Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24-01 / 174. szám

»60. JÚLIUS 24. naplő 5 A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata: Ne szállítsunk Észak-Magyarországról követ! b Minden megtakarított százalékért 25 családi házat építhetünk A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, milyen keresztfuvarozások fordulnak elő a különböző szállításoknál. (Keresztfuvarozás például az, ha Pécsről Miskolcra, Miskolc­ról pedig Pécsre szállítják a téglát.) A vizsgálat kiterjedt a vasúti, gépkocsi-, illetve hajó­szállításokra. Ennek az országos vizsgálat­nak volt része a baranyai, amely június 15-től fSHUs 15- ig tartott. A nagy-munkában 14 népi ellenőr vett részt. A népi ellenőrök csak az építő-, illetve építőanyagipari vállala­tok munkáját vizsgálták, mert megyénkben az építkezések aránya magasabb az országos átlagnál. A vizsgálatról vaskos jegyző­könyv készült. Átlapozgatása tanulságos és időszerű, hiszen a Központi Bizottság legutób­bi, június 29-i határozata is felhívja a figyelmünket, hogy takarékoskodjunk az építő­iparban. '1 elöcserépgyárat a megyebe! A szállítási költségek aránya a különböző vállalatoknál, ezen belül munkahelyenként is elté­rő. A Baranya megyei Mélyépítő Vállalat mecsekaljai munkahe­lyén például az összönköltség- nek csak 8,8 százalékát teszi ki, mohácsi farostlemezgyári munkahelyén már meghaladja a 25 százalékot Hasonló a helyzet a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat reptéri építke­zésénél ÍSí Az MNEB kíváncsian vizsgál ta. mi az oka a túlzottan ma­gas aránynak. Amint kiderült, a homokszállítás nem, mert az építő vállalatok ezt a lehető legközelebbről szerzik be, A téglaszállításnál már változik a helyzet ; A mennyiséget nézve elegen­dőt gyártunk. A megye tégla­gyárai 110 millió téglát állíta­nak elő ebben az évben, s eb­ből 93 milliót Baranyában hasz nálunk fel.. A különleges mé­retű és szilárdságú téglák zö­mét azonban már messziről, Budapestről, Békéscsabáról, Szászhalombattáról vagyunk kénytelenek ideszállítani. Az MNEB brigádja megvizs­gálta, milyen a téglaelosztás a megyén belül. Arra a következ­tetésre jutott, nem helyes Pécsről a mohácsi és siklósi téglagyárakba szállítani az égetéshez szükséges szenet onnan pedig Pécsre vissza a téglát. Ezért javasolja, építsünk a város közelében új tégla­gyárat Ebben az első hallásra van is valami, a dolognak azon­ban több összetevője van. íme: A második ötéves tervben már nem nagyon építünk új tégla­gyárakat. Az előregyártott elemeké a szó. Az is kérdés, van-e Pécs közvetlen közelében megfelelő mennyiségű és mi­nőségű agyagunk, célszerű len­ne-e a város amúgy is füstös levegőjét újabb gyárral ronta­ni. Ez a javaslat tehát alapo­sabb vizsgálatra szorulna. Tetőcserépellátásunk nagyon rossz. A TÜZÉP-pel együtt csaknem három és félmillió cserepet használunk fel ebben az évben, és ebből csak 200 ezret gyártunk a megyében. A többit messziről hozzuk be. Az építőanyagipari vállalatok sze­rint a cserépgyártás nem kifi­zetődő, a jelenlegi helyzet-azon ban egyenlő a pénzpocsékolás- sal. Ezért lenne helyes egy Pécs környéki téglagyárat cse­répgyártásra átalakítani — ahogy az MNEB is javasolja. Okosabb kőgazdálkodást! Az MNEB még részletesebb vizsgálatot folytatott a kőfel­használásnál. A vizsgálat így összegezhető: Baranya igazán nem szűkölködik kőben, s me­gyénk építő, illetve közúti vál­lalatai nagyobbrészt helyből elégítik ki az igényeket; A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat például — a megye egyik leg­nagyobb kőfogyasztója — kö­zel 300 ezer forintos megtaka­rítást ért él a múlt évben az­által, hogy az útépítéshez, illet­ve, korszerűsítéshez a lehető legközelebbről szerzett követ. A pécs—harkányi műút építé­sénél Nagyharsány helyett Te- rehegyről (20 kilométer helyett 2), a pécs—mohácsi műút kor­szerűsítésénél Péc^várad he­lyett Szederkényből, s így a 25 kilométerből 15 lett. Előfordul­nak hasonló kezdeményezések a megye építőipari vállalatai­nál is. A Bm Mélyépítő Válla­lat például új kőbányát léte­sített Villányban, s nem rajta múlik, hogy nem működik. Felettes szerve álította le — érthetetlen és pénzpocsékoló intézkedés! A kőgazdálkodásról alkotott kép azonban nem ilyen egy­értelmű. Rengeteg követ szállí­tunk messziről. A Pécsi Köz­úti Üzemi Vállalat Baranyán kívül Tapolcáról, Badacsony­tomajról, a Bm Mélyépítő Vál­lalat 39 232 tonna zúzott kö­vet használt fel a múlt évben, amelynek közel húsz százalé­kát, 7561 tonnát messzi vidék­ről, a Balaton északi oldaláról szerezte. Ezzel még nem tel­jes a lista. Rengeteg, több mint 15 ezer tonna követ szállítottak a múlt évben Zalahalápról, Ne- mesgulácsról, Szobról, Somos­kőről, Nógrádkövesdről. Recsk- ről — az ország túlsó csücské­ből, a csehszlovák határ men­téről: Valószínű, a legnagyobb taka rékosság mellett is kell vala­mennyi követ máshonnan szál­lítani, hiszen bazaltunk pél­dául nincs a megyében. Ab­ban azonban megegyezhetünk, hogy az ilyen kőmennyiséget egészen csekélyre,. a jelenlegi töredékére lehet csökkenteni, ha a vállalatok is úgy akarják, s ha megyénk kőbányáiban korszerűsítünk. Mert a jelen­legi teljesítmény és termelési színvonal messze elmarad a követelményektől, legyenek akár tanácsi, akár minisztériu­mi kőbányák. Nagyon sók mú­lik a tervezőkön is. Nem cél­szerű például tufaalapot ter­vezni Baranyában — ez is elő­fordul, mert a tufát Budapest mellől kell hoznunk. Salakot Kelenföldről ? A népi ellenőrök alaposan megvizsgálták a kavicsszáliítás helyzetét is. Fontos probléma ez, hiszen elsősorban a kavics minőségétől függ, mennyi ce­mentet lehet megtakarítani. A Központi Bizottság külön pontot szentel határozatában a kavicsellátásnak. Vállalataink többsége a leg­közelebbi lelőhelyekről — Mo­hácsról és Gyékényesről — szállítja a kavicsot. Mivel a mohácsi kavics túlságosan ap­ró, s sok cementet igényel, a Pécsi Cementáruipari Vállalat a Somog megyei Zákányban akar kavicsbányát nyitni. Mindemellett szükség lesz a mohácsi kavicstermelés foko­zására is, az uszályok számá­nak szaporítása vagy bővítése útján. Egyedül a Pécsi Hőerőmű Beruházási Vállalatnál talál­kozunk pazarlással. A vállalat Mohács, illetve Gyékényes he­lyett a Fejér megyei Adony- ból hozza a kavicsot. Az épí­tés vezetője szerint a gyéké- nyesi nem felel meg számúik­ra. Furcsa: a gyékényesi ka­vics az egész megye építő­ipara szerint jó minőségű, egyedül itt nem? Hasznos lesz néhány szót szólni a salaikról is. Ebből az­tán igazán elegendő van Pé­csett és mégis: Kelenföldről is szállítunk. A Bm Mélyépítő Vállalat rendelt a múlt ne­gyedévben 4000 köbmétert, mert szerinte — és a tervező szerint — a pécsújhegyi nem jó a kijelölt célra. Érdemes lenne építőipart szakértővel megvizsgálni a dolgot, a négy­ezer köbméter ugyani« 175 va­gonnak felel meg, aminek vasúti szállítási költsége 324 ezer forint. Ennek túlnyomó többségét meg lehetett volna takarítani a pécsújhegyi salak­kal. Ezúttal legyen foganatja ! Kétszeres termés öntözéssel 1200 holdra növelik az öntözött területek nagyságát a mohácsi járásban Július 15-én Som­berekén a Béke őre Tsz-ben öntö­zéses bemutatót tar tott a járási tanács és a Földművelés­ügyi Minisztérium öntöző brigádja. Gábor Gergely, járása fő-állatte­nyésztő megnyitója után Szentes Lázár, a tsz agronómusa tartott előadást a tsz gazdálkodásá­ról, annak a belter­jesség felé való ha­ladásáról. Ismertet­te a tsz jelenlegi állapotát, majd vá­zolta további elkép­zeléseiket. Hangsú­lyozta öntözési lehe tőségeik kihasználá­sának jelentőségét, s ennek kihatását egész gazdálkodá­sukra, állattenyész­tésükre, takar­mánytermesztésük­re. Az öntözéses nö­vénytermesztéshez több istállótrágya kell, amely az állat állomány növelésé­vel érhető el- Több állatnak pedig több takarmány kell. A tsz öntözővíz-szük­ségletét a 18 kát. holdas halastó fog­ja szolgáltatni, ön­tözésre a halasta­vat körülvevő terü­let alkalmas, ahol takarmány- és konyhakerti növé­nyeket öntözhetitek. Tóth László, a já­rási tanács kertésze ti előadója a járás öntözésének lehető­ségéről, fontosságá­ról tájékoztatta a megjelent tsz-einö- köket, agronómuso- kat. Az öntözésre a csapadék egyenlőt­len elosztása miatt van szükség. A já­rásban az esőszerű öntözési mód a leg­megfelelőbb. Érin­tette az öntözéses gazdálkodás köve­telményeit, feltéte­leit. Az öntözés után érdeklődőknek elmondta, hogy nemcsak nagy vi­zekből, pl. a Duná­ból lehet öntözni, hanem a kisebb, helyi vizek, halas­tavak felhasználá­sával, patakok fel­duzzasztásával is el érhetjük céljainkat. Például a sombere- ki Béke őre Tsz- ben, a bári Uj Élet Tsz-ben halastóból, görcsönydobokai Uj Alkotmány Tsz-ben pedig a Csele patak bél nyerhetjük az öntöző vi2et. Az öntözés elő­nyét, gazdaságossá­gát, jövedelmezősé­gét világosan szem­léltette több példá­val' így a Bári Ál­lami Gazdaságban öntözve 333 q, ön- tözetlenül 146 q silókukoricát takar! tottak be. Cukorré­pából öntözetlenül 124 q, háromszori öntözéssel pedig 324 q-t értek el. öntözéssel a papri­ka háromszor több termést adott, ön­tözve terméseink minősége is nagy­ban javult. Ilyen példák megnyerik a tsz-tagokait, hi­szen az ilyen ter­méstöbbletek a tag­ság nagyobb jöve­delmét jelentik. Az öntözést, a he lyi viszonyoknak legmegfelelőbb ön­tözési módot, az esőszerű öntözést az FM. öntöző brigád­ja mutatta be. A gyakorlati bemuta­tón sorra került a csőhálózat kiépíté­se, annak különbö­ző módjainak be­mutatása, a szóró­fejek beállítása, szektoros és körkö­rös üzemeltetése. Egész idő alatt nagy'volt az érdek­lődés, a tsz-tagok saját lehetőségeik­ről, megoldásra vá­ró problémáikról be széliek, kérdeztek. Az öntözéses gaz­dálkodás a nagy termések elérését célozza. Az öntözés utáni nagy érdek­lődésből remélhet­jük, hogy a mohá­csi járásban a má­sodik ötéves terv végére a tsz-eknél 1200 kát. holdra tudjuk emelni az öntözött területek nagyságát­Ezzel elérkeztünk cikkünk lényegéhez, ahhoz, amiről ed­dig csak futólag esett szó: a forintértékhez. Nem kívánunk a részletekben búvárkodni, a vállalatoknál . kutatni, hogy hány százezer forint veszett oda keresztfuvarozásokkal, megelégszünk néhány általá­nos számmal is. Mégpedig: or­szágosan, a szállítási költségek az összes önköltségek tíz szá­zalékát teszik ki, s az Orszá­gos Népi Ellenőrzési Bizottság ezt is sokallja. Hát akkor mit szóljunk mi, hiszen Baranyá­ban jóval többet költünk erre, amint láttuk, nem ritka a 26 százalékos arány sem! Talán az építőipar egyik te­rületén sincs a takarékosságra annyi lehetőségünk, mint itt. Csak néhány számot még. 388 millió forintot költünk építke­zésre Baranyában ebben az évben. Ennek egy százaléka 3 millió 880 ezer forint. Ennyi pénzösszeget jelentene minden százalékos megtakarítás a szál­lításnál, s ez az összeg 22 két- szoba összkomfortos lakás, il­letve 25 családi, ház árával egyenlő. A valóságban nem egy százalékot —> jóval többet lehetne megtakarítani évente! Nem ez az első eset, hogy szóvá tesszük a keresztfuvaro- zásökat, a messzi vidékről való szállítást, de — amint az előbbiek mutatják — sok he­lyen nem volt neki foganatja. Ez a helyzet nem tarthat to­vább! Magyar László Teret hódít a nyári mélyszántás a termelőszövetkezetekben A nyári mélyszántás előnyeit régóta ismerik már a mező- gazdasági szakemberek, széles­körű alkalmazására azonban — elegendő traktor hiányában — eddig nemigen kerülhetett sor. Baranyában is csak az állami gazdaságok végeztek nyári mélyszántást, de azok is mind­össze két-három éve, amióta nagyobb számban kap talc lánc­talpas traktorokat. A napiokban megyeszerte megkezdték ezt a fontos nyári talajmunkát az ál­lami gazdaságok és — főleg Bólyban, Sátorhelyen és Pé­csett — több mint száz holdat meg is szántottak már. A baranyai termelőszövetke­zetekben tavaly még csak szór­ványosan végeztek a gépállo­mások nyári mélyszántást. A tsz-tagok azonban már az első esztendőben is meggyőződhet­tek az előnyeiről: így például a korai mélyszántás tökélete­sebb talajállapotot teremt, az őszi csapadék jobban lehúzó­dik a földbe, de az sem kö­zömbös, hogy a traktorosok ilyenkor kedvezőbb körülmé­nyek között dolgozhatnak, mint az esős, hűvös őszi napokon. Elsőként a mágocsi, a pécsvá- radi és a villányi gépállomás körzetében indultak meg a lánctalpas traktorok. A mágo­csi traktorosok piéldául előhán- tós ekével 32 centiméter mé­lyen szántják az egyházaskozá- ri Haladás Termelőszövetkezet tarlóját. Július és augusztus folyamául összesen 10—15 000 holdon történik majd aratás utáni mély talajművelés a me­gye közös gazdaságaiban. A baranyai állami gazdasá­gok több mint negyven, a gép­állomások pedig nyolcvan lánc­talpas traktorral végeznek mélyszántást az idei nyáron, s ezáltal megrövidítik az őszi mélyszántás idejét. Mcpftülla fepres lesiile’et mövelcdcs és spoiíb zo lsaya A napokban alakult meg a helyőrségi művelődési és sport- bizottság is, amelynek feladata lesz a fegyveres testületek tagjainak és családtagjaiknak a művelődési és sportolási lehetőségeket biztosítani, illet­ve a művelődési és sportmun­kát megszervezni. A bizottság terveiben szere­pel találkozók, beszélgetések, nagyobb szabású rendezvé­nyek szervezése, valamint a néphadsereg napjának meg­ünneplése keretében a legjobb művészeti csoportok bemutat­kozása. A tervek szerint no­vember 7-én rendezik majd meg a megyei fegyveres tes­tületek kulturális fesztiválját« Néhány évvel ezelőtt alig ismerték az országban Abali­getet. Ma azonban már nagy „nevet” vívott ki magának barlangjával, mesterséges tavá­val, turistaszállójával, sátor­táborával, no és nem utolsó­sorban szép környezetével. Ismerik már Abaligetet és nemcsak ismerik, hanem meg is szerették mindazok, akik egyszer már itt jártak. Vala­mennyi vendég a legnagyobb megelégedéssel távozott innen. Német, orosz, bolgár és még felsorolni is sok milyen nem­zetiségű turisták írását őrzi a szálló vendégkönyve. Természe tesen a legtöbb a magyar és közülük is a budapesti. A turistaszállóban és a sátor­táborban állandóan vannak vendégek. Még az e heti nagy esőzés sem tudta elriasztani a sátorban lakókat, pedig amint mondták előfordult, hogy be­folyt a víz a sátorba, de ki­derült az ég és megszáradtak a ruhák is, otthon pedig lesz mit mesélni az ismerősöknek'a tábori életről. S nemcsak a tábori élet ér­dekes Abaligeten. Van bőven szórakozási lehetőség is. Első­sorban természetesen a tő nyújtja ezt a vendégeknek és látogatóknak. Na és ki mulasz­taná el a barlang végigjárását, ha már itt van Abaligeten. Villany világítja meg végig az utat és a szebb, érdekesebb Abaligetet tovább fejlesszék, bővítsék. A tervek szerint még egy az‘eddiginél sokkal na­gyobb tavat is létesítenek és elkezdik a tavak bekerítését. képződményeket, kürtőket még külön reflektorok árasztják el fénnyel. Naponta 1500 ember fordul meg itt és ez a szám vasárna­pon vagy ünnepnapon 3500— 4000-re szökik feL A nagy ide­genforgalom megköveteli, hogy kabinsor építését valamint a parkosítást. A jelenlegi tó isza­pos alját is vagy folyamka­viccsal töltik meg, vagy lebe­tonozzák. A tótól nem messze megkezdik a vikendtelep épí­tését és egy sportpálya léte­sítését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom