Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

19«0. MÁRCIUS 18. NAPLÓ 5 A szocialista mezőgazdaságért! Lehet kukoricát termeszteni kapálás nélkül is Ä Bólyi Állami Gazdaság Sziebert-pusztai üzemegységé­ben találkoztunk ezzel a képen is látható, átalakított négyzet- be-vető géppel. A gép igen egy szerű, mindössze egy Malwurl traktor két tartályát erősítet­ték rá. — így egyszerre permetezi a Vegyszert, a Simazint, vagy az Atracint — mondja Húsz 1st- zalékos gyommentességet bíz­ván, a gazdaság növényvédel- hasított. . üli agronómusa. — Gépi kapát sem alkalmaz­— A két tartály összesen tak? hatszáz literes. A bólyi gazda-. — Semmit, csak Simazint. »ágban az idén úgy tervezik: — És a termés milyen volt? eltérően a tavalyitól, nem hat- — Semmivel sem különbö­száz, hanem nyolcszáz liter zött azoktól a kukoricatáblák- vízzel szórják ki a vegyszert, tói, ahol a gépi- és kézikapá­lást végeztük. Itt is mevolt holdanként a 28 mázsás szem­termés májusi morzsoltba át­számítva. — mondják. A bólyi gazdaságban tavaly még csak kísérleteztek a Sima- zinnal. Az idén már azon so­pánkodnak: keveset kapnak. Kilenc mázsa Simazint kapjak és 4,5 mázsa Atracint, amely nem olyan nedvesség-igényes, mint a Simazin, de a hatása ugyanaz. Tizenhárom és félmá­zsa vegyszer. Nem kevés, kü­lönösen, ha tudjuk, hogy egy- egy hold kukorica teljes gyom­talanításához mindössze 3—5 kiló Simazin, vagy Atracin kell. A gazdaság úgy tervezi, hogy az idén szemenként veti a négyzetes kukoricát. így el­kerülhetik az egyetlen kézi munkát, az egyelést is. A Bólyi Állami Gazdaságban már ebben az évben megvaló­sul a parasztok álma: mivel a vegyszert a vetéssel egyidőben juttatják a földbe a vetés után már semmi gond sincs a kuko­ricával, a törésig. Óriási vívmány ez a vegysze­res eljárás. A tapasztalatok azt mutat­ják: még további kísérletekre van szükség, hogy majd azok­ban a termelőszövetkezetek­ben is alkalmazhassák, ahoi munkaerőhiánnyal küzdeni/ Miért nem lehet elvetni?... Mielőtt elvetjük a silókukoricát A hibridkukorica termelés igen gyorsan tért hódított az országban és megyénkben is. Két éve még csak az állami gazdaságok és néhány tsz ve­tett hibridvetőmagot, 1959-ben Pedig valamennyi állami gaz­daság és termelőszövetkezet az ossz-kukorica vetésterületén hibridkukoricát termelt, sőt, Fontosabb rendeleteH, utasítások ,6/1960. (11. 14.) Korm. A me­zögazdasági termelőszövetkeze­ti tagok öregségi és munka­képtelenségi járadéka. 1/1960. (II. 14) Korm. A me­zőgazdasági öregségi járadé­kok felemelése. 3/1960. (I. 28.) Fm. A növény- védelmi külső zárszolgálatot el- látó vizsgálóhelyek kijelölése. 4/1960. (II. 4.) FM—AH. A baromfi-tenyésztojás termelői és géppel keltetett naposba- rr>mfi fogyasztói árának meg­alapítása. 5/1960. (II. 5.) FM. A vadász- társasági vadőrök szolgálati szabályzatának kiadása. 6T960. (II. 11.) FM. A ter­cel ösiö vetkezeti elnökök, me­zőgazdászok és könyvelők mű­ködésével kapcsolatos egyes k'Vd *sek szabályozásáról szó­tő '1959. (XII. 5.) FM. számú lendelet hatályának kiterjesz- tétje . 1 I960. (II. 20.) FM. Az 1900 ®vl hnMszati és horgászati ti- ’®tmi idők, továbbá a halgaz- jjálltodással összefüggő egyes ha1űszati korlátozások megál­lítása. 5 I960 (Mg. fi, 4—5.) FM. Az áruértékesítés alapján a tér­idé/ .',S7 ^Vetkezetek részére J/’nn ,-.v>,on nyúithrtó kedvez- d'.n» feltételeiről é«* ellárásal- -ZŐ16 70'1959. (Mg. É. 49.) t. 1 ‘/zámú együttes utasítás készítése. 8'1»60. (Mg. fi. 8.) FM. A gyüzeml szőlőtelepítések te­brendezési elszámn'n árának ^osítása. sok egyéni gazda is kicserélte saját vetőmagját hibridkukori­cára. Ennek a gyors térhódítás­nak alapos és egyetlen oka a hibridkukorica elvitathatatlan fölénye a többi összes kukori­cával szemben. A hibridkuko­rica képes volt egyik évről a másikra 20—25 százalékkal megemelni a termést, s e mel­lé a szám mellé igen sok gya­korlati példát sorakoztathat­nánk fel állami gazdaságokból tsz-ekből egyaránt 1960-ban a sok új termelő- szövetkezet létrejöttével még /nagyobb területen termelünk hibridkukoricát, mint bármi­kor az előző években. A szo­cialista nagyüzemek csaknem 100 százalékban hibridmagot, vetnek, azonban néhány tsz- ben rosszul értelmezik a hib­ridkukorica-vetőmag szót és úgy gondolják, ha tavaly már cseréltek vetőmagot az Idén nem szükséges és „hibrid-hib­rid egyre megy” jelszóval óhajtják elvetni a tavalyi hib­ridkukoricájukból fogott vető­magot. Ez a káros intézkedés felte­hetően bizonyos ismeretek hiá­nyából vagy félreértésből ered, mert azt nem akarjuk elhinni, hogy bármelyik tsz-elnökünk is rosszat akarna saját magá­nak, vagy szövetkezetének, hogy alacsony kukoricatermé­sek elérésére törekedne. Ép­pen ezért felhívjuk ezeknek a vezetőknek — és a többinek is — a figyelmét arra, hogy a hibridkukorica második nem­zedéke — az F2-es nemzedék — az előző évinél jóval keve­sebbet terem. Ha tehát csak egyszer cseréljük ki a vető­magot hibridre és éveken át sorozatosan azt vetjük el ak­kor csak az első évben nye­rünk nagyobb termést, az azt követő években fokozatosan csökken a termésünk és egy­szer csak elérkezünk oda, hogy a régi szokvány kukorlcánkná. is kevesebb hozamunk lesz. Az elmúlt években a kuta­tók kísérleteket állítottak be, melyben a beitenyészféses hib­ridek leromlását vizsgálták. A kísérleti eredmények kimutat­ták, hogy a Martonváisári 5-ös 1. A TÄBLA MEGVÄLASZ­tasa Négyzetes silókukorica ter­mesztésre elsősorban ősszel mélyszántott és trágyázott táb­lát jelöljünk ki. Meredek, hepe-hupás, erősen dombos táblán a négyzetek ki­alakítása bizonytalan, ezért a kukoricatermesztésre előké­szített táblák közül olyan sík fekvésű, vagy egyirányban enyhén lejtős táblát válasz- szunk ki, ahol a tábla egyik végéről a tábla másik vége át­tekinthető. Nagy termés csak tápanyag­ban gazdag talajon érhető el. Az a talaj adja a nagy siló­kukorica-termést is, amely nagy szemeskukorica-termést tud adni. Ezért, ahol a terület kijelö­lése csak tavasszal történt meg, ott legalább féladagú szervestrágyát 1- ’ mázsa nit­rogénműtrágyával kiegészítve adjunk. Ahol a tábla trágyázásban nem részesült, ott most vetés előtt és később majd fejtrá- gyaíkónt kell a talaj tápanyag­tartalmát gyorsanható műtrá­gyával — 2—4 mázsa nitrogén holdanként — pótolni, illetve kiegészíteni. 2. A TALAJELŐKÉSZITÉS ÉS A VETÉS FŐBB SZEM­PONTJAI Négyzetes vetés csak jól el-, munkált, sima, egyenletes, ba­rázdamentes talajon végezhető, ezért a vakbarázdákat, gödrö­ket, ormokat megfelelő^ eszkö­zökkel (kultivátor, simító, bo­rona, esetleg tárcsa alkalma­zásával) meg kell szüntetni. A négyzetes (fészkes) vetésű silókukoricát 70x70 om-es négyzetes kötésben etetjük. A növényállomány betaka­rításakor lkat. holdanként 20— 22 000 darab legyen, ezért ve­téskor a mágiád a vetőkorong­jait úgy állítsuk be. hogy fész­ken kénti növényállomány 2—3 legyen. Ne több és ne keve­sebb! Ige- megmarad a nagy termés eléréséhez szükséges tőszám. A vetőmag-szükséglet kát. holdanként a fenti követelmé­nyeik szerint beállított vető­géppel 12—14 kg. A vetés mélysége a talaj szerkezetétől függően 6—8 cm. Inkább mélyebbre vessünk, mert ebben a rétegben a talaj mindig nedvesebb, tehát a csí­rázás biztosabb s a gyökérzet növekedése is erőteljesebb. Mélyebb vetés esetén a későb­bi ápolási munkák során keve­sebb gyökeret sértünk meg. Vetés után a kelés gyorsí­tására, 'különösen laza talajon hengert, majd utána boronát alkalmazzunk. 3. A VETŐMAG MEGVÁ­LASZTÁSA ÉS VETÉSRE VALÓ ELŐKÉSZÍTÉSE Ahol nagyobb területen ter­mesztünk silókukoricát, mér hibrid második — F2-es — nemzedéke az előző évinél 12,5, a Martonvásári 1-es hib­ridé pedig az előző évinél 13 százalékkal adott kevesebb ter­mést Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy két tá­vol álló fajta keresztezésének — hibridizációjának — jó ha­tása csak az első nemzedéknél jelentkezik, későbbieknél ez a jó hatás csökken, majd egé­szen el is tűnik. Ezért van te­hát szükség arra, hogy a hib­ridkukorica vetőmagot — az arra kijelölt gazdaságokban, tsz-ekben — az állam évről évre előállítsa és csere formá­jában juttassa el a köztenyész­tésbe. A hibridvetőmagot min­den évben újra és újra ki kell cserélni s az állam ezzel nem „kizsákmányolni” akarja a ter­melőket, mint néhányan ezt félreértésből elképzelik, hanem segíteni a nagy hozamok eléré­sében. Három-négyszeres termésátlag- méhek segítségével Tudományos kutatók hosszú kísérletek eredményeként meg­állapították, hogy a méhekkel tervszerűen végzett beporzás rendkívüli mértékben növeli a mezőgazdaságban néhány nö­vény terméseredményét. Kü­lönösen aprómagvaknál mu­tattak nagy eredményt a kí­sérletek. A vöröshere átlagos holdanként! 80 kilós termését 390 kilóra, a lucerna ugyan­csak 80 kilós átlagtermésé* pedig 350 kilóra sikerült fel­emelni. Nagyszerűek voltak az eredmények a napraforgónál, a fehérherénél, a koriander- nél, a szarvaskerepnél, a som- kórónál, az uborka és tök ter­melésében. Hogy is történnek ezek a kí­sérletek? A cukorszirun tulajdonsán hogy könnyen átveszi az illa­tot. Ezért kaptáranként két deci cukorszlrupba illatos vi­rágot tesznek, amelynek illa­tát a súvp magába Kiv jfc Ezt a szirupmennyiséget beteszik a kaptárba. Itt a méhek ma­gukba szívják és beporozzák azt a növényt, amelynek illa­tát magukba szívták. Nagyje­lentőségű ez a módszer annál is inkább, mert tény az, hogy a vadrovarok beporzására szá­mítani már nem lehet. A per­metezések, porozások és vegy­szeres gyomirtások következ­tében a vadrovarok nagy ré­sze ugyanis kipusztult. A múlt évben próbálkozott ezzel a kísérlettel a bólyi Kos­suth Termelőszövekezet is. Komoly eredmények mutat­koztak. Az eredmények hatá­sára ebben a gazdasági évben Baranyában megpróbálkozik ezzel a módszerrel az ócsárdi és a bissei termelőszövetkezet is. Ez annál is inkább lehetsé­ges. mert az idén nagyobb- mennviséaű méhet kapnak a termelőszövetkezetek az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Központtól most gondolni kell a betaka­rítás szakszerű végrehajtására. Ezért a következőképpen jár­junk el: a) Ha csak egy fajtából áll rendelkezésünkre vetőmag, ak­kor a vetést szakaszosan vé­gezzük, hogy azok érése kö­zött 5—6 nap eltérés legyen. b) A különböző tenyészide­jű fajtákat egy időben vethet­jük, de olyan sorrendben, hogy a korábban érő kerüljön a táb­la szélére s így a betakarítást ne a tábla közepén kelljen megkezdeni. Ezen szempontok betartása azért fontos, hogy a betakarí­tást az összes silókukoricánál a megfelelő érési időben tud­juk elvégezni, mégpedig ak­kor. amikor a teljes érésből a viaszérésbe való átmenet időpontjában a csövek az ún. „főzni való” érési szakaszban vannak. Ekkor adja a silóku­korica tápanyagban, minőség­ben és mennyiségben a leg­nagyobb hozamot. Különösen drótféreggel és üszöggel fertőzött vidéken fon­tos a vetőmag csávázása. A csávázást a Növényvédelmi Szolgálat által megküldött út­mutató szerint kell végezni. Amelyik gazdaság több faj­tát vet azonos táblán, helye­sen teszi, ha az egyes fajtákat — cövékkel, táblával — meg­jelöli. A gépkezelők mindenütt megfelelő kioktatásban része­sültek, de vetés előtt rendkí­vül fontos az alapos begyakor­lás, hogy az esetleges hibák ne a vetésikor jelentkezzenek. A négyzetes ve -rak úgy ered­ményes, ha . e resztbe-hosszá­ba kártétel nélkül géppel ka­pálható. Ezért a vetést feltét­lenül jól begyakorolt erő- és munkagépkezelők végezzék, akik vállalják az ápolási és --------------­be takarítási munkák elvégzé­sét *s. Az erő- és munkagép- kezeiő részére kitűzött hol­danként! 10 forintos jutalom­nak a vetés hibamentes elvég­zése a feltétele. 5. A VETÉS APOLÄSA Kelés után, amikor a nö­vény 2—3 levélben van. boro- nálunk és ezt néhány nap múlva ismételjük meg. Továb­bi ápolási munka zetoros kuL- tivátorozás k ereszt ben-hosszá- ban, amelyet szükség szerint 2—3-szor ismételjük meg a nö­vény fejlődésétől, a talaj álla­potától és gyomosságától füg­gően. Már az első kultivátoro- zással se menjünk a vetés mélysége alá. A másodiké en­nél sekélyebb, míg a harma­diké csak 4—6 centiméter le­gyen. Ugyanis a kukorica gyö­kérzetének zöme a talaj fel­színéhez közel helyezkedik ei, amelyet mélyebb kultivátoro- zással, kapálással erősen meg- sza “gátunk, megsemmisítünk és ez a fejlődés rovására megy. Ajánlatos ápolás előtt és utá­na próba-tőszámlálást végez­ni. mert a kellő gyakorlattal nem bíró és csak a nagy tel­jesítményre törekvő zetoros a tőszámot rossz munkával ala­posan lecsökikentfteti. A négyzetes (fészkes) siló­kukorica-termesztés 1958. évi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályszerűen vetett és ápolt terület kézimunkaerö- felhasználást úgyszólván nem is igényel. Abban az esetben, ha a vetőgép a helytelen be­állítás folytán egyes fészkek­be több magot vetne, úgy fész­kenként a 2—3 tőre. illetve a holdanként a 2—22 000 tőszám biztosítása végett a ritkítást el kell végezni. Csakis ilymódon, érhetjük ©1 a nagy termés­hozamot ■■»» ■■■■" -■■■■ ■■ ........A hét esztendő alatt a me zőgazdaságot több mint egy­millió traktorral, mintegy 400 ezer gabonakombájnnal, nagy­számú különféle géppel és gé­pi berendezéssel kell ellátni....” — mondotta többek között Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójában. És mindez nemesük szavak­ban, de az életben is mind jobban valósággá válóik. A szovjet tudósok, mérnökök és tervezőik egyre tökéletesebb és gazdaságosabb gépeket alkot­nak a szovjet mezőgazdaság számára. Ezekből a korszerű gépekből mutatunk be most néhányat, amelyek ma már dolgoznak is a Szovjetunió­ban, SZPN cukorrépakombájn. Fogásszélessége 0,9 méter. Órán­ként 0.2 hektárról takarítja be a répát, Kezelője a traktoros. \z SZKGS—1 függeszthető burgonyaültető gép, amely négyzetes-fészkes módon ülteti el a burgonyát, egyidejűle műtrágyát is visz a talajba, Fogásszélesscge: 2,4—2,8 ni­ter, óránként 1,1—1,25 hektáron ülteti el a burgonyát Kezelője a traktoros. A múlt évben ugyanis hatszá liter vízhez 4,60 kiló Simazin használtak. — Az eredmény? — A tapasztalatok azt mu tatták — válaszol felváltva hol a növényvédelmi agronó mus, hol meg az üzemegyséj vezetője, Sebestyén Gyula, — hogy a Simazin kilencven szá Új gépek a Szovjetunió mezőgazdaságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom