Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-18 / 195. szám

I960. AUGUSZTUS 18. NAPLÓ 3 Új műkinccsel ■v' gazdagodott megyénk Elkészült SJgJIiBér az új párt­székház. Tervezői a tizenkét- méteres homlokzatra mozaik­borítást terveztek. Ez önmagá­ban talán nem is lenne jelen­tős esemény, hiszen annyi min den épül a megyében, s Pé­csett is szebbnél szebb új épü­letek gyönyörködtetik a sze­met, egész utcasorokban és vá­rosrészekben. Erről a homlokzatról azon­ban érdemes bővebben írni. A tizenkét méter széles és a két méter magas falfelület a múlt héten még sivár, csupasz volt. A modem kivitelű, a hát­térben zöld lombjaival susogó parkba szinte belesimuló két­emeletes épület kiegészítésre várt. Csütörtökön végre megje­lent néhány ember, állványo­kat emelt, a nagy homlokzati falfelületet friss cementha­barccsal borították, aztán a habarcsra vászonlapok kerül­tek, s mikor a vászonlapokat is lehúzták, már egészen más kép tárult a szemlélődök sze­me elé, mint korábban. Blaski Jánossal, a fiatal mű­vésszel beszélgetünk a sellyei pártszékház előtt; — Soha még ilyen hálás feladatom nem volt, — mond­ja. — A környezet, a hátérben a park lombkoronáival eszmé­nyi keretet ad a műnek; A mozaik-homlokzat való­ban magára vonja a figyelmet A baloldalon sarlós, sötétruhás nőalak, mellette kévekötő nő, kaszás férfi, a középpontban vörös kendőt lobogtató nő tart a jobboldalon a szocialista me- ......._ ^ tóga zdaságot szimbolizáló cso- portozat felé és széles mozdu- «waa**-»"»»« * lattal hívja a kaszával, sarló­val bíbelődő parasztokat a gé­Egyre több munkás ismeri meg Baranya megyében a „szocialista brigádmozgalom“-ról kiadott SZOr irányé veket pesített nagyüzem felé. Ez így persze nem sokat mond. Tekinthetnénk sémának Babionnak is. De éppen az a művészet feladata, hogy mind­ezt a maga sajátos nyelvén, az anyag és a színek nyelvén fe­jezze ki, anélkül, hogy való­ban sablonossá válnék. A sellyei pártház homlokza­ta méltó dísze lenne bármely nagyvárosi középületnek is. A művész valóban megtalálta azt a módot, amelyen legjobban wm Részlet a pártházat díszítő mozaikból darabokkal a teljesméretű rajz részleteit- De aztán lassan felenged és elmeséli, hogy nem nagy re­ményekkel indult a homlok­zat díszítésére kiírt pályáza­ton. Több rutinos, nagy tapasz­talattal rendelkező művész is pályázott; De neki másfajta előnye volt Fiatal, frissen él­nek benne azok a tapasztala­tok. benyomások, amelyeket a Szovjetunióban végzett tanul­mányai során szerzett élt ben­Blaski János fiatal képzőmű vész, a mozaik alkotója. fejeaheti ki az épületben fo­lyó munka tartalmát, itt a me­gye első szövetkezeti járásá­nak székhelyén. A mű születésének körülmé­nyeiről faggatom Blaski Jánost de nem szívesen nyilatkozik, inkább a mozaikkészítés mes­terségbeli fogásait magyaráz­na, hogyan készül a vá?Jat majd annak alapján a részle­tek, hogyan rakja ki megfe­lelő formára tördelt matlechit ne a téma és ez végülis se­gítette abban, hogy a pályáza­tot megnyerve megbízást kap­jon a mű kivitelezésére is, Az év elején Olaszországban, Ra- vennában járt. — Gyönyörű, ariitk mozaiko­kat láttam ott — mondja — mert mondanom sem kell, hogy miután a pályázatot meg mertem, mindenütt elsősorban L A mezögazdasAgi KIÁLLÍTÁSON Keresse fel a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 3HPR9SS éneRméi Legolcsóbb ételek! Kitűnő hangulatról az országosan közismert MOHÁCSI TAMBURAZENEKAK GONDOSKODIK Főbejárattól jobbra a mozaikokat figyeltem, tanul­mányoztam, hogy milyen kör­nyezetben milyen színek érvé­nyesülnek. Például ott ismer­tem fel egy szabályt, azt, hogy az épületek belső falsíkjain ahova nem tűz a nap, a gyen­gébb belső világításban élén- kebb. ragyogóbb színek kelle­nek, míg a külső falsíkokom in­kább a kevésbé hivalkodó szí­nek érvényesülnek jobban; Aki arra jár .nézze meg a sellyei pártház homlokzatát. — Érdemes. A hatalmas mozaik­kép egyszerre hirdeti az élet szépségét, a szocialista mező- gazdaság diadalát és azt, hogy a művészet valóban tömegmé­retű felvirágoztatására csak a mi társadalmunk képes. (Mészáros—Erb) Mint ismeretes, a SZOT el­nöksége a szocialista brigádok további működése tárgyában irányelveket bocsátott ki. A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa megtárgyalta az irányelvekben foglaltakat és határozatot hozott annak érde­kében, hogy megyénk összes dolgozói megismerjék az irányelvekben rögzített rendel­kezéseket, szabályokat. Ennek érdekében a különböző ipará­gakban a szakszervezeti aktí­vák bevonásával tanácskozá­sokat értekezleteket tartanak megyeszerte. Augusztus 16-án, kedden például Komlón a Komlói Szénbányászati Tröszt Szak- szervezeti Trösztbizottsága tar­tott értekezletet, melyre meg­hívták az üzemek vezetőit, párt- és szakszervezeti veze­tőit. A tanácskozáson részt vett Ditrich József elv­társ is, a Komlói Városi Párt- bizottság titkára, Gregor Sándor elvtárs, az SZMT megyei titkára, P i e g 1 Já­nos elvtárs, a széntröszt igaz­gatója. A SZOT irányelveinek gya­korlati alkalmazásáról C z é ­Készül az út porcelángyár telephely-dokumentációja A nyugati városrésztől délre eső területen, vagy a hőerőmű közelében épül fel az új szigetelögyártó üzem Nagy beruházásokat kap a második ötéves terviben a Pé­csi Porcelángyár; 46 milliós költséggel új üzemrész épül a gyár terüle­tén, melynek munkáit már 1961-ben megkezdik. Az új üzemrészben 1963-ban kezdő­dik a termelés, s attól kezdve évenként 250 tonna óriásszige­telőt gyártanak. Az új porcelángyár, mely­nek telephely-dokumentációja máris készül, 198 milliós beim házással épül fel. A telephely dokumentáció elkészülte után, a gazdaságosságot mérlegelve döntik majd el, hogy a nyu­gati városrésztől délre eső te­rületen, vagy a hőerőmű kör­nyékén építsék-e fel az új gyárat. Az új gyár építése előrelát­hatólag 1962-ben kezdődik és 1966-ban fejeződik be. 1965- ben helyeznék üzembe az el­ső alagútkemencét, mintegy 1600 tonnás évi kapacitással. Az üzem, elkészülte után éven te 3000 tonna szigetelőt gyár­tana A régi gyárban épülő üzem rész és az új gyár a mai idők követelményeinek megfele­lően, legmodernebb kivitele­zésben készül eL Az új gyár­ban például csak gázzal fűtött alagútkemencék lesznek, me­lyek nem szennyezik már a város levegőjét. Egyébként sok gondot okoz a gyár vezetőinek a régi gyár, melynek kéményei szinte ont­ják a pernyét és a kormot a környék házaira, udvaraira. Állandóan keresik a megol­dást, de még nem találták meg a legmegfelelőbbet. Fel­vetődött az a gondolat, hogy idővel átalakítják a széntüze­lésű kemencéket gázfűtésűre, s fűtés céljára esetleg a pécsi bányák metánját használnák fel. A megvalósítást termé­szetesen hosszas kísérletezés előzi majd meg, amely több százezer forintot emésztene fel. Az az elképzelés, hogy György-aknán építik majd meg a kísérleti kemencét, amelyben különböző gázele­gy ekkel égetési kísérleteket végeznének; A kísérlet eredményeit el­sősorban egy leendő új gyár építésénél használnák majd fel, mert kísérleti téma még az is, hogy oldanák meg a ré­gi építésű körkemencékben a gáztüzelést. Félő ugyanis, hogy a nagy átmérőjű körke­mencék fűtése nem volna egyenletes, s ezáltal a jelen­leginél lényegesen több selejt adódna. Gondot okozna a sza­kaszos üzemű kemencéknél a gázfogyasztás egyenetlensége is. Uj gáztartályok építésére lenne szükség, amelyek több milliós beruházást igényelné­nek. Arra sincs mód, hogy a régi kemencék helyett újab­bakat, korszerűbbeket építse­nek, mert a modem alagút- kemencék tág teret, nagy csar nokokat igényelnek. H. M. der János elvtárs,, a kom­lói széntröszt szakszervezeti trösztbizottságának titkára mondott beszédet. Czéder elv­társ ismertette a jelenlévők­kel, hogy a komlói széntröszt­nél jelenleg 111 brigád 1835 fővel harcol a szocialista cím elnyeréséért. Eddig 29 brigád 552 fővel nyerte el e kitün­tető címet, 6 brigádtól pedig megvonták a szocialista címet, mivel nem feleltek meg a sa­ját maguk által kitűzött fel­tételeknek. A SZOT irányelveinek is­mertetése után a konkrét fe­ladatokat vázolta. Javasolta, hogy a brigádnapló vezetésén kívül, minden szocialista bri­gádnak legyen egy dossziéja, melybe a pártszervezet titká­ra, az üzemvezető minden al­kalommal, amikor a brigádot ellenőrzi, írja be tapasztala­tát, észrevételét. Ezzel a brigád munkájának értékelése nyerne reálisabb alapot. A vállalások módszeréről szólva, figyelmeztette a jelen­lévőket, hogy a szocialista bri­gádok vállalásai mindig halad­ják meg az üzem átlagos ered­ményeit, járuljanak hozzá a szén minőségének javításához, a műszaki fejlesztéshez, az új gépek, technológiák alkalma­zásához. Mint ahogyan a SZOT irányelvei megállapították, sok helyen elbürokratizálták a szo­cialista brigádmozgalmat. Ettől mentesíteni kell Komlón is a bányászbrigádok versenyét. Az irányelvek gyakorlati al­kalmazásának további kérdé­sei után azzal a javaslattal élt Czéder elvtárs, hogy az üze­mek még e hónap 17 és 24-e között kibővített szakszerveze­ti bizottsági ülésen ismertes­sék az irányelveket és az eb­ből adódó feladatokat. Augusz­tus 25 és 31-e között pedig hív­ják össze a szocialista brigád­tagokat és az irányelvek szel­lemében kössenek velük új szerződéseket. Termelési ta­nácskozáson az összes dolgo­zóval meg kell ismertetni e fontos okmány tartalmát, hisz csaknem minden dolgozó ér­dekelt abban, hogy világosan lássa a mozgalom menetét, szerepét, feladatait. Az előadást vita követte. A Komlón megtartott ta­nácskozás sok érdekes prob­lémát vetett fel, egyben hoz­zájárult az irányelvekből fa­kadó tennivalók tisztázásához. I Mesterséges földrengés a tudomány szolgálatában Szeizmikus mérésekkel kutatják a földrétegeket Baranyában Az egyik Dráva menti falucs­kából, a mezőkre vezető dűlő- út mentén, nagy sürgés-for­gás készteti ijedt hőkölésre a gabonás-szekeret vontató lo­vacskákat. Ritka látvány fogadja a lá­togatót, a Kőolajipari Tröszt Szeizmikus Kutatóüzemének tehergépkocsira szerelt fúrógé­pe dolgozik a tarló végében. A fúrógépkezelők derék legé­nyek, gyors, szakavatott moz­dulatokkal állítják fel a tor­nyot, majd gödröt ásnak az öblítővíz számára. Egyikük gombvégű foggantyúkat tol előre-hátra, mire karcsútestű fúrószár szalad a föld felé. Jó­formán leírni is hosszabb időt igényel, mint amennyit a fúró­lyukon eltöltenek. A beren­dezés kezelői gyorsan tovább­hajtanak, nem messze az első lyuktól újabbakat mélyítenek a földbe. Miig ez a munka tart arrébb sétálunk, túl a tarlókon, és egy csöppnyi erdőn, ahol a Kőolajipari Tröszt egyik mű­szerkocsija áll. A műszerko­csiban vezetékeket kötnek be különböző készülékekbe, az „észlelők” filmfelvételhez ké­szülődnek elő. A hatalmas szerelvényfal előtt telefonon adia utasításait az egyik műszaki dolgozó, és összeköttetést létesít társával, ! Gyalogolni bizony nem kel­lemes addig... oly távolság­ban ül a másik műszerkocsi­ban. Mind a két helyen meg­történtek az előkészületek, ha­mar sietünk vissza a fúrógép­hez, mely már lefúrta a 7 mé­teres lyukakat. Autó robog a keskeny kis dűlőúton, lámpái mellett két fekete zászló halál­fejjel ékesítve. A kocsiról pi­rostestű csomagocskákat szed­nek le és betömködik őket a 7 méter mély lyukakba. Amikor ezzel a munkával elkészültek egy harmadik kocsiban, mely nem messze, — csupán 4—5 méterre — áll a fúrópontoktól, telefonon utasítást kér a lő- mester. Érdekes pillanatok ezek, egy gömbölyű mozsárfor­ma szerkezet T-alakú fogan­tyúja fölé hajoló emberi arc, a föld mélye felé — a semmi­benéző szempár, egy távoli érdes hang az éter hullámain, egy erőszakos csavarás a fo­gantyún és... Mintha a földet rántaná ki valaki az ember alól, roegremeg a talaj. A földrezgés apró hullámai le­hatolnak a mélybe, visszaka­nyarodnak, és a két műszer­kocsi készülései pillanatok alatt felvételt készítenek ró­luk. Mi célt is szolgálnak a fel­VáteWt, ég as ■ tok műszer* készülék, mi végből robban a dinamit a föld mélyében? A műszerkocsi mellett fia­tal, nyurgatermetű, szőkehajú mérnök áll, Miklós Gergely a Szeizmikus Kutatóüzem 4-es csoportjának vezetője. — Az olajkutatás legkor­szerűbb módszerét, a szeiz­mikus kutatást alkalmazzuk itt Baranya megyében — ma­gyarázza kérésünkre a csoport- vezető — 1957 óta nagyon so­kat fejlődött ez a kutatási for­ma, melyeket szovjet gépek, műszerek segítségével folyta­tunk. Az utóbbi években na­gyon pozitív eredményeket ért el üzemünk Hajdúszoboszlón, Pusztaföldváron, Babócsán és más helyeken.. Most baranya déli részét kutatjuk végig és eredményeink biztató képet nyújtanak. — Mi a szeizmikus kutatás módszere? — Mint már Önök látták, a fúrólyukakba elhelyezett dina­mit felrobbantása után — je­len esetben — 2000 méter mélységig rezgéshuliámok keletkeznek. Ezeket a hullámokat fogjuk mi fel és azoknak alapján ha­tározzuk meg a földdrétege- ket, az alaphegység elhelyez­kedését és azokból következ­tetünk tudomány«« rekkel az olajban gazdag te­rületek hollétére. — Minden foglalkozásnak megvan a maga szépsége, ér­dekessége. Itt, távol az otthon­tól, sokszor még a lakott te­rületektől is — fiatalemberek­re nézve — nem éppen szeren­csés körülmények között él­nek. Nem nehéz ez az élet­mód? — Négy éve dolgozom kuta­tási munkán és nagyon meg­szerettem ezt a hivatást. A rosszabb körülményekért bő­ven kárpótolja az embert, ha eredményesen tud dolgozni, eredményt tud produkálni. Csoportom tagjai nagyon lel­kiismeretes emberek, jó kollé­gák, jó szakemberek. Higyje el, nem is olyan rossz itt „te­repen” élni, távol a világ za­jától. A mesterséges földrengés­ről készült felvételt átadják Miklós Gergely geofizikus mérnöknek. Az ákombákom vonalakkal telerótt papírte­kercs kisimul a mérnök ke­zében és talán a legizgalma­sabb, legjobb könyvnél is töb­bet mond neki. A Kőolajipari Tröszt Szeiz­mikus Kutatóüzemének dol­gozói magasrendű feladatot teljesítenek megyénkben, tu­dományos munkájukkal nép­gazdaságunkat gyarapítják. •JarJÄ-ärisÄH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom