Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18-01 / 221. szám
2 NAPLÓ i960. SZEPTEMBER 1*. 1 KÜJL(ÖMBSTE<Gr MBXKfJX ? (RCRCK Mi sarkallja az embereket arra, hogy tudásukat, alkotó kedvüket kibontakoztatva, egy re több javat termeljenek népük számára? A megkérdezett Hahl Jakab esztergályos Így felel: — A szocializmus építése! A nagyon derék, évek óta egy munkahelyen dolgozó esz tergályosnak igazat kell adnunk, a szocializmus építése óriási ösztönző erő, mely a lelkesedés erejénél fogva képes a gyengébb képességű em bérből is „kihozni“ tudása leg javát. De miért szereti a szocializmust Hahl Jakab és meg annyi munkatársa? Mert jogot ad a munkához és a munka után magasabb keresetet tud biztosítani a becsületesen dolgozóknak,, mert magasabb, életnívót képes a dolgozó embernek nyújtani. Mert az anya gi javak bőségét tudja megteremteni a MUNKA által! Am az anyagi javak bőségét csak a munka termelékenységének állandó növelése útján lehet elérni. A növekvő termelékenységhez viszont he’yesen alkalmazott anyagi ösztönzés is szükséges. A szocializmus építése ösztönzi Hahl Jakab esztergályost a jobb munkavégzésre, de vajon jó dolog-e, hogy csak úgy „általában“ ösztönzi? A Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalatnál a munkások és vezetők nagy szorgalommal dolgoznak a tervek teljesítésén — a szocializmus építésén — mégis, az anyagi ösztönzés egyenlősdi .volta miatt, nem képes az „egyes ember“ tudása, szorgalma, szakképzettsége legjavát nyújtani, alkotókedvét kibontakoztatni. A Pécsi Építőgépkarbantartó Vállalatnál is, mint üzemeink többségében 1956 után félreállították a normarendszert és helyébe rakták az időbéres elszámolást. A javító tevékenységet folytató vállalat áttért az építőipari gépek tartalék- alkatrészeinek, vasszerkezeti elemeknek, építkezésekhez, szükséges sablonoknak é6 építőipari gépeknek gyártására. A javffő vállalatból, gyártó vállalat lett. Csaknem ezzel egyidőbén bevezették az időbéres elszámolást, amellyel most mindenki elégedett. Kó- sa György főmérnök így beszél erről: — A norma mennyiségi túl teljesítésre ösztönzött Egyesek kiugrottak, mások lemaradtak. Pontosan nem lehetett mérni a normát, ennek következtében előfordult, hogy egy „jobb munkán" a lakatosokhoz beosztott segédmunkás is többet keresett, mint egy Idős esztergályos. A norma állandó méréseket kívánt, sok adminisztrációt, bonyolultabb üzemi elszámolást. Mint annyi helyen abban az időben, kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyereket is, a normabérezés jó és rossz tulajdonságaival együtt utcára került. A jelenleg alkalmazott elszámolási módszer pedig — legalábbis első pillantásra — mindenkinek megfelelő. Időbér plusz prémium (Prémium, hogy az anyagi ösztönzés is biztosítva legyen!?!) A vállalatnál minden munkás 80 százalékos időbért kap, plusz prémiumot. A munkákra kiutalványozzák az időt. Ha időn bélül legyártja a brigád a kívánt munkadarabot, akkor , megkapja a 80 százalék, plusz prémiumot, mely 100 százalékos munkavégzésnek megfele lő 100 százalékos bért jelent. Ha az időből nem jön ki a brigád, akkor kevesebb prémium jár neki a 80 százalékon felüli összegből. Ha a vállalat 100 százalékon felül teljesíti tervét, akkor minden munkásnak 3 százalékonként egy százalék plusz prémium jár. A munkások között ott jelentkezik különbség, hogy munkaviszonyuknak, szakképzettségüknek megfelelően különböző alapórabérbe soroltak. Alkalmazzák ezen kívül a vállalatnál (évenként* egy-két alkalommal) a célprémium rendszerét is. Most például 200 cementlaptárolót kell elkészíteniük. Határidőre történő legyártását a vállalat célprémiummal ösztönzi, amit az év közben felgyűlt munkabér- megtakarításból fedez. összefoglalva a jelenlegi elszámolási rendszert, megállapíthatjuk, hogy a vállalat dolgozóit úgy általában, tényleg a többtermelésre buzdítja. De mi ösztönzi Hahl Jakab esztergályost — mint egyes embert — aki 11 éve dolgozik már a vállalatnál és kitűnő szakember, hogy a kiutalványozott időn túl, a 100 százalékon felül teljesítse tervét? Erre válaszolt az idős munkás, hogy a szocializmus építése, az, hogy jobbak a körülmények, hogy becsülete van a munkának, hogy jobban él, mint azelőtt, egyszóval mindaz, amit rendszerünk adott a munkásnak. Szántó elvtárs az üzemvezető már jobban elérti a kérdést és azt mondja: — A munkásokat a vállalati tervtúlteljesítés után járó egy-két százalékos prémium is ösztönzi. — És itt mindenkinek becsületesen kell dolgoznia* mert a kollektíva ellenőrzi — bizonyítja Hahl Jakab. — KI is veszi részét mindenki a munkából. — Abban a régi „normavilágban” hány százalékot ért el Hahl elvtárs? A jó szakmunkás büszkeségével válaszolja az esztergályos, hogy ő 180—200 százalékot is elért, gépéből kihozta, ami csak „benne volt”. Hogy miért jobb akkor ez a mostai elszámolási mód? Mert biztos a pénz, havonta a 2000 forintot hazaviszi. Nyugodtan dolgozik, nincs idegesség, a vállalat mindig teljesíti tervét. — Érdekelt abban, hogy ez a gép a maximumát termelje annak, ami termelhető? Nem, nem érdekelt, éppen úgy mint Hollenbach János lakatos, aki most TMK munkát végez, tehát javításokat* — Mennyi időt utalványoztak a jelenleg keze alatt lévő munkadarab elkészítésére? Semmit, mert Hollenbach a „legtisztább” időbérben dolgozik és javításra nem lehet időt utalványozni. A 2000 forintot 6 is megkeresi és ez állandóan, havonta kifizetett pénz, ami nem ingadozik. — Egyénileg mi ösztönzi arra, hogy többet és jobban dolgozzon? — Becsületes munkásember vagyok én kérem, — válaszolja kicsit sértődötten — tudom, hogy a gépeknek nem szabad a termelésből kiesniük. Gaál Pál elvtárs lakatos. A norma felől kérdem őt is és várom elítélő szavát. — Nem is volt a norma olyan rossz — mondja. — Csak hát a körülmények .: i • Oktalanul rendezgették, nem állították fel pontosan, egyik munkán laza volt, a másikon feszített..: Viszont különbséget mért munka és munka között, Igyekezet és igyekezet között.:. Gaál elvtársat mi készteti ar ra, hogy esetleg 100 százalék felett teljesítse tervét? Mi értelme van egyáltalán — azon felül, hogy a vállalati tervteljesítés után nyereségrészesedést kap és prémiummorzsákat, — hogy alapos szakképzettsége, nagy gyakorlata alapján többet nyújtson, mint egy másik ember? Nehéz erre felelni! A jelenlegi elszámolási rendszer, az érvényben lévő anyagi ösztönzés nem differenciál. — hacsak a besorolások lassú és gyenge rugalmasságával nem, — hogy a munkás alkotó módon kibontakoztathassa képességeit, hogy félredobja az elavult műszaki normákat, hogy kutassa a technológia gazdag lehetőségeit, hogy „szárnyra keljen” gépe mellett éppen a szocializmus gyorsabb felépítése érdekében. A borítékban megjelenik ugyan havonta a „biztos” kétezer forint, de abban több is lehetne, ha az egyén érdekeltté lenne téve anyagilag is a munkavégzésben. Igaz, hogy az elszámolások jelenlegi rendszeréhez kevesebb létszám kell és a mérésekkel sem kell bajlódni, de az „időbér plusz prémium” rendszer különbség nélkülivé teszi a munkát, gúzsba köti az emberi lelkesedést, nem nyújt kárpótlást a szorgalomért, nem ösztönzi arra a dolgozókat, hogy magasabb képzettséget szerezzenek. Az „időbér plusz prémium” bérezési rendszert túlhaladta az idő. Amikor ezt leírjuk, nem arra gondolunk, hogy a normarendszert a régi hibáival együtt eresszék be a vállalat kapuján, de lehetőséget kell adni az Építőgépkarbantartó Vállalat munkásainak is a normában való munkavégzésre. Lehetőséget kell adni, hogy a jobban képzett szakmunkás szorgalmával, ügyességével, igyekezetével túl tudjon lépni az átlagos munkásbér határán és az anyagi ösztönzésben végrehajtott fordulat következtében magasabb termelési eredményeket érhessen el. Akkor válik a bérezési mód valóban sarkallójává az emberi alkotásnak, amikor a ma- gasabbfokú munka ellenértékét nemcsak a szocializmus építésének „általános” lehetőségét adja a munkás kezébe, hanem az abból fakadó közvetlen anyagi előnyöket is. Szüts István Utaznak a pécsi villamosok. A Pécsről „kitiltott’' villamoskocsik most új „munkahelyre" kerülnek. A tizenegyes villamos és a hat szék rény Debrecenbe utazik, méghozzá vonaton. Időjárásjelentés Várható Időjárás vasárnap estig: nyugat felől felhősödé«, több helyen, főként a Dunántúlon és az ország középső részein eső, zivatar. Élénkülő déli, délnyugati, később északnyugati szél. A nappali felmelegedés csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék let 12—15, legmagasabb nappali hő mérséklet vasárnap 17—21 fok között, keleten helyenként 21 fok felett. ítélet a „daindoli nagyfiúk“ ügyében Hírt adtunk már lapunkban arról, hogy a közelmúltban öt férfi a daindoli szőlőhegybe fölcsalt és megerőszakolt egy fiatal lányt. A pécsi járásbíróság Nagy István és hat társa ellen erőszakos nemi közösülés bűntette miatt indított bűnügyben szombaton délelőtt 10 órákor hirdetett ítéletet. A bíróság Nagy Istvánt öt évi, Czinderi Károlyt három évi és hat hónapi, Tari Károlyt két év és nyolc hónapi, Lőrinc Józsefet három évi, Zeleni Józsefet pedig egy évi és két hónapi börtönbüntetésre ítélte. Vig Istvánt és Tóth Júliát bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában a bíróság felmentette. Zeleni József esetében a járásbíróság a vádlott két évvel ezelőtti négyhónapi felfüg gesztett börtönbüntetésének végrehajtását is elrendelte. — A VÁROSI VÖRÖS- KE RESZT szeptember 20-án reggel 9 órakor vezetőségi ülést tart. Megtárgyalják az 1960—61. évi oktatási és ifjúsági munkatervet, valamint a Vöröskereszt és a városi légoltalom kapcsolatát. — A MEGYE HÁROM körzeti földművesszövetkeze- te kapott tehergépkocsit. Egy- egy kettő és féltonnás tehergépkocsit adtak az egyházas- kozári, vajszlói és a mohácsi földművesszövetkezetnék. — A TANÁCSOK MEGALAKULÁSA idején a rna- gyei helyiipar éves termelési eredménye: 111 000 000 forint volt. Jelenleg (1960. évi tervszám) a megyei helyiipar éves termelési eredménye: 390 709 000 forint. Tíz év alatt az éves termelési érték százalékos növekedése: 355. — PELLÉRDEN négy új kutat fúrt a Pécsi Vízmű. Mind a négy kútnak a villamosítását most végzi a ME- GYEVILL. — A GYÖRGY-AKNAI CIGÁNYTELEPEN, az erdőben, szeptember 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor lakóbizottságot választanak a cigány családok. Az öttagú lakóbizottság harminc cigány család ügyes-bajos dolgait intézi majd. VIZVEZETÉKSZERELÖT, kőművest és segédmunkásokat felveszünk. PÉCSI VIZ- ES CSATORNAMÜVEK, Pécs, Zólyom u. 2. szám. 33099 A PÉCSI TEJÜZEM LAKATOS KARBANTARTÓT keres. — Jelentkezés: Rákóczi út 18—20. sz. 412 Száraz a torka. Vér télén, vacogó a szíve. S szemében szí- nehagyott tekintet Bucsl már kezet nyújtott- Megy. Az őrsparancsnok utána , i szól. — Az őrség?.;: Mikor beszéljük meg? ii Az öreg megáll. Visszanéz az őrmesterre. Bólogat, majd a ' kocsma felé Int. i — Mondtam... pz is lehet, i hogy Csabainak igaza van ... Második felirat. 1 CSABAI KÁLMÁN i Az új istálló falu felőli oldalán hárman kuporodnak a * fal mellett. Sűrű a sötétség, de innen valamennyire szemmel lehet tartani a falut és a Devecser felé kígyózó országutat. A három őr szótlanul 'gubbaszt, Kezükben parázslik a cigaretta, s minden szippantáskor arcukat áttetsző, rőt fénnyel árnyékolja. Messziről olyan ez a három izzó pontocska, mintha lidércek imbo- lyognának az éjszakai mezőség felett. Középen Csabai ÜL Tekintete a sötétbe esik. Ha az istállóban valamelyik jószág megmoccan, már tenyerükbe szorul a kispuska, a kiegyenesített kasza. A környék csendes. Alacsonyan szálló felhőket űz a szél, a sötétség ráhasal a tájra. A nagy mozdulatlanságot csak az eresz alá szoruló, slkoltó szél, vagy valamelyik őr. moccanása töri meg. Csabai lába között a puska, amit az őrsparancsnoktól kapott. Fejét lehajtja, mélyen, szinte fáj a tarkója. — Fegyver kell ide... ágyú meg tank... — morogja, de a másik két őr nem érti. Reszket a bőre. Bizonytalan. Érzi, hogy a következő pillanatban valahonnan ütnek, de nem tudja, merről várja a támadást. De jönne már a falu, élén Soós Andrással! Jönnének már. lobogó fáklyákkal, tüzes öklökkel, szikrázó jéghegyekkel. sűrű iszapos vértengerrel a lábuk alatt. Jönnének, már halálos ordítással, s ők hárman egymásnak vetett háttal várnák a rohamot. A cigaretták kialudtak, A másik két őr hallgat. — Mégha legalább puska lenne ez a puska — fordul Csabai váratlanul a görbehátú Szalái felé. — Hát igen .:. Bólogat szomorúan a másik, aztán megforgatja a kiegyenesített kaszát, és mentegetőzve nyögi. — De ezzel se..; — Veled se... — mondja csendesen az elnök, aztán visz- szahullik a mozdulatlanságba. Még ebéd után elosztotta az őrséget a szövetkezetben. A görbehátú Szálait ide tervezte másodmagával az új istállóhoz. Amikor a cingár emberke meg tudta Csabai tervét, olyan lett, mint a frissen meszelt fal. — Félsz? — kérdezte az elnök? — Én-e? ... Már hogy félnék ... Háborút járt ember vagyok... méltatlankodott a másik — de mór megbocsásson a világ, két ember annyi, mintha ott se lenne. — Máshol egy vállalta — mérgelődött Csabai. — A külső tanyán az öreg Barica egyedül lesz a fokosával, meg a sötét éjszakával. Szalai makacs volt. Csabai vacsora után fogta a puskát és kiballagott az új istállóhoz őrségbe. Harmadiknak* Mozdulatlanul fürkészik a környéket. Csabai ismét rágyújt. Először arra gondol, hogy szomszédait is megkínálja, de visszagyűri zsebébe a papírcsomagot. A harmadik őr nyugtalanul feszeng az egymásra emelt téglákon. — Háborúban egy-kettőre kilőnének így bennünket — mondja, majd kiköp maga elé. Hetykén, rebegő szájszéllel. Pgdig fél. Az elnök eldobja a gyufaszálat, mélyet szippant, és a másikhoz fordul. — A cigaretta miatt? — Igen. — De öcsém, a háborúban a katonának rendes fegyvere van. Nem ilyen... A harmadik őr legyint. — Azoknak még annyi sincs, mint nekünk — és bozontos fejével a levegőbe túr. Csabai a másiknak csak az arcélét látja. — Azt hiszed? — kérdezi rekedten, füstös hangon. — Azt hiszem.;; Az elnök közbevág. k — A butaság is fegyver!' — A butaság? — Ha nem ismerik fel az í O iI f A harmadik őr feláll. Zsibbadó tagjait nyújtóztatja. Az épület sarkáról végignéz a pusztán. Visszalép, leül a téglákra. — Háború a fenét... — motyogja. Kemény, taglós öklével elnyom egy ásítást, és kényelmesen az elnök oldalához dől. (Folyt tóv.)-*---------------------— MEGKEZDŐDÖTT 3 t Margit-majori szociális ott' i hon fejlesztése, ötszobás há' : lót, társalgót és mellékhelyi' ségeket építenek. Eddig ha1' i vannégyezer forint értékben már elkészülteik az alapozás' sál. [ — A MEGYE 12 melegkonyhás földmúvesszövatkc zeti vendéglátó egysége I960■ első felében 2 millió 946 eze1 forintos ételforgalmat bonyo- i lított le. — A KPVDSZ színjátszó csoportja szeptember 17-én, szombaton Bükkösdön az él' : lami gondozottak részére adói' műsort. Előadták Rozov: „Fel• nőnek a gyerekek” című 3 r íelvonásos vígjátékát. Ugyair ezt a darabot szeptembei ) 18-án, vasárnap délután 3 c órakor Sásdon, este fél 8 órí' kor pedig Kisvaszar község ben mutatják be. — A BUDAI 1. MUNKÁS- KLUBBAN szeptember 19-é# hétfőn este levelezőlapcseréj tartanak a „Ki mit gyújt mozgalomban részt vevő gyúi' tők. ’ — SZERVEZÉS ALAT"1 . All a nagyhajmási iskol« . napközi otthon. Ezt a heV szervek a termelészövetkez« patronálásával társadat j munkában hozzák létre. — BEFEJEZÉS ÉLŐT1 ^ ALL a Beremendi Állat» i Gazdaság Ida-majori üzért . # egységének villamosító# |! mintegy 700 000 forintos bt H1 rnházási összeggel. A villant°- i sitást a MEGYEV1LL doW» zói végzik.- ][ — OKTOBER 1-én a M* 1 I gyár—Szovjet Baráti Táti5 i ság szervezésében megke* dődnek az orosz nyelvtani1? " !| lyamofc. Az idén a tavalyi^ jóval több tanfolyam indó ,i lényegesen több hallgatóvá '} Az MSZBT ez évben a járás ', i székhelyeken is indít or<* ’, i nyelvtanfolyamokat. ■(l — KORSZERŰSÍTETT^ ll, és modernizálták a Pécsi Kt1 V tészeti Vállalat Kossuth Lajc i utca elején lévő virágüzleti i Az átalakított és megszépú i i üzletet a jövő héten, valósi1 ! I nűleg hétfőn nyitják meg•' — SZEKSZARDON tartd J ták meg a Dél-Dunántúl ti -V megyei titkárainak értekező tét. A TIT járási és körf* !*. csoportok megalakítását valamint a világnézeti neV ij lés kérdéseiről tárgyaltak. (' _ ANKÉTOT RENDŰ (' szeptember 22-én, csütött' f kön eite 6 órakor a II. 1 rületi Nőtanács a II. kert :l> leti igazgatósággal közös< i az I. osztályos tanulók szót ,|i részére, a KISZ és Szaksit , vezetek Doktor Sándor [i velődési Házában. Előad1 ,|i Rejtő János, kerületi isk<^ {) igazgató. I — A TORTYOGÓI terű1' I' ten, Pellérden, egy újabb K’ ■ | tat villamosított és adott ' • . rendeltetésének a MECJY* f VILL.
