Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

MM. MÁJUS lt. NAPLÖ 5 __ — - 7— DCőmiéi zenéié májas Komló, szocialista bányavá­rosunk valóba felnőtt, város­sá érett. Ezt nemcsak a lakó­házak száma, a modern kira­katok ragyogása, a neonvllá- gítás és a növekvő forgalom bizonyítják, hanem azok a fal ragaszok is, melyek „Zenélő május” címmel hangverseny- sorozatra hívogatják a komlói­akat. Ég a komlóiak ma már szívesen el is mennek az Ál­lami Zeneiskola Erkel Ferenc- termébe — jó zenét hallgatni. Természetesen hosszú volt az út idáig. Komló zened kul­túrájának fejlődése öt eszten­dővel ezelőtt, 1955 tavaszán kezdődött. Ekkor látott hozzá Horváth Gyula, a fiatal, tehet­séges, tettrevágyó muzsikus­pedagógus a Komlón létesített zeneiskola megszervezéséhez. Az első évben alig száz fiatal merészkedett el a zongorák, hegedűk, kották birodalmába. És amikor az 1955-ös bányász­napon először rendeztek Kom­lón hangversenyt, még ugyan­csak kevés volt az érdeklődő. De ahogy a kis bányászfalu helyén egyre erősödött, izmo­sodott a város, ahogy egyre növekedtek a kökönyösi és gesztenyésl dombokon a lakó­házak, úgy emelkedett a Zeneiskolába beiratkozó növendé k száma (Ma már 300 beiratkozott hall­gatója van a zeneiskolának). Ezek a zenével Ismerkedő, a hangszerekkel már bánni tu­dó fiatalok növendékhangver­senyeikkel csalogatták be elő­ször a koncertterembe a fel­nőtteket: a szülőket, rokono­kat, majd egyre szélesedett a hangversenylátogatók köre, úgyhogy 1958 tavaszától kezdve már rendszeresen ismétlődően, „Zenélő május“ címmel soro­zatos nagyzenekari-esteket, operaelőadásokat rendezhet­tek, neves fővárosi és pécsi művészek közreműködésével. Ez évben az Országos Fil­harmónia sietett a komlóiak egészséges zenei igényének ki­elégítésére, amikor hat estből álló színvonalas bérlett soro­zatott hirdetett. Ennek beve­zető hangversenyére hétfőn este került sor az Erkel Fe- renc-teremben, Nehéz volna eldönteni, hogy a termet meg­töltő komlóiak a 120 esztendő­vel ezelőtt született Csajkovsz­kij műveire voltak-e .elsősor­ban kiváncsiak, vagy a ven­dégszereplő Pécsi Szimfonikus Zenekarra, Bánkf—József zörP' gorámüvészetére, vagy egysze­rűen csak szép, művészi igény nyel és sok-sok szeretettel megszólaltatott muzsikát a / vi­ták hallgatni? Tény, hogy az est a komlói zenekedvelők szá­mára sokáig (elejthetetlen marad. A hangverseny a játékos, „nagy- és kisgyermekek szá­mára írott“, nagyon népszerű Diótörő-szvit hangulatos elő­adásával kezdődött. Zenekar és közönség egyaránt belefe­ledkezett a mű szépségeibe, kezdve a bűbájos miniatűr- nyitánytól a sodró lendületű Vírágkeringőig. Komolyabb erőpróbát jelentett zenekar­nak és közönségnek egyaránt a b-moll zongoraverseny. Ha­talmas lendülettel szólalt meg a patétikus főlém a a bárso­nyos hangú hegedűkön és gor­donkákon, majd felcsendültek a zongorának az egész klavia­túrát átfogó hatalmasan dü­börgő akkordjai Bánki József zongoraművész ujjai alatt. A Pécsett élő és tanító művész (akit sajnos, eléggé keveset hallhatunk a pódiumon), ma legjobb pianistáink közé tar­tozik. Bár alkatától kissé ide­gen, mégis meggyőző erővel szólaltatta meg a mű harsány színekben tobzódó zongora- szólam-részeit. A hálás és mu­tatós kadenciában technikai fölényét érezhettük, míg a második tétel derűs, ártatlan­ságában és egyszerűségében megkapó témájának interpre­tálásával a mélyen érző művész mutatkozott be Komlón a hálásan tapsoló közönség­nek. A hangverseny forró si­kere az V. szimfónia előadásá­val ért csúcspontra. Különö­Két évvel ezelőtt érdekes kutatás kezdődött az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet­ben. Az intézet kutatói saját beteganyagukon kívül még ti­zenöt kórháztól és egyéb egész­ségügyi intézménytől gyűjtöt­ték össze az adatokat a heveny kortünetekről, az Országos Meteorológiai Intézettől pedig a huszonnégy órás előrejelzése­ket. Ezek összevetéséből igye­keztek törvényszerűségeket megállapítani arra, hogyan le­het előre megítélni az időjá­rási változások milyen ha­sén szépen sikerült a második tétel édesen daloló, meleg kantilénájú dallama (Salamon Károly kürtszólója). E témá­nak megismétlődését a hege­dűkön ritkán hallottuk ilyen meleg tónusban felcsendülni. A zenekar rendkívül fegyel­mezetten követte az est diri­gensének, Horváth Gyulának minden mozdulatát. Horváth Gyula a külföldön tartózkodó Paulusz Elemér helyett néhány nap alatt készült fel e komoly teljesítményt igénylő hang­verseny dirigálására. Úgy éreztük, hogy nem könnyű feladatát nagyfokú muzikali­tásával sikerült megoldania. Külön dicséret illeti Agócsy Lászlót, a hangulatos, tartal­masán megírt ismertető szö­vegért, mely fokozottabb mér­tékben segítette elő a művek valódi megértését és járult hozzá a Zenélő május-sorozat sikeres megnyitásához. — nt — Robbanás a Hl. kerületben Május 8-án Kövesdi János- né újmecsekaljai lakos 5 liter benzinben férje munkaruháját mosta. A kimosott ruhát váll­fára tette és a fürdőfülkébe akasztotta száradni. A helyi­ség elég kicsi volt, hamar meg­lelt benzingőzzel és mivel a gázboyler takaréklángja égett, a benzinnel telített levegő fel­robbant. A robbanás következ­tében egy válaszfal beomlott, a bútorzat megrongálódott és több ruhanemű eléggtt. A gon­datlanságból eredő robbanás 1200 forint kárt okozott. tással lesznek az emberi szer­vezet reakcióira. De már a ku­tatás kezdete óta adtak úgy­nevezett kísérleti orvosmeteo­rológiai előrejelzéseket, ame­lyek azután a munka előreha­ladásával egyre finomodtak. Kutatásaikat kiterjesztették a földmágnességre, sőt a nap- tevékenységre is, és végül már mindezek együttes hatását ta­nulmányozták. Az eredményeket ősszel a nemzetközi biometeorológiai társaság II. kongresszusán, Londonban fogják a világ szak közvéleménye elé tárni. Ugyan csak ősszel nálunk is megkez­dődik a rendszeres orvosmeteo­rológiai előrejelzési szolgálat, amivel ebben a tudományág­ban a második helyre kerü­lünk a világon. Mmdanimpi lejemdjamk----­Ha zánk lesz a második ország, okol rendszeresen adnak orvosi meteorológiai elöre.elztseke Szombat«*; Koiiégiumavatás a Pedagógiai Föskolán Egy év óta készülnek a Pe­dagógiai Főiskola hallgatói ar­ra, hogy diákotthonuk felve­gye a kollégium címet Szom- 1 bati avatóünnepségükön azon- l ban nem egyszerűen nevet cse­rélnek, hanem a forradalmi változás a diákotthon belső életében végbement átalaku­lást tükrözi. A kollégium cél­ja kommunista világnézetű, jó szakmai tudással rendelke­ző és megfelelő általános mű­veltségű pedagógusok nevelése- Ennek érdekében a diákotthon tanácsa rendszeresen szerve­zett ismeretterjesztő irodalmi, zenei, egészségügyi előadásokat ebben az évben összesen 18-at. Ezek az előadások nagyon nép­szerűek a hallgatók között. Nemcsak a munkához, ha­nem az egymáshoz való vi­szony is megváltozott, az ud­variasság, segíteniakarás jel­lemző a hallgatók nagyrészé­re. Megértették, hogy a tanu­lás nem az egyén, hanem a kö­zösség, végső fokon a társa­dalom ügye. A diákotthon vezetőségének és tagságának együttes, lelkes munkája tette lehetővé, hogy néhány nap múlva büszkén mondhatják a hallgatók: „kol­légisták vagyunk.” Gárdonyi B. Tamás „Népek tavasza" — irodalmi est Királyegyházán A pécsi írók, írói műveket tó Lmácsoló egyetemi, főiskolai hallgatók mind gyakrabban lá­togatnak el Baranya falvaiba, ahol a megyei könyvtár mód­szertani csoportjának rendezé­sében irodalmi estet tartanak. Felszabadulási irodalmi estet öt kisebb községben rendeztek, jelenleg a „Népek tavasza” cím mel összeálított irodalmi mű­sorral járják a megyét. Kedden Királyegyháza ter­melőszövetkezeti községben arattak sikert műsorukkal, a későbbiekben Hidason. Szent- lőrincen és Dunaszekcsőn szer­veznek hasonló irodalmi este­ket. A Széchenyi téri könyves­boltban ismét kapható a Bréhm: Állatok világa c. sorozat. Az első kötet már átvehető. 11725. Minden állatorvos neveljen egy állattenyésztőt Állatorvosokkal beszélget­ve többször hall ilyeneket az ember; „Kérem, ez így nine* Jól. Tudja hol tartják a tsz disznait? Bezárják egy régi istállóba. Bezárják még ak­kor is, amikor kint zöldéi) a fű. amikor legeltetni kéne.” Vagy egy másik: „Sajnos el­pusztultak a malacok. Nem is csoda. A kocákat, a hízó­kat. a süldőket, a malacokat mind egyformán etetik Mindegyik kukoricát kap. Mondtam is az állatgondo­zónak: nem jól van ez így. Csak kukoricát adni a serté­seknek. — Azt adtam én ne­kik akkor Is, amikor egyéni voltam — válaszolta az állat­gondozó — és mégsem volt semmi bajuk. — Meg moslékot is ty tt — tettem hozzá. — Hát azt kaptak, az biztos. — Na látja, a moslékkal a sertés megkapta mindazt, amire a szervezetének szük­sége volt, A tsz-ben Is meg kellene adni ezt nekik — ma­gyaráztam.” Mindennapos kérdések ezek. Néha előfordul, hogy az állatorvosok vitatkoznak a tsz-vezetőkkel, állatgondo­zókkal. de sajnos gyakori az olyan eset Is, amikor csak magukban füstölögnek, fű- nek-fának elmondják bána­tukat. Helyes az. ha az ál­latorvos felelősséget érez a termelőszövetkezet állataiért, de nem helyes, ha csak úgy érez felelősséget, hogy pa­naszkodik. Nemrég beszélgettem egy fiatal állatorvossal, ö Is kör­zeti állatorvos volt. öt évig egy körzetben. Kezdetben a parasztok nem nagyon bíz­tak benne, de amikor meg­látták: tud kaszálni, meg tud hizlalni Is, akkor már messziről megsüvegelték. szinte csodájára jártak an­nak a disznónak, amit alig egy éves korára közel három mázsára hizlalt. Nézték a disznót és a módszerek után érdeklődtek. Amikor oda ke­rült nem volt szaksegédje. Keresett és talált. Körülné­zett és az egyik töltésépítés­nél akadt rá. Ez a szaksegéd most a legnagyobb baranyai termelőszövetkezet mindene­se. Persze nem egyedülálló példa ez. Ezt is csak azért említettem: az állatorvosnak nemcsak állatorvosnak kell lennie, de értsen az emberek hez is. Különösen most van erre nagy szükség. Most, amikor egy-egy nagy Istálló­ban helyezik el a község ál­latait, most, amikor egy-egy olyan parasztemberre, aki hat-nyolc állattal rendelke­zett még egy-két évvel ez­előtt. ötven-száz állatot bíz­nak. Soha ilyen könnyű dolga nem volt az állatorvosnak, mint most, Könnyű a dolga, mert egy helyen vannak az állatok. Könnyen ellenőriz­heti őket. könnyebben meg­előzheti a bajt, nagyobb gon­dot fordíthat a megelőző munkára. De nehéz is a munkája. Nehéz, mert az egyéniből a közösbe került parasztember magával hoz­ta az egyéni gazdaságban al­kalmazott módszereket. Ezek a módszerek Itt, a nagyüzem ben nem válnak be. csak bajt okoznak. Az állatorvosok nemcsak a betegségek gyógyítói. Kép­zett állattenyésztők Is. Érte­nek az állattenyésztéshez, hisz ebből szigorlatoztak is. Miért ne használhatnák tel ezt a tudásukat úgy, hogy ezzel könnyitsenek a maguk munkáján is, de ezáltal job­bá tegyék a termelőszövetke­zetekben az állattenyésztői munkát is? Minden faluban, minden termelőszövetkezet­ben van egy-két olyan em­ber, aki szereti az állatokat, akit érdekel az állattenyész­tés. Ezekre az emberekre kel lene felflgyelnlök az állator­vosoknak. Ha ezekkel az em­berekkel rendszeresen foglal koznának, megismertetnék velük az állattenyésztés csinját-blnját, ha átadnák nekik tudásuk egy részét, mindjárt könnyebb lenne a munka. Ha együtt néznék végig az állatállományt és az állatorvos sorban elmondaná: „Nézze, Pista bácsi, ennek a sertésnek ezért, meg ezért van ilyen baja... Látja az Orbánénak Ilyen tünetei van­nak." — és így tovább, ak­kor ebben a Pista bácsiban egy jó segítőtársra találna, aki megfogadja a tanácsokat és később maga Is kérdez, maga is megfigyel egyes Je­lenségeket. így lehetne ezeken a pa­rasztokon segíteni. Segítség­adással. Azzal, hogy minden baranyai állatorvos elhatá­rozná: „Keresek egy olyan embert a meglévő állatte­nyésztők közül, vagy dolgoz­zon bárhol a termelőszövet­kezetben és én abból egy Jó állattenyésztőt faragok." Ezt elhatározná és a maga, a ter­melőszövetkezet érdekében valóra Is váltaná. ISzalai) Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából Ha összement a tej... a tejért és tejféleségekért csak egy napig vállal szavatossá­got. Helytelen, szabálytalan te­hát a savanyodásnak indult esti tejet reggel kimérni. Mi történik akkor, ha a vásárlás j után azonnal forralt tej össze­megy? Herbszt Ferenc elvtórs a vá­rosi tanács keresk. osztályve­zetője elmondotta, ha többen visszaviszik a tejet, az üzlet, köteles próbaforralást vé-: gezni a maradék tejből. Ha a próba a vevőt igazolja, köteles visszaváltani, kicserélni az ősz- szement tejet. Abban az eset­ben is ki kell cserélni az árut, ha nincs már abból a tejből, amelyikből árusítottak, de na­gyon sokan reklamálnak. Egyet tudni kell. A kereskedelem semmi nemű romlott árut nem hozhat forgalomba. így hát nem adható el öt napos tejfel még akkor sem ha hidegen volt, mert nem lehet jó. A vásárlók tehát gondosan, tiszta edényben, gyorsan for­ralják fel a tejet, lehetőleg tartsák hidegen így kevesebb lesz nyáron a bosszúságuk. Az eladók pedig, ha jogos a rek­lamáció, kevesebbet vitatkoz­zanak, cseréljék ki az árat, mert a szabályokhoz ők is kö­telesek igazodni. Wesztl M. „Nem ismerheti a dolgozó nép törtéhetét az, aki nem ismeri a nép Íratlan alkotásait.” (Gorkij; Irodalmi tanulmányok) Több mint tíz éve halott már dr. Berze Nagy János, a tu­dós néprajzkutató. De mesehagyatékából újabb és újabb népi, nemzeti értékek látnak napvilágot. „Magyar népmesetípusok’’, az „Égigérő fa’’ című európai visszhangot keltett müvei után — a TIT Baranya megyei szervezetének kiadásában most je­lent meg „Régi magyar népmesék” című legújabb könyve. Ez a kötet közel két emberöltő magyar mesegyűjteményét tartalmazza. 1880. és 1917. között feljegyzett népmesék, ame­lyek között tündérmeséktől, sejtelmes mondáktól, hátborzon­gató rémtörténetektől kezdve, pajkos anekdotákig, dévajkodó viccekig a magyar népmesekincsnek minden árnyalata meg­található. A meseanyag tudományos értéke abban rejlik, hogy nem földrajzilag szűk területre, nemcsak egy megyére korlátozó­dik, hanem az első világháború előtti Magyarországnak tíz vidékéről való. A magyar nyelvterület peremvidékének, többek között a Székelyföld, Dél-Erdély. Délvidék (székely, _ csángó), Ugocsa, Zemplén, Vas megye népének régi mesélő kedvét, mesetémáit, adomáit, észjárását foglalja csokorba. De megta­lálható benne a magyar nyelvterület közepe tájáról Heves me­gyei gyűjtemény is. Ezek a néprajzi kincsek különböző gyűj­tőiktől származnak abból az időből, amikor dr. Berze Nagy Já­nos anyagot gyűjtött hatalmas mesetipológiai müvéhez. Mel­lettük ott sorakoznak a saját és felesége, Losonczy Emma ta­nítónő gyűjteményei is. A „Régi magyar népmesék” tudományos értékét a legpon­tosabban dr. Vargha Károly, a TIT Baranya megyei szerve­zete néprajzi szakosztályának elnöke határozta meg. A könyv előszavában többek között a következőket írta: „Népünk egy­kori életének vizsgálói, de a ma történészei, irodalmárok, nyel­vészek és a néprajz kutatói egyaránt találnak benne értékes adatokat, egy magyar meseatlasz elkészítése pedig a mű ada- talnalk felhasználása nélkül el sem képzelhető... mert a nép szellemi javait olyan időkből adja, amikor még nem volt ál­talános az írásbeliség, mert szinte mindenütt megtudható az anyagban az idegen anyanyelvű néppel való békés együttélést igazoló kölosönzés. A mesekutatásban olyant alkotott, hogy — legyen az hazai kutató vagy a világ bármely népének fia — mindenki, aki az emberi mesélő kedv alkotásainak összképet kívánja megismerni, tanítómesterére talál benne." A mesék közreadásával nemcsak a tudományos értékű gyűjtemény válik hozzáférhetővé a tudományos kutatók szá­mára, hanem a népmesék szépségei iránt fogékony, a népme­séket szerető olvasóközönségnek is élvezetes, hasznos és gyö­nyörködtető olvasmány, A kötetben megtalálható dr. Berze Nagy János „A mese- típmok irodalmának kritikai ismertetése" című, 1922-ben a Kisfaludy Társaság által hirdetett országos pályázaton első díjat nyert tanulmánya, valamint „Az Alkestis-tragédia és egy, magyar népmese" című kiadatlan tanulmánya is. Ezek a. nagy mesekutató életművét űj ezínékkel gazda­gítva mutatják be. A várható nemzetközi érdeklődésre való tekintettel orosz, angol és német nyelvű tartalmi ismertetés is szerepel a műben, A szerkesztés munkáját dr. Bánó István tanszékvezető főiskolai tanár és dr, Dömötör Sándor, a Nép­művelési Intézet munkatársa végezték s ezen kívül dr. Bánó István gondosan összeállított jegyzeteiket is írt a műhöz. A könyv címlapját Baranya és Heves megyei népi szőttes motí­vumok díszítik. Ezek Battancs Gábor grafikus művészetét dicsérik. Az értékes meseanyag és néprajzi tanulmányok közre­adása hézagpótló a folklór tudományos irodalomban és kuta­tásban, miért is elismerés illeti a TIT Baranya megyei szerve­zetét a mű kiadásáért. PUSZTAI JÓZSEF Különösen a kisgyermekes anyáknak jelent komoly gon­dot a tej tárolása. Számtalan esetben ugyanis közvetlenül a vásárlás után forralva is ösz- szemegy. A bolt kibúvót ke­resve nem veszi vissza a rom­lott tejet. A tej romlandósá­gával kapcsolatosan a Pécsi Tejüzem üzemvezetőjét keres­tük meg. aki elmondotta, hogy a tej alvadását a tejben talál­ható tejsavbaktériumok okoz­zák. Ha erősen savas a tej, nem lehet felforralni, össze­megy. Mivel a pasztőrözés után még marad a tejben tejsav- baktérium, lehetőleg minimá­lisra kell csökkenteni a sza­porodását. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a tejet tíz fok alatt tartjuk állandóan. Ez a tárolási hő természetesen az árusító üzletekre is vonatko­zik. Vigyázni kell, hogy a te­jet forróvízzel kimosott edény­ben tartsuk és forraljuk. Vi­gyázni kell, hogy szemét, ke­nyérmorzsa, vagy élesztő ne kerülhessen bele. Erre különö­sen alkalom van olyan tejbol­tokban, ahol élesztőt, kenye­ret és egyéb árucikkeket is forgalomba hoznak. A vásárló közönségnek tudnia kell azt is. hogy a vásárlást követően egy órán belül fel kell a tejet forralni és lehetőleg még az nap elfogyasztani,- A Tejüaen»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom