Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-02 / 181. szám

1960. AUGUSZTUS 2. NAPLÓ 3 A Kossuth-bánya KISZ-szervezete A TERMELÉSBEN A szenes körlet KISZ- szervezetének tagjai vállal­ták, hogy ebben az évben tízezer tonnával teljesítik túl tervüket. Az első félév érté­kelése alapján ezt a vállalást máris teljesítették. Az a há­rom ifjúsági brigád, mely ezt a vállalást tette az első fél­évben, tizenhétezer tonnával teljesítette túl a tervét, A TÁRSADALMI MUNKÁ­BAN. A Kossuth-bánya KISZ- szervezeteinek tagjai közül a szenes főkörlet KlSZ-szerve- zete vállalta, hogy ebben az évben 2800 munkaórát tel­jesítenek társadalmi munká­ban. Vállalták azt is, hogy ebből a társadalmi munkaórá ból anyagmentésre fordítanak legtöbbet és 300 ezer forint értékű anyagot hoznak a fel­színre. Eddig már ezeröt órát dolgoztak társadalmi mun­kában és csak március 6-án egy nap alatt 21 kiszes fiatal 108 TH-gyűrűt, 38 hildncset, 30 csavart és ugyanannyi anyát, egy csille-alvázat, három csúzda-teknőt és egy wilk- motort szolgáltattak be a raktárba. Ezen a napon több mint 38 ezer forint értéket mentettek meg; A SZÓRAKOZÁSBAN ES A KULTÚRÁBAN. Nem régiben töltöttek a KlSZ-szervezet tagjai öt na­pot a Balatonon. A szállítási főkörlet KISZ-szervezete há­romnapos szegedi kirándu­lást szervezett a kiszesek ré­szére. A háromnapos túráért mindössze száz forintot kel­lett a KISZ-tagoknak fizetni, a többit a KISZ-szervezet téríti; Újjászületik a villányi szőlőhegy Is Mint minden esztendőben — az idén is jól szerepeltek az országos borversenyen a villányi borok. Ebből az alka- lamból látogattunk el a Vil­lányi Állami Gazdaságba, hogy a szőlőtelepítési terveik iránt érdeklődjünk; — Úgy hallottuk, hogy na­gyobb arányú szőlőfejlesztési tervet kíván megvalósítani a gazdaság; Mi ebből az igaz­ság? — ezt a kérdést tettük fel dr. Somlai Józsefnek, a gazdaság főkönyvelőjének; — Arra törekszünk, hogy a jó hírű, történelmi borvidé­künket jelentősen továbbfej­lesszük. A jelenlegi szőlőterü­letünk 300 katasztrális hold, öt esztendő alatt ezt a terüle­tet mintegy hétszáz holdra szeretnénk fejleszteni. A négyszáz hold új telepítés­ből háromszáz borszőlő, száz pedig csemegeszőlő lesz. A háromszáz holdnyi borszőlő­ből 50 hold fehér, a többi pe­dig vörösbor-szőlő lesz. Cse­megeszőlőből az Afusz Alit, az Erzsébet királynét, borsző­lők közül pedig a hárslevelű, az olaszrizling, oportó, kadar­ka és a kékfrankos fajtákat kívánjuk meghonosítani; A Villányi Állami Gazda­ság négymillió forintot kapott most beruházásra. 1961-re ké szül el az új erjesztőház, amely majd 4000 hl vörösbor erjesztésére lesz alkalmas. Hogy a megnövekedett szőlő- területhez a tárolóhelyisége­ket is biztosíthassák — a pin­cetérségeket jelentősen növel­ni kell; Négy pinceszakaszt összekötnek, így mintegy 800 méternyi szakasszal növekszik a pincetérségük; Az áttöré­seket már megkezdték, s ha elkészülnek vele, 12—13 000 hl bor tárolására lesz alkal­mas a pincéjük. A hordóállo­mányukat kell még növelni, mert a jelenlegi 4000 hektoli­ternyi fahordó és 1400 hl-nyi üveghordó nem sokáig elégíti ki az igényeket. Az ország egyik legjelentő­sebb szaporítóanyag-telephe­lye Villány. Évente mintegy másfél—hétmillió vesszőt oltanak le. Nemrég még Villányban volt Európa legnagyobb anyatele­pe. (Jelenleg Balatonbogláron van.) Villány volt a bölcsője az ország többi anyatelepei­nek, innen fejlődött ki a ba- latonboglári, a balatonaligai, a siklósi, a tarcali és tolcsai anyatelep. 1948 óta rendszeresen fo­lyik a villányi borvidék sző­lőinek a felújítása. Az elmúlt években valamennyi szőlőte­rületüket felújították, a meg­lévők mind friss telepítésüek, új termők, fiatalok és életerő­sek, felújítást nem kívánnak mostanában. Igen magas a villányi borok alkoholtartalma, a gazdaság pinceátlaga jelenleg 13,6, ter­mészetesen vannak 15 fok fe­letti boraik is. A jövő héten kezdi meg a gazdaság a borszállításokat. Kétezer hektolitert adnak át a MONIMPEX-nek, 700 hl-t a hazai kereskedelemnek, 200 —200 hl-t a harkányi Bányász vendéglőnek és a siklósi ide­genforgalmi vendéglátónak. Négy—ötszáz hl marad a gaz­daságban; A Villányi Állami Gazda­ság négy év óta állandóan nyereséges. 1958-ban 18 mun­kanapot, 1959-ben pedig egy teljes hónapot fizettek ki a munkásoknak nyereségrésze­sedésként. De nemcsak, hogy nyereséges a gazdaság, 1958 óta nyereséget is terveznek. A fix tervük az 1960-as esz­tendőre 1 446 000 forint, 1961- re kétmillió, 1962-re pedig két és félmillió forint nyereség. A csemegeszőlőből 50 mázsás, a borszőlőkből pedig 25 má­zsás átlagtermésre számíta­nak. A gazdaság az öntözéses szőlőművelést is meg akarja honosítani; A szakemberek úgy vélekednek, hogy a cse­megeszőlők még az 50 mázsát is magasan felülmúlják, s a szaporító iskola is jövedelme­zőbb lesz, mert az öntözéssel sokkal magasabb lesz az olt­ványok eredési százaléka. Jelenleg 4 Holder-féle gépe van a gazdaságnak, ami a ta­lajművelést és a permetezést jelentősen megkönnyíti. A meg növekedett szőlőterülethez tér mészetesen nagyobb arányú gépesítésre is szükség lesz. Az idén már másfél vagon rézmészport és kénport szór­tak ki a szőlőterületükre, amely kedvezően éreztette is a hatását; Annak ellenére, hogy az idei év szőlőtermés szempontjából eléggé kedve­zőtlen — a villányi gazdaság teljesíteni tudja a tervét; Igen jelentős a gazdaság gyümölcstelepítési terve is. Pillanatnyilag 100 hold kajszi barackjuk van Réc-pusztán, a jövő esztendőben telepíte­nek száz hold őszibarackot, 60 hold körtét és 100 hold szilva- fátj Hamar Imre Az agitációs munka mindennapi feladatai Az írásban terjesztett né­zetek, eszmék, gondolatok gyorsan terjednek. Olvasó és gondolkodó emberek miután elolvasták azokat, rendsze­rint tovább adják, hozzáte­szik saját gondolataikat, ki­egészítik önálló véleményük­kel. Ily módon átalakulnak szóbeli közléssé, — agitálnak, hatnak, formálják az embe­rek tudatát, gondolatvilágát, életszemléletét. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk tehát az írásos agitá- ciónak. Napjainkban azonban a tö­megpropaganda módszerei és formái mellett nagyobb je­lentőséget tulajdonítunk a szóbeli agitációnak. Van most miről beszélnünk a pártban is, a párton kívül is. Nagy figyelemmel hall­gatták az emberek a rádió­ban — és olvasták az újsá­gokban is — a párt Központi Bizottságának határozatait az építőipar feladatairól a második ötéves tervben, kü­lönös tekintettel a lakásépít­kezésekre. A SZOT elnök­ségének irányelvei is mosta­nában jelentek meg a szo­cialista brigádok működésé­ről. A Beremendi Cementgyár munkásai nagy figyelemmel tanulmányozták az építő- és építőanyagipari dolgozókra vonatkozó részt az építőipa­ri párthatározatból. A párt­vezetőség is megtárgyalta, hogyan lehetne segíteni en­nek a határozatnak a végre­hajtását. A szénbányászatunkban, — amikor a SZOT irányelvei megjelentek — a szocialista munkabrigádok feladatairól, kötelességeiről és munka- módszereiről kezdődött ér­tékes, alkotó beszélgetés á bányászok között. Sikerült tisztázniok, hogy a szocialis­ta brigádmozgalom elsősor­ban munkásmozgalom. Ennek megfeleően természetesen az ebben a mozgalomban részt­vevő bányászoknak erköl­csös, józan életet kell élniök, gondoskodniok kell szakmai és politikai továbbképzésük­ről, kulturált szórakozásra kell nevelniük társaikat és önmagukat is. Mindezt ép­pen annak érdekében, hogy a termelő munkában na­gyobb eredményeket érjenek el. A párt hetedik kongresszu­sának határozatai is sok té­mát adnak a beszélgetések­hez. Hogy a társadalom szo­cialista átalakulásához a munka termelékenységének állandó emelése a legfőbb, ezt már értik a dolgozók. Mégis sokat beszélnek erről, fontolgatják, kutatják ennek új lehetőségeit, módszereit, formáit. A termelés anyagi ösztönzésének kérdéseiről is sokat beszélnek. Ide tarto­zik a bérezés formáinak kér­désén kívül a prémium, a ju­talmazások, a külön juttatá­sok kérdése is. Az ipari mun­kások felelőssége a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésében ma már világos. Nemcsak a parasztság érde­ke, hogy a mezőgazdaság: termelés teljesen szocialista vágányokra álljon át, hanem az ipari munkásságé is. Ennek megfelelően folynak az ipari munkások és a parasztok közötti beszélgetések. Az agitációnak, a politikai felvilágosító munkának te­hát az most a feladata, hogy — elsősorban szóbeli formá­jában egészen közel jusson a dolgozó emberekhez és a soron lévő legfontosabb ten­nivalókat magyarázza. Gyevi Károly. Az idegenforgalmi hivatal a játékok főhadiszállása. Ide ér­kezik minden, innen indul minden. Más időszakban is je­lentős Szeged idegenforgalma — a külföldi is, mert a rösz- kei határon a külföldi transit- utasoknak az útlevélbe teszik a szegedi idegenforgalmi pros­pektusokat —, de a szabadtéri játékok idején ugrásszerűen megemelkedik a forgalom. S dicséretére Szeged város tanácsának, idegenforgalmi hivatalának, hogy viszonylag kevés zökkenővel bírják is ezt a forgalmat. Gács György, a hivatal ve­zetője, a pécsinél szerényebb kivitelezésű, de ennél sokkal aktívabb főhadiszállásáról irá­nyítja a hivatalt; — Az idegenforgalom nem korlátozódik a játékok idejére nálunk — mondja két megbe­szélés között — nagyon sok ná­lunk a nagyüzemi csoportos látogató, többek között Pécs­ről is. De csepeliek, diósgyő­riek, győriek;:: nagyon tok munkás jár ide és mi állandóan tartjuk velük a kapcsolatot, Sokszor levélben is. A hivatal példája lehet <“-> gondolom — bármelyiknek az országban. Nyolcvankét tagú idegenvezető gárdájuk van, ti­zenkét nyelven tudnak kala­uzolni és ami a legfőbb: az idegenvezetők állandó képze­tét figyelemben tartják: A hi­vatal 'látja el a városban *—1 az üzemek részére is — a tol- mácasszolgálatot ég nem sajnál­ják a fáradtságot, hogy a kül­földi vendégeknek újévre üd­vözlőlapot küldjenek. Apróság, de a nyári külföldi forgalom mutatja jelentőségét. A vendéglátóiparról esve szó, a pécsi ember szíve elszo­rul.: — A szegedi vendéglátóipar — folytatja a meghökkentő tájékoztatást Gács György — egyszerre 12 ezer ülővendéget tud elhelyezni a város szóra­kozóhelyein. Napi háromezer személynek tudunk férőhelyet, szállást biztosítani, n * No és a vendégkönyv; Való­ságos archívum. Mesélik a szegediek, hogy nemrégiben a Birmingham-i főpolgármester angol urak tár­saságában a városiban járt. A népszerű Dankó Pista zene­kar húzta az ízes magyar nó­tát a fülébe, s néhány magyar- nóta múltán őlordsága jóked­vében a mikrofonba énekelt a Tisza étteremben. Mindezt csak azért említem, mert a szegediek nagyszerűen értenek ahhoz, hogy hangula­tot teremtsenek. Az a nyugal­mas derű, amely az embert emberrel, várossal való találko zásában fogadja, ez természe­tesen és egysaerően átosap va­lami szelidebb formájú „pap­rikás” hangulatba. S a szegediek még valami­hez nagyon jól értenek. Ahhoz, hogy városukból kedves, meg­hitt, szép várost csináljanak. Mondják a város vezetői, hogy a lakosság minden társadalmi megmozdulást magánügynek tekint. A Tiszta Szegedért, a Virágos Szegedért mozgalmak, amelyeket a népfront patro­nál — a szó szoros értelmében átalakítják a város képét. S ez nemcsak az aktívák ügye, de mindenkié, a tisztviselőtől a házfelügyelőig. Például a tisztaság is. Nem­csak a város belterülete, de akár a Móraváros, a Felső­város vagy a Ságvári-telep — komolyan veszi az ilyen tiszta­sági mozgalmakat. Ott is, ahol talán a belföldi vagy külföldi vendég meg se fordul. Vagy a fizetővendég-szolgá­lat. Sokan mondják, hogy az al­földi népben van valami ke­ménység, zárkózottság. Lehet, de a városért sokmindent megtesznek. Most is, a szabad­téri játékok idejére közel két­száz család ajánlotta fel egy­másfél hónapra szabad, bebú- torozott szobáját az idegenfor­galmi hivatalnak. * Az ünnepi játékok hangula­tában él a város. Felíokozot- tabb vérkeringéseel, még ssi­vélyesebb légkörben. Minden és mindenütt a játékokért tör­ténik. S újfajta tartalma van ennek az ünnepi sorozatnak, amelyet a felszabadulás óta másodízben elevenítenék fel. 1927-ben Hont Ferenc emelt szót a szegedi szabadtéri játé­kok létrehozásáért. Az úri Ma­gyarország négy évvel később engedélyezte, az akkori kul­tuszminiszter meghatározta, hogy művészi passiójátókokat rendezzenek Szegeden. 1931- ben be is mutatták Voinovích Géza dicstelen eszme;ségű, irredenta Magyar Passió című művét. Művészet és irodalom helyett hamisan zengő pateti- kus szólamok, áltragédia, ke­resztény nacionalista ideológia szólt az akkori Dóm tér szín­padáról. 1933 hozta meg az el>ső mű­vészi eredményt. (1932-ben nem rendeztek szabadtéri játékokat Szegeden, mivel Gömbös Gyu­la, akkori hadügyminiszter megtagadta a tribün építésé­hez a katonaság részvételének engedélyezését, valójában pe­dig az Ember tragédiája be­mutatójától félt a hivatalos Magyarország.) 1934-ben már a tragédiát is bemutathatták, és méghozzá politikai tüntetéssel. Több mint ezer szegedi munkás se­gített az akkori rendezőnek, spontán, „társadalmi munká­ban”, de a katonai parancs­nokság ismét okvetetlenkedett. Megtiltották, hogy a katonaság mint statisztéria részt vegyen a francia forradalmi jelenet­ben. Az előadást botrány követte. Az előadásra egyenként há­romszáz-háromszáz kék, fehér és vörös * zászlót csináltattak. A zászlókat három tömeg há­rom felől hózta volna be a színpadra, de a kék és fehér csoport „lekésett” a végszóról. Percekig csak a háromszáz vö­rös zászló lengett a színpadon, és a nézőtéi’en ülő munkás- közönség dübörgő tapsvihar­ban tört ki. A régi szabadtéri játékok a régi rendszer hamis kultúr- fölényére épültek, Szegedet Európa kulturális végváréinak mondták. Ma valami nemes, interna­cionalista légköre van a sze­gedi ünnepségeknek, és művé­szet ez a javából, ami itt tör­ténik. Olyan művészet, ame­lyet az emberek egymás iránti hite és bizalma teremt meg. Tegnap Ctortos, Tőkés Anna, Törzs Jenő, ma Major Tamás, a moszkvai balettegyüttes, Lukács Margit, Básti Lajos, Házy Erzsébet alakításának tapsol a hatalmas nézőtér kö­zönsége. S ha megszólal a bájos ze­nélőóra a téren, a Kémiai In­tézet falán, ha kialusznak a színpad nézőtérre világító ref­lektorai és a játékok hangu­latát idézve megszólal egy-egy műben a Fogadalmi templom hatalmas orgonája — amely­nek ötmanuálos játékasztalán 166 féle játék adható elő, kö­zel tizenegyezer orgona sípon, s melyek közül ötméteres a legnagyobb és rtiásfél centig a legkisebb, ha felcsendül a szín­padon az Erkel-opera első fel­vonásbeli zárókórusa — azért az embert — lettlégyen fővá­rosi, nyírségi vagy pécsi — elfogja a hazafiúi büszkeség. Uj tartalma van a szegedi szabadtéri játékoknak, miként új itt nálunk mindenféle tar­talom.­Thiery Árpád eghatt « c&dszövö; ii Zárójelenet a Hunyadi László h felvonásából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom