Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

NAPLÓ I960. MÄRCIDS II « A községi tanácsok új feladatairól Mint ismeretes, pártunk VII kongresszusa állást foglalt mezőgazdaság szocialista át­szervezésére vonatkozóan is melynek során befejezzük ha zánkban a szocializmus alap­jainak lerakását Országszerte, így megyénk­ben is nagy lépéssel jutottunk élőre ezen a téren. Közsé­geink több mint 80 százaléka termelőszövetkezeti faluvá lett a múlt évi és az idei fejlesztés kapcsán, Túlsúlyba került a nagyüzemi gazdálkodás a mezőgazdaságban is. A sok kisárutermelő, kisparcellás gazdaságból viszonylag kevés nagyüzemi, szocialista gazda ság alakult Községi tanácsaink ezideig a sok száz kisparcel­lás gazdaságból adódó sajátos helyzetben végezték társadat mi, kulturális, gazdasági szer­vező tevékenységüket Most hogy legtöbb helyen egy-egy község lakossága egy egy tsz-be szerveződött több tekintetben módosult a községi tanácsok feladata. A falu gaz dasági szerkezetében alapvető változás következett be. A gaz­dasági változást azonban a fe­jekben, a tudatban, a gondol­kodásmódban nem követi azon nall változás, így mind a tsz vezetésben, mind a tanácsi • munkában gyakran találko­zunk bizonytalankodással. Köz •égi tanácsaink nem minde­nütt találják meg helyüket megváltozott helyzetben, és itt-ott, vagy a megerősödött tsz-vezetésben, vagy a tanács­vezetők körében még helyte­len, téves nézetek is felszínre kerültek. Előfordult olyan eset, ami kor a községi vb-Vezetők gya­korlati módon próbáltak be­avatkozni a tsz ügyeinek irá­nyításába. Másutt viszont a tsz vezetősége próbált magának olyan jogot vindikálni, hogy irányítója legyen a község ál­lami életének, államhatalmi, államigazgatási feladatokat Akart ellátni, rt*- "• ■> ** Természetesen ezek koránt- f-m általándsíthatók, csupán 5rványo*an előforduló jelen ségek. Az általános inkább az, hogy néhány, eddig központi kérdést Jelentő feladat — mint pl. az adóügyek intézése — le­egyszerűsödött és sok tanács vb-vezetó nem tud mit kezde­ni az így felszabadult idejé­vel. Mindenekelőtt két lényeges dolgot kell tisztázni. Az egyik; a termelőszövetke­zet vagyona nem össznépi tu­lajdon, hanem a szövetkezett tagok közös, szocialista tulaj­dona. Ennélfogva a tsz tagsá­ga, vezetősége csak ezzel ren­delkezhet és államháztartási feladatokat nem láthat el. Szociális, kulturális téren csak a tagsága körében végezhet szervező munkát a tsz. — eb­ben is figyelemmel az alkot­mányos jogszabályokra. Üze­mének, gazdasági központjá­nak kialakítása során is iga­zodnia kell az állami község­rendezési, községfejlesztési ter- tervekhez. Tsz-eink egy részé­ben a közös vagyont még álla­mi hitelek terhelik. A népgaz­daságtól ezer úton kapnak ál­lami támogatást. Termelési tervükben a népgazdasági ter­vekhez is igazodnak, termé­keik jelentős részét szerződés­sel állami vállalatok útján ér­tékesítik, stb., stb. A másik: a községi tanácsok az államhatalom helyi szervei. Mint ilyenek, nem szólhatnak bele a tsz-ek irányításába — mert ez a tsz-demokrácia meg­sértését jelentené. Mint állam- hatalmi és államigazgatási tes­tületi szervek azonban a köz­ség minden lakosára kötelező érvényű jogszabályokat alkot­hatnak. Tudvalevő, hogy egy- egy községnek nem minden lakosa tagja a tsz-nek. Szép számmal élnek falun munká­sok, értelmiségiek és más ál­lami a'kalmazottak. ipart « mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói, valamint kisiparosok is. A falun élő összes állam­polgárok ügyeivel — tehát a taz-tagok ügyeivel Is — éppen Ügy, (ha lehet, még Johbanl kell foglalkozniok a tanácsok­ét*. mint eddig, A költségve­tés elkészítése, jóváhagyása, valamint az ezzel való gazdál­kodás is csakúgy a tanácsok, mint államhatalmi szervek fel­adata lehet. A községfejlesz­tési tervek elkészítése, a tsz- fejlesztési tervekkel való ösz- szehangolása, végrehajtásának irányítása is a tanács feladata — hiszen az össznépi vagyon­ból eredő pénzeszközök, anya gok felhasználásáról Is gon­doskodnak kell. Ezután Is születnek, házasodnak, költöz­ködnek, építkeznek, stb. a falu lakosai s ezek mind hatósági munkát adnak a tanácsszervek nek is. Az iskolák, állami (köz­sági) kultúrotthonok fenntar­tása is a tanácsok dolga. Va­gyis mindazokat az állami funkciókat továbbra is el kell látniok, amit eddig végeztek. Népköztársaságunk a pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály államhatalma. A munkáshatalom — mint em­lítettük — sok anyagi áldozat­tal segíti szövetségesét, a dol­gozó parasztságot A gépek, épületek, műtrágya, vetőmag, tenyészállatok egy része mind állami támogatással kerülnek a termelőszövetkezetekbe. A tsz-ekben megtermelt árut biz­tonságos, jó áron, nagy tételek­ben az állam vásárolja meg. Tsz-einknek nincsenek piaci, értékesítési gondjaik. A mun­kásállam tehát joggal tart igényt arra, hogy helyi szer­vein, a tanácsokon keresztül figyelemmel kísérje a hitelek törvényes felhasználását Ez megegyezik a tsz-tagság érde­keívd Is, mert megóvja őket az eladósodástól olymódon, hogy a tanács nem engedi meg a kapott hitelek más cél­ra való felhasználását, mint amire kapták — magyarán — nem engedi meg a hitelek eset­leges elherdálásátá. A tsz te­hát nem lehet ellenőre az össz­népi vagyonból a szövetkezeti tulajdonba kerülő anyagi esz­közök felhasználásának, Pártunknak és kormányunk­nak nem csak arra van gond­ja, hogy demokratikus életün­ket állandóan szélesítse, de ar­ra is, hogy az ebből adódó Jo­gokat és kötelességeket betart­sa és minden állampolgárral be Is tartassa, Amikor a községi tanácsok feladatköre bizonyos területeken csökken tehát, más területeken jelentő­sen bővül. Feladatukká vált a területükön működő tsz-ek alapos, minden részletkérdés­re kiterjedő megismerése. Is­merniük kell a tagságot lét­szám, összetétel, munkaerő te­kintetében. A föld mennyisé­gét és minőségét Az állatállo­mány létszámát összetételét, a földterülettel • való arányát. Szóval: birtokába kell kerül­niük községük valamennyi adottságának, hogy tanácsot tudjanak adni a leggazdaságo­sabb termelésre, a népgazda­sági tervekből reájuk háruló feladatokra. Jól kell ismerniük a terme­lőszövetkezetekre, szerződéses termeltetésre, állami kedvez­ményekre vonatkozó rendele­teket, hogy rendszeresen meg is tudják magyarázni a tsz tag­ságának. Különösen vonatko­zik ez a 3004-es rendeletekre, végrehajtási utasításokra. Is- memiök és alkalmazniok kell az egészségügyi, betegbiztosítá­si és a nyugdíjra vonatkozó . ogszabályokat, hogy a tagok­nak ügyeik intézése végett ne kelljen feleslegesen a járási vagy megyei székhelyre utaz- niok. Minden lehető bürokra­tikus terhet le kell venni a la­kosság válláról. Meg kell is- mertetniök a tsz-ekkel a nö­vény- és állategészségügyi tör­vényes intézkedéseket és be kell tartaniok azokat. (Pl. még mindig sok levágatlan kukori­caszár van a mezőkön, pedig május 15-lg már el is kell éget­ni azokat, mert különben ko­moly terméskiesés lehet a kö­vetkezménye). S ami a legfontosabb: alapszabályban meghatározott­nál nagyobb legyen a háztáji gazdaság. De annak sem sza­bad megtörténnie, hogy ne tartsák meg az alapszabályban előírt időközökben a közgyű­lést, vagy lényeges kérdések­ben a tagság megkérdezése nél kül döntsön a vezetőség, vagy éppen az elnök. A törvényes­ség betartásának ellenőrzése nem csak javasolt feladata a községi tanácsnak, hanem fe­lelősség terhe mellett köteles­sége: A tanács tehát államha­talmi és államigazgatási szem­pontból felettese a termelőszö­vetkezetnék. Van még — sajnos — olyan vb-elnökünk, aki mindezeket nem eléggé ismeri, s így a tsz-t, a végrehajtó bizottságot, a tanácsot, sőt a felsőbb szer veket sem tudja megfelelően tájékoztatná. Találkoztunk nem egy vb-vezetővel, aki nem tud­ta megmondani, hogy falujá­nak gazdái az egyéni időkben mit, mennyit termeltek, mit és mennyit értékesítettek a leg­fontosabb közszükségleti cik­kekből. Ilyenformán tanácsta­lanul álltak az újonnan alaku­ló, ezer gonddal, nehézséggel küzdő szövetkezetük első évi tervének elkészítésénél. Ezért szükséges, hogy a köz­ségi tanácsok és vb-ok mielőbb tűzzék napirendjükre ezt a kér dést. Előzőleg kérjenek a köz­ségükre vonatkozó tájékoztató adatokat a terményforgalmi, állatforgalmi, tejipari, magter­meltető, stb. vállalatoktól (aszerint, hogy mely vállalatok vásárolták meg 1958-ban, 1959- ben a gazdáktól a termést), s az adatok birtokában, jól feli­készülten szervezzék a vb- és a tanácsülést. Biztos, hogy a jóltájékozott tanács hasznos javaslatokat tud tenni faluja tsz-ének a szerződéses termel­tetésre. Szóltunk már a tanácsok tudatformáló szerepéről. A tsz-be belépő parasztság tujl ja, hiszi,' hogy á párt nem hez, az életszínvonal emelésé­hez szükséges javak előterem­tésében. Mindezek dacára azonban az új tagokat vissza­húzzák az egyéni élet emlékei, szokásai. A kezdeti nehézségek gyakran bizonytalanná teszik, kételyei meg-megújulnak, A falun is megtalálható visszahú­zó elemek, ahol csak tehetik a bajokról terjesztenek a va­lóságnak sokszor meg nem fe lelő híreket. Ha a megye 300 tsz-e közül csak egy is rosz- szul működik, azt jobban is­merik megyeszerte, mint a leg­jobb termelőszövetkezeteket. Parasztságunk hálával fogad minden biztató szót, minden segítséget Községi tanácsaink­nak tehát jól tájékozottnak kell lenniük mind a párthatá rozatok, mind a rendeletek kö­rében. Nem elég csak helye­selniük a párt politikáját, ha­nem bátran hirdetniök, meg- valósítaniok is kelL Jól jegyezzük meg: ahhoz, hogy a VII. pártkongresszus irányelveiben szereplő 26—29 százalékos életszínvonal emel­kedését a II. ötéves terv idő­unimi Ankét a Dunántúli Napid szerkesztőségében szakában elérhessük, ahhoz az Iparnak 65—Í0 százalékkal, a mezönazd’ságnal' 30-32%-kal kell emelnie a termelését. akar rosszat neki. Azt akarja a párt, hogy a taz-beh erősöd­ve, több, jobb árut termelve, vegyen részt az egész nép anyagi és kulturális fejlődésé­(Az életszínvonal emelésénél többet azért kell termelnünk, hogy telljen a villamosítás, az utak, a tsz-ek, a gyárak, isko­lák, kórházak stb., végered­ményben az életszínvonal eme­léséhez közvetve szükséges lé­tesítmények fejlesztésére, meg­valósítására). A többtermelést azonban végeredményben a gyárakban, üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben kell megszervezni, megvalósítani. A munkásosz­tály és a parasztság is meg­mutatta már, hogy képes Ilyen nagy feladatok megvalósítá­sára. Községi tanácsainknak tehát hozzá kell látniok e fontos munka reájuk háruló régiének jó tnegoldátóhoz, hogy méltóak legyenek a nép és a párt bi­zalmára, Palkó Sándor As ankét részvevőinek egy csoportja. A Dunántúli Napló belpoli­tikai rovata pénteken délután a szerkesztőség klubhelyiségé­ben ankétot tartott. A tanács­kozáson a belpolitikai rovat munkaterületéről megjelent — A PÉCSI SUGARÜT új nyomvonalát e héten tár­gyalták meg véglegesen Bu­dapesten. A sugárút tervét a UVATERV készíti el a pécsi szakemberek bevonásával. Eszerint a sugárút az A/l. laktanyánál ágazik majd el a hatos útból és Mecsekalja alatt tér vissza abba. A su­gárút nyomvonala kelet-nyu­gati irányban szeli át a vá­rost, kétpályá® lesz, alkalmas arra, hogy a megnövekedett forgalmat lebonyolítsa. , — A FOGYASZTÓKÖZÖN­SÉG részére a Pécs-$zigeti Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat lehetővé tette, hogy be­vásárlásait az esti órákban is eszközölhesse, a Bem utcai önkiszolgáló konzervboltban. Az üzlet most réggel 7-tól es­te 7 óráig tart nyitva és a forgalom ugrásszerűen emel­kedik, — NAGYOBB Pf.N7.OS7.­S35EGET találtak szombaton délelőtt a Fürst Sándor ut­cában. A megtaláló címe megtudható a Pécsi Szikra Nyomdában a portán. vvyvvyyyvvyvvvyvyvwYYwvvvvvyyyyvvvvvwyvvvYV> ünEvadö ünnepség éberen leli fir fidníOk tsz-demokrácia betartása fö­lött mind a tagok jogait, mind pedig kötelességeit illetően. Nem fordulhat elő a jövőben például az, hogy a tanács sze- meláttára herdálják a takar­mányt, nem gondozzák ltlki- iaaereteeeo » jószágot, “ A komlói városi tanács há­zasságkötési dísztermében me­leg hangulatú névadó ünnep­ség zajlott le tegnap délelőtt. Ma már nem megy ritkaság- számba a „kommunista ke­resztelő", a komlóit mégis a ritka alkalmak közé sorolhat­juk. Két apróság, két kis le­gény kapott egyszerre nevet és vele együtt helyet is társadal­munk polgárai kötött. Rózsa arcú úttörö lednt/kdk hóvirág csokorral, versikébe foglalt üdvözlőszavakkal kö­szöntötték az ünnepeiteket, hogy aztán átadják a szót Ge­lencsér János anyakönyweze- tönek. — Kedves szülők, kedves megjelentek. Szeretettel kö­szöntőm önöket abból az al­kalomból. hogy Sverslcs Lajos és Nagy Ida szülők, Lajos utó­névé gyermekének, valamint Bartos Attila és Acs Piroska szülők Sándor nevű gyerme­kének névadási ünnepségét üljük. ■ — A télből lassan kilépke­dő tavaszt Ígérő napok, a hó­virággal az ibolyával együtt a tavasz legszebb virágát, leg- gyönyörködtető bb szimbólu­mát e cseppnyi életeket aján­dékozta a boldog szülőknek és valamennyiünknek, akik űj társadalmunk új emberpalán­táit köszöntjük bennük. Uj emberek vannak I** előttünk, ifcik a régi idők elavult cere­móniák út'Aról a szülők hoz­zájárulásával új. helyes útra lépnek a mai nappal. Arra az útra, amely napfényesebb, vi­rágosabb lesz mint a miénk volt. — Neveljék as itt előttünk még gondtalanul szunyókiló kicsiny hajtásokat, emberkéi két, hogy egykor majd alkotó, építő, kemény férfiakká növe­kedjenek, akik majd a ml örer napjaink békéje felett őrköd­nek. Szállnak, zsonganak az ün­nepélyes szavak, nehezen ér véget a kedves ünnepség. Még szót kérnek a szülők munka­társai, jóbarátai, hogy kereset­len, szívből induló jókívánsá­gokkal hozzájáruljanak az ün­nepléshez. itt-ott még sután — kedve­sen önmagukat helt/esbitifc, ha be-beesúsrifc mondókijukba a .keresztelő" és egy-egy ön­kéntelenül jött helyettesítő jelzővel derekasan megbirkóz­nak a régivel, a megszokottal s egy ilyen maguktalálta jel­ző mintha új sarjadó virág 1 enne a színtelen, illattalan, felejtésre ítélt őszből. intézmények, hivatalok véli, tői, munkatársai felszólalj saikban számos hasznos jav# lattal segítették a rovat tová^ bi munkáját. 1— A KISZ *s Ssakszsrvezilf. Doktor Sándor Művelődést HíM" ban ma délelőtt fél 11 órás1 táncos matinét rendez a „Ts", zenekedvelők Klubja". A *? úrás „non Hop" tánczenét gong Lajos együttese és ai lmxi lend együttes szolgáltai Az olcsó büféről a Mecsekvldi Üzemi Vendéglátó Váll& gondoskodik. Mostantól mlnáj második vasárnap délelőtt fen ugyanitt e két együttes tar, tolok — ebédig — táncolhatni* — FENNÁLLÁSÁNAK 1) ÉVFORDULÓJÁT ünnepli í évben a MŰM 501-es Komi1 Iparitanuló Intézet Ez al# lomból az Intézet nevelőtesti lete és tanulói elhatároz»1 hogy felszabadulásunk Unt* pére jubileumi kiállítást r# deznek. A kiállítás szaki#1 elméleti és általános rés* áll majd. Máris megfke a kiállítás anyagának gyűjtését. Ennyit tudni kellene!^ Szombaton délelőtt 1» óréJh a Rákóczi út is a Rózsa FerC utca találkozásánál kit tele. kocsi majdnem OsszaUtkötf Az egyetem felól jött mi ni' két kocsi. Az amelyik elöl m*5i lelassított és be akart torolj a Rózsa Ferenc -utcába bO'J nagy ívben. írt a szándékét lezta is. de az utána jövő mit sem töródve, az útkereső ződisben nagy tempóval etd*s És így bizony nem rajta m« hogy nem törtint súlyos kan bol. J Az egészben ez a legsit’J hogy még 0, aki a súlyos u bálytalanságot elkövette, állt, mint egy harcias kakas J rótt ki a kocsiból, hogy azt J. szabályosan viselkedett. 'fi? romblisa. Csak az arra jöv : sebb gépkocsivezető, aki tanúja volt az esetnek. m 'Tí rázta mag neki. hogy útk ,rfJ tezörlisnét előzni zzlgortan annyit viszont minden eff, gépkocsivezetőnek keU imám ' *“ MÁRCIUS lé-in délutáni é órakor értekezlet len a gyei pártbizottság székház«”! I. emeleti nagytermében t.ló’.i Attila M. 10.) a Pécs vdrojf K'J Bizottság és a Pécs városi rö Elnökség közös rendezésit Vdrwai Ferenc elv társ, a n'li Központi Bfiotedgdnafc »I'*0, az Országos Vttö-6 FAnökséál nőké tart előadást. az tlá«i címe: Az IfjúvezMök feladat«j úttörőcsapatok munkájának Öltésében. — „A KÉPZŐMŰVÉSZ* legújabb irányzatai” címí március 23-án e&te 8 6rí*j előadást rendez Pécs víj Művelődési Háza. Az előn^ dr. Pogány Ödön Gábof.J Nemzeti Galéria főlgwíü*] tartja. • J — ŰJ autobvszjA*1 TOKÁT állít be a Pécsi lekedési Vállalat az új hő«. mű felé, tekintette I °J hogy az üzemben dolWj munkaideje újabban rn;erJ törött. Jelenleg próbájára kai kísérleteznek és ha *Tl beválnak, akkor a P*j rendes járatokon klvüj ' J tandó autóbuszjáratokat r*j szeresen közlekedteti és | határőrre pontos índuláP érkezési idejüket is. — ZENEBARÁTOK \ LALKOZÓJARA kerül március 14-én. hétfőn efj árakor. A taldlkoióra a lói zenebarátok jönnek a Zeneiskola nagyterm^j Ez alkalommal a mé*^ ti-én torra kerülő olást % em-est számait vitatják **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom