Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-12 / 86. szám
>. Április is. NAPLÓ o Egyetemek kulturális seregszei »léje Roskoványi Csaba joghallgató Liszt II. magyar rapszódiáját adta elő. Az oriszág legrégibb egyetemi városa: Pécs. Az utóbbi években úgy érezhette az ember, hogy nem használj u!k ki azokat a lehetőségeket, amidet a városunkban levő egyetem és főiskola nyújthatna. Evek mulasztására borított fátylat, az egyetemi és főiskolai felszabadulási kulturális seregszemle. Részt vett ezen a találkozón az ország felső- oktatási intézményeinek nagy része. Ilyen ritkán látható parádéban nem lehet mindennap gyönyörködni és ezért a közönség, mely két nap folyamán nézte a különböző műsorszámokat, joggal nívós, szép műsort várt, A különböző egyetemek kul- túrcsoportjai más és más színvonalon álló műsort adtak. Természetesen a felkészülés, az adottságok, különböző nehézségek sem egyformák. A nézők, ha nem kaptak volna semmi mást, mint csupán azt a lelkesedést, ami a fiatalok játékát, produkcióit jellemezte. ezért is megérte a kétnapos seregszemlét megnézni. Úgy gondoljuk, a szegediek, megérdemlik, hogy őket ismertessük elsőként. Az egybehangzó vélemény az volt, hogy az ő kultúrcsoportjiik volt a résztvevők közül a legjobban felkészülve és ők állították össze legjobban műsorukat. Énekkaruk valóban megfelelt annak a várakozásnak, amit joggal elvtártaik tőlük). A szegedi bölcsészek énekkara már külföldön is elismerést szerzett. Műsoruk összeállítása kitűnő. Az előadott számok közül a legnagyobb sikert Kodály: öregek című kórusművével aratták. Igen szépen és megnyerőén adták elő Novikov Békedalát is. Színjátszóik szintén első helyezést értek el. Viszonylag kevés színjátszó csoport indult és valóban a szegediek femek, kiforrott egyf el vonással, Csehov: Kaméleonjá- yal vitték el a pálmát. Igen jól adták elő másik Csehov- darabjukat is; a Jubileum-öt. A tánccsoportoknál a változatosság kedvéért a szegedi orvoskar tánccsoportja jeleskedett. Az előadott Kuruc táborban című toborzó tánc, nehéz anyagával bizonyosan sok Munkát jelentett, míg eljutottak idáig, mert előadásuk tökéletes volt. A kis színpad bizonyos fokig éreztette határt, de lendületes, szép táncuk Méltán aratott így is sikert. Zenekaruk szintén a legjobb Volt. Ennek oka az, hogy a *7-egediek zenekara kitűnő vo- 11 ósokkal rendelkezett. Lénye- 60s volt az összeszokottság, ^mit különösen a többi zenekarnál hiányolhattunk. A szegedielken kívül ° bn iáinkat dicsérték *°kan a nézők közül. A kis ^sztrádegyüttesük, ha összeszokik, még szebb eredményeit érhet el. Erre hhnden adottságuk. A bajai Mtillei Mária előadásában hallhattuk a legjobb zavalatot. Poe Hollóját olyan •hegkapóan adta elő, hogy a megvan nézők előtt egy pillanatig sem volt kétséges: a szavalok közül csakis ő lehet az első. Antal István hegedűjátéka szintén a legjobbak közé tartozik. Fiatal, de meglepően jó volt hangvétele, tisztán, precízen játszott a pécsiektől többet várt a közönség Minden dicséretet megérdemel a Pedagógiai Főiskola énekkara, mert méltó versenytársa volt a szegedieknek. Tiszta hangvételük, csengő szopránjaik méltán váltották ki a nézők elismerését. Az orvostudományi egyetem kórusa jó úton jár. Meglátszik még, hogy nem régen kezdtek énekelni. Kodály: öregek c. művét, a szegediek sokkal tökéletesebben, és művészibben tolmácsolták. Úgy gondoljuk, helyesebb lett volna inkább valami könnyebb művet választani. Az orvostudományi egyetem zenekara főleg egyéni hangszeres vonalon hagyott kívánni valót. Az előadott Glinka Divertimentó lassúsága csak még jobban megmutatta a már említett hiányosságot. A szólisták közül kiemelkedően jó volt Tarján Jenő kiforrott zongorajátéka. Lelkes Erzsébet többre lenne képes, ott követte el a hibát, hogy első számiként a Manók táncára vállalkozott. Bemelegí- tetlen kézzel természetesen ezt a technikailag nehéz számot nem oldhatta meg sikerrel. A színjátszók követték el talán a legnagyobb hibát. A jogi'kar színjátszócsoportja Pirandelló egyfelvonásosával: az ördöngős Luigival i.em érhetett el sikert. A bosszantó szöveghibákon kívül számunkra az volt a meglepő, hogy ezt az aránylag könnyűnek mondható darabot sem tudták hiba nélkül eljátszani. A másik nagy hiba az volt, hogy helytelenül választották darabjukat. Két napig figyelhettük az egyetemek és főiskolák kultúr- csoportjait. A felszabadulásunk tiszteletére hirdetett műsor megfelelt a várakozásnak. A résztvevők többségükben komolyan felkészülték és ennek bizonyítéka volt a két napig tartó műsor csaknem mindig „telt háza”: Dicséret illeti a pécsieket a nagyszabású műsor kifogástalan rendezéséért, mert fennakadás nélkül követték egymást a csoportok. Úgy gondoljuk, a felszabadulási Ikultúrverseny seregszemléje bizonyítja, hogy egyetemeinken nemcsak kiváló szakembereket nevelnek, hanem arra is nagy gondot fordítanak, hogy fiataljaink ismerjék és szeressék a szocialista kultúráit. Gógl Attila Hz egészség napja Ai Egészségügyi Minisztérium tisztasági mozgalma keretében immár 10 éve minden esztendőben megrendezi a tisztasági hónapot. Az elmúlt 10 esztendő alatt társadalmunk igen széles rétegei kapcsolódtak be e rendkívül hasmos mozgalomba, amit nálunk a megyében is igen szép példákkal lehetne bizonyítani. Például Pellérd községben szinte minden házon ott díszeleg a tábla a megtisztelő felirattal: „Tiszta udvar, rendes ház”, nem is beszélve arról, hogy ebben a községben a tisztasági hónap alkalmából közel 152 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá a község szépítéséhez. Az idén is megrendezendő tisztasági hónapnak külön jelentőséget ad megyénkben az az életrevaló kezdeményezés, amellyel a Baranya megyei KÖJÁLL, a Vöröskereszt, vala mint az Orvostudományi Egyetem KISZ Bizottsága hozzájárult a mozgalom sikeréhez. — Április 10-én, vasárnap a megye 184 községében 102 orvos, 82 orvostanhallgató, illetve orvossegéd tartott előadást az egészség napja alkalmából. Az előadások előtt családokat, községi vezetőket látogattak meg, hogy az ilymódon szerzett tapasztalatokat a későbbiek folyamán felhasználják. Neveljünk minél több baromfit! Bádogos és vízvezeték szerelő szakmunkást keres a Pécsi Ingatlankezelő V. Bajcsy Zs. u. 4 sz. 228 Ez már aztán igazán tavasz! Április titzedikén Bóly községben, mint a hangyabóly, úgy sürögtek-forogtak a szülők, meg kisóvodás leánykáik. A kis legénykék szintúgy. A művelődési ház kultúrtermében az óvodások színes műsorában a legszebb mesék alak jai elevenedtek meg. Találkoztak a nézők a Csipkerózsiká- val, Jancsival és Juliskával, Hamupipőkével, Hüvelyk Ma- tyival, Hófehérkével és a hét törpével. Aztán jött a tavasz tündére, életrekeltette a tavaszi virágokat, a tavasz hírnökeit. Gyönyörű volt a színpad, a jelmezek, a díszletek, — s nagyon helyesek voltak a kis óvodások. Mindenki láthatja tehát, hogy a türelmes, a szere tettel végzett óvodai nevelőmunka is hozhat szép tavaszt. Hatalmas változások színhe lye ma a magyar falu. Az idén ismét a községek szazai tértek át a szocialista mező- gazdaság útjára. A nagyüzemi gazdálkodás kialakításával egyidőben akarjuk megvalósítani a termelés színvonalának emelését. 1980-ban a tavalyinál kereken 5 százalék kai többet kell termelnie a mezőgazdaságnak. Az állattenyésztésen belül az elmúlt években nem használtunk ki minden lehetőséget a baromfitenyésztés meny nyiségi és minőségi növelésére, holott ez az egyik legjövedelmezőbb és leghasznosabb állattenyésztési ág. Hazánk természeti adottságai kedvezőek az olcsó és jó minőségű baromfifélék nevelésére. A piaci lehetőség mind belföldön, mind külföldön szinte korlátlan. A baromfinevelés, hizlalás hasznot hoz a háziasszonyoknak, évközben állandó bevételt ad, s kielégíti a család friss hússzükségletét. A baromfinevelés, hizlalás mindig az asszonyok munkája, gondja volt, jövedelmével ők rendelkeztek. Felhívjuk a termelőszövetkezetek asszonyait, szorgalmazzák és működjenek közre a termelőszövetkezetek közös baromfiállományának megteremtésében, a nagyüzemi baromfinevelés kialakításában. A szövetkezeti baromfi- tenyésztés fejlesztése mellett szükség van a fokozott ba- romfinevelésre minden falusi udvaron, tanyán, minden paraszti gazdaságban. Felhívjuk a falusi háziasz- szonyokat, használják ki messzemenően a háztáji gazdaságokat és minél több csirke — és az elmúlt évekhez viszonyítva — minél több pulyka, liba nevelésére. A magyar baromfi, csirke, lúd, pulyka világszerte igen keresett cikk. A baromfitenyésztés egyik legfontosabb ,ága lehetne a pulykatenyésztés. A pulyka nevelése, bár sok fáradsággal jár, de hasznos, mert feleszi a fű- és gyommagvakat, tömérdek rovart pusztít míg felnő, és jól lehet értékesíteni. A falusi háziasszonyokon múlik, hogy a magyar pulyka ismét kellő számban megjelenjen . a világpiacon. A megnövekedett napos- baromfi-igényeket a keltető- állomások csak bizonyos mér tékig tudják kielégíteni) Szükség van tehát a saját keltetésű baromfi nevelésére is. Az állam nagy előnyöket és kedvezményeket nyújt a szer ződéses felvásárlási rendszeren keresztül. A baromfitartó háziasszonyok használják ki ezeket a lehetőségeket és kössenek szerződést. A mezőgazdasági munka is mind nagyobb hozzáértést, több szakmai ismeretét kíván. A különböző baromfitenyésztési tanfolyamokon az asszonyok megtanulják, hogyan lehet korszerű módszerekkel olcsóbban, kevesebb fáradsággal több baramfit fel nevelni. Felhívunk minden termelő szövetkezeti tagot, falusi háziasszonyt, hogy a közös gazdaságban, a háztájiban s a ház körül keltessen, neveljen, hizlaljon több baromfit és így is járuljon hozzá saját családja és az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Magyar Nők Országos Tanácsa Földművelésügyi Minisztérium. Nem is olyan ördöngös dolog — mégis milyen jó! Az igazgató töprengett. Miképpen lehetne még jobban be vonni a gyár vezetésébe a munkásokat? — Az üzemi tanács ma délután összeül. Ennél jobb szervezeti formát most hirtelen nem tudok kitalálni — mondotta Papp elvtársnak, a párt- titkárnak. Ebben mindenki Vajon, mit néz meg Pécsett két angol akadémikus, ha egy hétvégi délutánt, s ráadásul a vasárnap délelőttöt is városunkban tölthetik? — The chatedral and the pig«. A székesegyházat tehát és a disznókat. Mielőtt azonban kívánságuk teljesülhetne, az őszhajú hölgy, Mrs. Robinson, a cambridgei egyetem közgazdaságtan professzora és Mr. Kit- to, a bristoli egyetem nyelvész tanára végigkóstolják a Cirfandli, a Muskát Ottonel, az Oítetsz rizling, a Furmint, a Rizling szilváni, valamint a Nagyburgundi legkülönbözőbb évjáratait. A bor zamata felold ja a nyelveket, s tüze baráti társalgássá melegíti a fogadtatás hivatalosságát. Pohárral kezében Mr. Kitto a tolmács felé fordul: — Élt Skóciában egy hírneves whisky-szakértő, aki egyszeri ízlelés után is eltalálta a pálinka fajtáját, sőt az évjáratot is. Beköthettük a szemét, mégis sorra nevezte meg a kü lönböző márkákat; ez Fehér ló 1940-ből, ez írországi Apáca és így tovább... Az elképedt házigazda mérgében kilencediknek vízzel töltött kupicát nyomott a kezébe. Forgatja szájában, rágja az italt a mi emberünk, majd nagyot nyelve kifakadt: Hát ezt nem tudom, mi fán terem, de biztosíthatom az urakat — ennek az italnak nem lesz sikert, . A fehér asztal mellett komolyabb dolgokról is szó esik, többek között a szigetország mezőgazdaságának fejlődéséről. A harmincas években a brit szigetek a lakosság élelmiszerszükségletének csak felét termelték meg, a másik felét tengerentúlról importálták. A második világháború tenger- aíatt járó-blokád ja súlyos helyzetet teremtett, s gyarmataiktól, külföldi piacaiktól elvágva kénytelenek voltak hozzálátni a hazai mezőgazdaság erőteljes fellendítéséhez. Ma már az ősz szes élelmiszerszükséglet kétharmadát önmaga produkálja Anglia. A fennmaradó mező- gazdasági behozatal nagyobb részét is külföldön vásárolt takarmány teszi ki, amelyből bel földön állítanak elő húst, tejet, zsiradékot. A fejlesztés eszköze az angol mezőgazdaságban is a gép, a traktor, a nagyüzem — persze kapitalista módon. Hogy fogalmat alkothassunk az angol mezőgazdaság gépesítésének intenzitásáról, csak egy adatot idézünk. A brit szigetek munkaképes lakosságának mindössze 4—5 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, tehát az össznépesség egyhuszad része látja el élelem mel a fele lakosságot. Vasárnap délelőtt rövid városnézés után a Pécsi Állami Gazdaság gyulapusztai kerületét tekintették meg az angol vendégek, ahol Koós Zoltán agronómus megmutatta a hússertés-tenyészetet. benne van. Helyesen dolgozik az üzemi tanács, tudja is a sörgyár minden dolgozója, hogy hogyan. — Hát akkor? — Hát akkor? — én is ezt kérdezem. Hát akkor mit lehetne még javítani a vezetésen? A tizenhat művezető, mindennapi eligazítása is jó módszer, nem? *— Jó. Ott minden reggel mindenki eknondnatja, mi a javaslata, mit hogyan akar megvalósítani aznap. Meg is kapja mindenki az aznapi feladatokat Ha kémek valamit, azt is elmondhatják. De igaza van az igazgató elvtársnak, valahogyan mégse megy minden úgy, ahogyan keilene Hanem én mondanék valamit — pattintott egyet az ujjaival a párt- titkár. És mondott egyet... Rugási Endre, a Pécsi Pannónia Sörgyár igazgatója pedig még ahhoz is hozzátett néhány szót. Aztán a szakszervezeti titkár is hozzátett néhány szót. Aztán meg a kiszistók is helyeselték. Aztán meg az történt, hogy amikor megirt ösz- szeült a tizenhat művezető a reggeli munkamegbeszélésre, ott ült közöttük a főkönyvelő is A főkönyvelő nem járt eddig a reggeli megbeszélésre. Pénzügyi vezető szakembernek igazán nincs sok keresnivalója a műszakiak gondjainak megbeszélésén — így gondolták eddig, ö is így gondolta, a műszakiak is így gondolták. S egyszercsak kiderült, hogy milyen sok köze van a műsza kiakhoz. Majdnem mindenki tudott tőle valamit kérdezni s még ő is tanult tőlük. Pedig alig fél óra hosszát tartott az egész. Ez volt hétfőn. Kedden reggel a munkakezdés legelején, amikor a tizenhat műszaki mint ahogyan szokták, összeült, a kereskedelmi osztályvezető, meg az anyagbeszerző ült le velük egy asztalhoz, E« kiderült, hogy ők is hozzá tudnak szólni a műszakiak mindennapi gondjaihoz, meg a műszakiak is az ö napi feladataikhoz Sőt nagyon is összefüggnek a sörgyártás technikai, műszaki ügyei a szállítással, a kereskedelemmel, meg az anyagbeszerzéssel is. Kedden délután azt mondja Papp Ferenc párttitkár Rugási Endrének, az igazgatónak: — Lám, az ördög se gondolta volna, hogy ezzel az egyszerű újítással milyen kitűnően meg lehet változtatni a régi vezetési móctezereket. Még hozzá anélkül, hogy a régi bevált módszereket félretettük volna. Az üzemi tanácsnak kevesebb gondja lesz ezután, alaposabban tud egy-egy dologgal foglalkozni, a pártszervezet is jobban láthatja a dolgozók munkáját, az igazgató meg a főmérnök is szélesebb körben tudja áttekinteni a vezetéssel járó kötelességeket A terv pedig véglegesen kialakult. Ezentúl így dolgoznak a Pécsi Sörgyárban. Hétfőn a főkönyvelő hallgatja meg a műszakiak reggeli munkamegbeszélését, kedden az anyag- és áruforgalmi szakemberek, vagyis kereskedelmi osztályvezető, meg az anyag- beszerző. Ugyanígy vesz részt a megbeszélésen szerdán a szállítási vezető, csütörtökön a pártszervezet vezetői, a szak- szervezeti titkár és a munkaügyi osztály. Pénteken és szom baton a műszakiak maguk között beszélik meg a tennivalókat — s a következő héten kezdődik minden élőiről, ugyan úgy, mint ezen a héten, — de már nem ugyanúgy mint ahogyan évekkel ezelőtt kialakult Jobban. , Az igazgató egyszemélyi felelőssége nem csökkent ezzel, de szélesedett a kollektív vezetés, a dolgozók ellenőrzése. Meg azután a javaslatok is könnyebben találnak meghallgatásra, gyorsabban valósulnak meg. Gy. K.
