Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09-01 / 213. szám

1960. SZEPTEMBER 9. NAPLÖ 5 Újítás — technika — újítás 4 korszerű technika vívmánya A Csinakál-pajzs Már jó néhány éve feltalálta Csinakál szovjet professzor. Szőnyegpajzsnak is nevezik, mert szönyegszerűen borul az ember feje fölé. A komlóiak két éve foglal­koznak vele. Múlt évben épí­tették meg az elsőt Béta­aknán. Tizenhét méter hosz- szú, két és fél méter széles volt, s 22 méter magas telepet fejtettek le alatta. Jól bevált, mégsem publikálták nagyon. Ügy vélték, a Béta-aknai ta­pasztalatok alapján még egy nagyobbat építenek, s ha az is beválik, aikkor lépitek az or­szág színe elé. A második pajzs összeszere­lése augusztus 20-ára fejező­dött be III-as aknán. Huszon­nyolc és fél méter hosszú, négy és fél méter széles, tehát csaknem kétszeresen nagyobb a Béta-aknainál. (A telep dő­lésmenti hossza 46—47 méter.) Szerkesztői és építői: Takács György és Tasnádi László, a tröszt fiatal bányamérnökei, Farkas László bányamérnök, a III-as aknai műszaki fej­lesztési csoport vezetője, III-as aknai külszíni munkások és a Földes György, illetve Bun- csek József fejtési csapata. Teljesen újszerű biziositás A pécsiek után Dunántúl minden jelentősebb széntröszt­je meg akarja a pajzsot tekin­teni, nem beszélve a Nehéz­ipari Minisztérium szakembe­reiről. Nem véletlen a nagy érdeklődés! A Csinakál-pajzs forradalmi változást jelent a biztosításban. Merészen sutba- vágja a hagyományos elkép­zeléseket és gyakorlatot. Mert mi is volt eddig a szo­kás? A frontfejtéseknél „ol­dalról” kapták el a széntele­peket. Lefejtettek egy Pasztát, biztosítottak, megint fejtettek, s újra biztosítottak, a meg­szokott ritmus szerint Ha az ember letekintett a frontfej­tésbe, valóságos támfaerdőt látott. , . A Csinakál-pajzsot a felső szinten állítják össze. Az em­berek a hatalmas gerendákból összeszerelt alkotmány alatt dolgoznak, a fordított trapéz alakban kivájt résben, amit munkaároknak neveznek. A széntelepet felülről lefelé ha­ladva fejtik le — a munka­árok * állandó mélyítésével. Tárnia és munkaközbeni biz­tosítás nincs. A pajzs szélét maga a szénfal tartja. A bá­nyászok — amikor a középen lévő munkaárkot már jól ki­mélyítették — a feküoldalon kifejtik a pajzsot tartó szénfal egy részét, mire a pajzs ottani vége leereszkedik. Utána a pajzs felsőoldali szélét tartó szénpadból szeletelnek le, mi­re a pajzs ott is lecsúszik. Utána — és közben — állan­dóan mélyítik a munkaárkot, s így folyik a munka tovább, míg az osztóvágatig nem ér­nek, amíg lefejtik az egész te­lepet. A pajzs tehát olyan mozgást végez, mint a levegő­ből alászálló téglalap alakú papírlap. A pajzs alatti munkahelytől két gurító és öt negyven cen­timéteres fúrólyuk vezet az osztóvágatba. Ezen Juttatják le a kijövesztett szenet. A Csinakál-pajzs előnyei A bányász nem szeret biz­tosítani. Örökké csak szenet szeretne fejteni, mert a tele csillék után fizetnek. A fel­ügyeletnek ezért mindig a biz­tosítás elhanyagolása miatt kell szót emelnie. És most itt a Csinakál-pajzs, ahol munka közben egyáltalán nem kell biztosítani. Itt a biztosításra fordított idő csak annyi, amennyibe — még jövesztés előtt — a pajzs megépítése kerül. Ez körülbelül 200 mű­szakot vett igénybe, főként a gyakorlatlanság miatt. De még *gy is nagy az időnyereség, hi- ■ kz®n ® 200 műszak a hét-nyolc zer tonna szén lefejtéséhez (ennyi szénkincset tartalmaz a telep!) szükséges időhöz vi­szonyítva csekély, maximum 10 százalék, márpedig a front­fejtéseknél a munkaidő leg­alább 30—40 százaléka biztosí­tással telik el. Nem nehéz belátni, hogy ilyen körülmények között fel­szökik a munka termelékeny­sége, hiszen a pajzs megépí­tésétől kezdve mást sem kell tennie a bányásznak, csak döntenie a szenet. Farkas elv­társ — eléggé óvatos — becs­lése szerint a termelékenység 25 százalékos