Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
r 1900. OKTOBER 81, PíAPtfl 5 MEZdcnuttcm Olcsón építkeznek Dnnafalván Ilyen » kész Istálló-rendszer A világon mindenütt, nálunk is, azon törik a lejüket, hogy lehetne olcsóbban olyan istállókat építeni, amelyek korszerűek is, gépesíthetek is. A dunafalvi Kossuth Termelőszövetkezetben jelentősnek Ígérkező kezdeményezés indult. A termelőszövetkezet saját anyagait felhasználva* egyszerű eszközökkel, kis költséggel megoldotta szarvasmarha-állománya elhelyezését. A Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda is felfigyelt erre a kezdeményezésre és a dunafalviak úgynevezett „szalma-istállóját1“ tovább fejlesztve, megtervezett egy, a korszerű, gazdaságos állat- tartási követelményeknek meg felelő szabadtartásos istálló- rendszert. Az elrendezési vázlaton feltüntetett fedett istállótér 100— 120 tehén, vagy 170—180 nöA központi takarmányosból érkező takarmányt a szállító- eszközről — lehet vontató pótkocsi is — közvetlenül a jászolba ürítik. A jászlak felett etetőrácsot helyeztek el, amely nyáron a zöld-, télen pedig a szálastakarmányok etetésere szolgál. A jászlak két végénél helyeztek el egy-egy itatóvályut. Az Itatóvályúban az állandó vízszintet egy-egy úszókapcsolóval biztosítják. szalmát földdel terítjük le. Ha az Istállóban teheneket tartanak, a fejési idő alatt helyes lekötni az állatokat. Két- három ilyen szalmaistálló kiszolgálására azonban helyes és érdemes egy gépi fejésre berendezett íejőházat és tej házat is építeni. A végére hagytuk az egyik leglényegesebb kérdést: menynyibe kerül egy ilyen szalmaistálló? Ha forgalmi áron számoljuk, akkor körülbelül százA szabadtartásu» szalmaistálló elrendezési vázlata vendékmarha elhelyezésére al kalmas. Az Istálló előtti terület az állatok szabad mozgását biztosítja. A karám déli hosszoldalán fedett etetőtér látható. Ez a fedett etetőtér blzosítja az állatok tömegtakarmánnyal történő etetését. ÜDÜLJÖN, SZÓRAKOZZON \ HARKÁNYI Baranya szállóban Napi pensió 65 FI, télen is. Minden nap du. 17 órától a hangulatos WATRAI-ERNÖHAZI duó A karám keleti-nyugati rövi debb oldalán helyezték el a silóteret, Illetve a szénakazlat. Mindkettőt etetőráccsal látják el és ezzel megoldják az állatok önetetését. Az egész istállórendszer fából készül. Berendezései közül nemesebb anyagot csak az itatóvályú kíván meg. A szalmaistálló télen is jól használható. Úgy létesíthetjük ezt az Istállót, hogy a két oszlopállás közét lapjára fektetett szalmabáléval zárjuk el és az elzárt részek között egy-egy bejárati nyílást hagyunk. Sokan felteszik a kérdést: „Nem tűzveszélyes a szalmaistálló?“ Tűzveszélyes, mint minden épület. De a tűzveszélyt itt is csökkenthetjük, mégpedig úgy, hogy körös körül. 1—1,20 méter magasan a talaj szintjétől tóméivá » ezer forintba. De, ha a termelőszövetkezetnek saját erdeje van, akkor a költség lényegében csak a munkadíjra szorítkozik. Ebben az esetben körülbelül 35 000 forintjába kerül egy ilyen istálló megépítése a termelőszövetkezetnek. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint egy magtárpadlá- sos, szarvasmarha-palota megépítése, amely semmivel sem felel meg jobban az állattenyésztői célnak, mint ez. A magtárpadlásos Istállónál egy férőhely mintegy 20 000 forintba kerül. Nem egész két férőhely árán egy 100—120 férőhelyes istállót lehet építeni. Az a termelőszövetkezet választ helyesen, amelyik az utóbbit választja. (Budai) II méhek és a gyümölcstermés időszerű tanácsok — A gabonafutrinka lárvájának (csócsároló) fertőzését az őszi gabona-vetésekben figyeljük. Ha ilyen fertőzést észlelünk, HCH tartalmú vegyszerrel védekezzünk ellene. Holdankínt 25 kilő poroző- szert használjunk. * — A rendelkezésre álló istálló- trágyát mielőbb hordjuk ki a kijelölt területre, amelyen elterítve nyomban végezzük el a mélyszántást. Legyen az a cél, hogy az ősz folyamán minden istállótrágya és egyéb szervestrágya felhasználásra kerüljön. Az októberben végzett szervestrágyázások általában jó eredményt adnak, mert az ls- tállőtrágya bomlásához a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma kedvező talajéletet biztosít. Szervestrágyázást elsősorban Jól megháláló növények: burgonya, kukorica, cukorrépa... alá végezzünk. * — A műtrágya alaptrágyaként való felhasználásának is most van Itt az ideje. így a szuperfoszfátot, a foszforttot és a kálium műtrágyát a mélyszántással egyidőben kell a talajba juttatni. E műtrágya-féleségek hatékonysága növelhető, ha a szervestrágyákat műtrágyákkal egészítjük ki. A nagy gyökértömeget adó hátrahagyó elővetemények tarlójára: kukorica, cirok, nanraforgó — célszerű holdankint SO—80 kiló nitrogén műtrágyát is felhasználni, mert ez elősegíti a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységét és ezáltal a tarló és gyökérmaradványok bomlásának folyamata meggyorsul. * — Gondoson előkészített talajba ültessük ki az áttelelő saláta és az adventi kelkáposzta palántáit. A téli spenót vetését fejezzük be. * — Fiatal gyümölcsösök telepítéséhez mielőbb kezdjük meg a talaj elfikéSTftését és gondoskodjunk a szaporítóanyag beszerzéséről. A méhtenyésztésnek csak egyik oldalát ismerik az emberek. Azt, hogy a méh, mézet termel. Arról már kevesebben tudnak, hogy ezen kívül más haszon is van belőle. A méh a méz- és viasztermelésen túl, hozzájárul a gyümölcs, a lucerna, különféle virág hozamának a növeléséhez is. Mindez arról tanúskodik, hogy Jó lenne több gondot fordítani ezekre a hasznos kis rovarokra — a termelés szempontjából is. Csehszlovákiában, a Szovjet unióban és nálunk Magyarországon is több kísérlet bebizonyította, hogy a méheknek jut a legnagyobb szerep a gyümölcs és sok egyéb növény hozamának növelésében. Ismeretes, hogy sok gyümölcs- fajta, virág és egyéb növény csak úgy képes megtermékenyülni és termést hozni, ha ugyanolyan fajta, de más fáról, virágról, vagy egyéb növényről származó virágpor kerül a bibéjére. A virágport a lepkék, rovarok, főképpen pedig a méhek viszik át egyikről a másikra. A szentesi meggy, a germersdorfi cseresznye, a kanadai renáta alma, a ribston pepin alma, a till körte és egyéb gyümlöcsfélék nem terméke- nyülnek meg önmaguk virágporától, hanem csak akkor, ha másfajta virágpor kerül bibéjükre. Ha a gyümölcs közelében nincs méh, ezek a gyümölcsfajták leginkább terméketlenek. Nagyobb mennyiségű lucemamagot, vöröshere, napraforgó és virágmagot szintén nem termeszthetünk méh nélkül. Adatok szólnak arról, hogy a méhek végzik el a virág beporzásának döntő százalékát. Ebből következik: ha gyümölcsöst telepítünk, az önmegtermékenyítésre képtelen fajták közelébe ültessünk önmegtermékenyítő fajtákat is, de más Idegen megtermékenyítésűt is. Ezenkívül virágzáskor helyezzük a méheket a gyümölcsösbe. Ha ezt elmulasztjuk, megtörténhet, hogy nagy befektetés és jó gondozás mellett sem lesz jó termésünk. A külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy hektáronként 2—4 méhcsaládra van szükség ahhoz, hogy a gyümölcs jól teremjen. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt években sok gyümölcsöst telepítettek és telepítenek az idén Is. Jó lenne, ha a telepítéskor ezekre a kérdésekre is gondot fordítanának és felismernék a méh méztermelő szerepe mellett a megtermékenyítésben betöltött hatalmas szerepét is. A fajélesztő alkalmazása a helyes borkezelés alapja A hazai és külföldi szak- irodalom és a gyakorlat egybehangzó megállapítása szerint a borok minősége, fejlődése és kezelhetősége nagymértékben a helyes erjesztési körülményektől függ. Az erjedés zavartalan lefolyását fajélesztő alkalmazásával biztosíthatjuk. A fajélesztő egyfajtájú, jó tulajdonságú, tlsztatenyészetű borélesztőt jelent. Használatának előnye az, hogy elnyomja a mustban lévő vadélesztőket és zavartalan, teljes erjedést biztosít. A fajélesztővel, tehát irányítottan erjesztett must gyorsabban tisztul és hamarabb lesz palackéretté. Az ilyen bor a bőrbetegségekkel szemben is ellen állóbb. A bor minősége javuL Kénezett és nyálkázott mustot csakis kénessavtűrő fajélesztővel lehet kierjeszteni. A must erjedése gyorsabban indul meg. a káros mikroorganizmusok nem tudnak kifejlődni, illetve mire elszaporodnának, az addig keletkező alkohol életműködésüket akadályozza. A must tökéletesen erjed ki, és mivel a használatban lévő fajélesztők mind jól üllepedő fajták, a bor hamarabb tisztul, érik. Törkölyön való erjesztéskor (vörösbor-készítés) a bor nagy felületen érintkezik a levegővel, a fertőzés nagymérvű lehet, gyakori az ecetesedés. — Élesztő alkalmazásával ez a veszély is sokkal kisebb. Előnye még a fajélesztőnek, hogy a bor jellegét nem változtatja meg, ellenben mivel tökéletesebb és egyenletesebb erjedésen ment keresztül a must, a bor jellegzetes zamatanyagainak kifejlődése is tökéletesebb lesz. A fajélesztővel erjesztett bor a betegségekkel szemben is ellenállóid. Minthogy a must erjedése gyorsan indul meg, ezért a betegséget okozó baktériumok szaporodása lassú, a kierjedt borban aránylag kevés betegséget okozó baktérium van. A bor már alkohol- tartalma miatt nem olyan alkalmas tápanyag a baktériumok további szaporodására, mint a must. Fejtéskor a bor megszabadul a seprőben lévő btktériiunoktól és további szakszerű borkezelés a bőrbetegségeket kirekeszti. Csak fajélesztő alkalmazásával biztosíthatjuk a következő esetekben a must zavartalan kierjedését: 1. A szőlőtermés egészben, vagy részben rothadt (penészes) ebben az esetben a termést előzetesen válogatni és a mustot nyálkázni kell. 2. A must cukortartalma a 22 mustfokot eléri, vagy meghaladja. 3. A mustot sürített musttal javították. 4. A must erjedése megakadt áterjesztéskor, újra erjesztéskor. 5. A must kénsavtartalma magas. 6. Az erjedés körülményei nem megfelelőek. 7. Speciális erjesztési és borkezelési eljárások esetében (hideg és hűtött erjesztés, tankerjesztés, sherryzálás, stb.) A fajélesztővel végzett erjesztés, a helyes borkezelés alapja szervesen kapcsolódik a további borkezelési műveletekhez és együttesen eredményezik a borok minőségének javulását Gyafcortáfi útmutatás az I960, évi szüretre 1. A must kénezése. A frissen sajtolt mustot a helyes borkezelés értelmében célszerű mérsékelten megkénezni. Egész Az országos termelőszövetkezeti tapasztalatcsere keretén belül termelőszövetkezeti küldöttség látogat el Komárom me gyéből hozzánk Baranyába. A küldöttséget amely hetven tagból áll, a Komárom megyei tanács elnökhelyettese vezeti majd. A küldöttség tagjai három napot, — október 26—27—28. — töltenek el megyénkben. Ez idő alatt megtekintik a szederkényi, a bólyi és a mágocsi termelőszövetkezetet. Szederkényben az olcsó építkezési módokat, a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben a sertések nagytömegű és gyors hizlalásának, a mágocsi Béke Tér* séges, nem rothadt termés eser tén 10 g/hl káliumpiroszulfittal (káliummetabiszulfit, 1 tabletta borkén), amelyet porrá törve kevés mustban feloldunk, majd az egész must-mennyiséggel jől összekeverjük. 2. A must nyálkázása. Egyes szőlőfajták rothadásra, penésze désre hajlamosak, amelyet az esős, őszi időjárás nagymértékben elősegíthet. Az ilyen szőlőből sajtolt mustot mindenképpen nyálkázni kell. A penészgombák oxidáló emzi- meket termelnek, ezek okozzák a bor barna törését. Ellene erős kénezéssel (nyálkázáa) kell védekezni. Mi a nyálkázás? A frissen sajtolt mustot 20—40 g/hl káliumpiroszulfittal (2—4 tabletta borkén) megkénezzük, körülbelül 24—36 órát hagyjuk a hordóban üllepedni, mely idő alatt a must minden tisztáta- lanságtól megtisztul. A must tisztáját lefejtjük és kénsav- tűrő élesztővel beoltjuk. 3. Előreláthatólag ez évben hidegebb időjárásra számíthatunk. így a szőlő és a belőle sajtolt must nagyon lehűl, az erjedés zavartalan befolyását gátolja, helytelen erjedési folya matok, bőrbetegségek léphetnek feL Ennek megelőzésére célszerű a mustokat mind fajélesztővel beoltani. melőszövetkezetben pedig a nagytömegű baromfitenyésztés módszerét tanulmányozzák majd. Idő jár ás jelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: várható Időjárás péntek estig: ma változó felhőzet, eső nélkül, holnap túlnyomóan felhős Idő, elsősorban délen és nyugaton több helyen eső. időnként délkeleti, déli szél. Többfelé köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—7, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap keleten 15—18, máshol 11—15 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén felhős idő, esőkkel, a hőmérséklet kiesé csökken, Az istálló metszete Tsz-küldötfség jön Komárom megyéből Baranyába
