Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

rm. május 15. IAPLŐ 7 Gyorsabb, gazdaságosabb sertésblzlalás A szocialista-brigád címet nyerték el A üsz-elnökök mezőgazdasági szakemberek és pártmunkások megyei tanácskozásán, ahol az idei és jövő évi sertésellátás problémáját vitatták meg — a megyei pártbizottság azt java­solta a termelőszövetkezetek­nek egyik módszerként, gyor­sítsák meg a hizlalást — tehát az eddigi 12—14 hónap helyett 7.5—8 hónapra csökkentsék a hizlalás! időt. Másrészt meg kell javítani a tartási, gondo­zási és takarmányozási körül­ményeket. Hogyan érhetjük el a 7,5—8 hónapos sertéshizlalási időt? Mint ismeretes, a sertéstar­tás, illetve hizlalás alapja a jó malacnevelés. Sajnos, báreper­re megyünk, azt tapasztaljuk, hogy a jól működő termelőszö­vetkezetek kivételével a leg­kevesebb gondot fordítják a malacnevelésre. Az a téves hit uralkodik, hogy kár a malac­nak takarmányt adni, hiszen az anyatejen keresztül elegen­dő takarmányt kap és majd közvetlenül a választás előtt rászoktatják az evésre, utána rossz takarmányozási körül­ményeik között leadatják vele a tejhús*, így még 5—8 hóna­pig sanyargatják és 7—8 hóna­pos korában vagy még ami ennél Is rosszabb, éves korá­ban beállítják hízónak. Ennyi Idő után adva van egy agyonsanyargatott, lényegében fejlődésében visszamaradt, már rossz takarmányértékesítő sül­dő. Ezután elkezdik bizonygat­ni, hogy ráfizetéses a sertéa- hizlalás. Aki így csinálja, an­nak nem kell számolni, anél­kül is belenyugodhat, hogy rá­fizet a sertéstartásraj A hízőalapanyagnaik szánt malacok nevelése akkor helyes, ha a fialás után a legnagyobb gondot fordítjuk arra, hogy amikor a malacok elérték a 12—14 napos kort, megkezdjük a takarmányozást. Igaz, hogy még ékkor a ma­lac többet pocsékol, mint érté­kesít, de mire két és fél, há­romhetes lesz, akkorára nagy­szerűen megtanul enni. Az el­ső takarmány pörkölt árpa le­gyen. Majd az első két-három nap után kb. 5—6 napig pör­köletlen szemes árpa, már bor­sóval keverve. A negyedik he­tes korától öthetes koráig na­ponta ötször etetünk. Korpá­val, árpa —■ borsó — zab és kevés kUkoricadarával. Any- nyit kell adni minden etetés­nél, amennyit jóízűen meg tud­nak enni: A malacok előtt állandóan legyen ott a friss, tiszta ivó­víz. Hathetes korától egészen a választásig — mely minden esetben 8 hetes kor után kö­vetkezik be — naponta három­szor etessünk. Fontos dolog a takarmány előkészítése. A gya­korlat azt bizonyítja — me­lyet elméletileg is alátámaszt a tudomány, hogy a darált ab­raktakarmányt — lehetőleg a legtöbb félékből összeállítva — egész kicsit megnedvesítve, összekeverve adjuk a malacok­nak. Miért szükséges ez? Tud­ja mindenki, hogy a malacnak aránylag kis gyomra van. Ez mindjárt azt is jelenti, hogy térfogatra nézve a tej mellé kevés egyéb takarmány fér be­le. Ha ezt vízzel töltjük meg, akkor még kevesebb takar­mány fér. Hogyan szokta csi­nálni a maradi ember? Emlé­kezzünk rá, hogy a malacne­velésnél rossz gyakorlat volt: még ha a szemes árpát az első időben meg is etetik, de már a választás előtt vagy külö­nösképpen azt követően, ún. „ivőssal” etetik a malacokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagytömegű víz felvéte­lére van kényszerítve a kis­malac, hogy hozzájusson az abban kevert kis abraktakar­mányhoz. Természetesen így fejlődni nem tud, állandóan éhes és végül lemaradtá és csö- kötté válik. Ezzel szemben, ha igen ke­vés vízzel abraktákarmányt jut tatunk a malac részére, s ál­landóm friss, ti’zta ivóvíz van elö*<„ iszik a malac annyi vi­ze . amennvf az élete fenntar­tásához szükséges. Az előbbi helytelen gyakorlattal viszont szükségtelenül több víz felvé- i kényszerítik.­Ha a fentiek szerint takar- mányozzuk a malacot, átlag­ban 14—16 kg között lesz vá­lasztási korban. Nyugodtan ál­líthatjuk, hogy ez a legolcsóbb és leggyorsabb hízóalapanyag­nak szánt malacnevelési mód­szer, mert jól kifejlett, egész­séges állapotban kerül a hiz­laldába; A hizlalás A kismalac korában etetett malac már lényegében válasz­tás korára mint hízó szerepel. Tehát Ilyen értelemben véve nincs süldő. Van malac, hízó, tenyészsüldő, koca stb. Lénye­ges dolog az, hogy aki nagy haszonnal és kevés időráfordí­tással alkar hízót előállítani, az ne süldőztesse a hízóanyagot, hanem kicsi malac korában kezdje hizlalni, A sertésnek, de általában minden állatfajnak az a tulaj­donsága, hogy fiatal korában .— sertés esetében életének el­ső tíz hónapjában — értéke­síti legkedvezőbben a feletetett takarmányt. Aid ezt az ún. ter­mészet adta lehetőséget nem használja ki, az egyszerűen le­mond a nagy hozamokról és a hízott disznó kg-ját általában 3—4-szeres, de legtöbb esetben még ennél is többszörös ráfor­dítási költséggel állítja elő. Gondozással, jó takarmányo­zással, a takarmányok helyes arányának kialakításával, a ta­karmány változékonyságával a hizlalás! Időt csökkenteni le­helj A tudomány oíyan eredmé­nyei állnak rendelkezésünkre, mint az ERRA, a vitacllin, vagy a B‘* kiegészítő anyagok, melyek alkalmazása a takar­mányértékesítő képességet sok­szor 8—10 százalékkal is képe­sek emelni; Ha ezeket helyesen alkal­mazzuk. a 12—14 hónapos hiz­lalás! időt 7 hónapra le lehet szorítani. Gyakorlati tapaszta­latok vannak arra, hogy pl. a Szovjetunióban vagy Ameri­kában, tehát fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező országok­ban 5.5—6 hónapos hizlalási idővel dolgoznak. Gyorsan ki lehet számolni, hogy nem min­degy a gazdaságnak, sem férő­hely szempontjából, sem a terv teljesítése, tehát népgaz­dasági szempontból, de a tsz- tagok jövedelme szempontjá­ból sem, hogy meddig tartja vagy „sanyargatja” a sertése­ket; A véméndi Dj Tavasz Tsz vállalta saját szaporulatából a 7,5—8 hőnapos hizlalási időt állománynál éves átlagban több hetes kiesést jelent. Mivel takarmányozzák a hízókat? A hízók takarmányozása nem sokban, de mégis eltér a tenyészanyag takarmányozás­tól 3—4 hónapos korig a te- nyészanyaghoz hasonló kemé­nyítőérték aránnyal, négy hó­napos kortól eladásig szénhid­rátban gazdagabb tehát ún. tá- gabb keményítőérték aránnyal takarmányozzák; A véméndi tsz-bem 4 hónap­tól 1:5 majd hat hónap után 1:6 keményítőérték aránnyal takarmányoznak. Ez gyakor­latilag azt jelenti, hogy az el­ső időszakban kevesebb kuko­ricát etetnek, a második idő­szakban több szénhidrátban gazdag takarmányt adnak a hízónak. Százalékban kifejez­ve a következőképpen alakul a takarmányozás: I. időszak: II, időszak Kukorica 35»/, 48»/, Árpa 32»/, 30«/, Borsó 6% — Zab 16% 15»/, Korpa 5% — Lucerna 6% 7»/, Mire alapozták a véméndiek vállalásukat? Róth Antal elv-' társ, a tsz elnöke elmondja, hogy sertésgondozóik több éves tenyésztési és hizlalási gyakor­lattal rendelkeznek. Például Dudás Jóasefnének, aki 16 éves lányával 140 anyakocát gondoz, jelenleg a tsz-ben 7 éves nagy­üzemi sertéstenyésztési gya­korlata van. Az ő jó munká­juk eredménye, hogy a mala­cok 7 hetes karukban elérik a 17—18 kg-ot és megtanulnak enni. Ezek képezik a hízó alap anyagát, amelyek a következő hizlalási módszerrel hét és fél hónap alatt elérik a 106—110 kg-ot. A takarmányösszeállítás súlycsoportok szerint 15—20 kg gyarapodás után változik. Minden takarmányozási idő­szaknak megvan a fölözött tej felhasználása. A téli időre Is biztosítják a zöld silókukori­cán keresztül — a kiegészítő takarmányt. Tavasztól őszig állandóan étvágy szerinti mennyiségű zöld lucernát etet­nek. ősszel zsengekukoricát fognak etetni. Igen lényeges kérdés a fallkásítás. Nemcsak azért falkásítanak, hogy el­adáskor több forintot kapja­nak az egyöntetűség következ­tében, hanem ennek első és legfontosabb oka az, hogy ete­téskor egyforma erősségű hí­zók kerülnek a vályúkhoz így nem nyomják el egymást, nem eszi meg az egyik a má­sik takarmányát. A falkásítás i TT11111.»i dri— áDHh hízó­Takarmánykiegészítésképpen darabonként átlagban 2 £ fö­lözött tejet etetnek, ezenkívül ERRA-t, takarmánymeszet és sót. télen, szilázst, nyáron zöl­det, ősszel tejes kukoricát. —■ Mint a fentiekből látjuk a ku­korica szinte egész éven ke­resztül nemcsak mint koncent­rált abraktakarmány, hanem mint kiegészítő takarmány is jelentkezik; A vetésszerkezet elkészítésénél tehát mint leg­nagyobb tömeget adó takar­mányra kell gondolnunk; A véméndi Uj Tavasz az ez- évi első szaporulatból 800 hí­zót fog ilyen módon hót és fél­nyolc hónap alatt meghizlalni és értékesíteni. Nagyon lénye­ges dolog, hogy az állattenyész­tést irányító szakemberek, az állatgondozók állandóan fej­lesszék tudásukat, más gazda­ságok eredményeinek tanul­mányozásával gazdagítsák ta­pasztalataikat. így tudjuk csak felszámolni az egyéni gazdasá­gokban meghonosodott gazda­ságtalan sertéstartási módsze­reket, s bevezetni az újat, a nagyüzemit Ezzel a rövid szak mai és szervezési kérdésekkel foglalkozó anyaggal is a szö­vetkezeti vezetők, a szövetke­zeti tagok munkáját kívánjuk segíteni és tanácsot adni ah­hoz, hogyan tehetik rövid idő alatt jövedelmezővé gazdasá­gukat A. Gy. Szigetvári Bálint brigádjának keétós ünnepet jelentett május elseje, A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat szászvári 33-as boltjának dolgozói kiváló munkájukért elnyerték a szocialista brigád címet. Mivel is érdemelte ki a brigád ezt a kitüntetést? Előzékenységükkel, jó modorukkal, a vásárlóközönség érdekében végzett kötelességen felüli fára­dozással. . Krémkávéfőzögépelí a falusi eszpresszókban A földművesszövetkezetek kezelésében már 250, nagyobb részt városi színvonalú cuk­rászda működik a falvakban. Évi forgalmuk igen magas: különböző cukrászsütemé­nyekből 30 millió adagot, fagylaltból mintegy ötven millió adagot adnak el éven­te. Igen gyorsan meghódítot­ták a falusi lakosságot a ká­véfőzőgépek is. Évente körül­belül 5 millió adag szimplát és duplát szolgálnak fel a fa­lusi eszpresszó cukrászdák­ban. Az Idén megkezdik a ré­gi tipusú kávéfőzőgépek ki­cserélését, s még ebben a ne­gyedévben 20 falusi cukrász­da-eszpresszóban szerelnek fel korszerű krém kávéfőző- gépet. Ugyanebben az időben 35 cukrászda kap új fagylalt gépet * 11 Törlénésznajiolf Pécsett A felszabadulás 15. évfor­dulója alkalmával a pécsi tudományos intézetek által rendezett tudományos ülés­szak méltó módon nyer be­fejezést Pécsett Május 19- 21 napokon a Magyar Tör­ténelmi Társulat Déldunán­túli Csoportja, a megyei és városi tanács vb. művelődés- ügyi osztályai, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat rendezésében váro­sunk történész konferencia színhelye lesz. A nagy jelen­tőségű tudományos ülése­ken külföldi vendégek is résztvesanek. Rálicitáltak a tervezőkre Nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is egyre na­gyobb méreteket ölt a munka­verseny. Százak és ezrek ver­senyeznek, azért, termelnek többet olcsóbban, hogy minél rövidebb időn bélül, minél nagyobb bőséget teremthes­sünk az országban. A nemes versenyből részt kémek és kapnak az állami gazdaságok is. A Siklósi Állami Gazdaság­ban a KISZ-fiatalok külön is vállalásokat tettek. Az állami gazdaság KISZ-szervezetének sári pusztai csoportjának ifjú­sági brigádja részt vesz az or­szágos kukaricatermélésd ver­HOL/V/SP YAfARtfAP, VESZÍTSEK Zlo AZ £TÓ FELHÓ VET A tsz legfiatalabb tagja Halastavat létesítettek Alsómocsoládon Mint zsongó méh­kas olyan az alsómo- csoládi határ, az esős napok után jól esik az igazi tavaszi nap melegében kint dolgozni a mezőn. A burgonya, mák és a répa is kívánja már a gondos kezek munká­ját, s az Uj Tavasz Termelőszövetkezet tagjai benépesítik a határt. Itt nem mesz- sze tőlünk burgonyát ekéznek, amott az új halastavat készítik, s távolabb pedig egy csapat nő kapál. A sor végén fordul ki a lóekével Tóth Er­zsiké, az alsómocsolá- di Uj Tavasz Termelő szövetkezet legifjabb tagja. Félórája még 5 is ott kapált az asz- szonyok között, de szükség volt egy ló­vezetőre. s nem vállalkozó. Erzsik- szereti az állatokat lovaktól sem fél. — Mióta tagja termelőszövetkezet­nek, Erzsiké? ** É» mér tavaly óta, a megalakulás napjaitól dolgozom a közösben, s nagyon jól érzem itt magam. Szerettem a munkát mindig, de úgy érzem hogy a közösben új értelmet kapott ez a szó. Jó érezni és tud­ni, hogy a szövetke­zetünk szép eredmé­nyeiben az én mun­kám is bent van. — Hány munkaegy­sége van már az idén? — Komoly munka­szezon még nem volt az idén, azért nekem van már közel ötven munkaegységem, ha lehetett, mindig jöt­tem, s a jövőben sem szeretnék kimaradni egyetlen napra sem. — Hol szeret a leg­jobban dolgozni’ — Ami jön. minden munkát szívesen csi- "álok, de azért a ler>­ibban aratni: markol szedni szeretek. Ta­valy az állatokat gon­doztam, de amikor elérkezett az aratás­idő, enervállhatatlan vágy fogott el. hogy ott lehessek én is az aratók között; — Az idén lesz-e alkalma a mar ©lesze­désre Erzsikének? Ezt a termelőszövetkezet elnökétől. Rükkösdi József elvtárstól kér­dezzük. — Lesznek még táb Iák az idén is, ame­lyeket kézzel fogun!: levágni, így hát Erzsi­kének lesz még alkat ma a marokszedésre. Erzsiké a termelőszö­vetkezet egyik legszor galmasabb tagja oersze nagy szükség is lesz a forintokra, mert bútort akar vá­sárolni, erre gyűjt mint minden férjhez menő lány. — Mikor lesz az es­küvő. Erzsiké? — Még nem tudom, talán majd az össze. — mondja miközben "nőm rózsaszínű nir sorítja el az arcát Erzsiké megtalálta a boldogulás útját, jól érzi magát itt a faluban. Mag Ml val lamá, hogy jól számí­tott. mert ha jól dol­goznak a szövetkezet­ben, könnyen millio­mosok lehetnék. Meet létesítették egy 37 hol das halastavat, amely az ősszel már az egyik pénzforrása lesz a tsz-nek. — Hogyan létesítet­ték ezt a halastavat’ — Kérdezzük az el­nök elvtárstól. — Nagyrészt állami támogatásból. 350 0C0 forintba került a ha­lastó létesítése, ebből 50 ezer forint értékű munkát a tsz végzett el. 8 mázsa ivadékot telepítettünk a tóba. s kaptunk még arra is Ígéretet, hogy 3 má­zsát a bikali gazda­ság juttat. — Úgy tervezzük, hogy az ősszel több mint száz mázsa ha­lat tudunk értékesí­teni a piacon, s hizt'-| sitva lesz a jövő é j halállományunkhoz | szükséges ötven má-| asa ivadék. (Harngm senyben. A 18 fős brigád Vaj­da László vezetésével vállalta, hogy 11 holdon elérik a 30 má­zsás kukorica szemester­mést. Ez azt jelenti, hogy ezen a ti­zenegy holdon a betervezett 187 mázsa szemeskukoricával szemben 330 mázsa szemesku­koricát termelnek, amelynek értéke kerek harmincezer fo­rinttal több, mint a betervezett érték; A gazdaság KlSZ-szerveze- ténék lulupusztai csoportja if­júsági sílózó-bri.gádot alakított; A brigádot, amely nyolc főből áll, Eszterhai Gyula vezeti.- ök vállalták, hogy a terv sze­rinti mennyiséget szeptember 1-ig kiváló minőségben besi- lózzák. Ez nagy erőfeszítést kíván tőlük, hisz 5810 mázsát kell besilóz- niok, amellyel az egész üzemegység állatállományának szükségle­tét biztosítják; A Villányi Állami Gazdaság­ban a VII. kongresszus tiszte­letére indított munkaverseny valóban tömegmozgalommá vált A kongresszus tiszteleté­re a gazdaság dolgozói 770 000 forint értékű vállalást tettek és ezt 1 406 000 forintra telje­sítették. Ez a lelkes munka azt eredményezte, hogy a gazdaság nyereséggel zárt és így a dol­gozók átlagosan 15 napi mun­kabérnek megfelelő nyereség- részesedést kaptak; Az elért eredmények újabb vállalások megtételére serkentették a vil­lányiakat is. A szőlőhegyi üzemegység dolgozói vállalták, hogy a be­tervezett holdamként! szőlőter­mést egy mázsával emelik. Ez 200 mázsa többlettermést jelent a gazdaságnak. Dicséretes tény az, hogy bár minden holdon egy mázsával több szőlőt akarnak termelni, ennek ellenére csökkentik az egy kiló szőlőre eső önköltsé­get, méghozzá kilónként 02 fillérrel. Ha ezt a vállalásukat teljesítik, 180 000 forint többlet nyereséghez juttatják gazda­ságukat. Búzából 12 mázsa holdan­ként! termést tervezett be a gazdaság. A gazdaság dolgozói azt mondták: „Tiaenh’-cm mázsát termelünk és öt szá­zalékkal csökkentjük az ön­költséget“. Mit lehet erre ' á- laszolni? Csak ezt. Teljesít .k a vállalásukat, amely újabb 84 000 forint többletjövedelmet jelent A tejtermelésben is rá­licitáltak a dolgozók a vezetők által készített tervre. A terv tehenenként 3400 liter tej ter­melését írja elő. ök 3600 litert akarnak min­den tehéntől fejni, méghozzá úgy, hogy minden liter tejet húsz fillérrel olcsób­ban állítanak elő. Számok, amelyek mögött em berek vannak. Emberek, akik azzal, hogy rálicitáltak a ter­vezőkre, mindannyian, az ere- ’ükhöz kénest részt kértek ab­ból a küzdelemből, er- v azért folyik, hogy minél előbb, minél rövidebb időn belül él­jük el a nagy célt. Szálát János

Next

/
Oldalképek
Tartalom