Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-09-01 / 213. szám
im SZEPTEMBER 9. NAPLÓ 3 KIRCK » ________ ' «=% SILÓZÁSl BEMUTATÓT rendez sze-ptember 9-én, péntelken délelőtt Szentlőrin- cen a Tangazdaságban a Hazafias Népfront. A bemutató alkalmából Pallér Gáspár a silózásról tart előadást, — AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA október 19-én rendezi meg az 1960—1961. zenei évad legelső hangversenyét a Liszt Ferenc hangversenyteremben. A műsoron a moszkvai kamarazenekari hangverseny szerepeli Vezényel: Rudolf Barsaj.; — A TANÁCSOK MEGALAKULÁSA idején a megyei helyiiparban foglalkoztatott dolgozók száma mindössze hétszáz volt. Jelenleg a helyiiparban foglalkoztatott dolgozók száma: 2434. Tíz év alatt a létszám százalékos növekedése: 347, — ÉVADNYITÓ BÁLT rendez szeptember 10-én, szombaton este 7 órai kezdettel Pécs város Művelődési Háza, a Déryné utca 18. sz. alatt lévő helyiségében. A bál keretében Tomanek Nándor és Meggyesi Mária, a Pécsi Nemzeti Színház művészed táncdalokat adnak elő. Zongorán kísér: Pagony Lajos. — A KERESKEDELMI DOLGOZÓK 1960. első felében összesen 111 újítást nyújtottak be Baranya megyében. Ezek közöl 36-ot bevezettek és ez közel 80 000 forint megtakarítást jelent, — A MAGYAR HIGIÉNI- KUSOK Társasága dél-dunántúli csoportja, a megyei és a városi egészségügyi osztállyal karöltve, október 14— 15—i6-án háromnapos ankétet rendez Harkányban „Baranya megye természetes gyógytónyezői” címmel. Az ankéten Harkány, Abaliiget, valamint Sikonda természetes gyógytényezői, helyi és országos jelentőségét értékelik és tárgyalják meg kiváló szakemberek; — A KPVDSZ Megyebizottsága szeptember 15-én megtárgyalja a szakma huszonnyolcadik kongresszusának téziseit. Nyolcszáznyolcvanezer forintért egy gépesített százféröhelyes istálló Hz egész világon azon gondolkodnak az állattenyésztés szakemberei: miként lehetne olcsóbbá, egészségesebbé tenni az állattartást. Amerikában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és mind nagyobb mértékben az NDK-ban is elterjed a szabadtartásos istállók építése. A Német Demokratikus Köztársaságban ma már ott tartanak, hogy nem is építenek másfajta istállót a termelőszövetkezetekben, csak szabadtartásosat. Nálunk Magyarországon, Baranyában is mind nagyobb népszerűségnek örvendenek ezek az istállótípusok. Megyénkben ugyan még főleg szabadtartásos növendék- marha-istállók épültek zömével, de ezek is kellően bizonyították termelőszövetkezeteinknek: az állatok virgoncak, semmi bajuk, olcsóbb, egészségesebb a tartásuk. A berkesdi termelőszövetkezetben, amikor felépült az első szabadtartásos növendékmar- ha-istálló, a tagok így vélekedtek: — Tönkre teszik az állatokat. A télen megfagynák szegények ... A telet a növendékek szépen átvészelték, a tavaszon virgoncabbak, edzettebbek, szebbek voltak, mint azok, amelyeket hagyományos módon neveltek. Ekkor már büszkén mutogatták a tagok a borjaikat: — Ilyen borjaink még soha sem voltak. Bevált náluk a szabadtartásos növendékmarha-istálló. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy azóta csak olcsó, szabadtartásos istállókat építenek és a sertéseknél is rátértek a favázas rendszerű fiaztatókra. Egy kicsit idegenkedve fogadták másutt is ezeket az istállókat, de a vége mindenütt az lett, hogy megszerették. Míg a régi tartási módnál egy-egy ember 8—10 tehén gondozására volt képes, addig itt — a mi fejletlenebb viszonyaink között is — 25—30 tehenet láthat el. Növendékmarhákból még ennél is többet. Mágocson nemrég épült meg egy 100 férőhelyes szabadtartásos tehénistálló. Az istállót már benépesítették és a má- gocsiak tapasztalata azt mutatja: nem bánták meg, hogy ilyen istállót építettek. Az istálló gépesített, közepén nyolcas fejőállás van, ahol lefejik a teheneket. Négy ember látja el a 100 tehenet. És könnyebben, mint azelőtt a nyolc tehenet a hagyományos istállónál. A szabadtartásos istállók amellett, hogy kevesebb munkával több tehenet láthat el egy ember, más előnyökkel is rendelkeznek. A mi régi istál- lózási módszerünk — a zárt istállózás — azt eredményezte, hogy szarvasmarha-állományunk zöme TBC-fertőzött. Az istállózott állat szervezete kevésbé tud ellenállni az időjárás viszontagságainak. A szabadtartásos istállókban az állatok hozzáedződnek az időjáráshoz, szervezetük ellen- állóbbá válóik. Ezt mutatják a berkesdi, de más termelőszövetkezetek tapasztalatai is. A tejkezelés is sokkal higi- énikusabb, hisz emberi kéz érintése nélkül jut el a kifejt tej csöveken keresztül a tejházba. És még egy, ami a szabadtartásos istállók mellett szól: lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos istálló építése. Sőt nemcsak olcsóbb, de teljesen gépesített is. Sem az előbbi, sem az utóbbi nem lényegtelen a termelőszövetkezetekben. A mágocsi termelő- szövetkezet 100 férőhelyes szabadtartásos, gépesített tehénistállója például 880 000 forintba került. Ha egy 100 I férőhelyes, magtárpadlásos is- I tállót akartak volna felépíteni, akkor ezért másfélmillió forintot fizethettek volna ki. Több termelőszövetkezetben még ma is ragaszkodnak a régi, elavult, magtárpadlásos istállók építéséhez, de egyre több az olyan termelőszövetkezet, mint a dunafalvi, királyegyházi, ahol felismerték már az új istállózási rendszer eredményeit és szabadtartásos istállókat építtetnek. Persze, ők sem mondanak le a magtárról. Csakhogy ők így számolnak: — Nyolcszáznyolcvanezer forintért kapunk egy teljesen gépesített tehénistállót. Egymillióötszázezerért kapnánk egy nehezen gépesíthető, elavult, magtárpadlásos istállót ugyancsak 100 férőhellyel. És ők az előbbi megoldást választják, mégpedig úgy, hogy nyolcszáznyolcvanezer forintért építtetnek egy szabadtartásos, gépesített, száz férőhelyes istállót, amely a célnak sokkal jobban megfelel, mint a régi, a hagyományos. És ha akarnak, akkor még a különbözetből — ez közel hétszázezer forint — építtethetnek maguknak egy 30 vagonos, földszintes magtárt is, amit szintén gépesíthetnek. Jól spekulálnak. Nekik van igazuk. Szalai János (25.) Az emberek elhagyták a folyosót. magukkal víve készülékeiket. Csak Afra álott mozdulatlanul egy nyitott ablakocskákból rézsutosan sugárzó sápadt fényben, mintha a csillagközi térség fagya megder- mesztette volna. Afra! becsukjuk a folyosó ajtaját — kiáltotta Tey Erőn valahonnan a rakéta közepe felől. Nézzük meg, hogyan indulnak útnak! A gondolataiba mélyedt fiatal nő felocsúdott és odakiáltott: „Várj egy kicsit Tey!” s a parancsnokhoz szaladt; Tey Erőn meglepetten állott meg: néhány pillanat múlva azonban Afra ugyancsak futva visszaérkezett Mutt Anggal együtt. — Tey, egy vetítőkészüléket a folyosóba! Hívd a technikusokat! Állítsák fel ismét a ve- títőemyőt. Az emberek izgatottan mozgolódtak, mintha baj történt volna. Az erős fénynyaláb behatolt a folyosó mélyébe, szabályos időközökben felgyűlt és kialudt, akárcsak a „Tellur” lokátorjának a hulláma az űrhajók találkozása idején« Az idegenek félbeszakították a munkát és megjelentek a folyosóban. A földlakók sietve megindították a 430-as kék fényt. Afra a rajztábla fölé hajolt, amely az ernyőre vetítette a sebtében rajzolt vázlatokat. Az átöröklési jegyek mechanizmusának spirális alakú kettős láncolata, amelyet a földlakók bemutattak, minden bizonnyal egészében megfelelt a fluorikus bolygó lakóinak átöröklési mechanizmu sával. A fluorikus bolygó emberi szervezetének anyagcseréje amelyet Afra diagram formájában szemléltetett, hasonlított a mi napsugárenergiánk növényi közvetítésével megvalósított átalakulásához. Afra az idegen űrhajósok felé tekintett, majd kihúzta a fluorképletből az fluor-atomot a maga kilenc elektronjával, és az oxigénatomot írta be a helyére. A fluorikus bolygó emberei meglepetten nézték. Parancsnokuk néhány lépést tett előre és arcát az átlátszó válaszfalhoz tapasztva nagy szemével bámulta Afra sebtében készített vázlatait. Aztán egyszeriben homlokára szorította a tenyerét és mélyen meghajolt a földi asszony felé. Az elválás utolsó pillanatában megértette az Afra agyában megfogamzott gondolatot. Afra arra gondolt, hogy merészen meg kellene változtatna az emberi szervezet komplexumát működésbe hozó vegyi folyamatokat. Az öröklési mecha nizmusra kell hatni: Cseréljék fel a fluorikus anyagcserét az oxigénen alapuló anyagcserével. Természetesen meg (kell maradniok a fluorikus emberek összes jellegzetességeinek, egész átöröklődésénék, de szerveiket arra kell késztetni, hogy más energetikai alapon működjenek. Ez a gigászi probléma azonban olyan nehézségeket; vethet fel, hogy megoldásához az a hét évszázad sem lenne elegendő, amely a „Telluxt“ még elválasztotta a Földtől, s amely alatt a tudomány bizonyára óriási lépéseket tesz majd előre... De mennyi mindent meg lehetne valósítani a két bolygó közös erőfeszítései révén! Pláne, ha a többi világokon élő embertársaink is csatlakoznának a fáradozásokhoz... A fluorikus emberiség nem maradna társtalan s annyira magányos a csillagközi tér mélységeiben. Amikor a különböző bolygókon, csillagokon és galaktikákban élő emberek egymásra találnak, megismerik egymást s egyetlen hatalmas koz mikus emberiséget alkotnak, akkor talán a fluorikus világ szürkebőrű lakói is kitörnek a szervezetük másfajta vegyi szerkezetéből adódó elszigetelődésből. Nincs semmi ok tehát a szó morúságra, amely a búcsúzáskor hatalmába kerítette őket! Végeredményben a két emberfajta hasonlít egymáshoz és ..................... ug yanazon a fejlődési fokon áll, ha fizikai sajátosságaik és élő környezetük nem is teljesen azonos. Afra, amikor az idegen hajó parancsnokának a szemébe nézett, ilyen gondolatokat vélt kiolvasni annak tekintetéből. Vagy lehet, hogy csak saját eszméinek a tükörképe volt mindez? De a jelek szerint az idegenek is éppen úgy hittek az emberi értelem hatalmában, mint a földlakók. Ezért váltott olyan nagy visszhangot a parányi kis reménysugár, ame lyet Afra lobbantott lángra a szívükben. A fluorikus bolygó embereinek baráti integetése többé nem a búcsút fejezte ki, hanem újabb jövendőbeli találkozások ígéretét, hordozta magában. * A két rakéta símán eltávolodott egymástól, gondosan ügyelve arra, nehogy a hatalmas segédmotorok kárt okozzanak a baráti expedíciónak. A fehér űrhajó aztán egy adott pillanatban vakító lángpalástba burkolózott. Mire a lángnyelvek eltűntek, már csak a csillagközi térség vaksötét éjszakája meredt a földlakókra. A „Tellur“ lassan elindult,. majd megkezdte a rezgést, * amely mintegy hidat alkotót a kozmikus mélységek felett A védőfülkékbe begubózot emberek nem látták többe sem azt,*hogy rövidül meg a elölről jövő fénykvantumol hullámhossza, sem pedig azl hogy miként válnak a távol csillagok egyre kékesebbekké majd csaknem violaszínűvé Végül jó sokára a „Tellur belemélyedt a kozmikus tér sötétjébe, amelyen túl má várta őket az elevenen buzo gó, izgalmas földi élet... (Végei. Tizenhat éve szabad a bolgár nép 1944. szeptember 9-én a bolgár nép a szovjet hadsereg segítségével kivívta szabadságát és függet lenségét. Ezzel egy elmaradott és történelme folyamán évszázadokig idegen járom alatt szenvedő nép lépett a nemzeti függetlenség és a demokratikus haladás útjára. Tizenhat év alatt az elmaradott ország szinte századokat lépett előre a fejlődésben és ma már erő s iparral rendelkező ország lett, ahol a mezőgazdaság teljes égé szébcn a szocialista nagyüzem útján halad. Ez alkalommal közöljük Tiho mir Jordanovnak, a várnai Ná- rodni Delo napilap munkatársána k Írását, Várna kulturális életének fejlődéséről. A várnai Kertészeti és Parkosítási vállalat műkedvelő tánccsoportja a szabadtéri színpadon Tizenhat év a törtóne- lemben nem nagy idő, de Bulgária részére egy új korszakot jelent, amely idő alatt soha nem remélt eredményeket ért el a szorgalmas bolgár nép. Ezt a hatalmas felemelkedést nem lehet pontosan mérni, de lehet látni, lehet érezni és meg lehet érteni. Mindezeket az eredményeket az 1944. szeptember 9-i nagy nemzeti győzelemnek és a szovjet hadsereg felszabadító harcainak köszönhetjük; Tizenhat évvel ezelőtt Várnának csak ötvenezer lakója volt, ma meghaladja a száz- ötvenezret. A város képe teljesen megváltozott Mintha a földből nőttek volna ki az új gyárak és üzemek, a lakóházak és a középületek. Szinte új város épült a 'régi helyén. Itt van az ország legnagyobb hajóépítő üzeme, amely a bolgár nép halhatatlan tanítójának Georgi Di- mitrovmak a nevét viseli. Ez az üzem minden évben nagyszámban épít tengeri hajókat különböző ázsiai és európai országok részére, ellátja a hazai szükségleteket is. Szeretnék Várna kulturális életéről egy rövidke képet adni, egy szerény összehasonlítást tenni a régi és az új élet között. Várnában tizenhat évvel ezelőtt mindössze egy könyvtár volt, ma a városnak 130 könyvtára van több mint 600 ezer kötet könyvvel. Azelőtt nem volt színház sem. s ma van Nemzeti Színháza, szimfonikus zenekara és bábszínháza. Nem is beszélve a rengeteg műkedvelő kollektíváról. E műkedvelő kollektívák száma meghaladja a 149- cet, és több mint ötezer tagjuk van. V árosunkban létesítettek égy Népgazdasági Akadémiát ahol több mint ötezer egyetemista tanul. 1944. szeptember 9-e előtt Várnának csak egy kicsinyke múzeuma volt, ma azonban Várna büszkél- kedhetik archeológiái múzeummal — a bolgár felvilá- gosodási korszak, a forradalmi mozgalom, a katonai tengerészet múzeumaival, amelyek rendkívül gazdag gyűjteményekkel rendelkeznek, valamint Georgi Vel- csev nagy bolgár festőművész házmúzeuma és a Szépművészeti Galéria kapott helyet Várnában. A várnai festőművészek csoportja minden évben kiállítást rendez olyan képekből, amelyek híven tükrözik a szocialista építkezést és az új szocialista ember gazdag lelki életét. Tavaly a Várnai Nemzeti Opera bemutatta a „Paiszi” című operát; Najden Gerov várnai szerző művét. Szimfonikus zenekarunk rendszeresen beuutoUa Petkó Mecskov. Josko Jozifov „Dimitrov” díjas zeneszerzők műveit. Ugyanakkor Aram Berberjam fiatal várnai zeneszerző megérdemelten nyerte el az első díjat a Bolgár Szocialista Forradalom 15. évfordulójára kiírt pályázaton. Egypár szóban. íróink és költőink munkásságáról. — Többségükben fiatalok, de sokat közülük már az egész országban ismernek. Itt dolgozik Várnában Sztomatov, aki számos elbeszélést és novellát írt. Piámén Canev fiatal költő már több mint tíz kötet gyermekverset írt. Dimiter Stojcsev most készíti kiadásra az első szatirikus verses könyvét. A fiatal regényíró Todor Csaka- rov ebben az évben adta ki első regényét. Várna irodalmi munkásainak lehetőségük van arra, hogy a helyi sajtón keresztül írásaikat az olvasók elé terjeszthessék. Ezt biztosítja a helyi napilap a „Národni Delo”, a helyi irodalmi folyóirat a „Várna”, valamint a várnai rádió és ezenkívül még a fővárosi lapok és folyóiratok; Ez évben Várnában létesült egy állami könyvkiadó, amely a kulturális munka decentralizálása révén valósult meg. Az új kiadó nagy nyeresége városunknak. Ä kiadó hivatal egyetemes, művészeti, eredeti és fordításokban napvilágot látó könyveket ad ki, valamint tudományos, gazdasági, mezőgazdasági stb. kiadványokkal foglalkozik. Csak néhány hónapja létezik a kiadó, de az első könyvek máris elhagyták a nyomdát. Ezek közöt található Pável Szpászov könyve „Legenda Zográfa Zahari bűnös szerelméről”, Vészeim Han- csev a „Szelek rózsája“ című verses kötete. Bóján Bolgár „Utazás Japánig” című útleírása, Varban Stomatov „Az öreg fedélzetmester mesél” című elbeszélésgyűjteménye, népmesék a nemzet nagy írójától Angel Karul j- csevtől, Dora Gabe gyermekkönyvei és a leghíresebb bal gár költőnő Piámén Conev versei; Különösen élénk a kultúr- élet Várnában nyáron. Ekkor kerül sor a „Várnai nyár” érdekes és változatos programjára, amely a nyaralóknak igazi kulturális kielégítést biztosít. Ebben az időben itt találkoznak az egész ország neves írói, művészei és zeneszerzői. Városunk egy re jobban és jobban kinő, mint nagy kulturális központ a főváros mellett S mindezeket a Bolgár Kommunista Párt nagy gondviselésének köszönhetjük, amely vezeti országunkat és népünket a szocializmus útján (Fordítottá; Daszkaloy)
