Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09-01 / 213. szám

2 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 9. 1 Film* Film. Film FAPADOS SZERBIEM •• Omlik a belga fegyver Katangába Az utóbbi hónapokban a ha­zai filmkritika addig emleget­te, hogy ez az év a magyar filmgyártásban a vígjátékok esztendeje, mire mégiscsak el­készült egy olyan magyar film, amely — ha nemzetközi mé­retekben nem is kimagasló — de a hazai filmgyártás jelen­legi állapotában érdemes, bíz­tató és figyelemreméltó alko­tás. És ez nem jelentéktelen dolog. Abban alighanem minden­ki megegyezik, hogy nem ha­tárkő az új magyar filmmű­vészetben, hiszen fogyatékos- feágai, stílusjegyei, általános értéke körülbelül ugyanaz, amit a világfllmgyártás közép­szerű alkotásaiban tapasztal­hatunk. Ennek ellenére két dolog fel­tétlenül megörvendeztet. Az egyik az, hogy a mondanivaló lényegének megrajzolásában, a drámai lényeghez való ragasz­kodásban, a realitásra és egy­szerűségre törekvésben több ez a film az általános közép­szerűnél. Szemmelláthatóan a tartalmi lényeg mellett marad. Természetesen elsősorban azt kell látni, hogy a film nem Majzik Erika kamasztragédiá­ja, hanem a fiatal tanítónő mély emberséggel, finom ár­nyalatokkal ábrázolt története. Minden, ami a filmben e mel­lé csoportosul, az csak járulé­kos, csak kiegészítő jellegű — akár Majzik Erika elnagyolva bemutatott tragédiája, akár a csak felvillanásokban érzékel­tetett iskolai és tantestületi légkör, vagy bármi egyéb. Az alkotói szándék világos. Egyszerűen, realista kifejezés- módban és mai szavakkal el­mondani azt .ami a mai hét­köznapokban megtörténhet vagy megtörténik. Mindezt ép­pen olyan őszintén ábrázolni, amilyen a történet, amilyen az ember. Hogy sikerült-e ez? Jórészt igen. A film egyúttal egy kicsit pedagógus hősköl­temény is — a legcsekélyebb pátosz nélkül — de elsősorban azért, mert Veronika tanítónőt nem választotta el önmagától, roppant gazdagon árnyalt em­beri valóságától. A másik örvendetes dolog, hogy elsősorban a film tartal­ma, eszmei és morális monda­nivalója, alapjábanvéve ma­gas izzási fokon tartott drá- maisága hat a nézőre, és az írói alakok Szöllősy Veronika, meg Kostái Imre, és nem Krencsey Mariann és Zenthe Ferenc. A hazai filmkritika jegyez­te meg a közelmúltban, igen találóan. lényegét érintve, hogy filmjeink általában — de különösen a vígjátékok — testreszabottak. Nem a cselek­ményt bonyolító jellemeket látjuk, nem az író által terem­tett figurák élnek, mozognak, osztogatnak tanulságot, ha­nem Törőcsik, Psota, Sennyei Vera. Hozzá kell ehhez tenni, hogy ez rendszerint az írói munka szegénységére vall. — Amikor a színész messze felül­múlja az író által szánt és teremtett alakot, jellemet, ak­kor nyilvánvalóan a színész óhatatlanul önmagát játssza. A rendezés hűvös, józan, mértéktartó és egyszerű. Fel is ébred az emberben a gon­dolat, hogy bátrabb rendezői koncepcióval talán maradan­dóbb, művészibb lehetne a • film. Gondolom, itt kellene megjegyezni, hogy rendezőink néha — ha a kezükben lévő nyersanyag, a forgatókönyv ezt kínálja — akkor bátrabban, kevesebb tartózkodással nyúl­hatnának a modem filmművé­szet jelenlegi módszereihez, és nem is elsősorban a külsősé­gekre gondolok. Minden mű­vészet át kell, hogy essen a modernség tűzkeresztségén, miért lenne kivétel ez alól a hazai filmgyártás? Részleteiben olykor megle­pően jó ez a film. S ezek a meglepő jelenetek különösen a második részben szaporodnak, ellentétben az expozíció ne­hézkességével. kevés logikai alappal ellátott átmeneteivel. Az olyan képsorok, mint az osztályban, amikor Veronika tanítónő rajtakapja a babázó kislányokat, a temetés rideg, komor eszközökkel megkompo­nált képsorai, vagy az a né­hány szó és mozdulat, amely- lyel Bartuczné a tanítónő ke­zébe nyomott kenyérrel mond­ja el részvétét, emberi meleg­ségét, — meggyőzőek, művé­sziek, erejük van. Kár, hogy a film a mai zsurnalisztikát szinte egyértelműen olcsó szen­zációhajhászással vádolja. A film Veronika tanítónője. Krencsey Mariann élővé, em­berivé, szomorúvá és érzel­messé tudja tenni a tanítónő alakját. Olyanná, amilyen a valóságban lehet. Kétségtelen, hogy krencsey filmbeli alakí­tásában fellelhetők az Anna Karenina alig változtatott bel­ső szépségei, belső, gazdag ér­zelmi világa, vágyódásai, de ez nem baj. Valami hasonló­ság — ha árnyalati is — de van a két nőalak között. Kren­csey arcjátéka kitűnő, a mo­ziban amikor az újdonsült fér­fiismerőssel a Köpenyt nézi, határozottan nagyszerű, sokat, lényeget mondó. Lépésről lé­pésre. nagy figyelemmel és hű­ségesen ábrázolja, hogy az in- tellektuaUzmusóba zárkózott nőben miként, milyen tempó­ban, milyen emberien és egy­szerűen uralkodik el az érze­lem ereje. Jó alakítás ez. Nem kimagasló film, de fi­gyelemreméltó és az új ma­gyar filmművészet sikerültebb alkotásai közé tartozik. Thiery Árpád New York. Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár magyar idő szerint csü­törtökön hajnali négy órakor jelentést tett az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának a kongói helyzetről. A főtitkári jelentés lényege az volt, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak „ismét meg kell kísérelnie megakadályoz-, ni a külső beavatkozást a kongói konfliktusba“. Bár Hammarskjöld ezzel kapcso­latban semmi konkrétumot nem említett, kijelentését a nyugati hírügynökségek úgy kommentálják, hogy az a ko­rábban a Szovjetunió által a törvényes kongói kormány rendelkezésére bocsátott te­hergépkocsikra és szállító re­pülőgépekre vonatkozik. Ham­marskjöld javasolta: „Ideigle­nesen fegyverezzék le azokat a katonai egységeket, amelyek a jelenlegi helyzetben akadá­lyozzák a kongói törvényes rend helyreállítását“. Az ENSZ főtitkára ködös kijelentéseinek hátterét vilá­gosan mutatja az a reakció, amelyet az ENSZ-nek legutób­bi napokban tanúsított kongói magatartása a nyugati meg­figyelőkben és a törvényes kongói kormánnyal szemben­álló szakadárokban keltett. A Reuter úgy értesült, hogy Cor- dier, akit Hammarskjöld a kongói ENSZ-csapatok mű­ködésével kapcsolatos pénz­ügyi kérdések megvizsgálására küldött Leopoldville-be, „na­gyobb feladatokat hajtott vég­re“. Kongói nyugati diplomá­Moszkva (MTI) Moszkvában közölték, hogy szeptember el­sejéig több miht 35 000 ázsiai, afrikai és latin-amerikai fiatal kérte felvételét a Moszkvában néhány hónapja létesített „barátság egyetemre“. Az idén összesen 500 hall­gatót vesznek fel az első év­folyamra, így tehát minden helyre 70 igénylő akadt. A fel­vételi bizottság az egyetem tanácsa elé terjesztette a ké­clai források szerint ugyanis éppen a főtitkár amerikai he­lyettese tanácsolta Hammarsk- jöldnek: adjon utasítást a leo- poldville-i rádió és a kongói repülőterek szerdai lezáráséra — azaz a Lumumba-kormány helyzetének további megnehe­zítésére. Elisabethville. A nyugati hírügynökségek egybehangzóan megelégedéssel kommentálják, hogy míg az ENSZ vezetői a „törvényes­ség" címén különböző intéz­kedésekkel gátolják a Lu- mumba-kormány tevékenysé­gét, ömlenek a belga fegyve­rek a szakadár katangai tar­tományba. A szaka dárok eli- sabethville-i repülőterét ugyan is az ENSZ-csapatok nem zárták le. A katangai fővá­rosba szerdán is kilenc tonna hadianyag érkezett Belgium­ból, s a hadianyagszállítások tovább folytatódnak. MOSZKVA Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese csütörtö­kön a Kremlben fogadta a szo­cialista országok egészségvé­delmi minisztereit, akik a Moszkvában tartott nemzet­közi értekezlet küldöttségeit vezették. relmeket jóváhagyásra, majd értesítette a jelölteket. A moszkvai „világfőiskola” irodájában ma is szorgos mun­ka folyik: minden egyes jelöl­tei levélben állapodnak meg az érkezés időpontjáról és el­küldik az útiköltséget, amelyet —• mint ismeretes — a szov­jet kormány ajándékoz. Szep­tember vége felé a Jelöltek nagy többsége már Moszkvá­ban lesz. Ekkor kezdődnek a felvételi vizsgák, Leopoldville. Az AFP tudósítójának je­lentése szerint Leopoldville- ben csütörtökön délelőtt a égteljesebb nyugalom ural­kodik. Az ADN tudósítója a kongói parlament szerdai ülésével foglalkozó kommentárjában rámutat, hogy a Lumumba- kormány megkapta a parla­ment és a nép többsésé-iek bizalmát. Meghiúsultak a Lu­mumba-kormány megbukta­tására irányult imperialista mesterkedések. Az AFP egyik különtudó- sítója szerint Leopoldville-beii a minisztertanács ülést tar­tott, erről közleményt adtak ki. A közlemény bejelenti, hogy „a kormány csütörtökön este jelentős döntéseket hoz az ENSZ-szel való kapcsolato­kat illetően“. PÁRIZS A koppenhágai nemzetközi atómkonferenciáról érkezett jelentés szerint Franciaország ez év novembere és a jövő év áprilisa között három atom- robbantást tervez a Szahará­ban. MOSZKVA Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke fogadta Llewellyn Thompsont, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetét — utóbbi kérésére — és megbe­szélést folytatott vele. MOSZKVA Csütörtökön szovjet kor­mányküldöttség utazott Mexi­kóba, hogy részt vegyen » mexikói függetlenség kikiál­tásának ISO. évfordulója alkal' mából rendezett ünnepsége­ken. TOKIO A japán rádió a szöuli rá­dióra hivatkozva közli, hogy a délkoreai kormány csütörtök délelőtti ülésén valamennyi miniszter bejelentette lemon­dását. ^ sw» — 1 1 Sokan jelentkeznek a barátság egyetemre 3CiU(iiL<hM JELENTIK Két mérnök — két tagjelölt P écsi Porcelángyár. La­■ boratórium. Az asztal fölött, háttal az ajtónak, Diskainé hajol a grafikonok fölé. A szén kaló­riaértékét vizsgálja és rög­zíti. Igen, de mi most Ludas Mihály elvtársat keressük, a laboratórium vezetőjét, hogy megkérdezzük tőle, milyen módon tanulmányozza a tudo­mányos szocializmust, hogyan szándékozik résztvenni a párt­oktatásiban, mint Fatal tag­jelöltje a pártnak. Már jön is. Miközben a DTA-készülék fölé hajol, amellyel az anya­gok ásványtani összetételét határozza meg, nyilatkozik, — Amit az egyetemen ta­nultam a marxizmus—leniniz- mus elméletéből, az elég volt ahhoz, hogy megszerettesse velem a munkásosztályt és világnézetét. Most, hagy párt- tagjelölt lettem, érzem, hogy tovább kell fejlődnöm. A marxizmus—leninizmus tudo­mánya állandóan fejlődő tu­domány és nagy hatással van az ember szakmai fejlődésére is. Ezért kértem a pártveze­tőséget, hogy osszon be az új pértoktatási évben a gazdaság­politikai tanfolyam ipari ta­gozatára. — Hallottuk, hogy az ifjú­sági szövetségben is tevé­kenykedik. — Igen. A KISZ politikai oktatásban A világ térképe előtt tanfolyamon vállaltam előadást és szeminériumveze­tést. — Nem lesz ez sok? — Talán nem. Ügy érzem, menni fog ez Is, az is. Per­sze. sokat kell mostanában túlóráznom Is, mert a Komlói Építőipari Vállalat részére ké­szítünk kísérleti égetéseket és szeretnénk kellő időben befe­jezni. Nagyon érdekel a téma, nem fárasztó, mert szeretem, csak hát sok időt vesz igény­be. A kémiai laboratórium vezetését is ellátni emellett, nem kis feladat. Az üvegszekrényben renge­teg folyóirat és könyv. Ott látjuk a Keramische Zeit­schrift, a Sprechsaal für Ke­ramik és a Berichte című nyugatnémet, a SlUkat Tech­nik című keletnémet, a Cteklo i Keramik című szovjet és az Építőanyag című magyar szaklapok melllétt a technikai és tudományos lapok sokasá­gát. Ezek mind-mind értéke­sek, forgatják is őket, hasz­nát veszik a munkában. Eh­hez is idő kelL Harmincéves korában még hihetetlen energia van az em­berben. Fiatal -még, erőteljes, munkabíró ember Ludas Mi­hály elvtárs. Hivatásában, szakmájában is tovább akar fejlődni, ezért tanulmányozza a marxizmus—leninizmus tu­dományát és segít egyúttal a gyér ifjúsági szervezetének is a kiszisták közötti politikai nevelőmunkában. Lukács Tibort, aki szintén tagjelölt és szintén mérnök, a lakatosműhelyben találjuk meg. Ö a gépipari műhely vezetője január eleje óta. Ad­dig a gyár műszaki osztályán dolgozott, ahová 1956-ban, az egyetem elvégzése után ke­rült. Lukács elvtáre már tavaly is tanulmányozta a marxiz­mus—leninizmust a párt okta­tásban és az idén filozófiát akar tanulni. Már az egyete­men is szerette a filozófiát. Logikus gondolkodásra, az élet összes jelenségeinek alaons ta­nulmányozására, okainak ku­tatására serkenti az embert, ezért ugyancsak hasznos tudo­mány, nagyon fontos alkotó­része a marxizmus—leniniz- musnak. Ezt mondja és mindjárt hozzáteszi, hogy Ő Is dolgozik a kiszisták és a KISZ-en kí­vüli fiatalok között, mert az iflúságl műszaki tanács elnökének tisztét tölti be. Ezt a műszaki tanácsot a párt- szervezet és a *zsk*z°rvczeti bizottság hozta létre és hasz­nosan tevékenykedik a fiata­ok szakmai képzésének növe- ése érdekében. — Milyen oktatási, vagy nas propagandatevékenységet folytat még? — Kérem, én az általános iskolába járó dolgozókat is segítem. Konzultálni szoktam velük a soronlévő tananyag­ból. Ügy érzem, szívesen jön­nek hozzám. De most meg másban is törjük a fejünket a fiatalokkal, (ö is még csak 28 évesl) Tegnapelőtt a KISZ- kangresszus tiszteletére külön felajánlást tettünk, amelynek keretében szerkesztünk egy öntóm áss zaszállító-kocsit. — Ml lesz ez? — Eddig egy asszony vö­dörrel, öt-hat fordulóval hoz- ta-vitte az öntőmasszát, ami nagyon fárasztó munka volt, meg lassú is. Ezzel a kocsi­val egy fordulóban harminc kiló masszát lehet majd szál­lítani minden különösebb erő­feszítés nélkül. — Tudjuk, hogy előadáso­kat is szokott tartani. — Szoktam. Legutóbb, — nem is tudom pontosan mi­kor — a rakétatechnika fej­lődéséről tartottam előadást a fiataloknak de resztvettek rajta Idősebbek Is. Ezt klub­délután keretében tartottam. Szoktam műszaki problémák­ról is előadásokat tartani. — Bírja? — Bírom. Mert szeretem a fiatalokat, magam is fiatal vagyok, szeretem a szakmá­mat, a gyárat, ahol dolgozom. Meg a pártot is. Tag jelöltség! időmet jól kihasználom, hogy még jobban elmélyedjek a marxizmus—leninizmus tanul- mányoaápiban 1% Tegyük mindehhez hozzá azt is, hogy nős ember? Jó. Tegyük hozzá. S már látjuk, hogy a mun' káshatalom szeretete, a tanú- lási kedv és az alkotó műnk« öröme miért találkozott Ily éri szerencsésen ebben a lendüle­tes fiatal mérnökben. Lukács Tiborban is, Ludat Mihályban is, meg abban * sok-sok hozzájuk hasonló íl®' tál értelmiségiben Is, akikr« mindig számíthat a munkás' osztály, amelyből vannak $ amelynek magasztos céljaiért érdemes dolgoznia minden be' csületes embernek. Gyevi Karolj cAfiák íi (.iák dolati világ, halálával minden visszasüllyed a szürkeségbe, a tunyaságba, A film alkotói ugyanazzal a kíméletlen őszinteséggel áb­rázolják a múlt századi Orosz­országot, mint Turgenyev tette a regényben. Igényes, szép film, amely elsősorban gondolati mélysé­gével és a regény iránti hű­ségével kelt figyelmet és el­ismerést. Olyan maradandó, klasz- szikus regényből filmet készí­teni, mint Turgenyev Apák és fiúk című remekműve — meglehetősen veszélyes és agy kicsit hálátlan feladat. A hasonló filmátdolgozások többsége eddig vajmi kevés sikerrel járt, és azok a ren­dezői próbálkozások se vezet­tek maradandó eredményre, amelyek a modem környezet eszközeivel, a modem szemlé­let frisseségével kísérelték új műfajban elmondani egy-egy klasszikus mű eszmei és mo- ’ ralis tartalmát Bergunker és Rasevszkaja rendezők hűségesek maradtak a regény megfilmesítésének eddig szokásos formai hagyo­mányaihoz, megpróbálták a regény cselekményének, for­májának vázát átmenteni, s igyekeztek a turgenyevi mű valamennyi sajátos jegyét megőrizni a film vásznán is. Csak ez a szigorú alázat — a művel szemben — adott lehe­tőséget, létjogosultságot arra, hogy a világirodalmi alakok egyik jelentőségét Jevgenyij Bazarovot a maga teljes lelki, szellemi valóságában ábrázol­ják. Közöny, megvetés, amellyel Bazarov az orosz vidéki ne­messég életmódját szemléli. Csak vágyai lennének, de a hatalmas. végeláthatatlan orosz mezők, a tunya, értel­metlen és ostoba orosz főúri és középosztálybeli életmód szürkesége még ezeket a vá­gyakat is kiöli belőle. A ter­mészet szerinte ugyan egy nagy műhely, ahol nagyszerű dolgokat lehetne művelni, de kivel és minek? Aki idegennek érzi magát abban a társadalomban, aki valami mást. valami frisseb­bet, száguldóbbat, haladóbbat szeretne, az előtt az anarchiz­mus vagy a nihil perspektí­vája áll. Bazarov az utóbbit választja, a minden tagadá­sát, amellyel körülbástyázza magát, amellyel egy pokoli lelki és szellemi száműzetésbe űzi önmagát. Bazarov végül Is — szerel­mét Is tartózkodásra szegé- nyítve — megpróbálja a mun­kában megkeresni az élet egyetlenül szép értelmét. Or­vos. halálos fertőzést kap az egyik tffüszos halott bonco­lása közben és meghal. Vele együtt a lázadás, a múlt szá­zadi orosz nemesség többségé­iül oly távolálló rebellis gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom