Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-04 / 54. szám
M60. MÁRCIUS 4. NAPLÓ 5 Pályázati felhívás 206 millió forint beruházási hitelt hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletere. Pécs megyei jogú város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Művelődési Osztálya a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére irodalmi- és táncdráma pályázatot hirdet. FELTÉTELEK: 1. A pályamű követelménye, hogy hazánk felszabadulása, vagy a felszabadulást követő 15 év élményanyagából merítse témáját. Tükrözze megváltozott, állandóan alakuló, fejlődő életünket, művészi módon dolgozza fel országos, vagy pécs-baranyai jellegű problémáinkat, eredményeinket. 2. Pályázni lehet táncdrámával, egyfelvonásos drámával, elbeszélő költeménnyel, elbeszéléssel. 3. A pályázaton bárki részt vehet. Már nyomtatásban megjelent, vagy előadott művel pályázni nem lehet. t. A pályázat jeligés. A jeligével ellátott borítékban feltüntetendő a pályázó neve és lakcíme. 5. A pályázat beküldésének határideje: 1960. augusztus 20. A Pályázat eredményének kihirdetése: I960, november 7. 6. A pályamű gépelt formában „Felszabadulási pályázat” felírással, Pécs mj. város Tanácsa VB, Művelődési Osztálya, Pécs, Széchenyi tér 1. címre küldendő. 7. A pályázatra küldendő táncdráma alatt szövegkönyv, koreográfia és zene együtt értendő. AZ augusztus 20-i határidőig a szövegkönyv és a partitúra küldendő be, valamint a mű időtartamának pontos megjelölése. A bíráló bizottság a táncokat szeptember 1. ős október 15. között nézi meg, tehát a tánc- bemutatót a két dátum között kell megrendezni. A pályázat díjai: 1. Táncdráma: f- dij 4500 forint, II. dij 3000 forint, III. dij 2000 forint, 2. Egyfelvonásos dráma: I. dij: 2000 forint, II. díj 1500 forint, III. dij looo forint. 3. Vers, elbeszélő költemény. I. dij: 1500 forint, II. dij: 1000 forint, III. dij: 500 forint. 4. Elbeszélés: I. dij: 1500 forint, II. díj: 1000 forint, III. díj: 500 forint. Pécs mj. város Tanácsa VB Művelődési Osztálya. nem vettek igénybe tavaly Huszonhét népi ellenőr jelentése Nézzük, amiből élünk! — szokás mondani, s ez a mondás illik ehhez az összefoglaló jelentéshez is, amit lapozgatok. A sűrűn gépelt oldalaik a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatát dokumentálták az I960, évre tervezett népgazdasági beruházások előkészítéséről. Az első oldal felsorolást tartalmaz azokról az üzemekről, vállalatokról, ahol a vizsgálatot tartották. Érdekes számok, érdekes adatok. Az írásból az is kitűnik, hogy ez a jelentés a vizsgálatban részt vett 27 népi ellenőr munkája, akik összesen 71 napot töltöttek különböző üzemekben, vállalatoknál. Tehát sok ember sok munkája, érdemes vele alaposan foglalkozni. Egy adat a jelentésből: az elmúlt évben a megye területére rendelkezésre bocsátott hitel összegéből mintegy 206 millió forintot nem használtunk fel- igaz, hogy ennek az összegnek több mint hétszeresét beruháztuk, tehát jelentősen gyarapodott megyénk, de mégiscsak a 206 millió forint az ipar területén eliköltetlen maradt. Pedig a pénz rendelkezésre állt. S ha ezt az összeget is a tervek szerinti beruházásokra fordítjuk, ma még gazdagabbak vagyunk s ez a gazdagság egyúttal életszínvonalunkra is pozitív hatást gyakorol. Ezért érdekes ez a szám. A népi ellenőrök megvizsA Sebők-brigád gálták a „befagyasztott összeg” okát. Azt írják az okok felsorolásánál: késéssel megkötött kivitelezési szerződések .. a késedelmes tervszolgáltatás... a nem mindig tervszerű anyag- ellátás. Ezek voltak a hibák. De volt más is. Ezt is felfedik. így: ,,.,.a beruházók komoly mulasztást követtek el, hogy az előreláthatóan felhasználásra nem került forint összegeket időben nem jelentették, azokról le nem mondtak, annak érdekében, hogy azokat a népgazdaság egyéb területén felhasználhatóvá tették volna.” Ez hát a másik hiba, s ez legalább olyan súlyos, mint az előzőleg felsoroltak. Mert vannak üzemek, vállalatok, amelyek szinte görcsösen ragaszkodnak jelentős összegekhez, bár az év folyamán szinte biztosra vehetően nem tudják felhasználni. Pedig, ha jelentenék, hogy ezért és ezért, ezt és ezt a beruházási hitelkeretünket elkölteni nem tudjuk, a sok-sok forintot másutt tudnánk értékesíteni, más üzemekhez, vállalatoknak lehetne „átirányítani”, ahol talán éppen a szűk hitelkeret nem engedi a gyorsabb ütemű fejlődést. Tapasztalat ez, nem árt megvitatni és okulni belőle. Helyes volt a népi ellenőröknek az .I960, évi beruházások előkészítésének megvizsgálásánál végzett munkájuk. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján már most felhívják a figyelmet jelentésükben számos visszás helyzetre, mintegy intve az üzemeket, vállalatokat, hogy ne essenek ismét a régi hibába. Miben látják a vizsgálat főbb tapasztalatait? Csak néhányat belőlük! Az első pontban megállapítják: a beruházók általában rendelkeznek fejlesztési programmal s ebbe a programba az I960, évi beruházások szervesen beleilleszkednek. Azonban akad hiba is, a jelentés szerint különösen a Pécsi Szénbányászati Tröszt hosszú- hetényi bányamező fejlesztési munkálatainál és a Komlói Szénbányászati Trösztnél. Általános megállapítás az, hogy a beruházók programjaikat többször módosítják. Magyarázat a módosításra: az eredetileg jóváhagyott tervíel- adatokról egyes műszakilag feltétlenül szükséges létesítmények kimaradtak. A pontos é~ körültekintő tervezés a jó munka alapja. A pontatlan tervezés pedig melegágya a kapkodásnak, rendszertelenségnek. Egy másik általános megállapítás: a műszaki és kiviteli tervek nem mindig állnak kellő időben rendelkezésre. Hiba van a különböző létesítmények helykijelölésével is. Bár a !djelölések időben történnek, de nem minden esetben a legmegfelelőbb helyre és nem a leggazdaságosabb módon. Általában helyes ütemben iejlödik megyénk ipara, de növekedésünk gyorsaságát még számos hiba akadályozza. Ezeket feltárni és megszüntetni mindannyiunk érdeke. A Népi Ellenőrző Bizottság a következő napokban beszéli meg tapasztalatait, észrevételeit a megvizsgált üzemek, vállalatok vezetőivel. Garay Ferenc Bővül az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepe Aki ismerte a régi pécsi olajgyárat és annak udvarát, elcsodálkozik, ha az új üzembe, az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepére lép. A régi sáros udvar helyén virágos parkot talál, az üzemrészekben pedig világos, és higiénikus munkakörnyezetét. 1959. október elsejéig csak hatvan munkással dolgozott a telep, de a további bővítés megkövetelte, hogy a létszámot emeljék. Az elmúlt évben a munkáslétszám 160-ra szaporodott. Az. eddig gyártott habzószódán és kristályszódán felül áttértek a légyfogók, a padlóbeeresztőviasz, kefeviasz, bőrzsír, valamint a bőrolaj gyártására. Uj gépeket állítottak munkába, új üzemrészt építettek. Az idén tovább bővül a telep és valószínűleg a mosópor nagybani gyártására is berendezkednek. Jelenleg építik az épület betoníödém részét. Felső részén a kiszerelő részleg. az alsó részen gyártórészleg kap helyet. Fertői Miklós Huszonöt bányász kéri Bicsérdről járunk az István-aknai bányába dolgozni. Ed-* dig biztosítottak részünkre buszjáratot, de pár héttel ezelőtt érthetetlen okokból megszüntették. Családos emberek vagyunk és szerenénk az estét otthon tölteni, de így nem lehetséges. Hajlandók vagyunk minden hónapban fejenként 100 forintot fizetni útiköltségre. Kérjük a Dunántúli Napló szerkesztőségét, segítsen nekünk a probléma minél előbbi megoldásában. Elvtársi üdvözlettel: 25 bányász. Közvilágítást kérünk! A kertvárosi Erdélyi utca, Egresi Gábor utca. Gárdonyi Géza utca lakói nevében kérjük az illetékeseket, hogy ezeken a helyeken állandó éjszakai közvilágítást létesítsenek. Jónéhányad magunkkal délutáni műszakban dolgozunk, későn érünk haza, de ha reggel 3—4 órakor kell elmenni, akkor is szükséges lenne a közvilágítás. Az Egresi és Erdélyi utca sarkán eléggé nagy a kocslforgalom is és a sötétben sárban botorkálhatunk. • Kertvárosi dolgozók. Homokot is árosítsanak a TŰZ „Kis Balaton“ az I. kerületben A Csaba utca 2. számú ház udvarának állapota napról- napra elviselhetetlenebb lesz. A téli olvadás, majd azt kivető esőzések és az összegyűlt szennyvíz valóságos „Kls- Balatont” alkotnak az udvar közepén. Talán még időben hívom fel az 1. kér, tanács figyelmét és egyben a 30 laké kérését tolmácsolom: szeretnénk, ha még a nyár beállta előtt segítenének, hogy valami formában elvezessék a szennyvizet. mely elviselhetetlen bűzt áraszt. MÉRŐ ANDOR Pécs, Csaba u. 2. Ahány ház, annyi szokás Az egyik kocsin elől lehet felszállni és hátul nem. A másikon hátul kell felszállni éti elől nem. A harmadikon jelezni kell, ha valaki le szeretne szállni, a negyediken „lekapják”, ha jelezni akar. Ugyan ki tudhatja, hogy mit kell és mit nem szabad a pécsi buszokon! Ha már úgy van, hogy egyik kocsi ilyen, a másik olyan, alkalmazzon a vállalat a kocsik ajtaján kívül és belül is valami jól látható jelzést. Ez sok kellemetlen helyzetet előzne meg! Pálfi Sándor, Pécs, Dózsa György u. 11/1. iiZEP-telepek! A TÜZEP Válalat telephelyein a tüzelőanyagon kívül építést anyagokat is árusítanak. Cserepet, messet, téglát, cementet* ami előnyős is a vásárló közönség részére. Jó lenne azonban* ha homokot is árusítanának hisz sokszor kit-három vödörre lenne csak szükség, s ebben az esetben a drága fuvart megfizethetek. OK. SOMFAI ANDOR, Hőgyes E. ». 1. Sokan voltunk alapító tagok A megyei nőta- nác# nemrégiben tartotta az alapitó tagok ünnepi ülését Pécsett. Csak azt szeretném elmondani, hogy ott 120 alapító tag volt jelen, de úgy gondolom, ennél sokkal többen voltak a megyében azok, akik resztvettek annakidején az MNDSZ megszervezésében. Sok-sok asszony munkája kellett ahhoz, hogy jó nőszervezetek alakultak és ezek a nőszervezetek nem egy aktívát adtak a megyének és az országnak. Azt kérem a jelenlegi vezetőktől, hogy ne feledkezzenek meg azokról az asszonyokról sem, akik nem voltak jelen ezen a találkozón. Ezeknek az asszonyoknak a neve is oda kívánkozik abba az emlékkönyvbe, amelyet ezen a találkozón a résztvevők aláírtak. „Ha van taxi, miért nincs taxi“ A cikk nyomán vizsgálatot indítottunk és megállapítottuk, hogy a jelzett taxigépkocsi vállalatunk állományába tartozik, de a jelzett napon nem volt vezényelve és nem közlekedett. A vizsgálat folyamán a menetlevelekből igyekeztünk megtudni, hogy melyik gépkocsi vezetője követte el a panaszban foglaltakat, a helytelen rendszámköziée miatt azonban a mulasztó gépkocsivezetőt nem tudtuk felelősségre vonni. 26-os Autóközlekedési V. Szilágyi M. Józsefné I panaszt kivizsgáltuk Tösmagi Sándor kisszállás'! lakos panaszát kivizsgáltam. Megállapítottam, hogy Baja állomás pénztárának hibájából utazáshoz kiadott alapjegyei — a tényleges távolságnál — valóban 1 kilométerrel rövidebbek voltak. A jegyvizsgáló azonban jogosan járt el, amikor után- fizetésre kötelezte, mert a pénztárhiba tényét nem tudta megállapítani. Mindezek ellenére nem az utas követte el a hibát, hanem a bajai pénztáros. Rendelkeztem, hogy a 20 Ft pótdíjat Tösmagi Sándor ^^©©©OQÖOGOGOOOOOOOGGOOOOOOOOOCy ^OOOOOOOOCíOGOGKDOOOOOOOOOOOOOOOOOC a'^jai SS Séf hatóságát levélben megkerestem, hogy máskor hasonló tévedések elkerülhetők legyenek. Dr. Szabó Tibor, az igazgatóság vezetőjének helyettese. A Mecseki Földtani Kutatófúró Vállalat az RM 73-as fúróberendezését Pécsett a Fehérhegyen telepítette. A Szovjet fúróberendezést 200 lóerős Jendrasik motorok hajtják. A fúrótorony magassága 40 méter. Pogány István főfúrómester, Sebők János vezető fúrómester és Szabó György fúrómester irányítása alatt dolgozik a Sebők-brigád 23 tagja három harmadban. A fúrótorony környéke merő egy iszap. Rátelepszik a fúrószárra és sikamlóssá teszi, belepi a kulcsokat, a béléscsöveket, rosszabb a víznél, mert nemcsak áztat, hanem piszko! is. Nem könnyű a fúrósok munkája. Csapja őket a szél, dermeszt! a faev, süti a nao Ha eev fúrással elkészülnek, tovább állnak. 50—60 kilomé- arrébb állítják fel újra • hr "'rr>s tornyot. A ^ebők brigád tngjai azonban bírják az iszapot, a hideget éppen úgy, mint a mele- « a vttatontoUicz ii hozzászoktak már. A pécsi 23-as] fúrás, ahogyan ők hívják ai fehérhegyi munkát nem a leg szerencsésebb körülmények] között folyt eddig. Menteniük kellett a fúrólyukban bekövet-! kezett szakadás miatt. A Se bők-brigádot nemrég helyez-i ték ide a vállalat vezetői hogy eredményesen lehessen befejezni a fúrást. A brigád' egy hónap alatt mélyítette le] 449 méterig a furatot, jelen-i leg feküben vannak. Három-] százhatvan méterben elérték] a széntelepet s ezt 410 méte-' rig a szakaszos elhelyezésben! feltárták. A széntelep-csoport ban állandóan vették a mag mintát, Ila újabb széncsoportra nemi bukkannak, akkor 70 méteres! mélyítés után befejezik a fű , rást. Ellenkező esetben további folytatják akár 800 méterig is . A Sebők-brigád tagjai részt, vesznek a felszabadulási ver senyben s szeretnék elnyer" a szocialista munkabrigád cl met. SxUU kíván. Szegültük a midi lámj.&k — A kezedbe vedd a zsebkendődet lányom úgy illendő az! — Dehogy veszem! Arra való a rétik ül. Édesanyám! így felel a sásdí nagylány, mielőtt elindul a kozmetikai kiállításra, ö elmegy, az édesanyja nem. Megint különválnak a fiatalok útjai az öregekétől, mint mór annyiszor. A 6ásdi sportkörben a minap kiállított szépítő holmikat sietnek a Sásd környéki fiatal lányok megnézni. Bent a kiólítási teremben csillogó üveg kápráztatja a szememet. Alatta, mögötte ízléses sorokban köU nisüvegek, púderos- dobozok. Alig múlik ■'/ónban el néhány -ere, a sok szoknyá- 0, nagykabáttól alv lehet látni valami! attWJ* magómc a terem nézelődő lányokkal. A sarokban fehérköpenyes szőke nőt vesznek komi. Megkérdem a nevét: — Végvári Erzsébet vagyok — feleli. — Talán ön árusít itt? — Nem! Nem azért Vesznek körül. — Koanetikai tanácsokat adok. A Budapesti IUatszergyár megbízásából járom az országot. Az akciót tavaly indította SZÖ- VOSZ. Hogy a szövet keze ti kereskedelem kozmetikai cikkekkel is jói ellássa a falus! vásárlókat, és hogy ezeket az árukat népszerűsítse, országszer te kiállításokat rendez Ilyen alkalmakkor nemcsak megnézni lehet a holmit, hanem az érdeklődők nek tanácsot is adok. Sőt egyszerű arckezeicH, «0 is végzek a helyszínen erre a célra berendezett helyiségben. — Igénybe veszik- e ezt vidéken? — Itt Sásdon is van rutk tanácsot kérők is, keaeltetők is szép- számmal. Országos viszonylatban különösen a nagyobb községekben és az iparvidékek környékén veszik igénybe munkámat. — Lenczik-e még talun, aki rúzst használ? — Már csak az öregek szólják meg a pirositót. Azok is inkább azért, hogy legyen kiről beszélni. Néha azért előfordul, hogy a mamák letöröltetik a púdert a 'ónyuk arcéról. — Zömében lányok a vendégei? — Gondolja, hog> a falusi fiatal asszony** mm aktnwiii tetszeni a férjüknek'’ Itt is áll, hogy a férfit nemcsak megszerezni nehéz, hanem megtartani is. Nagyon sok menyecske jár hozzám. — Az ilyen kiállítások befejeztével megszűnik a kapcsolat a páciensekkel? — Nem. A Budapesti Illatszergyárba levelet is Írhatnak, tanácsért vagy faluban nem beszerezhető kozmetikai áruért. Napi 60—70 ilyen lévé! érkezik be. Búcsúzóul miniatü' Opera-krémet és reklám rúzst dug a zsebembe. Az utcán félkaréjban néhány öregasz- szony álldogál, lesik melyik lány lép ki. Jön is mindjárt utánam egy. Félrecsnpja fejét, nem is néz az öregasszonyokra. Sajnos énrám sem. (FiHdeNri Kőzápor a kilátóról A Kistubason épült új kilátóról vasárnap egyre-másra hullottak a kövek, kavicsok. Minden kőhullást élénk tetszésnyilvánítás fogadott. Nyilvánvalóan gyerekek „szórakoztak” odafent. A Rosenberg házaspár úton gyanútlanul sétálóknak azonban ez a „szórakozás” sok bosszúságot okozott. Nem volna-e helyes a kilátónál intő szövegű feliratokat lelhelyezni. Hasonlóképpen a 'sétaúton is táblák igyelmeztet- nék az arra járókat: „Vigyázz.! Kőhullás I” Ennél azonban sokkal egyszerűbb lenne, ha az ifjúságot kioktatnák, hogy viselkedjenek a Mecseken is kultúremberhez méltóan, öav. Zoltán Vilmosné Pécs, Dischka Gy. u. 8. Pannónia Sörgyár laboratóriumi gyakorlattal rendelkező VEGYÉSZTECHNIKUST keres. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 3386 1
