Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-14 / 192. szám
J960. AUGUSZTUS 14. NAPLÓ 5 A mikrobiológiai ipar a mezőgazdasági termelés szolgálatában Mezőgazdaságunk fejlesztése és a jövedelmező állattenyésztés szorosan együvé tartozó fogalmak. A korszerű nagyüzemi gazdaságokban óriási létszámú, hatalmas értéket képviselő állatállományokat tartanak együtt Érthető, hogy az ilyen állományok megvédése a különböző fertőző betegségek pusztításaitól alapvető kövtelmény, de nem hanyagolható el a kisgazdaságokban szétszórtan tartott állatok védelemmel való felruházása sem. A tegnap megnyílt mezőgazdasági kiállításon megismerkedhetünk a Phylaxla Állami Oltóanyagtermelő Intézet munkájával, amely különféle oltóanyagokat: a szérumokat és vakcinákat állítja elő. Az intézet munkája azért is figyelmet érdemel, mert az oltóanyagokat és egyéb később említésre kerülő készítményeit parányi élőlények, baktériumok, vírusok és gombák segítségével állítja elő. Hazánkban az állatgyógyászati oltóanyagtermelés nagy múltra tekint vissza — már 1009-ben a világhírű Hutyra Ferenc professzor irányításával kezdődött meg a sertés- pestis elleni oltóanyag termelésével. A felszabadulás utáni években különösen nagy lendületet adott a termelő- és kutatómunkának a párt és a kormány intézkedése, melynek nyomán korszerűen berendezett hatalmas, 3 emeletes laboratóriumot építettek. A modern, munkalehetőségek számban is kifejezhetően növelték oltóanyagtermelésünk színvonalát. Egész sor új szérum és vakcina előállítását kísérletezték ld az intézet kutatói. A jelenleg forgalomba kerülő 12 szérumféleség közül 6, a 27 vakcina és diagnosztikum közül 18-nak az előállítása a felszabadulás utáni időre esik. Az utóbbi években a Phylaxia kutatógárdája az oltóanyagtermelés mellett egyéb hasznos termelvények előállításéra is szolgálatba állította a mikroorganizmusokat. Hogyan készülnek az oltóanyagok? Ha valamely betegség kórókozóját gyengített formában az egészséges állat szervezetébe juttatjuk, a szervezet a betegség ellen védettségre tesz Szert. Ezt a gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyagot nevezzük vakcinának. Az oltóanyagtermelő fő feladata tehát olyan gyengített támadóképességű baktériumok és vírusok előállítása, melyek oltásra ártalmatlanul felhasználhatók és az állatokat megfelelő védettség kitermelésére késztetik. Valamely betegség kórokozójával sorozatosan többször oltott állat vérében az illető betegség elleni ellenanyagok Oly mértékben felszaporodnak, bog’-' azt beteg állatok gyógyításéra fel lehet használni. Az ilyen vért — ha abból a vérsejteket és rostonyát eltávolítjuk — szérumnak nevezzük. Szérumtermelésre leggyakrabban lovakat, sertéseket és szarvasmarhákat használnak feL Az utóbbi évek kutatómunkájának eredményeképpen állítja elő az intézet az Aujesz- ky-féle betegség elleni szérumot. Szérumtermelési módszere magyar szabadalom, tehát hazai kutatók munkájának köszönhetjük, hogy ma már ez ellen a betegség ellen is hatékony fegyverrel rendelkezünk. Az utóbbi években kezdte meg az intézet a kutyák és prémes állatok szopornyicája és Ru- bart-féle betegsége elleni kettős hatású szérum termelését. Hazánkban is a nagymértékben fellendülő baromfitenyész tés szinte elképzelhetetlen lenne, ha az állományokat baromfipestis ellen megfelelően nem tudnánk védelemmel ellátni. Erre a célra a közelmúltban kezdte meg az intézet a csibevakcina, korábban pedig a felnőtt állatok megvédésére alkalmas ún. H-vak- cina nevű oltóanyag előállítását. A mlkrőbiológla az utóbbi évek folyamán kitört eddigi laboratóriumi méreteiből és a gyakorlati élet követelményei által létrehívott fejlődés egy új Iparágat, az ún. fermentációs ipart teremtette meg. R fermentáció tulajdonképpen a baktériumok és gombák tömegtenyésztését, nagyipari elszaporítását jelenti. Ismeretes, hogy az antibiotikumok, mint pl. a penicillin vagy a streptomycin különféle gombák anyagcsere- termékei, amelyeket úgy nyernek, hogy a kérdéses gombatörzset nagy tartályokban, ún. fermentorokban elszaporítják és az anyagcsereterméket a gombatenyészetből kiválasztják. Szerte a világon folyó kutatómunka azonban felfedte azt Is, hogy különféle baktériumok, vagy gombák szaporodásuk közben olyan anyagok termelésére is képesek, melyek az emberi, vagy állati szervezet, esetleg éppen a növényzet fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek (vitaminok, hormonok, antibiotikumok stb.) Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodás Igen sok problémáját vetette fel, melyek közül egyik legjelentősebb az állatok tömegtakarmányozása. Erre a célra az iparilag előállított takarmánykeverékek váltak be legjobban. Az ilyen takarmánykeverékek sokkal gyorsabb növekedésre és súly- gyarapodásra késztetik az állatokat, mert az összes szükséges vitaminokat és ásványi sókat tartalmazzák. Érthető, hogy az utolsó évtizedben a fejlettebb külföldi államokban hatalmas Ipari takarmánygyárak létesültek és ez a fejlődés nálunk Is megindult. Takarmányozás szempontjából egyik jelentős hatóanyag a már széles körben ismert Bis vitamin Énnek hatására a testsúlygyarapodás lényegesen nagyobb, a tojáshozam növekszik és az állati szervezet a növényi fehérjét csaknem úgy képes értékesíteni, mintha az állati fehérje lenne. Ennek előállításához is baktériumok segítségét vették igénybe az intézet szakemberei és ma már a fentebb említett fermentációs eljárás alapján az állattenyésztésünk számára szükséges mennyiséget biztosítani tudják. Sikeres kísérletek alapján a közeljövőben egy gombaféleség tömegtenyésztése révén kellő meny- nyiségű Bjj vitamint fognak termelni. A fermentációs módszer segítségével a növénytermesztés számára is értékes anyagok állíthatók elő. Ilyen anyag a Gibberellin amit a Gibberella-fujikoroi nevű gombaféleségből nyernek úgy, hogy a törzset nagy tömegben elszaporítják és a gomba szaporodása közben képződött anyagot a tenyészetből kiválasztják. A Gibberellinnel jelenleg széleskörű kísérletek folynak. Ezek alapján hazánkban is beigazolódott, hogy ennek a növényi hormonnak hatására a sörgyártásban a maláta csírázóképességét és enzimtermelését lényegesen fokozni lehet. Egyes növények, pL len, kender, bab, borsó, pillangósvirágú takarmánynövények a Gibberelinnel permetezett szóra nőnek. Más növények korábban virágzanak és fejlettebb virágot növesztenek. A Gibberellinnel permtezett szőlőfürt lazább lesz, az egyes szőlőszemek nagyobbak, sőt magnélküli szőlő is előállítható. A kukoricánál hímsterilitást Idéz elő, aminek a hibridkukorica-előállításban lehet komoly jelentősége. Ha már a fermentációs úton előállított és a növénytermesztésben hasznos anyagokról beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a Rhizonftról sem. Ez bizonyos gyökérbaktériumok, Rhizoblumok tömegtenyészete, melyek az által, hogy a levegő nitrogénjét megkötik, tekintélyes termésemelkedést biztosítanak a pillangósvirágúak esetében, amellett pedig a talaj nitrogéntartalmát jelentősen növelik. Több éves hazai kísérletek tanúsága szerint ez a Rhlzonit nevű készítmény a pillangósvirágú növénykultúrákban átlagosan 5 százalékos termésemelkedést eredményez. Az intézet laboratóriumaiban Is szorgos munka folyik. Az elmúlt év folyamán sikerült előállítani a Dj vitaminnál biológiailag sokkal aktívabb D3 vitamint, melynek jelentősége főként a baromfi- és sertéstenyésztésben mutatkozik. A felnövekvőben lévő és egyre belterjesebb baromfi- tenyésztésünk megkövetelte egy olyan takarmánykiegészítő keverék előállítását, mely lehetővé teszi, hogy a termelt húsproduktum előállítására eső takarmányhányadot lényegesen csökkenteni lehessen. Ezt a készítményt a Phylaxla Premix néven hozza forgalomba; Az elmondottak meggyőzően bizonyítják, hogy a mlk- róbiológiai ipar sok tekintetben segíti mezőgazdasági nagy üzemeinket a többtermelésben. dr. Bereznay Tibor dr. Tóth Béla 854 vasutas kap ma kitüntetést a Pécsi Vasúiigazgalóság területén Hosszú József Intéző, a Vasutasok Szakszervezetének murt- katársa kap. „Érdemes vasutas“ címet kapnak: dr. Komáromi Pongrác tanácsos, az igazgatóság Jogügyi osztályának dolgozója, Perlaki Lajos csapatvezető előmunkás, a pécsi pályafenntartási főnökség dolgozója. Sa- bácz József főtiszt, a számviteli főnökség dolgozója, Cselke László motorvezető, a pécsi fű- tőházfőnökség dolgozója és Szili István főintéző, a villányi állomás főnöke. Dr. Komáromi Pongrác „Érdemes vasutas” Az idei vasutasnapon 854-en kapnak kitüntetést a Pécsi Vasútigazgatóság dolgozói közül. Négyen kormánykitüntetésben részesülnek, nyolcán kapnak „Kiváló vasutas“, húszán „Érdemes vasutas” címet Az „Egészségügy kiváló dolgozója” címet két vasutasnak adományozzák, míg nyolcszázSabácz József „Érdemes vasutas-’ „Egészségügy kiváló dolgozója" kitüntetést adományozzák dr. BánlJci József MÁV-ta- nácsos igazgató főorvosnak és Krämer Jánosné egészségügyi elöljárónak» a MÁV rendelőintézet dolgozójának» Horváth János „Kiváló vasutas** húszán „Kiváló ddlgozó” jelvényt és oklevelet kapnak. A kitüntettek között 1 250 000 forint jutalmat osztanak kL Kormánykltüntetésben részesül dr. Szabó Tibor főtanácsos, az igazgatóság vezetőjének helyettese. „Kínáló vasutas” címet Horny óik István intéző, a mecsek- alja—cserkút! állomás főnöke, Horváth János műszak! felügyelő, az igazgatóság vontatási osztályának dolgozója és Hosszú József „kiváló vasutas” <gegof<so§cK8<^:£<35c§af<segcK»cscP*cScK8CS<*<*<!8c*<»csc*’«eí<*<9<^’ HetmjbawU uacát&dáia Negyvenhat éve dolgozik a föld alatt Rittinger Ferenc, a Villányi Állami Borpvncészet népszerű Franci bácsija. Még 1914-ben került a pincészethez. Schaumburg Lipát gróf, a borpince létrehozója és tulajdonosa nagy ambícióval, de an nál kevesebb szakértelemmel pezsgőgyártásra rendezte be o pincét abból a meggondolásból, hogy a híres villányi vörösborból világhírű pezsgőt állít elő. amivel megelőzi a világhódító francia pezsgők minőségét. A siker érdekében szakembereket, francia mestereket szerződtetett akik azon áldozatos ténykedésükön felül, hogy itt haltak meg magyar földön, nem igen öregbítették a villányi pezsgő hírnevét. Annyit elértek, hogy fokra, zamatra megközelítették sőt néha túl is haladták a francia pezsgő minőségét, de a nagy versenyfutásban bizony alulmaradtak a vil í-npiacon. Ugyan Is a villányi vörösbor nemes alapanyaga ideal drágátotmak bizonyult a francia pezsgő alap anyagánál, tehát kudarcba fulladt a vállalkozás. Na, de ami a grófnak nem sikerült, annál hasznosabbnak bizonyult a szolgának. Rittinger Ferenc, az akkor még tizen négy éves kamasz nagyon sokat ellesett a francia mesterek tői és ha nagyobb haszna nem is származott belőle, annyit mindenesetre elért, hogy a későbbi gazdák a Teleddek, a Csákyk, Albrecht főhercegék, Littkéék és az őket követő vállalkozók megtartották és örökbe adták egymásnak a rendkívül ügyedkezű fiatalembert. S ha a sok gazda közül Littké- nek és egyik-másiknak elkerült hírnevet és mellesleg milliókat szereznie a pezsgőn és a villányi borokon, ahhoz elsősorban Rittinger Ferenc segítette őket, nagy szaktudásával, hozzáértésével. Nem az üzlethez, a piachoz értett ő, hanem a borok leikéhez, a fajták, a zamatok varázslatához. Mégsem jutott eszébe egyetlen főnökének sem hogy a lehetséges fiatalembert taníttassa. Hogyne, hiszen akkor valamelyik konkurréns elcsalta volna tőlük nagyobb ranggal, több fizetéssel. Azért arra volt gondjuk, hogy Bécs- ben, Párisubcu fiaikat. rokonaikat néhány hónapra le- küldjétk Villányba, hogy Franci bácsi keze alatt gyálcorlati tapasztalatot szerezzenek. így telteik, múltak évek, évtizedek, és a felszabadulás után, amikor módja lehetett volna a tanulásra, lassacskán megöregedett Franci bácsi. Meg bizony. Ebben az évben elhagyja a hatvan esztendőt, ami sajnos azzal jár, hogy a hébért, a fokmérőt, pincékulcsot átadja a fiatalabbaknak. Nyugdíjra készül, nyugalomba vonul Rittinger Ferenc, és hogy mennyire nem szívesen készülődik azt meglátni, megérezni minden szaván, mozdulatán. Poharat rak elénk és amíg a hébérből belécsorditja a villányi szőlőhegyek vérét, csendesen, alig észrevehető sóhajtással csak annyit mond: — Bizony eljár az idő. Kérdétősködilník, próbálkozunk, hogy szóra, beszédre bírjuk. Talán elmondaná, hogy a negyvenhat év alatt hány szak embert eresztett ki a szárnyai alól, hányán fordultak meg idegen országok, küldöttel a híres pincében, hogy hány arany érmes bor került ki már a keze alól és eféléket. Hiába minden kísérlet, Franm bácsi nincsen beszédes kedvében. Helyette dr» Somlai Jóasef, a gazdaság főkönyvelője válaszolgat a kérdésekre. Ö sem mond sokat, de amit mond, annak súlya van. Elmondja, hogy a villányi boroffc világhírnevéhez feltétlenül hozzájárult Franci bácsi nagy szaktudása, szive, munka szeretete. Megtudjuk azt Is, hogy az 1958. évi nemzetköti borkiállításon 14 arany, 9 ezüst és 3 bronz érmet nyertek a gazdaság borai, és aipikor ezt a nagy eseményt közölték Franci bácsival, még a szeme sem rebbent meg a jóhirtől. Pedig úgy is fogadhatta volna, mintha az 6 mellére tűzték vol na ki az arany és ezüst érmeket. Rittinger Ferenc természetesnek, magától értetődőnek tartotta az eredményt. Azért mielőtt elbúcsúztunk tőle, egyszerre csak megszólalt: — Azért ne gondolják ám, hogy tétlenkedni fogók, ha nyugdíjba mentem. Van egy kis szőlőm, s ha nem tudnák az én boraimmal is nyertem már díjaikat. Majd mi ketten az asszonnyal megmutatjuk, hogy öregségünkre is Hidunk még világhírű borókát termelni. Hát. csak mutassák mrn. Franci bácsi! Mutassál -reg, erőben, egészségben, még sok- sok esztendőn, keresztüli («jh-íntí
