Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-07 / 186. szám

I960. AUGUSZTUS 7. Ll / NAPLÓ 3 II szentdénesi tsz tíz év múlva 390 szarvasmarhájuk, 900 sertésük lesz — Saját gépeikkel dolgoznak majd — Két majort alakítanak ki Az udvaron uborkát, zöldbabot »aknak a teherautó­ra; — Egy hold uborkáink és egy hold zöldbabunk van. Egy hét alatt több, mint tízezer forintot hozott — mondja a szentdénesi tsz könyvelője, Szabó János. Bent az irodában a fogason búza, őszi árpa és zab köte- gek lógnak; — Ezekkel megyünk a kiál­lításra — jegyzi meg az elnök. — Ez a búzaköteg abból a hat­van holdas táblából való, amely tó mázsát, ez az őszi árpa kö- teg meg abból a 30 holdas táblából való, amely 20 mázsát adott holdanként. Ez a zab egy tizenöt holdas táblán termett. Holdanként 15 mázsát ad. De nemcsak ezzel megyünk a ki­állításra; Viszünk lovakat is, amiket be is fogunk majd, meg kukoricát viszünk. Nagyon szépek a kukoricáink; öt faj­tát vetettünk, hogy kipróbál­juk melyik lesz a legjobb itt nálunk Szentdénesen. Eddig úgy mutatkozik, hogy a Mar- tonvásári ötös lesz a legjobb, ötven mázsa csövet igéj, ha nem többet Van olyan szál is, «melyiken négy cső Ss van. Ebből viszünk a kiállításra is. A külső szobában televízió hívja magára a figyelmet: Sokan járnak ide estén- hént — jegyzik meg; Egy aszony jön az irodába. — János bácsi meghoztam a mosógépet* — Jó volt? — Jo. lyezik el majd a 3000 kacsát és az 1500 libát is, de oda kerül­nek majd a juhok is, meg a nyolcvan vagon góré egy ré­szét is itt építik majd fel* — Hát ennyi volna, meg sok apróság hozzá — mondja az elnök. Gépek és egyebek. Mert addigra saját gépekkel szeret­nénk dolgozni. Ennek alapjait már most megkezdjük lerakni. Az idén ha sikerül, veszünk egy Zetor 25-ös traktort, jö­vőre meg egy Mauwurfot aka­runk vásárolni».. Ilyen lesz tíz év múlva a szentdénesi termelőszövetke­zet, amelynek tagsága már ed­dig is sokat ment előre a két­óv alatti Bíztató, szép jövő áll előttük, rajtuk múlik, hogy ebből a jövőből mi valósul megj Szalai János Mosolyog és aztán komolyra fordítja a szót; Arról beszél, hogy milyen is lesz majd az ő termelőszövetkezetük, a köz­ség termelőszövetkezete 10 év múlva. Ezek a tervek nem ál­mok, már papíron is rögzítet­ték őket* >—• Most szanaszét vannak az állataink, de akkor már nem lesznek; Tudja mennyi szarvas marhánk lesz akkor? Három- százkilencven szarvasmarhánk lesz, meg kilencszáz sertésünk. Akkor, ha a háztáji állatokat is hozzászámoljuk 2,5 hold föld re jut majd egy-egy számos­állat; A falu aíső végén lesz a fő­majorjuk — Ott lesz a kétszáz férőhelyes szarvasmarha-istál­ló, három ötven férőhelyes nö- vendékmarha-istáUó, egy 150 férőhelyes borjúnevelő, egy huszonöt férőhelyes ellető, egy negyvenöt vagonos magtár da­rálóval együtt, egy 250 négy­zetméteres raktár; .* — A KOMLÓI városi KISZ hizottság és a Szénbányásza­ti Tröszt vándorzászlót ala­pított. A vándorzászlót min­den év március 21-én annak a KISZ szervezetnek adomá­nyozzák, amelyik az üzemmel kötött szocialista szerződést a legjobban teljesítette; Jó úton haladunk Baranyai képviselők az országgyűlés ülésszakáról Ülést tart a megyei képviselőcsoport Péntken befejződött az országgyűlés kétnapos ülésszaka, amelynek napirendjén a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak beszámolója, valamint az 1959, évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepelt. A Baranya megyei képviselőcsoport tagjai visszatérve Pécsre, a kétnapos országgyű- lésen szerzett tapasztalataikról, a megvalósítandó főbb feladatokról a következőket mon­dották: PATAKI MIHÁLY, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Igazgatója. — Dr. Münnich Ferenc elv­társ, a Minisztertanács elnöke, a népgazdaság helyzetéről szóló parlamenti beszédéből engem különösen az a rész ragadott meg, amelyben hang­súlyozta, hogy a gazdasági ve­zetők önállóan végezzék mun­kájukat és igyekezzenek ma­gasabb szintre felfejlődni. A második lényeges kérdés, ami összefügg az előbbivel az, hogy az 1960. első félévi ter­melési eredményeinket fokoz­zuk. Ebben az évben a terme­lés növekedésében a termelé­kenység aránya már egészen másként alakult, mint 1959- ben. Amíg az elmúlt évben a termelékenység 45 százalékos, a létszámtöbblet pedig 55 szá­zalékos volt, addig 1960. má­sodik felében ez úgy módosult, hogy a termelékenység 52 szá­zalékos, a létszámtöbblet pe­dig 48 százalékos volt. Ez a két szám is híven visz- szatükrözi azt, hogy jó úton haladunk. A jelenlegi terme­lékenységi szintet tartanunk, illetve fokoznunk kell, hogy felzárkózhassunk a többi népi demokráciák eredményei mel­lé. Dr. Münnich Ferenc elvtárs parlamenti beszédében rámu­tatott arra, hogy csak akkor lehet majd olcsóbban vásárol­ni, ha többet és gazdaságosab­ban termelünk és azt, amire szükségünk van a magunk munkájával, erőfeszítéseivel kell megteremtenünk. Az országgyűlés jóváhagyta az 1959. évi állami költségve­tés végrehajtását és amikor párhuzamot vontunk az 1959. és az 1960. első félévi ered­mények között, tisztán láttuk, hogy ez évben mekkora lé­pést tettünk előre. A szám­adatok és az elért eredmények lényegében azt tükrözik, hogy jó úton haladunk és további fejlődésünk is biztosítottnak látszik. Tizenkét százalékkal több árut exportált Baranya, mint tavaly •— Lesz itt egy nagy vízto­rony is, meg iroda, készenléti lakások, kétszáz négyzetméte­re* műtrágya raktár, három­száz négyzetméter gépszín, 240 négyzetméter kocsiszín, egy 28 férőhelyes lóistálló, mert ennyi lovat tartunk csak meg, 2500 köbméteres süó.M A mellékmajorban kilenc­száz sertésférőhelyet, ezer köb­méteres silót, tyúkólakat épí­tünk ezer tyúk részére; Itt he­Exportra dolgozó ipari üze­meink 1960 eflső félévében exportterveiket 99,3 százalékra teljesítették: A tervteljesítés csaknem 100 százaléka annyit jelent, hogy az idén mintegy 12 százalékkal több exporttermé­ket gyártottak ipari üzemeink­ben, mint 1959 első félévében. Az exportra dolgozó vállala­tok közül a Sopiana Gépgyár 100,5 százalékra, a Pécsi Por­celángyár 108,5 százalékra, a Pécsi Kesztyűgyár 110 száza­lékra, a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat 104 százalékra teljesítette globálisan export­tervét Lemaradt a tervek tel­jesítésében a Szigetvári Cipő­gyár, mely csak 94,5 százalék­ban tett eleget exporttermék­gyártási kötelezettségének, a Szigetvári Konzervgyár, mely 65,3 százalékot ért el. A szö­vetkezeti iparon belül a Kesz­tyűs KTSZ 94,5-re, a Pécsi Kossuth Cipész KTSZ 89,3 szá­zalékra teljesítette tervét Egyenetlenség mutatkozik még az egy gyáron belül ex­portra termelt termékek elő­állítása között 4 Porcelángyár például míg a nagyfeszültségű szigetelőkből 125,7 százalékra teljesítette első féléves tervét, a kisfeszültségű szigetelőknél mindössze 96,9 százalékot ért eb Az első félév eredménye nem mondható rossznak, mégis megállapítható, hogy az elkö­vetkezendő időkben nagy gon­dot kell fordítani a bőrcipő exporttermelésére ,a bőrkesz­tyűnél a kívánt párszám eléré­sére, valamint a kisfeszültségű szigetelőknél is a megrendelt mennyiség pontos legyártására, Kigyo! a fény a tsz-ekben A MEGYEVILL augusz­tus 4-én, csütörtökön fejezte be a csikóstöttösi, valamint a mágocsi termelőszövetke­zet istállójának villamosítá­sát. Villamosítottak Gerde, Somogyapáti, Felsőszent- márton, Nagynyárád, Lány­csók, Kisjakabfalva és Lip- tód község termelőszövetke­zeteiben is. Most kezdődött meg az ibafai termelőszö­vetkezetnek a villamosháló­zatba való bekapcsolását. *"* Mennyi ideig használta? EéÜ nyolctól—fél tizen­kettőig, — válaszol az asszony; ^ könyvelő felém fordul: — Egy forintot kérünk órán­ként, Ebből fedezzük a javí­tást ;». Második éves a szentdénesi Sgyetértés Termelőszövetkezet. Es már idáig jutottak. Azt mondják, hogy az idei év is bíztató, több lesz a jövedel­mük, mint amennyi az elmúlt ívben volt, Évről-évre több; _Ha tíz év múlva me glátja a termelőszövetkeze­tünket, akkor nagyot csodál­kozhat majd — mondja az el­lök és mosolyog: A Pécsi Közlekedési Vállalat azonnali belépéssel lelvesz gépkocsivezetőket gépkocsi-szerelőket és segéd- munkásokat. Pécs, Bacsó Béla u. 4. sz. i64 Két - CSŐSZERELŐ he­gesztőt és két GÉP­LAKATOST felvesz a Pécsi Bőrgyár. 334 oooooocoocxx Szárad a búza a mobáesi tárházban Tíz centinél is magasabb víz állna ma a baranyai mezőkön, ha az elmúlt héten lehullott csapadékot nem itták volna be rég a szomjas földek. A várva várt esőzés megmentet­te az aszálykár-fenyegette ku­koricásokat és a cukorrépa úgy megszívta magát minden­felé az éltető nedvességgel, hogy nem ritkák az egy, sőt másfélkilós darabok sem. Ám a csapadékvíz károkat is oko­zott. Ott, ahol nem kombájn vágta a búzát, hanem arató­gép, vagy éppen kézikasza, a keresztek átáztak s némely helyen még a kévék is kicsí­ráztak. Mi történik ezekkel a gabo­nákkal? Tíz emeletje harminc mé­terre magasodik; úgy áll a Terményforgalmi Vállalat mo­hácsi tárháza, mintha szét­nézne a síkságon — boldogul­nak-e a gazdák? A tárház ha­talmas szárítógépe már egy hét óta szakadatlanul dolgo­zik. Idefuvarozzák terményei­ket a majsi Táncsics, a vé- méndi Üj Tavasz szövetkezeti gazdái, a keresztesi gazdaság és mindazok, akik póruljártak az idővel. A hatodik emelet g^^igból áaottao»^ beszívott nedvességtől természetellene­sen feldagadva, olykor-olykor dohos szagot is árasztva öm­lik a búza és nyolcvan fokos forró levegoyel fogadják a szá­rító cellák, két emeleten át. A harmadik emeleten már hi­deg levegő örvénylik keresz­tül a gabonán és mire ráke­rül a búza az automátarnérle- gekre, rá sem ismerhet az em­ber. Az imént még szinte fa­csarhattuk volna belőle a vi­zet, most már száraz és malmi őrlésre jól felhasználható. Gserna Béla elvtárs — a Terményforgalmi Vállalat he­lyettes kirendeltségvezetője szerint — az 1955-ös esős-zi­vataros nyárban 60 000 mázsa gabonát mentettek meg köz- fogyasztásunk részére ezek a száritógépek. A telep három gőzkazánja természetesen nem versenyezhet a napfény szárító hatásával és sok búzát úgyis megmenthetnek a szövetkeze­tek, hogy a kereszteket szét­rakva a tarlón szárítják meg a kévéket. Az elcsépelt szemet, ha nedvesebb a kelleténél, ponyván is levegőztethetik, vagy többszöri átlapátolással csökkenthetik víztartalmát a kívánt mértékre. Ha azonban néndnak st kellően a tarlóra rakott kévék, ha az át- lapátolások ellenére is beiül ledéssel fenyeget az elcsépelt termény, akkor nincs más ki­út, mint a mesterséges szárí­tás. — Higgye el, még így is job­ban járnak a termelőszövet­kezetek, mert a 25 százalék nedvességtartalmú gabona szá­rításáért mázsánként csak 11 forintot kérünk. Ha otthon raktár, vagy megfelelő szérű hiányában nem képesek meg­szántam, könnyen előfordul­hat, hogy a befülledt ter­mény, a búza, vagy a takar­mánygabona teljesen tönkre­megy és legfeljebb halabrak­ként értékesíthetik, mázsán­ként 60—80 forintért. Kétszáz­tíz forintos búzáért még fele árat sem kapni, roppant vesz­teség lehet. Ha már kénytele­nek áldozni, akkor jobb, ha a szárításért fizetnek 10—15 fo­rintot, semmint rajtavesztenek tízszer annyit. GREGOR SÁNDOR, a baranyai képviselőcsoport titkára. — A sajtóból és a rádióból már ismeretes a legutóbbi országgyűlés anyaga. Ezért én elsősorban a Baranya megyei képviselőcsoportnak az ország­gyűlés utáni feladatairól kívá­nok szólni. A Baranya megyei ország- gyűlési képviselőcsoport au­gusztus 12-én, pénteken dél­előtt 10 órakor csogortgy ülést tart majd. Ennek egyik napi­rendi pontja Pécs város közle­kedési helyzetének megtárgya­lása lesz a városi tanács vb építési és közlekedési osztályá­nak jelentése alapján. A má­sodik napirendi pont: az or­szággyűlés lezajlása után a Baranya megyei képviselői csoport miként kívánja fel­használni az országgyűlésen szerzett tapasztalatokat és az elkövetkező hónapokban mi­lyen egyéni tevékenységet akarnak kifejteni az ország- gyűlésen elhangzottak gyakor­lati megvalósítása érdekében mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság területén. Mint a baranyai képviselői csoport titkára, összes képvi­selőtársaim nevében kijelent­hetem: arra törekszünk vala- menyien, hogy az 1959. évi ál­lami költségvetés során felme­rült hiányosságok az idén ne jelentkezzenek. Szeptember 1-re elkészül a fűtőház fordítókorongja Zetor kanyarodik a tárház elé és a pótkocsiról már vál- lazzák is a búzászsákokat az emberek. A véméndi Üj Ta­vasz gabonája futott be: úgy­látszik, ők is kiszámolták, hogy jobb« ha saáríttatnak! A Pécsi Fűtőház mozdony- ja/vitó csarnoka előtt, mint a hangyák, nyüzsögnek az em­berek. Az egyik' helyen ásó­val, lapáttal teremtenek új bejáratot az ajtó felé, másutt óriási méretű mozdony fordító- berendezést igazítanak arrébb. A mozdony fordító-korong be­tonozása már készen van, az alapsíneket is lefektették. A Pécsi Fűtőház fordító­korongját, mely hat méterrel nagyobb, mint szétbontott elődje, a MÁV Északi Jármű­javító Vállalat dolgozói hiszi tik. A munkát június 25-én kezdték el s mint ahogyan Halász Mihály, a 11 fős szere­lőbrigád vezetője mondja, ha­táridő előtt, szeptember else­jére készen átadják. “ Ez lesz a mi vasutasnapi ajándékunk — mondja Halász elvtárs, — hogy segítsük « pécsi vasutastáraaink munká­ját. A MÁV Északi Járműjavító Vállalat dolgozóinak kezde­ményezése, vállalása valóban nagy jelentőségű segítség, me+ kiért dicséret illeti őket,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom