Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-14 / 192. szám

4 NAPLÓ I960. AUGUSZTUS H Lumumba közölte, hogy a nem afrikai csapatok távozzanak Kongóból Közleményt adtak" ki Hammarskjöld és Csőmbe tárgyalásairól Leopoldville. Lumumba kongói miniszter­elnök szombaton sajtóértekez­letet tartott. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, sajtóértekezletén erélyesen szemére vetette az ENSZ-nek, hogy úgy látszik, összejátszik a belgákkal Ka­tanga tartományban. Kifogá­solta, hogy amikor Hammarsk­jöld New Yorkból visszaérke­zett Leopolville-be, nem tar­totta szükségesnek tájékoztat­ni a központi kormányt, ha­nem másnap reggel egyenesen tovább utazott Katangába. A kongói miniszterelnök sürgette Hammarskjöldöt, hogy mielőbb biztosítsa a bel­ga csapatok kivonását Katan- gából, mert ellenkező esetben a kormány kongói csapatokat küld a szakádár tartományba. Elmondotta, hogy az ország minden részéből táviratok ér keznek hozzá — elsősorban a katonai egységektől — ame­lyek sürgetik a Katanga elle­ni akciót. Lomomba hangsúlyozta, he­lyesli, hogy az ENSZ foly­tassa a Kongóban megkez­dett munkáját, de azzal a feltétellel, ha az ENSZ-pa- rancsnoksághoz tartozó ösz- I szes nem afrikai egységek haladéktalanul elhagyják Kongót. Az ENSZ-parancsnokságnak alárendelt afrikai csapatok létszáma éppen elegendő a rend fenntartásához — mon­dotta. v A miniszterelnök élesen tá­madta a belgákat és rámuta­tott, hogy „ENSZ-tisztviselők- nek” álcázott belga ügynökök lázítanak Kongóban. A Leo- poldville-1 repülőtéren pél­dául ENSZ-egyenruhába öltö­zött belga ejtőernyősöket lep­leztek le — hangsúlyozta Lu­mumba és a tűrhetetlen hely­zet azonnali megváltoztatását követelte. A belgák — mon­dotta — milliókat költenek uszító és gyalázkodó hangú röpiratok terjesztésére és ar­cátlanul megkísérlik, hogy gyémántot és aranyat lopjanak Kongóból. A miniszterelnök végül erélyes Intézkedéseket Jelen­tett be a rend biztosítására. Többek között a kormány el­lenőrzése alá helyezik az ösz­szes lapokat és minden gyűlés megtartásához a belügyminisz­ter előzetes írásbeli engedé­lyére van szükség. Csak a bel­ügyminiszter adhat engedélyt egyesületek alakítására is. A kormány követelte, hogy az ENSZ egyes afrikai egységei vei együtt kongói csapatok is részt vegyenek a Leopolville-i repülőtér biztosításában. Lumumba végül utalt azok­ra a hírekre, amelyek szerint egyes tartományok állítólag föderációs államformát szerel­nének és —* mint a Reuter je­lenti — hangoztatta, hogy „nem ellenez semmit, ami összeegyeztethető a nemzet ér dekeivel, most azonban első­sorban a nemzet Jövőjével kell törődni”. Elisabethville. Szombaton délben Ellsabeth- ville-ben befejeződtek Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár és Csőmbe ka tángál báb-mlnisz- terelnök tárgyalásai. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, a tárgyalásokról hórom közös közleményt ad­tak ki. Az első közlemény — han­goztatja, hogy a „szívélyes légkörben” folytatott tárgyalá­sokon elsősorban a Biztonsági Tanács határozatait vitatták meg. Hammarskjöld és a kísé­retében lévő katonai szemé­lyiségek a belga csapatok pa­rancsnokaival megtárgyalták „a belga egységek támasz­pontjaikra való visszatérésé­nek módozatait". A második közlemény beje­lenti, hogy a pénteken Elisa- bethville-be érkezett két svéd század azonnal átveszi a ka- tangal főváros repülőterének biztosítását Vasárnap ENSZ- megblzottak érkeznek Katan­gába, hogy előkészítsék újabb katonai egységek bevonulását. Hétfőn és kedden etiópiai, ír, és marokkói csapatok érkez­nek Katangába — jelenti be a közlemény. Hammarskjöld va­sárnap visszautazik Leopold- ville-be. Útközben meglátogat­ja a kaminai belga katonai támaszpontot, hogy — mint a Reuter Jelenti — „tájékozód- ; ék a helyzetről s megvitassa a belga csapatok kivonásának módozatait”. Végül a harmadik közle­mény szerint szombaton helyi idő szerint 17.00 órakor Ka- tangában megkezdődik a bel­ga csapatok felváltása az ENSZ-haderőkkel. Az AFP jelenti, hogy Csőm­be bábkormánya még egy kü­lön közleményt is kiadott. Ez a közlemény hangoztatja, ,A katangai kormány úgy értékeli a HammarskJölddcl folytatott tárgyalásokat, hogy továbbra is teljes sza­badságban megőrizheti ez Idő szerinti politikai struk­túráját és a belső Joghatóság akadálytalan gyakorlása mellett módjában áll szem­behelyezkedni mindennemű beavatkozással”. Jóllehet, az Ellsabethville- ben kiadott közlemények to­vábbi ENSZ-csapatok Katan­gába érkezését Ígérik, mind a közlemények szövege, mind nyugati hírügynökségek kom­mentárjai nem hagynak két­séget az iránt, hogy Ham­marskjöld távqlról sem a Biz­tonsági Tanács határozatainak szellemében és a kongói kor­mány jogos követeléseinek eleget téve törekedett a ka­tangai kérdés megoldására. A magyar kormányküldöttség látogatása o szovjet fléüiazdasáii kiállításon Moszkva (MTI) A Magyar Népköztársaság kormánykül­döttsége, amely résztvett a moszkvai magyar ipari kiállí­tás megnyitóján, szombaton délelőtt meglátogatta a szov­jet népgazdaság eredményei­nek kiállítását. Dr. Münnich Ferencet, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, valamint a küldöttség többi tagját G. Sz. Szinyikov, a kiállítás megbí­zott igzagatója köszöntötte. A magyar vendégek elsőnek a központi pavilont tekintették meg. Ez a pavilon a szovjet ipar. a mezőgazdaság, a tu­domány és kultúra fejlődéséről ad átfogó képet. A tudomány pavilonjában a vendégek meg­nézték a szovjet mesterséges holdak, geofizikai és meteoro- lóigai rakéták makettjeit, az Ural 2 típusú elektronikus szá­mológépet és a szovjet mű­szaki tudomány több más ér­dekes, új alkotását. A delegáció ezután a gép­gyártás pavilonjába látogatott, ahol a legújabb automatikus és félautomatikus hegesztő­gépekről, a korszerű hegesztési módszerekről rendeztek kiállí­tóírt. A gépgyártás pavilonjá­ban kapott helyet a népgazda­ság kiálítás egyik újdonsága is, az úgynevezett sokvásznú filmszínház. Ebben a filmszín­házban egyidejűleg két vá­szonra vetítenek. A kormány- küldöttség tagjainak bemutat­ták az első szovjet sokvásznú filmet, amely az optikai mü­vek gyártásáról szól. Ezt köve­tően a vendégek a cirkoráma filmszínházban végignézték a bécsi világifjúsági találkozóról készült filmet. Ebben a film­színházban köralakban elhe­lyezett 11 nagyméretű vászon­ra vetítenek egyidejűleg. A látogatás végén a magyar küldöttség tagjai az Azerbajd­zsán SZSZK pavilonját tekin­tették meg. A kiállítás vezetői dr. Münnich Ferencnek, a kor­mány elnökének és Apró A tatnak, a kormányelnök é helyettesének átnyújtották népgazdaság eredményei ló lításának emlékérmét és a« legáció valamennyi tagját o* ajándékozták a kiállítás jel* nvével. Dr. Münnich Ferent kővetkezőket jegyezte be a1 állítás emlékkönyvébe: „Ez a kiállítás nem csup* grandiózus, hanem sokold* képet nyújt a szovjet népi* daság csodálatosan gyors# mű fejlődéséről, s égj* igen sok hasznos tanulsáí szolgáltat számunkra." Tiltakozások Bonnban a titkos-diplomácia ellen Hosszadalmas tárgyalásokra van kilátás A moszkvai magyar kiállítás nagy sikere MosTfhva (MTI). Az első nap igen nagy sikerj aratott a moszkvai magyar Ipari kiállítás. Bár a nagyközönség előtt csak dél­után 3 órakor nyíltak meg a kapuk, pénteken este kilenig — nem teljesen pontos számí­tások szerint — mintegy húsz­ezren tekintették meg a pavi­lonokat, valamint a szabadtéri bemutatót, jóllehet, az idő ked vezőtlenre, hűvösre fordult Szombaton a nyitás előtt már több százan várakoztak a bejé ratokn&l. Különösen a kora délutáni óráktól keresték fel nagy tömegek a pavilonokat. Az első teljes nap mérlege — ugyancsak nem végleges ada­tok szerint — több mint har­mincezer látogató. Igen nagy érdeklődés kíséri a kiállítás mozdhelyiaégeiben a magyar filmek vetítését Bök százan keresték fel a magyar könyvtárat Nagy tetszés fo­gadja a magyar divatbemuta­tót amely mindig nagy közön­séget vonz. A magyar vendéglátó Ipart a Mackó büfé képviseli a ki­állításon. A moszkvai Mackó szinte állandóan zsúfolt Tíz­ezrek kóstolták már meg a ma gyár hidegkonyha remekeit, a magyar italokat és az esz­presszó kávét. A Mackó büfé épületét és teljes berendezését egyébként megvásárolták a szovjet kül­kereskedelmi szervek. Tárgya­lások folynak arról, hogy a magyar külkereskedelem a jö­vőben több, hasonló büféfel­szerelést szállít a Szovjetunió­nak. Már a kiállítás előtt csak­nem valamennyi bemutatott gépet és műszert megvásárol­tak a szovjet külkereskedelmi szervek. Hétfőtől a moszkvai magyar ipari kiállításon rendszeres be­mutatókat tartanak a szovjet ipar különböző ágazatainak képviselői számára. Bonn (MTI). Ellenzéki kö­rökben élesen tiltakozó han­gok hallatszanak a most fel­elevenített titkos diplomácia ellen: az SPD és az FDP he­vesen bírálta Adenauer kancel lárt a miatt, hogy a parlament teljes kikapcsolásával fontos külpolitikai tárgyalásokhoz kezdett, „a kancellár eljárása aláaknázza a parlamentáris demokráciát” — hangoztatja nyilatkozatában a Szociálde­mokrata Párt, a Szabad De­mokrata Párt szóvivője pedig hangsúlyozza, a kancellár a parlament nyári szünetét arra használja fel, hogy messze­menő jelentőségű politikai döntéseket hozzon a parla­ment kikapcsolásával. Megfigyelők szerint „légkör megjavulásáról” hangoztatott szólamok még egyáltalán nem tüntették el a tényleges gazdasági érdekellentéteket Anglia és Nyugat-Németország Nyolcvanöt líiytalálalos A lottó 33. játékhetére beérkezett 4 156 675 szelvény, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 85 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 36 685 forint. A há romtalálat os szelvények szá­ma: 9280, ezekre a szelvények re egyenként 295 forintot fi­zetnek. Két találatot 127 279 fogadó ért él, a nyeremény­összeg egyenérrt 12,20 forint. között, s hosszú és apróié»' tárgyalásokra van szűk# hogy e téren bármiféle ha» dás elképzelhető legyen. Bo* ni hivatalos körökben is í emlegetik, hogy mintegy fél esztendős határidőt tűi* ki a „problémák végleges U5* t ázására”. Ahhoz azonban, hogy a sza* értők egyáltalán hozzáfogta sanak e problémák megvitat sához, szükség van a franc kormány hozzájárulására i*' s brit részről különösen \ emelik ezt az előfeltéw „Londonban nagyon Is tud*8 ban vannak annak, hogy # lyen sok nehézséget kell n* leküzdeni — írja ezzel kap# latban a Stuttgarter Zeitté — A legsúlyosabb problé# abban látják, hogy De Gaullf meg kell nyerni Adenauer' Macmillan elképzeléseinek, gazdasági szakadék áthidal1 sára irányuló pozitív polit# lépések megtétele attól fű* vajon De Gaulle Jóváhagyj* azt és hajlandó-e közreitf ködni. E tekintetben Lón# meglehetősen szkeptikus és * kérdi, vajon milyen árat * vetel majd ezért a francia * nők”. Megyflgyelők szerint a W* ni politika soronkövetkező # adatának most De Gad „megdolgozását” tartja. El# ben nyilván az Egyesült 0 mok közreműködésére is & mit. Eg-y hét a nagyvilAgban A világ balra tart Herter amerikai külügymi­niszter a minap bizalma« be­számolót tartott a szenátus tagjainak. A tájékoztató után az egyik szenátor így jelle­mezte az információt: „Semmi­képpen sem volt bátorító. Számot adott a világ forró pontjairól, beleértve Kongót, Kubát, Laoszt és Latin-Ameri- kát..." Ami az utóbbi Időben e há­rom világrészben történik, — Afrikában, Ázsiában és Dél- Amerlkában — valóban csep­pet sem bátorító az imperia­listák számára. Sokhelyt forró; ég a talpuk alatt a föld. A politikai földrengés jelző-ké­szülékek a világ legkülönbö­zőbb tájairól jelzik: a világ balra tart! HARC KONGÓÉRT, HARC AFRIKÁÉRT ■« ■ -e­A legforróbb pont: Kongó. Ügyesebb gyarmatosító hatal­maknak sikerült a neokolonia- Mzmus módszereivel elérni, hogy .simán“ függetlenséget adnak egy afrikai országnak, de ottmaradnak bankáraik és potulkai tanácsadóik, katona­tisztjeik és megvásárolt fekete politikusaik a kulcspozíciók­ban A helyzet így kényel- . tnetlensbb, a kizsákmányolás Nehezebb, de befolyásuk töb­bé-kevésbé megmaradt Kongó­ban ez a módszer egyelőre nem vált be. A Süddeutsche Zeitung ri­portere leírja egy beszélgetését Kongó legnagyobb kereskedel­mi vállalatának belga ügyve­zetőjével. „Afrikanizáltuk a vállalatot — mondja a belga — kongói lett az igazgató és kongóiak az osztályvezetők.“ A német tu­dósító a kongói igazgatóval akart beszélni, de a belga Így válaszait: „Nincs itt, a laká­somra küldtem, hogy a két macskámat megetesse." Ez a neokolonializmus kari­katúrája, de igaz történet és Jellemző az új gyarmatosítás­ra. Kongóban azonban nem elégedtek meg „a macskák ete tésével”. Kongó népe harcba kezdett, az afrikai népek tá­mogatják, és már az a „ve­szély” fenyegetett, hogy az ENSZ megkerülésével afrikai csapatok verik ki a belga gyár matositókat Kongóból. Ez túl sok lett volna a függetlenség­ből, és az imperialisták a Biz­tonsági Tanácsban megszavaz­ták a határozatot, másodszor is: a belga hadseregnek ki kell vonulnia Kongóból. Hammarsk­jöld .pénteken már bevonult kisebb ENSZ-egységekkej Ka­tangába is, amely el akar sza­kadok Kcn0átát* ém M ENSZ-csapatok bevonulását is megakadályozta. Csúnya, képmutató imperia­lista játék folyik Kongó kö­rül A belgák most nyíltan ki­mondták, hogy becsapták őket: .zt Ígérték, hogy az ENSZ se­gítségével biztosítják az impe­rialista befolyást a független Kongóban is, és ők is részt kapnak a zsákmányból De Belgium itt tizedrangú szere­pet játszik. Elsősorban az volt a fontos, hogy Amerika az afrikai népek függetlenségének védelmezőjeként szerepelhes­sen, hogy ne engedjék a Szov­jetunióhoz közeledni az afri­kai országokat. Többről van szó, mint a hatalmas és gaz­dag Kongóról: az imperializ­mus pozíciói forognak kockán egész Afrikában. Nagyon bonyolult probléma ez. A szomszédos Rhodéziából az angolok kacsintgatnak bíz­tatóan a kincses Katangára, nem bánnák, ha Kongótól füg­getlen, külön államként ke­rülne az angolszász imperialis­ták befolyási körébe. De ha Katanga ügyében túlságosan makacsok, ezzel a Szovjetunió felé tolhatják az egész Kon­gót. És mi lesz, ha az afrikai népek segítségével Kongó még is megőrzi területi egységét, nem sikerül Katangát elszakí­tani. A legjóbb volna egész Kongót visszatéríteni az im­perialista érdekkörbe, s ezért — nincs más hátra, mint lát­szólag segíteni neki. Végső esetben hosszú időre ENSZ- megszállás alá kell helyezni, hogy szabadságával élve ne fogadham tá set egyetlen ön­zetlen segítséget, amit kaphat, a szocialista országúkét. Az iiqperialisták gyanakszanak, hagy Lumumbával nem sike­rül megkötni ezt az üzletet Ezért szüntelenül szítják a törzsek és tartományok közti ellentéteket, a pozícióharcot Lumumba és az új állam elnö­ke, Kaszavubu között. — Az „Oszd meg és uralkodj” régi receptje még mindig nem ha­tástalan; EGY REJTÉLYES ÁLLAM­CSÍNY A legkevesebbet a világ „forró pontjai" közül Laosz- ról tudunk. Az tény, hogy az 1954-es genfi egyezmény után, amely a hajdani Indokína francia gyarmatot felszámolta, és helyébe négy független ál­lamot (a két Vietnam, Laosz és Kambodzsa) állított, az amerikaiak már szerveztek egy államcsínyt Laoszban. Ak kor a felszabadulásért küzdő Patet Lao erőit támadták meg, illegalitásba szorították, letartóztatták és üldözték a legjobb hazafiakat, végül meg szegték magát a genfi egyez­ményt is, és Laoszt amerikai támaszponttá kezdték kiépí­teni. Tavaly újból fellángolt a fegyveres harc a Patet Lao guerillái és az Amerika-barát Samsanit-kormámy között. Most azonban teljesen várat­lanul a második laoszi ejtőer­nyős osztag századosa, Kong Le államcsínyt hajtott végre, elfoglalta a fővárost, húg A király és az Amerika-barát kormány a vietnami határhoz köaetebb fekvő [Luang Pro­bang városban időzött. A Vien­tiane! rádió közölte az új lao­szi vezetők programját. Ennek lényege: „Megvédjüit a jügget lenséget, a jogot, a szabadsá­got, a királyt és a vallást, az idegen, amerikai betolakodók­tól, aktSk rabbá tették a laoszi népet. Megszüntetjük a test­vérháborút, amelyet a régi uralkodó klikk a Patet Lao erői ellen folytatott. Laosz le­gyen semleges ország, a kül­földiek távozzanak innen, jó barátságot akarunk minden országgal, amely hasonlókép­pen barátsággal közeledik hoz zánk." Politikailag nem gya­korolt, a „jó királyban" bízó, nem valamiféle kommunista program ez. De amerikaeMenes, impe­rialista-ellenes, és ez elég vett ahhoz, hogy Washington­ban már kijelentsék; nem is­merik el az új laoszi hatal­mat, sőt a SEATO államainak tanácsát rendkívüli ülésre hívták össze, megtanácskozni: hogyan lehetne „megvédel­mezni" Laoszt. Semmi kétség: Laosziban baloldali fordulat történt. Nem „kommunista összeeskü­vés“ szülte, hanem az impe­rialistákkal szembeni jogos elégedetlenség robbantotta ki. CUKOR ÉS KORBÁCS A harmadik forró pont: Kuba. Hónapok óta vívja ez a kis ország a harcot az ame­rikai imperial’ l'k fenyege­tése ellen. Megszüntették a cukorbehozatalt Kubából, de ez nem használt, mert a szo­daltól» országok megverj Kuba gazdaságának alap#, forrását, a cukrot. Az an# kalaik most az amerikai vK mok szervezetét mozgóéig Kuba ellen, azzal vádolj Fidel Castro kormányát, h# elősegíti „a kommunista JJ hatolást Amerikába.“ A f# Ilkái fegyvert akarják e# Kubának szegezni, kö^ Panamában negyvenhat amerikai katonai vezetőt r. vott össze Bogart «meri*' tábornok, hogy a kubaj-n nes katonai szankciókat n# beszélje velük. De Kuba # ga mögött érzi a latin-ad^ kai népék és a Szovjet#' támogatásét. Az imperialisták újra és beleütköznek abba a P'1?, ténybe, hogy a Szovjetunó van, hogy hatalmas, és ségesen segíti a szabadság kért, függetlenségükért népeket mindenütt a föj»J rékségen. Az_ imperial^ kegyetlenül és ravaszul szenek minden pozíciójuk^ De a népek harca egyre . sebb és kisebb területre *i ritja őket. Mind kevesebby lehetőségük arra, hogy szakkal akadályozzák melj dolgok természetes és ig^J gos folyását, hiszen niok kell a szocialista erejével. Ezért van, hogy a f lág — harcók közben, s dálvokkal, időnként vissza^j sekkel küzdve, — de el lpíV,; hatatlanul: balra tart, a v hadság irányába. J S minden lépés a szabadsága felé egyszerűd j a népek békéjének ügV^ WÓBÍUl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom