Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17-01 / 220. szám

2 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 11. Ellenőrzik a szirénákat A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a város lakosságát, hogy az évek óta felszerelt, de még ki nem próbált sziréná­kat műszaki ellenőrzés céljá­ból a városokban, községek­ben és az üzemekben szeptember 11-én 13 óra­kor, egy percig tartó folyama­tos bugással megszólaltatja. Tekintettel arra, hogy csu­pán műszaki kipróbálásról van szó, a lakosságra ezzel kap­csolatban semmiféle kötele­zettség nem hárul. Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szüreti mulatság Szulimánban Rég volt ilyen jókedv, vi- . dámság Szulimánban mint az elmúlt vasárnap. Magyar ru­hába öltözött leányok, lovas­legények árvalányhajjal nem- zetiszínű szalaggal elevení- . tették fel a régi hagyományt a hangulatos szüreti mulat­ságot. Az első kocsin volt a bíró és felesége, a második a csőszlányokat hozta, a harma­dik rozzant taligát húzó gebe mulatságos figurákkal volt tele. A szulimáni Március 15. Tsz. KLSZ-szervezete tervez­te ezt a szüreti mulatságot Az úttörőkkel karöltve ők rendezték a hangulatos jel­mezes felvonulást is és ők szórakoztatták a környékről idesereglett fiatalságot A jólsikerült szüreti bál a haj­nali órákban ért véget Báli István Emberi gyengeségek — vagy valami, más? Amikor először hallot­tam, nem hittem el. Amikor másodszor is hal­lottam, elmentem, hogy meg­győződjek az igazságról. Az ember azt hiszi el általában, amit a két szemével maga is lát S amikor láttam, akkor is alig hittem a szememnek. De a tény az tény, azzal nem lehet perbeszállnl, ellene se protestálni, se hangoskodni nem lehet, mert ami megtör­tént, azon senki se változtat­hat. A hüvelykujját vitte el a csille. Úgy vitte el, hogy örökre elveszett. Nem nő újra, oda­operálni viszont nem érdemes valami idegen testrészből — mondja ő, de lehet, hogy az orvosok meg sem próbálnák, így marad hát örök életére, csonkán, s amikor ránéz, min­dig eszébe fog jutni, hogy nem sikerült a gazemberség, rájöt- tck Mert rájöttek, kiderült, hogy önként, szabad akaraté­A lottó nyerőszámai: A 38. játékhéten 4,139 862 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ságra. Egy-egy nyeTőosztályra tehát 1,552 448 forint nyere­mény jut A pápai Jókai művelődési ház szabadtéri színpadán meg­tartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 14, 19, 54, 64, 87 Fogdában a csavargók, munkakerülők Már gyakorlatban is alkalmazzák az 1960. évi 14-es törvényerejű rendeletet A városban több munkake­rülő, csavargó él, akik alkal­mi munkákból jutnak időn­ként pénzhez, de nem vetik meg a besurranásos lopásokat sem. Éjszakára pedig istállók­ban, pajtákban húzódnak meg. Különösen a magánfuvarosok adnak számukra ilyen lehető­séget. A rendőrség az állam­polgárok biztonsága érdeké­ben erélyesebben hozzálátott a huligánkodók, csavargók „kivonásához“. í—ray) bél, előre megfontolt szándék­kal csukta oda az ujjait a két csillekapcsoló közé. Napokkal előbb már elhatározta, hogy megcsonkítja önmagát. így akart hasznot húzni a bányá­ból, az államból. Fel is vette egy darabig a táppénzt, amíg ki nem derült a turpisság. Emberi gyengeség ez, azt mondja a barátja, meg lehet bocsátani. Maga is azt mondja, hogy emberi gyengeség ez, igazán elnézhették volna, most az egyszer, többet nem csinál ilyet, megfogadja. De nem nézték el. Megbün­tették érte. Vissza kellett fi­zetnie a csalással szerzett táp­pénzt. Rosszul járt. Pedig Ste­fanies Jóskának sikerült, azt állítja, hogy tőle tanulta a trükköt. Annak miért sikerült? Az végig kihúzta, nem jöttek rá, majdnem fél évig „szedte” a táppénzt. Lehet, hogy Jóskának sike­rült. Lehet, hogy Pistának is sikerült, meg Mihálynak is. Neki, Péternek nem. S most azon kesereg, hogy neki az életben még semmi nem sike­rült. Na, persze, vannak em­beri gyengeségek. Kisebb-na- gyobb botlások vannak az élet­ben. Ha egyszer valaki meg­téved, elkövet egy kisebb hi­bát, azt valóban meg lehet magyarázni azzal, hogy gyenge volt, megbotlott. Péter azonban nem először csinált ilyesmit! Máskor is megpróbált már csalni, sőt egyszer lopáson is rajtakapták. Akkor is azt mondta, gyenge­ség, kis ballépés, bocsássák meg neki. Megbocsátották. S ebből nem azt a tanulságot vonta le, hogy az emberek alapjában véve jók, elnézők, mert bíznak a javulásában, hanem egészen mást. Azt hit­te, hogy ez az elnézés feljogo­sítja őt újabb csibészségek el­követésére. Sok a baleset mostanában. Gyárakban is, bányákban is, valahogyan felületesek, nem­törődöm módon viselkednek önmagukkal szemben is egye­sek. Vannak balesetek véletlen- sógből is, hogyne lennének. Ilyenkor kioktatják az akná­szokat, hogy szigorúbban el­lenőrizzék a baleseti szabályok betartását, követeljék meg a védőberendezések használatát. Oktatják a gépgyárban, a bú­torgyárban, a selyemszövőben, a bőrgyárban és mindenütt a dolgozókat a munkavédelm felszerelések használatára is. Meg is tanulják jól. Mégis előfordulnak a bal­esetek. A felületesség, a nemtörő­dömség is emberi gyengeség. Hiba. Ezt is ki lehet nevelni az emberekből, helyes peda­gógiai érzékkel, tanulságos esetek szemléltetésével — ép­pen úgy, mint ahogyan a köz­lekedési balesetek példáin szokták oktatni a gépkocsi- zetőket. Szándékosan megcsonkítani önmagunkat, előre eltervezett módszerekkel becsapni a mun­kaadót, jogtalanul pénzhez és szabadidőhöz jutni — ez már nem emberi gyengeség. Ez becstelenség. Ez büntetendő cselekmény, akárhogyan is nézzük. Ezt minden becsületes ember megveti, elítéli. A társadalom soha nem bo­csátja meg az ellene elköve­tett bűnöket. A társadalom megvetése súlyos büntetés, amelynek sokáig nyoma ma­rad az emberben. Nem érde­mes ezt a súlyos büntetést ki­hívni. „Porondparádé // A dolgozó emberek államában csak azok részesül­hetnek tiszteletben és megbe­csülésben, akik nem minősí­tik saját gonoszságaikat em­beri gyengeségnek s nem épí­tenek a humanizmusra, csak­hogy ők gaztetteket követhes­senek el. Azt hiszem, ezt nem nehéz megjegyezni. Gyevi Károly Megvitatják a Büntetőtörvény- könyv tervezetét A magyar forradalmi mun­kás paraszt kormány a Bün­tetőtörvénykönyv tervezetét a jogászok között vitára bocsá­totta. A vitákon elhangzó ja­vaslatokat a Büntetőtörvény­könyv végleges szövegének el­készítésénél figyelembe kíván­ják venni. A viták lebonyo­lítására az Igazságügyi Mi­nisztérium a TIT jogi szak­osztályával. a Magyar Jogász­szövetséggel közösen Pécsett is ankétot szervez. Az ankétot az Ügyvédi Kamara díszter­mében, szeptember 20-án rendezik meg, amelyre meg­hívják az összes Baranya me­gyei büntető ügyekben dol­gozó bírákat, ügyészeket, ügy­védeket; Itt van hát, megérkezett a Bu­dapesti Nagycirkusz 108 tagú tár­sulata. Tegnap este 8 órakor meg is kezdte közel háromórás műso­rát. Na és tudott-e újat adni? A cirkuszkedvelők általában azt vallják, hogy nincsen olyan „régi" müsorszáma a cirkusznak, amelyik ne adna újra és újra kedvet, sa­játos ízt, hangulatot, vagyis a cir­kusznak mindig megvolt a maga vonzóereje. Nos, ha ez így van, akkor a Budapesti Nagycirkusz egy lépéssel tovább lépett ezeknél a hagyományoknál. Revüszerüen pergő, változatos müsorszámai művészi élvezetet nyújtanak a kö­zönségnek. Kiket láthatunk a gazdag mi sorban? Pepi Löflert, a csehszlovák vet' dégmüvészt, a híres zeneparoair tát, Adolf és Irina Ros man vilát hírű román brávúrlovasokat, iUe‘ ve állatidomltókat, a két Oumlr rescut ragyogó egyensúlyozó mV vészetükkel, a három Mazanl’»* a három Sylvlnget. a két Kér* kést, a sztyepptáncos Garat t**V véreket, a három Bárczyt. De n*’J lehetne egyet sem kihagyni ’ nagyszerű műsorszámok művész* közűi, mert mindannyian ftozljj járulnak ahhoz, hogy a közön»M sokáig visszaemlékezzék a kedv estékre. — KOMLÓN ez évben is sűrűn vendégszerepeinek a Pécsi Nemzeti Színház művé­szei. Az első előadást szep­tember 24-én este 8 órakor tartják meg a Zrínyiben, ahol a „Kertész kutyája” című há- romfelvonásos vígjátékot mu­tatják be. — SZIGETVAROTT tartja szeptember 29-én legközelebbi Ülését a Baranya megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalja és értélkeli a szigetvári járási tanács mun­káját. — A SASDI járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt Schmidt József volt gerénye- st fmsz. Italboltvezetőjét 1 évi és 4 hónapi, Schmidt József - né volt fmsz-i dolgozót 8 hó­napi börtönbüntetésre és 9 ezer forint kár megtérítésére ítélte. — A SIKLÓSI FAIPAR' VÁLLALATOT, amely natf fejlődés előtt áll, a közséí újonnan kijelölt ipari négy®1 débe telepítik ki. Ezzel kap csolatban az üzem fejleszti1 sére 16 millió forintot for# tanak. A vállalat a közeljövő ben a lakásépítési faszerk* zetek mellett kisméretű dől" zsölt bútorok gyártását v megkezdi. — Piaci jelentés Szombaton reggel 1(0 má«*J fejeskáposzta, 60 mázsa keik* poszta és 20 mázsa karfiol kezlk. A fejeskáposzta ára íj* nfiségtől függően 1.20 és 1 *2 rint, a kelkáposztáé l.M és !■' forint, a karfiol 2.20 és 1.(0 1' rintos áron kapható. Az edd) ginéi lényegesen nagyobb meOJj nylségü, összesen 800 mázsa 2#': paprika érkezik a szombati pl*, ra. A paprika ára 2 és 2.50 ív rlnt. Paradicsom Is eleien»' lesz, ebből 350 mázsát hoz tors* lomba a MEK 1.30 és 1 forW tos áron. Uborka IS mázsa 1**: 1.20 és 2.60 forintért. Lejár * zöldbab szezonja, ebből ni*1 csak 10 mázsa Jön. Kilónké®1 3.20 forintos áron vásárolható A kilós sárgarépa ára 1.50 rintért, a gyökér 2.30 és 2.80 *2 rlnt között Ingadozik. Kielég1'; mennyiségű, 50 mázsa szőlő 30 mázsa szilva is érkezik, r egyéni felhozatalt leszámítva* J. szőlőt 8.50 és 8 forintért, a sí'1 vát 2.20 és 2.80 forintért árusít)* a MíK. A vöröskáposzta klléJJ 2.50 forintért kapható. Az e l>e® piac újdonsága az őszi fejes- ** kelkáposzta vertuose. a puskája után (5.) — Okosabban tennétek, ha kihirdetitek az ostromállapo­tot a faluban... A többiek megkövültén né­zik az elnököt. Az őrsparancsnok már meg­nyugodott. Meleg, bársonyos szemekkel nézi Csabait és en­gesztelőén kérdi. — Mit gondol, elnök elvtárs, fejjel rohumjunk a falnak? Hi­szen azt se tudjuk, hogy mi van... — Nem — kiált vissza az elnök. — A fal rohanjon a ml fejünknek. Bucsi csendet int. — Várjuk meg, miként ala­kul Itt a helyzet, meg hogy mi lesz Pesten. — Én nem várok semmit! — vág közbe az elnök. — Én nem várom meg, amíg az el­lenség a homlokomba vágja a fejszéjét!... Mert akkor üthetek vissza, ha tudok... — Azt akarja, hogy vesz­tünkbe rohanjunk? Nem lehet felbőszíteni. az embereket. Azok is hallgatják a rádiót, azok is annyit tudnak, ameriy- nyit mi... Nem érti? Ez nem kaszás-villás haddelhadd... — Nem értem. — Vesztébe rohan! — Rohanok — de Csabai már alig tudja kilökni száján a hangot. Még végignéz a többieken, titokban azt várja, hogy biccentsenek neki, vagy legalább egy biztató hunyorí- tást küldjenek, de Bucsiék nem mozdulnak. Csabai vállára veszi a pus­kát. A többiek némán nézik, ahogy görbe lábaival átkari- kázik a küszöbön, s még per­cek múlva is az üres folyosón csattog a léptek visszhangja. Az őrsparancsnok a fogas­ról leakasztja a derékszíját. Felcsatolja a derekára, a szol­gálati pisztolyt kiveszi a tás­kából és zsebre dugja. — Noé? Lehet így ö«zofog­ívi? Ml? — kérdezi Bucsitól. Bucsi is nyúl. — Nehéz ember... — só­hajtja. — Mindig ilyen volt... ámbár az is lehet, hogy neki van Igaza. Az őrmester csodálkozva nézi a másikat, de mire vála­szolna, a járőr lép a szobába. Feszesen tiszteleg. — őrmester elvtáns jelen­teim, a főtéren a kocsma előtt vagy száz főnyi tömeg van. Devecserből most érkezett az YN 572. rendszámú tehergép­kocsi, vele egy fiatalember. A kocsmából hordót gurítottak alá, és most szónokoL Azt hi­szem, hogy az egészet előké­szítették, mert a tömeg per­cek alatt összegyűlt. Az őrmester Bucsira néz. — Menjünk — szól csende­sen az öreg, és mintha Csabai görbe lábait, rövid derekát, kemény nyakát látná maga előtt. A kocsma előtt csendesen hallgatózik a tömeg. A hordó tetején fiatalember áll. Nyúlánk, nédszálvékomy, nyalkában színes, virágos se­lyemsál. Piszkos lódenkabátja elől szétnyílt. Kilátszik alóla a mellén átfűzött töltényheve­der. Haja fedetlen, a szemébe lóg. Hangjától öblösen resz­ket a tér. A tömeg csendesen hallga- tózik. Némelyek kényelmesen cigarettát sodorintanak, má­sok rapraforgómagot ropogtat­nak. Sokan csak a tér oldalán écsorognak. Hallgatják a fia- ta’ember'. aztán szó nélkül továbbállnak. — Magyarok! — zeng a tér. — Budapest hős Ifjúsága vér­zik! Én az egyetemi ifjúság küldötte vagyok!... Élelem kell! Álljon talpra az ország^ népe! Most már vége a kom­munizmusnak! Letörtük a sztálinistákat, nincs többé rémuralom! ömlik a hang, habos tajték kaL Egy lélegzetvétel alatt valaki kiszól a tömegből. — És a szövetkezettel mi lesz? Moraj hullámzik. A fiatalember rávágja; — Polgártársaim! A szövet- \ kezetet fel kell számolni. AJ mi parasztságunk nem bírja a' rabszolgaságot.. ■ J A tömegből észrevétlenül vá- , lik le egy-egy ember. , Az őrmester messze rúg egy , kavicsot i — Visszamegyek az őrsre — mondja Bucsinak. — Nem lesz J itt semmi. — Én meg haza, — mondja]) a másik csendesen; » (i — Úgyse lesz itt semmi. Ugye? ], Az őrmester vár. Bíztatást.]) Melegséget és barátságot, Esi bátorságot is. (» Bucsi ránéz. (i — Nem lesz? — kérdi, de(i nem folytatja. A hórihorgas Sós András most1 lép ki a kocsmából, és a szó-J nők mellett egy tavalyi föld­kupacra áll. Bucsi megfogja az őrspa­rancsnok karját — Nézze csak Sós Andrást! Látja, nem fél. hogy megárt (i neki a magaslati levegő, ott a(i szónok mellett.. i Az őrmester nem szól. (Folyt, köv.j — SZERDÁN, szeptemM1. 21-én országos értekezlet1' tartanak a megyei tanácso* Az értekezleten a megyei (Ä' nácsok mezőgazdasági tályvezetői és az SZMT ntű” kavédelmi felügyelői veszni ' részt. A közös értekezlet C'j] ja, hogy megtárgyalják, # ként lehet a termelőszövi' kezeteket a megjelent reú#, let alapján bevonni a n»“” kávé de lembe. — TURBÉKON a szociájjj, otthont tüdőbeteg szociális & . honná alakítja át a megy"' tanács. Ide vonják össze ’■ megye területén lévő ela£. gottak közül azokat, akik tb£ és betegek és gondozásra ^. rulnak. . — A KISZ és Szakszem'* zeték Doktor Sándor Művi1*" dési Háza, Kossuth u. 13- £ alatt 1960 szeptember , indítja a 4 hónapos eszP rántó tanfolyamot kezdők j haladók részére. Jelenik lehet a Művelődési Ház dójában de. 9—12, du. 1*~'L óráig. Részvételi díj fein» teknek 60 forint, diákok^ f 30 toriul, asm __A rendőrség nem egy eset- jpeh szóban, írásban figyelmez teti a notórius munkakerülő­ket, csavargókat, hogy vállal­janak rendszeres munkát. Sok szar azonban a figyelmeztetés nem használ Legutóbb négy munkakerülő került a rendőr­ségre. Tóth’ János (Pécs, Alsóbalo- kány u. Tt.) többszörösen bün­tetett,. 1951-ben lopás miatt 6 hóriápot, 1956-ban sikkasztás miatt 31 hónapot ült. 1Q60. ja­nuárjában is biztonsági őrizet ben volt. Alkalmi munkákból él. s éjszakánként pajtákban, istállókban húzza meg magát.® Török Viktor a másik sem- ( mittevő. Pedig, munkaalkalma < lenne. Munkakönyvében már ( alig akad hely az új állás be-' jegyzésére. 1958-ban a DÉ- ' DASZ-nál, a MÁV Füiőház- < ban, az ÉM Állami Építő- * ipari Vállalatnál, a Dorogi1 Szénbányászati Trösztnél, a * Pécsi Erdőgazdaságnál, a Pé-( esi Ingatlankezelő Vállalatnál,1 az .Orvostudományi Egyete- 1 men, a Ganz Daru és Kazán- 1 gyárnál, a Somogy megyei1 ■Vendéglátó Vállalatnál, a . B.i- 1 ranya megyei Mélyépítő Vál-* lalatnál dolgozott. Akadna te-( hát munkahely, ahol becsüle-1 tes munkával kereshetné ke-1 nyerét. De két, három hétnél1 tovább egyik helyen 6em tu-] dott gyökeret verni. Csavarog. Éjszakai szállása a pajta, is-1 tálló. * Móricz Sándor a harmadik. Többek között ezt vallja: „El­mondom, hogy 1980-ban szál­lásom a különböző istállók, pajták, szalmakazlak. Itt vol­tunk s alkalomkor öten, hatan. is együtt aludtunk, akiket név ( szeript nem ismerek". Csányi( József a negyedik. Négyszer ( volt már büntetve üzérkedés, ( sikkasztás miatt. . Mind a négyőjüket a rend-1 őrség „kivonta a forgalomból“.* Mégpedig rövid úton. Az 1960.* évi 14-es törvényerejű rende-* let módot nyújt arra, hogy a1 huligánkodókat, csavargókat a1 rendőrség szabálysértési elő-' adója elítélheti. A legrövidebb* idő 1 hónap. De a rendelet azt1 Se lehetővé teszi, hogy például* közbotrányok ozásért is a sza-' bálysértési előadó rövid úton,] { HfflTMl ítéletet hozhat, g utá­a irány a —* fogda*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom