Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

I. MÁRCIUS 13. NAPtó 3 ést tartott a sásdi és a szigetvári járási pártbizottság . A legfontosabb teendő most a termelőszövetkezetekben a helyes munkaszervezetek kialakítása és<ü járási pártbizottság us 12-én, szombaton tartott A pártbizottság i felszólalt Egri Gyula s, a Baranya megyei Izottság első titkára is. enden szerepelt az új lőszövetkezetek megszi- isa és a régebben alakult kezetek továbbfejleszté­árási pártbizottsági ülés a pártbizottság tagjai ipták a v. b. által kidol- intézkedési tervet, amely i a jelenlegi időszak lég­ibb tennivalóit. A járás rületének 83,5 százaléka, Kerületének 77,2 százalé- ár szocialista szektor. A Svetkezeti község mellett csak 19 községben van yban az egyéni gazdálko- maelynek összes területe a szántóterületének csupán fcázalékát, teszi ki. 40 tsz- 135 család 3676 taggal dol- közös munkában. rt‘l a járás dolgozó pa- ágának gazdasági helyze- terrnelőszövetkezeti mun- való áttéréssel megválto- tieg kell változnia a párt­aág ^ és pártszervezetek egységének is a paraszt- bányában. A párt helyes [azdasági politikájának lénye, a kedvező nemzet- íelyzet és az a tény, hogy társadalmi üggyé vált a ter­melőszövetkezetek létrehozása, lehetővé tette, hogy a sásdi járás parasztsága is gyorsab­ban haladjon a felemelkedés útján. Erre mutatott rá Szeke­res László elvtárs, a járási pártbizottság titkára bevezető­jében. A pártbizottsági ülés határo­zatban köszönte meg a komlói munkásoknak azt a segítségét, amelyet a termelőszövetkeze­tek szervezése idején a sásdi járásnak adtak és kérték, hogy ezután se feledkezzenek meg róluk és segítsenek a gazdál­kodás új formáira való áttérés­ben, a megszilárdításban is. A járási pártbizottság ülé­sén résztvettek a járásban dol­gozó mezőgazdasági szakembe­rek közül többen és elmondták tapasztalataikat az új termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban. Megvitatták, hogy a gépállo­más milyen segítséget tud ad­ni a tavaszi munkák jó elvég­zéséhez. A pártbizottság ülése rámu­tatott, hogy legfontosabb most a helyes munkaszervezetek ki­alakítása, hogy minden ter­melőszövetkezeti tag tudja, mikor milyen munkát kell neki elvégeznie ahhoz, hogy becsü­lettel eleget tegyen kötelessé­geinek és a jövedelem emelke­déséhez is lényegesen hozzá­járuljon. Huszonnyolc párt- szervezetet már átalakították termelőszövetkezeti pártszer­vezetté. A kommunistáknak továbbra is helyes felvilágosí­tó munkát kell folytatniok az új termelőszövetkezeti tagok körében, hogy minél kevesebb zökkenővel szokjanak hozzá a közösségi munkához és mindig nagyobb jövedelmet érjenek el. Márciusban taggyűléseken vi­tatják meg a tennivalókat a kommunisták, s később a köz­gyűléseken véglegesen rende­zik a termelőszövetikezetek meg szilárdítása érdekében felvető­dött kérdéseket. A pártbizottsági ülés felhív­ja a termelőszövetkezetek min­den tagjának a figyelmét arra, hogy igen gazdagon fizethet, jól jövedelmezhet a kukorica, és ha megfelelő mennyiségben termelik, a sertéshizlalásban is nagyott tudnak előbbre lép­ni. Az olcsóbb anyagokból tör­ténő építkezésre kell töreked­niük és a helyi erőforrásokat helyesen kell összekapcsolniok az állami támogatással és a beruházási hitelek felhasználá­sával. A pártbizottsági 01é6 vitáját Szekeres László elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára fog­lalta össze. Gy«vi Károly szigetvári járás termelőszövetkezetei munkára készen várják a tavaszt szigetvári járási pártbi- fg szombaton délelőtt ki- (tt ülést tartott. Az ülé- iegjelent és felszólalt Tő- Iáról« elvtárs, a Baranya ei pártbizottság titkára. bó József elvtárs, a járá- rUnaotteág titkára beszé­i ismertette a Központi fcság október 22-i és feb- 12-i határozatának végre- Sát, valamint a járás fel­it a gazdasági munkáíc­lyrehatő változások men­tégbe a szigetvári járás- Jelenleg a járás mezőgaz­ii területének 96,3 száza- lartozik a szocialista szek- 2. Az összes szántóterület izázaléka szocialista szek- ifagyis a szigetvári járás- a szocialista szektor lett falkodő gazdasági fóruma. Kak új szövetkezetek ala- k, hanem a régi termelő­ikezetek is megerősöd­ft fő feladat a gazdasági fu megszilárdítása. A ve- máris a legjobb, leg- pelóbb paraszt emberek íek- Ezt bizonyítja Mozs- poíl/lcapeterd, Szentdénes, í*~l° szövetkezeteinek ,, szövetkezetek tervei- |oi készítették el. Fontos étként jelölte meg a párt- tsag, hogy az áruértékesí- h terveit megfelelő arány- pzzak, ne törekedjenek a termeszetbeni részese- '< hogy a pénzbeni jövede­",,t7lunkae8ység-r&zesedés óbb reszét tegye k. nT*Vári iárás*>an majd­pninden szövetkezet mun­ItŐTnanU ,vária a tavaszt. \tomagvak elő vannak ké- L’ Munkacsoportokat pcrueztéJe. A politikai r‘ ártalmát most gazda- F-rdesekre irányítják. Meg I 'agyarázni az új tagok- l*y. helyes volt az a lé- tettek. Jobb lesz ez kíi í_ °Jbket, boldogságukat U c,-Tartson a pártveze- 0Vetkezet vezetőségé- fa értokezleteket. A Pártb^tke-Zeti közgyűlés h( s -, .‘gyűlésen a pártta- és K-tek meS a problémá- feiAiHo an álljanak ki a CP., .'kai irányvonala és a ,, /"et alapszabálya mel- Sl°TCPljanak azért, hogy Jff» érdekeltség, a pre- “s érvényre jusson a gaz- 9 Munkában. Ennek mód­jai sokrétűek. Például növény- termelésben a többlettermés 20—50 százalékát azok a tagok kapják, akik ezt biztosították. Ha többet termelnek a terve­zettnél, részesüljenek is belő­le. Ez hasznos az egyénnek, hasznos a termelőszövetkezet­nek, vagyis egész népgazdasá­gunknak. A rátában sokan felszólaltak. Valamennyien egyetértettek a járási pártbizottság határoza­tával. Sokoldalúan vitatták meg a sajátosan helyi felada­tokat. A pártbizottság ülése után kedves kis ünnepség keretében adta át Szabó József elvtárs a járási pártbizottság titkára a megyei és a járási pártbizott­ság elismerő oklevelét azoknak az elvtársaknak, akik résztvet­tek a termelőszövetkezetek megszervezésében. Gazdagh István Vessenek babot a termelőszövetkezetek! Baranyában mindig sok babot termeltek. Szinte alig volt olyan kukoricatábla, ahova köztesként ne Vetet­tek volna babot a parasztok. Az utóbbi időben a bab köz­tesként való termesztése azonban csökkent. Egyrészt azért, mert a termelőszövet­kezetek nem nagy gondot fordítottak a bab közteskén- ti vetésére, a tiszta babvetés­től pedig idegenkedtek. Ez oda vezetett, hogy ma már egy kiló bab ára szin­te egy kiló marhahús árával egyenlő. Kevés a bab, ez az igen fontos népélelmezési cikk, amelyből nemcsak a belföld, de a külföldi piac igénye is igen nagy. Bármilyen meny- nyiségű babot el tudunk he­lyezni például Angliában, Olaszországban, de más or­szágokban is. A megyei pártbizottság ülésén elhangzott egy javas­lat, amit a pártbizottság min­den termelőszövetkezetben követendő példának tekint. A javaslat lényege ez: több babot kell termelni. Többet, de hol és hogyan? A termelő- szövetkezetben és úgy. hogy azokba a kukoricákba, ame­lyeket nem négyzetesen vet­nek, köztesként vessenek ba­bot is a termelőszövetkezeti tagok. Az így elvetett babhoz a vetőmagot a termelőszövet­kezet adja —, ha nincs ve­tőmagja, akkor a tsz-tag ad a termelőszövetkezetnek, amit a termés betakarítása után visszakap — a tsz-tag elveti a részére, vagy csa­ládja részére kijelölt kuko­rica közé köztesként. Az így megtermelt bab feles. Fele a tagé, fele a termelőszövet­kezeté. A tsz-nek, a tsz-tagnak ezzel is több lesz a jövedel­me és így több lesz a bab a piacon, de jut exportra is. Ez utóbbi sem lényegtelen, mert az exportált babért déligyümölcsöt, mezőgazda- sági gépet és más olyan cik­ket kapunk, amit külföldön kell vásárolnunk. Szovjet-francia barátsági est Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Szombaton a Szakszerveze­tek Házának oszlopcsarnoká­ban körülbelül kétezer főnyi hallgatóság részvételével szov­jet—francia barátsági estet tartottak. Az estet Hja Ehrenburg író, a Szovjet—Francia Társaság elnöke nyitotta meg. A neves szovjet író őszinte és eredményes megbeszélést kívánt Hruscsovnak és De Gaullenak. N. Sziszakjan szovjet bioló­gus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja fel­szólalásában tényekkel dombo­rította ki az orosz és a fran­cia tudósok eredményes együtt­működését. Nagy taps fogadta Marcél Girardnak, a moszkvai francia nagykövetség tanácsosának felszólalását, amelyben kijelen­tette, hogy Hruscsov és De Gaulle találkozója új korsza­kot nyithat meg Franciaország és a Szovjetunió viszonyában. Az ünnepi est második felé­ben hangverseny volt, ame­lyen francia és orosz zene­szerzők műveit adták elő, Célunk a szocialista munkabrigád cím elnyerése Alig lét hónapja, hogymeg­alakult a Sopiana Gépgyárban az Exner-brigád. Nyolcán van­nak. kitűnő szakmunkás mind­egyik. Azt gondolhatná az em­ber, hogy nem is jelent külö- nösébb nehézséget, problémát ezeknek az embereknek válla­lásaik teljesítése. A cél azon­ban, amit el kell érni, igen komoly feladatok élé állítja őket — Ha terveink valóra vál­nak — mondja Exner András élvtáre, a brigád vezetője — akkor mi is elnyerjük a szo­cialista munkásbrigád címet. A követelmények igen nagyok, de éppen ez az, ami széppé, érdekessé teszi Tnunlkáíikat. — Milyen feltételeket keli teljesíteni, hogy terveik valóra váljanak? ­*— Brigádunk tagjai zömmel fiatalok. így bízunk abban, hogy a fiatalok: lendülete sok akadályon segít majd át min­ket. Ezért csóválták hitetlenül sokan a fejüket, mikor hallot­ták, hogy mit vállaltunk. Minden reggel műszakkez­dés előtt a brigád tagjai egy­két percre megbeszélést tarta­nak. Itt az esetleges nehézsé­geket tárgyalják meg.; kell dolgozni és tanulni A tár­sadalmi tulajdon védelmét munkatársaimmal együtt mi fokozottan figyeljük — Ezek igen komoly és lelkiismeretes munkát köve­telő feladatok, éreztetik majd hatásukat az árok minőségén is? — Ahhoz, hogy célunkat el­érjük, selejtünk nem lehet több havi I százaléknál. Nem­Kéf és félmillió forint nyereség Termelési tanácskozás a Siklósi Állami Gazdaságban Pénteken délután tartották meg a szo­kásos tavaszi