Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25-01 / 227. szám

mo, SZEPTEMBER 25. N A P T 0 Nem kell félteni a munkásoktól a gyermekeket Huszonöt százalékkal emelkedett a bor felvásárlási ára Tagadhatatlan hogy nincsenek nekünk súlyos és megoldhatat­lan gondjaink ebben a dolog­ban. Az utóbbi nyolc—tíz évben valósággal feltörtük a diák- ifjúság, az iskola, és az üzem, a munkások közötti zárkózott­ságot, nem egyszer a közönyt A nevelőtestületek többsége észrevette, hogy az üzem, a munkások puszta megismerése is milyen roppant jó hatást válthat ki és vált ki a tanuló- ifjúságból, és a diákifjúság — még a futó, inkább csak felü­leti élményt jelentő üzemláto­gatásokkal is — közelebb jut a munkásokhoz, közelebb jut az élethez, sőt mi több, még a politikához isi Egyszóval, jó úton halad a társadalom és az iskola ilyen­irányú kapcsolata, de kár len­ne erről a kelletéinél keveseb­bet beszélni, kár lenne a té­mát periférikus jellegre szür- kíteni, Mert nem minden szü­lő és pedagógus vallja egyér­telműen. hogy a társadalmi osztályok közül a legtöbbet, a legnemesebbet, a leghasznál­hatóbbat a munkásosztály ad­hatja a diákifjúság számára tej Történt nemrégen, hogy egy szülői munkaközösségi meg­beszélésen azt mondja az egyik mama, ami kor megkérdeztem, mit szól a gyakorlati oktatás­hoz, mi a véleménye. — Jó, jó, kell az, bár mi is csinálhattunk volna valami ha somiét annak idején. de az ember néha elgondolkodik, hogy vajon csak csupa jót ta­nulhatnak-e a gyerekek abban az üzemben? ti« Tudja mire gondolok?.« Es miért tagadnánk le, van még nem egy olyan szülő, aki ugyancsak erre gandoL Aki, ha titokban is, de „félti’? az üzemtől a gyerekét, félti a munkásoktól, — mert számára idegen a munkások kömye- i zete, mert még ma is elfogad­ja a régi módon, a bérkaszár­nyákkal, nyers, durva erőszak­kal, muveletlenséggel megbé­lyegezett mumkáskömyezetet _ mainak is. Akik féltik a humán műveltséget, akik ezt a misztifikált, valójában gya­korlatlan műveltséget szentnek és sérthetetlennek tartják. Hát van ilyen szülő, persze, hogy van. És azt hiszem, ezeket a szü­lőket okvetlenül és sürgősen meg kell győaiünk. Miért nem akarjuk, és tu­datosan, nyíltan kimondva, hogy ma nekünk a szó leg­szorosabb tartalmában véve a „jó társaság” a munkásosz­tály. Csak ellenkező előjellel, mint amilyen előjele volt a pol gári értelemben vett jó társa­ságnak Ma már nem azért, legalább­is nem elsősorban azért nem jó társaság a polgári idill, a polgári szemlélet, mert nem di­vat, hanem azért, mert kor­szerűtlen. A prűd kispolgári nevelés, a kispolgári szemléit ma már olyan, mint egy vi­kingtemetés. Látványos ugyan, a maga polgári környezetében — hiszen a vikingek a halottat égő hajóra tették, és kivomtat- ták a tengerre — de minden oldaláréi pusztulásra ítélt; Korszerűtlen, mert megre­kedt. mert a haladás útjába állt, mert fanyalog, ha az élet és az iskola szoros kapcsola­táról van szó, és korszerűtlen, mert képtelen a jelenkor esz­mei magaslatára emelkedni; Nekünk a munkások jelen­tik a s,jó társaságot”; Azt is érezni kell ezen, hogy ez a munkásosztály nem azo­nos a húsz év előtti munkás­osztállyal; A mai munkások javarésze már beérte a kis­polgári humánműveltség szín­vonalát is, sőt, talán el is hagy ta, emberségében, alkotókész­ségében. rugalmasságában pe­dig messze felülmúlja még a legjobb szándékú kispolgársá­got ia* Roppant sok példát lehetne felsorolni arra. hogy éppen a humánban mennyivel többet tud adni a munkásosztály a fiatalságnak. Megtaníthatják a tanulóifjúságot •— példáikkal, munkájukkal, életszemléletük­kel arra, hogy az emberség, az igazi emberség nemcsak azt jelenti, hogy a koldusnak az utcasarkon adok két forintot, és közben eszembe se jut, hogy miért áll ott az a koldus, és miért áll a kapitalizmusban a gyárkapu előtt a munkanélkü­liek tömege, megtaníthatják az ifjúságot arra, hogy a há­borúban nem az a humanista, aki vakon hátracipeli a sebesül teket a kötözőhelyre, és köz­ben eszébe se jut. hogy miért kell humanista meggyőződését gyakorolnia; Megtaníthatják a fiatalokat a munka szeretető re, becsülé­sére, megtaníthatják őket egy magasabbrendű erkölcsiség szi gorú, íratlan törvényeire. Mert meg is tanítják a mun­kások a fiatalokat, csak nem kell tőlük félteni a tanulóifjú­ságot Nemcsak terv, hogy a mun­kások tevékenyen résztvesz- nek majd a diákifjúság neve­lésében, de már jószerint gya­korlat is. A politechnikai ok­tatás alkalmával szoros mun­ka és emberi kapcsolatok ke­letkeznek a munkás és a diák között A munkás, mondhatni pedagógusa is lesz a diáknak. A következőkben a pedagó­gusok mellett még fokozottabb mértékben bevonják a szak­munkásokat a diákok gyakor­lati képzésébe. És ez nagyon helyes, nagyon hasznos. Ha va­laki az életre, a szocialista életre tudja nevelni az ifjú­ságot akkor a munkás az. A munkásosztály «nő ebben az országban — politikai, gaz­dasági és kulturális vonatko­zásban is. És ez a munkás- osztály jól vezeti ezt az orszá­got Márpedig ha jó vezető erő, akkor nem kell félteni a mun­kásoktól a tanulóifjúságot Thiery Árpád A fogyasztói borárak emelé­se után kormányzatunk szep­tember 16-i hatállyal felemel­te a termelőktől felvásárolt borok árát is. Ezzel kapcsolat­ban felkerestük a Mecsek vi­déki Állami Pincegazdaságot, hogy ott néhány kérdésre vá­laszt kapjunk. A pincegazdaság a követke­ző választ adta-­Az új ár általában 25 száza­lékkal magasabb az előző évi­nél. A rendelet elsősorban azoknak a termelőszövetkeze­teknek és egyéni termelőknek biztosít nagyobb bevételt, akik termésüket szőlőben, illetve mustban értékesítik a pince- gazdaságnál. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelkedett a fajtán­ként! szüretelésből származó szőlő, must és bor ára, vala­mint az értékesítési sezrződés- re lekötött szőlő, must és bor ára is. Az új árak bevezetése azt jelenti: például a második árterületi csoport­ba tartozó Mohács környéki, fajtatiszta rizllng szőlőért, ha a 17,1 cukorfokot eléri, vagy meghaladja, kilónként 2—2,40 forinttal, mustnál húsz cukor­fok esetében pedig 1.50 forint­tal fizet többet a vállalat az elmúlt évinél. Hasonló a hely­zet a Villány—siklósi és a me­cseki borvidéken is, azzal a különbséggel, hogy itt egy ki­ló rlzling, vagy az árrendelet­ben előírt egyéb kiemelt szőlő fajtáért 2.50—3.10 forinttal kap többet a termelő kilón­ként, természetesen a már em­lített cukorfokok elérése ese­tén. Természetesen ezek az árkülönbségek csak akkor áll nak fenn, ha a termelő szőlő­jére, mustjára, illetve borára szerződést kötött, illetve köt. A szerződéses alapáron fe­lül a szabad árat figyelembe véve. további tíz százalékos felárat fizet a vállalat, ha egy tételben legalább 10 mázsa szőlőt ad át a termelő és ha ennek a szőlőnek a cukorfoka az I/B. területcsoportban el­éri, vagy meghaladja a 19,5 cu korfokot. A második és har­madik árcsoportban a 10 má­zsán felül átadott szőlő cukor­fokának 19, illetve 18 fokot kell elérnie ahhoz, hogy az említett 10 százalékos felárat megkaphassa a termelő. A korábbi évektől eltérően a pincegazdaság pincészetei útján Baranyában is vásárol fel szőlőt. A pincegazdaság módot kíván adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, egyé ni termelőknek is, a kedve­zőbb szőlőárak kihasználásá­ra, akik az új árak megjele­nése előtt későbbi teljesítésre kötöttek szerződést mustra, vagy borra. Ezek a termel őszo vetkezetek, egyéni termelők szőlővel is teljesíthetik szer­ződéses kötelezettségüket. A múlt évi gyakorlattól eltérően tehát minden külön megálla­podás nélkül borra és mustra kötött szerződést szőlővel is lehet teljesíteni. Ebben az esetben azonban 100 liter bor, vagy must helyett 135 kiló szőlőt kell átadni. A múlt évi árakhoz viszo­nyítva lényegesen emelkedett a seprős, egyszer és kétszer fejtett borok felvásárlási ára is. Az egyszer és kétszer fej­tett borok után tíz százalékos felárat fizet a pincegazdaság, ha áz I/B. {■ ' csoportban a 12,5, a második és harmadik cso­portban a 12, illetve 11,5, a héjon erjesztett vörös bor ese tében pedig eléri, vagy mégha ladja az átadott bor szeszfoka a 11,5 Malligandot. Ezen felül, ha a bor fajtiszta szüretelésű és az árrendeletben meghatá­rozott fajtájú, akkor még to­vábbi 10 százalékos fajtiszta­sági felár illeti meg a terme­lőt. Ezek a tények azt bizonyít­ják: kifizetődik, többszörösen kifizetődik a termelőknek, ha terméküket szerződés útján értékesítik. A termelők is so­kat tehetnek azért, hogy ma­gasabb árat kapjanak. Maga­sabb árat érhetnek él többek között, ha csak teljes érésben lévő szőlőt szüretelnek és meg szervezik a fajtánkénti szüre­telést. Feltétlenül szüreteljék külön a fehér és vörös bort adó szőlőfajtákat, mert az így szüretelt borokért lényegesen magasabb árat kapnak, mint a fuxos színűekért. Október 31-1% még lehet szerződést kötni az ez évi szüretelésű árura és az előző évből megmaradt ó- bor-készletre Is. A szerződés mindenkinek előnyös, de ki­váltképp előnyös a termelő­szövetkezeteknek, amelyek a felsorolt felárakon túl még külön 10 százalékos nagyüze­mi felárat is kapnak, ha az átadott áru/szőlő esetében el­éri a hetven mázsát, must és bor esetében pedig eléri az ötven hektót. Alsókövesdi Erdészet október 1-re SZERELŐT keres. Lakás biztosítva. Je­lentkezés helyszínen, Bakó- ca-Alsókövesd, vagy Erdő- gazdasági Gépállomáson. Pécs, Megyeri út 28. szám. 685 Felveszünk adminisztráció­ban jártas, perfekt gyors- és gépírónőt Jelentkezés: a Kesztyűgyár személyzeti osztályán, Szt. Vince utca 13. sz. 606 Mi ez? Talán út- elző tábla kínai tu isták eligazítására? Kz nem lehet, mert l nyü egyértelműen l földre mutat, ami lói viszont arra le­let következtetni, logy a F. W. T. K. l Föld Wájók Ter­ületének Közössé­;e, alighanem régé zeti leletekre búk ;ant. Vagy Wíz-re, má igazán megér- lemli a dupla v-t, bben a vízinséges ilágban. De az is ehet, hogy újítás . még mindig hiá- aiitöhnsz-meß­állóhelyek pótlásá­ra; De várjunk csak! Ha visszafelé olvas suk, sokkal érdeke­sebb. Karban Tartó Wíz Fő. — Na csak hogy rájöttünk. Mert így is megér­demli a dupla v-t, ha meggondoljuk, hogy a Landler ut­ca frissen tataro­zott házaira öles betűkkel barbár mó dón ráfestették a titokzatos hierogli­fákat. Nem is egy­re. És kizárólag a frissen tatarozott házak homlokzatát csúfították el az iromba jelzésekkel. Persze „érthető“, mert a „festő pemz- li“ jobban fogja a sima, friss falat, mint a máladozó vakolatot. Na és ugye sokkal költsé­gesebb lett volna, mondjuk egy zo­mánctáblával meg­jelölni ama bizo­nyos „szakmai mon danivalót“, ami ez alkalommal „szak­mai barbárságot" jelképez a Landler utcai házak felán. — így — Lapozgatom a t&rténetanet és garmadával találom a bi­zonyítékokat, hogy a forradal­mi harcokban a munkás és a diák egy nyomvonalon haladt, találom bizonyítékát, hogy a forradalom elméletét, gyakor­latát, szívét-lelkét a diákok, az Ifjúság általában a munkások­tól szerezte, kapta. Akár a pá­rizsi forradalomnak, akár az 1905-ös oroszországi polgári forradalom, vagy akár a nagy sztrájkok, tömegtüntetések, tö­megmegmozdulások — mind történelmi biznoyítékai ennek. A legszebb barátságok szü­letnek és születtek a munká­sok és a tanulóifjúság között időtlen idők óta. Talán alig akad közöttük olyan, különö­sen a régi, szegénysorsú gye­rekek között, aki gyerekkorá­ból ne hozott volna magával — szívében, emlékeiben — egy- egy gyűrött, barátságos mun­kásarcot, egy-egy igaz, apai munkásbarátot. Csak az tudja megmondani és megérteni, hogy a munkás- osztály mennyit nyújthat és nyújt — tapasztalatban, em­berségben. helytállásban — az ifjúság számára, aki ismeri a munkásokat, aki ismeri eze­ket a tiszta, nemes barátsá­gokat. akiknek első, legmara­dandóbb élményi közé tarto­zik a munkások közelsége. Valamikor a ,jó társaságot” a polgári idill, a polgári ott­hon Jelentette. így volt Egy fő VILLANYSZERELŐT felvesz a Pécsi Bőrgyár. , tói A messze jövőbe nézés ** sem volt erénye a pol­gári városvezetésnek. Elkészít­tetett egy városrendezési ter­vet, melynek feladata lett vol­na'a belváros girbe-gurba ut­cának kiegyenesítóse. A kisajá­títás elképzelhetetlen összegek­be került volna, tehát csak egy jótékony földrengéstől volt várható a probléma megoldá­sa. Igazán szép útépítési terv született több is. így a mecseki műút, a Hunyadi út, Jókai ut­ca. Egyes telektulajdonosok makacssága miatt az utóbbi kettő csak terv maradt, a Ma­gaslati út egy része megépült, de azután el is akadt, mert a telektulajdonosok, köztük városi vezető emberek, külön kisajátítási összeget követel­tek minden elaggott szőlőtőke, minden sarjadó szilvafa után. Az igaz, hogy telkek értéke tíz­szeresére nőtt az út megépíté­sével, de jogát csak nem hagy­ja, ha vele pénzt préselhet ki a közösségtől. A tőkeerős pol­gárság beépítette a Makár- hegy lábát, lejtőjét, miután a város rendbehozta az arra ve­zető utakat. A Magaslati utat is gazdag szőlőtulajdonosok földjei között tervezték, vil­lák építésére és ezért létesítet­ték az Üdülőszálló mögötti te­lepet is. Ide vizet vezetett fel a város, utcákat épített, csa­tornázott a gazdag nagypol­gárság számára. A terv félbe­maradt, mert jött a nagy vál­ság s azután a készülődés a második világháborúra. A kis­polgár elkeseredetten itthagyta «éretett városát s kivándorolt Rácvárosra, erre a harminc- holdas határú kis falura. En­nek a szélén benépesítette Kovács-telepet. Ott nem zak­latták városi adóval, igaz, közművekkel sem. Ezután csakugyan megjött az a jótékony földrengés, de szerencsére nem a várost dön­tötte porba, hanem azt a kor­hadt rendszert, melyet eddig a városháza képviselt. Ami jó volt a régi tervekből, most megvalósu Ihatott. A megifjodó város azonban már nem magában tervez, Pécs a szocialista Magyar- ország része s a város fejlesz­tése népgazdaságunk fejlesz­tésének tervébe illeszkedik. Az országos tervek végrehajtása során városunkra háruló fel­adatok elvégzése, azoknak a város összképébe való beillesz­tése, az új üzem helyének ki­jelölése, lakótelepek létesítése ma a városvezetés gondjai. És ha ezek során hibák estek, ha utólag jobb megoldás lehető­sége is felmerült, ha itt-ott apróka egyéni érdekek érvé­nyesültek is, az bizonyos, hogy a munka tervszerűbb, átfo­góbb, nem egyesek haszonéh­sége, hanem a közösség érdeke az iránytmutató. Nézzük végig egy magasabb pontról ezt a megif jodott, száz- tízezer lakost egyesítő szocia­lista települést, milyen felada­tokat róttak rá az országos tervek, miként valósította meg azokat a maga háza táján. A hároméves terv az újjáépítést szolgálta, erre Pécsett nem volt szíikséf, Hábortfs karain­kat szégyen volna felhánytor­gatni, más városainkat ért szörnyű pusztulás mellett. Az ötéves terv a szénbányák ter­melésének fokozását várta el­sősorban Pécstől. A régi, kez­detleges és nagyon elhanya­golt művelés mellett ezt rövid úton csak a munkáslétszám növelésével lehetett elérni. Ezek számára pedig lakásokat kell építeni. Így indul meg a keleti rész új, hatalmas mé­retű bányásztelepülésének fel­építése. A zöme Nagymesze­sen, de jut belőle a városhoz tartozó Vasasra is. Három- emeletes házak sora nő ki a földből, újszerűén, lazán épít­ve, jut napfény minden lakás­ba. Megtervezik és megépítik az iskolákat, napközi otthont, árucsarnokokat, piacot, kultúr­termet, szórakozóhelyiségeket. A névadó Szabolcs falu ott szerénykedik érintetlenül a völgy mélyén. Az építéskor sok szó esett arról, hogy mit tud kezdeni egy bányász har­madik emeleti fürdőszobás, parkettás lakásával. Az ő ál­ma, mondják, családi kis ház, disznóólacska, esibeólacska, szőlőcske. Mostanában nem hallani már ezt a gúnyolódást. A legnehezebb munkát végző bányásznak megnőttek igényei és módjában van azokat kielé­gíteni. Családi házak is épül­nek, tágasak, igényesek, s már- már kitöltik az országút de­rékszögének minden helyét. Pécsszabolcs összenőtt Pécs- csel. ŰJ telep van kialakuló­ban Basamalom út és a vasút között. Itt mód van az össze­hasonlításra is, a régi és az új között. A Bolgár utca kör­nyéke és az új telep között. Állami (OTP-) kölcsön és ma- gán87orf8lom ing dm és pár év alatt kedves lakótelep épül a csupasz domboldalon. A nyugati részen már új H város nő ki, Üj-Mecsek- alja. A tervezés részére kor­látlan lehetőségek álltak ren­delkezésre. A régi repülőtér, azelőtt katonai gyakorlótér hatalmas területe szabad teret enged egy harmincezer lakosú város építésére. Tervezőink ki is használták teljes mérték­ben. Sokkal közelebb van a Rá­kóczi úttól a vasútig fekvő sok üres föld. Régen tervbe volt véve már itt az utcák nyitása. Az 1945-ös földrengés nélkül talán soha sem történt volna meg a telekspekuláció miatt. A Petőfi utcától a Baj- csy-Zsilinszky utcáig már megvalósulás felé halad a la­kótelep kiépítése. Nagyon erő­szakolt volt és félbe is ma­radt a Megyeri Kertváros. A bőrgyár nagyarányú fejlő­dése itt új lendületet adott az építkezéseknek. Közvetlen a vasúton túl is feltűnik a ház- sűrűsödés innen a magasból. A tervgazdaság máról holnap­ra nagyarányú üzemmé fej­lesztette a Cementipari Válla­latot. Az új létesítmények közt mégis a leghatalmasabb az új erőmű. Helyét eleve meghatá­rozta a régi szénosztályozó heggyé magasodó törmelék- hányója, mely még mindig je­lentékeny mennyiségű szenet tartalmaz. Ez szolgáltatja majd a fűtőanyag egy részét. A sza­bolcsi árok vize valaha 4000 év előtt tavak sorozatát táp­lálta ebben a lapos völgyben a pécsudvardi árokig. Duzzasz­tógátjainak sorából egy még négy méter magasan áll. A másik szétmosva; de felismer-­hetően dűlőútnak szolgált ala­pul, az új erőműtől délre. A harmadikon római út vezetett át Sopianae felé a mai mun­káslakások közt. Az ember el­gondolkodik azon, hogy ahol ma az ország egyik legnagyobb erőműve terjeszkedik, ott va­laha ősközösségben élt embe­rek húzták meg hálóikat s osztozkodtak a zsákmányon. Ez az üzem le fogja hordani a füstölgő, fekete palahegyet és pernyéje fel fogja tölteni a basamalomi rét mindig mo­csaras zugát. A régi erőmű salakdombja tövében most te­lepedett le az épületelem­gyártó, mely a salakhegyet fogja megemészteni, hogy a jövőben olcsóbb lakásokat, ga­bonaraktárakat, istállókat ké­szítsenek a termelőszövetkeze­tek részére és talán majd vá­rosi lakóházakat is. Az anyag­nak nagyvonalú, hatalmas körforgását látjuk itt, mint lesz a szénből energia és sa­lak, a kettőből többtermelés a nagyüzemi mezőgazdaságban, az általános jólét emelkedése. És szép ez a környék. A Nagy­árok szurdoka természeti rit­kaság. Kár, hogy a Kokszmü gázos vize, a szénmosó fekete iszapja, levegőjét és vizét Is elrontja. Nem lehetne ezen se­gíteni? Nem lehetne a gyor­san fejlődő gyárváros lakói számára ezt szórakozó, üdülő­hellyé fejleszteni? N incs megállás. És ha egy évtizedek óta alvó pécsi Ripp van Winkle ma föléb­redne, éppoly boldogtalant nézné rohanó életünket, min‘ az ismert daljáték hőse. Ne­künk is nehéz beilleszkedni akinek szemeláttára terebélye sedett ki ez a felnövő város.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom