Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16-01 / 219. szám

1*66. SZEPTEMBER 16. napló 5 Tanácsaink munkája a dolgozók érdekében Több mint másfélmillió forint új gépekre ^ Hírek 4 megyei tanács segíti a felügyelete alá tartozó vállalatokat Hogyan segíti a tanács ipari osztálya a felügyelete alá tartozó vállalatok munkáját és megnyilvánul-e a segítség az eredményekben? — erre kértünk választ Börzöli Gyulától, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjétől. A megyei tanács ipari osztálya felügyelete alá a megyében kilenc könnyű­ipari, két húsipari, négy sütő­ipari, egy szikvíz- és szesz­ipari vállalat tartozik. Az osz­tály feladata a vállalatok ter­melési és gazdasági irányítása. A tanács dolgozói év elején célul tűzték ki, hogy minden segítséget megadnak majd a vállalatoknak, hogy a köny- nyűipar teljesíthesse a közel 49 milliós termelési tervét, ötletekkel, ügyes átszervezés­sel tették lehetővé, hogy az elmaradott vállalatok „felfej­lődhessenek”. — A Dunaszekcsői Cement­ipari Vállalatot és a Sellyéi Építőanyagipari Vállalatot megszüntették az alacsony termelékenység és a magas önköltség miatt. Beolvasztot­ták őket a Téglagyári Egye­sülésbe. A három üzem egye­süléséből keletkezett új üzem lassan kilábal a nehézségek­ből és év végére tervtúltelje­sítés várható. Az intézkedés tehát helyes volt. — A Mohácsi Gépgyárnál és a Szigetvári Kisgépkészítő Vállalatnál országos szervek­kel történő tárgyalások után megfelelő profilt alakítottak ki, de előzőleg biztosították a műszaki feltételeket. A két vállalat 780 ezer forint értékű új korszerű géppel gazdago­dott. De új gépeket kaptak az Építőanyagipari Egyesülés dol­gozói is, baggert, csillét. A tanács ipari osztálya az első félévben 1 millió 600 ezer fo­rintot fordított új gépek be­szerzésére. — A Mohácsi Bútorgyárban az ipari osztály javaslata alap­ján kis beruházással kétmű- szakos termelésre térnek át, így évi 6 millió forint értékű bútorral adnak többet a ke­reskedelemnek a tervezettnél. — A jó irányítás s az üzemi dolgozók jó munkája meghoz­ta a gyümölcsét. A megye könnyűipara 8,2 százalékkal teljesítette túl első félévi ter­vét. A megye vasipara 500 százalékkal termelt többet a tervezettnél. A bútoripar ter­vét 8,9 százalékkal teljesí­tette túl és így terven felül | több mint félmillió forint ér­tékű bútort adott a kereske­delemnek. A Siklósi Faipari Vállalat 153 ezer forint érté­kű árut termelt terven felül, a Téglagyári Egyesülés pedig 1 millió 300 ezer égetett téglá­val adott többet az építőipar­nak, mint tervezte. A Patyo­lat több mint 300 ezer forint értékkel több mosást és vegy- tisztítást végzett, mint az az első félévi tervben szerepelt. A megye könnyűiparában a tervezetten felül 5,3 százalé­kos termelékenység-növekedés is tapasztalható. — Az első félév tehát szép eredményeket hozott. A má­sodik félévben azonban komo­lyabb feladatok állnak a ta­nács és az üzemek előtt. A megye helyiiparának a máso­dik félévben 220 millió forint értékben kell termelni. A me­gyei tanács ipari osztályának vezetői tudják, hogy ehhez el­engedhetetlenül szükséges az önköltség csökkentése, a ter­melékenység emelése. Ezt min­den intézkedésük alkalmával szem előtt tartják. A cél több téglát és kavicsot az építő­iparnak, több ruhát, cipőt, bútort a kereskedelemnek. A% iskolareform hatalmas lépéssel vis» előre A pécsi járási tanács leg­utóbbi vb-ülé«én a kisipar helyzetét vizsgálta meg a já­rás területén. Utána értékelte a vb. a járási versenybizottság javaslata alapján a Baranya megye legjobb községe 1960. évi versenymozgalom eredmé­nyét. A versenyben Szentlő- rinc község lett az első, Uj- petre a második, Pellérd a har madik helyre került. * Televíziót vásárolt a közel­múltban létesült új munkás­klubba a vókányi községi ta­nács. A televíziónak igen nagy sikere van. A dolgozók talán az olimpia időtartama alatt örültek neki a legjobban. Es­ténként mintegy 70—80 em­ber nézte a televízión az olim­pia közvetítését. * Felkészült az őszi munkák elvégzésének segítésére a pé­csi járási tanács mezőgazda­sági osztálya. Bár a járásban általános vetőmag-akció nem lesz, a tanács 200 holdra olasz, 100 holdra pedig szovjet búza- vetőmagot biztosít. * Pécs megyei jogú város ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga szeptember 16-án, pénteken tartandó ülésén megtárgyalja a szeptember 21-én tartandó tanácsülés anyagát, nevezete­sen: a kerületi tanácsok mun­káját értékeli és megtárgyalja az építési és városfejlesztési állandó bizottság munkájáról szóló beszámolót. A vb-ülés napirendjén szerepel még az 1960. évi községi ejlesztési alap költségvetésének végre­hajtásáról szóló jelentés és a IV, negyedévi mijnkaterv meg vitatása. * Pécs város 1. kerületi taná­csának végrehajtó bizottsága szeptember 27-én megtárgyal­ja a IV. negyedévi munkater­vét. Ezt megelőzően a vb. ap­parátus szakigazgatási szervei, a Hazafias Népfront kerületi titkára, a vb. függetlenített vezetőivel tárgyalja meg a munkaprogram tervezetét. A vb-ülésen megvitatják még a dolgozók bejelentéseiről és a nanaszügyek intézéséről szóló beszámolót is. Iskolanyitás után alig találni valakit a pécsi járási tanács művelődési csoportjánál. Báto­ri István a csoport vezetője is mentegetőzik a betévedő idegennek. — Sajnos nagyon sok most a munkám, nem érek rá tere­ferélni — mondja. — Illetve nem is sajnos, nem baj, ha sok az a munka, mert az ilyennek örülök. A legfontosabb most nekünk, hogy megértessük a Pedagógusokkal az új iskolai reform jelentőségét. Fontos do­log ez nagyon, én tudom ezt hogy mennyire fontos, aki 34 éve vagyok pedagógus és ma­gam is szegény párbéres taní­tóként kezdtem Mohácson. Legjobb tudásunkkal láttunk hozzá a feladatok megoldásá­hoz. Csak így oldhatjuk meg ezt a nagyszerű feladatot. Úgy gondolom én is mondhatok egy-két értelmes javaslatot a fiataloknak, ha igaz ez a köz­mondás, hogy „Jó az öreg a háznál.” Míg az asztalon lévő levele­ket rendezgeti, elmondja, hogy a járás pedagógusai részére négynapos igazgatói értekezle­tet rendeztek. Itt ismertették a reformtervet, a főfeladatokat és itt kérték meg arra a pe­dagógusokat, írják meg prob­lémáikat, ötleteiket, fordulja­nak bizalommal a tanácshoz. Ugylátszik a hívó szó jókor és jól hangzott el, legalábbis ezt bizonygatták az asztalon fekvő levelek. — Megérezték, hogy segíteni darunk — mondta Bátori elv­társ elgondolkozva. — Baksá- ról Polgár Zoltán igazgató azt írja, megfogadták a tanács ja­vaslatát az üzemi patronázs­Tízmillió forintos forga om a bányásznapi vásáron A komlói városa tanács loereskedelmi osztályának számításai szerint közel tíz­millió forintos forgalommal zajlott le a bányásznapi vá­sár. Többek között 137 da­rab kombináltszekrény, 84 garnitúra festett hálószoba­bútor, 104 fényezett három­ajtós szekrény, 54 kárpito­st ebódlőberendezés, 22 da rab kétszemélyes rekamlé és 25 televíziós készüléket vá­MBóiitak a bányászok mozgalom kiszélesítésére. Azt írja, ez is megkönnyíti majd a munkára nevelést. Helyesli a járási vb. határozati javasla­tát is és a szülő és pedagógus kapcsolatának elmélyítésére meghívják majd a szülőket is egy-egy tanítási órára. A má­sik levél arról szól, hogy a sik- lósbodonyi gyermekek a MÁV pályafenntartó részleg dolgo­zóit választották, illetve kér­ték meg partonáló üzemnek. A munkások örömmel vállal­ták és megígérték vidámpar­kot építenek a gyerekeknek. A pajtások szeretnék minden­képpen meghálálni ezt a ked­vességet s egy kis gyakorlati munkával viszonozzák. Szabad idejükben a pályafenntartási munkában segédkeznek. Bátori István elmondja, hogy általában valamennyi is­kolából reagálnak a tanácsi javaslatokra, ötletekkel told­ják meg. Az első hangok azt bizonyítják, hogy az iskolai re­form életképes, hatalmas lé­péssel visz előre. Elmondotta azt is, hogy a művelődési cso­port minden segítséget / meg­ad majd a járás pedagógusai­nak. Beszámoltatják az igaz­gatókat az év folyamán a ne­velési problémákról, eredmé­nyekről. A vidéki tanácsoknál megnézik, hogy az iskolára for dítható összeget helyesen hasz­nálják-e fel. A tanács dolgozói azon fára­doznak, hogy minden pedagó­gus megértse a korszakalkotó életrenevelő kezdeményezés jelentőségét. Azon fáradoznak, hogy a nevelők munkáját a legmesszebbmenőkig segítsék, könnyítsék. Egy darabka múlt Ki kaphatott tanulmányi „segélyt“?—■ Leirat egy hódoló feliratra Sokrétű tevékenysé get folytatnak taná­csaink. Munkájúikat a köz érdekében vég­zik. Érdemes azon­ban visszapillantani, vajon régen a mos­tani Pécs város taná­csának épületében mi ről vitatkoztak város­atyáink? Tallózzunk egy kicsit a jegyző­könyveikben, fenn­maradt különböző dokumentumaikban. Először is: kik vol­tak a hatalom képvi­selői? Ha kezünkbe vesz- szük Pécs város 1930 —1940-es évei köz­gyűléseinek jegyző­könyveit, hamar vá­laszt kap ink erre a kérdésre. \ már alt­kor is mankásjelle- gű város helyi ha- vümát ilyen nagysi- •;ok testesítették mei1: I óth Sándor, Littke Józsefi, Zsolnay-Ma- tyasovszky család több tagja, mint gyá­rosok, Visnya Erin 5. Tausz Gyula banká­rok, Hamerli József, Graumann Gusztáv, Konkolr-The#* Ala­dár nagykereskedők és vállalkozók, dr. Jánosi Engel Róbert földbirtokos, vitéz Barsi József tábornok és az egyház képvise­lői: dr. Kelemen Andor, dr. Szilvek Alajos nagyprépos­tok és kanonokok. így festett a pécsi „népviselet” a Hort- hy-rendszer idején. Természetes ezután, hogy a reakciós kép­viselőtestületnek min­den más ügy fonto­sabb volt, mint a nép ügye. Miiyen problé­mák okozták a gon­dokat? Szabályrende­leteik között a leg­többet olyant talá­lunk, amelyek a dol­gozókra különböző városi adókat állapí­tanak meg. Ilyenek: a városi kötelékbe való felvételért fize­tendő díjaikról, vagy a kor erkölcséi hűen visszatükröző, a pros­titúcióról szóló sza­bályrendelet. Visszamaradt jegy­zőkönyvi iratokban, vagy közgyűlési szó­noklásokban találko­zunk „szociális” gon­doskodásukkal is. En­nek megnyilvánulási ra egy-két példa: — 1938-ban adómentes­séget engedélyeznek az egyháznak a „Mis­sa Solemnis“ játékai után vagy Mauthner Ödön dúsgazdag magkereskedő és olaj gyárosnak engedik el a kövezetvám fize­tési kötelezettséget. Tevékenységükben találkozunk a felnőtt oktatás támogatásá­val is Ez azonban ko­rántsem a szegény- sonsú munkásembe­rek felé iránytű (hol is tanulhatott volna akkor a munkás?) ha­nem a maguk köré­ben intézik el. 1939- ben dr. Sik Lajos iűzoltóparancsndktiak akinek havi 650 pen­gő a fizetése s egy­ben a Nemzeti Ka­szinó igazgatója is, 300 pengő tanulmá­nyi segélyt folyósí­tanak egy szaktanfo­lyam elvégzéséhez. Aztán voltak ünne­pélyes közgyűlések Is 1940-ben például rend kívüli közgyűlésen dr. Kelemen Andor m. kir. Kormányfőta­nácsos, címzetes apát, törvényhatásági tag, külön napirendben a Szovjetuniót megtá­madó német fasiszták fegyvereinek győzel­mes diadaláról szó­nokol. Hogy a burzsoá helyi szerveknek mi­lyen nagy megbecsü­lése lehetett a köz­pont! ha tál im részé­ről azt világosan bi­zonyítja Horthy 20 éves országláss emlé­kére rendezett ünne­pi ülés napirendje, amely így hangzik: „A Kormányzó Ur öf Öméltósága leira­ta a 20 éves ország- lása alkalmából tör­ténő hódoló feliratra" Ilyen és ehhez ha­sonló problémák okoz ták akkor Pécs helyi közigazgatási szervei­nek a legnagyobb gondot. Városfejlesz­tés? Közellátási Mun kásproblémák? — Ugyan kérem. Nyújtsunk segítséget a jogszabályok betartásához a tsz-ekben is! A mezőgazdaság szocia- ** lista átszervezésének segítése, előmozdítása nem reszortfeladat, nem kizáró­lag a mezőgazdasággal fog­lalkozó szakigazgatási szer­vek vonatkozásában jelent kizárólagos feladatot. Az államapparátus minden dolgozója köteles legjobb tudása és lelkiismerete szer • rint közreműködni a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésének megvalósításáért. Nyilvánvaló, hogy a jogá­szok, ügyészek, bírák és ügy­védek kötelesek segítséget nyújtani ennek megvalósí­tásához. Következik ez ab­ból, hogy a jog elsődleges feladata az életviszonyok rendezése és ebből követ­kezően a jó megoldást kö­vetni fogja a szocialista me­zőgazdaság megerősödése és fejlődése. Nem kívánok bővebb fej­tegetésbe bocsátkozni abban a vonatkozásban, hogy a jog, mint rendező tényező, visz- szahat az alapra és erősíti azt. A szocializmus építése szempontjából tehát nem közömbös az, hogy a gyakor­lati jogászok hogyan alkal­mazzák a szocialista jogot és hogy ebben a munkában mindig szem előtt tartják a szocializmus építésének leg­fontosabb feladatait, lánc­szemeit. Ma, amikor a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, illetőleg ennek befejezése jelentkezik első­rendű megoldandó feladat­ként, az ezzel kapcsolatos jogszabályok helyes végre­hajtásához köteles minden magyar jogász segítséget nyújtani. Szükségesnek tartom meg­jegyezni, hogy számos, kö­zelmúltban alakult termelő­szövetkezetnél a jogszabá­lyok betartása, valamint az alapszabályszerű működés tekintetében tapasztalható kisebb-nagyobb hiányosság. Termelőszövetkezeteink dön­tő többsége azonban, belát­va a jogszabályok végrehaj­tásának fontosságát, annak megfelelően is jár el és ez a körülmény gazdálkodásá­ban az elért szép termelési eredményekben is kifejezés­re jut. Ahol rosszak a ter­melési eredmények, a gaz­dálkodás általánosságban kedvezőtlenül alakult, ott minden esetben tapasztalha­tó a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok fi­gyelmen kívül hagyása. Eb- böl következik, hogy a jog­szabályok helyes alkalmazá­sa, azok jó végrehajtása, gyakorlati megvalósítása szervesen összefügg a gazdái kodással, a nagyüzemi ter­melés színvonalával. Nyil­vánvaló, hogy ott, ahol a háztáji gazdaság nagyságára vonatkozó korlátozó rendel­kezéseket nem tartják be, a tagok legnagyobb része el­sősorban ezt a tiltott módon birtokban tartott területet igyekszik elsősorban meg­művelni és az így kiesett munkaerőt a közös gazdaság sínyli meg. Sajnos olyan termelőszö­vetkezet is akad, ahol a ta­gok némelyike az 1939. évi 7. tvr. 20. S-ban írt föld­beviteli kötelezettséget a sa­ját, valamint a vele közös háztartásban ólő családtagok tulajdonában, haszonélveze­tében, haszonbérletében, vagy bármilyen más, törvé­nyes jogcím alapján haszná­latában lévő összes földet vo nakodiik a termelőszövetke­zet közös használatába adni, kivéve a törvényesen vissza­tartható háztáji földet. A földbeviteli kötelezettség ar­ra a földre is kiterjed, ame­lyet a tag, vagy a vele közös háztartásban élő csa­ládtag a termelőszövetke­zetbe történt belépés után tulajdon-, vagy haszonélve­zet jogcímén megszerez. A 19/1959. F. M. sz. ren­delet, amely az 1959. évi 7. sz. tvr. egyes rendelkezései­nek végrehajtásáról szól, 7. §-ában világosan kimondja, hogy ki tekinthető közös háztartásban élő családtag­nak. Nevezetesen az életkö­zösség fennállása alatt a há­zastárs (élettárs), továbbá mindenki, akit a családfő ugyanazon háztartás kereté­ben eltart, továbbá, aki a családdal közös fedél alatt él és munkájával a közös háztartás fenntartásához, vagy a család gazdálkodásá­nak folytatásához rendsze­resen hozzájárul: kivéve ter­mészetesen, ha őt a család munkaszerződéssel alkal­mazta, vagy a szolgáltatás más megállapodáson alap­szik. Ezekből a rendelkezések­ből, úgy vélem, hogy világo­san felismerhető a földbevi­teli kötelezettség lényege, éspedig az, hogy a termelő- szövetkezetek elsődleges cél­ja a nagyüzemi gazdálkodás folytatása, melyet nem aka­dályozhat az a körülmény^ hogy a tag egy kát. holdnál nagyobb terjedelmű szemé­lyi tulajdonban is mezőgaz­dasági termelést folytat. Fel kell tehát ismerni az egyéni érdek szempontjából is a nagyüzemi mezőgazda- sági termelésben rejlő elő­nyöket és annak felvirágoz­tatásáért köteles a kötelezd jogszabályok értelmében a termelőszövetkezet tagsága; a tőle telhetőén mindent elkövetni. A termelőszövetkezeti alapszabály nyilvánvalóan tartalmazza az 1959. évi 7. sz; tvr. 12. §-ban írt kötelezett­séget, hogy . köteles a ter­melőszövetkezet közös mun­kájával legjobb képességei szerint résztvenni és leg­alább az alapszabályban kö­telezően előírt s2ámú mun­kaegységet teljesíteni. Maga a törvény egyéb kötelezett­séget is megállapít, mely kö­zül csupán kiemelem azt* • hogy a termelőszövetkezeti tag fokozott gondossággal őrködik a közös vagyon fe­lett és közreműködik annak gyarapításában. Ezenkívül még meg kell említenem, hogy a termelőszövetkezeti tag munkaviszonyt csak a termelőszövetkezet vezetősé­gének előzetes hozzájárulá­sával létesíthet. Ezen köte­lező szabályozás ellenére mégis előfordul, hogy a ter­melőszövetkezetben lévő ta­gok nem végzik el lelkiisme­retesen a saját érdekükben is a közös mezőgazdasági munkálatokat. Szőke községben számos család megtagadta a közös munka végzését, sőt olyanok Is akadtak, akik bujtogat- tak másokat a munka vég­zése ellen. E tagokkal szem­ben elkerülhetetlenül bün­tetőeljárást kellett indítani, melynek eredményeként a bíróság szabadságvesztés büntetésben realizálódó és a becsületes dolgozók erkölcsi alacon nyugvó álláspontját is kifejezésre juttató marasz­taló ítéletet hozott. 'T’alán nincs túl messze ^ az az idő, amikor a még helytelenül viselkedő termelőszövetkezeti tagok is, hibájukat belátva, rátérnek a helyes útra. Majd, ha ez bekövetkezik, akkor állapít­hatjuk meg őszinte meg­győződéssel, hogy teljes és tökéletes a népi egység ha­zánkban, amely egyik dön­tő feltétele a szocializmus megvalósításának. dr. Hídvégi Tivadar A PÉCSI 7. SZ. ÉPPU V. rakodómunkásokat, vagon­Cipészsegédeket felveszünk rakodókat éa képesített új-meceekaljai cipész rész­könyveiét legünkbe ^ felvesz. Jelentkezés a vél­Pécsi Ruha- és Cipőipari la lat munkaügyi osztályán Vállalat Pécs, Széchenyi tér PÉCS, MEGYERI ÜT 80. 18. szám. MOSS 33 080

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom