Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

1980. MÁJUS 19. NAPLÓ 3 Röpgyüléseken, csoportos beszélgetéseken tárgyalják a csúcsértekezlet fejleményeit, tiltakoznak az amerikai magatartás ellen megyénk dolgozói Á pécsi üzemekben, válla- atoknál, intézményeknél szé- es körben tárgyalják a röp- [yüléseken, csoportos beszél- letéseken a párizsi csúcsérte- tezlet fejleményeit, ítélik el I tárgyalásokat meghiúsító merikai magatartást. A 28-as Autóközlekedési Vállalat há­ton üzemrészében 170-en vet­ek részt a röpgyűlésen, ame- ten Haubrich Szergelyné ártvezetőségi tag és Eperjesi 'erenc, a szakszervezet üzemi feottságának titkára tájékoz­atták a dolgozókat a legújabb fejleményékrőL A számos hoz­zászóló között Szabó Dénes, Horváth Géza szerelők, Ujszá- szi Ferenc hűtős, Kovács Ist­ván taxi-gépkocsivezető, Vár­helyi István szerelő-csoportve­zető elítélték az amerikai ag­ressziót, amivel lehetetlenné tették a tárgyalásokat, egyben kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió továbbra is szi­lárdan vezeti a szocialista tá­bor békeharcát, az agresszorok ellen; „Mi szívesebben harco­lunk szerelőegyenruhánkban a munkapad mellett a békéért A. felelőtlen provokációknak is vannak határai Csokona Józseffel, a sellyei árási tanács vb.-elnökével, felics László és Tihanyi Jó- Bef elnökhelyettessel ezúttal lem a járás problémairól be- zélgetünk, hanem a párizsi Súcstaláflkozóln beállt fordu- atróh Hétfőn reggel .még fcovjet űrhajóról, a béke égraszóló legújabb követéről leszéltek as emberék, ma pe- |ig a megfeszült figyelem, az érdeklődés a párizsi Elysée pa- ota felé irányult, ahol a szöv­et államfő rendkívüli jelentő- égű nyilatkozata elhangzott; — Végre! így kezdte véleménynyilvá­litását Csokona elvtárs és a ti. másik két tagja s ebben a tóban ott izzott szenvedélyé­ül a régvárt elégtétel a sok érelemre, mintha Hruscsov Ivtáns őhelyettük és mindany- lyiunk helyett adta volna meg i méltó választ a páratlanul limasz magatartást tanúsító irovok á toroknak. — Szinte személyszerint is >ántottak Eisenhowemek a lé- S provokációkra adott nyegle •yilatkozatai és őszintén meg- nondom, nagyon vártam már Iruscsov elvtárs méltó vála­zát Jelics Lászlőj a vb.-elnök- elyettese már a közvélemény angját tolmácsolta, amikor létté az egyik sellyei lakos Pentán véleményét. így hang­olt ez a vélemény: — Nézzék csak meg a Nép- tabadságban Hruscsov elv- irs arcképét. Én eddig csak losolygósnak, jókedvűnek lát­ta, de most felhős, haragos tekintete. Én meg is értem, liszen ha visszagondolunk, szívélyes és vendégszerető fo­gadása csak imitáció volt, fel­forr a vérem: — Szóval ideje volt már egy­szer az asztalukra csapni. S ha nem esztelenek ezek után majd meggondolják, hogy a felelőt­len provokációknak is vannak határai; és ezért mélységesen elítéljük a békebontókat, a hidegháború felszítását célzó amerikai tö­rekvéseket“ — mondotta Vár­helyi István. A pécsi keltetőállomáson Szatmári Elemér üzemvezető tájékoztatta az üzemegység öt­ven dolgozóját, a Pécsi Peda­gógiai Főiskolán 600 diák fiatal viharos tapsa helyeselt Temesi Mihály nyelvi tanszék-vezető­nek, amikor kijelentette, hogy Hruscsov elvtáns a végsőkig elment a csúcsértekezlet meg­tartása érdekében, de az ag­ressziót helyeslő és a további kémrepüléseket bejelentő ame­rikai vezetőkkel nem ülhetett le a tárgyalóasztalhoz. A Baranya megyei Mélyépí­tő Vállalatnál ugyancsak több száz dolgozó ítélte el a további nemzetközi enyhülést gátló amerikai magatartást. A Scrpiana Gépgyárban, a Pécsi Bőrgyárban a pártcsoport bizalmiak beszélgettek a dol­gozókkal a párizsi fejlemé­nyekről: Megfelelő válasz Rég nem politizáltak annyit az emberek, mint kedden. A nagy politizálást Hruscsov elv­társ beszéde váltotta ki, amit a nyugati kormányfők előtt hétfőn mondott el Párizsban. Az emberek ma már falun is figyelemmel kísérik a vi­lágpolitika fejleményeit és ter­mészetes véleményük is van Kákics az Ormánság egyik tipikus kisközsége. A tanácson arról beszélgetünk Nagy Sán­dor vb.-elnök elvtárssal, hogy mi általában a község vélemé­nye Hruscsov élvtárs nagyje­lentőségű nyilatkozatáról? — Községünkben is értesül­tek az emberek és magam is a rádióból és sajtóból a nyilat­kozat tartalmáról. Sem a sajtó, sem a rádió kommentárt nem fűzött — csupán a nyilatkozat logikus, mindenki számára vi­lágos szövegét írták, illetve olvasták be; •— Nézetem szerint igen idő­szerű volt már, hogy az Egye­sült Államok cinikus hangú jegyzékeire a Szovjetunió is megfelelő választ adjon. Talán most már ők is megértik, hogy a tűzzél nem lehet játszani. Egyébként majdnem mindenki így gondolkodik és ez a véle­ményem a nyilatkozatról. A Szovjetunió következetes békepolitikája és ereje bizto- ogy annak idején Eisenhower1 sítéka a tartós békének. Na­gyon igaza volt Hruscsov elv- társnak, mikor nyilatkozatá­ban azt mondta: „A szovjet kormánynak mély meggyőző­dése. hogy ha nem a mostani amerikai kormány, akkor má­sik, ha nem a másik, akkor a harmadik megérti -majd, hogy nincs más kivezető út mint a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer békés együttélése.“ í Hruscsov elvtárs párizsi sajtóértekezlete (Folytatás a 2. oldalról.) ezért nem mehet oda. De nem adja fel a reményt, hogy Latin Amerikából érkezik számára meghívás és akkor örömmel tesz annak eleget A kérdés második részére a következőket válaszolta: — Érezzük a lüktetését an­nak a harcnak, amely Latin- Amerikában egyrészt a füg­getlenségért, másrészt az ame­rikai imperialisták éllen fo­lyik Nixon aleinök ellen 1958- ban latinamerikai látogatása alatt kirobbant tüntetések jel- zemző ómenek voltak. — Üd­vözöljük a kubai népet, amely gazdája lett hazájának. Meg­győződésünk, hogy a többi latinamerikai nép is ezt az utat követi, örülni és tapsolni fogunk sikereiknek; Hruscsov kifejezte azt a meg győződését, hogy a latiname­rikai országok világpolitikai szerepe olyan mértékben növe­kedik, amilyen mértékben si­került megszabadulnak ez amerikai imperializmus szol­gálatában álló kormányaik nyomásától. Ekkor a sajtóértekezlet már csaknam ’két és fél óra hosz- szat tartott, mindenki kime­rült a hallatlan feszültség­től. Hruscsov mosolyogva a következőket mondotta: — Még szívesen folytatnám a válaszokat kérdéseikre, de tolmácsolóim azt mondják, tel­jesen kimerültek. A mi mun­katörvénykönyvünk pedig elő­írja a pihenéshez való jogot. Mi tiszteletben tartjuk ezt a törvényt, ezért engedjék meg, hogy befejezzem. Ezután még egyszer kifejez­te háláját a vendéglátó Fran­ciaország elnökének, De Gaulle tábornoknak, üdvözölte Fran­ciaország népét és külön Párizs népét, valamint an­nak a vidéknek lakosságát, ahol Malinovszkij marsall kí­séretében megfordult és annyi kellemes órát töltött. Hruscsov a következő sza­vakkal zárta a sajtókonferen­ciát: — Mi a békés együttélés hí­vei vagyunk — kitartunk a béke politikája mellett, de a provokátorokra a jövőben is lesújtunk. Bízunk benne, hogy a békés együttélés politikája a népeket szolgálja s a népek megértik és győzelemre viszik ezt a politikát. Legvégül az újságírókhoz intézte szavait: — Köszönöm figyelmüket —* mondotta. — Arra kérem önö­ket, írjanak igazat, szolgálják tollúkkal az igazságot és a bé­két. A viszontlátásra! öt óra harminc perckor gör-> dűlt ki N. Sz. Hruscsov gép-> kocsija a sajtóházból. A Száj- na-hidnál sok száz főnyi cso­port várta a szovjet kormány- főt. Éljenzés és taps kísérte a távozó Hruscsovot, volt aki sarló-kalapácsos vörös zászlót lengetett feléje. Igaz, hogy voltak ellenséges kiáltások is* de ezeket túlharsogta a tömeg szerető üdvözlése^ Elénk diplomáciai tevékenység Párizs (MTI). Eisenhower, Macmillan és De Gaulle tá­bornok kedd este fél 10 óra­kor újabb tanácskozásra ült össze a Elysée-palotában. Tár­saságukban voltak külügymi­nisztereik is. Csak negyed óráig tartott az ülés. Utána a három nyugati szóvivő sajtó' értekezleten ismertette a Ely­sée-palotában lefolyt ülésről kiadott közös közleményt. Eisenhower, Macmillan és Köralakú pályán röpül as űrhaj ó-szputnyik (Folytatás az 1, oldalról.) kandidátusai megállapítják: sokakban csalódást keltett, hogy az űrhajó fülkéje nem tér vissza a földre, a tudósok azonban nagyon jól tudják, hogy egy kísérlettel nem le­het megoldani minden prob­lémát és szigorú következetes­séggel kell folytatni a kísérle­teket. Az űrhajó visszajutta­tása annyira bonyolult feladat, hogy megoldása külön e célt szolgáló kutatások végrehajtá­sát igényli — hangsúlyozzák a cikk írói. TOKIÓ A japán rádió közlése sze­rint Aszahikawában több csil­lagász másfél percen át ész­lelte, a szovjet űrhajó-szput- nyikot, amely fényesség tekin­tetében egy harmadik nagy­ságrendű csillagnak felelt meg. Az űrhajót majdnem ugyan­ezen a röppályán 30 perccel később újabb mozgó tárgy kö­vette. Ez feltételezhetően a hordozó rakéta volt; KARL-MARXSTADT Az ADN jelentése szerint a rodewischi megfigyelőállomá­son szerdán hajnalban szabad szemmel is látták az űrhajó- szputnyikot; De Gaulle közleményükben „sajnálkozásuknak“ adnak ki­fejezést, hogy a csúcskonfe­rencia nem jöhetett létre. A közlemény azonban mélyein hallgat arról, hogy az Egyesült Államok agresszív* politikája tette lehetetlenné a konferen­cia megfelelő feltételeinek a megteremtését, sőt — figyel­men kívül hagyva az ismert tényeket — megpróbálja a Szovjetunióra hárítani a fele­lősséget. Eisenhower, Macmillan és De Gaulle végül azt hangoztat­ja, hogy résztvermének későb­bi időpontban a nemzetközi kérdések rendezését szolgáló megbeszéléseken; A késő éjjeli órákban nyu­gati forrásokból olyan értesü­lést közöltek, hogy Eisenhower elnök csütörtökön reggel eluta­zik Párizsból, hogy Lisszabo­non át hazatérjen; Nagy érdeklődést keltett, hogy Menysikov, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete váratlanul Párizsba érkezett és szerdán reggel Hruscsov és a szovjet delegáció tagjainak tárgyalásán a szovjet nagy- követségen már 6 is részt vett; Hruscsov egyébként délelőtt 10 óra 20 perckor felkereste Macmülamt az angol nagykö­vetségen, majd az Elysée-palo­tában De Gaulle köztársasági elnöknél tett búcsú látogatást. A nyugati országok külügy­minisztered szerda délelőtt megkezdték értekezletüket a NATO miniszteri tanácsülése keretében. Délelőtt Párizsba érkezett Brentano nyugatné­met külügyminiszter is, aki a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetségén a szakértőik­kel folytatott tárgyalásokat, Kém-szputnyikok, rakétarepülőgépek és (öld körüli röppályán mozgó bombák a Pentagon katonai tervében Moszkvát (TASZSZ) A Komszomolszkaja Pravda cik­ket közöl arról, hogy az ame­rikai hadvezetőség a kozmikus Véletlen, hogy nem egy, anem egyszerre két termelő- tóvetkezetről írhatok. A dó­ig úgy adódott, hogy kimen­ta Csamótára, ebbe a siklósi írásbeli kisközségbe, ahol tímár tavaly tavasz óta tsz- en van az egész falu; Ezt ibla is hirdeti a falu végén. ■ tábla ott volt tavaly is, csak ogy a munka végzése akkor ég nem igen vágott össze a írással. Zárszámadáskor nem >k jóról számolhatott be a z elnöke, de nem sok jót szo­katott rímek közé a tsz házi iltője, aki egyben a tsz köny- tlöje, Bertók Sándor sem. A *szú versből mindössze né- iny sort ragadtam ki. Négy rt, amely a legjobban jelle- ezte a csamótai Uj Március -fmelőszö vetkezet akikori unkáját. „Nap,nap után azt vizsgál­ják: mikor, hol lesz vásár? A szerdát, meg a szombatot elviszi a háztáj. Kedd és péntek piaci nap, Siklósra kell menni, így csak két napocskát lehet a tsz-ben lenni.;." — Azóta sokat változott itt kdén — tér vissza a jelenre htok Sándor. — Már csak 15 »W kukoricánk vetetten. Nem igedett bennünket az idő. De cukorrépát már megsarabol- k, a takarmányrépát meg ■Véljük. Búzánk, őszi árpánk igyon szép, olyan szép, hogy rekran mondják a tagok: lem kellett volna annyi mű­ágyát adni rájuk". Ja, ki dta, hogy milyen lesz az idő **»*# cdLkaLmi hejzélgetéi A sertésekről kérdezem; Azt mondja: nincs elég süldőjük. Pedig kellene a hizlaláshoz, csakhogy nem tudják beszerez­ni. Van ugyan nyolc kocájuk, ezek hoztak is már 35 mala­cot, de ez kevés; — Tavaly kellett volna be­állítani több kocát, most nem tenne ilyen gondunk — teszi hozzá. — Még most sem késő. Van a faluban elég sok malac; Nekem is van egy fehér ko­cám, annak 12 malaca van. Én is eladnám a tsz-nek. De va­gyunk így többen is. Ha meg­vásárolná a tsz ezeket a mala­cokat, akkor jövőre már nem lennének ilyen problémáink. Legalább 100—150 malacot le­hetne így venni,;; Idáig jutottunk a beszélge­tésben, amikor kopogtak az aj­tón. Egy idősebb ember jött — Dömötör vagyok Téseny- fáról — mutatkozott be és mindjárt elő is adta, mi járat­ban van. — Követ szeretnék venni, ha kapok; — Hogyne kapna, hisz el akarjuk adni ezt az egész he­gyet — jegyzi meg Bertók és mosolyogva hellyel kínálja Dömötört. Dömötör még le sem ül, Bertók már kezdi is: — Mennyi kő kellene? t — Harminc köbméter. — Mihez kell a kő? — Ház építéséhez. Húsz köb métert már beépítettünk, de — Akkor az szép, nagy ház lesz. — Hát elég szép. Három szo­bás, elöszobás, fürdőszobás ,,; Bertók végignéz Dömötö­rön. A tekintete ezt mondja: „Ejha". Dömötör úgy látszik ért a tekintetből, mert mind­járt mondja is: — A fiamé lesz Harkányban. Tudja ő ott tanít. Tanár. A fiam is, meg a menyem is. Bertók a nyugtával bíbelő­dik, oda tolja Dömötör elé, hogy írja csak alá, aztán ne­vetve megjegyzi: — Na, testvér, hogy tovább­ra is jóiba legyünk, akkor most fizessen 1800 forintot és ha tud valakit, aki követ akar venni, azt csak küldje hozzánk:;« Dömötör aláírja a nyugtát és számolni kezdi a pénzt. Bertók most egy hirtelen for­dulattal, minden átmenet nél­kül egész más dolgot kérdez. — Tsz-tag maga is? — Az hát — Sok pénz kell ehhez a ház építéshez, mi? — Sok bizony: — Maguknál biztosan jó a termelőszövetkezet, ha ennyi pénze van? — Gyenge — válaszol Dö­mötör János. — Kevés a fia­tal, sok a föld. De azért segí­tünk a bajon. Sok pillangóst vetünk, aztán főleg állattar­fry — Mennyi sertésük van? — Százharminc. Ketten gon­dozzuk őket Senki nem akarta vállalni. Rólam meg tudták, hogy szeretem az állatokat kü lönö6en a sertéseket és ide tet­tek: — És még ő beszél — néz hol rám, hol Dömötörre Ber- tők. — 130 sertésük van. Bár nekünk lenne ennyi! — Most építtetünk egy 20 férőhelyes sertésfieztatót —<■ magyaráz tovább Dömötör. — Kellett is, mert most malacoz- tak a göbék. 54 malacuk van. Csak a férőhellyel vagyunk mi is bajiban. Főleg a szarvasmar­háknál. Ott vannak a szapor- caia'k. Olyan szép ötven férő­helyes istállót építettek, hogy csak na. És alig kerül nekik valamibe. Mert, amikor fel­épül, ilyen címen is, meg olyan címen is elenged nekik az ál­lam. Nekünk is jó tett volna egy ilyen istálló, csakhogy a tagok nem akartak belemenni. Bánják is most már. — Maga valami vezetőségi tag talán? — Intéző bizottsági tag. Tud­ja, amikor traktort vettünk, akkor az elnök éppen tanfo­lyamon volt. Én voltam a traktorért Pesten. El is küld­tek egy telepre, hogy nézzem meg a traktorokat és válasszak egyet közülük. Én válasszak? Volt ott vagy négyszáz trak- tts é* <aiad «grfomn* Belő* hisz, vagy bogy hívják. Én aor­tán azt mondtam: „Küldjenek nekünk egy jót”. — És még panaszkodik — pillant felém Bertók. — Trak­toruk is van; — Csak még nincs meg min­den munkagépünk; hozzá Most kaptunk ugyan egy rendsod­róit is és hamarosan küldenek egy pótkocsit is, tudja, olyat, amivel istállótrágyáit is lehet szórni, meg szállítani is lehelt vele. — Hát mi munkagépekkel elég jól állunk — így Bertók. — Igaz, hogy lóvontatásúak, de legalább vannak,M Kérdeznek, felélnek, én meg csak szorgalmasan jegyez- getek. Két tsz-tag beszélgeté­sét rögzítem, akik közül az egyik, Bertók Sándor taivaly tavasszal 11 hold földdel lé­pett be a csamótai, Dömötör János pedig ugyancsak ebben az időpontban 15 hold földdel a tésenyfai termelőszövetkezet­be. Egy éve fsz-tagok és mind a ketten közös nyelvet beszél­nek már. Elégedetlenek az ed­digi eredményekkel, többet szeretnének. És ez jó dolog. Két ismeretlen ember beszél­getett életében először egy­mással, hisz Dömötör János bár megértté az ötvenkét évet, de életében most volt először Csarnótán. Talán amikor elin­dult követ vásárolni, ő maga sem gondolta, hogy a kő ki­adójával, aki ugyanolyan pa­rasztember, mint ő, csak más faluban lakik, ilyen jól elbe­szélget a közös dolgokról. háború, a kémkedés és a vi­lágűr hálporús célokra való fel- használása végett újabb és újabb terveket dolgoz ki; Az amerikai katonai szak­emberek komolyan mérlegelik annak lehetőségét, hogy sajá­tos szputnyikot készítsenek; amely segítségével a világűrt harctérré lehet változtatni. Az Egyesült Államokban lázas ku­tatómunkát folytatnak a „Dia­na Sore” elnevezésű . rakéta­repülőgép elkészítésére. Énnek segítségével a világűrből bom­bát lehet ledobni vagy rakétát lehetne kilőni földi támaszpon tokra; A Pentagon szakértői szerint a rakétarepülőgépet ké­sőbb rakétatámaszpontul is fel lehetne használni. Kimondottan katonai jelen­tőségű a Midas és Samo6 szput nyikók létrehozása. Az elsővel az ellenfél rakétakilövő helye­it lehet felfedezni, a második pedig fényképező és televíziós berendezések segítségével kém­értesüléseket továbbit az ellen­fél objektumairól. A sajtó be­számol róla. hogy ez év áprili­sában kísérletképpen kilőttek egy Samos típusú kém- szput­nyikot. Dunai négy gólt rúgott a válogatott edzésén Az angolok ellen készülő ;;A” válogatott Rákoskeresztúrra láto­gatott. ;,A” válogatott—Rákoskeresztúri MTE 10:1 (4:0). , _ Rákoskeresztúr; ötezer néző, ve­zette: Aranyosi. Góllövők: Dúnal 4, Albert 2, Gö- röcs, Rákosi, Bund zsák és Orosz, illetve Pothorszki. Az első félidőben ez volt az „A” csapat összeállítása: Grosics — Mátrai. Sipos, Dalno­ki — Bundzsák, Kotász — Sándor, Göröcs, Albert, Dunai, Rákosi. A második félidőben Ilku lett a kapus, Novák a jobbhátvéd, Ko­vács m. a jobbfedezet 6b Orosz • középe* StáC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom