Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

Az erkölcsöt tanítani, magyarázni kell Mi az Ön vélemén Hozzászólás Szentistványi Gyula „Erkölcsi nevelés“ című I vitaindító cikkéhez Meg vagyok győződve arról, hogy a dolgozó társadalomban mindenki az erkölcsi nevelés szükségességét vallja. Mégis, szinte válasz nélkül hagyta az olvasó közönség Szentisványi Gyula rendkívül fontos, érté­kes és tartalmas kezdeménye­zését, mely a Dunántúli Nap­ló február 28-i számában je­lent meg. Azonban csak látszó­lag hagyta érintetlenül a Nap­ló olvasóit, mert az a valóság, hogy erről a témáról azóta még több szó esik és sokan gondolkoznak rajta, miképp lehetne ezt a kérdést helyesen elindítani a maga útján: Az erkölcsiség indítékaihoz szeretnék pár szóval hozzá­szólni. Vázlatosain csak pér szempontot vetek fel; I szocialista rendszer célja az osztálynálküli társadalom megteremtése, melyben a leg­fejlettebb technika alkalmazá­sával, a termelés szakadatlan növelésével a társadalom min­den tagjának érdekében a szükségleteket, majd az igé­nyeket a legteljesebb mérték­ben ki kell elégíteni; Ez aey- nyit jelent más szavakkal, hogy fokozatosan megszűnik mindenféle szegénység, nyo­mor és bűn, ami azt az osz­tálytársadalmat jellemzi, ahol az elnyomó tőkés osztály áll szemben a kizsákmányoltak- kal. Az osztálytársadalomban fennáll az ember ember ellen való küzdelme, mások letiprá- sa, az ún. szabadverseny, amely elsősorban a proletariátust sújtja, mélynek kezében nin­csenek termelőeszközök. Szük­ségszerűen következik a tőkés társadalmi rendszerből, hogy hatalmi, gyarmati politikával az erősebb rátelepszik a gyen­gébbnek a javaira, az állam­határokat a másik rovására ki­terjeszti és egy ún. „népfaj1' tőkés társadalmának érdeké­ben „világuralomra" törek­szik. Tengernyi könny és vér, ezernyi bűn és erőszak jellem­zi ezt az útat. Gondoljunk csak a két világháborúra! A szocialista rendszer előbb említett magasabb rend ű cél­kitűzése a termelés roppant mérvű, tervszerű fejlesztése, a javak osztálykorlátok nélkül 168 mezőgazdasági szakember indul a termelőszövetkezetekbe való általános élvezete, ina már a megvalósulás útján ha­lad előre. A technika, a ter­melőeszközök agyunkkal szin­te felfoghatatlanul gyors fej­lődése nyomán megvalósfthátó ott, ahol az államhatalom szo­cialista kézben van, ahol a tő­kés kisajátítást felszámolták. Az ember cselekedeteit, er­kölcsi állásfoglalását létezésének körülményei A megye termelőszövetkeze­teinek döntő többségében nincs szakember. Egy csapásra nem is lehet megoldani, hogy min­den termelőszövetkezetben le­gyen. De átmeneti megoldást azért lehet, eőt kell is találni. A megyei pártbizottság meg­találta ezt a megoldást. Az elképzelés ez volt. A megye állami gazdaságai­ban, különböző mezőgazdasági vállalatainál, a megyei taná­cson, á gépállomásokon vannak szakemberek. Ezek közvetlenül is segíthetnék a termelőszövet­‘ A legtöbb termelőszövetke­zetben elég fejlett az elnök, a legtöbb brigádvezető is tud gazdálkodni, de elengedhetet­lenül szükséges, hogy olyan szakemberek segítsék őket tanácsadói munkájukért a tsz- közgyűlés határozatától füg­gően 8—12 munkaegységet ír­nak nekik jóvá havonta, A most kikerülő 168 mező- gazdasági szakembert helyes, ha a termelőszövetkezetek meghívják a közgyűléseikre, de helyes az is, ha a járás ter­melőszövetkezeti agronómu- soknak tart értekezlete^, ha összehívják a tsz vezetőit, ak­kor ezeket a szakembereket is meghívják. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy minél élőbb, mi­nél alaposabban megismerjék a járás termelőszövetkezetei­nek feladatait, köztük annak a termelőszövetkezetnek a fel­adatát is, amelyben ők dolgoz­nak. határozzák meg. Az emberek számára tehát olyan létkörül- menyeket kell biztosítani, ame­lyek kiűzik a társadalomból a nyomort és a szegénységet, de ugyanígy a tőkés kapzsiság megnyilatkozásait is és az em­beri tudatban helyet adnak az erkölcsi magasabbrendűség- nek, lehetővé teszik a társa­dalmi együttélés sokoldalú rendezettségét, az egyéni sza­badságot, mely sohasem sért­heti a másik ember jogát és szabadságát. Tehát az egymás­közti rendezett viszonyhoz — az erkölcshöz — igazodik; A szocialista forradalom önmagé-* ban nem elegendő ilyen ma- gasabbrendű erkölcsi társada­lom kialakításához, hanem csak a lehetőséget adja meg ehhez. Nem könnyű feladat a szocialista társadalom alapjai­nak lerakása, majd a szocia­lista társadalom fokozatos fel­építése. E munkában lehetnek hibák, mint minden emberi, minden történelmi cselekmény ben, mégis ez az út vezet el, a hibák fokozatos kiküszöbö­lésével, a magasabbrendű er­kölcsi légkör világához; 1956 elüti éppen az volt a baj, hogy a dolgozók helyzetének gyökeres megváltozásáról több szó esett, mint amennyi volt az ezek mö­götti tartalom. Ez részben ért­hető is, mert ez az időszak az új társadalmi rend első, szinte kísérletező, esetenként hibák­kal terhes útja volt. A hibák egy része éppen az emberek tudatából szármázott, abból a tudatból, melyet még egyes párttagok is, akarva-nem akar­va, a tőkés világból hoztak magukkal. Az anyagi erőforrá­sok ekkor még jelentős hiá­nyossága a lét kedvezőbb lehe­tőségeit csak alig támasztották alá. Minden gondolkodó ember megértheti, hogy máról-hol­napra nem lehet a javaknak olyan mesebeli áradatát előte­remteni, melyből mindenki először szükséglete, majd igé­nye szerint bőségesen merít­het. Hatalmas energiaforráso­kat (atomenergia stb.) kell megnyitni; a termelőeszközök bőségére volt és van szükség, ezek teszik majd lehetővé hogy az emberi ész, a tudo­mány irányításával fejlődő technika segítségével, a leg­merészebb vágyálmokat is va­lóra fogja váltani. Hogy en­nek a fejlődési lendületnek gyümölcseihez hamarább el­jussunk, világbékére továbbá hangsúlyozattan társadalmi er­kölcsre van szükség. Az erkölcsöt pedig tanítani keli. Értelmezni és magyarázni kell, hogy ennek ismeretében az emberek világosan meglássák, helyeseljék és elsajátítsák az új társadalom, az új világ egé­szen magasrendű erkölcsi és kulturális követelményeit; lg? az egyéni előny ha jhászás, a íijvatej i, üzemi „fúrkálások“ helyett, a sokszor nem is olyan apró üzemi és hivatali lopások helyett öntudatosan és értel­mesen erkölcsös embert nevel­hetünk, akik felismerik, hogy egyedül a közösségért való munkában lehet feltalálni ön­maguk előrejutásának és egyre jobb sorsának legkedvezőbb feltételeit és legegyenesebb út­ját. A tanítással értelmesen megvilágított erkölcs előnyö­sen hat vissza a termelés bőví­tésére. A tudóst és a szak­munkást a termelőeszközök tö­kéletesítésére, a társadalom min den tagját pedig a termelvé- nyek bőségének fokozására, egymás munkájának megbe­csülésére. rtiindannyiunk ja­vát szolgáló értékek feltétlen védelmére serkenti. Ismét portyára indultunk. Célunk volt, hogy a pécsi köz­lekedéssel kapcsolatos problé­mákról véleményt kérjünk. — Fényképezőgépünkkel a Szé­chenyi téren álltunk „lesbe" és lefényképeztük a villamos­ra várókat. A várakozók közül a megszólított: Temesiványi Lajos, a SZMT Baranya me­gyei munkavédelmi csoportjá­nak vezetője volt. Három kér­désre kértünk tőle választ; Szabó Pál Zoltán munkájukban, akik már töbl éves nagyüzemi tapasztalattá rendelkeznek. A megyei tanács mezőigazda­sági osztályán már elkészült kimutatás aaoferól a szakembe­rekről, akik a tsz-ekbe men nek segíteni. A szakemberek döntő többsége az állami gaz­daságokból kerül ki. összesen 168 mezőgazdasági szakember indul el hamarosan a termelő- szövetkezetekbe. Ezek a szak­emberek minden héten egy napot á termelőszövetkezetben tartózkodnak és mindig egy hétre előre szaktanácsokká látják el a termelőszövetkeze­teket. Az üzemszervezési szakbi­zottság legutóbbi ülésén meg­tárgyalta ezeknek a szakem­bereknek a kérdését és olyan határozatot hozott: valameny- nyi termelőszövetkezettél tu­datják, ezeknek az embereknek minden fizettség nélkül is el kell látniok ezt a feladatot, de mégis helyes, fra a termelő- szövetkezet érdekeltté teszi őket abban, hogy minél jobb munkát végezzenek. Ezért he­lyes. ha ezeket a szakembere­ket pártoló tagként felveszik a termelőszövetkezetbe és szak­Idöjárásjelen te* Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomóan felhős idő, több he­lyen esővel. Mérsékelt, helyenként élenkebb keleti, délkeleti, a nyu­gati megyékben időnként északi szél. Az éjszakai lehűlés észak­keleten kiiwé gyengül. A nappali hőmérséklet nyugaton kissé emel­kedik. keleten, nem változik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 1, plusz I. leg­magasabb nappali hőmérséklet vasárnap kelten 9—12, nyugaton 6—9 fok között. „ Távolabbi kilátások: a Jövő hét elején nsákkenő felhőzet, fagy- ment**« élszakák. K •hát owKtum <> nézőitől PÉCS, RÁKÓCZI ÖT 46/1. Telefon. 25-35. cA 106. smlethiiap el üti Beszélgetés Zsellér Jánossal, az ország egyik legöregebb emberével Mohácson, a Rózsa utca egyik kis házá­ban él városunk leg­öregebb embere Zsellér bácsi, aki 1854 június 20-án szü letett Békés megyé­ben, Gerendás köz­ségben. 1956 óta la­kik Mohácson a fiá­nál. 1956-ig dolgozott a asámbéki termelő­szövetkezetben, mint »rjúnevelő. Büszke arra, hogy 102 éves koráig dolgozott és még ma is a ház kö­rül ő eteti a barom­iakat 100 éves korában az Elnöki Tanács munkaérdeméremmel üntette ki. Erre a egbüszkébb János >ácsi. — Elmondotta azt, hogy 3 autóval vitték Zsámbékról fel parlamentbe, ahol a épköztársaság nevé­ben Dobi István nyúi otta át a munkaér- emérmet és a 2500 orintot. —• „Életem gyik legszebb élmé- iye” volt — mondja Zsellér bácsi. Az ün- epélyen kijelentette, ogy nagyon örül a itüntetégnek, de egy ben közölte, hogy na­gyon szereti az álla­tokat és ezért kérte. iogy az ünnepséget mlasszák el két él órával, hogy atást pontosan udja végezni. Zsellér bácsi valódi regény* El­mondja, hney és az el witnt nincstelen - párás zt- 1 gyerek már 15 éves korában bevonult ka­tonának, öt évig szol­gált Aradon, majd utána, amikor lesze­relt, újból három év­re behívták. Számos kuláknál mint cseléd dolgozott ős 1900-ban kivándorolt Ameri­kába, ahol az első állomása Ohio állam Cleveland város volt. Ott dolgozott három éven keresztül, majd onnan Ausztráliába vándorolt, ahol szin­tén három évig dol­gozott a fakiterme­lésnél. 1906-ban jött vissza Magyarország ra. Budapesten a III kerületben mint egészségőr kapott al­kalmazást és 40 éven keresztül mint egész­ségőr dolgozott. 1946- ban ment nyugdíjba. Nyugdíjazása után vidékre ment, Zala­egerszegen Horváth János nevű hentesnél dolgozott, majd 1948- ban Zsámbékra köl­tözött s ott a terme- 1 ős zö vetkezőt egyik alapító tagja volt.. A hozzátartozol hosszú évek óta azt hitték, hogy János bácsi halott és 1955- ben a mohácsi mozi­ban híradóban lát­ták az ország egyik legidősebb állatte­nyésztőjét és ott Is­merték fel édesapja* kát, nagyapjukat, a dédapát Így került 1956-ban Zsellér bá­csi Mohácsra, Zsel­lér bácsinak jelenleg egy 58 éves fia, 4 unokája és 4 déduno­kája van. Békéscsa­bán él egy testvére, aki 90 éves, édesap­ja 1914-ben halt meg, 100 évesnél már több volt. Édesanyja 90 éves korában halt meg. Megkérdeztük tőle, hogy minek köszöni ezt a hosszú időt Já­nos bácsi azt mondja, hogy még soha életé­ben komolyabb be­teg nem volt, dolgoz­ni mindig nagyon sze retett, nem is tudná az életet munka nél­kül elképzelni. A pi­henésre mindig nagy gondot fordított — mondotta — korán feküdtem és korán keltem. Hogy milyen az ét­rendje? Erről azt mondja: „Sohasem voltam válogatós, mindent megeszek, de a fokhagymát., vöröshagymát nagyon szeretem, a borocskát sem vetem meg, de mérsékletesen fo­gyasztom.” Büszke arra, hogy még mindig jól lát és nem egyszer az unokájának is ő fűzi be a töt. Eaév június 20-án ünnepli 106. . éves születésnapját. \ mohácsiak sok sze­retettel gondolnak városuk legöregebb 9mberfre. VadM An«»l 4 Mi a véleménye arról, hogy a pécsi villamos- közlekedés a nyáron megszű­nik és helyét autóbusz veszi át? — Pécsett az I. világháború előtt állították forgalomba a villamost. Abban az időben a lakosság száma még a 70 ezret sem érte el. En 1949 óta vagyök pécsi lakos, de már akkor is zsúfolt volt a villamos, azóta pedig köztu­domású, hogy lényegesen gyarapodott a város lakossá­ga. Pécsett az utcák keske­nyek, különösen vonatkozik ez a belvárosra s éppen ott, ahol a villamos jár. A Kos­suth Lajos utcában például szinte életveszélyes a közle­kedés, nem is beszélve az Elefánt vendéglő, oldalának szaSkaszáról, ahol a járda szélessége még az 1 métert sem éri el, Napról-napra nő például a Jókai tér forgalma, kegkenyt az útszakasz a Sal­jai utcában is. Ezeket a kes­keny utcákat szélesíteni nem lehet, így a villamosközleke­dés egyrészt a túlzsúfoltság, másrészt a nem megfelelő út miatt korszerűtlenné vált. Nagyon helyes, hogy új, kor­szerű és gyors autóbuszfor­galom lép a helyébe. Eddig az első kérdésre a vá­lasz. Igen ám, de.a De az autóbusznak is leg­alább annyi hely keil, mint a villamosnak. Az autóbuszok­nak is szűk lesz az utca! Mi a megoldás? A válaszadásra Weimann István elvtársat, a Pécsi Közlekedési Vállalat mű­szaki vezetőjét kértük fel. — Úgy tervezzük — mon­dotta, — hogy a keskeny útszakaszokat az autóbusz kikerüli. Az útvonal pontos kijelölésére rövidesen sor kerül. Ezenkívül elgondolá­sok vantiak — néhány útsza koszon az egyirányú közle­kedés bevezetésére is. O Mi Temesiványi elvtárv “■ véleménye: szükséges-e Pécsett az úgynevezett hosz- szú járatok létesítése, ame­lyek összeköttetést teremtené­nek a város keleti és nyugati, valamint az északi és déli ré­sze között? — Ez az intézkedés indo­kolt és célszerű lenne még a villamosközlekedés meg­szűnte előtt is. tj tehermentesíteni j villamost, másrési bá válna a közli ezzel kapcsolatban sek fel egy — főj új -x gondolatot. 1 Pécsett az autóbfl szálló? Egy példa! Vei történetesen M1 Hősök terétől a akar utazni, akk<A Hősök teréről a térig fizet 2 fon a Széchenyi térti tiőg ismét 1 forint Gondolok ebben J is átszállójegy MJ Még egy — szinti — észrevétel. Nen lesleges már mos kodni a körforgó zetéséről. Hogy t? mában és merre, mányozni kellent A felmerült két mét Weimann elvt laszt: —I A villamosjáfi nésével és az af. lOkedés bevezetés időben tervezzülé lójegy-rendszer 1*. Most az autóbuszt, kaszrendszer ra».1 Vannak már ami hogy ezt megváVi helyébe a ponal, I és gyerekjegy re* tétjük. Terveink] körforgalommal ban is. A villái* rat például körfoi De elgondolásait Fehérhegy és UjH között is egy kőn zetéséről. O Mi a vélefltj szakai autál beindításáról? — Csak helyeselt Közlekedési VáW az intézkedését. 1» én Uj-Mecsekalji azóta járok fi például szírihíi éjszakai buszjárat dolom, hogy mM szókra is kitérje* ne az éjszakai j<* Ismét Weimann SZÓ: — Éjszakai jár* Fehifrhegyrc, JJ Pécsbányára, Ui“\ ra. Nagyon term1 újabb ilyen igénI fel, a vállalat •*, böző szempontok* hévévé — létesít szakai járatokat- ezt, hiszen ejsz/ß autóbusz áll rend* Eddig a kérdés^ szók. Megnyugtatói város közlekedése V fejlődik és örvend' vábbi javításával ' foglalkoznak az íllf ____________________> A MOZIÜZEMI VÁLLALAT ÉS A GÉPIPA«* NIKUM IGAZGATÓS AGA értesíti az érdeklődő11 a normál és keskeny mozigépkezelői és 1 vezetői tanfolyamra való jelentkezés határidejét meghosH%ahhíto^ Jelentkezni lehet a Gépipari Technik gátéi irodájában. máreHia hó 19-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom