Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-26 / 201. szám
I960. AUGUSZTUS 26. NAPLÓ 3 .____________________________________________________________________________________________________________te _______________________________________________________________________ A törvények betartásáról, a társadalmi tulajdon védelméről tárgyalt a megyei tanács vb-a ug^jsztus25- ülSf TSHott Aug^sztus25-én, csütörtökön ülesTTSTTölt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló után a törvényesség helyzetéről, a társadalmi tulajdon védelméről indított vitát a vb-ülés. Megállapították, hogy a törvények betartásában további javulás jellemzi megyénket. Az állam és a társadalmi szervek, valamint az állampolgárok részéről a szocialista törvényesség betartása (betartatása) sokat fejlődött. Lényeges javulás tapasztalható az ügyintézési határidők betartásánál, a lakásügyi eljárásoknál, de a kereskedelmi szerveknél, az ipari vállalatoknál is kedvező javulás van. A leltározások törvényessége, illetve az anyag- kezelés, a raktározási valamint a bizonylati fegyelem követelményei határozott javulást mutatnak.Javítani valók mutatkoznak még a tsz-ek alapszabály- szerű működése terén, ahol még napjainkban is számottevő a törvénysértés. (Hiányo san kitöltött belépési nyilatkozatok, a háztáji területek pontatlan ellenőrzése, a haszonbérfizetési kötelezettségek elmulasztása, a vezetőség hatáskörének túllépése stb.) Az állami gazdaságoknál és a gépállomásoknál tartott vizsgálatok megállapították, hogy a múlthoz képest a társadalmi tulajdon védelmében történtek helyes intézkedések, ezek azonban nem biztosították a társadalmi tulajdon meg nyugtató védelmét. Például: a gépállomások gépeinek szabadon történő tárolása, szerszámok, üzemanyagok és egyéb értékek őrizetlenül hagyása komoly károkat okozott. A bűnüldöző és igazságügyi szervek munkájának értékelésénél megállapították, hogy Ki legyen az elosztó? 1954-ig magánvállalkozó vé gezte Pécsett, sőt Baranyában és a szomszédos Somogybán, Tolnában is. az oxigén- és Dissous-gázpalack-elosztást. Amikor az illetékesek változtattak a leglehetetlenebb hely Zeten, valamivel jobb megoldást találtak: megbízták a Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezetei, végezze el ezután e munkát: A Vasas KTSZ hat éve ren dezi tehát az oxigén- és gázügyeket, közvetít a felhasználók és a gyár között, leszállíttatja a frissen töltött palackokat és gondoskodik az elosztásról az állami vállalatok rém éppen túlzott megelégedésére. Utólag nagyon nehéz lenne kideríteni, hogy kapott- 6 szövetkezet oxigént állami vállalat rovására, de tény, hogy sokszor hangzott el Panasz ezzel kapcsolatban, s ezek a • panaszok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak >s rr unkát adtak. Akár tökéletesen végezte azonban az elosztást a KTSZ, akár hibákat ejtett, most már nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy az elosztás, mint kereskedelmi ügylet, nem tartozik egyetlen kisipari termelőszövetkezet feladatai közé sem: A rossz oxigénellátás — ami elsősorban az egyik gyár üzemkiesésén múlott — már korábban is sok bajt okozott. Egyes vállalatok úgy vélték, Jobb kezekben lenne az elosztás, ha maguk végeznék; Foglalkoztak ezzel a gondolattal 4 Finommechanikai Vállalatul, sőt a Bm. Mélyépítő Válhatnál is. Ám az elosztás ke- Jeskedelmi ügylet marad akkor is, ha azt a KTSZ helyett bármelyik másik, termelő üzem, vagy vállalat végzi. S a panaszok ezzel sem szűntek Volna meg, esetleg javult vol- ®a valamennyire az ellátás az hami vállalatok javára:; hndezek mellett valószinüleg kifejtette csábító hatását az ^osztás vállalása irányában ?z a nyereség is, amit a pakkok elosztása a KTSZ kony jajára hoz. Pillanatnyilag min ben palackon 13 forint haszna a kisipari szövetkezetnek, * iha tudjuk azt is, hogy na- j Pta átlagosan 150 palack f°rdul meg a telepen, kiderül, szép kis summa kerekeik ebből az év végére. Ta- például megközelítőleg üromszázezer forint tiszta Vereséget jelentett a szövet- tagjai számára a palack '‘osztás ügylete« >— A KTSZ-ben érdeklődtek ezen kívül a TEFU-tól, és a Köztisztasági Vállalattól is, s úgy tűnik, hogy a tagok ezért most sértődöttek; — Sajnál jak tőlünk azt a kis nyereséget, amit az év végén megkapunk — mondhatnák, s talán mondják is, noha ebben nincs igazuk; Nagyon jó volt, hogy annak idején átvették a palack-elosztást, de most már mégis túlhaladott állapot, hogy a szövetkezeti tagság erőinek egy részét kereskedelmi ügyletek lebonyolítására kötik le. Ami a kereskedelem hez tartozik, azt csinálja a kereskedelem! Ezért ne sértőd jenek meg sem a szövetkezetbeliek, sem azok a vállalatok, amelyek ugyancsak szívesen végeznék az elosztást; Leghelyesebb lenne, ha a megyei és városi tanácsok kereskedelmi osztályai döntenék el, hogy melyik kereskedelmi vállalat végezze ezentúl ezt a munkát, s mielőtt egy újabb sértődéshullám csapna fel, vagy a Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak, vagy más nagykereskedelmi vállalatnak kiadnák a megbízatást, H. M. megyénkben a közrend és a közbiztonság szilárd. A polgárok javai ellen irányuló cselekmények száma csökkent és a politikai jellegű bűnesetek is egyre ritkábban fordulnak elő. Határozottan javult a személyi és vagyonbiztonság. A bűnözők és bűnesetek számának fokozatos csökkenése természetes következménye a közrend és a közbiztonság megszilárdulása, ami természetszerűen együttjár a politikai és gazdasági konszolidáció fejlődésével; A vita során felmerült a közlekedési balesetek számának aggasztó növekedése is. Megyénkben az elmúlt évihez képest kb. 20 »százalékkal emelkedett a gépjármű-állomány, a közúti bal esetek száma viszont 85 százalékra szökött fel. Ezen belül a halálos balesetek és a súlyos sérülések száma 93-ról 176-ra emelkedett. A balesetek előidéző okait elemezve, javaslatok hangzottak él, hogy a balesetek számának további emelkedését minden eddiginél hatékonyabb szervezeti intézkedésekkel, tovább fokozott felvilágosító munkával kell megakadályozni; Nagyon fontos lenne — állapította meg a vb-ülés, — hogy a tanácsi szer vek is vegyék ki részüket a helyes közlekedésre való nevelés terén. A panelgyár első épülete Az Ottorfi Szövetség megalakulása 15. évfordulójának ünnepére készülnek a pajtások Az Úttörő Szövetség 1961- ben lesz 15 éves. Az Országos Elnökség határozatot hozott a szövetség megalakulása 15. évfordulójának méltó megünneplésére. Az őrsök és csapatok már az oktatási év kezdetén megkezdik a felkészülést az évfordulóra, A feladatok között; szerepei: folytatni a forradalmi nyom- olvasást, tovább ismerkedni a felszabadulás előtti időkkel. Tervünk felkutatni, hogy kik voltak a 15 év előtt megalakult úttörőcsapatok vezetői, akiket felkérnek, hogy látogassák meg a csapatot, ismertessék a pajtásokkal jelenlegi munkájukat. Az újhegyi salalkdomb lábánál épülő panelgyár első épülete már felépült A szerelők az égetőtér gépeinek szerelésén do Igaznak. A következő évben fe lépül a gyár többi üzeme is és 1962-ben már teljes kapacitással dolgozik majd a házgyár.: ■ Két és háromnegyed diplomája Tan Ezt mondja tréfásan Szepeshegyi István, Kossuth-bánya főmérnöke. Igazi „szabadságos” képpel fogad. A ház előtt áll fürdőnadrágra vetkőzve és Skodáját locsolgatja gumicsővel. Komló tisztviselőtelepe ez. Szép hely most nyáron. Az iparosodás és őstermészet tárul egyszerre az ember szeme elé. Kossuth-bánya vasbeton hűtőtornyai a távolban, a drótkötélpálya csilléi a közelben, amelyek éjjel-nappal zakatolnak a ház előtt. S erdő mindenütt: irtások, ezüstös törzsű szálegyenes bükkök, érő vadmálna. A szoba hűvösébe menekülünk a hőség elől. Mosolyogva magyarázza, mit ért a két és háromnegyed diploma fogalma alatt. Bányamérnök, elvégezte a marxista és közgazdaságtudományi egyetemet, de az utóbbiból a diploma megvédése még hiányzik. Hát ezért. Gyors fejszámolás. Szepes- hegyi elvtárs most 38 éves. Ebből az elemi iskolát és gimnáziumot is beleszámítva, huszonkét esztendőt tanult. Maradt még tizenhat, illetve tíz év, mert az ember csak hatéves korában kezd iskolába járni. Mindössze tíz év, s közben háború, infláció is volt. Elismerésre méltó teljesítmény! Ismerek hatelemiß művezetőt, akit alig lehet rábirni a tanulásra, ő pedig csaknem három diplomával a kezében elindul a negyedikért. Beiratkozott a jogra. Újabb hat év. Pedig nem kergeti a tatár, senki sem mondaná, hogy „mivel nem tanul« kénytelenek vagyunk alacsonyabb beosztásba küldeni”. „Két és háromnegyed” diplomával a kezében holta napjáig elélhetne, s mégis tanul. A kielégíthetetlen tudáséhség lángja ég benne. Érzi, hogy az új ismeretanyag megköny- i nyíti a munkáját. A jogi azért, ímert „kismillió” (a szavajárá- >sa) munkaügyi vita akad az i aknán, plusz sokszor összekoc- i cannak a bányarendészettel is. | A közgazdaságtudományi egyebem kitágította a látókörét. 'Megtanulta, milyen gazdasági 'kihatásai lehetnek egy műsza- i ki intézkedésnek. Számára a 'főkönyvelő nem „örökké aka- 'dékoskodó ember”, mint sok 'műszaki vezetőnek, hanem a 1 népgazdaság előretolt őrsze- 'me... Az egész Kossuth-bá- 'nyai munkahely-koncentráció 'kialakítása a közgazdasági tu- 1 dásnak köszönhető. Hetekig 'számolgatták, mibe fog kerül- 'ni, mit takarítanak meg vele, kész tényekkel álltak a kétkedők és ellenzők hadserege elé. Ma már nincs vita. Győzött a gyakorlati bizonyíték. Kossuth- bánya napi százötven vagon szenét mindössze négy fejtésből állítják elő, és még ezt is háromra akarják csökkenteni. Több mint százötven vagon szén, három fejtésből! Van-e még ilyen munkahelyi koncentráció az országban? Ez lesz a diplomamunkája. Mindenre jut ideje. A világ minden kincséért sem mulasztaná el a szokásos csütörtöki torokkpartikat a Május 1 Kultúrotthonban. Újságot olvas, eljátszik a gyermekekkel, autózik a családdal. (Tegnap jöttek meg a Dunántúl-járás- ból. összebarangolták a Balaton, Sopron és a Dunakanyar vidékét.) S ami meglepő: egyáltalán nem vált „szakbarbárAgronómuslány a tsz-ben £. M. Somogy megyei Áll. építőipari Vállalat Kapósaira azonnali belépésre keres festő, mázoló és burkoló Szakmunkásokat; Munkás- zallás és étkezés biztosítva an. Jelentkezés: Kaposvár Maius 1 utca 57 sz, 13588 — Az én terveim szervesen összeforrtak a tsz jövőjével; Azt szeretném, ha valóban sikerülne megalapozni a közös gazdálkodást. Nemrég jöttem ide, talán még nem is ismerek mindent eléggé, de azt látom, hogy sok még a tennivaló. Amikor idejöttem, az volt az első kívánságom, hogy megtekintsem a közös állatállományt, a lovakat. Csodálkozva kellett tapasztalnom, hogy itt még nem volt semmiféle állatösszevonás, pedig már június is elmúlott. Azóta persze ezt már megoldottuk, nemrég kaptunk 25 anyakocának valót, amiből majd meg kell alapozná a törzsállományt Greiner Mária 1955 ben érettségizett a villányi mezőgazda- sági szakiskolában. Utána azonnal kikerült egy gazdaságba, s közben letette a közgazdasági technikumi különbözetit is. Talán azért, mert nem tetszett néki a mezőgazdasági szakma, nem találta meg a számítását? Nem azért azt akarta, hogy legyenek ismeretei a könyvelésben fe hiszen egy gazd ásznak mindenhez értenie kell* Egy-egy nap bizony lázas iramban telik el; Villányban lakik, onnan jár át minden reggel, ami elég fárasztó lehet de ő nem szeret beülni az irodába, kint a mezőn érzi igazán jól magát; Valamikor — egészen régen úgy tér vezte, hogy geológus lesz, barlangkutató. S lám mennyire kiszámíthatatlanok az élet útjai, aki a barlangok kutatására vágyott, most teljes szívvel, ifjúi küzdeni akarással a termőföldek titkait kutatja: vajon melyik tábla felelne meg legjobban őszivetésnek, erre a dűlőre, amelyik az idén borsót termett — jövőre miit állítson be? S itt vannak a hegyek, amelye két szeret az ember, gyönyörködik bennük a 6zem, de ha szántóföldi művelésre akarják fogni — akkor bizony meggyűlik a baj velük. De nem is arra valók ezek a dombok, gépiművelés re teljesen lehetetlenek, ellenben igen jó csonthéjas gyümölcsöt lehetne itt telepíteni, amely komoly jövedelmet nyújtana a termelösaóve tkezetnek. Mária már azt is kifürkészte, hogy igen jók az adottságok a halastó létesítéséhez is. Állattartásra úgyszólván min den szükséges megvan Csak a kezdet nehéz, megindítani ezt a gépezetet, amelynek ma még több alkati része hiányzik. S amikor befejeződik a kemény munka. esténként megtér a klasszikus költőkhöz. Soha nem alszik el úgy, hogy el ne olvasson néhány verset Van egy ötszáz kötetnyi könyvtára is, leg utóbb Schiller verseit vette meg, s azokat olvassa. S ellepik szemét a könnyek, amikor a Schiller- versekben egy-egy gyermekkori mese1 forrására bukkan. —' Mert az édesanyja soj kát mesélt neki kis-' lány korában, nemegyszer mesében ( mondta el azt, amit a, költők rímben álmod-, tak meg; , S akik ismerik i Greiner Máriát —( mind szeretik őt, szív vei dolgozik a terme-< lőszövetkezetben, bí-' zik. benne, hogy nem j lesz eredménytelen a( munkája.; i (Hamar) < rá”, tovább lát a szigorú mar tematikai számításokkal tarkított szaklapoknál. Meglehetős, vagy négyszáz kötetes szépirodalmi könyvállománya ván, amelyben néhány mai író neve is fellelhető. Egy, amiben eltér az átlagembertől: nem szeret színházba és moziba járni. Amikor eljöttem, magam előtt láttam egy régebbi estéjét. Aludt már az egész család, csak ő virrasztott a kislámpá- nál, az íróasztala fölé hajolva. Sebesen jegyzetelt, gondterhelten simítgatta sűrű, fekete, tömött bajuszát. Hirtelen, barna bőrsisakos ember lépett elé. Nyakában villanylámpa lógott, mint a műszaki vezetőknek általában. Indulatosan dobbantott a lábával, és odakiáltott neki: — Mégsem lesz fémbiztosítás! Nekem nem kell a vas! Nincs jobb a trapézalakú fánál! Szepeshegyi elvtárs mosolygott, s — anélkül, hogy a biztosításról vitázna — máris támadott: — Széngyalut Is hozunk, Tízszer annyit fejtünk vele, mint kézzel. Elámulnak, ha meglátják! A ibőrsapkás hátratántoro- dott, mint a vaksi sötétben botorkáló ember, akit hirtelen fény ért. Védőn kapta a szeme elé a kezét. —- Már ezt is? Hagyjátok a széngyalut! Nem vagyunk kísérleti bánya — nekünk termelnünk kell! Nincs kedvem kínlódni vele! — Nem is a bányában kínlódunk! — válaszolta Szepeshegyi elvtárs. — Csak akkor visszük le, ha mindent kiszámítottunk. A 5,kínlódásra” az íróasztal is jó. Mit gondolsz, miért görnyedek itt?... így folyt tovább. A bőrsisakos ember mindent visszautasított, csökönyösen ragaszkodott a régihez, ö volt a maradi műszaki vezető. Aztán eltűntek mind a ketten, mintha álom lett volna az egész. Csak a bányát láttam. Fénycső világított, köralakú TH-vasak tartották a fedőréteg irtózatos terhét. Halkan zúgott a széngyalu, csikorogtak a kaparószalagok, s a tavalyi hét fejtés helyett négyből ömlött a százötven vagonos szénfolyó. Ez már nem képzelődés volt. Ez a valóság. Magyar László kesztyűgyár VÁLLALAT egy fő KÉSES és MÜKÖSZÖRÜS' felvesz. Jelentkezés a sz< mélyzeti osztályon. g I J Látja« ez az én bi- " i rodalmam, ma még _ i kissé egyenetlen és- f tarka, a keskeny par- t \ cellák sűrűn válto- j 4 gatják egymást, de ’ } most lesz az ideje, _ r hogy kialakítsuk a z i közös táblákat, —• . f mondja Greiner Má- j f ria, a palkonyai Kö- z f zös Erő Termelőszö- i f vetkezet fiatal agro- . f nómusa. f £ — Azt csinálom •,11 most, amit Illocskán j(‘ abbahagytam — táb- ■t'j lásítom a termelőII szövetkezet földjeit« t1' Az aratási idényben , ‘. nagyon felaprózta az- ‘. erőnket a sok nadrág- ‘ | szí jparcdla, de a jöjj, vő nyáron már egy í j, táblában lesz a gabo- I nánk« ej Jó ideje jövünk I már egymás mellett, a gyaloglás nem valami kellemes ebben a tikkasztó melegben viszont kiválóan alkalmas arra, hogy az újságíró megismerje a termelőszövetkezet határált, no és nem utolsósorban a kalauzát, akiről írni akar: Amikor az életéről, terveiről vallatom, igen kurtán válaszol- gat, de amint a szövetkezet jövőjére terelődik a szó — egyszerre felcsillan a