Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25-01 / 227. szám

2

r

N A P t 0

*

I960. SZEPTEMBER 25. 1

Tizenkétmillió forint értékű bútort

gyártanak Mohácson /

Ali akadályozza az áttérést a kétműszakos termelésre?

A Mohácsi Bútorgyárban 1959-ben 13,5 millió forint értékű bútort (sezlonokat, „Harmónia” garnitúrákat, hármas- szekrényeket) gyártottak. 1960- ban már 17 millió forint értékben kell bútort előállítaniuk, 1961-ben pedig termelési értéküknek jóval meg kell haladnia ezt az összeget.

Kívánatos-e, hogy a Mohácsi Bútorgyár növelje termelését? Igen, nagyon kívánatos! A bútorkereslet megnőtt az utóbbi évek folyamán, az újabb lakások építésével, a munkások keresetének növekedésével párhuzamosan. Nép- gazdasági szempontból előnyös-e, ha több termék hagyja el a bútorgyárat, mint régebben? Feltétlen előnyös* mert az általuk készített bútorokhoz — a korszerűsödő technológia következtében — mind kevesebb fenyőfűrészárut

használnak fel. A bútorgyártásba nagy lendülettel tört be a farostlemez, a préselt poz- dorjából álló bútorlap, a hulladékból préselt ún. panel és más, hazai alapanyagot kívánó „müfaanyag”. A „kombinált szobához” (melyből óriási a kereslet) már nagyrészt ezeket az anyagokat használják fel.

Méginkább eltolódna a „mű- faanyag” felé anyagfelhasználásuk, ha nemcsak kombinált szobát, hanem a korszerű technológiák alkalmazásával, egye- ’ di árusításra alkalmas bútor- I

darabokat Is gyártanának.

Könyvszekrényt, kis asztalokat (rádió-, telefon-, televízióasztalokat), virágállványt, új stílusú fotelokat, székeket hiába keres a vevő a boltokban, legtöbbször csak úgy kaphat, ha egy egész garnitúrát megvásárol. A Mohácsi Bútorgyár betölthetné — éppen a farostlemezgyár tőszomszédsága miatt — a farostból készült bútorok mintagyárának szerepét. A gyár termelésének növelése tehát a munkásoknak, a dolgozóknak, a lakosságnak — egész társadalmunknak érdeke.

A termelés növekedése nem áll arányban a népgazdaság érdekeivel

A Mohácsi Bútorgyárban egy év alatt 19 százalékkal nőtt a termelékenység. Gazdasági eredményeik — ahhoz képest, hogy ebben az évben kevés beruházási összeget kaptak — jónak, kielégítőnek mondható. A gyár 200 dolgozója sok szép munkasikert ért már el, a gyárban jól szervezett munkaverseny folyik. A korábbi fejlesztéskor úgyszólván az „utcáról” behozott emberek is megállták helyüket a kollektívában, gyorsan elsajátították a bútorgyártás nem éppen könnyű mesterségét.

A népgazdaság érdeke, a

Tenyészliszih a tsz-tagctmak

Nemrég megjelent a FöMmű velésügyi Minisztérium rendeleté, amely a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztése érdekében lehetővé teszi az úgynevezett „háztáji üszőakciót“. Ennek lényege az, hogy minden olyan tsz-tag részére, aki háztáji gazdaságában nem rendelkezik szarvasmarhával, nagyon kedvezményes feltételek mellett, természetbeni törlesztésre tenyészüszőt juttat a TenyészáLlatforgalmi Gazdasági Iroda. Természetesen ezt a ragnak kell kérnie. Mivél ez az akció igen nagy érdeklődést váltott ki, több olvasónk kívánságának eleget téve felkerestük Buday János elvtársat, a Ten vészál 1 a tf orgalrni Gazdasági Iroda Bairanya-Tolna megyei Kirendeltségének vezetőjét aki kérdésünkre az alábbi Választ adta:

— A rendelet szerint az Igéni)lő tsz-tag szerződése«, kiváló minőségű szűzüszőt kap 350—100 kilós súlyban, 4,800 forint erejéig. Azonban ennél nagyobb értékű szűzüszőt is kaphat a tsz-tag, de csak abban az ecetben, ha a 4800 forinton felüli összeget készpénz ben fizeti ki.

— Vásároltak már tsz-tagok Ilyen üszőket? •

— igen, vásároltak. A rendeletben biztosított kedvezményekkel több termelőszövetke- ze* tagsága élt már. A siklósi Táncsics, a töttösl Szabadság, az llloeskai Petőfi, a kovdcs- hldai Déli Bástya, a drávapal- konyai Dózsa és a lapáncsal termelőszövetkezet tagjainak igényét irodánk már ki is elégítette. Azt mondták ezek a tanok, hogy kihasználják ezt a lehetőséget, mert igy lesz tehenük li é« nagyobb jövedelemre tehetnek szert a háztájibán. Igazuk van, mert ha azt számoljuk, hogy a juttatott üsző szaporulatának értéke ezer forint, a választás után a tejhozam legyen csak ezer liter, akkor is a bruttó jövedelem négyezer forint. És még valamit. Az üsző szaporulata teljesen fedezni tudja a vásárolt üszőt, ami lényegében ingyenben marad a tsz-tagnál.

— Hogyan lehet Ilyen üszőt vásárolni, hogyan és tníkot kell annak vételárát kiegyenlíteni?

— Az TM. (19R0) Mg. ff. 33—

34 FM. sz. utasítása szerint a háztáv üszőt igérrlö tsz-tagok jegyzékéi a termelőszövetkezet vezetősége javaslattal látja el és ezzel együtt küldi meg a TenyészállatforgaImi Gazdasági Iroda Baranya-Tolna megyei Kirendeltségének, Pécs, Kossuth Lajos utca 93. szám alá. A törlesztés is nagyon egy szerű. A termelőszövetkezeti tag, aki ebben az akcióban részt vesz, három év múlva természetben törleszti le a kapott üsző vételárát, természetesen kamatmentesen. Ez pedig úgy történik, hogy leadja a juttatott szűzüsző szaporulatát, amit szerződéses áron átvesz a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda. Ennek árából törleszti le három ébtíel azelőtt kapott szűzüsző árát és az esetleg akkor felmerült vasúti költségeket — fejezte be nyilatkozatát Buday János elvtárs, a Tenyészállatfotgalmi Gazdasági Iroda Baranya-Tolna megyei Kirendeltségének vezetője.

gyár dolgozóinak érdeke azt

kívánná, hogy a termelés még nagyobb arányban növekedjék, mind több és több bútort készítsenek. A „még több” bútorhoz azonban kétműszakos termelés bevezetésére lenne szükség. Két műszakra, minél gyorsabban.

A gyárban a kétműszakos termelést — mint ahogyan Králl József igazgató, Székely Ferenc műszaki vezető és Porvay József osztályvezető mondja — január elseje előtt bevezetni nem lehet. Januárban is csak a kárpitosrészleg állna át a kétműszakos termelésre, az asztalosrészleg 1961 második félévében. Miért?

A kél műszak bevezetésének

problémái

1. Nincs elegendő helyiség a félkészáru raktározására. 2. Az összes helyiségeket át kell rendezni, a gépeket átcsoportosítani. 3. Importgépeket kell beszerezni. 4. Nincs betervezve a két műszak, nem szerepel a létszám-, bér- és anyagtervben.

Fentiek súlyos indokok. Vegyük talán sorban őket, hátha adódik mód megváltoztatásukba. A félkészáruraktár építésére a pénz megvan (mindössze 180 ezer forint). A gyár udvarán ott áll a tetőszerkezet, csak a tégla hiányzik. A helybeli ktsz el is vállalná a munkát, csakhogy a ktsz 100 ezer forintig építhet. A felügyeleti szervnek (megyei tanács ipari osztálya) már rég ki kellett volna harcolnia az ÉM-től az építési engedélyt. A raktár- helyiség elkészülte azonban csak az első pillanatra befolyásolja a két műszak beállítását. Félkészáruraktárra azért van szükség, mert a kárpitosok egyéni bérezése nem teszi lehetővé, hogy egy munkadarabon két ember dolgozhasson. ( A kárpitos sezlont készít s ehhez 6 óra munkaidőt vesz igénybe. Munkaideje további részében újabb munkadarabot vesz keze alá, ezt azonban a váltás, tehát a másik műszakban lévő embeb nem folytathatja, hanem másikat kezd el. A félkészterméket így el kell helyezni, bizonyos ideig raktározni, másképpen nem férnek el a helyiségben.)

Hogyan csinálják ezt a pesti gyárban? Műveletekre bontják

a munkát. Éppen ezt ellenzi a kárpitosműhely művezetője, Sugár Jenő elvtárs iS, sőt a megkérdezett Maurer György kárpitos szakmunkás is.

— Nincs két egyforma ember, nincs egyforma munkavégzés sem — mondja a művezető. — Senki sem közösködik szívesen, ezért lehetetlen, hogy az első műszak munkáját a másik folytassa.

Ez a nézet helytelen, mert ebben az esetben a bérezés a futószalagos termelés fékjévé válik. A műveletrebontás járható út, komoly érveket ellene nem is tudnak a műszaki vezetők felsorakoztatni. A műveletrebontás azonban nagy vesződséggel járna, előtanulmányok végzését követelné.

Segítsen a felettes hatóság!

A bútorgyártásban Magyar- országon nines kétmflszakban dolgozó gyár. A pestiek is csak most tértek át erre. A mohácsiakban megvan a kellő igyekezet, de segíteni kellene őket. Először is abban, hogy a kétműszakos termelés gazdasági megszervezését kidolgoznánk, alapos körültekintő munkával, a termelési feladatok elemzésével. Az anyagtervek és létszámtervek megváltoztatása mindenképpen a felügyeleti szervet terheli. Bátorítani is kellene a mohácsiakat, hogy levetkőzzék a munkafolyamatok szétválasztásával szembeni idegenkedésüket. Tanácsot kellene kapniuk a gépek átcsoportosítása, a helyiségek jobb kihasználása érdekében. A profilváltozás nehézségeivel a kétműszakos átállás időpontjában fognak találkozni, ami nem teszi könnyűvé a termelési kérdések megoldását. A gyárban lévő felkésztermékek szállítását például gépesíteni kellene, már most megszüntetni az időbéres rendszert a kárpitosrészlegnél, amit csak a két műszak bevezetése után akarnak megtenni.

Mindezek a feladatok azt kívánják, hogy a felügyeleti hatóság alaposan vizsgálja meg a mohácsiak helyzetét, nyújtson konkrét segítséget nekik a kétműszakos átállásban.

Nem szabad elfelejteni, a dolgozók több és korszerűbb bútort szeretnének kapni a Mohácsi Bútorgyárból!

Szüts István

A Siklósi Állami Gazdaságban építik ezt a komlószárításra és szőlőveSsző-hajtatásra alkalmas épületet. A gazdaság ebben az épületben szárítja meg negyven hold komlójának termését, de ugyancsak ebben az épületben hajtatnak majd hamarosan mintegy másfélmillió szőlőoltbányt.

— VASÁRNAP délután két órai kezdettel lovas- és kocsiverseny lesz Mohácson a városi tanács és a Békáspusztai Állami Méntelep ren dezésében.

— SZÁZNYOLCVAN teher vonatot megtöltő nyersanyagot adtak a tsz-ek ebben az évben az iparnak. A baranyai dohányt Pécsett, a lent Szombathelyen, a napraforgót az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepén, a cukorrépát Kaposváron a sörárpát a Pécsi Pannonod Sörgyárban dolgozzák fel

— A KPVDSZ német nyelv tanfolyamot indított. Ezen ötvenhét kereskedelmi, pénzügyi és Vendéglátóipari dolgozó vesz részt.

— A LEGÚJABB statisztikai adatok szerint 1959-ben Baranya megyében a népkönyvtáraknak huszonnyolcezer olvasója volt, a!kik ösz- szesen 358 000 könyvet olvastak ki egy év alatt. Egy olvasóra átlagosan tizenhárom kötet kölcsönzése jutott.

— a Pannónia sörgyárban szeptember 29-én előadást rendez az Élelmiszer- ipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja. Zoltán Tamás! „A fehérjék szerepe a sör és malátagyártásban“ cím

mel tart szakmai előadást a gyár dolgozói részére.

(12.)

— Engem is láttál? — kér•1 dezl.

Szűcs bólint.

Az elnök úgy érzi, mintha egy sáros csizma a szivére lépett volna.

>— És mondd csak István, mit kiabáltál az este?

Szűcs elmenne most innen. Rohanna, tajtékos utálattal, fájó körmökkel. Száguldana in nen, ki a mezőre, fel a távoli hegyre, a fák csupasz ágaira;

''fel az égbe.

', A barna körmöket nézli

És a szívós, fekete cselédembereket látja, a szalmafona- tos, falUszéll viskókat, a friss tavaszi szeleket, amely«* hajnalonként a könnyeit szárították. Kövér gyermekkönnyeit

Most néz először az öregre.

És a puszta kifordított gyomrát látja, a halálos bombákat, ahogy hullanak a felhőből, mert a gép felette zúg. S a gép alatt az apja vágja az idegen »endet Kaszája még villan egyet, aztán a földbe harap. S a bomba az emberbe. Elfordítja a fejét Már nem hallja a percegést Már nem fér több hang a fülébe. Már nem hallja saját visítását se, és alig látja azt a nyomorult bolhás kamaszgyereket, akit ez a szomorú ősz ember negyvenötben a túlvilágról, a nagygazda tanyájáról ide áthozott Negyvennyolcban sírt Kifordultak belőle a könnyek, amikor a megyei pártbizottságtól az a kopasz ember kezet- fogott vele, és átadta a pénzsegélyt. Nyolcán voltak akkor. Ő volt a nyolcadik. Húsz éves, szülőtlenül, de aszonyostul» ö volt a nyolcadik tag az el- 6ő szövetkezetben. Nem tudta még. hogy kinek lesz igaza, de ment az öreg után.

S a pénzből, amit az a kopasz ember a párttól hozott, két deci bort a régi nagygazda szemébe öntött a kocsmában.

Csabai feláll, az íróasztalhoz mMTf RelAntr» • fiiMtha.

— Mit kiabáltál az este? őcskös? — hasítja hangja a csendet

— Én?

— Te.

— Semmit!..

Az elnök két ujja közé fog két cigarettát. Szüca elé áll,

A másik felnéz.

— Gyújts rá:: i — és az elnök közelebb tartja a cigarettát.

Az öreg az ablakba fújja a füstöt. Később visszaül a lócára, félkönyökre ereszkedik az asztalon.

Hangja rekedt, halkan csikorog a cigarettafüstben.

— Pedig én hallottam a hangodat;..

Szűcs elvörösödik,

— Az nem igaz!

Az öreg végigfúj az asztalon.

— Lehet.:. —

— Hát azt. hiszi, hogy én is kiabáltam? — rebben a-fiatalember hangja.

Ab öreg elhelyezkedik a lócán,

— Azt hiszek, amit akarok..: de teszem azt, igazad volt. Mert mindenkinek igaza lehet

Nyugtalan. Csonka, hiányzik belőle valami, mintha ezt a kerekképü embert kiszakították volna az életéből.

— Mert fiam, az igazság Is olyan dolog — folytatja bánatosan, amilyen az ember. Sokféle. Az ember igazsága, De hidd el nekem, hogy igazság az mégiscsak egy van. Amelyik mindenkié. Itt éltél te, itt nőttél fel mellettem. Itt lettél ember, a szemem láttára nőtt ki a Rzakállad . (i Rongyos kis *<««»— voltál. vnzvlAlr lÄbVScája, amikor beálltál közénk.. t Ügy tudtál nézni akkor, olyan kutyahűséges szemekkel:. i mintha csak szegény apádat láttam volna...

Csabai szomorúan legyint.

— Te is csak olyan vagy. Egy ember, két igazság... j f Mert akinek két igazsága van, annak a szíve is kettő. Érted? Felemás! Se egyik, se másik! ...

A kerekképü hallgat. Nehéz, falhoz szorított hallgatással.

— Azt hiszitek, hogy mese az, ami azelőtt volt: i. Azt hiszitek, hogy mi, a magunkfajta ember megszédült a hatalomtól, hogy ml akarunk most a nagygazdák lenni, a paran- csolók,.. Azt hiszitek, hogy mi zsarnokok vagyunk, mert az emberből embert lelhet nálunk csinálni, a faluból meg falut..: Azt mondták ott az este, hogy lesöpörtük a panaszt padlást,., b Fiam, van

szívetek Ilyen nagyot hazúd ni? Van szívetek új ruhában, meg tele hassal, meg szolga- lélek nélkül Ilyet mondani?... Van-e nektek egyáltalán szívetek?

Az elnökben keserű bánáti' rázkódik, halványul a hangja.

— Azt hiszed, hogy mindig rombolni kell, ha építeni akarunk? Mit akartok 14 lerombolni? Magatokat? ..: De nem olyan könnyű az öcsém .,. ml azért tovább csináljuk. Ml, öregek, mert m! mindent elbírunk. Elbírtuk ml ezt a hatvan esztendőt Is, elbírjuk a többit is. Elbírtuk. hogy mellettünk nagyra nőjetek...

'Foli/fwMiflr'

n(i

ä-i»

— A SZAKSZERVEZETEK Baranya megyei Tanácsa szép tember 28-án tartja legközelebbi ülését. Ezen megtárgyalják a szocialista, munka- brigádok munkájának megjá- vitási lehetőségeit és q munkavédelmi bizottság tevékeny ségéről szóló beszámolót.

— A MAGYAR—SZOVJET orvosnapokat szeptember 28—* 29 és 30-án tartják meg Budapesten. Erre, külföldről öt szovjet orvos érkezik a fővárosba. A magyar—szovjet orvos-napokon Pécsről is részt- vesz majd több orvos. Visszatérve részletes beszámolót tartanak a szülőknek, felnőtteknek.

— A MOZSGÖ1 földművel szövetkezet ma rendezi divat- bemutatóját. A műsorral egybekötött bemutatón Takács Margit, a Pécsi és Galambos György, a Miskolci Nemzeti Színház tagja lép fel

— A BARANYAI és pécsi vadászok megkezdték a fogoly vadászatot. Az október 18-ig tartó fogoly-vadászati idényben összesen tízezer fogoly le- lövését vették tervbe.

— A KOZSÉGEEJLESZTÉ- SÍ alapból 1959-ben összesen 37 és fél millió forintot fordítottak beruházásokra Baranyában. Ebből 2 és fél millió forint volt a társadalmi muiu

ka. A 37 és fél millióból szociális és egészségügyi intézmények fejlesztésére 1 és fél milliót, kulturális létesítményekre 7 és fél milliót, város- és községfejlesztésre pedig 2S millió forintot költöttek.

— A JÁRÁSI székhelyek lakosainak számát közli rövidesen a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága által kiadott új statisztikai évkönyv. Eszerint 1959 év végén Mohácsnak 18 045 Pécs- váradnak 3200, Sásdnak 2640, Sellyének 2517, Siklósnak 5905 és Szigetvárnak 7395 lakosa volt,

— A SZÉCHENYI téri ostornyeles világítás végleges el készítésére néhány napon belül sor kerül. Az EKA Gyár már leszállította a háromszor húszwattos armatúrákat és így Október elején már a járdákat is fénycsővel világítják majd meg.

— A RÉGI SÖRGYÁR telepén, a Felszabadulás útja 16 szám alatt van a pécsi sajt- érlelő, amely most mintegy 800 000 forint értékű modern vlllanyberendezést kapott. A Villamosítást a MEGYEVILL dolgozói végezték el,

— MAGYARLUKAFAN a múltban nem volt villanyvilágítás. Most bevezették a villanyt is kígyóit a fény * faluban*

— A PÉCS-BARANYAI

Népművelési Tanácsadó » kultúrotthon Igazgatók munkájának megkönnyítésére minta munkatervet ajánló blblográfiát és egyéb módszertani kiadványokat jelen* M »nee