Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05-01 / 132. szám

2 NAPLÓ I960. JÚNIUS 5. 1 9—13: burgonyabogár-irtás A megyei tanács végrehajtó bizottságának rendeiete A mezőgazdasági szakigazgatási szervek jelentéséből megállapí­tottam, hogy Baranya megye te­rületén a burgonyabogár lárvái és fiatal bogarai tömegesen és mindenütt megjelentek. A 11/1960. F. M. számú rendelet 8. paragra­fusa értelmében ezért a burgo­nyabogár elleni vegyszeres véde­kezés azonnali végrehajtását, az 1954i X. tv. 49. f g. pontjában Irt hatáskörömben a következőket rendelem el: 1. Június 9-től 13-lg terjedő Időben (csütörtöktől hétfőig) min­den burgonyatermelő (állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni) köteles a burgonyaveté- sén vegyszeres védekezést vé­gezni. 2. A vegyszeres védekezést DDT tartalmú porozó, vagy per­metező szerrel, vagy a burgonya­bogár ellent védekezés céljára engedélyezett más rovarirtó szer­rel kell elvégezni. HCH tartal­mú védekezőszerre! (Agritox) permetezni nem szabadi Permetezés esetén a burgonya­ültetvény fejlettségétől függően, holdanként 5—6 kiló DDT olajos emulziót (Holló 10.) vagy 1—1,2 kiló 50 százalékos DDT permete­ző szert, illetőleg 1,5—1,7 kiló DDT pasztát (Pcrnit) kell az elő­irt mennyiségű vízzel kiperme­tezni. Porozás esetén — ugyancsak a burgonyaültetvény fejlettségétől függően — holdanként motoros géppel 10—15 kiló 10 százalékos, hátigéppel pedig 20—30 kiló 5 százalékos DDT tartalmú poro- zószert kell kiporozni. A védekezéshez szükséges min­den szert a termelőnek saját ma­gának kell beszereznie, A véde­kezés költségeit a termelő viseli, A termelőszövetkezetek — ha a növényvédelmi rendszabályok megtartásával kártevőtől mentes termést vagy terméket állítanak elő — az általuk vásárolt és fel­használt növényvédőszerek árá­ból 30 százalékos kedvezményt kapnak. 3. Felhívom a földművesszövet­kezeteket és az egyéb vegyszer árusítására kijelölt boltokat, hogy a községük burgonyavetés területének megfelelő védekező- szert biztosítsák. 4. Felhívom a Járási és közsé­gi tanácsokat, valamint a nö­vényvédő állomást, hogy az el­rendelt kötelező védekezést szer­vezzék meg és annak végrehaj­tását ellenőrizzék. Az 1956. 9. tvr. 13. «.-a értel­mében szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírság­gal kell sújtani azt, aki a kár­tevők Irtását a fentiekben meg­jelölt határidőig elmulasztja, PATKÓ SÁNDOR megyei tanács vb.-elnöke Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható Időjárás vasárnap estig: tovább tart a meleg idő, többórás napsütéssel. Néhány helyein dél­utáni. vagy esti záporeső, zivatar, Mérsékelt délkeleti, déli szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 12—15. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: Jő— 29 fok között. Távolabbi kilátások: a Jövő hét elején a legmagasabb nappali hő­mérséklet! «lén a 30 fokot« Tizedszer ünnepeljük az építők napját Ez évben ünnepeljük tized­szer az építők napját Velünk együtt ünnepel dolgozóink nagy többsége, együtt ünnepel az építő-, fa- és építőanyag­ipari dolgozók nagy családja. Nem volt mindig ünnepe az építőmunkásoknak. Soha nem feleltjük, hogy a múlt mostoha évtize­deiben nem volt lehetőség építők napját ünnepelni. Ha ünnepről akarnának beszélni, az építőmunkás csak akkor ün­nepelhetett, amikor a tőkés társadalomban egy évben leg­alább 5—6 hónapot dolgozni engedték és annyit kereshetett, hogy éhen ne pusztuljon. Azt sem felejtik, amikor Baranyá­ban Is a Fekete árkot tisztí­tották, havat lapátoltak, vagy ínségakcióban, 35—40 filléres órabérrel a koldústelepet kel­lett felépíteniük. A felszabadulás után a de­mokratikus és szocialista fej­lődés útjára lépve, népünk vi­szonylag rövid idő alatt leküz­dötte a háborús károkat, hely­reállította a népgazdaságot. Ez Idő alatt a magyar építőipari munkásság munkája nyomán születtek új magyar szocialista városok, mint pl. Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló és nap­ról napra kezünk munkájának eredményét szemléltetjük Pécs-Meszesen, Uj-Mecsekal- ján, az új erőművön. Iskolá­kon, bölcsődéken, napközi ott­honokon, ipari és kommunális létesítményeken, mezőgazda- sági építkezéseinken. Ezzel együtt azt is látja dol­gozó népünk és érzik építő­munkásaink, hogy hogyan fej­lődött életük. Jó érzés vissza­gondolni arra, hogy a letűnt úri osztály kizsákmányolását hogyan váltotta fel a szabad élet. örül az építőmunkás, hogy a nehéz fizikai munkát felváltották a gépek, segítő­társaivá vált a hatalmas to­ronydaru, szállítószalag, ha­barcskeverő, kompresszorok, emelődaruk és egyebek. Megmutatkozik államunk gondoskodása, dolgozóinkról s köztük az épí­tőmunkásokról is abban, hogy megyénkben az elmúlt három év során nyereségrészesedés címén mintegy százmillió fo­rintot fizettek ki, hogy a szo­cialista Iparban foglalkoztatott munkások havi átlagbére 1956- ban 1378 forint, 1959-ben pe­dig 1883 forintra emelkedett. Jelentősek azok a Juttatások Is, amelyeket béren kívül kap­nak az építőipari dolgozók. Sok millió forintot tesz ki az az összeg, amelyet államunk fizetett szabadságra, fizetett ebédidőre, üzemi étkeztetésre, munkaruhajuttatásra, kedvez­ményes munkásszállításra, ked vezményes üdültetésre, lakás- építkezésekre, bölcsődék és napközi otthonok fenntartásá­ra fordít. Lakáshiány megszüntetésére kormányunk 15 éves lakásépí­tési programot dolgozott ki. Állami és magánépítkezések során megyénkben 9573 család jutott új, korszerű, egészséges lakóházhoz az elmúlt három év alatt. A szövetkezeti tár- sasház-akció keretében 132 la­kás építését kezdték meg épí­tőmunkásaink 1959-ben. Régi lakóépületek tatarozására, fel­újítására, csak Pécsett 1959- ben 19,9 millió forintot fordí­tottak. Jelentős emelés történt A tavalyinál több déli­gyümölcsöt importálunk Ebben az évben hazánkban Igen keresett konzervekből, szardíniákból a tavalyinál har­minc százalékkal több kerül forgalomba. Több mint húsz­féle különböző konzervet im­portálunk az Idén a Szovjet­unióból, Norvégiából, Jugo­szláviából, Spanyolországból, Kínából, a Német Demokrati­kus Köztársaságból és több nyugati országból. A tervek szerint 1960-ban a tavalyinál tizenöt százalékkal több citro­mot, narancsot, fügét, dato­lyát, banánt és babkávét vá­sárolnak. A külkereskedelem a tervek szerint ebben az évben a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból, Indiából, Vietnamból és Csehszlovákiából vásárol a választék biztosításába női és férfi divatos cipőket, őrét, óraalkatrészeket és bútorokat az idén tíz százalékkal többet vásárolnak külföldről, mint tavaly. A kereskedelem több hires francia kozmetikai céggel meg­egyezett, hogy az Idén meg­kezdik a márkás kozmetikai cikkek árusítását az illatszer- boltok« a családi pótléknál. Felemelte államunk az öregségi, rokkant­sági nyugdíjak átlagos össze­gét. 1959-ben 732 felnőtt épí­tőipari munkás és 280 gyermek üdült megyénk területéről szakszervezeti üdülőkben az ország legszebb helyein. Emel­lett kb. 500 dolgozó részesült vállalati üdülésben. Jelentős fejlődés történt az egészségügyi és szociális ellá­tásban. Munkásklubok, könyv­tárak. szórakozóhelyek állnak munkásaink rendelkezésére. Sokáig lehetne még sorolni mindazokat az előnyöket és kedvezményeket, amelyeket csaik a szocialista társadalmi rendszer tud biztosítani a dol­gozóknak. Itt nincs munkanél­küliség, nálunk minden a dol­gozó emberért történik. A mi Kezünk munkája a bútor, a porcelán és üveg­csodák, amelyekkel a saját otthonainkat tesszük meghitté, magunknak szépítjük az üdülő­helyeket, mi látogatjuk az or­szág legszebb helyeit, munká­sok üdülnek már Galyatetőn, Lillafüreden, a dolgozóké a Balaton és az ország minden szépsége. Mindezt tudatosan tesszük, hogy gyermekeink örökre elfeledjék a nyomort, a nélkülözés sötét emlékét. Építőmunkásaink többsége érzi és tudja, hogy nagyon fontos szerepe van személy szerint is abban, hogy még szebbé és gazdagabbá tegyük életünket, erősebbé államun­kat. Ezért követik munkás­osztályunk vezető erejét, a pár­tot Szilárd elhatározásuk, hogy a közvetlen gazdasági és termelési feladataikat teljesí­tik. Ezzel alapot teremtünk az új ötéves tervhez, részt ve­szünk annalk kidolgozásában és végrehajtásában. Végrehajtjuk vállalásainkat, győzelemre visszük azt a har­cot, amelyet az építőipar terü­letén 110 brigád, majdnem ezer építőmunkás, a szocia­lista munkabrigád cím elnye­réséért megkezdett Eredmé­nyes lesz annak a több ezer építőipari dolgozónak is a munkája, amelyet brigádver­senyben és egyénenként foly­tatnak a gazdaságosabb, kifo­gástalan munkáért, a határ­idők lerövidítéséért, több ce­mentért, tégláért és más építő­anyagok előállításáért. Tovább építjük és szépítjük orszá­gunkat. Felvégi Ferenc, az Építők Szakszerve­zete Baranya megyei Bizottságának tagja. unt int Ma: pécsi ipari tanulók a Néphadsereg Színházban Ma a fővárosban, a Néphad­sereg Színházának szípadán vendégszerepel a pécsi Műm. 500-as iparitanuló-intézet száz­húsz tagú vegyeskara és az in­tézet balettkara, az országos fesztivál alkalmából. Az inté­zet vegyeskara és a balettkar a korábban megrendezett terü­leti versenyeken győzött, így kerültek az országos feszti­válra. — Somogyhárságyon a jövő héten fejeződik be negyven férőhelyes sertésfiaztató, 200 férőhelyes sertéshizlalda és 300 férőhelyes süldőszállás építése, — A BABARCI termelő- szövetkezet kétezer napos­kacsát kap a jövő héten a Baromfifeldolgozó Vállalattól. A szövetkezet augusztus vé­gén hizlalva adja át a kacsá­kat a vállalatnak. — A PÉCSI Kossuth Cipő­ipari KTSZ a második ne­gyedévben 15 ezer pár női körömcipőt exportál az NDK­ba, 10 ezret Lengyelországba, ezer darabot pedig Norvégiá­ba. — Molnár István Pécs, Xa­vér utca 24. szám alatti lakos a piactér burkolatát megron­gálta, ezért 200 forint pénz- büntetést kellett fizetnie, rrn A FÜRD OS MASSZŐR tanfolyam záróvizsgáját Pé­csett és Harkányban június 6-án, hétfőn tartják a megyei egészségügyi osztály rende­zésében. — A SZIGETVÁRI ,.Sziget Gyöngye” cukrászda a gyer­meknapra 10 forintos egység­áron csomagokat állított ösz- sze. A szigetváriak és a kör­nyékbeliek utolsó darabig megvásárolták az olcsó cso­magokat, *— A Pécsi Sütőipari Válla­lat vezetősége közli, hogy a Ifi. sz. sütőüzem üzemi bé­lyegzője június 2-án elveszett. A bélyegző érvénytelen« A NÉPSZÁMLÁLÁS adatai alapján 1960 január elsején Pécs város lakóinak száma 114 ezer 625. Komlóé 24 850, Mohácsé 18 045. A me- gye népessége Pécs lakosságát leszámítva 286 ezer, — Különvonat érkezett szombaton este Pécsre Buda­pestről és Békéscsabáról. A különvonattal a fővárosból hatszáz, Békéscsabáról kilenc- száz kiránduló érkezett Pécs­re. JÚNIUS 3-án délután 6 órakor a Baranya megyei pártbizottság épületében a KISZ megyei bizottság foga- dóst adott az ifjúsági moz- galom munkájában élenjáró pedagógusok részére. A meg­jelent —i mintegy harminc pedagógust megjutalmazták* hármat pedig kitüntettek, Népíront-est a ül. kerületben A Hazaijai Népfront ni. kor« elnöksége 9-án, azerda délután 7 órai kezdettel műsorral egybe­kötött Népfront-estet rendez, az Építők Tüzér utcai kultúrtermé­ben, melyre szeretettel meghívja a város lakosságát. Műsor: meg­nyitó szavalat, „A tűz csiholó- Ja” Ady Endre verse, elmond­ja Váróczl Judit, a Pedagógiai Főiskola hallgatója. Ünnepi be­szédet Bódis István a Hazafias Népfront városi titkára mond. — Hadnagy Árpád mérnök beszél a város fejlődéséről. Utána Nagy Józsa, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője és Rab József ma- gvarnóta énekes harmónika kí­sérettel magyarnótákat és tánc­dalokat énekel. Befejezésül Hunn új legenda című Ady Endre ver­set elmondja Váróczl Judit. »<3k*<g<3k3K8<sgcf<atogoE<ac8Qf<»cgoK»cgaK»cgaKt<»qK»cgaf<aK^<3oicc»ogcS<8c^ (Baranyai sít dk 4 ~ lesoda kilátás, ez itt a Tubes! Előttünk XAÉ az egész Hegyhát. Mi az a fehér folt fjFL — az már Tolna. A legmagasabb * ^ pontjáról a szakcsi templom tornya világit ide. — Szeretem a Hegyhátat, lágyan fodrozódó halmaival, termékeny mezőivel, erdő foltjaival — Bizony szép az és nekem végtelenül ked­ves. Nézd azt a rétet! A Mecsek északra futó vizei mind abban a széles völgyben gyűlnek össze, felfűzve kicsiny községek gyöngysorát s egybefolynak Sásánál. A Baranya csatorna aztán Dombóvárnál a Kapóéba önti mind. — Alig látni néhány falut, pedig úgy tudom, van hatvanhárom. • — A völgyekben lapulnak, gyümölcsösök rejtegetik őket s az erdő. S&sdot úgy kell meg­keresni, pedig Itt van az orrunk előtt. Alomba- ringató, békés táj. Innen látom — vagy csak látni vélem — a tarka színekben pompázó ré­tet, búzavirágos mezőket, a lomha patak vize alig fodrozódik, s távolból kelepei Plávicsék malma. Vasárnap van és a keresztnél gyűl össze Sásd fiatalsága csérigézni. Kéz a kézben körbe ropják a táncot, s szól a nóta: Kútágas- ra szállt a szarka, Oroszlónak áll a farka, Csi- virénti, csavarinti, hazafelé kanyarénti. Al- konyáikor csintalan legénykezek kapják el a lányokat s van sikoltás, kacagás, no meg gyón­ni való gondolatok. — Mit mosolyogsz egyszerűségén! Persze, nem érzed át mindennek a szépségét. — Nem azért. A múltba tekintő valami fi­nom szűrőn keresztül csak a szépet találja meg, ami rút volt, elhessegetjük, elfelejtjük. Holnap arra visz utamt jer valóm § írd meg, amit látsz, szépet is csúnyát, írd meg korlá­tozás nélkül. egyenletes iramban suhan az autó Kom­e l<5n> a csodás egregyi völgyön, Szászvá- rom, Bikalon, Mágocson keresztül Sás- dig. Szó szerint, nesztelenül suhant a portalanitott úton. Magamba roskadva szedem fel a benyomásokat, Uramisten, mivé lett ez a sárország! Esőben olvadáskor a földutak járhatatlanak voltak. És száraz időben is igazi dülóutak. Csak szol­gabírói látogatáskor egyengették el közmun­kával azt, ahonnan éppen várták az urat. A kátyus részeknél hordáskor villával fölszerelt emberek álltak, támogatva kísérték a kévék­kel megrakott szekeret, hogy fel ne dőljön. Most a széljárta tetőkön frissen ültetett fis sávok kísérnek bennünket, Egyszerű megol­dás a hófúvás ellen, Az útszélre szorult pipacs is búzavirág sem kéklik a vetésben, se szarkaláb, még csak egy szál acat sem látható ebben a zöld tengerben. Itt nem négy mázsás lesz majd a termét. — Mondd őszintén, fáj ezt — Nem. S ha meg nem akad a szemed a pi­pacson, eszembe se jut, annyira lenyűgöző látvány a végtelen táblák sora. Nézd a két óriási sárga foltot. Valósággal világítanak. Virágzó repce. Egy árva szál gaz sem töri meg egyszínű foltjukat. Nem csodalatos? — Ez már azt hiszem a tófűi határ, az a sárga folt szintén repce? — Vadrepce. És sajnálhatod azt a szövetke­zetét, amelyik e tisztitatlan magot elvetette. Meg ezt is itt jobbról, ezt a gyomverte hatal­mas táblát. Bizonyosan valami elkeseredett gazda hagy» itt ajándékba, A termelőszövet­kezetekkel kapcsolatban annyi mindent hall az ember. Látsz majd gaztól elborított földe­ket rogyadozó házakat, üresedő falvakat, jó­solgatták. =- Na és? «— Lebontott házat eddig kettőt láttam, ro­gyadozó putrit jó néhányat. Újat annál többet és köztük csinosakat, igényeset. Sok régire bizony ráférne a ta/tarozás, Ezek talán elha­gyatottak. — A szövetkezeti termeléssel kapcsolatban fogyott-e a falvak lélekszáma? — vetem fel a kérdést Albert, járási tanácselnök-helyettes előtt. A gépesítésnek természetes következmé­nye lenne ez. — Baranyában és nálunk is a falvak lélefc- száma már régen stagnáló volt, vagy éppen fogyó. Ma ellenkezőleg, nő nemcsak a bányák körzetében, másutt is. Aki nem lép be a szö­vetkezetbe, talál munkát az állami gazdasá­gokban, bányákban, építkezéseknél, traktor- állomásokon. Negyvenkét termelőszövetkezeti községünk van, de az mind gyarapodó. Aki távolabb vállal munkát, az sem hagyja el há­zát, a munkahelyre való szállítás ma nem probléma. És hány jön vissza, mint agronó- mus, boltvezető, pénztáros, adminisztrátor. Többet nem mondok, szűnőben az egykézés, ami már több mint fél évszázada porlasztotta ezt a népet. Megoldjuk a cigánykérdést is.,, — Csérigéznek még? — vetek gátat a mele­gen Ömlő szóáradatnak, Meghökkenve néz rám. — Mi legyen az. Nemrég vagyok 4tt •— teszi hozzá inagyarázóan, v* Hol szórakozik a fiatalság? *— A kultúrházakban. Szép kultúrházakat építettünk, vannak dalárdáink, színjátszó cso­portjaink, virágzó a sportélet. Nevelőink iga­zán jó munkát végeznek ezen a téren. Nagy szeretettel foglalkozik Albert elvtárs járási ügyeivel, kívánunk sok sikert. Mi meg­nézzük Pf “ Szép hely az villant fél a szeme, —t jó Utat! 0 uhan velünk az autó, majd Oroszlán túl £ csak döcög. Ugylátszik, ezt az utat az- j óta, hogy az állam az uradalom ked- véért megépítette, csak felületesen ja­vítgatták. Az első község Godísa. Uj házak hosszú sora, a falu végén egy régi kúria. Innen indul el Surányi Miklós „Domoszlai Lászlója“, ide gyűjti össze az első világháború viharából me­nekülő Péterfiakat egy másik regényében. A két regény fülledt levegőjét s ezt a napsuga­rat, optimizmust lehelő tájat nehéz össze­egyeztetni. Közben megérkeztünk Bakácára. Szegényes, hatezer holdas hitbizomdny, egy kisebb kas­tély volt a Majláthok családi otthona. Sokszor állt üresen. Most százhatvanöt fős fiúotthon­nak ad helyet. Az emelet napjenyes termei, a ragyogóan tiszta hálószobák, földszinten csi­nosan berendezett társalgó, nevelők lakásai Persze ennyi gyereknek új iskola is kellene. Átalakították az egyik istállót. Négy keletről jól világított tanterem van itt a felsó tagozat részére. A falu régi iskolája az alsó tagozaté, Kicsiny, árnyékos park, újonnan ültetett gyü­mölcsös, ideális környezetet adnak egy gyer­mekotthonnak. Vízvezeték is van, és a tovább­fejlesztéshez szükséges pénz is már biztosítva van. A falu maga a régi, környezete hatalmas erdőség. Szénrétegek nyoma biztat, hogy lehet még nagy jövője, Indulunk haza. os, tudod már, miért mosolyogtam régi |A emlékeiden? Nosztalgiádon, az álma- Wb tag halomvidék után, a búzavirágos, 9 pipacs os mezők után. — Megértelek. Szép ez a megújult Hegyhát és még szebb jövőt ígér. A múlt szer­tefoszlott, elsüllyedt bennem és — hiúba -i fáj ez, de sajnálni nem tudom. SOMOGYI GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom