,, illetve kapcsolódik a szarvasmarha-tenyésztéshez. Jelentősen fel akarják javí­tani a járás területén a tejho­zamot is, s így lényegesen több fölözött tejet etethetnek fel a sertésekkel, ami igen gazdasá­gos. A takarmányozásba sze­retnék bevezetni a lucerna­lisztet is. Az 1961—62-es gazdasági év­ben a szántóföld 30 százalékán termesztenek gabonaféléket. 1965-re ezt a területet lecsök- kenthetik 25—26 százalékra. A talajerőjavítással természete­sen a termésátlagokat jelentő­sen növelik. Így a vetésforgók is jobban kihasználhatók, s kedvezőbben hatnak a termés­átlagokra. Jelentős területeket akarnak szervestrágyával és műtrágyával javítani. A kuko­ricatermesztés meglehetősen ■nehezebb, az állandó erózió megnehezíti a talajerőjavítást, s a vadkárok is bizonytalanná teszik az évi termést. Emelni akarják a kukoricaterületet, a tavaszi árpa területet csök­kentik az őszi árpa javára, a zabterületet is jelentősen le- csökkentik, mivel lóáliomány- ra kevésbé lesz szükség a já­rásban. Az idei esztendőben 2392 hold volt a járás zab­vetésterülete, 1965-re ezt 500 katasztrális holdra csökkentik. A kukoricaterületük most 10 796 kát. hold, 1965-re fel­emelik 11 300 holdra. 1965-re 500 hold takarmányborsót ter­veznek, silókukoricából amíg az idén 669 hold a vetésük, ad­dig 1965-re ezt is 1600 holdra növelik. Lucernavetesük 3635 kát. hold, 1965-re ezt csökken­tik 3500 holdra, a vörösherét viszont, amelyből most 1163 holdjuk van, 1965-re 2200 hold­ra növelik. A szántóföld 50 százalékába mindig olyan növény kerül, amely a gabonának kiváló elő- veteménye lesz. A LEHETŐSÉGHEZ mérten ■megnövelik a járás kertésze­tét is. Jelenleg 87 hold kerté­szetük vám, 1965-re ezt is fel­fejlesztik 340 holdra. Vannak a járásban helyek, mint pél­dául Vásárosdombó is, ahol a kertészet aranybánya lehet a ■termelőszövetkezetnek. A ta­goknak is biztosítja a havi 30 munkaegységet, s a tsz jöve­delmezősége szempontjából is igen jelentős. Napraforgó-ve­tésük 280 kát. hold, az ötéves terv végére ezt mindössze húsz holddal kívánják növelni. A babot köztesként kívánják ter­meszteni, 1965-re a 3000 hold vetésterület 25 százalékán ter­mesztenek babot. Az ötéves terv végére a burgonya-vetés­területet is megnövelik, jelen­leg a szántóterület 2,8 száza­lékán, 1965-re pedig 4 százalé­kán termesztenek burgonyát Legfőbb céljuk természetesen az átlagtermés növelése. Cu­korrépájuk most 650 hold van, 1965-re 1000 holdat terveznek. A jelenlegi 1200 holdnyi ta­karmányrépa-területüket vi­szont 300 holdra lecsökkentüc. A talajerő javításához kü­lönösen a zöldtrágyázást akar­ják felhasználni. Jól bevált a járás területén a somkóró. A szarvasmarha-állományu­kat a jelenlegi 13 786-ról 14 500-ra növelik, azt szeret­nék elérni, hogy a szarvas­marha-sűrűség 36 legyen, s száz holdra 17 tehén jusson. Sertésből 1965-re 55 sűrűséget terveznek, 8 anyakocával. A vágómarhát is a jelenlegi 4243-ról az ötéves terv végére 4700-ra növelik. A tejhozamuk jelenleg 121 000 hl, 1965-re 186 000 hl-re tervezik. Hamar Imre Összkomfort az üzemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom