Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04-01 / 131. szám

1960. JÜNIUS 4.

NAPLŐ

3

Rég álmodott önmagunkat látjuk

A Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei Bizottsága vasárnap rendezi meg a megyei ifjúsági találkozót Pécsett.

Találkoznak ezen a napon a megye művészeti csoportjai, amelyek a felszabadulási kulturális szemle legjobbjai voltak. Fellépnek az ünnepi műsorban a díjat nyert szólisták is. Tehetséges, művészetet szerető fiatalok, fiúk és lányok bizonyítják, hogy hazánkban az ifjúság és a szépség együtt jár; hogy szépek, erősek, vidámak a mi fiataljaink. Azért szépek, azért vidámak, azért erősek, mert olyan országiban élnek, amelyben az emberek legnemesebb tulajdonságai szabadon kibontákoizhatnak, s amely országban nincs helye a durvaságnak, az embertelenségnek. Itt mindenki boldogulhat, aki szereti a feltörekvő új életet, de nem boldogulhat senki, aki visz- szafelé kacsingat és rosszat akar,

A mai magyar ifjúság túlnyomó többsége tudja, hogy szeretnie kell ezt a hazát, az egyszerű emberek jólétéért élő vezetőket, a pártot, amely vezeti a boldogságért indult nagy társadalmi tennivalók végrehajtását.

A középiskolások torna- bemutatóján látni fogjuk, mit tudnak a fiatal tornászok, izmos karjaik, amikor a magasba lendülnek, régi ifjúságunk jut eszünikbe és most kezdjük nagyon sajnálni, hogy nem ma vagyunk fiatalok. Pedig nem kell sajnálnunk. Boldogságot ad az a tudat is, hogy gyermekeinkben régi megálmodott önmagunkat látjuk. Az lett a fiunkból, amik valamikor magunk szerettünk volna lenni. Szabad, erős, szép szál fiatalember. Ha délcegek is voltunk valaha, mit értünk vele korgó gyomorral, munkanélküliségben, szegénységben, sovány napszámbérrel! Nem sok kedvünk volt ahhoz, hogy tornásszunik, kúl- túrcsoportokat alakítsunk, népi táncainkat járjuk.

Most van kedvünk is, erőnk is hozzá. Fiainknak és lányainknak is van hozzá kedvük. Karneváli felvonuláshoz is, „bohóckodáshoz’ is, vidám muzsikaszóhoz is. Utcabálhoz is.

Legyen ott mindenki, aki csak teheti, a megyei ifjúsági találkozón! örüljön mindenki, aki szereti az ifjúságot. örüljenek fiaink és lányaink is annak, hogy a mai kor ennyire szereti őket. Tanuljanak, dolgozzanak együtt az idősebb generációval szocialista hazánkért, a békéért, szépülő életünkért.

Megnyílt az ipari és kereskedelmi tanulók vizsgamunkáinak országos kiállítása

Az ipari és kereskedelmi ta- lulók vizsgamunikáinak tanév /égi országos kiállítását az dén a Kereskedelmi Kamara /áci utcai minta termében ren- lezték meg;

A kiállítás péntek délutáni ünnepélyes megnyitásán megjelent Kádár János, az MSZ- V1P Központi Bizottságának ílső titkára, Somogyi Miklós, íz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, friss István, a Központi Bízott rig tagja, Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának átkára, valamint gazdasági és ársadalmi életünk számos vesető személyisége.

Kisházi Ödön munkaügyi mi nlszter üdvözölte a vendégeket és megnyitotta a kiállításit,

Változatos program

az építők napján

Pécsi színészek lépnek fel Beremenden — Gazdag sport- és kultúrműsor—Lepényevés, kötélhúzás és más szórakoztató játékok

A Baranya megyei Építőipari Vállalat

dolgozói is a hagyományoknak megfelelően, de a múlt évinél még külsőségekben is pompá- sabban akarják megünnepelni az építők napját. Az előkészületek már megtörténtek, a kultúrtermek feldíszítve várják az építőmunkásokat, Vasárnap délelőtt fel 10-kor kezdődik ünnepségük, melyen megnyitó beszédet mond Benedetti Tibor élvtárs, a Tervező Vállalat igazgatója; Tíz órától tizenhárom óráig a Tüzér-utcai sporttelepen sportműsort bonyolítanak le, Az ÉPFU és az 506- os Iparitanuló Intézet, a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozóival együtt ünnepel. A kultúrműsor keretében fellépnek a Bercsényi úti általános iskola növendékei, a Tervező Vállalat szólóénekesei, valamint az építőipari vállalat színjátszó csoportja;

A sportműsorban kézilábda- v illám torna, labdarúgó-villám torna szerepel, valamint asztalitenisz- és sakkverseny. Tizenhárom órától tizennégy óráig kötélhúzás, zsákbanfutás, lepényevés, köcsögtörés, céldobás lesz a szabadban. Tizennégy órától vívóbemutatót tartanak a kultúrteremben; A kultúrműsor is tovább folytatódik délután; Biztosan nagy sikere lesz a Mecsek tánc- együttes fellépésének. Húsz órától huszonnégy óráig tánc lesz. Az építőipari vállalatok dolgozóiknak jutányos áron ebédet adnak. Az építőmunkásokat jól felszerelt büfék, lacikonyhák várják*

A Mélyépítő Vállalat

Az építők napját a vállalat központjában rendezik. Kilenc órakor ünnepi megnyitót tart Miklós László elvtárs, szb-tit- kár* Tíz órakor kerül sor a kétszer harminc perces labdarúgó-mérkőzésre, valamint a kézilabda és röplabda villámtornára. Tizennégy órakor kéz dődnek a tréfás versenyek: zsákbanfutás, lepényevés, célba dobás. Tekeversenyt is bonyolítanak le. Tizenöt órakor tervezik a kultúrműsor megkezdését; A kultúrműsorban, mint

érdekesség szerepel a szellemi olimpia, a dupla vagy semmi játék. A Mélyépítő Vállalat központjában is lacikonyhát és büfét állítanak fel;

A Komlói Építőipari Vállalat

dolgozói is nagyon készülnek az építők napjára. Tíz órakor kezdődik az ünnepség és tizenöt óráig sportműsort láthat nak a nézők. Tanúi lehetnek a komlóiak az iparitanulók közötti labdarúgó-tornának, egyéb sportbemutatóknak és tréfás versengésnek. Tizenöt órakor ünnepi beszédet mond Czárt Ferenc elvtárs, a vállalat igazgatója;

A gyermekek részére mese- film-vetítést rendeznek, majd tizennyolc órakor a kultúrműsor keretében pedagógusok lépnek fel. Húsz órakor szólalnak meg a zenekarok, hogy tovább emeljék a vidám han gulatot és hogy kitáncolhassák magukat a fiatal építőmunkások*

A Pécsi Porcelángyár

is megrendezi az építők napját. Kilenc órától tíz óráig a sétatéren rollerversenyt tartanak az Építők Szakszervezete megyei Bizottságának rendezésében. A gyermekek a roller versenybe a helyszínen nevezhetnek. Tíz órától tizenkét óráig kézilabda-mérkőzésre kerül

sor a porcelángyár pályáján. Sokan lesznek kíváncsiak a porcelángyár kultúrotthonában rendezett matinéra is. Tizennégy órától 17 óráig tréfás játékok lesznek a kultúrotthon kertjében és udvarán. Valószínűleg vidám nevetés kíséri majd a „dühöngő konyha“, a konzervdobálás és a karómászás résztvevőinek igyekezetét. Tizenöt órától tizenhat óráig csecsemő szépségversenyt rendeznek, melynek díjazása a helyszínen történik; Tizenhat órától tizenhét óráig filmvetítést tartanak a gyermekek részére. Tizenhét órától tizennyolc óráig tűzoltó-gyakorlatban gyönyörködhetnek a nézők, tizennyolc órától tizenkilenc óráig motoros bemutató lesz. Tizenkilenc órakor ünnepi beszédben méltatja majd Gál Tibor elvtárs, a porcelángyár igazgatója az építők napja jelentőségét. A kultúrműsor után vadászvacsora lesz, majd huszonnégy óráig tánc. Ételről, italról itt is gondoskodtak;

A vidéki üzemek sem maradnak le

Ünnepséget tartanak majd Nagyharsányban, Mohácson és Siklóson is. Beremenden pécsi színészek lépnek fel. Építőmunkásaink az építők napjának ez évi megrendezésében igyekeztek az előző években tartottakat színvonalban éskül sőségekben is túlszárnyalni;

A szellemi öttusázók megyei találkozója

A Pécs-baranyai Módszertani Tanácsadó június 3-án, de. 10 órai kezdettel a pécsi városi művelődési házban rendezte meg a fiatalok szellemi öttusa bajnokságának megyei döntőjét.

Csorba Tivadar, a megyei KISZ-bizottság titkára megnyitó szavai után a területi csapatok versenyével kezdődött a megyei találkozó. Az írásban és szóban adott válaszok pontszám szerinti elbírálása után a következő sorrend alakult ki: 1. a szigetvári járás csapata a legmagasabb, 5 pontos átlag eredménnyel (Báli Isván, Ha- marics György, Csontos Károly Ledács Kis Jenő. Horváth Tamás)* 2, Komló csapata 4,5 -pontos átlag eredménnyel (Schöck Márta, Berdai Ernő, Grünwaid Anna, Halas István, Haffner Endre); 3. a siklósi járás csapata 4,4 pontos átlag eredmény nyel (Mecseki József, Nagy József, Neszt Antal. Ham Béla, Tóth Béla).

Az egyéni verseny első öt helyezettje: Schock Márta

komlói. Mile Piroska pécsi járási, Halas István komlói, Ledács Kis Jenő szigetvári járási és Sági Sándor komlói versenyző*

A verseny nyerteseit a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya értékes könyvekkel jutalmazta*

Sz. F.

Egyelés előtt — tőszámlálás

öröm végignézni a babar- ci Béke Termelőszövetkezet kukoricatábláján. Üde zöld kukorica, a sorok mindenütt klappolnak, egyirányban már géppel meg is kapálták:

— Keresztirányban lókapával kapáljuk — mondja a tsz agronórmria.

— És hány tövet hagytok fészkenként? — kérdi Denke József, a Földművelésügyi Minisztérium kukorica felügyelője.

— Kettőt — hangzik a válasz.

Bemennek a táblába.

— Itt barázda volt. Itt nem jól vetett a gép — jegyzi meg Brachmann János, a tsz elnöke. — Miért nem gyártják már a Roskó barázdabehúzó gépét? — kérdi. — Milyen jó lenne az!

— Jó! — válaszol Denke József, majd odaszól az ag- ronómusnak: — Próbáljunk egy tőszámlálást végezni. Enélkül nem lehet helyesen egyelni — teszi hozzá és egy példát mond. Nemrég járt Szolnok megyében. Itt egy termelőszövetkezetben már éppen egyelték a kukoricát. Megkérdezte az elnököt, hogy hány tövet hagynak fészkenként. Az elnök azt válaszolta: — Két sorban egyet, egy sorban kettőt. Denke József az elnökkel együtt elvégezte a tőszám- lásást. Száz tövet számoltak meg. És kiderült: ilyen egyelés mellett nem marad több kukorica tő egy holdon, mint tízezer. Ebből a műveléskor kiesik olyan 10 százalék. Tehát mindössze kilencezer tő kukorica hoz majd termést egy holdon. Az elnök azonnal leállította az egyelést. És ettől kezdve mindenütt két tövet hagytak átlagban fészkenként;

De már számolják is a töveket. Az agronórrrms diktálja az adatokat: egy, öt, kettő, egy, hét, nulla;:;

— Látja, mennyire csal a szem — jegyzi meg Denke József. — így kívülről azt látja az ember: ez jól beállt kukorica. Mégis vigyázni kell az egy eléssel. Száz tő közül négy nullás volt*

A bólyi Rákóczi Termelő* szövetkezetben is jól sikerült a négyzetes-fészkes vetésű kukorica. Atkári bácsi, a tsz elnöke is az első kérdésre mindjárt így válaszol:

— Kettőt hagyunk fészkenként. Persze, hogy kettőt — mondja. — Tudja, én szeretem ezt a négyzetes vetést Tavaly még a sorosan vetettet is négyzetes í tettü k. Iglivel. Szóval ez soha sem hozza zavarba az embert. Mert, ha kétszer-háromszor sikerül géppel, lókapával megkapátni a közit, akkor már nyert ügyünk van. Tavaly volt silókukoricánk is így négyzetesen. Végül kiderült, hogy nincs annyi silóra szükségünk, mint amennyit vetettünk. Kiritkítottunk egy darabot. Egy részén a táblának egy szálat, másik részén pedig két szálat hagytunk fészkenként; Az egy szálason olyan kukoricacsövek voltak, mint a karom. De súly nem volt ám. A kétszálason, igaz, kisebbek voltak a csövek, de itt viszont volt súly*,:

Járjuk a határt, a megyét. Denke elvtárs mindenütt javaslatot tesz. Siklós- nagyfaluban például nem a leg jobbam kelt a silókukorica. Itt-ott hiányos.

—. Jó lenne pótolni a hiányt.

— Mit gondol, milyen kukoricával kellene? — kérdi Somogyi elvtárs, a tsz elnöke*

— Mart on vásári ötössel. Ez még beérik az elvetett szovjet fajtával.

Amikor utunk végére érünk, összefoglaljuk a tapasztalatokat: Baranyában

értenek a kukorica-termesztésihez. A négyzetes vetésű kukoricáknál azonban még itt-ott bizonytalankodnak a tsz-ek. Bennük van még a soros vetés, hogy itt általában egy tövet hagynak fészkenként. És ezt akarják csinálni a négyzetessel is. Ez pedig nem megy. Nagyon kevés lesz a tőszám és keveset terem a föld. Mindenütt tőszámlálást kell végezni ahhoz, hogy helyesen egyeljünk,

2 millió 343 ezer

forint értékben 102 családi házat értékesített február 29, az akció elindítása óta a megyében a OTP Baranya megyei fiókja. A legnagyobb az érdeklődés Pécsett és a pécsváradi járásban. Pécsett eddig 32 egy- és kétszobás, állami tulajdonban lévő családi házat vásároltak meg, túlnyomórészt a kertvárosban. A városi tanács tájékoztatása szerint júliusig több, a város belterületén lévő kisebb házingatlant kap eladásra az OTP. A háza* kát lakottan 45—50 ezer, beköltözhetően 80—90 ezer forintért értékesítik, ebből 10 százalékot kell lefizetni, a fennmaradó összeget 25 év alatt kell törleszteni. Akik egy összegben fizetik ki az ingatlanok árát, külön kedvezményben részesülnek; ugyanis a fennmaradó 90 százalék után még 25 százalék engedményt kapnak.

Már hírt adtunk róla,

hogy csütörtökön Beremendre, a Dózsa" Termelőszöve tikezetbe látogatott Komócsin Zoltán elvtárs a Politi!í»»-JBizottság póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Novics János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára és Kiss Dezső elvtárs, a megyei KISZ- bizottság titkára társaságában.

A tsz-székháza előtt a járás, a község, a termelőszövetkezet vezetői fogadták a vendégeket és vörös nyakkend ős úttörők virággal köszöntötték őket.

A tanácsteremben ekkor már elrendezték az asztalokat, a székeket, ügy gondolták először itt tájékoztatják Komócsin elvtársat a termelőszövetkezet eredményeiről, feladatairól. — Már helyet foglaltak, Bagó Bálint a tsz-főagromómusa már neki is készült, hogy elmondja beszámolóját, amikor Komócsin elvtárs megkérdezte:

— Jártak itt már külföldiek?

— Jártak.

— Akkor nekem is olyanfajta tájékoztatót tartsanak, mint amilyet azoknak szoktak. Rövidet, de minden benne legyen.

Bagó Bálint megpróbálta röviden összefoglalni mindazt, ami termelőszövetkezetüket jel lemzi. Arról beszélt, hogy az idei év a Dózsában a nagy erőgyűjtés éve. Megbeszélték a tagokkal, az idén negyven forintot osztanak munkaegységenként. Azért negyvenet, hogy jövőre ötvenet oszthassanak. A teemadoszovetkezet az idén 400

IComácsiH elutázs Buetnendm

ezer forintot ruházott be. Építettek egy száz férőhelyes növendékmarha istállót és egy harminchárom férőhelyes ser- tésfiaztatót saját erőből, de épül a lóistállójuk is, amit egyre jobban sajnálnak átadni a lovaknak. Többen azt tartják: jó lenne oda is szarvasmarhákat tenni*

— Még egy négyszáz férőhelyes sertéshizlaldát is építenénk, ha valahogyan tudnánk hozzá szerezni százezer forintot — mondotta Bagó Bálint. — Erre nagy szükségünk lenne Az idén 1100 hízott sertést adunk el az államnak. A tagok is a háztáji gazdaságukban szerződést kötöttek hatszáz darabra. Most készül termelőszövetkezetünk ötéves terve. Ebben többek között szerepel az is, hogy már az ötéves terv első évében 2000 hízott sertést ad az állaunnak ez a termelőszövetkezet. Egyik fő célkitűzésünk az. hogy az ötéves terv időszakában elérjük: minden hold szántóföldre egy hízott sertés jusson. Ehhez kellene ez a százezer forint is..x A tsz ötéves tervéről Bagó Bálint elvtárs elmondotta még: most mintegy négy millió forintot osztanak ki a tagoknak évente* Az ötéves tervben ezt az összeget évi hat-hét millióra szeretnék növefeá.

•— Fiatalok vannak-e a termelőszövetkezetben? — kérdezte Komócsin elvtáre*

— Vannak. Igaz, hogy nincsenek sokan, de jól dolgoznak — hangzott a válasz*

Ezeket mondta Bagó Bálint, a tsz egyik vezetője, de vajon mit mondanak a tagok*

Járjuk a határt.

A kertészetben Komócsin elvtárs megnézi a zöldellő palántákat, hallgatja a vezetők magyarázatát arról, hogy ezt a kertészetet teljesen exporttermelésre kívánják beállítani, amikor az országút felől motor berregés hallatszik;

Az egyik fejőnőnk! Fejni megy! — mondja Kocsis bácsi, a tsz-elnöke.

— Hamarosan a Szovjetunióba utazik — teszi hozzá Bagó Bálint.

— Tanulmányútra?

— Igen; Tudja van a termelőszövetkezetnék erre egy alapja.

Ezzel be ás fejezik ezt a témát.

— Nézze meg ezt a párkot mutatnak egy elsimított terület re, amelyben az ágyások már tisztán kivehetők, — fiataljaink csinálják.

▲ sark IrhfUKÉi tSb&M. hatalmas ötágú csillag, amelynek oldalait kővel rakják ki.

*—Itt lesz a fiatalok fajtaösszehasonlító kísérlete is. Ezek ben az ágyásokban mindenütt kukorica van. Mindegyik más, más fajta;

Beremenden a parkban* mint valamikor régen, amikor még dísznövény volt a kukorica, az egyik dísznövény kukorica lesz. Csakhogy ez nemcsak dísznövény. hanem megfigyelési alany is egyúttal*

A kásádi üzemegységben egy embert mutatnak be Komócsin elvtársnak;

— Zetovics Vitályos! Ö volt az egyik „legnehezebb ember” a szervezéskor* Jó gazda volt*

— Hat tehenem, két lovam, meg húsz disznóm volt.

— És most, hogy érzi itt magát?

— Jól!

— Mutassa csak meg, melyik az a tehén, amit mi vágóba akartunk már adni és maga visszahozta az életbe?

— Ez az. ni! — üt a tehén farára. —• Régen volt már ez* Azóta már hízott vagy másfél mázsát.

Bejön az istállóba egy másik ember is.

— Na itt a Miklós is; ö irta alá utolsónak — így a bere- meodiek őt m Vidovics Miklóst is bemutatják Komócsin elvtársnak.

—• Hány munkaegységed volt májusban?

— Nyolcvan. — Válaszol Vi- dovics*

— Az háromezerkétszáz forint — számol Bagó Bálint — Majdnem annyi, mint ameny- nyit egy miniszterhelyettes kap — teszi hozzá nevetve.

A vendégek bejárják a majort. Megnézik a gyönyörű sertésállományt

Visszafelé jövet már mesa- sziről látják: Zetkovics Vitályos ott áll az istálló ajtóban.

— Az előbb maguk kérdezték, hogy vagyunk megelégedve? Most én kérdem hogy vannak maguk megelégedve?

«— Kezdetnek nem rossz — válaszol Komócsin elvtárs. — De nem is a mi véleményünk a fontos, hanem az, hogy maguknak mi a véleményük.

— Hát én csak azt mondom: ennyi pénzem még soha nem volt, mint amóita itt dolgozom, a szövetkezetben — válaszol Zetkovics és kalapemelve búcsúzik a vendégektől.

Lassan szürkül. Este bond a több, mint három kilométer hosszú falura. Az emberek hazamennek a mezőről. És mire elüti a toronyóra a tizet, Komócsin elvtárs búcsút int a falunak, miután vagy száz fiatallal is találkozott és elbeszél* getett velük.