Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25-01 / 227. szám

STLÄG fEOLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK» DVHÍNIDU NAPLÓ 'n&fyf £fiííL a ^öiizéi idea A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 227.SZÄM ARA: «0 FILLÉR 1960. SZEPTEMBER 25. VASÁRNAP A Baranya megyei Mély­építő Vállalat Táncsik bri­gádja készíti a Tüzér utca alapjait. Az útépítő brigád hétfőre elkészül Munkájával és ekkor jöhetnek az aszfal­tozok. Reméljük hamarosan már ezen az új úton is köz­lekedhetnek a járművek. A ssoviet kormány nyilatkoxata a leszerelésről Meg kell semmisíteni a nukleáris fegyverek célkaintlalására szolgáló eszközüket A Szovjetunió javasolja, létesítsenek megfelelő fórumot a leszerelési tárgyalások folytatására Óriási hatást váltott ki Hruscsov elvtárs beszéde New York (TASZSZ). A szov­jet kormány pénteken az ENSZ-közgyűlés elé terjesztet­te „az általános és teljes le­szerelési szerződés alapvető rendelkezéseiről” szóló doku­mentumot. Ebben javasolja, hogy valamennyi állam három szakaszban négy év, vagy más megállapított határidő alatt teljesen és véglegesen oszlassa íel fegyveres erőit és semmi­sítse meg fegyverzetét. Vala­mennyi leszerelési intézkedést szigorú ellenőrzéssel kell vég­rehajtani. Az első, megközelítőleg egy­másfél esztendőt Igénylő szakaszban meg kell szün­tetni valamennyi, a nukleá­ris fegyverek eélbajuttatá- sára szolgáló eszköz gyártá­sát és meg kell semmisíteni a már felhalmozott ilyen eszközöket. Fel kell számol ni minden idegen területen létesített katonai támasz­pontot és ki kell vonni a külföldön állomásozó csapa­tokat. A szovjet tervezet javasolja ez egyes államok fegyveres erőinek jelentős létszámcsök­kentését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok számára a legmagasabb létszámot 1 700 000 főben határozza meg. Ennek megfelelően csökkente­ni kell a hagyományos fegy­verzetet is. A szovjet kormány javasol­ja, hogy a második szakaszban tilt­sák be a nukleáris, a vegyi, a biológiai és egyéb tömeg- pusztító fegyvereket, sem­misítsék meg az ilyen fegy­verekből felhalmozott tarta­lékokat és szüntessék meg gyártásukat. A tervezet előirányozza to­vábbá az egyes államok fegy­veres erőinek újabb csökken­tését a fegyverzet és a hadij technika megfelelő mértékű szűkítésével együtt. A szovjet kormány úgy véli, a harmadik szakaszban fel kell oszlatni valamennyi ál­lam fegyveres erőit és meg kell semmisíteni fegyverze­tét, meg kell szüntetni a ha­ditermelést, fel kell oszlatni a hadügyminisztériumokat, a vezérkarokat és minden­fajta katonai jellegű és ka­tonai célokat szolgáló intéz­ményt, szervezetet, továbbá meg kell szüntetni a hadi­célokra történő pénzkiuta­lásokat. Az általános és teljes lesze­relés harmadik szakaszának megvalósítása után az egyes államok nem rendelkeznek többé sem katonával, sem fegyverzettel, következéskép­pen végérvényesen és minden­korra megszűnik a háborús veszély. „Ilymódon valósággá válik a népek évszázados ál­ma: a fegyverektől és hábo­rúktól mentes világ” — álla­pítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. A szovjet kormány javasol­ja, hogy létesítsenek a leszerelési tárgyalások folytatására megfelelő fórumot, ennek aaok az államok I» tágjai lennének, amelyek a semle­gesség álláspontját vallják magukénak. A szovjet kormány úgy véli, ha érvényesítenék az ENSZ- ben a Kínai Népköztársaság törvényes jogait, ez olyan fon­tos lépés lenne, amely előse gítené a leszerelési tárgyalá­sok sikerét. A szovjet kormány új javas latát jó alapnak tekinti az ál­talános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozására és megkötésére. Mint a nyilatkozat hangsú­lyozza, a szovjet kormány ja­vaslatában messzemenően fi­gyelembe veszi a nyugati ha­talmak javaslatait, és egész se­reg kérdésben szem előtt tart­ja álláspontjukat. Nevezetesen figyelembe vette azt a véle­ményüket, hogy az első sza­kasztól kezdve célszerű össze­kapcsolni a nukleáris leszere­lésre vonatkozó intézkedéseket a hagyományos fegyverzet csökkentését célzó rendszabá­lyokkal. A szovjet kormány hangsú­lyozza, hogy a leszerelés hatékony nemzetközi ellen­őrzésének híve, de erélyesen ellenez minden olyan kísér letet, amelynek az a célja, hogy az ellenőrzést a lesze­relés fölé helyezze, vagyis leszerelés nélkül valósítson meg ellenőrzést, mivel ez nemzetközi kémkedés tör­vényesített rendszere lenne. A nyilatkozat sajnálattal ál­lapítja meg, hogy az az év, amely azóta telt el, hogy szovjet kormány az ENSZ- közgyűlés 14. ülésszakán elő­terjesztette az általános és tel­jes leszerelésre vonatkozó ja­vaslatát — a nyugati hatal­mak álláspontja következtében nem hozott haladást. A szovjet kormány felhívja közgyűlést, „teljes komoly­sággal fogjon hozzá a kiala­kult helyzet elemzéséhez és tegye meg a szükséges intéz­kedéseket a leszerelés problé­májának megoldását gátló akadályok elhárítására”. Riadalom egyes nyugati küldöttségek körében Polgár Dénes, az MTI kü- löntudósítójának jelentése sze­rint az ENSZ közgyűlésen résztvevő delegációk pénteken délután teljesen Hruscsov szovjet miniszterelnök beszé­dének hatása alatt álltak, beszédben közvetlenül érintett ázsiai és afrikai küldöttek hi­vatalosan még nem nyilatkoz­tak. Nyilvánvalóan ennek akartak elébe vágni a nyugati hatalmak — pontosabban az Egyesült Államok és Nagy- Britannia, azzal, hogy feltűnő gyorsasággal reagáltak a szov­jet kormányfő beszédére. Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere, alig egy órával a Hruscsov-beszéd el­hangzása után sajtóértekezle­tet tartott a Waldorf Astoria szállóban. A külügyminiszter bevezető­ben ugyan előrebocsátotta, hogy „esztelenség lenne telje­sen átgondolt választ adni amikor csak ilyen fövid idő állt rendelkezésére, mégis tesz egy-két megjegyzést. Majd azt állította, hogy Hruscsov be­széde „hadüzenet volt az Egye­sült Nemzetek Szervezetének, szerkezete, személyzete és székhelye ellen”. Kijelentette, hogy a beszéd elhangzása után felkereste Hammarsk­jöld főtitkárt és teljes bizal­mát fejezte ki iránta. Herter másik megjegyzése a gyarma­tok azonnali felszabadítására irányuló szovjet javaslatról szól. A külügyminiszter nem átallotta kijelenteni, hogy Hruscsov azonnali lázadásra szólította fel a megmaradt gyarmatokat és hogy beszéde ebből a szempontból „gyújto­gató” VOÜ. Herterrel egyidőben az an­gol külügyminisztérium szó­vivője is sajtóértekezletet tar­tott az ENSZ egyik tanácskozó termébe». Rendkívül élesen támadta • Szovjefomtót, &§r tüntette fel Hruscsov beszédét, mintha az az ENSZ ellen irá­nyulna. A szóvivő szerint az angol küldöttség nem talált semmi konstruktívat és újat Hruscsov javaslataiban. Mint az MTI tudósítója meg­állapítja, a szokatlanul gyors angol—amerikai reagálás meg­állapíthatóan bizonyos tanács­talanságot takar. Hruscsov javaslatai nemcsak azért hozták nehéz helyzetbe a nyugati hatalmakat, mert ezek a javaslatok megfelelnek a népek érzésének és akaratá­nak, hanem azért is, mert a szovjet kormányfő téziseivel való konkrét szembefordulat szembefordulás az ázsiai—af­rikai országokkal is, amelyek jelenleg a legerősebb csopor­tot alkotják az ENSZ-ben. Az ENSZ mértékadó köreiben az vélemény, hogy az éles ki­fejezéseket használó, de nem konkrét első reagálások egyál­talán nem jelentik még az Egyesült Államok és Nagy- Britannia válaszát. Erre mutat az a közlemény is, amely szerint a három nyugati hata­lom külügyminisztere szom­batra virradó éjjel tanácsko­zásra ült össze, hogy megbe­szélje a Hruscsov-beszéd után kialakult helyzetet és a köve­tendő nyugati taktikát. Indián békepipa TASZSZ-jelentés szerint Hruscsov szovjet miniszterel­nök pénteken este vendégül látta Fidel Castro kubai mi­niszterelnököt és a kubai kül­döttséget. A szovjet kormány­fő rezidenciáján a kubai ven­dégeken kívül jelen volt még Gromiko külügyminiszter, va 1 amint az ukrán és belorusz küldöttségek vezetői. Érdekes és megható epizód volt Hruscsov péntek esti programjában az alábbi kis történet. A szovjet kormány­főt, alig hogy visszatért az ENSZ székhelyéről, felkereste egy amerikai archeológus, aki (Folytatás a i. oldalonJ „Várjuk, hogy Kádár elvtárs a világ elé tárja a magyar dolgozók akaratát“ — írják a magyar ENSZ-küldött ségnek küldött táviratukban a pécsi bányászok N. Sz. Hruscsovnak, a Szov­jetunió miniszterelnökének nagyhatású beszéde nyomán a magyar dolgozok minden réte­géből újabb és újabb távira­tok sokasága köszönti a Ma­gyar Népköztársaság, valamint Szovjetunió és a többi ba­ráti állam ENSZ delegációját, s a munkásak, a parasztok, az értelmiségiek egyaránt kifeje­zésre juttatják mindannyiunk közös óhaját, az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sát. A Szegedi Cipőgyár dolgozói, a Pápai Húsipari Vállalat dol­gozói, a Tolna megyei Füszért Vállalat dolgozói, a győri és a pápai postások egyaránt sokat várnak az ENSZ közgyűlésé­től, sikert és eredményes mun­kát kívánnak a magyar, a szov jet és a többi baráti ENSZ küldöttségnek Hasonló tartal­mú táviratot küldtek a nagy- kanizsai és a jászberényi kór­ház dolgozói j Számos táviratot küldtek a pécsi üzemek A Pécsi Szén- bányászati Tröszt dolgozói röp- gyűlésükön hangot adtak meg­döbbenésüknek, hogy az Egye­sült Államok vezetői, a nem­zetközi joggal ellentétben gá­tolják a magyar ENSZ-kül- döttség mozgási szabadságát; Táviratukban a továbbiakban a következőket mondják: „Várjuk, hogy Kádár elvtárs a közgyűlésen a világ elé tár­ja a magyar dolgozók akara­tát a leszerelés, a béke ügyé­ben. Mi pécsvidéki bányászok az ENSZ ülésszaka alatt ter­melési eredményeinkkel támo­gatjuk a Kádár elvtárs által vezetett magyar ENSZ-küldött- ség munkáját.” Hasonló tartal­mú táviratot küldtek a Pécsi Porcelángyár, a Sopiana Gép­gyár és a Bőrgyár dolgozói is. Negyvennyolc baranyai községnek késsül a rendesési terve A jelenlegi állapot felméré­sére és a fejlődés irányának kijelölésére a Baranya megyei Tanács eddig 5 termelőszövet­kezeti község — Pócsvárad, Sellye, Szentlőrinc, Sásd, Szi­getvár — általános rendezési tervét készítette el, 1965-ig ősz szesen 48 tsz községnek lesz rendezési terve. Ezzel párhuza mosan a számban sok, de több­ségében csekéjvlakosú Bara­nya megyei községek egységes fejlődésének biztosítására 51 mikrotáj központot alakítanak ki, e központokban építik fel a legfontosabb művelődési, egészségügyi, gazdasági objek­tumokat Az egyik ilyen míkrotájegy- ség központja lesz Pécsvárad, Á megye vezetői és országgyűlési képviselői megtekintették a mohácsi csatatéren feltárt tömegsírt ^ Évszázados kutatás után ta­lálták meg a mohácsi csata pontos helyét és tárták fel dr. Papp László régész, a Janus Pannonius Múzeum helyettes igazgatójának irányításával az első tömegsírt, amelyben a mohácsi vészit megelőző évek­ből származó pénz-érméket és egyéb lelet-tárgyakat is talál­tak; A nemzeti történetünk szem pontjából rendkívül értékes felfedezés színhelyét, az első napvilágra került tömegsírt pénteken megtekintették Ba­ranya vezetőd — Egri Gyula elvtáraf az MSEMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács elnö­ke és az országgyűlési képvi­selők Baranya megyei csoport­ja, közt ük Traut manu Rezső építésügyi miniszter; Szomba­ton felkereste az ásatások he­lyét Csillag Ferenc, a Hadtör­téneti Múzeum igazgatója is és katonák segítségét ajánlot­ta fed a további ásatásokhoz. A Baranya megyei Tanács azt tervezi, hogy a mohácsi csatában elesett hősök marad­ványait Mohácson pantheon- ban helyez} ed. amely természetes adottságá­nál fogva a honfoglalás óta la­kott hely, száz éve járási szék­hely, igazi előbbrelépést azon­ban ezekben az években te­szi meg. Négyszáz személyes művelődési ház, gimnázium, új nyolctan termes általános iskola, körzeti és szakorvosi rendelők létesülnek. A termé­szeti adottságokat kihasználva nagyszabású üdülőtelep, mes­terséges tó építését kezdték meg a község határában, a vár­ban ebben a hónapban nyílt meg a környék ötezeréves tör­ténetét bemutató helytörténeti kiállítás, ugyancsak a várban szeptemberben 60 férőhelyes turistaszállás nyílik és így Pécs várad a környék kedvelt ki­ránduló és művelődési köz­pontjává is fejlődik. Sellyén, az Ormánság „fővá­rosában” több mint egymillió forintos költséggel idén készül el egy húszágyas szülőotthon, ugyanitt négytantermes gim­názium, 40 férőhelyes bölcső­de és 3,7 millió forintos költ­séggel sütöde épül a közeli években, A történelmileg és gazdaságilag is egy tájegysé­get alkotó Siklós, Harkány, Máriagyűd, Terehegy községek fejlesztésére közös fejlesztési terv készítése van folyamat­ban, e községek egybekovácso- lásával valóságos parit- és üdü lő város épül ki. amely magá- banfoglalja az itteni lakosság gazdálkodásának legjobb fel­tételeit is. Siklóson hétmillió forintos tanácsi beruházással faipari vállalat, 5,3 millió fo­rintos költséggel orvosi rende­lőintézet létesül a városban el­helyezett helytörténeti múze­um anyagát bővítik. Harkány fejlesztésére — törpevízmű, sütőüzem építésére, a fürdő­ben elhasznált melegvíz elve­zetésére, valamint a fürdővál­lalat fejlesztésére — öt év alatt több mint 15 millió fo­rintot fordított a megyei ta­nács. A Siklós, Harkány, Má­riagyűd, Terehegy közötti te­rületet öt év alatt a parkok, sétányok, mesterséges tavak tájegységévé, a környék dolgo­zóinak művelődési, szórakozá­si, pihenési központjává fej­lesztik; Fogadás az angol követségen M, L A. CheefJham, Nagy- Britamúa budapesti rendkívü­li követe és meghatalmazott minisztere szombaton este fo­gadást adott a hazánkban tar­tózkodó Sir John Cockcroft Nobel-díjas atomfizikus és fe­lesége tiszteletére. A fogadá­son magyar részről megjelent Rusznyak Istvánt a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Hevesi Gyula és Ligeti La­jos, az Akadémia alelnökei. Jánossy Lajos, az Akadémia főtitkárhelyettese, Gyáros Lász ló, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, valamint a magyar tudományos élet szá­mos kiválósága. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplo­máciai képviseletek több tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom