Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DVNÁNTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVII. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM ÄRA: 50 FILLÉR 1960. Április 20. szerda Bővíti választékát a mezigépipar Ujtípusú gabonakombájn, horizontális hidraulikus szőlősajtotó. vetőgépre szerelhető műtrágyaszóró pótal­A mezőgazdasági gépipar az év eleje óta esedékes tervét túlteljesítette. Ebben az évben már 509 gabona kom­bájnt, 465 silókombájnt, 200 készlet műtrágyaszórót, 350 ve­tőgépet és sok más mezőgaz­dasági gépet adott át, köztük 15 silókambájnt, továbbá mű­trágyaszórókhoz, kombájnok­hoz^ malomgépekhez szüksé­magyar-indonéz kfizis köziemen? ír. Suharnonah. az indonéz lOziM eiaiiMi nanaiwzagi látogatása amattéi A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására az Indo- !jez Köztársaság elnöke, dr. »ukarno, 1960. április 14-től El-ig hivatalos látogatást tett * Magyar Népköztársaságban. Az Indonéz Köztársaság elnö- ®e magyarországi látogatása a*att megismerkedett a Ma- fyar Népköztársaságban folyó ePi tőmunka terén elért ered­ményekkel, az ország időszerű Politikai és gazdasági problé­máival és meglátogatott töb- "®k között szociális és kultu­rális intézményeket, valamint "Pari létesítményeket. . ,®r. Sukarno elnöknek és a kíséretében utazó küldöttség fogjainak alkalmuk volt ta­lálkozni a nép széles rétegei­nk képviselőivel. A látogatás ®orán Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­rának elnöke és dr. Sukamo elnök között tárgyalások foly­jak- a tárgyalásokon részt y?4ték még a Magyar Népköz- »rsaság részéről: Dr- Münnfoh Ferenc, a ma- kVär forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. Kádár János államminiszter, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás- Paraszt kormány első elnök­helyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, ár. sík Endre külügyminisz­ter, Incze Jenő külkereskedel­mi miniszter, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Nagy •fonos, a Magyar Népköztár- Saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete Indonéziá­ban; az Indonéz Köztársaság ré­céről: dr. Subandrio külügy- jniniszter, dr. Suharto helyi- foaei miniszter, dr. Tarnál, a köztársasági elnök kabinetfő- Jfoke, B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság rendkívüli és •Meghatalmazott nagykövete a Magyar Népköztársaságban. .A megbeszéléseken a barát­ság és a kölcsönös megértés •egkörében a felek vélemény- ®serét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései- °h Egyidejűleg megbeszélték a két ország között fennálló baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit és •Módozatait is. .A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a jelenlegi “emzetközi helyzet alapvető ój"°blémáinak megítélése te- 'ntetében nézetazonosság áll •*Mn közöttük. Egyetértettek óban is, hogy a vitás nemzet- . ”*• kérdéseket az érdekelt , ek közötti tárgyalások útján pe,l megoldani Tekintettel ar- I ■ hogy a békés egymás mel- élés politikája reális tény, «ét fél azt a szilárd meg- aypződését fejezte ki, hogy en- a politikának tartós gya- j r,ati megvalósításával min­kig. v}*ás nemzetközt kérdést |, c,ó?ítően lehet megoldani, g*?®! kapcsolatban a két or­• vezetői azt a reményüket ^.Jezti'k ki, hogy a nukleáris Ia,mr'elek beszüntetésével fog­K°zó genfi értekezlet, vala- a tízhatalmi leszerelési «nferencta résztvevői az Kyesült Nemzetek alapokmá- yanak szellemét tükröző ^wetemcs békevágytól vezet­tetve a leszerelés kérdésében mielőbb megegyezésre jutnak. Mindkét fél teljes mértékben támogat minden olyan javasla­tot, amely az általános és tel­jes leszerelés megvalósításához vezethet, hathatós nemzetközi ellenőrzés mellett. A két fél őszintén reméli, hogy a közelgő párizsi csúcs- találkozó előmozdítja az embe­riség jövőjét érintő kérdések megoldását és további magas­szintű találkozók sorozatához nyitja meg az utak Hangsú­lyozzák, hogy az elkövetke­ző csúcstalálkozókon tekintetbe kell venni az ázsiai és az afri­kai népek érdekeit és vélemé­nyét is, ami a világbéke biz­tosítására irányuló őszinte tö­rekvések nélkülözhetetlen elő­feltétele. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság kormányai egyértelműen ko­runk nagyjelentőségű, törté­nelemformáló tényezőjének tartják a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért folytatott harcot. Mindkét kormány nagyfontosságúnak tartja az afrikai népek nemzeti függet­lenségükért folytatott küzdel­mét és kijelenti, hogy ebben a harcukban őket teljes támoga­tásáról biztosítja. Mindkét fél elítéli a faji megkülönböztetés politikáját, amelyet a Délafrikai Unió kor­mánya folytat és megbélyegzi azokat a kegyetlen intézkedé­seket, amelyek már eddig is annyi áldozatot követeltek a délafrikai lakosság körében. Mindkét fél véleménye sze­rint a népek nemzeti függet­lenségéért folytatott harcának fő akadálya a gyarmati rend­szer, amely a világ békéjének útjában áll és ugyanakkor a hidegháború fenntartását úgy tekintik, mint a más országok belügyeibe való beavatkozás forrását és mint egy olyan tényezőt, amely akadályozza a fejlődésben levő nemzetek erősödését. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja az Indo­néz Köztársaság jogos és igaz­ságos harcát Nyugat-Iriannak az Indonéz Köztársaság terü­letéhez való visszacsatolásáért. A tárgyalások során a két ország vezetői kölcsönösen ki­fejezésre juttatták, hogy nagy­ra értékelik a Magyar Nép- köztársaság és az Indonéz Köztársaság kormányainak és népeinek eredményeit a nem­zeti felemelkedést biztosító építő munkájukban és kifejez­ték azt a meggyőződésüket, hogy további sikereket fognak elérni _ A Magyarország és Indoné­zia közötti baráti kapcsolatok igazolják, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok között hasznos együttműködést lehet teremteni, amely egy­aránt szolgálja mindkét fél ja­vát és a világbéke érdekét. Ezzel kapcsolatban mindkét fél ismét kinyilatkoztatta, hogy támogatja az ázsiai-afri­kai nemzetek bandungi konfe­renciáján elfogadott elveket. A két fél megvitatta a köl­csönös kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseit és a kapcsolatok örvendetes fejlődését állapí­totta meg. E fejlődést híven tükrözte az a tény Is, hogy a közelmúltban külképviseletein­ket kölcsönösen nagykövetségi rangra emelték. Az utóbbi években növekedett a két or­szág felelős vezetői közötti személyes találkozások száma. Az elmúlt évben Sukamo el­nök két alkalommal utazott át Magyarországon és rövid tartózkodása során alkalma nyílt személyesen találkozni vezető magyar államférfiak­Mindkét fél egyetért abban, hogy az országaik közötti gaz­dasági kapcsolatok továbbfej- leszthetők. E célból a két kor­mány megegyezett abban, hogy kölcsönös előnyökön ala­puló hosszúlejáratú kereske­delmi szerződést kötnek. A magyar kormány kész Indoné­ziának beruházási terveihez műszaki segítséget és hosszú- lejáratú hiteleket nyújtani. Ennek érdekében a két fél kormányküldöttségei a lehető legrövidebb időn belül részle­tekbe menő tárgyalásokat fog­nak folytatni a fennálló gaz­dasági kapcsolatok kiszélesíté­séről. A két fél egyetértett abban, hogy a két ország közötti kul­turális kapcsolatokat kiszéle­síti. Az indonéz művészek magyarországi szereplését, In­donéz ösztöndíjasok magyar­országi tanulmányait, magyar sportolók és újságírók indoné­ziai látogatását mindkét fél a kulturális téren folytatott to­vábbi kölcsönös tevékenység bíztató jelének tekinti. Ennek előmozdítására a két fél kul­turális egyezményt írt alá. Sukamo elnök magyarorszá­gi látogatása és a magyar ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai jelentős állomását képezi a két ország és népeik baráti kapcso latok erősítésére és fejleszté­sére irányuló törekvéseknek. 1200 külföldi töltötte Magyarországon az ünnepelte! Az IBUSZ segítségével az elmúlt héten igen sók külföl­di csoport és egyéni turista érkezett hazánkba. Az ünnepekre tehát össze­sen több mint 1200 turistát láttuník vendégül. — Jelentős volt az IBUSZ belföldi ide­genforgalma is. Az IBUSZ Autóbus Tours 24 különautő- busz-járatot indított az or­szág legszebb vidékeire. Sukarno elnök meghívta Dobi Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, hogy a neki leg­megfelelőbb időpontban láto­gasson Indonéziába. Dobi Ist­ván a meghívást örömmel el­fogadta. Kelt Budapesten, 1966. áp­rilis 11. napján. Az Indonéz Köztársaság elnöke DR. SUKARNO sk. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke DOBI ISTVÁN sk. ges nagy mennyiségű katrészt terven felül. Az iparág legjelentősebb eredménye, hogy megkezdő­dött a nagyarányú műszaki fejlesztési terv végrehajtása. A Mezőgépfejlesztési Intézetben egész sor korszerű, új gyárt­mány tervein dolgoznak, s né­melyiknek már a mintapéldá­nya is elkészült. A mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár például olyan vonószer­kezetet állított elő, amelynek segítségével egy traktor egy­szerre három vetőgépet tud vontatni. Ugyanebben a gyár­ban elkészült a vetőgépre sze­relhető műtrágyaszóró, amely a vetéssel egyidőben a mű­trágyát is a földbe juttatja. A szállítóberendezések gyárában minden előkészület megtörtént a kukoricakombájnok sorozat- gyártására. Az alkatrészek már készülnek, s még ebben az évben 330 kukoricakombájn gördül ki a gyárból; A második negyedévben az EMAG-ban elkészül a ZS-M-B típusú kombájn első öt példá­nya, amelyeknek teljesítménye csaknem 20 százalékkal na­gyobb mint az eddigieké.. A gépet a szokásos 900 millimé­ter helyett 1200 milliméter szélességű dobbal szerűk fel, amely a szokásos 3 kiló helyett másodpercenként 3,5 kiló ga­bona learatását és cséplését, továbbá a szemveszteség to­vábbi csökkentését teszi lehe­tővé. A Szombathelyi Mezőgazda- sági Gépgyár horizontális hid­raulikus szőlősajtoló gyártásá­ra készül, amelynek óránkénti teljesítménye eléri a 10 mázsát, míg a makói gépgyár a Vörös Csillag Traktorgyár újfajta, úgynevezett hidas traktoraihoz különféle munkaeszközöket, például fedöekét, nyitóekét és kapálószerkezeteket gyárt. Ez­zel megteremtik a szőlőműve­léssel összefüggű. valamennyi talajművelési munka gépesíté­sének alapjait; Létrehozták az első nagyüzemi méhészeteket a baranyai termelőszövetkezetekben Baranya megye az ország egyik legnagyobb méhtenyész­tő vidéke. Eddig a méhészke­dés itt is kizárólag magántevé­kenység volt. A termelőszövet­kezetek — részben méhcsalá­dok és kaptáruk, részben pe­dig hozzáértés hiányában — nem folytattak közös méhte­nyésztési Szakemberek témo­Automatizálás a pécsbányai palahányón Évi gazdasági eredmény 88000 forint Az 1960. évre elkészített újí­tási feladatterv felhívja az újítók figyelmét az automati­zálás fontosságára. Sok helyen már visszhangra talált a fel­hívás. Az elmúlt időszakban Pálkuti László elvtárs szinkro­nizálta a palahányói szállítást, amelyet két különálló végtelen hajtómű végez; Eddig külön kezelő végezte a gépek indítását és leállítá­sát. Kétharmados üzemeltetés mellett naponta négy fő fog­lalkoztatását jelenti. Az auto­matizálás után ugyanezt a munkát a leékeléshez beosz­tott dolgozók végzik gombnyo­másra. Az újítás évi gazdasági eredménye kb. 88 000 forint. A palahányó automatizálá­sának sikeres megoldása után az újító azonnal hozzáfogott a fafelvonó automatizálásához, amely pár nap múlva elkészül. Az újítás befejezése utón na­ponta három fő szabadul fel; gatásával ez év tavaszáig 13 közös gazdaságban létesítettek nagyüzemi méhészetet; össze­sen 620 méhcsaláddal. Minde­nütt szakképzett méhész fog­lalkozik velük. A termelőszö­vetkezeti méhészek nagyban készülnek a tavaszi vándorol­tatásra; A méhcsaládokat ele­ve vádorkaptárakba telepítet­ték, úgy hogy gépkocsikkal könnyen tudják majd szállíta­ni. A korai akácvirágzáskor a Dráva mellékére, a későbbi vi­rágzáskor a hűvösebb éghaj­latú Vas megyébe vándorol­nák. Az idén már körülbelül tízezer kilogramm mézet per­gethetnek a baranyai közös gazdaságok méhészeteiben. A méznyerés mellett másféle hasznukat is veszik a méhek- nek a termelőszövetkezetek: szovjet tudományos módszer alapján aprómagtermő növé­nyek megtermékenyítésére is felhasználják őket. Úgyneve­zett irányított repüléssel ve­zetik rá a méheket az aprómag táblákra, így a növények be­porzása tökéletesebb lesz, mint máskor és ezáltal jelentősen emelkedik a terméshozam; Megjelent az ipari- és kereskedőtanulók felvételéről szóló tájékoztatás A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatást tett közzé hivata­los lapjában az ipari- és ke­reskedőtanulók 1960—1961. tan évi felvételéről. Ismertetik, kik jelentkezhet­nek ipari- vagy kereskedő­tanulónak, milyen iratok szük­ségesek a jelentkezéshez, mi­lyen szakmák tanulói számít­hatnak iparitanuló otthonban való elhelyezésre, sitb. A Mun­kaügyi Minisztérium iparita­nuló intézeteibe a vállalatok­nál, gépállomásokon, illetve állami gazdaságokban kell jelentkezni. A tájékoztató fel­hívja a figyelmet, hogy ebben az évben nagymértékben eme­lik az építőipari tanulók szá­iXDOOOOOO0O0OG0OOGGGOOOO©0OOO©0GOOGOO©OOGO WO000 fociul a IcetiévzMM Korai fejeskáposztapalántát gyomlálnak a csányoszrói Uj Tavasz Tsz asszonyai. A palánták javarészét már kiültették. A szövetkezet mintegy 140 ezer forint jövedelemre számít 15 holdas öntözését és száraz kér tészetéböL mát, ezért elsősorban a kőmű-• lónak és porcelánfestőnek; Az vés, kőfaragó, ács, szobafestő mázoló, épületbádogos, épület- lakatos, központi fűtésszerelő, víz-, gázvezeték-szerelő szak­mákban vesznek fel ipari ta­nulókat. A gépipar főleg for­gácsoló szakmunkásokat igé­nyel Azok a szakmák, amelyekre elsősorban lányok vehetők fel, túltelítettek, elsősorban a szö­vetkezetekben és a magánkis­iparosoknál. Ebben az évben csökken a felvétel a fodrász, a nőiszabó, a kozmetikus, és bőrdíszműves szakmákban. A lányok ipari tanulókéiit való továbbtanulását nagyobb mér­tékben teszik lehetővé a vas­ipari szakmában. Az idén több leánytanulót vesznek fel esz­tergályosnak, marósnak, kár­pitosnak, optikai csiszolónak, üvegtechnikusnak, üvegcsiszo­érettségizett lányok felvételét a műszerész szakmában segítik elő; A tanácsi vállalatok, szövet­kezetek és magánkisiparosok ugyancsak vas- és fémipari, szerelő- és javítóipari, villa­mos- és műszeripari, nemes­fém-, építő-, fa-, textil-, nyom­da-, szolgáltató-, vegyesipari és mezőgazdasági szakmában szerződtetnek tanulókat. Mun­kahelyet tanácsi vállalatok­nál, szövetkezeteknél, kisipa­rosoknál magának a tanuló­nak vagy szüleinek kell keres­nie. Amennyiben ez nem ve­zet eredményre, felvilágosí­tásért forduljanak az illetékes tanács ipari osztályához. Az iskolai beiratkozások au­gusztus 10-től augusztus 31-ig tartanak.­Készül a felsőoktatitsi reform A készülő felsőoktatási re- formtervekról kért tájékozta­tást a. Művelődésügyi Minisz­tériumban az MTI munkatár­sa. Kérdéseire elmondották: a felsőoktatási reform célja, hogy megjavítsa, a társadalom fejlődéséből adódó igényeknek megfelelővé magasabb színvo­nalúvá tegye a főiskolákon, egyetemeken a szakemberek képzését. Fontos, hogy kiküszö 1)01 íük a tananyag korszerűt­lenségéből. túlzsúfoltságából, a világnézeti nevelő munka gyengeségéből eredő negativu­Az egyetemi oktatás kapcso­latát tovább erősítik a gya­korlati élettel, a termeléssel; A felvételi rendszert tovább­fejlesztik olyan értelemben, hogy egyetemre és főiskolára csak legalább egy évi fizikai termelő munka után vesznek fel hallgatókat. Az egy évig tartó kötelező fizikai munkát lehetőség szerint — szakirá- nyúan kell megszervezni •— Ez idő alatt a hallgatók elő­készítő tanfolyamokon vesznek térni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom