Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
rm. május 15. IAPLŐ 7 Gyorsabb, gazdaságosabb sertésblzlalás A szocialista-brigád címet nyerték el A üsz-elnökök mezőgazdasági szakemberek és pártmunkások megyei tanácskozásán, ahol az idei és jövő évi sertésellátás problémáját vitatták meg — a megyei pártbizottság azt javasolta a termelőszövetkezeteknek egyik módszerként, gyorsítsák meg a hizlalást — tehát az eddigi 12—14 hónap helyett 7.5—8 hónapra csökkentsék a hizlalás! időt. Másrészt meg kell javítani a tartási, gondozási és takarmányozási körülményeket. Hogyan érhetjük el a 7,5—8 hónapos sertéshizlalási időt? Mint ismeretes, a sertéstartás, illetve hizlalás alapja a jó malacnevelés. Sajnos, báreperre megyünk, azt tapasztaljuk, hogy a jól működő termelőszövetkezetek kivételével a legkevesebb gondot fordítják a malacnevelésre. Az a téves hit uralkodik, hogy kár a malacnak takarmányt adni, hiszen az anyatejen keresztül elegendő takarmányt kap és majd közvetlenül a választás előtt rászoktatják az evésre, utána rossz takarmányozási körülményeik között leadatják vele a tejhús*, így még 5—8 hónapig sanyargatják és 7—8 hónapos korában vagy még ami ennél Is rosszabb, éves korában beállítják hízónak. Ennyi Idő után adva van egy agyonsanyargatott, lényegében fejlődésében visszamaradt, már rossz takarmányértékesítő süldő. Ezután elkezdik bizonygatni, hogy ráfizetéses a sertéa- hizlalás. Aki így csinálja, annak nem kell számolni, anélkül is belenyugodhat, hogy ráfizet a sertéstartásraj A hízőalapanyagnaik szánt malacok nevelése akkor helyes, ha a fialás után a legnagyobb gondot fordítjuk arra, hogy amikor a malacok elérték a 12—14 napos kort, megkezdjük a takarmányozást. Igaz, hogy még ékkor a malac többet pocsékol, mint értékesít, de mire két és fél, háromhetes lesz, akkorára nagyszerűen megtanul enni. Az első takarmány pörkölt árpa legyen. Majd az első két-három nap után kb. 5—6 napig pörköletlen szemes árpa, már borsóval keverve. A negyedik hetes korától öthetes koráig naponta ötször etetünk. Korpával, árpa —■ borsó — zab és kevés kUkoricadarával. Any- nyit kell adni minden etetésnél, amennyit jóízűen meg tudnak enni: A malacok előtt állandóan legyen ott a friss, tiszta ivóvíz. Hathetes korától egészen a választásig — mely minden esetben 8 hetes kor után következik be — naponta háromszor etessünk. Fontos dolog a takarmány előkészítése. A gyakorlat azt bizonyítja — melyet elméletileg is alátámaszt a tudomány, hogy a darált abraktakarmányt — lehetőleg a legtöbb félékből összeállítva — egész kicsit megnedvesítve, összekeverve adjuk a malacoknak. Miért szükséges ez? Tudja mindenki, hogy a malacnak aránylag kis gyomra van. Ez mindjárt azt is jelenti, hogy térfogatra nézve a tej mellé kevés egyéb takarmány fér bele. Ha ezt vízzel töltjük meg, akkor még kevesebb takarmány fér. Hogyan szokta csinálni a maradi ember? Emlékezzünk rá, hogy a malacnevelésnél rossz gyakorlat volt: még ha a szemes árpát az első időben meg is etetik, de már a választás előtt vagy különösképpen azt követően, ún. „ivőssal” etetik a malacokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagytömegű víz felvételére van kényszerítve a kismalac, hogy hozzájusson az abban kevert kis abraktakarmányhoz. Természetesen így fejlődni nem tud, állandóan éhes és végül lemaradtá és csö- kötté válik. Ezzel szemben, ha igen kevés vízzel abraktákarmányt jut tatunk a malac részére, s állandóm friss, ti’zta ivóvíz van elö*<„ iszik a malac annyi vize . amennvf az élete fenntartásához szükséges. Az előbbi helytelen gyakorlattal viszont szükségtelenül több víz felvé- i kényszerítik.Ha a fentiek szerint takar- mányozzuk a malacot, átlagban 14—16 kg között lesz választási korban. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a legolcsóbb és leggyorsabb hízóalapanyagnak szánt malacnevelési módszer, mert jól kifejlett, egészséges állapotban kerül a hizlaldába; A hizlalás A kismalac korában etetett malac már lényegében választás korára mint hízó szerepel. Tehát Ilyen értelemben véve nincs süldő. Van malac, hízó, tenyészsüldő, koca stb. Lényeges dolog az, hogy aki nagy haszonnal és kevés időráfordítással alkar hízót előállítani, az ne süldőztesse a hízóanyagot, hanem kicsi malac korában kezdje hizlalni, A sertésnek, de általában minden állatfajnak az a tulajdonsága, hogy fiatal korában .— sertés esetében életének első tíz hónapjában — értékesíti legkedvezőbben a feletetett takarmányt. Aid ezt az ún. természet adta lehetőséget nem használja ki, az egyszerűen lemond a nagy hozamokról és a hízott disznó kg-ját általában 3—4-szeres, de legtöbb esetben még ennél is többszörös ráfordítási költséggel állítja elő. Gondozással, jó takarmányozással, a takarmányok helyes arányának kialakításával, a takarmány változékonyságával a hizlalás! Időt csökkenteni lehelj A tudomány oíyan eredményei állnak rendelkezésünkre, mint az ERRA, a vitacllin, vagy a B‘* kiegészítő anyagok, melyek alkalmazása a takarmányértékesítő képességet sokszor 8—10 százalékkal is képesek emelni; Ha ezeket helyesen alkalmazzuk. a 12—14 hónapos hizlalás! időt 7 hónapra le lehet szorítani. Gyakorlati tapasztalatok vannak arra, hogy pl. a Szovjetunióban vagy Amerikában, tehát fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban 5.5—6 hónapos hizlalási idővel dolgoznak. Gyorsan ki lehet számolni, hogy nem mindegy a gazdaságnak, sem férőhely szempontjából, sem a terv teljesítése, tehát népgazdasági szempontból, de a tsz- tagok jövedelme szempontjából sem, hogy meddig tartja vagy „sanyargatja” a sertéseket; A véméndi Dj Tavasz Tsz vállalta saját szaporulatából a 7,5—8 hőnapos hizlalási időt állománynál éves átlagban több hetes kiesést jelent. Mivel takarmányozzák a hízókat? A hízók takarmányozása nem sokban, de mégis eltér a tenyészanyag takarmányozástól 3—4 hónapos korig a te- nyészanyaghoz hasonló keményítőérték aránnyal, négy hónapos kortól eladásig szénhidrátban gazdagabb tehát ún. tá- gabb keményítőérték aránnyal takarmányozzák; A véméndi tsz-bem 4 hónaptól 1:5 majd hat hónap után 1:6 keményítőérték aránnyal takarmányoznak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első időszakban kevesebb kukoricát etetnek, a második időszakban több szénhidrátban gazdag takarmányt adnak a hízónak. Százalékban kifejezve a következőképpen alakul a takarmányozás: I. időszak: II, időszak Kukorica 35»/, 48»/, Árpa 32»/, 30«/, Borsó 6% — Zab 16% 15»/, Korpa 5% — Lucerna 6% 7»/, Mire alapozták a véméndiek vállalásukat? Róth Antal elv-' társ, a tsz elnöke elmondja, hogy sertésgondozóik több éves tenyésztési és hizlalási gyakorlattal rendelkeznek. Például Dudás Jóasefnének, aki 16 éves lányával 140 anyakocát gondoz, jelenleg a tsz-ben 7 éves nagyüzemi sertéstenyésztési gyakorlata van. Az ő jó munkájuk eredménye, hogy a malacok 7 hetes karukban elérik a 17—18 kg-ot és megtanulnak enni. Ezek képezik a hízó alap anyagát, amelyek a következő hizlalási módszerrel hét és fél hónap alatt elérik a 106—110 kg-ot. A takarmányösszeállítás súlycsoportok szerint 15—20 kg gyarapodás után változik. Minden takarmányozási időszaknak megvan a fölözött tej felhasználása. A téli időre Is biztosítják a zöld silókukoricán keresztül — a kiegészítő takarmányt. Tavasztól őszig állandóan étvágy szerinti mennyiségű zöld lucernát etetnek. ősszel zsengekukoricát fognak etetni. Igen lényeges kérdés a fallkásítás. Nemcsak azért falkásítanak, hogy eladáskor több forintot kapjanak az egyöntetűség következtében, hanem ennek első és legfontosabb oka az, hogy etetéskor egyforma erősségű hízók kerülnek a vályúkhoz így nem nyomják el egymást, nem eszi meg az egyik a másik takarmányát. A falkásítás i TT11111.»i dri— áDHh hízóTakarmánykiegészítésképpen darabonként átlagban 2 £ fölözött tejet etetnek, ezenkívül ERRA-t, takarmánymeszet és sót. télen, szilázst, nyáron zöldet, ősszel tejes kukoricát. —■ Mint a fentiekből látjuk a kukorica szinte egész éven keresztül nemcsak mint koncentrált abraktakarmány, hanem mint kiegészítő takarmány is jelentkezik; A vetésszerkezet elkészítésénél tehát mint legnagyobb tömeget adó takarmányra kell gondolnunk; A véméndi Uj Tavasz az ez- évi első szaporulatból 800 hízót fog ilyen módon hót és félnyolc hónap alatt meghizlalni és értékesíteni. Nagyon lényeges dolog, hogy az állattenyésztést irányító szakemberek, az állatgondozók állandóan fejlesszék tudásukat, más gazdaságok eredményeinek tanulmányozásával gazdagítsák tapasztalataikat. így tudjuk csak felszámolni az egyéni gazdaságokban meghonosodott gazdaságtalan sertéstartási módszereket, s bevezetni az újat, a nagyüzemit Ezzel a rövid szak mai és szervezési kérdésekkel foglalkozó anyaggal is a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok munkáját kívánjuk segíteni és tanácsot adni ahhoz, hogyan tehetik rövid idő alatt jövedelmezővé gazdaságukat A. Gy. Szigetvári Bálint brigádjának keétós ünnepet jelentett május elseje, A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat szászvári 33-as boltjának dolgozói kiváló munkájukért elnyerték a szocialista brigád címet. Mivel is érdemelte ki a brigád ezt a kitüntetést? Előzékenységükkel, jó modorukkal, a vásárlóközönség érdekében végzett kötelességen felüli fáradozással. . Krémkávéfőzögépelí a falusi eszpresszókban A földművesszövetkezetek kezelésében már 250, nagyobb részt városi színvonalú cukrászda működik a falvakban. Évi forgalmuk igen magas: különböző cukrászsüteményekből 30 millió adagot, fagylaltból mintegy ötven millió adagot adnak el évente. Igen gyorsan meghódították a falusi lakosságot a kávéfőzőgépek is. Évente körülbelül 5 millió adag szimplát és duplát szolgálnak fel a falusi eszpresszó cukrászdákban. Az Idén megkezdik a régi tipusú kávéfőzőgépek kicserélését, s még ebben a negyedévben 20 falusi cukrászda-eszpresszóban szerelnek fel korszerű krém kávéfőző- gépet. Ugyanebben az időben 35 cukrászda kap új fagylalt gépet * 11 Törlénésznajiolf Pécsett A felszabadulás 15. évfordulója alkalmával a pécsi tudományos intézetek által rendezett tudományos ülésszak méltó módon nyer befejezést Pécsett Május 19- 21 napokon a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja, a megyei és városi tanács vb. művelődés- ügyi osztályai, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében városunk történész konferencia színhelye lesz. A nagy jelentőségű tudományos üléseken külföldi vendégek is résztvesanek. Rálicitáltak a tervezőkre Nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is egyre nagyobb méreteket ölt a munkaverseny. Százak és ezrek versenyeznek, azért, termelnek többet olcsóbban, hogy minél rövidebb időn bélül, minél nagyobb bőséget teremthessünk az országban. A nemes versenyből részt kémek és kapnak az állami gazdaságok is. A Siklósi Állami Gazdaságban a KISZ-fiatalok külön is vállalásokat tettek. Az állami gazdaság KISZ-szervezetének sári pusztai csoportjának ifjúsági brigádja részt vesz az országos kukaricatermélésd verHOL/V/SP YAfARtfAP, VESZÍTSEK Zlo AZ £TÓ FELHÓ VET A tsz legfiatalabb tagja Halastavat létesítettek Alsómocsoládon Mint zsongó méhkas olyan az alsómo- csoládi határ, az esős napok után jól esik az igazi tavaszi nap melegében kint dolgozni a mezőn. A burgonya, mák és a répa is kívánja már a gondos kezek munkáját, s az Uj Tavasz Termelőszövetkezet tagjai benépesítik a határt. Itt nem mesz- sze tőlünk burgonyát ekéznek, amott az új halastavat készítik, s távolabb pedig egy csapat nő kapál. A sor végén fordul ki a lóekével Tóth Erzsiké, az alsómocsolá- di Uj Tavasz Termelő szövetkezet legifjabb tagja. Félórája még 5 is ott kapált az asz- szonyok között, de szükség volt egy lóvezetőre. s nem vállalkozó. Erzsik- szereti az állatokat lovaktól sem fél. — Mióta tagja termelőszövetkezetnek, Erzsiké? ** É» mér tavaly óta, a megalakulás napjaitól dolgozom a közösben, s nagyon jól érzem itt magam. Szerettem a munkát mindig, de úgy érzem hogy a közösben új értelmet kapott ez a szó. Jó érezni és tudni, hogy a szövetkezetünk szép eredményeiben az én munkám is bent van. — Hány munkaegysége van már az idén? — Komoly munkaszezon még nem volt az idén, azért nekem van már közel ötven munkaegységem, ha lehetett, mindig jöttem, s a jövőben sem szeretnék kimaradni egyetlen napra sem. — Hol szeret a legjobban dolgozni’ — Ami jön. minden munkát szívesen csi- "álok, de azért a ler>ibban aratni: markol szedni szeretek. Tavaly az állatokat gondoztam, de amikor elérkezett az aratásidő, enervállhatatlan vágy fogott el. hogy ott lehessek én is az aratók között; — Az idén lesz-e alkalma a mar ©leszedésre Erzsikének? Ezt a termelőszövetkezet elnökétől. Rükkösdi József elvtárstól kérdezzük. — Lesznek még táb Iák az idén is, amelyeket kézzel fogun!: levágni, így hát Erzsikének lesz még alkat ma a marokszedésre. Erzsiké a termelőszövetkezet egyik legszor galmasabb tagja oersze nagy szükség is lesz a forintokra, mert bútort akar vásárolni, erre gyűjt mint minden férjhez menő lány. — Mikor lesz az esküvő. Erzsiké? — Még nem tudom, talán majd az össze. — mondja miközben "nőm rózsaszínű nir sorítja el az arcát Erzsiké megtalálta a boldogulás útját, jól érzi magát itt a faluban. Mag Ml val lamá, hogy jól számított. mert ha jól dolgoznak a szövetkezetben, könnyen milliomosok lehetnék. Meet létesítették egy 37 hol das halastavat, amely az ősszel már az egyik pénzforrása lesz a tsz-nek. — Hogyan létesítették ezt a halastavat’ — Kérdezzük az elnök elvtárstól. — Nagyrészt állami támogatásból. 350 0C0 forintba került a halastó létesítése, ebből 50 ezer forint értékű munkát a tsz végzett el. 8 mázsa ivadékot telepítettünk a tóba. s kaptunk még arra is Ígéretet, hogy 3 mázsát a bikali gazdaság juttat. — Úgy tervezzük, hogy az ősszel több mint száz mázsa halat tudunk értékesíteni a piacon, s hizt'-| sitva lesz a jövő é j halállományunkhoz | szükséges ötven má-| asa ivadék. (Harngm senyben. A 18 fős brigád Vajda László vezetésével vállalta, hogy 11 holdon elérik a 30 mázsás kukorica szemestermést. Ez azt jelenti, hogy ezen a tizenegy holdon a betervezett 187 mázsa szemeskukoricával szemben 330 mázsa szemeskukoricát termelnek, amelynek értéke kerek harmincezer forinttal több, mint a betervezett érték; A gazdaság KlSZ-szerveze- ténék lulupusztai csoportja ifjúsági sílózó-bri.gádot alakított; A brigádot, amely nyolc főből áll, Eszterhai Gyula vezeti.- ök vállalták, hogy a terv szerinti mennyiséget szeptember 1-ig kiváló minőségben besi- lózzák. Ez nagy erőfeszítést kíván tőlük, hisz 5810 mázsát kell besilóz- niok, amellyel az egész üzemegység állatállományának szükségletét biztosítják; A Villányi Állami Gazdaságban a VII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny valóban tömegmozgalommá vált A kongresszus tiszteletére a gazdaság dolgozói 770 000 forint értékű vállalást tettek és ezt 1 406 000 forintra teljesítették. Ez a lelkes munka azt eredményezte, hogy a gazdaság nyereséggel zárt és így a dolgozók átlagosan 15 napi munkabérnek megfelelő nyereség- részesedést kaptak; Az elért eredmények újabb vállalások megtételére serkentették a villányiakat is. A szőlőhegyi üzemegység dolgozói vállalták, hogy a betervezett holdamként! szőlőtermést egy mázsával emelik. Ez 200 mázsa többlettermést jelent a gazdaságnak. Dicséretes tény az, hogy bár minden holdon egy mázsával több szőlőt akarnak termelni, ennek ellenére csökkentik az egy kiló szőlőre eső önköltséget, méghozzá kilónként 02 fillérrel. Ha ezt a vállalásukat teljesítik, 180 000 forint többlet nyereséghez juttatják gazdaságukat. Búzából 12 mázsa holdanként! termést tervezett be a gazdaság. A gazdaság dolgozói azt mondták: „Tiaenh’-cm mázsát termelünk és öt százalékkal csökkentjük az önköltséget“. Mit lehet erre ' á- laszolni? Csak ezt. Teljesít .k a vállalásukat, amely újabb 84 000 forint többletjövedelmet jelent A tejtermelésben is rálicitáltak a dolgozók a vezetők által készített tervre. A terv tehenenként 3400 liter tej termelését írja elő. ök 3600 litert akarnak minden tehéntől fejni, méghozzá úgy, hogy minden liter tejet húsz fillérrel olcsóbban állítanak elő. Számok, amelyek mögött em berek vannak. Emberek, akik azzal, hogy rálicitáltak a tervezőkre, mindannyian, az ere- ’ükhöz kénest részt kértek abból a küzdelemből, er- v azért folyik, hogy minél előbb, minél rövidebb időn belül éljük el a nagy célt. Szálát János