Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-09-01 / 213. szám
1960. SZEPTEMBER 9. NAPLÖ 5 Újítás — technika — újítás 4 korszerű technika vívmánya A Csinakál-pajzs Már jó néhány éve feltalálta Csinakál szovjet professzor. Szőnyegpajzsnak is nevezik, mert szönyegszerűen borul az ember feje fölé. A komlóiak két éve foglalkoznak vele. Múlt évben építették meg az elsőt Bétaaknán. Tizenhét méter hosz- szú, két és fél méter széles volt, s 22 méter magas telepet fejtettek le alatta. Jól bevált, mégsem publikálták nagyon. Ügy vélték, a Béta-aknai tapasztalatok alapján még egy nagyobbat építenek, s ha az is beválik, aikkor lépitek az ország színe elé. A második pajzs összeszerelése augusztus 20-ára fejeződött be III-as aknán. Huszonnyolc és fél méter hosszú, négy és fél méter széles, tehát csaknem kétszeresen nagyobb a Béta-aknainál. (A telep dőlésmenti hossza 46—47 méter.) Szerkesztői és építői: Takács György és Tasnádi László, a tröszt fiatal bányamérnökei, Farkas László bányamérnök, a III-as aknai műszaki fejlesztési csoport vezetője, III-as aknai külszíni munkások és a Földes György, illetve Bun- csek József fejtési csapata. Teljesen újszerű biziositás A pécsiek után Dunántúl minden jelentősebb széntrösztje meg akarja a pajzsot tekinteni, nem beszélve a Nehézipari Minisztérium szakembereiről. Nem véletlen a nagy érdeklődés! A Csinakál-pajzs forradalmi változást jelent a biztosításban. Merészen sutba- vágja a hagyományos elképzeléseket és gyakorlatot. Mert mi is volt eddig a szokás? A frontfejtéseknél „oldalról” kapták el a széntelepeket. Lefejtettek egy Pasztát, biztosítottak, megint fejtettek, s újra biztosítottak, a megszokott ritmus szerint Ha az ember letekintett a frontfejtésbe, valóságos támfaerdőt látott. , . A Csinakál-pajzsot a felső szinten állítják össze. Az emberek a hatalmas gerendákból összeszerelt alkotmány alatt dolgoznak, a fordított trapéz alakban kivájt résben, amit munkaároknak neveznek. A széntelepet felülről lefelé haladva fejtik le — a munkaárok * állandó mélyítésével. Tárnia és munkaközbeni biztosítás nincs. A pajzs szélét maga a szénfal tartja. A bányászok — amikor a középen lévő munkaárkot már jól kimélyítették — a feküoldalon kifejtik a pajzsot tartó szénfal egy részét, mire a pajzs ottani vége leereszkedik. Utána a pajzs felsőoldali szélét tartó szénpadból szeletelnek le, mire a pajzs ott is lecsúszik. Utána — és közben — állandóan mélyítik a munkaárkot, s így folyik a munka tovább, míg az osztóvágatig nem érnek, amíg lefejtik az egész telepet. A pajzs tehát olyan mozgást végez, mint a levegőből alászálló téglalap alakú papírlap. A pajzs alatti munkahelytől két gurító és öt negyven centiméteres fúrólyuk vezet az osztóvágatba. Ezen Juttatják le a kijövesztett szenet. A Csinakál-pajzs előnyei A bányász nem szeret biztosítani. Örökké csak szenet szeretne fejteni, mert a tele csillék után fizetnek. A felügyeletnek ezért mindig a biztosítás elhanyagolása miatt kell szót emelnie. És most itt a Csinakál-pajzs, ahol munka közben egyáltalán nem kell biztosítani. Itt a biztosításra fordított idő csak annyi, amennyibe — még jövesztés előtt — a pajzs megépítése kerül. Ez körülbelül 200 műszakot vett igénybe, főként a gyakorlatlanság miatt. De még *gy is nagy az időnyereség, hi- ■ kz®n ® 200 műszak a hét-nyolc zer tonna szén lefejtéséhez (ennyi szénkincset tartalmaz a telep!) szükséges időhöz viszonyítva csekély, maximum 10 százalék, márpedig a frontfejtéseknél a munkaidő legalább 30—40 százaléka biztosítással telik el. Nem nehéz belátni, hogy ilyen körülmények között felszökik a munka termelékenysége, hiszen a pajzs megépítésétől kezdve mást sem kell tennie a bányásznak, csak döntenie a szenet. Farkas elvtárs — eléggé óvatos — becslése szerint a termelékenység 25 százalékos emelkedésére lehet számítani. Félmilliós megtaVaritás Ez a Csinakál-pajzs legfőbb előnye. A 25 százalék azt jelenti, hogy a Földes-, illetve Buncsek-csapat négy, négy és fél tonna szenet ad ki fejenként, minden különösebb megerőltetés nélkül. Ekkora fejtésteljesítményt hónapokon át (ugyanis két-három hónap alatt fejtik le a telepet), még nem értek el a mecseki szénmedencében, kézi jövesztéssel. S ez még nem a végső határ, mert — idővel — a Csinakál- pajzs alatt is gépesíteni lehetne a jövesztést. A frontfejtésekbe épített támfák java elvész, itt pedig még a pajzs anyaga is visszanyerhető. Nyolcszor-tízszer kevesebb fa kell így, mintha ugyanezt a telepet régi módon fejtették volna le. összesen mintegy 450 köbméter fameg- takaritásra számítanak. (Importfára, mert a Csinakál- pajzshoz nem kell fenyő, hazai tölgy és akác is jó.) A fa- és időnyereséget egybe véve, körülbelül félmillió forintos megtakarítást lehet várni. A Csinakál-pajzs alkalmazása fokozza a munka biztonságát. A pajzs ugyanis hatalmas, 4,5 méter hosszú, 21x30— 32 centiméter vastag, két oldalt fűrészelt, élére állított gerendákból áll, amelyet U- vasak tartanak össze. Igen nagy nyomást bir ki, az alatta dolgozó bányászok között nyoma sincs a félelemnek. Ahogy tréfásan mondják, előbb szakad le az ég, mint a gerendakolosszusok. A Csinakál-pajzs alatt senkit sem üthet meg egy-egy lehulló szén- vagy kődarab, ami frontfejtéseknél nemegyszer előfordul. Tanulmányuiat a Szovje unióba! Ügy hallani, a Szovjetunióban olyan Csinakál-pajzs is van már, amely szükségtelenné teszi a pajzs útjába kerülő meddő kibányászását, mert követi a széntelep egyenetlenségeit. A Szovjetunióban már acélból, illetve vasbetonból álló pajzsot is használnak, s minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy a pajzs alatti jövesztést is gépesítették, hiszen a Csinakál-pajzs ott hétköznapi dolognak számít mér. Idáig jutottak a Szovjetunióban, Komlón meg pusztán a szovjet szaklapok után, rengeteg fáradsággal, sok — gyakorlatlanságból eredő — elfecsérelt idővel kellett megépíteni a pajzsot. Nagyon hiányzott egy tanulmányút, igazán megérte volna! Am, ami késik, nem múlik. Ha a pajzs beválik (márpedig beválik), III-as és Bétaaknán újabbakat akarnak építeni. Ezért az ésszerűség továbbra is amellett szól, hogy néhány szakembert, illetve vájárt ki kellene küldeni a Szovjetunióba. Reméljük, a Nehézipari Minisztérium lehetővé teszi ezt! A Földes-, Illetve Buncsek- csapat a szocialista brigád cím elérésével akarja a Csinakál-pajzs térhódítását meggyorsítani. Mindenki optimista a trösztben és az aknán — a Csinakál-pajzs már megnyerte a döntő ütközetet. M. L. Pécsre érkezeit az új magyar mérőkocsi Üzemzavarokat hárít el, rejtett hibákat mutat ki, távirányítással is működtethető mozgó laboratórium telésekben előforduló rejtett hibákat nem vették észre, s előfordult, hogy nemcsak a tekercselés égett le, hímem a hibalavina következtében még az egész géptest is használhatatlanná vált. Ezeken a népgazdaságra súlyos milliókkal kiható problémákon segít most az Erőmű Tröszt mérőkocsija. A kocsi belseje fűthető és hűthető. A nagyfeszültségű berendezés működtetése, a transzformátorok gerjesztése, valamint a Bzikraközök szabályozása hátulról, a kisfeszültségű térből távirányítással történik, de kábelekkel a kocsin kívülről is elvégezhető mindenfajta mérés és hibakeresés. Érdekessége még, hogy mintegy 160 ezer voltos egyenáramot tudnak benne előállítani és 280 ezer voltig fokozatosan állítható lökésgerjesztő is megtalálható benne. W. B — Gyorsaid, MzttiKV'Oiafck, könnye!))!) íesj a munka A bányakötélvlzsgáló berendezés Marton Emil találmánya. 'Az új eljárással működő berendezés bányászaink munkáját teszi biztonságosabbá, Egervári József is társa szerkesztette ezt a nagyszerű lemezhajUtó gépet, mellyel nagyon nehéz fizikai munka válik könnyebbé és a munlka termelékenyebbé. Egervári elvtárs az Baranya megyei Építőipari Vállalat lakatosa. Ötletes újítások a Bőrgyárban A mozgó laboratórium középső részében látható a lökésgerjesztő működés közben. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Csoportja rendezésében ma, pénteken délután 5 órakor mutatják be az új magyar mérőkocsit, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem tervezett. A bemutató előtt a DÉDÁSZ kultúrtermében Horváth Tibor, kandidátus, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa és Fáber László, az Erőmű Tröszt OTUSZ helyettes vezetője ismerteti a nagyfeszültségű mérőkocsi létrehozásának szükségességét és alkalmazásának területét. A kocsi — kívülről Ikarus 620-as autóbuszra hasonlít, csak magasított tetővel, amelyre a nagyfeszültségű berendezések helyigénye miatt volt szükség. A vezetőfülkén kívül három részre tagozódik. Elöl egy sötétkamra, amelyben az oszcillogrammokat dolgozzák ki, középen a tulajdonképpeni nagyfeszültségű tér, míg hátul a. kisfeszültségű kezelőtér teljes védelmi berendezéssel és automatikával. A kocsi műszereivel a legkisebb hibát is ki lehet mutatni a kábelezésben pontos műszeres méréssel. Valamikor ezeket a kisebb hibákat csak szemrevételezéssel tudták megállapítani, hiszen a szigeA Pécsi Bőrgyárban az újítások többségét a fizikai dolgozók adják be. Céljuk a termelés könnyebbé tétele, a termelékenység növelése és a baleseti lehetőségek kiküszöbölése. Nagy probléma volt például az üzemben, hogy milyen módon állapíthatják meg a bőr festékrétegének tartósságát. Kísérleteztek üveghengeren úgy, hogy a bőrmintát ráfektették és 25—30-szor azon hajlították. Ez a módszer teljesen, kezdetleges és a kívánt eredményt közel sem hozta meg, mivel legfeljebb a festékréteg durva hibáit mutatta ki. Ehhez a vizsgálathoz, hogy a kívánt eredményt meg is hoz za, szükséges egy hajlítgató készülék. Mivel ezt a készüléket Magyarországon nem gyártják, külföldről való behozatala pedig drága, így a vállalat nem tudta beszerezni. Több kísérletezés után Fehér János lakatos csoportvezető és Körösztös István lakatos elkészített egy hajlítgató készüléket, amely egyszerre négy mintadarab befogadására képes. Ezen a készüléken a bőrök haj- lítgatását percenkénti 250-es fordulatszám- mal oldották meg. Ez tökéletesen elegendő ahhoz, hogy gyorsan és biztonságosan megállapíthassák a bőr festékrétegének minőségét. A készülék előállítása olcsó, kb 1000 forintba került. A készülék megtekintésekor tat újítók büszkén mutatták be működését és elmondották, hogy a gépet nagyobbítani kívánják annyira, hogy tizenöt minta befogadására legyen alkalmas. Nyolc éve foglalkoznak újításokkal közösen és a jutalmakon kívül ötezer forint újítási pénzt kaptak fejenként Nehéz fizikai munkát könnyített meg Istókovics József lakatos művezető keményárut körülvágó gépével. Eddig a bőrök rojtos széleit késsel, vagy ollóval vágták le. Ez hosszantartó, nehéz munka volt. A gép 1800— 2200 percenkénti fordulatszámmal azt a munkát amit eddig négy óra alatt végeztek el, most egy óra alatt könnyedén végzi el. A gép előállítása mindössze 3000 forint. Kovászi Júlia segédmunkás és Szécsi Imre lakatos, a festékszóró gépen az eddig használt igen költséges perion huzalok helyett, zsineg bevezetését javasolták. Ennek előnye, hogy amíg a perion huzal ára méterenként két forint, addig a zsinegből százötven méter nyolc forint hetven fillér. A géphez szükséges 2500 méter. A perion huzalt az időközben rárakódott festéktől meg kell tisztítani és ez egy munkás állandó munkáját jó- lenti. Viszont a zsineget, mivel olcsó, nem érdemes tisztítani és cseréje menet közben lehetséges. Schmidt Átül»