terme­lési tanácskozást a Siklósi Állami Gaz­daság központjában és göntéri üzemegy­ségében. A tanács­kozás tárgya az 1959. évi termelési terv ki­értékelése és az 1960- as új terv ismerteté­se volt. A tanácskozás meg kezdése előtt Mellár Lajos főagronómust kérdeztük meg mi­lyen eredménnyel' zárta a siklósi gazda­ság a múlt évet, és mik a jövő terveik? *— Az elmúlt gaz­dasági évet sikerrel zártuk a tervhez ké­pest 3 855 000 forint eredményjavulást ér­tünk el és 2,5 millió forint nyereséggel zártunk — foglalta össze tömören szá­mokban évi munká­juk eredményét Mel­lár Lajos, majd a részletekről így szá­molt be: — Bevételeink zö­mét két üzemág a szőlészet és az állat- tenyésztés adta. A szőlészetből 2,2 mil­lió, az állattenyész­tésből — elsősorban hizlalásból — 1,2 millió forint nyeresé­günk származott. Mi elmondhatjuk, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére sző­lő. illetve bortermé­sünk az 1958 évihez hasonlóan kedvezően alakult mtm nyiségben és minőség ben elérte azt Uj boraink is exportmi- nőségűek és a termés nagyrészét a Monim- pex már le is kötötte és rövidesen megkez­di a borok elszállí­tását. A következő hetekben 1100 hektó bort exportálunk kül­földre, elsősorban Ausztriába, Németor­szágba. Nagy meny- nyiségű és jóminősé­gű bortermésünk tit­ka a helyes agrotech­nika. Az elmúlt év­ben holdanként 12 mázsa műtrágyát, 200 mázsa istállótrá­gyát adtunk szőlőink nek, és a peronoszpó- ra és lisztharmat sze­zon idején tizenkét­szer poroztunk, illet­ve permeteztünk. A siker részesei első­sorban maguk a sző­lőmunkások. különö­sen az asszonyok, akik ügyességük mel­lett komoly gyakor­lati tudással rendel­keznek és a legkénye sebb szőlőmunkákat — metszés, oltás — is nyugodtan rájuk­bízhatjuk. Farkas Je- nőné szőlőmunkás például éppen a mai napon kapja meg munkája elismerése­képpen „Az állami gazdaság kiváló dol­gozója” oklevelet és jelvényt. Persze raj- '» kívül még igen sok kiváló nói dol­gozónk van. . Ebben az évben a bonszőlőterület és az áUatáUománr " lése mellett legfőbb feladatunk az oltvány szőlő termelés lesz. 100 hold csemege- szőlőt kívántak ebben az évben telepíteni, de nem tudtak besze­rezni oltványt, s mi­vel a gazdaság erről a tervéről nem akar lemondani, most sa­ját maguk kezdik meg a csemegeolt­vány termelését. Az idén már 1,5 millió cse megeoltványt fognak előállítani, s 1961-ben megkezdik a cseme­geszőlő nagyarányú telepítését A cseme­geszőlő termelést sok minden indokol­ja Siklóson, elsősor­ban a kiváló talaj és egyéb adottságok, másrészt a siklósi turisták és harkányi fürdővendégek évről évre szaporodó szá­ma és a szőlő iránti óriási kereslete, és nem utolsósorban a helybeli lakosság igé- nye. Az országban aránylag igen kevés csemegeszőlőt ter­melnek és ezért a szőlő fő szezonjában is nagyon drága. 10 —12 forint, másrészt a jó magyar cseme­geszőlő külföldön is keresett cikk és ez komoly valutát jelen­tene az országnak. Hasonló okoknál fog­va tér át a gazdaság a gyümölcs — fran­cia és kajszi barack, alma, szilva, málna és komló termelésére is nagyobb méretek­Yégezetül Mellár Lajos elmondotta, hogy ebben az évben több új agrotechni­kai eljárást vezetnek be. Ezek közül leg­fontosabb a kukorica kapálás nélküli mű­velése. Gyűrűspusz­tán a Dráva menti üzemegységükben 300 hold kukoricán végez nek majd Simaaim- nal, illetve Atrazin- nal vegyszeres gyom­irtást, s ezt a terü­letet se géppel, se kézzel nem kapálják meg egyszer sem. A termést csőtörő gé­pekkel szedik le és a kukoricaszárat ott a táblán feltépik és műtrágya hozzáadá­sával alászántják. A simazinos művelés előnye — a tavalyi kísérletek alapján — hogy 100 százalékig kipusztítja a kukori­ca gyomokat és ha­tása 3—4 évig érez­hető. Ebből a tény­ből adódik, hogy Si- mazinnal permete­zett kukorica után gabonát vagy más nő vényt vetni nem sza­bad, kukorica után hosszú ideig kukori­cát kell termelni. A gyürüsi üzemegység­ben monokultúrában, tehát éveken keresz­tül termelik majd ugyanazon a terüle­ten a kukoricát, és megfelelő talajerő visszapótlás mellett igen szép eredménye­ket várnak tőle. A brigád szokásos megbeszélései. — Vállaltuk, hogy havi ter­vünkéi határidőre teljesítjük, a személyenkénti tervteljesítés nem lehet 125 százalék alatt. Mindegyikünk egy-egy gyen­gébb szakmunkás patronálását vállalta. Segítjük, oktatjuk őket, így a gyár összteljesítmé­nyét növeljük. Az anyag- és energiatakarékosság természe­tesen szintén fontos felada­taink egyike. Ennek megoldá­sa szorosan kapcsolódik össze másik igen fontos feladatunk­kal: az újítással. — Milyen újításai voöak eddig a brigád tagjainak? — Ebben az évben két je­lentős újítást adott be brigá­dunk két tagja. Rabi Ferenc elvtárs, az esztergapadra fel­szerelt ütköző újításával igen sok értékes percet takarított meg. Nem kell most már min­den egyes munkadarab beállí­tásánál a kést újra beállítani és mérni. Jelentősége főleg a széria-darabok gyártásánál óriási. — Szfti János a másik újító, szintén igen ötletes újítást adott be. A húskeverőgép olaj- hengerének csapszögfuratát eddig nem lehetett egy késsel megmunkálni, minden egyes késcsere új beállítást, után- mérést követelt, ami természe­tesen igen eck időt vett igény­be. Újításával ezt a munka- folyamatot egy késsel végzik, aminek jelentősége igen sok időmegtakarítást eredményez. — igen fontos követelmény a munkafegyelem megjavítása is. Ahhoz, hogy szocialista brigád legyünk, minden mun­katársunknak példamutatóan csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A februári értékelés alapján a megenge­dett selejtszázalék alatt vol­tuk, — Úgy tudjuk, hogy ennek a mozgalomnak a jó munka­végzésen kívül még más, igen komoly célkitűzései vannak. — Talán soha nem volt olyan fontos a munkások szak­mai felkészültségének alapos­sága, mint most. A korszerű gépek igen nagy tudást és szakmai felkészültséget igé­nyelnek. Ezért a jó szakmun­kás nem elégedhet meg tudá­sával, hanem állandóan tovább gyarapítja ismereteit. Ez a szo­cialista munkásbrigád másik fontos feladata. Természetes, ezen a téren is szeretnénk jó eredményeket elérni. Csete Jenő és Rabi Ferenc elvtársak most készülnek, hogy megsze­rezzék a szakma ifjú mestere címet. A követelmények igen magasak. A gyár műszaki ve­zetői minden segítséget meg­adnak részükre. Bármilyen problémájuk van, azt konzul- tációszerűen, a brigád tagjai előtt vitatjuk meg. A fiatalok így számos műszaki probléma megoldásával ismerkednek meg, ami tevékenyen hozzájá­rul ismereteik bővítéséhez. n gyár vénül * a ieg­jobbaikat mondják a brigádról. Jól és példamutatóan dolgoz­nak, s így a szocialista brigád cím elnyerése nem is olyan távoli cél

Next

/
Oldalképek
Tartalom