Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04-01 / 131. szám

NAPLÓ I960. JUNIÜi ­A Szovjetunió új nagy jelentőségű javaslatokat tett ax általános és teljes leszerelésre (Folytatás a 2. oldalról) kereskedelmi kapcsolataink nem fejlődnek rosszul. A kulturális kapcsolatokról szólva megállapította, hogy a megindult folyamat nem lany­hul, a kapcsolatok fejlődnek. A szovjet kormányfő leszö­gezte: a konfliktusnak nem szabad oda vezetnie, hogy az agresszív körök magatartását mások is kövessék, s olyan lé­peseket tegyenek, amelyek a hidegháborúból a melegháború ba vihetnek. — Úgy gondolom, hogy Ei­senhower, Herter és a többiek ke hasznos másoknak le — mondotta a szovjet kormány­fő, majd megállapította: a kapcsolatok megjavítása nem csupán a Szovjetuniótól függ. A Szovjetunió mindenesetre készen áll erre, mert ezt te­kinti az egyetlen józan politi­kának. A sajtóértekezlet befejezté­vel kiosztották az újságírók­nak a szovjet kormány javas­latának szövegét az általános és teljes leszerelésre vonatko­zó megállapodás alapjairól, valamint annak a levélnek a másolatát, melyet e tervezet­tel kapcsolatban Hruscsov in­tanulnak a leckéből és e léc- 1 tézett a világ kormányfődhez. Hruscsov elvíárs üzenete valamennyi ország kormányfőjéhez A szovjet miniszterelnök va­lamennyi ország kormányfőjé­hez intézett üzenete hangoz­tatja, hogy ma a legfőbb kér­dés az általános és teljes le­szerelés. A leszerelésre vonatkozó újabb szovjet javaslatok — hangoztatta az üzenet — tefcln tetbe veszik a Szovjetunió tár­gyalópartnereinek bizonyos javaslatait, egyebek között a francia kormány indítványát, amely szerint a leszerelési program megvalósításának kezdetén semmisítsék meg a nukleáris fegyvereit szállításé­ra alkalmas eszközöket^ A szovjet javaslatok kidol­gozásánál több más kormány álláspontját is figyelembe vet­ték, különösen a genfi tízhatal­mi leszerelési bizottságban elő terjesztett javaslatokat Hruscsov valamennyi kor­mányfővel közli, hogy a szovjet program már az első szakaszban előirányoz­za az atom- és hidrogén- fegyvereket hordozó eszkö­zök megtiltását. Ezzel egy- időben meg kell szüntetni valamennyi külföldi katonai támaszpontot és minden or­szág területéről ki kell von­ni az Idegen csapatokat. A további szakaszosan meg kell tiltani a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyve­reket, meg kell szüntetni a hadseregeket és általában a hadi gépezetet, hogy végleg és örökre kiiktassuk a há­borút az emberi társadalom életéből, véget vessünk i fegyverkezési hajszának. Az üzenet ezután rámutat a szovjet javaslatok részlete­sen kifejtik az ellenőrzésre vo­natkozó tételeket, amelyek „senkinek sem teszik lehetővé, hogy kibújjék az általános és teljes leszerelési egyezmény megvalósítása alól. A szovjet kormány vélemé­nye szerint ezeket a javaslatokat min denekelőtt a tízhatalmi le­szerelési bizottságnak kell tüzetesen tanulmányoznia. Hruscsov ugyanakkor hangoz­tatja: a szovjet kormánynak komoly kétségei vannak az­iránt, hogy a tízhatalmi bízott ságban képviselt nyugati ha­talmak őszintén kívánják a le­szerelést. Az a benyomás ala­kul ki, hogy ezek a hatalmak nem szándékoznák végrehaj tani az ENSZ-közgyűlésnek az általános és teljes leszerelésre vonatkozó határozatát, ame­lyet annakidején maguk is megszavaztak. „A nyugati hatalmak volta­képpen ellenőrzést javasolnak leszerelés nélkül, őszintén szól va ez az ellenőrzés nem lenne más, mint felderítés, kémke­dés. Ebbe pedig egyetlen olyan kormány sem mehet bele, amely szívén viseld az államok szuverén jogait“ — hangoztat­ja a szovjet kormányfő, Az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés alaptételei A mintegy négyeger szavas okmány bevezető részében rá­mutat, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a leszerelési intézkedések végrehajtásának az a rendje, amelyet az 1959. szeptember 18-i szovjet javas­lat körvonalazott, teljes mér­Az új szovjet leszerelési Javaslatok első nyugati visszhangja WASHINGTONS Néhány órával. Hnwcsov péntek délelőtti sajtóértekez­lete után — amelyen a szov­jet miniszterelnök ismertette kormányának új leszerelési ja­vaslatait — a Fehér Ház szóvi­vője nem volt hajlandó meg­jegyzéseket fűzni Hruscaov- nak Eisenhower elnökről tett kijelentéseihez. Albert és Tfchy Is jitszik vasárnap A Skócia ellen készülő magyar labdarúgó válogatott pénteken dél­előtt a Vaeaa népligeti pályáján edzett. Albert és Tiohy le réezt- vett az edzésen s a fiatal közép­csatáron már egyáltalán nem lát­szott nyoma a sérülésnek, A délután eseménye az orvosi konzílium volt, amely megadta a játékengedélyt Tlchynek, Így te­hát vasárnap a magyar labdarúgó- válogatott Alberttal és Tichyvel lép pályára. Az Összeállítás tehát ez lesz: Oroslcs — Mátrái Sípos, Dalnoki — Hundzsák, Kotász — Sándor, Göröcs, Albert, Tiohy, Fenyvesi. A Reuter szerint washingtoni megfigyelők úgy értelmezik Hruscsov megjegyzéseit, hogy „a szovjet miniszterelnöknek nincs szándékában tovább tár­gyalni az Eisenhower kor­mánnyal”. LONDON: Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter a SEATO washirigto- ni értekezletéről hazatérve a londoni repülőtéren a legújabb seovjet leszerelési javaslatok­kal kapcsolatban kijelentet­te, hogy „a Nyugat változat­lanul a teljes és általános le­szerelésre törekszik, feltéve, ha azokkal megfelelő ellenőr­zés jár együtt.” PÁRIZS: A francia külügyminiszté­rium egyelőre nem volt haj­landó kommentálni a legújabb szovjet javaslatokat, az AFP tudósítója rámutat azonban, hogy a francia főváros poli­tikai köreiben „figyelmes ta­nulmányozásra méltónak” tart­ják az új szovjet leszerelési tervet A Le Monde „különösen el­mésnek” nevezi a szovjet ter­vet és úgy vélekedik, hogy an­nak célja „megosztani a nyu­gati hatalmakat.” BONN Mint a Reuter jelenti, a nyugatnémet külügyminiszté­rium szóvivője nem volt haj­landó kommentálni Hruscsov- nak azt a kijelentését, hogy Elsenhower fél egy erős, egye­sített Németországtól. A szó­vivő hangoztatta, hogy „ez a kérdés az amerikai kormányra tartozik” sietve hozzáfűzte azonban; „megbízunk az ame­rikaiakban”. TOKIO Fuzsljama japán külügy­miniszter kijelentette, hogy vé­leménye szerint az ÚJ szovjet leszerelési javaslatok „lénye­gében nem tartalmaznak újat” és „megnehezítik a nyugati hatalmaknak a szovjet leszere­lési terv elfogadását” Néhány sző a trianoni békeszerződésről aláírásának évfordulófán tékben megfelel az általános és teljes leszerelés gyakorlati megvalósítása céljának. A szov jet kormány azonban igyekszik minden eszközzel megkönnyí­teni a leszerelési egyezmény mielőbbi létrehozását, ezért kész engedményt tenni a nyu­gati hatalmaknak és megálla­podni velük a leszerelési Intéz kedések végrehajtásának más­fajta í-endjében. A szovjet kormány javaslata szerint az általános és teljes leszerelés folyamatát azzal kel lene kezdeni, hogy már az első szakaszban nemzetközi ellen­őrzés mellett betiltanák és megsemmisítenék a nukleáris fegyverek célbajuttatására szolgáló összes eszközöket; egyidejűleg megszüntetnék az idegen területen lévő összes katonai támaszpontokat. A szovjet tervezet a leszere­lés végrehajtását három sza­kaszra osztja be, s mindegyik szakaszhoz részletesen kidol­gozott hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszert indítvá­nyoz. Az első szakaszban egyebek között: 1. Kivonják a fegyverzet közül az atomfegyverek szál­lítására használható összes eszközöket, ezeket megsemmi­sítik, gyártásukat megszünte­tik; 2. Az idegen területeken ál­lomásozó csapatokat kivonják, megszüntetik az e területeiken elhelyezett katonai támasz­pontokat ég raktárakat; 3. Tilos fellőni vagy a koz­mikus térségben elhelyezni tömegpusztító fegyverek szál­lítására alkalmas különleges berendezéseket, továbbá nem léphetik át a területi vizek ha­tárát olyan hadihajók és nem léphetik át a légi határokat olyan katonai repülőgépek, amelyek tömegpusztító fegyve­rek szállítására alkalmasak; 4. Rakétákat kizárólag békés célokra lehet felbocsátani; 5. Azok az államok, amelyek nukleáris fegyverekkel ren­delkeznek, nem adhatnak át ilyen fegyvereket, vagy az elő­állításukhoz szükséges infor­mációkat olyan államoknak, amelyek ilyen fegyverekkel nem rendelkeznek. Az első szakaszt hozzávető­leg egy-másféd év alatt be kell fejezni. A most előterjesztett szov­jet leszerelési terv második és harmadik szakasza főbb vona­laiban követi az 1959. szeptem­ber 18-án előterjesztett általá­nos és teljes szovjet leszere­lési javaslat előírásait. A szovjet kormány kész megállapodni a leszerelés vég­rehajtásában a jelenlegi ja­vaslatok alapján, amelyek az 195!) szeptember 18-án előter­jesztett program továbbfejlesz­tését jelentik. 4920 június 4-én írták alá * a Trianon palotában a népellenes uralkodó osztályok azt az imperialista békeszer­ződést, amelyet trianoni szer­ződés néven ismerünk. A Magyar Tanácsiköztársa­ság megakadályozta a szerző­dés megkötését 1919-ben, ami­kor a Versailles-i és Saint- German-d békeszerződést meg­kötötték. A trianoni szerződést csak a tanácsköztársaság bu­kása után, a reakciós Horthy- rendszer uralomra jutása után tudták megkötni a magyar uralkodó osztállyal. A béke- szerződést aláírták az Egyesült Államok, Anglia, Franciaor­szág, Olaszország. Japán, to­vábbá Belgium. Kína, Kuba. Görögország, Nicaragua, Pa­nama, Lengyelország, Portu­gália, Románia, Szerb-Horvát- Szlovén állam (Jugoszlávia), Sziám, Csehszlovákia és a má­sik részről Magyarország. A Szovjetunió nem írta alá. A Szovjetunió a Kommunista Intemacionálé, a KMP és a többi kommunista párt nem ismerte el és megbélyegezte a trianoni békeszerződést Történelmi okmányok bizo­nyítják, hogy a Szovjetunió­val szemben, de lényegében a magyar nép érdekeivel szem­ben is, a magyar reakciós osz­tályok tudatosan szervezték a magyar függetlenségért és stsa- badságiért síkra szálló erők­nek a megsemmisítését. A Magyar Tanácsköztársaság na­pok alatt szervezte meg a vö­rös hadsereget, bevetette a nemzetközi intervenció ellen. A magyar vörös hadsereg vis­szaverte a betolakodókat és si­keres ellentámadásba lendült. Győzelmei azzal fenyegették az imperialistákat, hogy felbo­rulnak a terveik. A magyar urak azonban behívták az in­tervenciósokat az országba és ők kívánták Budapest meg­szállását is. Hajlandók voltak odavetni hazánk bármelyik te­rületét, ellenszolgáltatásul csak azt kérték, hogy a ma­gyar reakció újra hatalomra kerülhessen. A magyar tőkés és földbir­tokos osztályok történelmünk során mindig elárulták a né­pet. Amikor a haza védelme é» az osztályérdekek ütköztek, ők mindig a hazát hagyták cserben és osztói yérdokei'ket védték. 1919—20-ban is tehát azt tet­ték, amit történelmük során mindig is tették. A háborúra spekuláló re­akciósok, a népi rendszer el­lenséged ma is sűrűn emlege­tik, hogy a második világhá­ború után elérhettünk volna területi változásokat. A népi rendszer nyakába aktf akasztani saját bűneiket, szeretnék bemutatni a tria szerződést, mint ha az neu ő népeüenes politikájuk vetkezménye lett volna. A második világháború i megváltozott a helyzet a c zetközi erőviszonyokban. I országoktól kérhettünk v határrendezést? Csakis a > cializmust építő testvéri ot goktól. Ezeknek az orszál nak egyes magyarlakta * létéi 1918-ig Magyarorszá! tartoztak. De éltek ezen a t-ületen nem magyarok lej két a magyar uralkodó 1 tályok lelkiismeretlenül nyomtak. Ez az elnyomá magyar nép rovására is rt egymásnak uszították a 9 zetiségeket, gyűlölködést tottak, hogy ezt kibaszó osztályérdekeik szerint v< hessék az országot. A mai magyar nadonaft azzal érvelnek, hogy g® gabbak lehetnénk, ha az * nevezett Szent Istváni háti között élnénk. Hát vajon gazdagabb vfl nép akkor, amikor azok ké a határok között élt? Ü Jobban élt a magyar né „szentistváni” határok kÖ* mint ma? Nem. Azok a tt rok ugyanis a földbirtoké és tőkések unalmát jelente* Másfélmillió magyar kénytelen kivándorolni ei az országból, mert ha itt i rád, éhenhalt volna. Job élnének-e a magyar dolgö ha megvolnának a „szenti«1 ni” ha tárok és tőkés rendi volna, gyárosok, bankárok, papok vezetnék az orszáí Mindenki tudja, hogy néni munkás és paraszt nem föl ná el a kapitalizmus vis* állítását, a kapitalistákat földesurakat a határok kü zítása ellenében. Mert e) van szó. Ez a dolog lény* bármilyen hazafias szólalt1 ba és saápen T^tgő giZOmtif is csomagolják nációnál nézeteiket a mai reakciósol Az iparban és más terül* jelentkező némely nyersed hiányának nem az irredefl mus az ellenszere, hanem együttműködés a körn) szocialista államokkal. M szorosabb baráti kötelék az együttműködés, annál sebbek lesznek anyagi g0 jaink. A szocialista gazda* rendszer fejlődésével csökfo nek, majd végleg megszül* a gazdasági nehézségek. A mai helyzetben lé ** amikor a körülötti élő többi országok népei 1 szocializmust építik, a terű kérdés felvetése csak az < tályellenséget segíti. Gy. I A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lőtté Igaz­gatom« pénteken Budapesten ket­tős lottó-sorsolást tartott. fclőször a 23. játékhét nyerőszá­mait húzták. Erre a hétre 4 467 000 szelvényt küldtek be a fogadók s Így egy-egy nyerőosztályra körül­belül 1873 000 forint Jut. A kisor. Solt nyerőszámok a következők: 1, 4», 5*, 70, OO A számhúzás után a májusi targynyereményeket sorsolták. A go. Játékhét szelvényei között több mint 500 értékes tárgynyereményt, köztük négy kétszobás összkom­fortos öröklakást, bárhol felépít­hető családi házat és egy Moszk­vics személygépkocsit sorsoltak kJ. P Jelű szelvények: 3,008.575 3000 forintos vás. ut. 2.017.038 mosógép a.015.737 Panni robogó ».Mi.627 olaninó 8,033.840 rádió U,034.788 kerékpár .038.882 Berva motorkerékpár 'C083.992 kerékpár 2,097.205 3000 forintos vás. ut. 2,099.739 3000 forintos VáS. Ut. 2,104.445 herendi készlet 2,131.730 Panni robogó 2,133.361 Berva motorkerékpár 2,133.430 5000 forintos vás. Ut. 2,139.026 villanytűzhely 2,154.323 rádió 2.154.787 3000 forintos vás. Ut. 2,187.689 Simson motorkerékpár 2,197.298 rádió 2,204.337 irhabunda 2,310.607 utalvány könyvekre 2,237.473 televízió 2,259.924 televízió 2,268.840 rádió 2.284.087 televízió 2,283.021 pianínó 2,291.837 mosógép 2,316.289 lrhabunda 2,317.503 boűo forintos vás, ut. 2,318.067 kerékpár 2,320.146 porszfvógép 2,330.356 8000 forintos vás. ut. 2,336.281 televízió 2.369.215 varrógép 2,370.389 2 szobás öröklakás az tlllői úti lottóházban. 2,388.770 perzsuszőnyeg 2,418,632 rádió 2,430.203 fémbútor 2,443.653 perzsaszőnyeg 2,467OVi kerékpár BERKES! ANDRÁS: ür­ítő­im Annyira lekötötte a szökés gondolata, hogy észre sem vet- ■e az idő múlását. Ezernyi terv fordult meg agyában. Mind­egyiket kidolgozta a legapróbb részletekig, de a végén elvetet- e, mert valami zavaró körül­mény mindig közbejött. Arról tervről, hogy az ablakon ke­resztül szökjön men, Hr dott, mert semmi olyan szer­számot vagy alkalmatosságot nem talált, amivel az erős rá­csot kibonthatta vagy szétfe­szíthette volna. — Csak az aj- ón keresztül mehetek, — Al­apította meg. Semmiféle en­nivalót nem kapott, ebből ar- a is következtetett, hogy kény- zerlteni akarják. Lefeküdt és félálomba me- ült. Fantáziáit tovább. Az idő pedig múlt. Már egészen be- ötétedett. Nem gyújtott vil- anyt. A villában csend volt, mintha lakatlan lett volna. A gyötrődéstől elfáradt, a sötét­ég és a csend álmosítóan fűz­ött. Észre sem vette, hogy el- zunnyadt, Éjszaka volt amikor feléb­redt. Ránézett órájára. Ejfél múlt öt perccel. A szökés ju­tott eszébe. Veszteni valója nincs. Lesz, ami lesz, megpró­bálja. Odament az ajtóhoz. Fülét rányomta, hallgatózott. Sem­mi zajt nem hallott. Döröm­bölni kezdett. Senki sem moz­dult. — Lehet, hogy tényleg üres a villa — tűnődött. — Akkorákat csapott rá, hogy azt hitte, menten betöri. Figyelt. Újból verni kezdte az ajtót. Mintha lépteket hallana a lép- csőház felől, öklével döröm­bölt, majd ismét fülelt. — Igen, jön valaki — villant át agyán. Sietős léptek közeled­tek az ajtó felé. Izgalom fogta el. — Mif akar? -4 kérdezte valaki németül. — Az ezredes árral akarok sürgősen beszélni — kiáltotta István. Az ajtóban csikordult « kulcs. Huszonnyolc év kii üli fiatalember állt az ajtóban, lángoló vörös hajjal. Kockú» hanntól hogyan fogja meg1 rezni a kulcsot. — Bezörgt hozzá — gondolta. Megáll gyéren megvilágított hallt Körülnézett. Nem látott * kit. Elindult Johann szót felé. Még nem ért el az ajt mikor megnyílt az egyik fi szinti szoba ajtaja és kilét rajta három férfi. István m ismerte azt az amerikai t tét, akivel Donovánnál ta kozott. A tiszt egy pillanatra m állt, mintha tűnődne valat majd angolul mondott való társainak. Megindult a felé. István ösztönösen a I hoz AUt. — Hogy került maga I1 — kérdezte a tiszt. István nem felelt. — Emelje fel a kezét — roncsolta az amerikai és 1 révén ránézett. Közel áll egymáshoz. A fiú tudta, h a következő percben tárna fognak. Nem várta be a tát dást. Hirtelen mozduld1 megfeszített tenyerének 1 vei halántékon ütötte a 9 tét, aki az Ütéstől hátratát rodott, majd elesett. A két amerikai rávet* magát. Az egyik rárohanó I fit válldobással hajította szalongarnitúrára, a másik* pedig ugyanazzal a lendít tel helefejelt az arcába. (Folyt, kövJ fner, pulóver és szűkreszabott bársonynadrág volt rajta. — Vezessen az ezredes úr­hoz •— mondta István és kö­zelebb lépett a férfihoz. — Most nem lehet — ásí­tott a fiatalember. — Az ez­redes úr csak reggel jön ide, és különben is., s Tovább nem mondhatta, mert István teljes erővel síp- csonton rúgta az amerikaiat, aki fájdalmában felnyögött és ösztönösen hajolt a lábához. István ezt a pillanatot hasz­nálta ki. Amikor az amerikai fejt a mellkasáig ért, hatalmas horogütést mért a fiatalember szegletes állára. Az amerikai mint egy zsák eldőlt a földön. A fiú most már gyorsan és ösztönösen cselekedett. Be­húzta az ájult férfit a szobá­ba. Zsebkésével felhasította a lepedőt. Egy vászondarabbal betömte a száját, kezét-lábát összekötötte és a megkötözött férfit a fürdőszobába húzta. Feje alá egy párnát helyezett, majd rázárta a fürdőszoba aj-1 táját. Kiment a folyosóra, övatotan, lassú léptekkel végigosont a szőnyeggel leterltett folyosón. A lépcsőfeljárónál, megállt. Lenézett a hallba. Nem látott senkit. Halk léptekkel meg­indult. A száraz tölgyfalépcső nyikorgóit a léptei alatt. Míg leért, arra gondolt, hogy Jo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom