Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

1960. MÁRCIUS 24. NAPLÓ 5 A szocialista kultúráért.. • Lassan 10 éve, hogy a Pécsi Közlekedési Vállalat Bartók Béla férfikara kitartó munká­val, szorgalommal elérte azt, hogy Pécsett és országos vi­szonylatban is a legjobbak kö­zött emlegetik. Az elmúlt tíz év örömei, nehézségei eleve­nednek fel, mikor Inokai László elvtárssal beszélgetünk, aki az énekkar ügyvezetője. — Nincs jóformán Pécsett olyan nagyobb megmozdulás, Ebből az alkalomból emlékér­met kapnak azok, akik már több éve tagjai együttesünk­nek. Báthori László és Kovács Gyula eivtársak például már negyed évszázada erősségei énekkarunknak. — Milyen nagyobbszabású műsoruk lesz ebben az évben? — Erkel Ferenc születésének 150 éves évfordulója alkalmá­ból nagyszabású hangverseny lesz Gyulám Több traktoros már munkaegység-elszámolásra dolgozik a Szentlőrinci Gépállomás körzetében Próbál az énekkar ■=* Csak meghívott énekka­rok szerepelhetnek. így nagy kitüntetésnek vesszük, hogy minket is meghívtak, — mond­ja Ligeti Andor elvtárs, az énekkar vezetője 1— Milyen műsorral kíván­nak részt venni a nagyszabású hangversenyen ? •— Időnk még van bőven, de annyi már biztos, hogy előad­juk Erkel Ferencnek a pécsi dalárda részére írt kórusmű­vét, ami a feledés homályába merült; Szeretném még megemlíte­ni, hogy igen sokat járunk vi­dékre szerepelni. Vállalatunk i sáklósnagyfalusi tsz-t patro­nálja és így ennek keretében mi Is adtunk a község dolgo­séinak hangversenyt. A legfontosabb az, hogy az énekkart felfrissítsük fiatalok­ra! és így továbbra is méltók naradhatunk a „Szocialista kultúráért” kitüntetés méltó zselésére, (Foto: Érti.) amin ne képviseltetnénk ma­gunkat. Az elmúlt évek legna­gyobb sikerének az országos dalostalálkozó megrendezését tartjuk. Ebből az alkalomból kapta meg énekkarunk a „Szo­cialista kultúráért’ kitüntetést. A kitüntetés már kötelezettsé­get is rótt ránk. A kitüntetés­sel együtt jár a felelősség is. így nagyobb követelményeket tűztünk ki magunk eléj ■— Látom az énekkar tagjai Inkább az idősebb korosztály­hoz tartoznak, nem fognak ki­öregedni? — Mi is látjuk ezt a problé­mát és természetesen igyek­szünk segíteni rajta. A KISZ- szervezet tagjai közül máris többen jelentkeztek az ének­karba. Az énekkarnak jelen- leg negyvenhat tagja van. Nagy részük vállalatunknál dol­gozik. Sokan viszont nyugdíja­sok. Március 27-én készülünk a dalos-zászló avatására. Ezt a zászlót a vállalat adta az ének­karnak jó munkája jutalmául; A szentlőrinci gépállomáson, amikor megbeszélték a tsz- elnökökkel: melyik termelőszö­vetkezetbe hány gép jut, mi­lyen gépeket kaphatnak, ak­kor s„óba hoztak egy egészen új dolgot is. A bérezés dolgát. Azt, hogy mit szólnának hoz­zá a termelőszövetkezetek, ha a trJktoru,j'..ut a tez-ek fizet­nék és nem a gépállomások. És sorban elmondtak min­dent Azt: ahhoz, hogy ez így le­gyen, szükség van arra, hogy a traktoros, aki tsz-tag, meg­egyezzék a termelőszövetke­zettel, a termelőszövetkezet a gépállomással és ezeket a meg­állapodásokat külön jegyző­könyvben rögzítik. Ebben a jegyzőkönyvben meghatározzák az országo" műszaknonma szerint, meny­nyiért véppz esn’ mfis^ciltnor- mát a szentlőrinci gépállomás és egy műszaknormáért meny­nyi munkaegységet köteles jó­váírni a termelőszövetkezet. Meghatározzák például: a traktoros egy műszaknormát két munkaegységért végez. Ebben az esetben — mivel egy műszaknormáért a szent­lőrinci gépállomáson 80 fo­rintot kap a traktoros — a ter­melőszövetkezetben a munka­egység betervezett értéke negy­ven forint. Tehát nyolcvan forintot kap a traktoros most is a munkájáért, de nem pénz­be. hanem munkaegységben. A gépállomás azonban nem negyven forinttal számol, ha­nem harmincöt forinttal. Hogy miért? A traktoros mondjuk egy hónapban teljesít 30 mű­szaknormát. Ezért összesen 2400 forint illeti meg. Ebből 2100 forintot munkaegységben írnak jóvá, a többit megegye­zés szerint minden hónapban vagy a termelőszövetkezet, vagy a gépállomás készpénz­ben kifizeti a traktorosnak. Ez havi 300 forintot jelent a je­len esetben. Ezenkívül a trak­toros, ha állandó jelleggel al­kalmazásban van, a karbantar­tásért minden hónapban 251 Ft biztosított bért is kap a gép­állomástól. Ezekre azért van szükség, hogy a traktoros, aki eddig minden hónapban fize­tést kapott, most egyszerre ne maradion pénz nélküli. — És mi történik abban az esetben, ha nem negyven, ha­nem ennél többet ér majd egy munkaegység a termelőszövet­kezetben? — Akkor is megkapja a traktoros a két munkaegysé­get az egy műszaknormáért — válaszolták a gépállomáson És még egyszer elmagyarázták a dolgot. A termelőszövetkezetek örül­nek ennek a megoldásnak, mert előnyösnek látják a ma­guk szempontjából. Előnyös­nek, mert így a traktorost ők fizet’k munkaetrvréeben, ke­vesebb hitelt kell felvenniök a gépi munkára, mert ebben az esetben kizárólag csak a gépi munkát kell közvetlenül a gépállomásnak kifizetniük. És ami nem lényegtelen, ez­zel a módszerrel még jobban tudják ösztönözni a tsz-ek a traktorosokat arra, hogy mi­nőségileg jobb munkát végez­zenek. A traktorosoknak Is előnyös. Előnyös, mert mindig egy he­lyen dolgoznak és a háztáji ga? ----í. szükséges ter­mé nyt megkapják közvetlenül a termelőszövetkezettől. Há­rom termelőszövetkezetben már be is vezették ezt a mód­szert. Sipos László traktoros például már munkaegységre dolgozik a dinnyeberki Petőfi Termelőszövetkezetben, Panka József, a bodai Uj Élet Ter­melőszövetkezetben. ifjú Rom­vári Ferenc pedig a helesf-.i Uj Élet Termelőszövetkezet­ben dolgozik munkaegységre. Több tsz-tag traktoros még gondolkodik, de a jelek sze­rint ők is Sipos Lászlóhoz és a többiekhez haisonlóan dön­tenek, mert ők is látják azt, amit Siposék: ez a módszer átmenet annak a végleges megoldásához, hogy amikor már kellően megerősödtek a termelőszövetkezetek, ne csak a traktorosokkal, de a gépek­kel is ők rendelkezzenek. fogynak a Szuper Zetorok A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy 75 Zetor traktor, közöttük 50 Szuper Zetor érke­zett a FÖMAV Megyeri úti raV.írába w'-'dden megkezd­ték az erőgépek elszállítását* Hét Szuper Zetort a baranyai — sellyei, újpetrei, remény- pusztui, málomi, drávafoki, fazekasbodai és patapoklo6i —< tsz-ek vittek el saját „lábon”, 13-at a megye állami gazdasá­gai kaotak meg. A többi Tol­na és Somogy megyébe került* A 25 lóerős zetorokból né­hány a baranyai termelőszö­vetkezetekbe p többrég pedig Zala megyébe megy. Budapesten ülésezik a KGSI színesíém- kotiászat állandó bizottsága Budapesten, a Nehézipari Minisztériumban megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa színesfém- kohászati állandó bizottságá­nak 7. teljes ülése. A tanács­kozáson 57 külföldi és 15 ma- I gyár küldött vesz részt. A gorösgali szénassárító Az állami gazdaságok me- gyeszerte kísérleteznek az úgy­nevezett svédállványokkal. A bikaliak fából készítettek. Ko­vács Lajos elvtárs, a Gorösgali Állami Gazdaság igazgatója szerint jobb, ha csővasból ké­szül* Tóth József gépműhelyveze­tő, Mélák József és Mohácsi Zoltán gépműhelyt dolgozók ötszáz darabot készítenek a képen látható állványból. Negyven hold szálastermését szárítják vele. Ha beválik, az egész gazdaság területén alkal­mazzák* Szerkezete meglehetősen egy­szerű. A háromlábú állványt felül közönséges csavarral fog­ják össze. Minden lábra két kampót forrasztottak. Ezek tartják a keresztvasakat. Fonnyadás után rakják rá a szálas takarmányt. Sok előnye van. Jobban át­járja a levegő, a lucerna nem érintkezik a talajjal, s nem gátolja az új sarjú növekedé­sét. A renden szárított lucerna- szénában a napfény hatására Zrínyi vára vendégeket vár f lfl I(XIOí/hk Q2 öreg vár. Kőművesek kopácsolnak az északkeleti falon, amely _ ré­tegekben mutatja, hogyan épít­keztek egykori gazdád. Durva terméskövek sorakoznak leg­alul, azon szép fehér-piros mintázattal a törökök építette oltottmész-habarccsal kötött téglasorok, legfelül pedig a kiűzött törökök utáni ideköl­tözött császári katonaság épít­kezett helyszínen égetett tég­láival. A legutóbbi ásatás éppen a helyszíni téglaégetés bizonyí­tékát tárta fel. — Igaz, hogy nem ezt keres­tük — mondja Kovács Valéria, a vármúzeum vezetője — de az is „valami”. Régi térképet vesz elő, va­lami olasz térképész rajzolta a császári csapatok számára a várbeli törökök kiéheztetését célzó körülzárás idején vagy háromszáz esztendeje. A tér­képen a rajz és bejegyzések szerint lőporraktárnak kellett lennie, legalábbis a törökök oda ásták el lőporukat. Az ásatás a lőporraktár nyomait kereste. Ehelyett téglaégető kemencéket találtak, a ke­mencék előtt még a szárítás Végett sorbarakott téglák is épségben maradtak a föld alatt Annyi haszna azonban ennek « leletnek is volt, hogy a tég­lák összehasonlítása alapján megállapíthatták a várfal épí­tésének idejét. Érk ilyen meglepetések a régészeket. A kaposvári vas­út mellett például — mint Ko­vács Valéria elmondja — még * húszas években Zrínyi sír­lát vagy az ostromló törökök halottainak sírját keresték. Kutatóárokkal szelték át * ség ben megpihenhetnének egy éjszakára. Ehhez szállóra len­ne szükség. A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal ötéves tervében szerepel is egy ilyen szálló létesítése. Kell ds, hi­szen a négyszázadik évforduló évében valószínűleg tömege­sen keresik majd fel Zrínyi Miklós hős halálának színhe­lyét, s az egyre bővülő múze­umot. A museum valóban gyarapszik. Az ásatások és a magánosok közötti szervező- munka révén sűrűn kerülnek elő négyszázéves és még ré­gebbi fegyverek, török erede­tű textilneműek, épületmarad­ványok, faragott kövek, cse­rép- és fémtárgyak, amelyek mind egy-egy mozaik-kockával egészítik ki a török megszál­lás évszázadáról, az azt meg­előző és követő időkről szer­zett ismereteinket. A leletek nagy többsége nem sokat mond a kiváncsiskodóknak. Annál többet a régészeknek. Ezek ap­rólékos értékelése elmondja, hogyan éltek az akkori embe­rek, milyen szokásaik voltak,, hogyan ruházkodtak, sőt még arról is árulkodnak, hogyan gondolkodtak, hiszen számos tárgy kapcsolatos a vallásos szertartásokkal. Amíg a múzeumi munkáról beszélgetünk Kovács Valériá­val, hosszúkás csomag érkezik. Budapestről érkezett, szépmű­vű, régi fegyverek kerülnek elő belőle. Azért járták meg a fővárost, mert csak ott van szakértőjük. Hosszúcsövű ko- váspuskák, agyuk csonttal, gyöngyházzal, arannyal kirak­va, némelyiknek még a csövét ti aranyberakás díszíti) Pisz­toly olyan nagy kaliberű cső­vel, hogy a mai vadászpuskák is elbújhatnának mellette, de olyan ötvösművészettel ké­szült, hogy akár ékszernek is beillene. Ilyen fegyverek, re­mekbe kovácsolt kardok és más haditárgyak egész arze­náljában gyönyörködhetnek a múzeum látogatói; — Mindig is szigorúan kato­nai hely volt ez a vár — mond ja Kovács Valéria — nem is számíthatunk itt művészettör­téneti leletekre vagy éppen „kincsekre”. A nemsokára in­duló újabb ásatás célja, hogy épületmaradványokat tárjunk fel és talán még egy-két tö­rök sírt találunk. Ezt a mun­kát 1966-ra be is fejezzük. A munka természetesen nemcsak a vár falai között fo­lyik. A négyszázadik évfordu­ló ünnepének előkészítésében aktív részt vállalt a vár baráti köre, amely a hivatalos szer­vek tevékenységén túl társa­dalmi munkával segít és küzd azért, hogy a vár és a község hat év múlva alkalmas legyen a vendégek fogadására és a török elleni küzdelem hősei­nek emléke azután is méltó keretben éljen tovább. Törő­dik a várral és a múzeummal a megyei tanács is — anyagi eszközökkel támogatja a mú­zeum anyagának bővítését, s részt vállal a munkából az idegenforgalmi hivatal is. A vár körül űrü­gyeiket bontogatják a fák, zöldbe öltözik a határ. Eddig minden tavasz a pusztulást hozta közelebb. Most úgy for­dult, hogy minden tavaszon újjáéled a vár és egyre fiata­lodik. 1966-ban már néhány- Száz évvel fiatalabb külsővel fogadhatja vendégeit ml w. sok D-vitamin képződik. Ugyan akkor tönkremegy az A-vita- min. Más a helyzet a szárító­nál. Itt is sok fontos D-vita­min képződik a külső része­ken, belül, a napfény által ke­vésbé járt részeken azonban megmarad az értékes A- vitamin is. Az állvány tehát biztosítja a vitamlnháztartás egyensúlyát. De nem is ez a leglényege­sebb. A lucernának — mint ismeretes — a levélzet a legér­tékesebb része. Ez, ha renden szárítják, általában elhullik. Az állványon megmarad. Az állványon szárított szénát az eső nem lúgozza ki* Egy állvány előállítási költ­sége 160 forint. A befektetett költségek bőségesen megtérül­nek, mert feleslegessé válik a forgatás, és magasabb értékű, tápdúsabb takarmányt nye­rünk. A görösgaliak számításai szerint 150 000—200 000 forin­tot takarítanak meg, ha a szárí­tókat az egész gazdaság terü­letén alkalmazzák. Az állványos szárítási mód­szer minden fejlett mezőgazda­sággal rendelkező országban terjed. Jó lenne, ha a tsz-ek is követnék az állami gazdasá­gok példáját, s ha vasuk nincs, fából készítenének ilyen állvá­nyokat* Egy olasz mon'iás gyermekparalízises kisfiának gyógyítását vállalták a Láng Sápgyár doljozói Az olasz Rlvaroloi Ansaldo S. Giorgio-gyár egyik munká­sa, Parodi Valerio még tavaly hazánkban járt, s azóta üzemé­nek igen sok dolgozója érdek­lődik a magyar munkások élet- és munkakörülményei iránt. A két gyár üzemi bizottsága már számos levelet váltott, amelyben munkájukról, a dol­gozók életkörülményeiről tájé­koztatták egymást Legújabban az olasz gyár egyik munkásától érkezett üze­net, amelyben elmondja, hogy kisfia gyermekparalízisben megbetegedett Szeretné, ha Magyarországon gyógykezel­nék, mert értesülése szerint itt sikerrel gyógyítják ezt a beteg­séget A Láng Gépgyár dolgozói a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben elhatá­rozták, hogy a beteg kisfiút hat hónapig kezeltetik a fővá­ros egyik speciális gyógyhe­lyén. Közlemény A TXT Szabadegyetem titkársága értesíti a szőlészeti-kertészeti kol­légium hallgatóit, hogy március 25-én, pénteken délután a szent- miklósi és márlai kísérleti tele­pein metszési és oltványkészítésl bemutatót tart a Szőlészeti Kutató Intézet a kollégium hallgatói és az érdeklődő vendégek részére. A részvétel díjtalan. Indulás déli 12 órakor a Széchenyi térről (a régé­szeti múzeum előtt) a rendes pel- lérdi autóbuszjárattal. Vendégekei is szívesen lát a titkárság. 1960. március 24, 25, 26, 27- én Siklóson a Kristály Eszpresszóban borkóstolóval egybekötött lesz. Kiállításra kerülnek. Az állami és Szövetkezeti cukrászműhelyek készítmé­nyei. Vásárlás a helyszínen 12031­Leírókönyveőt és bérelszámolót felvételre keres a Bükkösdi Állami Gazdaság. Fizetés kollektiv szerint 210 VcpzÉÉil keresünk azonnali belépés­re. Jelentkezés: Pécsi Do­hánygyár munkaügyi osz­tályán. 765 halmot, de csak holmi csere- ; pékét találtak, amire nem sok : ügyet vetettek, hanem az ása­tást, mint eredménytelent ab­bahagyták. Most azonban a cserepek alapján az a gyanú merült fel, hogy azon a helyen nem is török emlékeket kell ' keresni, hanem egy még régeb­■ bi, népvándorlás korabeli vár maradványait. Ezeket a „meglepetéseket” ■ is beleszámítva rengeteg mun­ka kell még ahhoz, hogy 1966- ban, az ostrom négyszázadik évfordulóján a vár méltókép­pen fogadhassa ünneplő ven­dégeit Hat év van még addig, mondhatnánk, hogy sok ez, hiszen annyi mindent lehet csinálni, akár egész városokat is fel lehet építeni öt év alatt. Ez igaz, csakhogy egy régi vár helyreállítása, a múzeum bővítése, egészen másjellegű feladat, mint egy új gyár vagy lakótelep építése Nem hatalmas beruházások kelle­nek ide, hanem hosszadalmas és aprólékos munka. Nem is lenne helyes a népgazdaság számára fontosabb helyekről ide irányítani az erőket. Ezért nem sok idő a hat év, meg azért sem, mert számos járu­lékos feladatot is meg kell oldani. A március 16-án tartott mű­emlékvédelmi és idegenforgal­mi értekezleten is hasonló fel­adatokról vitáztak a résztvet- tek, s szóbakerült, mennv fontosak az „átvonuló” szállá­sok és turistaszállók. Sziget­váron például évente mintegy tizenkétezren fordulnak meg csak azért, hogy megtekint­hessék a várat. Sokkal többen, kétszer, vagy többszőr any- nyian is jönnének, ha a köa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom