Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-05 / 184. szám
jnLÄG Proletárjai, egyesüljetek! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA KVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA: 50 FILLER 1960. AUGUSZTUS 5. PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A Tájékoztatási Hivatal közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján rendeletben szabályozta a vagyonkezeléssel megbízott termelőszövetkezeti tagok anyaga felelősségét, majd kiegészítette a növényi kártevők elleni védekezésről szóló rendeletet. A belkereskedelmi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács az augusztus 20-i és 21—1 munkaszüneti napokkal kapcsolatban szabályozta az üzeletek nyitvataxtását. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanácskozása. Az ülésszakon részt vett dr. Mün- nich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a kormány több tagja. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak napirendje * Rónai Sándor bejelentette, hogy a Herceg Ferenc elhalálozásával a Borsod-Abauj- Zemplén megyei éts a miskolci megyei jogú városi választó- kerületben megüresedett képviselői helyre Koval Pál soron következő pótképviselőt hívta be. Elmondotta, hogy a pénzügyminiszter benyújtotta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak adta ki és az országgyűlés tagjai között szétosztatta az országgyűlés elnöke; Bejelentette, hogy az orezág- gyűlés elnökéhez három képviselő nyújtott be interpellációt. Bartlia János az öntözési szakemberek képzése és a haj- duszoboszlói egyetemi tangazdaságnak a Debreceni Mező- gazdasági Akadémiához való átcsatolása tárgyában a földművelésügyi miniszterhez; Kiss János, az ország homoki területeinek erő- és munkagépellátottsága megjavítása ügyében a földművelésügyi miniszterhez; Péti János, a mező- gazdasági vadkárok elleni védekezésről szintén a földművelésügyi miniszterhez. Az országgyűlés elnökének javaslatára úgy határoztak, hogy az interpellációk elmondására és a válaszra, negyedik napirendi pontként a pénteki ülésen kerül sor; Ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak napirendjét, amely a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója. 3. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. 4. Interpellációk. Az Elnöki Tanács beszámolója A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára terjesztette az ország- gyűlés elé. Elmondotta, hogy a legutóbbi beszámoló óta az Elnöki Tanács számos törvény erejű rendeletet alkotott, köztük a bíróságok népi ülnökeinek választásáról, a közkegyelem gyakorlásáról, és a köz- biztonsági őrizet megszüntetéséről, a polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról, valamint s polgári perrendtartáli módosításáról. A megyei, a járási és a városi tanácsok az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján mindenütt megválasztották a népi ülnököket. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácstagok és a tanácsi apparátusban tíz éve dolgozok munkájának el isme- tétén oklevelet alapit, t «at az oklevelet az alkotmány ünnepén adományozza majd. Ez alkalommal az Elnöki Tanács kormánykitüntetésben részesíti a hosszabb idő óta odaadó és eredményes munkát végző tanácstagokat, valamint a végrehajtó bizottságok legjobb vezetőit. A kitüntetések adományozásának előkészítésekor örömmel állapítottuk Dr. Münnich elvtárs beszéde meg, hogy az országban több mint 20 000 olyan tanácstag van, aki tíz éve jól dolgozik az államhatalom helyi szerveiben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elmúlt időszakban számos államközi egyezményt kötött, illetőleg erősített meg, határozatokat hozott új független államok elismeréséről, diplomáciai kapcsolatok létesítéséről és egyes követségek nagykövetségi rangra emeléséről. Azok az egyezmények, amelyeket az utóbbi időben a testvéri szocialista országokkal kötöttünk, újabb elszakíttha- tatlan szálakkal erősítették hazánk kapcsolatait a világ szocialista országaihoz. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa azon határozataival, amelyekkel új független államokat ifemert el, a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljainak megfelelően járt el. Nagy örömmel fogadtuk az afrikai népek függetlenségi harcának újabb és újabb sikereiről szóló hírei. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elsők között ismerte el az új független afrikai államokat, hogy ezzel is kifejezésre juttassa a magyar nép szimpátiáját, amelyet ezen országok sokat szenvedett népei iránt érez; A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette, majd napirend szerint következett a Minisztertanács beszámolója; A beszámolót dr; Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mondta el; Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikereket ér el a gazdasági építőmunkában és a békéért vívott harcban egyaránt a szocialista világrend- szer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb csapások érik az imperializmus világrendszerét. Megmozdult és kicsúszik a föld az imperialisták lába alól, széthullik az imperializmus gyarmati rendszere. Nemzetközi méretekben folyik az osztályharc. A szocialista világrendszer azért küzd, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján békés gazdasági versenyben vívja ki a szocialista-kommunista gazdaság i-társad almi rendszer győzelmét. Hazánk a szocialista világrendszer része, éppen ezért kormányzatunknak és egész népünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, bogy a lehetőségeinkhez mérten még jobban hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — erről kívánok a kormány nevében beszámolni a tisztelt országgyűlésnek. A jelentés elsősorban a népgazdaságunk fejlesztésében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralévő idejében még megoldást sürgető feladatokkal foglalkozik. Ezenkívül tartalmazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. Nőtt iparunk termelési kapacitása Július közepén az újságok l részletesen ismertették a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely számadatokkal mutatta be, hogyan fejlődött népgazdaságunk, hogyan javult az ország lakosságának anyagi és kulturális ellátottsága 1960 első félévében. Természetesen nem kívánom az ott ismertetett számadatokat újból felsorolni, szükséges azonban, hogy a jelentés egyik-másik részletére kitérjek. Az állami ipar 1960 első télévében körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év azonos időszakában, ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az elmúlt félév során üzembehelyezett beruházások tovább növelték iparunk termelési kapacitását. Többek között üzembehelyez tűk a pécsi hőerőmű első 32 megawattos gépegységét, meg kezdte működését a rudabá- nyai vasércdúsító pörkölő üzeme. Folyik a munka a fűzfői papírgyár forgácslemez-üzemé- ben. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik Martin-kemencéjében, termel már a vasmű kokszolóművének kátrányüzeme és felavattuk a Dunai Vasmű meleghengerművét. Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egy- > beesett a Dunai Vasmű és első szocialista városunk, Sztá- linváros tízéves jubileumi ünnepségeivel. Méltán emlékeztek meg erről a magyar dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztálinváros szocializmust építő népünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kormányunk következetes politikájának hirdetője, egyben méltó kifejezője és megtestesülése a magyar—szovjet barátságnak. A Dunai Vasmű — teljes befejezése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott; a meleghengermű üzembehelyezésével a vasműben megkezdődött a késztermék gyártása, ezáltal lemezimportot tudunk csökkenteni Elmondhatjuk, hogy a Dunai Vasmű már most iparunk erős bázisa lett. A hideghengermű elkészülte után pedig az üzem hengerelt árutermelése több mint húszszorosára emelkedik, s a keresett finomlemezből exportál ni is tudunk. A Dunai Vasmű ma már törleszt á népgazdaságnak, s termékeivel hozzá járul népünk jólétének meg teremtéséhez. Iparunk csaknem minden fontos cikkből többet termelt, mint a tavalyi első félévben. 1960 első félévében a lakos ■ág pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint •R évvel előbb, azért is, mert egy év alatt több mint hetvenezerrel nőtt az állami iparban és 13 000-rel az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyereségrészesedés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Majdnem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Számunkra, a kormány számára — és természetesen önök is valameny- nyien ugyanígy éreznek — nincs örvendetesebb, mint amikor látjuk, hogy az emberek mennyivel több bútort, mosógépet, televíziót, cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Bizonyos értelemben még annak is örülünk, ha olyan panaszokat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta iparcikk, építőanyag, vagy azt kérdezik a boltokban vásárlók: jobb, drágább nincs? Annak világos bizonysága ez, hogy megnőttek az igények és a dolgozóknak van pénzük is ahhoz, hogy vásároljanak. Ma már sok család ban az a gond, hogy jó lenne minél előbb sokszobás, nagyablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. E probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést, iparban és mező- gazdaságban egyaránt, hogy több fogyasztási cikkel jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Teljesen világosan látnia kell mindenkinek, csak akkor lehet többet, jobbat és olcsóbban vásárolni, ha többet és gazdaságosabban termelünk. S ezt még ki kell egészíteni ugyanilyen egyértelmű és világos igazsággal, a magunk munkájával, erőfeszítéseivel kell megteremtenünk, amire szűk ségünk van; s nem csupán any- nyival kell többet termelnünk, amennyivel többet akarunk fogyasztani ma, hanem gondolnunk kell a következő évekre ia Biztosítanunk kell egész népgazdaságunk további lendületes fejlődését, korszerűsítenünk kell iparunkat, mezőgazdaságunkat, új modem iparágakat kell teremtenünk, millió lakást keU építenünk, tovább keli emelnünk közlekedésünk, művelődésügyünk, egészségügyünk színvonalát. S mindéhez meg is van a lehetőségünk, csak jobban és fegyelmezettebben kell dolgozni. Feltétlenül kívánatos a termelékenység nagyobb arányú emelkedése Iparunk irányítói, a gazdasági vezetők, és rajtuk kívül igen sok más dolgozó is szinte szószerint idézni tudja, mit tanított Lenin a munkatermelékenységéről. Útmutatást adott nekünk a proletariátus harcának halhatatlan vezetője, hogy végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempont jából a munka termelékenysége a legfontosabb, legfőbb do log. Érvényesül-e ez a lenini tanítás már teljes mértékben a mi munkánkban? Ez év első felében a minisztériumokhoz tartozó iparvállala toknál a foglalkoztatottak szá- hét százalékkal volt mama gasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés a tavalyi első félévhez képest nyolc százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illetve a terv túlteljesítésnek for? rása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban viszont a munkások számának növekedése volt Kétségtelen, hogy a termelékenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény-javulást jelent a múlt évihez viszonyítva. Amikor azonban azt mondjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése sem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell fel használnunk, hogy a dolgozók miinél olcsóbb, több, szebb és jobb termékhez juthassanak, gazdagabban és kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehaladás szilárd előfeltételeit és alapjait. A másik ok amiért ezt kérdést ennyire előtérbe állítjuk az, hogy tapasztalataink saermt üzemeinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség, tartalék van, amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos nagyobb arányú emelkedését. Vannak nem kis számban üzemele — nemrégiben a sajtó igen helyesen meg is dicsérte ezeket, —• amelyek jelentősen túlteljesítették termelékenységi tervüket olymódon, hogy fizikai és műszaki dolgozok ösz- Bzefogtak: emelték üzemükben a termelés műszaki színvonalát, korszerűsítették a gyártás- technológiát, javítottak a gyárt mányok összetételén, jobban megszervezték az anyag-, illetve alkatrészellátást stb; Ezekpek az* üzemeknek jó példája mutatja, hogy megvannak ezek a lehetőségek és tartalékok csak hasznosítani kell ezeket. Felhívjuk a gazdasági vezetők és az ipar összes dolgozója figyelmét arra, hogy most, a második félévben tegyenek meg mindent az említett tartalékok hasznosítására. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmények folytán — előálló anyagellátási hiányosság. Egyes helyeken a munkafegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el, kevesebbet termelnek, mint lehetne. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós tervszerű munka a veszteség idők, főként azok okainak feltárására és megszüntetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak ennek megváltoztatásáról. Ha a tartalékok hasznosítását továbbra is elhanyagolják, ez károkat okoz a népgazdaság nak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektíváknak, hiszen érthetően kihat a nyereségre(Folytatás a 2. oidoéouj
