Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJELEK! SUMÁNIÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ÁRA: 7» FILLÉR 1960. FEBRUAR 14. VASÁRNAP Új létesítményeink és A mandamus alapvető filozófiai tétele, hogy a lét határozza meg a tudatot és nem megfordítva. A mai filozófusok örülhetnek, mert a gyakorlati életben tömegméretekben láthatják megvalósulni ezt a tételt, mégpedig a leg- t-pikusabb helyzetben, amákor- is emberek százezreinek a társadalmi léte változik meg, s amikor ez a megváltozott lét megkezdi a tudat átformálását is. De nem csupán filozófiai tétel ez. Nagyon is kézenfekvő, konkrét mindennapi feladat. Az ugyanis nem egyszerű mechanikus hatás, hogy a lót megváltoztatja a tudatot és ezzel kész, hanem mindez igen bonyolult áttételek közbejöttével történik, s rendkívüli jelentőségű a kölcsönhatás másik oldala is, az, hogy a megváltozott tudat is visszahat a dolgozó tömegek életformájának alakulására. És azzal sem elégedhetünk meg, hogy mindezeket a folyamatokat csendben figyeljük, hogy utána majd levonjuk a tudományos következtetéseket, Irányító módon kell beleszólnunk ebbe a bonyolult folyamatba, olyan irányban, amilyen irányban a társadalom fejlődési törvényei is hatnak. A mindennapi élet nyelvén egyszerűen arról van szó, hogy falun ma. szinte máról holnapra gyökerében változik meg az emberek életformája, tűnőben van, egy-egy község példáját nézve pedig valóban egyik napról a másikra, de legalábbis egyik évről a másikra végképp el is tűnik a kistulajdonosi létforma. A dolgozó parasztok eCTvetlen szocialista nagyüzemben látnak munkához, amelv átfogja az egész falut. Eltűnnek a (község határát apró parcellákra szabdaló mezsgyék, amelyek eddig jelezték; eddig enyém, innen másé. Az egész határ az egész falu közös tulajdonába került De az emberek tudatában ez még nem jelenik meg ilyen határozott körvonalakkal. Nehezen ver gyökeret a gondolat, hogy ezután már mindig így lesz. Nehéz megszokni a közös munkát a közös gondokat és közös örömöket. Nehéz túllépni a kistulajdosi gondolkodásmódot meghatározó szűk korlátokat. Nehéz lesz még ió ideig. Pedig ahhoz, hogy továbblépjünk, hogy a ^mező- gazdasági termelőszövetkezetek ne csuPán egymással társult I gazdák összessége legyen, ha- jPe™ v?lóban olyan termelő Kollektíva, amelyben mindenei®8«8? nagy gazdaság ér- “ ®lt tokinti elsőbbnek a m érdekeinél, ezen , Íz /^adaton is túl kell , todat, a gomdolkodásWrfniek^nvalt0zósanak 50 kö" ’ fomiát Szí megváltozott étetormot Sza,..unk fejlődes ütemét tekintve semmi- fSetre,ST kb* közömbös, ^ ' > Tfl kö* vetkezik be. Minél előbb annál jobb. —n\ az éberek gondolkodásának megváltoztatásáért? Az igaz, hogy ez nem egyszerű dolog. Bonyolult és nehezen ellenőrizheió, semmiféle földkat» /térben hem találunk nyilvántartást arról, ki hogyan gondolkodj. Be tenni tudunk érte. Sőt éfv pen a megváltozott viszonyok, a kisparcelláik megszűnése, á községek életének nagyobb -•rvessettajge, .szjaomtí «*> tudat közökben és lehetőségeikben hamarosan jelentkezó fablet egyúttal ezt a feladatot is megkönnyíti. Ez a feladat pedig úgy foglalható össze, hogy elevenebbé kell tenni a falvakban folyó kulturális tevékenységet, olyan tartalmat kell adni a művelődési munkának, amely alkalmas a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti tagság szocialista tudatának kialakítására. A feladat súlya jórészt azoknak a vállára nehezedik, akik már a termelőszövetkezeti mozgalomnak, a falu szocialista átszervezésének is harcosai voltak: a falusi értelmiségiekre, elsősorban a pedagógusokra, De a most következő feladat nehezebb, hosz- szantartóbb, nagyobb türelmet és odaadást követel. Nehezebb valakinek egész világnézetét, gondolkodásmódját átformálni, mint meggyőzni arról, hogy gazdasági, erkölcsi és egyéb meggondolások folytán helyesen teszi, ha aláírja a belépési nyilatkozatot. Ma már elmondhatjuk, hogy ez utóbbi belátásig a dolgozó parasztság túlnyomó része eljutott, a nagy többség megyénkben felhagyott az egyéni gazdálkodással, s ezt eddigi és ezután várható életkörülményeine& alapos összehasonlítása, józan megfontolás után tette. Fordított azonban az arány, ha azt nézzük, hogy ezt az elhatározást követte-e a belső átalakulás is. Az arányok egyensúlyba hozásáért. azért, hogy a szövetkezetbe lépett dolgozó paraszt most már valóban szocialista ember módjára gondolkozzék és éljen, sokat kell még tenni. Nem elég, ha megmagyarázzuk, mit is jelest szocialista módon gondolkodni. Nem elég. ha a termelőszövetkezeti tagok megismerik a szövetkezet belső rendjét, ha ismerik és tisztelik népköztársaságunk törvényeit. Ennél több kell. Az is, hogy a szocialista nagyüzemben dolgozó paraszt ott erezze magát otthon, így érezze magát jól, s hogy saját meggyőződésétől, érzéseitől indíttatva küzdjön is ennék az új, magasabb szintű életformának a megszilárdításáért és továbbjavításáért. Azt már értik a termelőszövetkezetek tagjai, hogy a közösen végzett munkából nagyobb jövedelemre számíthatnak. De az is kell, hogy érezzék: csak ezen az úton haladhatnak tovább, ez az út vezet egyénileg is boldogabb jövőjükhöz. Ez már nem egyszerű szervezési kérdés. Több és bonyolultabb annál. Eszközei is bonyolultabban hatnak. A mai életünkről szóló könyvek, regények, a művelődési otthonban előadott színművek, az ismeretterjesztő tanfolyamok, műsoros estek, esti Iskolák és szakelőadások neon az agitáció eszközével magyarázzák, hogy hogyan kell a parasztnak gondolkodnia. Példát mutatnak, igényeket ébresztenek, gondolatokat és érzéseket keltenek, s eztík együttes hatása lesz majd a dolgozó paraszt gondolkodásának önmaga számára ,is észrevétlen átalakulása. Minő szélesebb körben, minél sokoldalúbban folyik ez a' munka, annál erőteljesebb hatást várhatunk tóié. amely közvetlenül ugyan nem, de a szocialista nagyüzemek fejlődésén, ’ virágzásán lemérhető Guinea várja a szovjet kormányfőt A guineai nép türelmetlenül várja Hruscsov szovjet kormányfő látogatását — jelentette ki K. Umar Dinn, a Guinea! Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese. Ez a látogatás — mondotta valamennyiünk számára fontos esemény, és mi, guineai dolgozók örömmel látjuk Hruscsavot, aki most nemcsak a szovjet dolgozók érdekeit, hanem a békeszerető és boldogságra vágyó minden ember érdekeit képviseli. A kis-tubesi kilátó modern ixmalú, szép kilátást biztosító létesítmény. A terep erősen lejtős viszonyait kihasznál va nem a szokásos toronyépítmény, hanem a lerepszíntröl kiindulva arányosan magasodik mintegy öt méterrel a szakadékszerű hegyvonal fölé. — Alapanyaga helyszínen kitermelt mecseki kő, a mellvédek nyersbetonból készültek. Az alsó szinten rossz idő esetére védett helyiség áll a kirándulók rendelkezésére. Tervezője: Szőke Gyula, Kiss Tibor. • Foto: dr. Szász Kormányrendelet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról A Minisztertanács a legutób bi ülésén megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járulékáról szóló rendelet tervezetét. A kormány ezzel a rendelettel gondoskodik azokról a termelőszövetkezeti tagokról, akik öregségük, vagy munka- képtelenségük miatt nem szerezhetik meg a törvényszerű nyugdíjhoz szükséges „szolgálati” időt. Ez az intézkedés Hruscsov elvtárs megkezdte indiai körútját Nyikita Hruscsov szombaton repülőgépen Radzsasztán államba indult, hogy megtekintsen egy gépesített állami gaz- gaságot. Vele együtt utazik Gramiko, valamint K. P. S. Menőn, India moszkvai nagykövete. * Az Indiában tartózkodó Hruscsov szovjet miniszterelnök szombaton Radzsasztan államban megtekintette a su- ratgarhi állami gazdaságok elősegíti a mezőgazdaság szocialista átszervezését, egyben bizonysága szocialista államunk gondoskodásának. A rendelet értelmében az említett módon ellátatlanul maradó termelőszövetkezeti tagok öregségi járulékot kapnak, ha a férfi 70., a nő pedig a 65. életévét betöltötte már, s a termelőszövetkezet közös munkáiban rendszeresen nem tud résztvenni. Az a tag, nem vesz részt rendszeresen közös munkában, aki egy naptári éven belül 120 (a nő 80) munkaegységnél többet nem tud teljesíteni. Gondoskodik a rendelet továbbá azokról a tér melőszövetkezeti tagokról is, akik az említett életkort ugyan még nem érték el, jnunkaké- peségüket azonban teljesen elvesztették már, s a törvény- szerű nyugdíj megállapításához szükséges úgynevezett nyugdíjévekkel nem rendelkeznek. Ezek a termelőszövetkezeti tagok munkaképtelenségi járadékot kapnak, ha az arra illetékes orvosi bizottság megállapítja a száz százalékos munkaképtelenségüket. (Folytatás az 5. oldalon.) Szombaton hajnalban végrehajtották a szaharai atomrobbantást A francia köztársasági elnök közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy szombaton hajnalban Reggantól délnyugatra Tanezrouftnál felrobbantottak egy Plutonium atombombát. A bombát 100 méter magas acéltoronyra szerelték. A közlemény szerint a „kísérlet sikerült”. Hat brigádnak ítélték oda komlói Béta-aknán a a szocialista munkabrigád címet A komlói Béta-aknán január végén megtartott termelési tanácskozáson hat brigádnak ítélték oda a szocialista munkabrigád címet. A Komlói Szénbányászati Trösztnél elmondták, hogy mind a hat brigád megfelelt a feltételeknek, és vállalt tervét túlteljesítette. Szakmai-és politikai továbbképzésen resztvettek az üzemi pártalapszervezet által elkészített tematika szerint. A komlói Béta-akna új szocialista munkabrigádjai nem csak az elmúlt évben tettek eleget feladataiknak, hanem ez év február hónapban elért eredményeik is azt mutatják, hogy csaknem valamennyien meg akarják őrizni ezt a címet, méltóak akarnak lenni hozzá. Eredményeik: Pfeiler Alajos feltáró ifjúsági brigádja a vállait 120 százalékos tervét; 141 %-®a, Balás Máikon kamra fejtési brigádja 110%-os tervéi 120 százalékra, Lovas Sándor elővájási ifjúsági csapata 110 százalékos terve helyett 125,2 százalékra teljesítette tervét. Vízin István elővájási csapata 110 százalékra vállalt tervét teljesítette. Nagy András elővájási csapata 110 százalékra vállalt tervét 125,5 százalékra teljesítette. A hatodik szocialista munikábrigád Hor- nyik János feltáró csapata a vállalt tervét ebben a hónap ban nem teljesítette. Egyetértés Palotabozsokon Egyesült a két termelősxövetkeset ■w ityörPaáotabozsok, 1960. febr. 13. Szombat van és az emberek ünneplő ruhában zsúfolódtak össze a kultúrháaban. A vetítővásznat felhúzták a mennyezetre. A színpadin is. a nézőtéren is, komoly dolgokról folyik most a szó. A község jövőjéről. Egyszercsak elhangzik a nagy bejelentés: — Legyünk egyek ezentúl! — és ott az egész község előtt lemond az Uj Tavasz, meg a Szikra vezetősége. Az egyik hármas típusú szövetkezet volt, a másik egyes típusú, az egyikben felvidékiek voltak, a másik ban németajkúak. A tagok szavaznak. Elfogadják a lemondást, elfogadják az egyesülést. És aztán ismét szavaznak. Hosszú névsort olvasnak fel, az új belépők .feszengnek — Elfogadják? — EH! Őket is, meg azokat is, akik még kint vannak. Legyünk egyek. — teszik hozzá itt is, ott is. Áll a közgyűlés, nekem meg közben halkan a falu eddigi helyzetét magyarázzák. Palota- bozsok nagy község. Nagy és bonyolult. Vannak itt felvidé klek, helyi magyarok és német ajkúak. Szinte hihetetlen, de így van: erről a községről I Némgforwftgbgn, Qiwzl országban és másutt a világon. Olasz kereskedők járnak ide lovakért, nyugatnémet kereskedők meg a hízómarháért keresik fel Palotabozsokot. Külön-külön dolgoztak eddig, de mintegy két hónapja olyan volt a falu, mint az erjedő kovász. Népnevelők járták a házakat és okos szóval, a helyi termelőszövetkezetre hivatkozva — 41 forintot osztott munkaegységenként — végül is az ő igazuk győzött: belátták a palotabozsokiak, ha összefognak. sokkal többre képesek. Most erről az összefogásról beszélnek. A községi tanácselnök éppen azt magyarázza: — Volt egy Uj Tavasz, meg egy Szákra. Most új nevet kell választanunk. Én azt javasolom, mivel a község lakossága ilyen egyetértésben határozott: legyen a tsz neve: Egyetértés, — Elfogadják. Megválasztják a vezetőséget és míg az intézőbizottság félrevonul, hogy maga közül kijelölje az elnököt, addig beszélgetéssel ütik agyon az időt az emberek. — De sokáig jönnek! — mondja egy fiatalasszony. — Meg kell azt rágni lányom — inti nyugalomra egy időseb*» «aber. -■—* Mert nsm egy napra választjuk az elnököt. Már mondják is a neveket. — Elnöknek javasoljuk Juhász Gézát. Két elnökhelyettesnek pedig Biró Mártont és Müller Józsefet. — Éljen! — kiáltanak az emberek. — Elfogadják Juhász Gézát? — El, mind a hármat! — és egyben szavazzák meg mind a hármójukat. Az új elnök kér szót: — Köszönöm, hogy megbíznak ennyire bennem. Egyet kérek csak: álljanak mellém akkor is így, amikor a munkáról lesz szó: — Abban nem lesz hiba! — hallatszik hátúiról. — Csak mi meg azt kérjük: az elnök szemében ne legyen sógor, koma, senki, mindenki csak tsz-tag. Senki se legyen különb, mint a másik. — Nagy család a md szövetkezetünk. Nekem van egy kisebb családom. Több gyerekem van, de mindegyiket egyformán szeretem. így szeretném én ezt csinálni a tsz-ben is. Megél jenzik, Palkó Sándor elvtárs, a me első évtől ne várjanak meg csodát. Az első évben még kisparceliában lesznek a földek, a gépek nem tudnak any- nyit segíteni, mint a következő évben. Az állam segíti a termelőszövetkezeteket, de csa k ott ói- valamit ez a segítség, ahol a tagság maga is akar. Egyetértés nevet adtak a termelőszövetkezetnek. Legyen ebben a termelőszövetkezetben is egyetértés, de ne olyan egyetértés, hogy mindenki, mindenre bólint. Vitatkozzanak, dugják össze a fejüket, aztán ha egyszer határoztak, akkor legyenek egységesedi a cselekvésben. — Igaza van! — jegyzik meg mellettem .többen is. És még egy dolog. Ha egyetértenek, ha akarnak, akkor nincs az az akadály, amit maguk alá ne gyűrhetnének. Tele a nagyterem, tele a kis terem, minden talpalatnyi hely foglalt. A szomszéd szobába hangszórót szereltek fel és a körül gyülekeznek az emberek. Palotabozsok jövőjéről tárgyalnak, amely ha összefog nak, egyetértésben dolgoznak, talán már az első évben s gyei tanács elnöke áll most a könnyebb munkát, több töve mikrofon előtt. Röviden, a lé-l delmet. emberibb’ eletc bi/ «segröí készéi Arról, hogy azi fos*, mint a