emelkedésére le­het számítani. Félmilliós megtaVaritás Ez a Csinakál-pajzs legfőbb előnye. A 25 százalék azt je­lenti, hogy a Földes-, illetve Buncsek-csapat négy, négy és fél tonna szenet ad ki fejen­ként, minden különösebb meg­erőltetés nélkül. Ekkora fej­tésteljesítményt hónapokon át (ugyanis két-három hónap alatt fejtik le a telepet), még nem értek el a mecseki szén­medencében, kézi jövesztéssel. S ez még nem a végső határ, mert — idővel — a Csinakál- pajzs alatt is gépesíteni lehet­ne a jövesztést. A frontfejtésekbe épített támfák java elvész, itt pedig még a pajzs anyaga is vissza­nyerhető. Nyolcszor-tízszer ke­vesebb fa kell így, mintha ugyanezt a telepet régi módon fejtették volna le. összesen mintegy 450 köbméter fameg- takaritásra számítanak. (Im­portfára, mert a Csinakál- pajzshoz nem kell fenyő, ha­zai tölgy és akác is jó.) A fa- és időnyereséget egybe véve, körülbelül félmillió forintos megtakarítást lehet várni. A Csinakál-pajzs alkalma­zása fokozza a munka bizton­ságát. A pajzs ugyanis hatal­mas, 4,5 méter hosszú, 21x30— 32 centiméter vastag, két ol­dalt fűrészelt, élére állított gerendákból áll, amelyet U- vasak tartanak össze. Igen nagy nyomást bir ki, az alatta dolgozó bányászok között nyo­ma sincs a félelemnek. Ahogy tréfásan mondják, előbb sza­kad le az ég, mint a gerenda­kolosszusok. A Csinakál-pajzs alatt senkit sem üthet meg egy-egy lehulló szén- vagy kődarab, ami frontfejtéseknél nemegyszer előfordul. Tanulmányuiat a Szovje unióba! Ügy hallani, a Szovjetunió­ban olyan Csinakál-pajzs is van már, amely szükségte­lenné teszi a pajzs útjába ke­rülő meddő kibányászását, mert követi a széntelep egye­netlenségeit. A Szovjetunió­ban már acélból, illetve vas­betonból álló pajzsot is hasz­nálnak, s minden okunk meg­van annak a feltételezésére, hogy a pajzs alatti jövesztést is gépesítették, hiszen a Csi­nakál-pajzs ott hétköznapi dolognak számít mér. Idáig jutottak a Szovjetunióban, Komlón meg pusztán a szov­jet szaklapok után, rengeteg fáradsággal, sok — gyakor­latlanságból eredő — elfecsé­relt idővel kellett megépíteni a pajzsot. Nagyon hiányzott egy tanulmányút, igazán meg­érte volna! Am, ami késik, nem mú­lik. Ha a pajzs beválik (már­pedig beválik), III-as és Béta­aknán újabbakat akarnak építeni. Ezért az ésszerűség továbbra is amellett szól, hogy néhány szakembert, illet­ve vájárt ki kellene küldeni a Szovjetunióba. Reméljük, a Nehézipari Minisztérium le­hetővé teszi ezt! A Földes-, Illetve Buncsek- csapat a szocialista brigád cím elérésével akarja a Csi­nakál-pajzs térhódítását meg­gyorsítani. Mindenki optimis­ta a trösztben és az aknán — a Csinakál-pajzs már meg­nyerte a döntő ütközetet. M. L. Pécsre érkezeit az új magyar mérőkocsi Üzemzavarokat hárít el, rejtett hibákat mutat ki, távirányítással is működtethető mozgó laboratórium telésekben előforduló rejtett hibákat nem vették észre, s előfordult, hogy nemcsak a te­kercselés égett le, hímem a hibalavina következtében még az egész géptest is használha­tatlanná vált. Ezeken a nép­gazdaságra súlyos milliókkal kiható problémákon segít most az Erőmű Tröszt mérőkocsija. A kocsi belseje fűthető és hűthető. A nagyfeszültségű berendezés működtetése, a transzformátorok gerjesztése, valamint a Bzikraközök szabá­lyozása hátulról, a kisfeszült­ségű térből távirányítással tör­ténik, de kábelekkel a kocsin kívülről is elvégezhető min­denfajta mérés és hibakeresés. Érdekessége még, hogy mintegy 160 ezer voltos egyen­áramot tudnak benne előállí­tani és 280 ezer voltig fokoza­tosan állítható lökésgerjesztő is megtalálható benne. W. B — Gyorsaid, MzttiKV'Oiafck, könnye!))!) íesj a munka A bányakötélvlzsgáló berendezés Marton Emil találmánya. 'Az új eljárással működő berendezés bányászaink munká­ját teszi biztonságosabbá, Egervári József is társa szerkesztette ezt a nagyszerű lemezhajUtó gépet, mellyel nagyon nehéz fizikai munka válik könnyebbé és a munlka termelékenyebbé. Egervári elvtárs az Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosa. Ötletes újítások a Bőrgyárban A mozgó laboratórium középső részében látható a lökés­gerjesztő működés közben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Csoportja ren­dezésében ma, pénteken dél­után 5 órakor mutatják be az új magyar mérőkocsit, ame­lyet a Budapesti Műszaki Egyetem tervezett. A bemuta­tó előtt a DÉDÁSZ kultúrter­mében Horváth Tibor, kandi­dátus, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa és Fáber László, az Erőmű Tröszt OTUSZ helyettes vezetője is­merteti a nagyfeszültségű mé­rőkocsi létrehozásának szük­ségességét és alkalmazásának területét. A kocsi — kívülről Ikarus 620-as autóbuszra hasonlít, csak magasított tetővel, amely­re a nagyfeszültségű berende­zések helyigénye miatt volt szükség. A vezetőfülkén kívül három részre tagozódik. Elöl egy sötétkamra, amelyben az oszcillogrammokat dolgozzák ki, középen a tulajdonképpeni nagyfeszültségű tér, míg há­tul a. kisfeszültségű kezelőtér teljes védelmi berendezéssel és automatikával. A kocsi műszereivel a leg­kisebb hibát is ki lehet mu­tatni a kábelezésben pontos műszeres méréssel. Valamikor ezeket a kisebb hibákat csak szemrevételezéssel tudták megállapítani, hiszen a szige­A Pécsi Bőrgyárban az újítások többsé­gét a fizikai dolgo­zók adják be. Céljuk a termelés könnyeb­bé tétele, a termelé­kenység növelése és a baleseti lehetősé­gek kiküszöbölése. Nagy probléma volt például az üzemben, hogy milyen módon állapíthatják meg a bőr festékrétegének tartósságát. Kísérle­teztek üveghengeren úgy, hogy a bőrmin­tát ráfektették és 25—30-szor azon haj­lították. Ez a mód­szer teljesen, kezdet­leges és a kívánt eredményt közel sem hozta meg, mivel leg­feljebb a festékréteg durva hibáit mutatta ki. Ehhez a vizsgálat­hoz, hogy a kívánt eredményt meg is hoz za, szükséges egy hajlítgató készülék. Mivel ezt a készülé­ket Magyarországon nem gyártják, kül­földről való behoza­tala pedig drága, így a vállalat nem tud­ta beszerezni. Több kísérletezés után Fehér János lakatos csoportveze­tő és Körösztös Ist­ván lakatos elkészí­tett egy hajlítgató készüléket, amely egyszerre négy min­tadarab befogadására képes. Ezen a készü­léken a bőrök haj- lítgatását percenkénti 250-es fordulatszám- mal oldották meg. Ez tökéletesen elegen­dő ahhoz, hogy gyor­san és biztonságosan megállapíthassák a bőr festékrétegének minőségét. A készülék előállí­tása olcsó, kb 1000 forintba került. A készülék megte­kintésekor tat újítók büszkén mutatták be működését és elmon­dották, hogy a gé­pet nagyobbítani kí­vánják annyira, hogy tizenöt minta befo­gadására legyen al­kalmas. Nyolc éve foglalkoznak újítá­sokkal közösen és a jutalmakon kívül öt­ezer forint újítási pénzt kaptak fejen­ként Nehéz fizikai mun­kát könnyített meg Istókovics József la­katos művezető ke­ményárut körülvágó gépével. Eddig a bő­rök rojtos széleit kés­sel, vagy ollóval vág­ták le. Ez hosszan­tartó, nehéz munka volt. A gép 1800— 2200 percenkénti for­dulatszámmal azt a munkát amit eddig négy óra alatt végez­tek el, most egy óra alatt könnyedén vég­zi el. A gép előállí­tása mindössze 3000 forint. Kovászi Júlia se­gédmunkás és Szécsi Imre lakatos, a fes­tékszóró gépen az ed­dig használt igen költséges perion hu­zalok helyett, zsineg bevezetését javasol­ták. Ennek előnye, hogy amíg a perion huzal ára méteren­ként két forint, addig a zsinegből százötven méter nyolc forint hetven fillér. A gép­hez szükséges 2500 méter. A perion hu­zalt az időközben rá­rakódott festéktől meg kell tisztítani és ez egy munkás állandó munkáját jó- lenti. Viszont a zsi­neget, mivel olcsó, nem érdemes tisztí­tani és cseréje menet közben lehetséges. Schmidt Átül»

Next

/
Oldalképek
Tartalom