Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17-01 / 220. szám

I «0. SZEPTEMBER 17. NAPLÓ íl sikerült a kísérlet a pécsi állomáson tépítették a pécsi ál­lást, szebbek, tágasabbak tek az utasterek. Ezzel ■huzamosan az Utasellátó Halat is sikerrel kezdte g nagyszerű kísérletét, gszüntették a talpalósön- e helyett tiszta, terített talokkal várják a váróte- >ben az utasokat. A tisz- tartott pultról üdítőita­lt, csomagolt szendvicse- szolgálnak ki. Az egész yiség oly tiszta, hogy szin kötelezi az utasokat: ne metéljenek, vigyázzanak a dre. Nincs hulladék, nin- nek részegek, az utazókö- nség kultúrált körülmé- k között várakozhat vo- ara. íz Utasellátó Vállalat — n hivatalos tájékoztatás rint — amint elkészül a •endezés, megkezdik a geli órákban a tej, kávé, kiszolgálását is. Az át- ikítás óta tömény sze- jntal helyett oly sok bam- I ittak meg az utasok, y annyi tán az Utasel- > fennállása óta összesen í fogyott el Pécsett. Aki sont sört akar inni, kis •gben, tisztán azt is meg­hatja. z Utasellátó kísérlete oly sikerült, hogy érdemes ae másutt is meghonosí- L Foglalkozhatna a Pécsi idéglátó Vállalat is az- a gondolattal, hogyava- illomással szemben lévő xm állót (volt Ketterer wéglő), hasonló módon servezzék; Bei« Ferenc Külföldi bányászati szakemberek látogatása a mecseki szénmsdencében u Sikerrel mutatta be legújabb kísérletét a gázkitörések megelőzésére a pécsi tröszt kutatási osztálya Egy elfelejtett találmány A Budapesten e hét elején megnyílt bányászati kongresz- szus 38 külföldi résztvevője p£aa*eken a mecseki szénme- Oencébe látogatott. A szovjet, lengyel, román, bolgár, cseh, német, francia, angol, indiai és japán bányászati szakemberek bői álló küldöttség egy része Komlóra utazott, másik ré­szük pedig a pécsi bányák művelési rendszerével, sajá­tosságaival ismerkedett meg. Pécsett a vendégek egy cso­portja a külszíni létesítménye­ket nézte meg, többek között a György-aknai gázlecsapoló berendezést; Pécsbányán a tröszt főmérnökének, valamint több más helyi szakember kí­séretében leszálltak a vendé­gek a bányába is, ahol a kor­szerű biztosítást, szénfalátned vesítési eljárást tekintették meg A pécsbányai üzem nyolca­dik szintjén a pécsi szénbá­nyászati tröszt kutatási osz­tálya sikerrel mutatta be a külföldi vendégeknek a gáz­kitörések megelőzését szolgáló legújabb kísérletét. Szirtes Lajos, a Pécsi Szén­bányászati Tröszt kutatási osztályának vezetője ismertet­te a vendégekkel a sajátos pécsi bányaművelési viszonyo­kat. Hazánk egyedüli kokszo- lásra alkalmas szénterületé­nek a fejlesztését ugyanis jelentősen hátráltatja a rend­kívüli magasfokú gázkitörés- veszély. A gázkitörések szá­ma a mélység felé haladva nagy mértékben emelkedik, ugyanakkor nő az erősségük is. Elhárításukat igen megne­hezíti az a körülmény, hogy a liaszbányászat egyedülálló speciális körülményei miatt a külföldi, ugyancsak gázkitörés veszéllyel küzdő szénbányá­szat védekezési eljárásait át­venni nem lehet. Ezért a Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya évek óta széleskörű vizsgálatot végez a gázkitöré­sek valódi okának felderíté­sére; A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a gázkitö­rések létrejöttében a legna­gyobb szerepet a kőzetfeszült­ség gyors kiegyenlítődése játssza. A megállapítás az, hogy a lassú kőzetfeszültség- kiegyenlítődés, illetve csökke­nés nem okozhat gázkitörést. Erre a gondolatra támaszkod­va dolgozzák ki a pécsi szak­emberek a gázkitörés-veszélyt leküzdő eljárásokat. Ezek lé­nyege az, hogy a vájvég előtt 3—6 méter távolságban lyukat fúrnak a széntelepbe. Előzetes anyagkivétel segítségével így adnak lehetőséget a széntelep áramán keresztül a kőzetfe­szültség kiegyenlítődésére. A kísérleteket négy évvel ez­előtt kezdték el és ma már Csávázzuk a vetőmagot a gabonaüszög ellen! gabonafélék legveszedel- 1 fcb és legnagyobb kárt ö betegségei az üszögbe- igek. Az üszögöetegségek- !redő kártétel olyan nagy­íj is lehet, hogy a gabona ós 10—15 százalékát is el­tithatják. DSZÖGBETEGSÉGEK ITETELE óiban a kalászban és a iban jelentkezik. A sze- helyén fekete párral telt, álszemek fejlődnek, me­rt a búza kőüszögje ese­tt szürkés-barna, vékony ún. puffancs borit; Az g-porral telt szemek csép- *■ felrepednek és a por ban lévő üszögspórák •bák) megfertőzik az egész J szemeket is. Ha fertő­magot vetünk el, a gom- bekerülnek a fiatal csíra- nybe, majd a növény fej­tével párhuzamosan a ka­ié jutnak, ahol a maghá- i mag helyett fekete, por- i spórával töltik meg. * üszögbetegség ellen a nagot csávázni kell. vetőmagvak csávázására Váltak a szerves higany­omé csávázószerek. A hi- ■tartalmú csávázószerek hogy nem csak a ga- tiszög spóráit pusztítják * ugyanakkor nem csok­ik a vetőmag csírázóképes :. mint a rézgálic, hanem tkezőleg, stimuláló hátá­éi fogva meggyorsítják a nag csírázását, irgalomban van Ceresan es csávázószer. Genmisan es csávázószer és Gerrru- fKrr csávázószer. VAN KELL CSÁVA ZNI t/Fé C^AVAZfiSZEREK- £ nedves csávázási a Lin- féle kosaras-kád, áztató­ízó eljárással végezhet­A PÉCSI TEJÜZEM KATOS ;RBANTARTÖT keres. — jelentkezés: Rákóczi út 18—20. sz. 412 t __ ' ' jü k A Germisanból, vagy Ce- resanból 0,20 százalékos olda­tot készítünk, tehát 100 liter vízhez 200 gr. Germisant, vagy Ceresant számítunk. A lemért szert élőbb kis vízmennyiség­gel csomómentesi péppé ke­verjük, majd fokozatosan ki­egészítjük 100 literré. A zsák­vászonnal bélelt kosárban 25 kg vetőmagot 15 percig kell az oldatban tartani. Közben a vetőmagot felkeverjük és az üszögös szemeket a csávalé színéről lemerjük és megsem­misítjük. Minden további 25 kg vetőmag után búzánál 4 liter, árpánál 5 liter pótoldatot kell az alapoldathoz adni. A pótoldatot 10 liter vízben 2 dkg Ceresan. vagy Germdsan oldatával készítjük. A Cere- sanból készült csávalé kékes színű. A csávázott vetőmagot a csávázatlantól könnyen meg lehet különböztetni, mert a csávázott mag a csávalétől megszínesedik. PORCSAVAZAS Gyengén fertőzött, előzőleg tisztított vetőmagnál pcxrcsá- vázást is alkalmazhatunk. A porcsávázáshoz (száraz csává­zásihoz) Germisan porcsávázó­szert kell használni. A porcsá- vázásnál a csávázódobban 100 kg vetőmagot kell 200 gr. Ger­misan porcsáv ázószerxel 5 per- sen át összekeverni. A csává­zódobot fahordóból, vagy vas­hordóból házilag is el lehet készíteni. A szárazon csává­zott vetőmagot azonnal elvet­hetjük, de szükség esetén, szá­raz helyen hetekig is eltart­hatjuk. GÉPI CSAVÁZÁS A megyei növényvédő állo­mások nagyteljesítményű, nagyüzemi csávázógépekkel rendelkeznek .E csávázógépek­kel óránként 30 métermázsa vetőmagot lehet megcsávázni. Tehát gépi csávázásnál, amel­lett, hogy szakszerűen törté­nik a csávázás, nagy előny az is, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű vetőmagot lehet megcsávázní. A termelőszövet­kezetek vetőmag csávázására megállapodást kötöttek a nö­vényvédő állomásokkal A csá­vázásihoz szükséges csávázó­szerekről azonban a termelő­szövetkezeteknek kell gondoö­kodni;. MENNYI CSÁVÁZÓSZER SZÜKSÉGES? Egy métermázsa őszi búza nedvescsávázásához, az alap­oldatot és pótoldatot figyelem- bevéve, 10 dkg Ceresan, vagy Germisan, vagy Higosan ned­ves csávázószer szükséges. Por csávázásból egy mázsa vető­maghoz 20 dkg. Germisan szá­raz csávázószert számítunk. Dr. Horvay Viktor üzemszerűen alkalmazzák min den gázkitörés-veszélyes szén­telep harántolásánál. Az el­járást eddig 77 olyan esetben alkalmazták, amikor bizonyo­san lehetett számítani gázki­törésre, de az új módszer se­gítségével mindegyik esetben elhárították. Az eljárás kiterjesztését a szénben haladó vágatoknál az a körülmény akadályozta, hogy az eddig alkalmazott — forogva működő — fúrógépek rudazata a széntelep duzzadá­sa miatt beszorult s így lénye­gében lehetetlenné vált a kő- zetfeszültség-csökkentés. A kö­zelmúltban a pécsi tröszt ku­tatási osztálya egy új eljárás kísérleteit kezdte meg, amely­nek segítségével könnyen, gyorsan és főleg nagyobb biz­tonsággal hajthatják végre az előzetes anyagkivételt a szén­ben haladó vágatoknál is. En­nek fő eszköze egy duplafalú jövesztő cső — perforator —, amelynek belső csövén keresz­tül magasnyomással vizet lö­vellnek a szénfalba. Ezzel vég­zik a szén jövesztését és egy­úttal kiképzik a „jövesztőcső” előrejutásához szükséges üre­get. Abban az esetben, ha a szénréteg duzzadása olyan erőssé válik, hogy az adagolt vízmennyiség nem tudja a sze­net kihordani az üregből, ak­kor a „jövesztőcső” külső csö­vén keresztül pótvizet adhat­nak. A készüléknek az a nagy előnye, hogy nemcsak vízszin­tesen haladó vágatokban, ha­nem dőlésben felfelé haladó gurítókban is alkalmazhatják. Az eddigi kísérletek igen biz­tatóak: azt mutatják, hogy ez a készülék lesz az előkészítő munkahelyek gázkitörés-veszé­lyének leküzdésére a legmeg­felelőbb eszköz. Az érdekes kísérlet bemu­tatása után a vendégek ismét napszintre szálltak és hossza­san elbeszélgettek a pécsi bá­nyák szakembereivel; A külföldi vendégek pénteken 1 a késő délutáni órákban visz- szatértek a fővárosba. A Dunántúli Napló ez évi június 8-i számában „Egy el­felejtett találmányról.;.” cím alatt hírül adtuk, hogy Réder Ferenc és Szekeres György habarcskeverőgépét szinte ha­lálra ítélte a bürokrácia. Azt reméltük, hogy a cikk után kö­rülnéznek saját háztájukon az Építésügyi Minisztérium ille­tékes osztályai, s ennek ered­ményeként felkarolják majd a két pécsi munkás találmányát. Sajnos, nem így történt. Miről is van tulajdonképpen sző? Réder Ferenc és Szekeres György majd tíz esztendővel ezelőtt egy olyan egyszerű konstrukciójú habarcskeverő­gépet szerkesztett, amely az addig ismert legnagyobb telje­sítőképességű gépeknél 60 százalékkal több habarcsot kever meg egy-egy műszak alatt; A gép szinte üzemzavarmentes — ezt bizonyítják a pécsi építke­zéseken szerzett tapasztalatok — törési lehetőségek nincse­nek és kopása is minimális. Jó tulajdonságainál fogva — mint annakidején a „Licencia” Találmányokat Értékesítő Vál­lalatot tájékoztatták — széria­gyártása indokolt, kisebb épít­kezésekhez 250, nagyobb, ha­barcsközponttal ellátott építke­zések számára 500 literes nagy­ságban. A tájékoztató levél­ben, melyet a „Licencia” ké­résére küldtek, külön hangsú­lyozták, hogy a Réder—Szeke­res-féle „habarcskeverőgép egyszerűségénél, olcsóságánál és teljesítőképességénél fogva, exportra kiválóan alkalmas.” A Technoimpexnek hasonló ér­telmű levelet küldött a Pécsi Építőipari Tröszt akkori igaz­gatója. Akkor még dúsak vol­tak a remények, melyeiket az azóta eltelt esztendők csalódá­sai teljesen megkoptattak. Miután az exportlehetőség megcsillogtatásával elhúzták a mézesmadzagot a feltalálók előtt, hosszú évekig nem törtéit ügyökben semmi. Mint megírtuk, az Építőipari Gépesítő Tröszt egy alkalom­mal elkészítette ugyan a gép részletes terveit, de elmulasz­totta továbbítani azokat a ki­vitelezésre kijelölt vállalathoz. A terveket 1957 tavaszán vet­ték elő újra az ÉM épfctésflej- lesztéei főosztályán, hogy meg­állapítsák a gép gyártási költ­ségeit, másrészt saját hatás­körükben megvizsgálják ab­ból a szempontból, hogy az építőgép-technika mai fejlett­ségi fokának megfelel-e még a habarcskeverő. A vizsgálat után Tóbiás Lóránd főosztály­vezető közölte, hogy ,*A kül­földi dokumentációkból ismert, hasonló elvek szerint működő habarcskeverők sokkal egysze­rűbbek, túlhaladták már az évekkel ezelőtt még korsze­rűnek tekinthető szóban lévő konstrukciót.” Egyébként nincs is igény nagyteljesítményű habarcs- keverőkre — közölte még Tó­biás Lóránd a levélben, de a kérdés előreláthatóan egy-két éven belül időszerűvé válik, s ebben az esetben méltányolni kívánják a feltalálók munkás­ságát, melynek érdeme a ha- barcskeverő-gép működést alapelvében rejlő gondolat fel­vetése; Még ugyanez év őszén újabb levél érkezett az ÉM építés- fejlesztési főosztályáról. Kár lenne szó szerint idézni Bene­dek Frigyes főosztályvezető sorait, elég annyi, amennyit a két feltaláló megértett belőle: csináljanak találmányukkal amit akarnak, jogosultak azt hasznosítani,­I két féltőiéi« Országutak vándora így nevezhetnénk a gép- 'kiének sok-sok kilométert, állomások brigádszerelőit, hl- hogy meglátogassák a földeken szén majd egész nap járják a dolgozó gépeket, akkor sok . ,. , ____ . , , ,. munkaóra kiesest okozna egy­hatart. Persze nem kedvteles- egy kisebb hiba * De % mj”. bői, haHClTl KÖtclosSCJjtlldásbül, nck, ha esik az eső,* ha fúj a hiszen; ha- naponta- nem mám széL — Nem könnyű dolog ám ti­zenöt gépre felügyelni, hogy azok állandóan üzemképesek legyenek — mondja Hetesi János, a mágocá gépállomás brigádszerelője. —• Ismemi kell mindegyik típust és mind­egyik csónját-binját, ha azt akarom, hogy ne legyen hiba. Mi akkor végzünk jó munkát, ha nem állnak a gépek; A gépállomáson azt állítják Hetesiről, hogy a legjobb brigádszerelő és az ő brigádjá­nak a gépei állnak a legkeve­sebbet üzemi hiba miatt Nem is lehet megtalálni könnyen Hetesi Jánost, mert még a szabadidejét is a földeken a gépeknél tölti. — Nem az a fontos mennyi idő megy el, hanem az, hogy a gépek ne álljanak; Különö­sen a silókombájnokra kell most vigyáznom, mert ha azok­nál hosszabb üzemkiesés van, annak a termelőszövetkezet látja kárát A már lesilózott takarmányra nem tudnak fris­set rakni és ezért esetleg az egész silómennyiség megpené- szedhet. Hat éve dolgozik már a gép­állomáson. Nem is kívánkozik el máshová, pedig lehet, hogy másutt többet is kereshetne, mint W00 forintot, de hát 6 a gépállomást, na és ezt a mun­kát nagyon megkedvelte. Ezért járja oly szívesem a határt, javítja, karbantartja a gépe­ket Ezért is a legnagyobb öröme, ha minden gép zavar­talanul dolgozik, mert abban Mb is ma céfcze van. araiak érdekében, hogy taláL mányukat a népgazdaság szá­mára hasznosíthassák., hogy a pofonegyszerű gépeket eljut­tathassák az ország összes építkezésére —, ha érdemes volt reménykedni, a szalma- szálba is belekapaszkodott; Ilyen szalmaszálat jelentett sok negatívuma ellenére Tó- Lóránd levelének egy részlete is, amikor közölte, hogy méltányolni kívánja egy újabb konstrukció megalkotá­sánál a feltalálók munkássá­gát. De tavaly december ele­jén ez a remény is szertefosz­lott, amikor az Építőipari Vál­lalat újítási előadója, Kovács Szilveszter országos tapaszta­latcserére javasolta több más újítás mellett a Réder—Szeke­res-féle habarcskevenSt. Leve­lére Komjáthy Oszkár, az ÉM Területi Építőipari Igazgatóság főmérnöke válaszolt, nem kis bosszúságára a pécsieknek. Közölte, hagy a Dokumentáció és NyomtatványeWátó Vállalat mellett működő bizottság a pécsi feltalálók gépét azért nem fogadta el, „mert újtípusú gépek sorozatgyártása már fo­lyamaiban va$L* Ezzel talán be is fejeződött nagyszerű pécsi habarcs­keverő pályafutása. A habarcs­keverő gépeket ugyan ma is használják a pécsi építkezése­ken, de innen nem tudtak ki­tömi, mert túlságosain teker­vén y esek voltak a bürokrácia útvesztői. Csak voltak? Saj­nálattal kéül megállapítani, hogy az Építőipari Miniszté­rium egyes osztályain ma ugyanolyan ■ fétvállról kezelik a találmány Ügyét, mint annak­idején amikor a találmány hasznosításáért megindult a harc. Ha nem így tenne, más­ként tettek volna pontot a Ré­der—Szekeres-féle közel évti­zedes „ügy” végére, s talán nem sajnálták volna a fárad­ságot egy alaposabb vizsgálat­ra, vagy legalább arra, hogy válaszoljanak a szerkesztőség cikkére. Reméljük, hogy ez az újabb írás, mely a találmány hasz­nosítását sürgeti, eredménye­sebb lesz. Bízunk benne, hogy a minisztériumben mégis mél­tányolni fogják a két pécsi munkásember szorgalmas munkáját, sok-sok munkával eltöltött éjszakáját, s vissza­vonják a halálos ítéletet, me­lyet a bürokrácia szabott ki Réderék találmányára. Bízunk benne, hogy mégis igaaságot szolgáltatnak Réder Ferenc­nek, Szekeres Györgynek — és a népgazdaságnak. Harsány! Márta Időjárásjelen té$ Várható időjárás «sxwnhat esti«: mérsékelt, helyenként élénk dél­keleti, déli szél. l’eíhőátvonu 1 Asole, néhány helyen kisebb esővel. Vár­ható ief>aiac»onyaM> éjsiatoil hő- I mérséklet 11—15. legmagasabb nap I pali hőmérséklet holnap 35—05 fok •1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom