Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-12 / 111. szám
4 NAPLÓ I960. MÁJUS A szovjet kormány tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Eisenhower sajtóértekezlete Moszfeva (TASZSZ). A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter május 10-én fogadta E. Freerst, az Egyesült Államok ideiglenes moszkvai ügyvivőjét és átnyújtotta neki a szovjet kormány tiltakozó jegyzékét, mely többek között a következőket tartalmazza: Ez év május 1-én moszkvai idő szerint 5 óra 36 perckor egy katonai repülőgép megsértette a Szovjetunió határát és több mint 2000 kilométer mélységben behatolt a Szovjetunió területére. A Szovjetunió kormánya természetesen nem hagyhatta büntetlenül a szovjet államhatárok Ilyen durva megsértését. Amikor nyilvánvaló lett a határsértő repülőgép szándékainak jellege, a repülőgépet szovjet rakétatűzér- ségi egységek Szverdlovszk térségében lelőtték. A rendelkezésre álló adatok szakértői tanulmányozása meg- cáfolhatatilanul kimutatta, hogy a behatolt repülőgép az Egyesült Államok gépe volt, állandóan törökországi támaszponton állomásozott és Pakisztánon át irányították ellenséges célokkal a Szovjetunió fölé. A pontos vizsgálati adatok, amint N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke május 7-ón a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának záróülésén közölte, nem hagynak semmi kétséget a május elsején szovjet terület fölé berepült amerikai repülőgép céljait illetően. Miután megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy az amerikai repülőgép agresszív, felderítő célokkal hatóit be a Szovjetunió légiterébe. veres erőinek, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést idegen repülőgépek ha- társértései ellen. május 8-án az Egyesült Államok külügyminisztériuma újabb nyilatkozatot tett, amelyben az a kényszerű beismerés olvasható, hogy a repülőgépet felderítő, katonai célokkal küldték a Szovjetunió fölé. Ezzel valójában beismerik, hogy berepülése agresszív célokat szolgált. Az amerikai külügyminisztérium tehát három nappal később már kénytelen volt elállni attól a változattól, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy félrevezesse mind a világ, mind az Egyesült Államok közvéleményét. Az amerikai külügyminisztérium helyénvalónak tartotta nyilatkozatában hivatkozni az Egyesült Államok kormányának 1955-ben előterjesztett „nyílt ég” javaslatára és hogy a szovjet kormány elutasította ezt a javaslatot, igen, a szovjet kormány, miként sok más állam kormánya is, elutasította ezt a javaslatot, amely arra irányult, hogy tágra nyissa más országok kapuit az amerikai hírszerzés előtt. Az amerikai légierő eljárása csak megerősíti annak az értékelésnek helyességét, amelyet annakidején a szovjet kormány erről a javaslatról adott. A jegyzék megállapítja, hogy a 'égi provokációban az Egyesült Államok kiszámított politikája jut kifejezésre. Ezek a határsértések szándékos jellegűek. Mindez azt tanúsítja, hogy az Egyesült Államok kormánya az ilyen akciókait hivatalosan saját állami politikájának hirdeti meg. A jegyzék felteszi a kérdést: hogyan egyeztethető össze ezzel az Egyesült Államok vezetőinek az a kijelentése, hogy az Egyesült Államok kormánya, miként a szovjet kormány, a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának javítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére és az államok közötti bizalom megszilárdítására törekszik. Ha egy ország repülőgépei behatolnak egy másik ország légiterébe, az ilyen katonai felderítő tevékenységet aligha lehet a viszony megjavítása és a bizalom megszilárdítása eszközének nevezni. Magától értetődik, hogy az adott körülmények között a szovjet kormány kénytelen szigorúan megparancsolni fegyA Szovjetunió kormánya saj- | nálattal állapítja meg, hogy j ugyanakkor, amikor minden j lehetőt megtesz a nemzetközi helyzet normalizálására és egészségesebbé tételére, az Egyesült Államok kormánya más úton halad. A jegyzék ezután utal a bizonyos fokig megjavult nemzetközi légkörre, majd rámutat az amerikai hatóságok legutóbbi intézkedései nyilván azt a célt szolgálják, hogy visszavessék az amerikai—szovjet viszonyt a legrosszabb hideg- háborús idők állapotába és elmérgesítsék a nemzetközi légkört a csúcsértekezlet előtt. A szovjet kormány őszintén reméli, hogy az Egyesült Államok kormánya végül is elismeri: a nemzetközi béke fenntartása és megőrzése érdekeinek, egyebek között az amerikai nép érdekeinek is — az amerikai nép jól demonstrálta béketörekvését Washington (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Eisenhower elnök szerdán megtartotta szokásos heti sajtóértekezletét. N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő amerikai látogatása idején — az felelne meg, ha megszűnnének a szóbanforgó veszélyes provokációs cselelk- mémyek a Szovjetunióval szem. ben, megszűnnék a hidegháború, s a Szovjetunióval és a többi érdékelt állammal vállvetve kutatnák fel a rendezetlen nemzetközi problémák kölcsönösen elfogadható megoldásának útjait, amit minden nép várva vár. Kommentcrok az Egyesült Államokhoz intézett szovjet jegyzékről Nyilatkozatának első részében a Szovjetunió felett lelőtt amerikai repülőgép ügyével foglalkozott és beismerte, hogy az Egyesült Államok hírszerző szerveinek ilyenfajta tevékenysége „utálatos” de — mint mondotta — „döntő módon szükséges az Egyesült Államok biztonsága szempontjából.” Megállapítását azzal próbálta igazolni, hogy „az Egyesült Államok nem akar több Pearl Harbourt.” Herter külügyminiszterhez hasonlóan Eisenhower is a Szovjetunió „titkolózását” okol ta azokért az „intézkedésekért, amelyek ennek ellensúlyozására szükségesek”. fölé behatol, Eisenhower kijelentette, hogy ezt a közlést nem tekinti sem ultimátumnak, sem fenyegetésnek, hanem „különleges kategóriába” kell sorolni. A továbbiakban Moszkva: (MTI) Moszkvai nyugati diplomáciai körökben — jelenti az AFP — a szovjet kormánynak az amerikai repülőgép ügyében Washingtonhoz intézett jegyzékéről azt mondják, hogy az „viszonylag bé- külékeny” hangú. Kiemelik, hogy a jegyzék nem megy túl Hruscsovnak a Legfelső Tanácsban tett nyilatkozatain és hogy a jegyzék egyes részeiben a szovjet kormány sajnálkozása mutatkozik meg az ügy miatt. A UPI megfigyelők véleményét idézve azt írja, a megtorlásra való figyelmeztetés a legkevesebb volt amit a Kreml tehetett az adott körülmények között. Nyugati megfigyelők nem vonják kétségbe a Szovjetuniónak azt a jogát, hogy az amerikai pilóta ellen eljárást indít WASHINGTON Az amerikai külügyminisztériumban kijelentették, hogy a jegyzékre nem adnak azonnal választ. A minisztérium szóvivője egyelőre csak annyit mondott, hogy a szöveget tanulmányozzák. Hivatalos személyek magánbeszélgetéseikben azonban azt mondják, hogy a jegyzék hangja „nem olyan szigorú, mint amilyen lehetet volna.” LONDON Macmillan angol miniszter- elnök az amerikai repülőgépincidens nyilvánosságra kerülése után megtiltotta angol felderítő repülőgépek berepülését a kelet-európai országok föllé — írja szerdai számában a News Chronicle. A lap hozzáteszi, hogy az incidens megdöbbentette Macmillant, | megerősítette Herter külügyminiszternek a hét elején tett kijelentését, amely szerint Eisenhower adott utasítást arra, hogy az Egyesült Államok „minden lehetséges módon” szerezzen olyan értesüléseket, amelyek az Egyesült Államok és a „szabad világ” védelme megkövetel. Eisenhower a továbbiakban kijelentette: a légi incidens ellenére sem változtatta meg szándékát, hogy júniusban Moszkvába utazik. Véleménye szerint az incidens és Hruscsov hozzá fűződő megállapításai nem befolyásolták döntő módon a csúcsértekezlet kilátásait. Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán elhangzott nyilatkozatával összefüggésben az elnök kijelentette: Továbbra is reménykedően tekint a csúcsértekezlet elé. „Remélem — mondotta — hogy a csúcsértekezüeten haladást lehet elérni a leszerelés, Németország, Berlin és a keletnyugati kapcsolatok fontos kérdéseiben”. közölte, hogy a párizsi csúcs értekezleten újból felveti a „nyílt ég” kérdését, mert az a véleménye, hogy ez „a tát zás és gyanakvás megsz tésének egyik eszköze.” Eisenhower kijelen Nem tudja, meddig fog 1 ni a párizsi csúcsértekezlf ha hivatalos kötelezettség Egyesijl Államokba szólít később hajlandó újból vi térni Párizsba. Eisenhower Korea újra sítésének problémájáról is Véleménye szerint „igen kély a valószínűsége” i mielőbbi békés újraegyesi nek. Hangoztatta, hogy i kérdést nem szándékozik vetni sem a csúcsértékéi sem a jövő hónapban sort rülő szöuli megbeszélései Elmondotta, hogy déli1 látogatásakor felkeresi Li Man volt elnököt, de csal kor. ha — mint mondott „Dél-Korea ez idő szerint zetői ehhez hozzájárulna! Eisenhower bejelentette hogy azokat a földalatti leáris robbantásokat, ári két az Egyesült Államol év végére tervez, közösen retné végrehajtani Nagy tanniával és a Szovjetül» Eisenhower ezután egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy tudomása szerint szovjet felderítő gépek sohasem repültek az Egyesült Államok területe fölé. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megvédi-e azt az állampolgárát, akit idegen országban kémkedésért letartóztattak, az elnök azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok minden ilyen esetben felajánlja az illető országban működő nagykövetségének szol gálatait. Ez azonban az illető országok belügye és az Egyesült Államok csak ennek az országnak engedélyével csele- kedhetik. Azzal a szovjet közléssel kapcsolatban, hogy a jövőben lelőnek minden idegen repülőgépet, amély szovjet terület Hetven újítást vezették be az első negyedévi a Komiéi Szénbányászati Tröszt üzemeiben Kétszáz újítást nyújtottak be az év első negyedében a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói. Ezek közül hetvennyolcat fogadott el az újítási tanács és hetven újítás bevezetésére került sor. A tröszt százharmincat újítóval kötött szerződést szerződéssel lekötött újít előkalkulált gazdasági éré nye meghaladja a kétszái forintot. Az első negyedévben & forint újítási díjat fizetett tröszt az újítóknak. 99 A66 válogatott csapatunk edzomérkőzése Az angolok ellen készülő i,A” válogatott szerdán újabb edzőmérkőzést játszott. „A’* válogatott—Szekszárdi Petőfi vegyes 9:2 (4:1). Szekszárd, ötezer néző. vezette: Mecseki. Géllövők: Göröes 3. KÖZBEN Külpolitikái iegvzet A „kétlábon járó66 ország „Szecsuan ösvényeire nehezebb eljutni, mint az égbe" — írta a tizennyolcadik században Li Tai-pe kínai költő, de ez a mondás jellemző volt 1949-ig Kína valamennyi területére, gazdasági és kulturális helyzetére; Edouárd Calic a Figaró hasábjain tette közzé a közelmúltban, Kínáról írt riport- sorozatát, amelyben a nyugati újságíró — bár némi kényszeredett iróniával — de mindenképpen csodálattal írja le azt a hősies, gigászi erőfeszítést, amelyet a kínai nép saját boldogulásáért művel. Időnként csodálatosnak tetsző híradások jutnak el hozzánk a Kínai Népköztársaság eredményeiről, a legkülönbö-'- zőbb, számunkra kicsit furcsa, társadalmi megmozdulásokról, s közben valósággá válnak a kínai nép évszázados álmai. A roppant nagyméretű társadalmi és munkamozgalmak szinte elszédítik nemcsak a laikusokat. de a szakembereket is. Ki hitte volna 1949-ben. hogy annyi sok más mellett a kínai emberek tíz esztendő alatt mes terséges víztárolók építésénél 80 milliárd köbméter földet mozdítanak meg, ami pontosan annyi, mintha a Panama-csatornát ötszázszar megépítették volna. Ki hiitte volna, hogy az elmúlt esztendőben tööb mint ezer gyár. bánya és egyéb ipari vállalat építésén dolgoztak? Hogy a hatalmas öntözési mozgalom Kína öntözött területét további 32 millió hektárral növelte, ami több mint Anglia és Franciaország megművelt földterülete együttvéve. Ki hitte volna, hogy Kína acéltermelése tíz év alatt 160 ezer tonnáról csaknem hétmillió tonnára, a gabona termelés 108 millió tonnáról csaknem négyszeresére emelkedett? Amikor a Kínai Népköztársaság kiszakadt az imperializmus láncrendszeréből és a szocializmus építésének útjára lépett, a reakciós közgazdászok — saját osztálylogikájuk szerint — eleve reménytelennek látták a kínai kommunisták nagyszerű terveit, mondván, hogy Kína nagy népessége „nehéz teher”, mit tudnak majd a kínai vezetők ennyi emberrel csinálni. Nyilván, hogy a reakciós közgazdászok logikája a malthasianizmusbál. a reakciós „túlnépesedési” elméletből gyökerezett. A kínai nép ezt a képtelen elméletet megcáfolta. A nép az ország gazdájává lett bebizonyította, hogy a munka- nélküliség, az éhező tömeg, ez a viszonylagos túlnépesedés csak a kapitalista rendszer terméke, a szocialista országokban ismeretlen jelenség. Egy-egy kínai jelszó szin,te varázslatos tartalommal bír a kínai emberek között, az európai ember legfeljebb csodálkozik a jelszón is, az eredményeken is. Most egy új jelszót tűzött zászlajára a kínai nép: a „kétlábon járás” politikáját. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ez a politika rendkívül helyes. A „nagy ugrás évében” elért rendkívül gyprs növekedésnek egyik jellemzője volt az a mezőgazdaság által az ipar ra gyakorolt nyomás, ami egyben előrelendítette az ipart. Ez valami új dolog volt a kínai népgazdaságban, a párt politikájának következménye, miszerint az ipart és a mezőgazdaságot egyformán kell fejleszteni úgy, hogy ezen belül a nehéziparé az elsőbbség. Ez a kínai dolgok rendjéhez tartozik, nivel a kínai lakosság négy- Höde a mezőgazdaságban dolgozik, és a mezőgazdaság nemcsak a legfontosabb fogyasztási cikkeket adja az országnak, de ellátja a könnyűipart azzal az óriási mennyiségű nyersanyaggal, amire a köny- nyűipamak szüksége van. és ez képezi piacát is, így kényszeríti a gyors fejlődésre. A könnyűipar és a mezőgazdaság nagyütemű fejlődése viszont a nehézipart is kényszeríti, hogy a lehető leggyorsabban fejlődjék. A nehézipar megteremti a mezőgazdaság gépesítésének, a falu villamosításának, a köny- nyűipar korszerűsítésének és a tudományos és kulturális munka fejlődésének alapjait. A párt kidolgozta a gazdasági elvet, a fő figyelmet a három , marsall ra”: az élelmiszerre, az acél- és gyépgyár- tásra, ezenkívül az „élgárdára”; az energiaiparra és a közlekedés bizonyos ágaira terelte. Ez a lényege a „kétlábon járásnak”. A kínaiak felismerték, hogy a kínai nehéziparnak van a legnagyobb piaca az egész világon — a kínai mezőgazdaság. Nem tud a kínai nehézipar annyi gépet gyártani, amennyit a mezőgazdaság fel ne tudna venni. Gazdasági körforgás, mert ameny- nyivel a kínai mezőgazdaság több gépet kap, annál többet termel, annál több munkaerő szabadul fel az ipar számára, stb. — együttesen: annyival növekszik a kínai nép jóléte. Edouard Calic alig tudta riportsorozatában csodálatait az irónia mögé rejteni, s a kényes fülekben közhelynek számító jelszavak gyakorlati tartalma elől ő se tudott (kitérni. Beismerte, hogy például az ansani gyár acéltermelése egyenlő a francia acéltermelés kétharmad részével. Az ansani Vas- és Acélipari Társaságnak 170 ezer munkása van, csaknem kétszer annyi, mint az esseni Krupp-tnöveknek voR virágzása tetőpontján. De Ansanban még további 130 ezer munkás dolgozik 200 „egyéb” vállalatnál. A francia újságíró megkérdezte a társaság főtitkárát, hogy miként érték el ezeket a csodálatos eredményeket. A válasz szerény volt, mély tartalmait adva a kínai jelszavaiknak. — Egyedüli célunk, hogy. növeljük Kína dicsőségét, emeljük a dolgozó emberek életszínvonalát. A mi munkásaink állapították meg a normákat, ők javasolják a hasznos újításokat. Egyetlen év alatt 150 ezer újítást nyújtottak be, hogy jobban, gyorsabban és ésszerűbben dolgozzunk. Kínában felszabadult a nép gondolkodása, megdőltek nagyrészt a régi felfogások, az idejétmúlt szabályok sutba kerültek és nem csoda ez a sok szédületes eredmény. Ma Kínában például közhely számba megy. hogy a gyárakban egy év alatt a termelés sokszorosára növekedett, sokszor ugyanolyan számú munkással és ugyanazzal a felszereléssel, mint az előző évben. A gépgyári munkások például egyszerűen felszerelt kis üzemekben nagy berendezéseket állítanak elő, egyesítik az egyszerű gépék munkáját. Ezt a módszert tréfásan „hangyák csontot rágcsálnak” mozgalomnak nevezik. A nagy kínai politikai és gazdasági előretörés az országos munkastílust megjavítómozgalom eredménye. A nép a párt vezetésével szétzúzta az osztályellenség támadásait, elsöpörte az ártalmas régi szokásokat, újat. nagyszerűt akar és oselekszik. Nem csodálatos dolgok azok, amelyeknek ma Kínában tanúja lehet a világ. A gyökér, amelyből ez a hatalmas, erős, új kínai fa ki- lombosodott, az a párt és a tömegek szoros, emberi és alkotó egysége. A kínai gazdászok megállapították, hogy Kína ezer évvel elmaradott volt 1949-ben. Azóta évente egy egész évszázadot pótoltak. Tichy és Orosz 2—2, Budzs* Sándor, illetve Terebesi és T Az „A” válogatott összeát a zárójelben lévő játékosé* második félidőben álltak b* Faragó (Ilku) — Mátrai, • Sáros! (Dalnoki) — Bundzsá* tász (Kovács III.) — Sándor- röcs, Albert, (Orosz), Tichy kosi. (Pál). A válogatott csapat félti sok hibával játszott ezen az mérkőzésen. Barótl Lajos s' ségi kapitány is megjegyezte, túlzott volt az egyénieskedéj lövések is nagyon pontatlané* tak. Olimpiai válogatott — Szí SC 10:0 (4:0) GólJövők: Kékesi 3. Diri* Kuharszky 2—2, Palotai, Kél Horváth. Olimpiai válogatott: \ (Szentmihályi) — Dudás, Paulás — Palotai, Solymosi, v — Horváth, Kékesi, Kuha* (Pál), Dunai, Rossl. Az első félidőben szép, * folyamatos és eredményes ' válogatott játéka, különösed harszky kapott sok tapsot, szinte ellenállhatatlan volt. » sodik félidőben már akadó? válogatott játéka, s hogy hat gólt lőttek, elsősorban \ tudható, hogy a hazaiak I» tosan elfáradtak. • Jók: Palotai, Kékesi és Ké" ky. Otthonában szenvedett vert1 az NSZK válogatottja Meglepő eredménnyel vég1 ír* szerdán délután DUsseldo. Német Szövetségi Köztársas* ország válogatott találkozó. 1 ezgr néző előtt lebonyolítod kőzést meglepetésre az IreK ték 1:0 (1:0) arányban. Az eg! Bőit a 30. Dercben a halszél* gólt a 30. percben a balszél gan szerezte. Jugoszlávia—Anglia 3: Szerdán délután a Wembley Stadionban haw néző előtt játszották le a szlávia—Anglia válogatott ' rúgó-mérkőzést. A küzdeK arányú döntetlen eredni* végződött, a félidő 1:1 volt- A 27. percben Galics révén goszlávok jutottak vezetés” ezt az előnyt három perccel j idő befejezése előtt Douglas, litette ki. Szünet után az kezdtek jobban, s már a ben 2:l-re vezettek Gneave jával. Ezután a JugoszlávO* cél következtek! Az 56. P* Galics, a 80. percben pedig. ties lőtt gólt, s így 3:2-re . az eredmény a vendégek l A kiegyenlítő gólt a 89. Pf Greaves átadásából Haynes * te. __________ ^ SZA KKÉPZETT ASZ1 LOST azonnalra felv** Baranya megyei ^ ipari Szövetkezet. ^ Déryné utea 35. *•/,. ll
