Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-04-01 / 131. szám

2

N APLÖ

I960. JUNIUS 4

A Szovjetunió új nagy jelentőségű javaslatokat tett

a% általános és teljes leszerelésre

(Tolytatás az í, oldalról)

szociális haladásért küzdő népek elnyomására, belügyeikbe való beavatkozásra szabad felhasználni.

A leszerelési intézkedések megvalósítása után beköszöntő korszakról szólva Hruscsov kijelentette, hogy akkor Eisenhower, Herter, Dillon és társaik. különösen Nixon majd átrepülhetnek minden olyan szovjet terület fölött, ahol csak akarnak. Mi pedig a földről üd

vözölni fogjuk őket, Akkor az

ilyen repülések nem veszélyeztetik már a Szovjetunió biztonságát

Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet kormány véleménye szerint ezeket a javaslatokat meg kell vitatni a tízhatalmi leszerelési bizottságban, amely a közeli napokban Genfben ismét folytatja munkáját

A nyilatkozat felolvasása után Hruscsov felszólította a jelenlévő tudósítókat, hogy tegyenek fel kérdéseket

Van erőnk rá, hogy visszaverjük az agressziót

Az UP1 amerikai hírügynökség moszkvai tudósítója Shapiro megkérdezte, hogy mi a szovjet kormányfő véleménye Malinovszki) marsallnak arról a beszédéről, amelyben kijelentette: parancsot adott a rakétafegyvernem főpa- rancsnokánalk, hogy határsértés esetén mérjen csapást a határsértő repülőgép támaszpontjára,

— Ezt a nyilatkozatot szó szerint úgy kell értelmeznie, ahogyan Malinovszkij marsall mondotta — jelentette ki Hruscsov;

Hogy miért adtunk ki Ilyen parancsot? Mert Amerika még mindig jogot formál rá, hogy i— úgymond —> „az Egyesült Államok és szövetségeseinek“ tehát csatlósainak védelmére kém-repüléseket hajtson végre területünk felett. Mi a Biztonsági Tanácshoz fordultunk, az azonban nem ítélte el az agressziót, mert többsége az

Amerikai Egyesült Államok szövetségese, s éppolyan haramia módra érez, mint az USA. így nem maradt más hátra, mint az, hogy saját erőnkre támaszkodjunk, saját magunk bíráskodjunk ebben a kérdésben, ítéletünk pedig szigorú lesz.

— Ebből a nyilatkozatból mindenkinek komoly következtetéseket kell levonnia. Mindenek előtt persze azoknak az országoknak, amelyek szomszédosak a Szovjetunióval, s amelyeknek területén amerikai katonai támaszpontok vannak;

— Ha nem adtunk volna ki ilyen parancsot, ez azt jelentette volna, hogy hallgatólagosan beleegyezünk abba a ha- ramdapolitilkóba, amelyet az Amerikai Egyesült Államok velünk és szövetségeseinkkel a szocialista országokkal szemben folytat; Az ilyen politikába mi nem egyezhetünk bele; Van erőink rá, hogy ne engedjük meg, sőt visszaverjük az agressziót.

A Pentagonban arra számítanak, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna

Ezután az Izvesztyija tudósítója utalt Lincoln Whitenak, az amerikai külügyminisztérium képviselőjének nyilatkozatára, amely szerint Amerika az adott esetben „teljesíti kötelezettségeit" szövetségeseivel szemben. A tudósító megkérdezte Hruscsovtól, mi a véleménye erről a kijelentésről,

•—> Ismerem ezt a nyilatkozatot, s meg kell mondanom, nem tartom okosnak, sőt ostobának vélem — jelentette ki a szovjet kormányfő. E szerint az Egyesült Államok ismét megmutatja: a régi álláspontra helyezkedik, nem Ismeri el, hogy a kémrepülés agresszióé cselekedet VOl.t:

*— Ez lényegében azt jelenti, hogy az Egyesült Államok így szól szövetségesedhez: „Ne ijedjetek meg, ha a Szovjetunió rakétáival megsemmisít benneteket. Ne féljetek! Jelen leszünk a temetésen; Ti csak folytassátok nyugodtan eddigi politikátokat” — mondotta Hruscsov a jelenlévők hatalmas derültsége közepette.

— Remélem, hogy azokban az országokban, amelyekben amerikai támaszpontok vannak, akadnak józan gondolkodású emberek, s ezek helyesen értelmezik ezt a nyilatkozatot. Megértik, hogy Lincoln White nyilatkozata csupán a hidegháborút és azt segíti elő, hogy a hidegháború melegháborúvá váljék. Ilyen háborúban az első csapást természetesen azokra az országokra

mérik, ahol támaszpontok vannak«

■— Az ilyen kijelentések csak bizonyítják annak a következtetésünknek a helyességét, hogy a Pentagon agresszív körei és Herter, Nixon, Dillon — közbevebőleg megemlítem: ez korántsem csökkenti Eisenhower elnök felelősségét — arra számítanak, hogy egy új háború esetén elsősorban a szövetségesek vére folyna, a Szovjetunióval szomszédos országok szenvednék a csapásokat)

Szeretném, ha a népek tudatában lennének, hogy mi nem akarunk háborút, de mindent megteszünk hazánk szuverenitásának biztosítására«

Hruscsov példának hozta fel Törökország helyzetét. Az amerikai támaszpontok létesítését Memderes miniszterelnök engedte meg, Mendereg viszont most már börtönben ül. Az új török kormány vezetője Gürsel tábornok többször is kijelentette, hogy visszatér Atatürk politikájához. Ez a politika annakidején lehetővé tette a két ország együttműködését;

—- Ml barátságot akarunk

Törökországgal. Barátságban akarunk élni más országokkal, így Angliával, Franciaországgal, Olaszországgal is, ahol a legfontosabb amerikai támaszpontok vannak. Én ugyan most pontosan nem tudom e támaszpontok elhelyezkedését, de van vezérkarunk, s vezérkarunk térképein ezéket a támaszpontokat minden bizony- nyál feltüntetik)

Az ENSZ alapokmányát nem kell megváltoztatni

Ezután az NBC amerikai rádió tudósítója megkérdezte: mivel az ENSZ alapok- mánya vétójogot biztosit a nagyhatalmaknak, fenn kívánja-e tartani a Szovjetunió ezt a vétójogot a leszerelést ellenőrző szervre, illetve az ENSZ-en belül működő rendőralakulatokra vonatkozóan is?

—» Javaslatunk a leszerelésről szól, nem az ENSZ alapokmányának megváltoztatásáról — válaszolta Hruscsov; *— Ax ENSZ alapokmányát nem.

kell megváltoztatni, sót meg

kell védeni.

A szovjet kormányfő Mjelentette, a vétójog az ENSZ

alapokmányának bölcsességét erejét jelenti; A világ ma két táborra oszlik, s a helyzet hasonlít a közlekedő edények helyzetéhez. Ma pillanatnyilag több ország van a kapitalizmus „edényében”, de ez átmeneti helyzet. A történelem menete azt mutatja, hogy a kapitalista országok száma csökken, a szocialista országoké nő* Ha ma Egyesült

Nemzetek Szervezetében egyszerű többséggel döntenének, akkor az Egyesült Államok — amelynek sok ország van alárendelve *— keresztül tudná hajszolni javaslatait, még háborús javaslatait is.

— Az a tény, hogy az alapokmány vétójogot biztosít, teljességgel indokolt, mert arra ösztönöz, hogy ne csupán egyszerű többséggel hozott határozatokra törekedjenek, hanem olyanokra, amelyek mindkét

fél számára elfogadhatóak. A nemzetközi kérdésekben nincs is más megoldás, hiszen más megoldás háborút jelentene.

Hruscsov hangsúlyozta: a vétójog még az elhamarkodottan gondolkodó embereket is arra készteti, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek nem bonyolítják a nemzetközi helyzetet, hanem ellenkezőleg: enyhítik a feszültséget.

A csúcstalálkozóra nem csupán a Szovjetuniónak van szüksége

A Pravda tudósítója megkérdezte a szovjet kormányfőtől, mi a véleménye őzökről a nyugati hírekről, hogy a csúcstalálkozóra esetleg hat-nyolc hónap múlva sem kerülhet sort

Hruscsov hangsúlyozta: a csúcstalálkozóra nem csupán a Szovjetuniónak, hanem minden országnak szüksége van, s ha erre nem kerülhet sor hat-nyolc hónap múlva, ez kétségkívül elkeseríti a népeket.

Hruscsov utalt arra, hogy egyes nyugati hírek szerint a csúcstalálkozó elmaradása lehetővé tenné a legfontosabb nemzetköri kérdések megoldásának elodázását, így például időben kitolhatná a német békeszerződés megkötését és Berlin helyzetének rendezését,

— A határidő eljön, s ha azt látjuk, hogy a nyugati hatalmak részéről nem mutatkozik tárgyalókészség, összeülünk szövetségeseinkkel, kidolgozzuk a békeszerződés feltételeit, felhívást intézünk mindenkihez, hogy csatlakozzék hozzánk és minden bizonnyal

aláírjuk a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal — mondotta, — Ez azt jelenti, hogy megszűnik a nyugati hatalmak belépési Joga Nyugat-Berlin területére. Akkor csak az NDK kormányának lesz joga az ország egész területének ellenőrzésére. Aiki pedig ilyen esetben háborúval fenyegetőzik, az vállalja a következményeket. Mi nem akarunk háborút! Egyetlen célunk, hogy felszámoljuk a második világháború következményeit, a veszélyes tűzfészket.

Fel akarom hívni Anglia és

Franciaország kormányát, hogy legyen bátor, mondja ki nyíltan, amit gondol —< folytatta Hruscsov.

A továbbiakban utalt rá, hogy egyesek, bár nem vallják be, nem tartják érdeküknek Németország egyesítését. — Eisenhower elnök maga mondta nekem — mondotta Hruscsov —, hogy Németország egyesítését nem tekinti célnak, mert tart egy erős, egységes Németországtól.

Hruscsov ezután hangsúlyozta; Németország egyesítése masuknak a németeknek

Hruscsov ezután hangsúlyozta; Németország egyesítése maguknak a németeknek

A Monde tudósítója megkérdezte, milyen fegyverekkel mérhet csapást a Szovjetunió halársértés esetén a támaszpontokra ?

Hruscsov válaszában kijelentette: ez részlet kérdés, ama Nyegyelin tüzérségi főmarsall- nak, a rakétafegyvernem fő- parancsnokának hatáskörébe tartozik. Nyegyelin marsallnak bőven van választéka megfelelő fegyverekből. Megtalálja, milyenre van szükség — mondotta mosolyogva Hruscsov, majd komolyra fordítva a szét. kijelentette: az Ilyen helyzetet azonban minden ország elkerülheti. Ehhez rendkívül kevés kell. Nem szabad megengedni, hogy az USA a támaszpontokat a Szovjetunió elleni agresszióra használja fel, sőt a legjobb lenne az ilyen támaszpontokat teljességgel megszüntetni,

A tudósító egy másik kérdésére Hruscsov Mjelentette: az egyes országok képviseletének aránya a leszerelést ellenőrző bizottságban részlet kérdés, amelyet a leszerelési tárgyalásokon kell megvitatni.

A Welt című nyugatnémet lap tudósítója megkérdezte, mi Hruscsov véleménye a Biztonsági Tanács vitájáról, illetve az ott hozott határozatról, ■ 1 (r

Hruscsov kijelentette: ahelyett, hogy a Tanács elítélté volna az amerikai agressziót, egészen mással foglalkozott. A Biztonsági Tanács határozata úgy használ a békének, mint a szódavíz az operációra szoruló betegnek)

Az X3P1 amerikai hírügynökség tudósítója — utalva Hrus csov kijelentésére, hogy Nyegyelin marsall rendelkezik a rakétafegyverek felett, *— megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy a marsall saját döntése alapján nukleáris fegyvereket alkalmazhat?

Azt akarja tudni, hogy a ml országunkban milyen a parancsnokiás rendje? — kérdezte mosolyogva Hruscsov« *— Ez

titok. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként régen foglalkozik az ilyen kérdésekkel, hogy úgy mondjam ,Jki akarja szimatolni“ amit egyébként nem tud. őszintén szólva, az elnökük is kémfeladatokon töri a fejét;

— A mi országunkban rend van. Kormányunk ad parancsot a honvédelmi miniszternek, a miniszter pedig a fegyvernemek parancsnokainak és ezek teljesítik azt, hiszen ez a szovjet kormány parancsa.

— Meg akarom mondani az érintett országok népéne\ hogy nyugodtan alhatnak: a Szovjetunió senkit sem fenyeget, csupán azt akarja, hogy tartsák tiszteletben határait, ne hajtsanak végre kémrepüléseket területe fölött. Magától értetődik, hogy ha ezt nem tartják be, akkor lecsapunk a támaszpontokra«

—» Az amerikai Nation and Guardian című lap tudósítója kijelentette: Adenauer volt az egyetlen, aki nyíltan helyeselte az U—2 repülőgép kémtevékenységét. Megkérdezte mi erről Hruscsov véleménye,

— Ez megint csak azt bizonyltja — válaszolta Hruscsov — milyen helyes gyakori nyilatkozatunk arról hogy Adenauer olyan ember, aki aggkori elmegyengeségben szenved. Egyetlen józan ember sem altarja a provokációk folytatását az atom és rakétafegyverek korszakáhain, hiszen tudja, mire vezethet ez«

— Adenauer szövetségeseinek fel kellene figyelniük az ilyen nyilatkozatra. Már régen rá kellett volna húzni a kény- szerzubbonyt és elszállítani a bolondok házába hiszen ez az egyetlen megfelelő hely az Ilye nek számára«

Az Observer tudósítója a Szovjetunió új leszerelési javaslataival kapcsolatban meg kérdezte Hruscsovot milyen időrendben hajtanák végre az ellenőrző bizottságok létrehozását illetve a leszerelési egyezmény aláírását.

i—• Ha megállapodunk a leszerelésről s létrejön az ezzel kapcsolatos megegyezés, akkor kerülhet sor az ellenőrző bízott ságok létrehozására — válaszolta Hruscsov. Ezek a bizottságok természetesen részt- vesznek a fegyvereik megsemmisítésének ellenőrzésében, máskülönben bizalmatlanság keletkeznék.

Hruscsov utalt arra, hogy az amerikai felelős vezetők kijelentik: a kémkedés fenntartása továbbra is szükséges csal ezt nem szabad beismerni;

— Mi elutasítjuk az ilyen álláspontot — mondotta Hruscsov. Becsületes emberek vagyunk, hiszünk a magas erköl- csiségben, hisszük, hogy ez aJ erkölcs teljés diadalt arat, amikor a kommunizmus győz aJ egész világon. Ekkor majd e józan ész uralkodik. Addig azonban azt tartjuk, hogy mindenki egyenlő jogokat, egyenlő lehetőségeket kapjon az ellenőrzésben,

A „nyílt ég“ javaslat — kémjavaslat

A TASZSZ tudósitója felvetette: az USA kormánya a „nyílt égre“ vonatkozó javaslatát az ENSZ közgyűlése elé akarja terjeszteni. Megkérdezte: mi ezzel kapcsolatban Hruscsov véleménye?-— Az Egyesült Államok joga, hogy beterjesszen ilyen javaslatot, a mi jogunk arról dönteni, hogy beleegyezünk-e vagy sem. Az effajta javaslat — kémjavaslat, amely mit sem ér.

Hruscsov elmondta! Eisenhower már 1955-ben a genfi értekezleten beterjesztette ezt a gyermekes javaslatot. Kijelentette: az elnök magatartása már akkor is olyan volt, hogy nem lehetett bízni abban, józanul itéli-e meg a helyzetet vagy sem. „Ha Eisenhower elnöksége végetér, a mi országunkban legfeljebb gyermek- otthont vezethetne; Bizonyos vagyok abban, hogy jó lenne a gyermekek mellé. Állami politikát azonban nem szabad rábízni.“

Hruscsov elmondta, hogy

1955-ben a genfi tárgyalásokon is a gyakorlatban nem Eisenhower, hanem Dulles volt az amerikai küldöttség vezetője. Ezt a szerepet miután Foster Dulles meghalt — egyik testvére, Allan Dulles vette át. Igaz, a rokoni kapcsolatok nem lényegesek, hiszen Allan Dulles nyomában ott vannak Nixon. Herter és mások. Az is jellemző, hogy Eisenhower elnök olyan felelősségteljes pillanatban amikor az Egyesült Államokban például szenátusi vizsgálat folyik a párizsi csúcs- találkozóval kapcsolatban, elutazik golfozni. Ilyen ember nem képes államot vezetni;

Hruscsov kijelentette: bízik abban, hogy az amerikai nép helyes következtetésre jut és megfelelő embert válását elnök ké«

A New York Herald Tribune tudósítója elmondta, hogy

értesülése szerint Hruscsov Párizsban kijelentette: al V—2 kémrepülő ügyében elfoglalt álláspontjának magyarázata a Szovjetunió belső helyzetében rejlik.

— Nem tettem ilyen nyilatkozatot, s nem is tudom, honnan szerzett Ilyen értesülése két. Mi köze belső ügyünknek az U—2 kémrepüiéshez? válaszolta Hruscsov«

A New Age című indiai lat tudósítója megkérdezte: elkerülhetetlennek tartja-e Hruscsov a háborút és megváltozott-e ezzel kapcsolatoi álláspontja az utóbbi időben

—- Erre a kérdésre alaposat

válaszoltunk a huszadik kongresszuson és ma is ez az álláspontunk. Semmi olyan nem történt, ami megváltoztatta volna véleményünket, sőt az események menete igazolja az! — mondotta a szovjet kormányfő«

A szovjet rádió tudósítóit megkérdezte mi a véleménye Hruscsovnak azokról i nyugati állításokról, hogt amikor Eisenhow erről

Nixonról és a többi amerikai vezetőkről beszél úgy1 mond — befolyásolja az am* rtkai elnökválasztást,

—■ Azt mondják, az Egyes üt Államokban a jelölt számára a legjobb pontokat az jelenti ha mi szidjuk — válaszolta mosolyogva Hruscsov. Ilyen köri! mények között a legjobb el női Nixon lenne, hiszen őt szidj ui leggyakrabban«

A szovjet kormányfő elmondotta: az amerikai nép belü- gyének tartja, hogy ldt válasz! meg elnökéül, Természetesei jó lenne, ha okos ember lenn« az elnök, hiszen az okos emberrel könnyebb tárgyalni jegyezte meg a szovjet kor mányfő.

A világ népeinek többsége támogat minkéi

A jugoszláv rádió tudósítója utalt Hruscsov ama nyilatkozatára, hogy „javíthatatlan optimistának” tekinti magát. Mi erről a véleménye a jelenlegi helyzetben? *!* kérdezte meg a tudósító.

<— Ma is ugyanaz az álláspontom — válaszolta Hruscsov. — Ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét, megakadályozzák az agressziót, lefogják azoknak s vezetőknek a kezét, akik háborút idézhetnek elő, akkor a béke ügye győz. Mi mindent megteszünk ennek érdekében. Úgy gondolom, hogy a világ népeinek többsége támogat bennünket. Megismétlem: véleményem szerint az amerikai nép túlnyomó többsége is ezen a véleményen van«

A szovjet kormányfő az

amerikai, angol, francia tudósítókhoz fordulva kijelentette: — Anglia és Franciaország szövetségese ugyan az Egyesült Államoknak, de véleményem szerint Macmillan es De Gaulle nem teljesen szoli' dárls a kémrepülés ügyében, bár ugyanakkor nem is bélyegzi azt meg;

— Önök azt írják, hog? Hruscsov rendkívül élesen szól Ei-senhowerről. Képzeljék magukat az én helyzetembe Mit szólnának önök akkor, hí a mi gépünk repült volna e) New York és Washington fölött, s azután meg azt mondanám; repültünk, repülünk éfi repülni is fogunk«

Hruscsov kijelentette: Eisenhower elnök a provokáció után még el akart látogatni a Szovjetunióba; Ezt azonban nem lehetett megengedni, hiszen „ahová az ember oda- pi-szJdt, oda nem fér ebédelni” Hruscsov kijelentette: egyesülni keH az agressaorok elleni harcban, meg kell akadályozni, hogy a hidegháborút Hidegháborúvá változtassák.

A kapcsolatok megjavítása nem csupán a Szovjetuniótól függ

Az utolsó kérdést az UPI tudósítója tette fel. Megkérdezte: a párizsi értekezlet kudarca után létrejött feszült helyzetben lehet — bővíteni, fejleszteni a Szovjetunió és a nyugati országok kulturális és kereskedelmi kapcsolatait?

— Ml Javítani akarjuk ezeket a kapcsolatokat —• ideit*

Hruscsov; —• Véleményül^ szerint erre az amerikai választás után lesz is lehetőséi- Majd kijdentette: Angliával, Franciaországgal, Olaszország' gal, Nyugat-Németországgal

(PcSytatás ® 4, oldalon)

A Szovjetunió senkit sem fenyeget, csupán azt akarja, hogy tartsák tiszteletben határait