Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-20 / 92. szám

2 NAPLÓ im. Április m. Sok Wevbüvisárlin szMt a kereskedelem Az elmúlt évi tömeges televízió karácsonyi vásárlás után az idén nyáron még na­gyobb forgalomra számit a kereskedelem. Az augusztus­ban megrendezésre kerülő római olimpiáról a magyar te­levízió is részletesen beszámol. Hetente többször sugároznak majd műsort az olimpiai játé­kok egy-egy jelentősebb ese­ményéről. Az áruházak, a KERAVILL- üzletek és a vidéki földmű­vesszövetkezeti boltok idejében felkészülnek a nagy forgalom­ra. Nyáron 25 000 készülék ke­rül az üzletekbe, ami a tava­lyi egész évi mennyiségnek több mint a felét teszi ki. — Ezenkívül van némi készlete is a kereskedelemnek, mintegy négyezer televíziós készülék; Boldogság l he térén a baranyai mezőkön, gyeken, völgyeken D élszlávok tanácskoztak. Nem voltak egyedül. Magyarok, németek, szlová­kok, románok üdvözölték őket. Munkaértekezlet volt. Orszá­gos munkaértekezlet Nem volt másról szó, csak arról, hogy mit kell tennünk, együtt, délszlávoknak, magyaroknak, németeknek, románoknak, szlovákoknak, meg a többi nemzetiségieknek, hogy még szebb legyen közöe hazánk, a Magyar Népköztársaság* A főtitkár beszámolóját két napig tartó vitában dolgozták fel. Nézzük csak, mit mondtak a küldöttek! Mondták, hogy szé­pül az életük. Mondták, hogy HiKIEK AUTO ToIIseprfi Prahá-ba vagy Prágába utazzunk? Tavasz van, de igen sokan már a nyárra gondolnak ak­kor, amidőn az IBUSZ I960, évi nyári külföldi társasutazá­saira jelentkeznek. Anélkül, hogy hírverést csapnánk az utazásoknak, meg kell állapí­tanunk, hogy kitűnő üdülési, szórakozási és városlátogatási lehetőségeket nyújtanak. Jól teszi tehát az IBUSZ, ha kü­lönböző tájékoztatóival előre felhívja a figyelmet az ilyen társasutazási lehetőségekre. Hogy mégis szólunk az IBUSZ által kiadott útmutatók ellen, ennek egy oka van csak; a helytelenül használt külföldi városnevek. Az egyik ismerte­tőből megtudjuk, hogy ha va­laki például a Német Demok­ratikus Köztársaságba teendő körutazásra Jelentkezik, az meg fogja nézni többek között PrahárA. (és nem Prágát), Dres- den-t (és nem Drezdát), Leip­zig-»t (és nem Lipcsét). Nemcsak az utazási tájékoz­tatók, gyakran a sajtó, a rádió is helytelenül közli a határain­kon túleső városok nevét: a Bratislavai-1 televízió-adóról, a Növi Sad-i rádióról beszél­nek pozsonyi, újvidéki helyett Néha kiáltó következetlen­ségeket is tapasztalunk: Prága együtt fordul elő BratisUwá- val, Belgrád Suboticá-val, Béca Eisenstadt-tal. A zűrzavar okát talán abban találhatjuk, hogy sokan sovinizmusnak tartják, ha a határainkon túleső he­lyeket magyar néven emleget­jük. Mivel több levélírónk is ké­ri, ismertessük a hivatalos ál­láspontot, nem lesz talán ér­dektelen, ha először a Magyar Tudományos Akadémiának e kérdésben hozott helyesírási döntését közöljük. E szerint:' „A főként külföldi országo­kat, tartományokat, városokat, hegyeket, folyókat jelölő ide­gen eredetű földrajzi nevek egy része magyaros formában honosodott meg nyelvünkben. Az ilyen megállapodott ma­gyar kiejtésű földrajzi neveket a magyar helyesírás szabá­lyai szerint írjuk: Itália, Pan­nónia, Boroszló, Bukarest, Krakkó, Nápoly, Párizs, Rajna, Elba. stb.” Értékes nyelvművelő folyó­iratunk, a Magyar Nyelvőr állásfoglalása szerint Is nem sovinizmus az, ha az egyes né­pek a saját nyelvükön neve­zik az őket körülvevő világ je­lenségeit, használati tárgyait, a velük 'kapcsolatban volt vagy levő területek földrajzi alaku­latait. Eképpen természetes, Me’Wlnottság' választási tart a HVDjZ íeriileii Bizottsága A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerve­zetének Baranya megyed te­rűié* i bizottsága április 28- án, csütörtökön Pécsett a szakszervezetek székháza föl V zinti nagy'érmében me- gyobizottsági választást tart. A napirendi pontként az el­nöki megnyitó után beszá­molói; tartanak a megyebi- zottság eddigi munkájáról. Ezután kerül sor a megye- buottság megválaszt áa ám i hogy ugyanannak • fotyénak, hegynek, városnak nyelvenként más és más neve alakulhat ki. A német Wien-* magyarul Becsnek, olaszul Vienne-nak, oroszul Vjeno-nefc mondják. Magától értetődő tehát, hogy azokat a földrajza neveket, amelyek az idők során magyar nevet kaptak a magyar beszé­lőktől, magyarul kell írnunk. Történelmileg kialakult föld­rajzi neveink használatában tehát nincs sovinizmus, mint ahogy nem sovinizmus az, hogy md magyarul, mások ere­szül, németül, mongolul beméi­nek. Képzeljük owfc «1, mi lenne, ha a földrajzi neveket követ­kezetesen, mindig csak az ál­lamhatárok mertnt kellene használni! Ebben az esetben román szomszédaink 1930 alőtt nem írhattak volna ClujA vagy Oradeá-t, a szlovákok Bratislava-t, a szerbek pedig Növi Sad-ot. Ma pedig mi len­nénk (kénytelenek így fogal­mazni: JAátyás király meg a cluji bíró" Nem lehetne po­zsonyi kiflit sem enni, csak bratiszlavatí, a Rajna helyett Rhein-1, az Elba helyett Elbe-1, a Magas-Tátra helyett Visoké Tátry-t kellene használnunk. A szocialista országokban az a gyakorlat alakult ki, hogy minden nép maga nyelvének földrajzi neveit használja szó­ban és írásban egyaránt És ha városunk szépségét gazdag­ságát ez a régi pécsi közmon­dás értékelte: „Magyarnak Pécs, németnek Bécsi”, mi elé­gedjünk csak meg ennyivel: „Magyarnak Bées, németnek: Wien!“ leányaik, fiaik egyetemre jár­nak. Mondták, hogy a legfel­sőbb mllaniigazgatásl szervek­ben is dolgoznak délszlávok, országgyűlési képviselőik van­nak a magyar országgyűlés­ben. Azt is elmondták, hogy hazájuknak tekintik a népi Magyarországot s nem vágy­nak el Innen, mert teljesen egyenjogúak a magyarokkal. Baranya megyéről nagyon aCTklr ír/Á nepft ■ Dicsérték a'Pécsi Pedagógiai Főiskola Jelenlegi munkáját, de elmondták a régi hibákat is. Elmondták, hogy s pécsi délszláv iskola a tanulók má­sodik otthonává vált hogy az elhelyezés és ellátás a tanulási és tanítási színvonal emelkedő sével együtt javul* Igen sokan képviselték Ba­ranya megyét ezen az orszá­gos munkaértekezleten. Voltak Kátolybói, Magyarbólyról, Mo­hácsról, Szálán tárói, Pécsről, Olasz községből Katica Antal vett részt és szólalt fel. Katies Antal a délszlávok képviseletében mondta el, hogy közös hazánk Magyaror­szág, közösen kell dolgozni érte. De Katies Antal ennél sokai többet Is mondott. Azt Is mondta, hogy nem csak kell, hanem valóban együttesen dol­goznak is hazáért. Nem sokat beszélt Katies Antal. De amit mondott, abhól munkaszeretet, hazaszeretet, az élet szeretete áradt — Primitív életmódot éltek Rt a felszabadulás előtt a nem­zetiségiek. Kultúrájuk nem volt. Lenézett, kisemmizett faj­ta volt Pécs környékén min­den nemzetiségi a nagyurak rendszerében. A felszabadulás után földet kaptak. Ebből lát­ták, hogy a kommunisták párt­ja az egész nép pártja. Ebből látták, hogy a párt jót akar. S mindig, azóta is csak jót akart. Bíztak a pártban, tudták, hogy amikor nagyüzemi szocialistái mezőgazdaság megteremtését kérte a parasztságtól, akkor is csak Jót akart. Iskolát, utakat, villanyt kaptak a délszláv községek a népi államtól, mióta szabadok lettek. Anyanyelvi oktatás fo­lyik iskolájukban, a magyar állam segítségével. Saját népi kultúrájuk fejlesztését minden eszközzel támogatja a pórt és áz állam. — Olasz község ötven szá­zalékban délszláv lakosságú. A múlt évben alakult termelő szövetkezetnek gyönyörű állat- állománya van már. (A szép panelístállótól, a nyolcvan törzskönyvezett tehén, a 150 hízó, az ezer csirke és sok minden más eredmény felso­rolásán át bemutatta Katies Antal, hogy a nemzetiségi köz­ségek is becsülettel dolgoznak a szocialista haza építéséért.) Katica Antal is hazament, mint minden küldött az orszá­gos tanácskozásról. Mindnyá­jan tudják, hogy nem csak április 15. és 18-án, hanem az év minden napján, s amíg esek élnek, tanácskoznak kell a magyar hazában élő nemze­tiségek összefogásáról, egymás megbecsüléséről. De nemcsak az ilyen országos munkaérte­kezleteken, hanem a földeken, a gyárakban és az Iskolákban is. Sőt, elsősorban ott. Tettek­kel, munkával. Igaza van Katica Antalnak. Hol van már az úri Magyar- ország! Eltűnt a történelem süllyesztőjében ■ eltűnt vele együtt örökre a nemzetiségi elnyomás. Helyette testvéri összefogás, boldogság terem a baranyai mezőkön, a hegye­ken és völgyeken. Mert igaz a jelszó, mert nem lehet más a jelszó, amelynek Jegyében élünk és dolgozunk, csaki6 ez: — Testvéri összefogással előre a szocializmus győzel­méért! Cyevi Károly Sok ember neveshen már ma­yát autótulajdonosnak Közülük ismerek néhányat, tudom, milyen izgalom előzte meg a gápkocst- vdsdrlást, mennyire örültek, mi­lyen boldogan újságolták, hogy megvették az autót. Öröm is egy kocsi a háznál, ez tény. De annak örülni, hogy valaki már nem auiö- tulajdonos, hát ilyent... Pedig • napokban találkoztam vele. Képzeld, túladtam a kocsin — újságolta legalább akkora öröm­mel, mint amikor a megvételét mondotta el. — Nem érted ugye, hogy mtért őrülök én ennek f — kérdezte. Valóban nem értettem. r- Hát ide figyelj — kezdte. — Nem is tudtam, hogy az ember kétszer örül az autónak. Először, amikor megveszi, másodszor, ami­kor eladja. Hogyan jártam én « kocsimmal? Egyszer-kétzzer elvittem az asz- sMonyt kirándulni. Jártunk az or­szág tok vidékén. Nem mondom, jó volt, szép volt. Később «I fele vagyok, amikor mindenki jól ért magát, ilyeneket mondok — für medtek rám. Már az álom is el nyomott, amikor megráztak, min Krisztus a vargát, hogy indulás tunk. Énekeltek a kocsiban, áztál megint a tányéromra kaptam hogy hogyan lehetek ilyen falát ilyen tzótlanf Így telt el az agát út. otthon a feleségem megszidó« bogy mi az, miért nem volt ? kedvem? Pedig lrmáék is mtlyii jópofák, igazán jól érezte maid s máskor is elvisszük őket. Máskor is együtt mentünk, re leségem már csak négyesben akar kirándulni. Megérkeztünk vale hova, már ugrottak ki a kocsiból becsapták az ajtókat, mentek ® étterembe. Én meg zárom a kocsit bajlódom vele .. ha történetesei defektst kaptunk, szereltem, ól nézták s még sürgettek is. Reg gei nekem kellett felkelnem leg hamarabb, benzint tankolni st# Olyan voltam. mint egy sofőr akit falfogadtak, szidtak, szapui tok. A hangulatba soha nem tűi (am beleilteszkednt. Mióta bocsi” volt, alig ittam egy pohár jó bort Hát kell ez nekem? Eladtam a kocsit. Az asszon! először duzzogott, de — amiW látta, hogy a társaságban már ne kém is van hangulatom — ibai tam, már nem kellett kocsit vi­zein! — megnyugodott imát két vés, jófiúnak nevez. Igaz, hogy irmáén ezóta nett járnak hozzánk. Most a Gézáé)« kai pertuk, Gésáik te most vet tek kocsit. A minap találkoztam Géza felt tágéval. Panaszkodott, hogy férfi az utóbbi időben kedvetlen, tát saságban nines bonguZato. Gézával is Összefutottam. AJ1 mondta, hogy van egy eladó au té1 ja s 9a GARAT FERENC mondja a feleségem, hogy te Jós­ka, szóltak az Irmáik — tudod a szomszédunk t-, hogy nagyon örülnének, ka egyszer őket is meghívnánk egy-egy kirándulásra- Miért ne — gondoltam — négy- személyes a kocsi, befér irma <*. wTSTm «TtttÄ biztosan kern kellemesebb lese m utazás né- ££• iméTkiá vés, jófiúnak nevez. gyeiben. A Balatonra ruccantunk ki elő­ször. Mi teliére akartunk menni, lrmáék viszont azt Javasolták, bogy előbb menjünk Siófokra, ott szórakozunk egy kicsit, aztán át­mehetünk teliére. Rendben van, legyen mag a kívánságuk, ők « vendégek. Megérkeztünk. Az egész társaság JÓI szórakozott késő estig. Ettünk, jó bort ittunk hozzá. Azaz csak ők. Mert ugye nekem nem szabad innom, én vezetek .., Ba­dacsonyi, csopaki az asztalon, csak előttem — málna. Hogy a fe­ne vitte volna el. Menjünk már —■ javasoltam Menni? Hogy én mi­lyen egy tus kő, savanyú ember — MULATÓ JÁNOS mi­niszterhelyettes vezetésével külkereskedelmi delegáció utazott a milánói nemzetközi vásárra. m A DO RJ ÁSÓN KIJ5Z- szervezet alakult. Segítségük ra voltak abban a falusi nő- tanács és a városban dolgo­zó, de otthon lakó fiatal KISZ-tegok. A kultúrcsoport már létre is jött. Egy rövid színdarabot és egyéni számo­kat tanultak ba és adtak aló • faluban. — MBCSEKPÖLÖSKfiN új orvosi rendelőt és új tejbe­gyűjtőt építettek. Elkészült az új köveaút is a falu bolt­jához. Április 4-re vásárol­tak egy televíziót amelyet a kultúrházban helyeztek el, így az egész falu nézheti a műsort. — A SZÁSZVÁRI bánya­üzem vezetőségének értesí­tése szerint a Komlói Akna- mélyítő Körzet dolgozói má­jus első napjaiban megkez­dik az új akna mélyítését. — S. ANTAL huszonötévé* bogádmindszenti lakos hús- vét vasárnapján ittas álU pótban motorkerékpárjává' felborult A mentők eszmé­letlen állapotban, agyrázkó­dással beszállították az idef klinikára. — EZER facsemetét ültet tek el a bólyi gépállomás ud­varában a fiatalok. 500 kő- nadai nyárfát és 500 szelíd- gesztenyét Az öt holdéJ területet így tudták legei1' szerűbben kihasználni. A í»' csemeték között burgonya vetettek. — GYULAPUSZTA *> Olasz között az útelágazásig motorkerékpár baleset érte Juhász József huszonkilenc éves lothárdl lakos, asztalod Motorkerékpárjával az árok­ba fordult és a mentők fej­sérüléssel, valamint agyról kódással beszállították a pé­csi Idegklinlkara, m A KEPESLAPGTCJTO? NÉVSORA rövidesén megjttenp; Zsrel lehetővé válik a eseti" kialakítása az egyes gyűjtők ho­zott. a névsor minél tökéletesé®11 elkészítése érdekében arra kV jük a gyűjtőket Hogy akik mi® nevüket és elmüket nem közti ték, írják meg a Dát-Dunánté Papír- és irodaeeerértékesitö V<*‘ tolatnak, Pécs, Peresei utca ■' — A HARKÁNYI Fürd®' igazgatóság az elmúlt évtlz«' dekben elhanyagolt, Illeti nem használt hidegvizet ad® kútját kltleztlttatta. A nyár főszezonban e három kút vi­zével hű-tik majd le a hat' kányi strand melegvízét. — MÉG MESSZB VAN 1 nyár, de a TIT nyári szabad' egyetemének bizottsága m<*' ülést tartott, amelyen meí' beszélték a július első felt' ben s pedagógiai főiskola* rendezendő hagyomány? nyári szabadegyetem előké­szítését és programját. A véroel tanács vb. mezőgazda ági osztálya értort ti Pécs beltag étén lakó azon gazdákat, aki* igypatás állataikat (ló, szám®’! Iszvér) április ltt-én a vásártér®;, negtartott kötelező lósxemlfí! lem vezették elő, azokat ápr^í H-én, csütörtökön a vásártéri lulaházhoz reggel 7 órára feltétifi '•zesaék elő. Lovaik Járiatlev«1? (ózzák magukkal, levéllel el «*', átott állataikra váltsanak jári»( eveiét. Üzemek, vállalatok lovfi lem kell el övezetni. Aki egyp**J5 illatát a pótszemlére sem vei” Hó. szabálysértést követ el ée Ionian büntetik. — MAGYARSZÉKÉN ' Liget utcában 160 méter *. a Bem utcában pedig 180 tér hosszú járdát építettek * az utca lakói társadat munkában. A járdák mell®! elültettek 40 facsemetét is, ' járdához szükséges betont pokat és a csemetéket a kW légi tanács szerezte be. wummmimhikhh» .......................................................... (M > — Barátok vagyunk. Nem udvarol, de mindent elmond. Még azt is elmondta, hogy a kenyereslány, mint nő tetszik neki. Olajos elgondolkodott. — Maga szerint — szólalt meg egy idő múlva — Krasz- nai becsületes ember? Olyan, akiért nyugodtan felelősséget lehet vállalni1 — Igen — felelte a lány. Majd lemondóan hozzátette: — talál manapság embert, aki felelősséget mer vállalni barát­jáért? Vagy munkatársáért7 Tudja, én Holubon kívül nem találkoztam egyetlen emberrel sem, akik felemelték volna sza vukat Istvánért, pedig a többi tanára is tudja, hogy mennyi­re tehetséges és milyen becsü­letes fiú. Több professzorral beszéltem. Az egyik a vállát húzta, a másik csak annyit mondott: „tudja, az emberek szívébe nem láthatunk bele", a harmadik pedig nem szólt semmit. — Látja — szólt nevetve Olajos, — Holubon kívül azért akad még ember, aki felemeli S SMWitti — És maga mit akar csinál­ni? — érdeklődött a lány. — Még nem tudom — felelte Olajos. — De azt hiszem, le­írom a véleményemet ét meg­küldöm az államtitkárnak. Esetleg a pártnak. Ez nem pártügy — mondta s ; lány. — István nem párttag — De elvtársnő, én az va­gyok. Ét ez a döntés nálam lelkiismereti kérdés. A párt­nak nemcsak s párttagokkal kell törődni, hanem a párton- kívüliek sorsával is, mert ha csak saját magunkkal törő­I dünk, az baj. Akkor a párton- i kívüliekkel mások törődnek. A kérdést az dönti el, hogy Krasz nai becsületes ember-e vagy sem. — Szerintem becsületes — ; felelte meggyőződéssel a lány. — Akkor pedig az Igazságért harcolni kell. Ez a ml szá­munkra becsület beli ügy. És miért ne sikerülne? Itt »an Holub, maga és itt vagyok én... — Miben segíthetek? — kér­dezte a lány? — Nagyon ezi­! vesen segítek, amiben tudok. — Igen. Várjon csak — fe- ! lelte Olajos is egy ideig gon- 1 dolkodott. — Tudja, mit csi­nálhatna? am MM? *-» Menjen el abba a bironyoé házba, amit Krasznai mondott, és tudja meg, hogy valóban lakott-e ott egy Maya nevű lány, ismerik-e vagy emlékez­nek-e még Krasznaira. Ez na­gyon fontos lenne..» — Jó, elmegyek — válaszol­ta Eszter. — A többit majd magbeszél­jük. Rendben van? — kérdez­te Olajos, és biztatóan mosoly­gott a lányra. Egy óra múlva Olajos talál­kozott Cselei alezredessel. Részletesen elmondott neki mindent. — Értem — mondta az al­ezredes, amikor a fiatalember befejezte elbeszélését. — Géza, számíthatok a segítségedre? — Természetesen — felelte a fiat/alember. — Akkor egyelőre tartsd a kapcsolatot Eszterrel, is majd megmondom, mit kell csinál­nod. Jó? Este felhívlak a laká­sodon. — Rendben van — válaszol­ta a fiatalember. — írjam meg az ügyről a véleményemet az államtitkárnak? — Igen — felelte az alezre­des. — Nyugodtan Írd meg. Kezet fogtak. Cselei vissza­ment a hivatalba, is hivatta Kockát. — No, Kocka, mi újság 7 — kérdezte. — Nem tok — felelte lehan­goltan a főhadnagy. — A pisz­tolyon csak elmosódott újle­nyomatok vannak. Haszná Iha­tatlan. Frédi, mert véleményem szerint 6 volt a támladó — gu­mikesztyű kason élt. Satnos a papíron is annyira elmosódtak az újlenyomatok, hogy nem tudjuk használni. — De az a levél mégis sok mindent elárul — mondta az alezredes. — A szöveg? ~ Nem, az ír6a. im Mit? — kérdezte Kocka, — Gondolkozz rajta. Szeret­ném, ha rájönnél, mert ha ketten egymástól függetlenül ugyanazt állapítjuk meg, ak­kor majdnem biztos, hogy iga­zunk van. — Jó, megnézem mégegy- tzer. — Olajos beszélt Borús Ész­terrel — mondta az alezredes. — Körülbelül úgy van, aho­gyan látom. A fiú véletlenül került az ügybe. Sónyi Évát azelőtt nem ismerte. Most már csak egy zavaró tény van a dologban. i— Éspedig! — Az s Kallós nevű tanul­mányi vezető miért hazudta azt, hogy a rendőrség már fe­gyelmi előtt foglalkozott Krasz tutival Úgy tűnik, mintha cél­tudatosan akarta volna Mcsa­patni az egyetemről. — Haragudott rá — felslte Kocka. — Ezért még nem kelt ha­zudni a felső szerveknek — mondta Cselei — Talán így akart nagyobb nyomatőkot adni a fegyelmi döntéseknek, mert az a hatá­rozat erősen vitatható. Í fAlMArt^Stt LBsi séfr aallf ) rOlfWWf MTVwTKIKJfvJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom