Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03-01 / 156. szám

5CTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DVNÁNIÚU , NAPLÓ Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM ÄRA: 70 FILLÉR Elkészült a baranyai állami gazdaságok ötéves tervjavaslata Családi napló | Véget ért o színházi évad Gazdag földgáz- és olaj források az Altöidön I960. JÚLIUS 3. VASÄRNAP Pillanatképek Olaszországból Kezdődik a barack-export Építőmiinkánk fontos útmutatói Két rendkívül fontos hatá­rozat született a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1960, június 29-d ülésén. Az els6 határozat a szocia­lista országok (kommunista és munkáspártjai képviselőinek bukaresti állásfoglalásával kap csőlátás. Ismeretes, hogy Bu­karestben a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjainak képviselői ismétel­ten állást foglaltak az 1957; no­vemberében Moszkvában alá­irt közös nyilatkozat mellett Az 1957-es moszkvai nyilatko­zat a mai munkásmozgalom kiemelkedő jelentőségű doku­mentuma, amely a marxizmus i—leninizmUfi tanításait aJko- tóan továbbfejlesztve megha­tározta a kommunista és mun­káspártok legfőbb tennivalóit Ez a határozat leszögezi azt hogy az MSZMP politikáját továbbra is a moszkvai nyilat­kozat szellemében kívánja foly­tatni, a világ kommunista és munkáspártjaival szoros egy­ségben, rendíthetetlen hűség­gel a marxizmus—leninizmus tanításaihoz, következetesen részt vesz a népeik harcában a békéért a békés egymás mel­lett élés megvalósításáért Ez a politika szolgálja a szocialista országok békés építőmunfeájá- nak előrehaladását és a ma­gyar nép további felemeíkedló- sét is. Ez a következetes mar­xisba—leninista alapon álló, a revízión izmust elítélő, a dog­matikus torzításokat visszauta­sító politika biztosította eddigi sikereinket a gazdasági és kul­turális építőmunkában, ez a politika az alapja eljövendő sikereinknek is. A Központi Bizottság másik határozata a vegyipar fejlesz­téséről, az építőipar feladatai­ról és az ipartelepítés helyze­téről szól. Ez a határozat igen fontos feladatokra hívja fel a figyel­met, lényegében a vegyipar, építőipar és az ipartelepítés legfontosabb feladatait sűríti, amelyeket az ötéves tervben kell megvalósítanunk. A Központi Bizottság nem véletlenül foglalkozik határo­zatában a vegyipar, építőipar és az ipartelepítés problémái­val. Az ötéves tervben rend­kívül nagy súly esik a vegy­iparra, építőiparra és fontos feladatként jelentkezik az ipar helyes telepítésének a meg­szervezése. A vegyipar fontosságát tük­rözik az ötéves terv beruhá­zási arányai is. A vegyipar fejlesztésére fordítjuk majd előreláthatólag ipari beruhá­zásaink egyhatodát, és ennek felét a műtrágya-, a műamyag- és a műszáltermelés fejleszté­sére használjuk fel. A vegyipar fejlesztése igen sokféleképpen gyümölcsözik majd népgazdaságunkban. A mezőgazdasági terméshozamok növelését segítik majd a vegy­ipar gyártotta növényvédő- szerek. gyomirtó vegyszerek és a mfitrá^aféleségek. A mű­anyag- és műszáltermelés emelkedése új nyersanyag- bázist teremt az iparunknak, az, egészségügyi ellátás fejlő­dését segíti elő a gyógyszer- gyártás fejlődése. És mindez •— bizonyítani talán felesleges is — tükröződik majd min- dennpni életünkben, hiszen a több rre-őgazdasági termék, a műanyagból készült iparcik­kek, a műszál ruházati cikkek nagyobb tömege áll majd ren­delkezésünkre. Részletesen taglalja a hatá­rozat a vegyipar fejlesztésének úté* n E&xrota» * h*) zal nyersanyagbázisra, a kő­olajra és földgázra épül majd fel vegyiparunk és a fejlesz­tésnél a legmesszebbmenőkig a gazdaságosság szempontjai figyelembevételére hívja fel a figyelmet a határozat. A fej­lesztésnél ezek szerint nagy szerepet kapnak majd a meg­lévő üzemek rekonstrukciói, a meglévő üzemek technológiá­jának a javítása, és a legkor­szerűbb termelési egységek megvásárlása külföldről. A vegyipar fejlesztése nagy­ban szolgálja majd az egész ország felvirágzását és igen fontos lépést jelent a szocia- lízmufl felépítése felé vezető utunkon: Az építőiparra sántán nagy feladatók várnak a jövő évben induló ötéves tervben, öt év alatt mintegy 150 milliard fo­rint értékű építési munkát kell elvégezni, öt év alatt 250 ezer lakást kell felépíteni az egyéb feladatokon kívül. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas munkát építő­iparunk él tudja végezni, 1965- re, az 1958. évi színvonalhoz képest mintegy 95 százalékkal kefl emelni az építőanyagipar termelését és mintegy nyólc- van százalékkal az építőiparét. Mindezeket a feladatokat ki­fogástalan minőségben csak úgy lehet megoldani, l»a az építőipar vezetését, szervezetet, műszaki felkészültségét maga­sabb színvonalra emeljük — szögezi le e Központi Bizottság határozata, A határozatot olvasva, esak arra a megállapításra jutha­tunk, hogy a Központi Bizott­ság határozatának megvalósí­tásával új vérkeringés indul majd meg építőiparunkban. Az építkezések tervezésének megjavítására, az előregyár­tott szerkezetek alkalmazására, az építőipar fokozottabb gépe­sítésére, a termelékenység nö­velésére hozott határozati pon­tok mind azt a célt szolgálják, hogy építőiparunk magasabb szintre lépjen, szakítson a még meglévő hibáival, és valóban (korszerű építőiparrá váljon. Ugyanilyen fontosságúak a ha­tározatnak azok a pontjai, amelyek az építőanyagipar fel­adataival foglalkoznak. Fontos helyet kapott a hatá­rozatban a tudományos kuta­tás és az újítómozgalom fel­adatai is. Az, hogy milyen gyorsan sikerül építőiparunkat korszerűsíteni, nagyban függ a tudományos kutatók és az újí­tók munkájától. Ezért tartja szükségesnek a határozat a kutató és a gyakorlati kivite­lező munka szaros kapcsolatá­nak a megvalósítását is. Mélyreható elemzést nyújt a határozat az ipartelepítéssel kapcsolatos problémákról is. Az ipartelepítés terve igen he­lyesen biztosítja az eddig ipa­rilag elmaradt országrészek iparosítását. Figyelembeveszi a tényleges szükségleteket, munkalehető­séghez juttatja az iparilag el­maradt területek lakosságát, akik eddig kénytelenek voltak nem egy esetben száz kilométe­reket utazni munkahelyükig. Másrészt, az ipar jobb területi elhelyezése biztosítja a gazda­ságosabb termelést is, kiküszö­böli a felesleges szállítások nagy részét, és nem utolsó sorban: az ipar új pezsgést visz az eddig kevésbé fejlett vidékekre, magával viszi a kulturáltabb életet is. A Központi Bizottság hatá­rozatainak jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Igen fontos feladatokra hívják fel a figyel­met, fontos útmutatói szocia­H bécsiek ezrei szeretette! iidvözlik Hruscsov elvtársat Fényűző fogadás Schönbrunnban — Ismerkedés az osztrák fővárossal — Hruscsov elvtárs találkozott a szakszervezeti vezetőkkel — Díszebéd az osztrák államférfiak tiszteletére A bécsiek köszöntik Hruscsov éhotársak Bécs (MTI) A' Hruscsov miniszterelnök és a szovjet küldöttség tiszteletére pénte­ken este a schönbrunni kas­télyban rendezett fogadás az utóbbi évek egyik legnagyobb társadalmi eseménye volt Bécs- nék. Már jóval a fogadásra kitűzött időpont előtt sűrű em­ber tömegek lepték él a kastély­hoz vezető utakat A fényesen kivilágított schönbrunni kastélyban meleg, szívélyes hangulatban folyt le a fogadás. A taps, amely a kastély termeiben Hruscsov belépésekor felhangzott, szinte folytatása volt annak az él­jenzésnek és tapsnak, amellyel a kastély felé vezető útvona­lon várakozó bécsiek köszön­tötték a szovjet kormányfőt és kíséretét A tükörterem dúsan megterített főasztala körül ke­délyes beszélgetés alakult ki Hruscsovj, Gramiko, Schärf, Raab, Pitbermaran és Kreisky között A fogadás este 10 óra után ért véget: befejezésekor Hrus- csovot és kíséretét ismét hosz- szantartó meleg tapssal bú­csúztatták a schönbrunni kas­tély vendégeli Városnézés Hruscsov szovjet miniszter- elnök a rendelkezésére bocsá­tott külön autóbuszon végig hajtatott Bécs főutcáin, meg­tekintett egy óvodát, majd meg látogatta a kénes forrásairól híres Theresienbad gyógyfür­dőt. A szovjet kormányfőt itt a bécsiek ezrei éljenezve kö­szöntötték. Hruscsov megtekintette Jo­nas bécsi polgármester kísére­tében a gyógyfürdőt, majd a szovjet kormányfő a Bécs nyu­gati részén lévő lakótelep felé indult. A lakók jóval a szov­jet kormányfő megérkezése előtt az utcáikon gyülekeztek, vagy az ablakokból szovjet és osztrák zászlókkal integettek neki. A lakótelepre érkezve Hruscsov szívélyesen elbeszél­getett Anna Bartusek nyugdí­jassal, majd megtekintette Johann Schaffer nyugdíjas la­kását. A városnézés után Hruscsov visszaérkezett a bécsi város­22 fsz-ben befejezték az őszi árpa aratását Jövő héten kezdődik a búza aratása A csapadékos időjárás elle­nére az elmúlt héten jó ütem­ben haladt a növényápolás és aratás. A gépállomások a hét végéig 39 200 hold gépi kapá­lást végeztek el a tsz-ekben, az állami gazdaságok pedig 8Ó százalékba végezték el a ku­korica második kapálását. Az állami gazdaságokban jelenleg a kukorica második kapálásá­nak befejezése és a répa ga­zoló kapálása folyik. Szép ter­mést igéi- a cukorrépa, a répa­fejek már most 30—40 deká- sak. A hét végéig 22 termelőszö­vetkezetben teljesen befejez­ték az őszi árpa gépi aratását. A gépállomások eddig 8000 hol dat arattak le a tsz-eknek, eb­ből kb. 1300 holdat kombájn­megye állami gazdaságai őszi árpából 3200 holdat, tehát az egész aratandó ánpaterület fe­lét már learatták. Végeztek a repce, fűmag és a bíborhere aratásával, és a repce cséplésé- vel is. valamint megkezdték a fűmag és a bíbor cséplését. Jö­vő héten, ha az időjárás közbe nem szól. a búza kombájn­érett lesz. Megkezdik a búza aratását is. A gabonatermés- kilátások az eddigi tapasztala­tok szerint kedvezőek. Az őszi árpa termése az állami gazda­ságok átlagában 15—16 mázsa lesz holdanként. Sziebert pusz­tán 200 hold őszi árpa átlag 21 mázsát termett. A tsz-eknél az átlag eddig 17—18 mázsa, de a mohácsi és szigetvári járás né­hány tsz-ében eléri a 20 má­• «tata* Jsi an* * házára. Franz Jonas polgár- mester bemutatta a szovjet kormányfőnek a városi szenár tus tagjait, majd Bécs lakos­sága nevében köszöntötte a szovjet vendéget és kíséretét. Kifejezte reményét, hogy Hrus­csov városnézése idején meg-, győződhetett a fővárosi lakos­ság békevágyáról) Hruscsov válaszbeszédében kijelentette: a szovjet vendé­gek örömmel éltek a lehető­séggel, hogy megtekinthetik Bécset. A városban nagy válto­zások történtek 1946 óta, ami­kor első ízben jártam az oszt­rák fővárosban — mondotta — Gratulálok önöknek sikere­ikhez és azt kívánom, hogy né­pük békében és barátságban éljen. Önök sokat tettek és ez hasznos munka volt Hruscsov és felesége, Nyina Petrovna bejegyezték nevüket Bécs váro6 aranykönyvébe. Jonas polgármester egy por­celán lószobrot ajándéko­zott Hruscsovnak, Nyina Pet- rovnát virágcsokorral köszön­tötték. Hruscsov uráli ékkö­vekből készült dobozzal és a Szovjetunió életét ismertető képesalbummal kedveskedett Bécs polgármesterének. Hruscsov elvtárs beszéde a szakszervezetek vezetői előtt Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezetőségének meg­hívására Hruscsov, szovjet mi­niszterelnök szombaton dél­előtt találkozott a Szakszerve­zeti Szövetség kibővített veze­tőségének tagjaival. Az osztrák szakszervezetek nevében Oláh üdvözölte Hruscsovot. Majd Hruscsov mondott beszédet, amelyet a megjelentek lelkes tapssal fogadtak; Megköszönte az Osztrák Szakszervezeti Szövetség veze­tőségének és Franz Oláhnak a szövetség elnökének e talál­kozó megszervezését, majd a szakszervezeti vezetőiknek és minden osztrák dolgozónak a szovjet nép forró üdvözletét megteremteni minden országa ban a dolgozó nép sokmilliós hadseregének akcióegységét. Biztosíthatom önöket, elv­társak, hogy a szovjet szakszer vezetek örülnének, ha bővíte- nértk szakszervezeti küldöttsé­gek kölcsönös cseréjét, fejlesz­tenénk kapcsolatainkat, gyak­rabban találkoznánk és meg­vitatnánk a bennünket érdek­lő kérdéseket: Nyíltan és őszintén kijelent­jük — folytatta Hruscsov — hogy egyáltalán nem szándé­kozunk önökre kényszeríteni a kommunista ideológiát, bár az a véleményünk, hogy a kom mun izmus a legigazságosabb, a legjobb társadalmi rendszer. Mély meggyőződésünk, hogy N. Sz. Hruscsov megérkezik « flotisdorfi autógyárba. tolmácsolta. Ismertette a két ország munkásainak szoros tör ténelmi kapcsolatait, majd ar­ról szólt, hogy a két nép kap­csolatainak, az osztrák és a szovjet munkások kapcsolatai­nak bővítése igen nagy jelen­tőségű. Minél jobbam megis­merjük egymást — mondotta — annál gyorsabban sikerül előbb-utólbb minden ember meggyőződik a kommunizmus győzelmének elkerülhetetlen­ségéről. megérti, hogy a kom­munista rendszer a leghaladot- tabb, a legemberségesebb rend­szer. Csak ez a rendszer biz­tosíthatja az ember anyagi és szellemi igényeinek kielégíté­sét Országunkban a munkások közvetlenül beleszólnak a vállalat egész életébe Hruscsov a továbbiakban a szovjet szakszervezetekről be­szélt, elmondotta, hogy a szov­jet szakszervezetekhez körül­belül ötmillió dolgozó tartozik. rendkívül nagy szerepet tölte­nek be az állam életében. A gyári, az üzemi és a helyi szakszervezeti bizottságok fon­(Folytatás • 4, úrin Imi i

Next

/
Oldalképek
Tartalom