Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03-01 / 156. szám

WOT. JÚLIUS 3. .VAPtö s Belterjes gazdálkodást korszerű gépekkel! Milyen gépeket vásárolnak a termelőszövetkezetek? Gazdag földgáz- és olajforrások az Mföldön Kényelmesebb ülve a palántázás. A szederkényl Karasica Gyöngys Tsz 5» holdas kertészetében minden szál palántát ez ■ Maulwurf vontatási paldntdzógép ültetett W. Napi teljesítménye » begyen korolt munkásokkal m fc-T hold. Már közied egy éve annak, hogy a MEZÖSZÖV Megyeri úti új telepét átadták rendel­tetésének, de a telep bővítése még most is folyik. A 3,5 mil­lió forintos korszerű raktár építését rövidesen befejezik és ezzel a telep egységes lesz, al­kalmas minden beérkező gép és eszköz tárolására. A bőví­tésre szükség is volt, hisz a MEZÖSZÖV forgalma állan­dóan nő, egyik negyedévről a másikra százezrekkel, sőt mil­liókkal! A forgalom emelkedését két kiragadott számmal lehetne a legjobban érzékeltetni. 1959 má eodik negyedében a vállalat gép forgalma 8,7 millió forint volt, I960 második negyedévében 10,5 millió forint A mezőgaz­dasági szeráru forgalom ha­sonlóképpen emelkedett Ezen kívül tavaly csővázas szerke­zeteket, mezőgazdasági műsze­reket még nem árusítottak, most pedig már az első félév­ben 2,3 millió forint értékű csővázas górékat és színeket adtak ed elsősorban termelő- szövetkezeteknek, * A forgalom rohamos emel­kedésének oka mindenekelőtt az új termelőszövetkezetek lét­rejötte, Azonban nemcsak az új tsz-ek vásárolnak gépeket, de a régi jól működő tsz-ek is egyre jobban fejlesztik gép­parkjukat Ezek a szövetkeze­tek az állami gazdaságokhoz hasonlóan már nemcsak az egy szerű és nélkülözhetetlen, ha­nem a belterjes gazdálkodást elősegítő, korszerű gépeket is megvásárolják. Ilyen belterjes­ség felé mutató jelenség az ön­tözéses gazdálkodás elterjedé­se. Az elmúlt évben tizenkét eddig az idén öt termelőszövet­kezet vásárolt a MEZÖSZÖV- től permetező öntözőberende­zést Év végére ez a szám hu­szonegyre emelkedik, mert az emdrőci, felsőszentmártond és sumonyi tsz-ek is bejelentet­ték öntözőgép vásárlási igényű két Ugyanebben az időszak­ban a permetező öntözővel rendelkező szövetkeztek fej­lesztik csőhálózatukat és így jövőre növelhetik kertészetük területét sőt a szántóföldi nö­vényeket cukorrépát, lucernát — is öntözhetik; Néhány tsz, így például a szederkényi Karasica Gyöngye a csövek lefektetésénél a leg­korszerűbb megoldást válasz­totta. Az alagosövezés és a repülő — felszíni — csövek kombinációja lehetővé teszi a zavartalan talajművelést nö­vényápolást. A nagy öntözéses kertészettel rendelkező tsz- ek teherautót is vásároltak és így a zöldségfélék szállítását gyorsabbá és olcsóbbá tették. A gabomabetekarítás meg­gyorsítására és a munka meg­könnyítésére az idén már a termelőszövetkezetek is vásá­roltak a MEZÖSZÖV-től ga­bonafúvó és szívó berendezé­seket. Ott, ahol magtárpedlá- bos istálló vagy korszerű mag­tár van — pl. szajki, görcsöny- dobokai, szederkényi és bere- mendi tsz-ben — igen jól be­váltak ezek a gépek. A gabo­nafúvó nagy kapacitású gép, óránkénti teljesítménye 10—12 tonna. A padlásra fújja a ga­bonát. Tehát se zsákolni, se la­pátolni nem szükséges. A MEZÖSZÖV telepéről az első félévben a növényápoló és egyéb gépeken kívül igen ook pótkocsit vásároltak a tsz-ek. Míg az állami gazdaságok és gépállomások együtt 60, addig a tsz-ek 70 pótkocsit vettek meg és az év végéig még to­vábbi 100 pótkocsit vásárolnak. A termelőszövetkezetek összes vásárlásainak forintértéke az elmúlt évhez képest csaknem négyszáz százalékra emelke­dett. A vásárolt gépek jellege és száma mutatja, hogy tsz- eink egyre inkább a belterjes gazdálkodásra törekednek. — Rné — ••• ■>/ Nagyfcezári lakosú 18—35 éves FÉRFIKALAUZT felvess a *6. sz. Autóközle­kedés! Vállalat Pécs, Siklási üt 8. * Az SZ*-l-es szórófej munkája jelér égy kiadós esővel. A merült Dózsa Tsz kertészetében öntözik a paprikák Három évvel ezelőtt a kőolajipari tröszt megkezdte a nagy-alföldi rendszeres kutatá­sokat. Érdemes volt az Alföldön kutatni, mert egyes vidékein olyan nagy földgáz- és olaj­kincs van, hogy kiaknázása bőven megtéríti a befeketetett pénzt és fáradságot. Három fő kutatási központ alakult ki Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár és Battonya térségében. De a nagykőrösi és a szandaszőllősi kutatások is sikeresek voltak. Ezeken a vidé­keken már csak a csővezetékek és a többi szükséges berendezések kiépítése van hátra, hogy megkezdődhessék a földgáz, valamint az olaj nagyüzemi kitermelése, felhasználása. At ötéves tervben sor kerül rá. Megépül az észak­alföld!, valamint a dél-alföldi földgáz-távveze­ték és gázt kap ipari, háztartási célra számos alföldi község, város. A dél-alföldi fúrások általában sikeresek voltak. Az első negyedévben befejezett tizen­hét fúrás közül három olajat, kilenc gázt ho­zott felszínre. A kutatás eredménye az egész Nagy-Alföl­dön 70,5 százalékos az év első negyedében. A második negyedben az előzetes Jelentések sze­rint az eredmények tovább javulnak. Elkészült az IBUSZ fisz! külföld' társasutazási terve Az IBUSZ az őszi hóna­pokban olcsó társasutazáso­kat szervez Lipcsébe, Drez­dába, a Tátrába, Krakkóba és Varsóba. Krakkóba, a Lip­csei vásárra és a Tátrába klUönvonat viszi majd az utasokat. Többszőr is megrendeznek külföldi autóbusz-körutazá­sokat, amelyeknek nagy ré­sze több ország területét érinti. Hárem a dzsámi tövében ! Újabb autöiavitö szolgálat a balatoni országúton A balatoni országúton az autósok, motorkerékpárosok a hét végén nehezen talál­nak szerelőt. Ezért Polgárdi- ban, Velencén, Székesfehér­várott és Siótokon javító- szolgálatot rendszeresítenek. Ezek szombaton déltől vasár­nap estig állnak az autósok rendelkezésére. Szükség ese­tén az országúton veszteglő gépkocsikhoz is küldenek szerelőt, Illetve bevontatják az elromlott autóit gAzvezetékszerelö szakmára Ipari tanulókat felveszünk. Pécsi Gáamet- ráltaté Vállalat. Pécs, Lég- szeszgyár a. U. (Pécsiek előnyben). 1STTTT Nem tudni pontosan, miikor kezdték ed a Kórház téri dzsá­mi feltárását, de eléa régen, annyi bizonyos. Amikor évekkel ezelőtt meg­jelentek az első csákányos, la­pátos emberék Jakováli Hasz- szán pasa dzsámija előtt, nem múlt el nap, hogy az érdeklő­dők tucatjai meg ne álltak volna a minaret tövében. Szin­te minden lapát földről, min­den előkerült kődarabról vagy feltárt szegletről felvételeket készített a lelkes pécsi közön­ség és a városunkba vetődött turista. Ma már alig áll meg valaki is a dzsámi előtt. Mintha meg­unták, megsokallták volna a lucaiszék módján haladó mun­kát. Csak itt-ott elvétve kattan egy-egy fényképezőgép, de ha megkérdeznénk a lelkes érdek­lődőt, bizonyára kiderülne ró­la, hogy először jár Pécsett és csak úgy találomra vetődhetett a dzsámi elé. Pedig valójában csak most kezd érdekessé, iz­galmassá válni a feltárás. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi hivatalában mondták él, hogy előrelátható­lag jövőre adják át a helyre­állított, restaurált műemléket az idegenforgalomnak. A ter­vek szerint lebontják a jelen­legi fedelet, hogy az eredeti faburkolatot a belvárosi dzsá­mihoz hasonlóan rézlapokkal fedjék be, e a minaretet is Kezdődik a barack-export J8vŐ hét folyamán a MÉK I megkezdi a pécsi korai francia- baraök felvásárlását és expor­tálását Eddig a megyéből 8 vagon zöldborsót, 90 vagon kel­káposztát, 1 vagon korai ká­posztát és négy vagon komi újburgonyát exportáltak a kör­nyező országokba. A kővetke- aő napokban megkezdik a ba­remendi, Scéáújfaluei és dráv*. foki fejeskáposzta, valamint a pécsi korai franciabarack ex­portálását Franciabarackból becslések szerint jó közepes termés ígérkezik és a nyár fo­lyamán 20—25 vagonnal szál­lít a MÉK a Német Demokra­tikus Köztársaságnak és Auszt­riának. valószínűleg négy-öt méterrel megemelik, hogy ezzel Í6 vis­szanyerje eredeti magasságát, „karcsúságát”. Az eredetihez híven mecseki kékmészkő-burkolattal látják el a dzsámi belső részét és a klinika északi falának lebon­tásával szabaddá teszik a dzsá­mi eredeti bejáratát, amely korabeli stílusával Európa- szerte egyedülálló. Különben a klinika ászaki falinak le­bontásakor kőburkolattal ellá­tott területre bukkantak, amely feltételezés szerint a pasa egy­kori háreme lehetett A feltárási, helyreállítási munkák során értékes lelete­ket, régi érméket, korabeli tö­rök pipákat, pénzeket találtak, melyek további meglepetéseket Ígérnek még. ■umonyt Föidsnűveaaaüvet- fceaat italboltkezeJőt azonnali belépéssel falvast Házaspárt keresünk, mart 1 műszakban napi U érát kall nyitva tartani. VöruJ a két személyt alkalmazzuk napi *-e éráén. Fizetés az eléírt jutalék alapján. La­káskérdés megoldható. Je­lentkezni lehet a szövetke­zett irodában, Sumenyban, ■natnélyeaen va«r írásban. Uánji Leltározás MIATT Jtnms »-TOL 8MO raktártétogotáa *■ te áru­kiszállítás SZÜN*TBt» kérjük kedves flgyfteáetaket, hogy VÁSÁRLÁSAIKAT MtC A LELTÁROZÁS MEGKEZDE­SZ ELŐTT ESZKOZOLJCK. DéldunánéM TexéU át Telté- rvházatt Nagykereskedelmi V. UÍW »C«cWOTScíü*C8c{<»ag<3ttK5gcí<$<»c*<^<3gcS<te§<*<^ogcSügc§cf<»oSc(<»eiicc8o§cl<3<3S^^ „É / » Es utoljára vagyon . £ Baranya?" u s is utoljára vagyon Baranya;;.“ — mondja, egy régi földrajzkönyv, mi­után végig döcögött a Dunántúl vár­megyéin és eljutott ide a Duna—Dráva szö­gébe. Rajta is maradt soká ez a megállapítás. Dehát mivel is dicsekedhetett, hiszen nem volt egy valamire való betyárja és népe csak a baranyai tarisznyás nevet viselte a hetyke somogyi bicskás, a büszke tolnai baltás mel­lett. Szinte látom, amint sallangos tarisznyáját nyakába kanyarítva ballag a Zengő aljáról a poros országúton a Tekintetes Várme­gyéhez, már mint a pécsi megyeházára, mely nemes uraival egyedül jelentette akkor Baranya vármegyét. Nagyot fordult a kerék azóta és a név új tartalmat kapott. Hol van már a városi bür- gerek gőgös szabad királyi városa? Szétfutva a hegy lábánál, mintha végehossza nem volna, úgy sorakoznak a bányásztelepülések. Ez már a dolgozók városa. A Hármashegy erdői sötét­lenek felettünk, de a bányaművelés kísérői fúrótornyok, aknák, új telepek pirosló házai tovább kísérnek. Somogy, Vasas. Hosszú he- tény, Zobák, Komló egybefolyó vonal lesz nemsokára. Mellettünk hullámzó vetések fut­nak el a hullámos tájon. A Mecsekről alácsör- dülő vizek párhuzamos völgyeket vájtak a Pannon-táblába. A kopár dombok sárga ho­mokjába itt is, ott is belevéstek a bányák gé­pei, hogy ezzel a fontos anyaggal ellássák roppant arányú építkezéseinket. Egyikből kes- kenyvágányú vasút megy észak felé. A komlói hányák kimerült vágatait tömik él homokkal; Újabb talajhullám a tetőre vet bennünket, Véget nem érő gabonaföldek, kukoricásom, répa- és lucematáblák mutatják, hogy a sok ezerholdas állami gazdaságok területét járjuk. Itt hasít bele a Pannon-táblába a Karasica gyönyörű völgye, melyen túl a terepszln már a Duna felé lejt. Északra fordulnak s a Zengő erdős, sötét tömbje lábánál féltűmlk a temp­lom, mellette a bencések ősi monostora, gyü­mölcsfák közt megbúvó házak, Pécsvárad. A Mecsek déli lábánál ős idők óta út re­zet Béta felé, ahol a Duna menti limes védővonal —erdősorát felfűző ró­mai hadiútba torkollt. Hosszúhetény előtt egy nagyobbszerű, díszesen épített római villa, sok sír, települések nyoma mutat erre. De me­hetünk messzebb, vissza a múltba és bemutat­hatunk itt ősi bronz és csiszolt kőkori kultúrá­kat Itt van közel Zengővárkony, ennek a ha­talmas telepnek emlékei ma a pécsi múzeum büszkeségei, de nem egyedülállók megyénk­ben. Ott lent, délen a Pannon-tábla lebillent végénél, Villáínykövesdem hasonló, s talán még nagyobbszabású neolit-telep feltárását kezd­ték meg. S ezek, mint múzeumunk főigazga­tója egy nagyszabású munkájában tárgyalja, távoli ázsiai magas kultúrák kisugárzásai. Es bármerre nézünk szép megyénkben, ez a föld ontja a régi kultúrák emlékeit római sírok, népvándorlás-kori avar telepek, magyar fal­vak, kolostorok romjai tűnnek elő. Régészeink alig győzik a feltárást és a megyei tanács ál­dozatosan biztosítja az anyagiakat Itt vagyunk a pécsváradi ben cés -monostor­ban. Kilenc és fél száz éve alapította latrán Vits-iiíl ■ «•* —----»-------.é.a a____JAR— I Ki 'alj: oOtv VI11911 nif9BVT,J igpBRQH < róla, de csak az elmúlt években gondol- rá, hogy megmentsék az ősi épületekből még megmaradt részeket többi közt az al­templomot A barátok a Zengő lábán, a Pan- -teraszon építkeztek jói védhető helyen. Messze be lehetett Innen látni a völgyektől szántott táblába, gazdag földekre, munkás kis falvakra, apró telepekre. Alapítólevele (ne nézzük, hogy hamis-e) rendkívül jellemzően sorolja fel az adományokat Nem holdak ez­reit, hanem dolgos kezek százait adja a ki­rály: földműveseket szőlőmunkásokat vasásó­kat (bányászokat), molnárokat, stb., mert a föld magában nem érték, a munka teszi azzá. És a barátok a nagy király szándékai szerint oktatják, nevelik a népet. Ennek a monostor­nak lett az apátja a tudós Astrlk, István ki­váló diplomatája, aki a koronát hozza és en­gedélyt a magyar egyház megszervezésére. Ezek az új magyar állam függetlenségét jelen­tették, az egyetemesnek gondolt német-római császárság hűbér-igényeitől. A monostor mel­lett épült a török uralom után a község temp­loma, az akkori idők barokk stílusában; Az altemplom melletti helyiségekben mú­zeumot rendeznek be. Újabb elgondolás az. hogy a megye tömérdek régészeti anyagát ne hordják, zsúfolják össze a pécsi múzeum pin­céjébe, hanem szerte a nagyobb helyeken, Mohácson, Szigetváron, Siklóson, Péesváradon tegyék lehetővé megtekintésüket Valaha in­nen sugárzott szét egy új, a pásztor magyar­nak idegen kultúra, amelyet úgy kellett rá­kényszeríteni, annyira söenségesem fogadott, most szeretettel hordja össze a régmúlt emlé­keit, s okulni, tanulná akar bel óla, miközben új életét építi. A pécsváradi múzeumot köny- nyű megtölteni, a közéiben avar-telepet tártak fel, alatta egy bronzkori kultúra emlékeit ta­lálták, s egy annál Is régibb ismeretlen em­P écsett a jó idő beálltával, reaárnapon- ként tömegek hullámzanak, az üdülök, turistaházak férőhelyét messze élőre lefoglalják a nyaralók. Már az idegenforgal­mat is decentralizálná kell. A keleti Mecsek Pécsről nehezen közelíthető meg. Ezek a meg­gondolások vezették a megyei tanácsot, mi­kor a többi közt Péesváradon is turistaszállás létesítését határozta el. A sarok bástyát, mely újabb keletű része a várnak, most bővítik éppen erre a célra. A környék adottságait ki­használva, a közeli Tóvölgyben tavat duz- zasztanak, hogy az üdülők esónakázássai Is szórakozzanak. Tanulhatnak is sokait Közel van Feked, Ge- read, hol a Mecsek karbon-kori alaphegységé­nek gránitja van a felszínen, fölötte a közép­kori triász- és jura-kor üledékes és kristályos kőzetei alkotják a magas hegységet. Az új­korban kiemelkedő Mecsek felemelte a tenger­ben lerakott üledékeket. A fens ikra vezető utca körei őskort osztrigák kagylói, a napfény megcsillantja itt Is, ott is gyöngyház-fényüket A község külső képe keveset váltoeott. Fő­része ma is a pécsi országút vonala, innen futnak fel a Pannon-dombokra az utcák és szóródnak szét a házak a lejtőkön, völgyek­ben. Pécsvárad ma Is lazabeépítésű, de igen kedves helység. Látni összedőlt vályogházakat, de még több új téglaépületet, kis családi mun­kásházakat. A központ a tanácsház gótikus épület». Előtte virágos park, gondozott utak, együttvéve üdítő látvány; E ső veri az autóbusz ablakát, amint In­dulunk hazafelé. Megbámuljuk a sok­emeletes gabona-tárház roppant töme­gét, azután rátérünk a hatos műútra, az utób­bi évek egyik legnagyobbmérvfl alkotására, kocsink simán futva nyeli a kilométereket, a motor duruzsolása altató, Mégsem utoljára vagyon Baranya, a. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom