Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

NAPLÓ I960. FEBRüAK lj A páriáiét szervezeti kérdései Amikor lejár a tagjelöHségi Idő Amikor valaki elhatározza, hogy kéri felvételét a párt tagjelöltjei sorába, mindig ala­posan megfontolja, hogy ké­pes lesz-e majd eleget tenni az önként vállalt kötelezett­ségeknek, azoknak a feladatok­nak, amelyeket a párt ad tag­jai és tagjelöltjei számára. Ilyenkor az emberek meggon­dolják. hogy életüket képesek lesznek-e úgy berendezni, olyan módon élni, ahogyan azt a marxista—leninista forra­dalmi párt elvárja tagjaitól és tagjelöltjei töl. így kell tenniök, mert ha nem így tesznek — ha nem tisztázzák előre önmagukban, hogy képesek lesznek-e kom­munista módon élni — nem lehetnek a párt tagjai; A párt tagja csak az lehet, aki elfogadja a párt céljait, politikai irányvonalát és szer­vezeti szabályzatát, minden erejével küzd a párt célkitű­zéseinek megvalósításáért, részt vesz a párt valamely alapszervezetének munkájá­ban, vállalja a pártfegyelmet, végrehajtja a párt határoza­tait, s rendszeresen fizeti a tagsági díjat. A párt tagja ál­talában csak az lehet, aki be­töltötte 21. életévét. Kizsák­mányoló a pártnak tagja nem lehet. Mindezt a Szervezeti Sza­bályzat mondja ki és a páVt el Is várja minden pártvezetőség­től, hogy e kötelességek telje­sítésében segítségére legyen a vezetésére bízott alapszervezet tagjainak és tagjelöltjeinek; Amikor azt néztük meg, hogy a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeinek pártszerve­zeteiben hogyan teljesítik eze­ket a páníkötelességeket az alapszervezetek vezetőségei, akkor néhány igen jó példára akadtunk; A szénbányászati tröszt párt­bizottságának titkára, Bodor elvtárs, amikor elmondja, hogy körülbelül féléves mulasztás­ivá! kezdték' et a léteit tagje­löltté«! idők rendezését, ugyan­akkor bizonyítja Is, hogy most már mégis rendbejönnek a dol­gok. Minden bányaüzem alap­szervezetében megindult a tagjelöltek taggá való felvéte­le. e a taggyűlések a vezető­ségek javallatának figyelem- bevételével megvitatják a tag­felvételi kérelmeket. A párt erősítése a legjobb munkások és műszakiak párt­taggá való felvételének útján és más módon is folyik a tröszt alapszervezeteiben. Az elmúlt évben 189 tag- és tagjelöltfel- vétel volt az alapszervezetek taggyűlésein, amelyekből 26 felvétel t-kérőnek azt javasolta a pártbizottság, .hogy egyelőre ne kérje még felvételét, egy tagjelöltet pedig nem talált kJ alkalmasnak arra, hogy párt- í§| lae legyen. Természetesen annak örül- I nénk, ha nem lenne szükség | az alapszervezetek által fel­vett tagjelöltek elutasítására, s ha jobban, alaposabban meg­fontolnák az alapezervezetek tagjai, hogy kit vesznek fel soraikba. Mégis, azt kell mon­danunk. hogy a párt szerve­zed megerősödése helyes irányban folyik s ezzel nincs is probléma a tröszt üzemei­nek pártszervezeteiben. In-1 kább a tagjelöltek politikai | nevelésében vannak még hiá- j nyosságok. Ebből fakadnak te- há*-a. tennivalók is. Leginkább az ajánló felelős­ségét kell szóvá tennünk, A felvételre ajánló elvtársak között többen is vannak olya­nok. akik egészen addig, amíg a tárgyúiéi elé kerül a javasolt munkatársuk, törődnek vele, segítik, hogy megismerkedjék a párt célkitűzéseivel, de ami­kor a taggyűlés már felvette, nem törődnek vele tovább. tatnak elvégzését ellenőrzi hanem az ajánlókat is meg­kérdezi néha, hogy miképpen segítettek a párt új tagjainak vagy tagjelöltjeinek pártfel­adataik teljesítése során. Ez arra az esetre érvényes, amikor a tagjelöltek és tagok rendszeresen kapnak pártmeg- bizatásokat a vezetőségtől, vagy önmaguk vállalnak párt­feladatokat. Van olyan eset is azonban, amikor a vezetőség nem gondoskodik arról, hogy pártmunkát végezzenek az alapszervezet tagjai és tag­jelöltjei, s ők maguk sem kér­nek megbízatásokat. Ezekben az alapszervezetekben külö­nösen nagy jelentősége van a pártcsoportok kezdeményező szerepének. A pártcsoportok is kezdeményezhetnek külön féle pártrendezvényeiket, s a pártcsoportgyűléseken meg­vitathatják — sőt meg is kell, hogy vitassák a pártcsoport tagjait érintő kérdéseket. A Pécsi Szénbányászati Tröszt Iistván-aknai pártszer­vezetében (a földalatti munkát végző bányászok pártszerve­zetében) rendszeresen ellen­őrzik a tagjelöltek fejlődését, akik közül többen részt vesz­nek a Szocialista munlca bri­gádja cím elnyerésére indult versenyben. Megkezdték a tag- jelöltkörök szervezését is. A tagjelöltkörökben megismer­kednek a tagjelöltek a párt politikai célkitűzéseivel, prog­ramjával, határozataival, szer­vezeti szabályzatával és a pártélet‘mindennapi kérdései­vel. Hogy az jól menjen, a pártbizottság kétnapos titkári tanfolyamon készítette fel az üzemek alapszervezeti titká­rait ennek a munkának az irányítására. A külszíni alap­szervezetben is befejeződött a tagjelöltkörök szervezése, Péesbányán is, a vasasi Petőfi- aknán is és Újhegyen is. Új­hegyen mindhárom alapszer­vezetben lesz tagjelölt kör. A pártbizottság elvárja, hogy minden tagjelölt részt vegyen a tagjelöltkötök munkájában. Erre egyébként a pártbizott­ság legutóbbi ülése határoza­tot is hozott. Február 17-én pedig titkári értekezleten szá­molnak be a tagjelöltkörök megalakulásáról és eddigi te­vékenységéről az alapszerve­zetek titkárai. A szénbányászati tröszt párt- szervezeteibe ebben az évben eddig hat tagjelöllfelvételi kérelem érkezett és kilenc tag­jelölt kérte tagfelvételét. Az István-aknai földalatti pártszervezet, a Petőfl-aknai és az újhegyi dúsítóüzem pártszervezetei minden dicsé­retet és elismerést megérde­melnek azért, mert nem csu­pán a tagfelvételi munkát, hanem a tagjelöltek nevelését és párttagságra való felkészí­tésüket is rendszeresen vég­zik. Ankét a népi ellenőrzés tapasztalatairól A Széchenyi-akna viszont már nem dicsekedhet ezzel. Pedig ott sincsenek el méletileg gyengébben képzett és a gyakorlati pártmunkában járatlanabb elvtánsak. Mégsem fordítanak elég gondot a tag­jelöltek nevelésére. Kicsit nfi' gyobb körültekintéssel, a párt- feladatok teljesítésének ala­posabb és rendszeresebb ellen­őrzésével viszont még meg is előzhetnék a másik három üzem pártszervezetét. Sajnos, a Béke-akna alapszervezetéfől is ezt kell elmondanunk, pedig ott is kiváló munkások, szor­galmas, rendes, párthű bányá­szok dolgoznak, s a pártszerve­zet összetétele semmivel sem gyengébb, mint másutt.. Azt javasoljuk a pártszerve­zetek vezetőségeinek, hogy a párt cső portok aktivitását fo­kozzák. Vonják be a pártcso­portok munkájába a tagjelöl­teket, bízzák meg őket konkrét termelési feladatokkal, adja­nak nekik például egy olyan megbízatást, hogy a RISZ- szer vezetékben végezzenek propagandamunkát a verseny- mozgalom fellendítésére, ma­guk is járjanak a versenyben élen; bízzák meg őket azzal, hogy vegyenek részt a tagjelölt körökben, szerkesszenek fali­újságot, tartsanak röpgyűlése- ket egy-egy aktuális politikai esemény megmagyarázására. A pártmunkának ezeken kí­vül még nagyon sok formája és módszere lehetséges, ame­lyeket a helyi viszonyoknak megfelelően kell formálni, fej­leszteni. Az a fontos. nogy erinék szükségességét minden pártve­zetőség megértse, mert ha meg értik az elvtársak, máris el­kezdik a pártmunka színvona­lának emelésére irányuló tevé­kenységüket. S ennek igen fontos része lesz a tagjelöltek páirtfeladatolckal való megbí­zása, azok végrehajtásénak el­lenőrzése, s ezzel a tagjelöltek politikai nevelése. A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság csütörtö­kön, február 18-án délelőtt 9 óraikor a városi tanács köz­gyűlési termében ankétet ren­dez, amelyen részt vesz Oczel János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke is. A résztvevők a. népi ellenőrzés 1959. évi ta­pasztalatait, az MSZMP VII. kongresszusának a népi ellen­őrzésre vonatkozó irányelveit és a folyó évi feladatokat be­szélik meg. A megyei NEB az ankétra. a megyei és járási bizottsági tagokon kívül meg­hívta az ellenőrzéseken részt vett népi ellenőröket is. Baranyából tát és félezer tehénnel neveztek be az V. országos tejtermelés! versenybe Gyevi Kájoly Baranyában — az ország egyik legjobb szarvasmarha- tenyésztő megyéjében —■ igon nagy az érdeklődés a január elsején megindult V. országos tejtermelési verseny iránt. A legutóbbi negyedik or­szágos tej termelési verseny­ben a megye öt állami gazda­sága és nyolc termelőszövet­kezete került az első 15 helye­zett közé. A bnbarei Béke Tsz országos első lett a közös gazdaságok tejtermelési' ver­senyében. Az összesített ered- mé*nyek alapján Baranya 1959- ben megőrizte elsőségét a me­gyéit között folyó nemes vetél­kedésben. A megyei törzskönyvi fel­ügyelőségen a közelmúltban összesítették az V. országos tejtermelési versenyre beérke­zett baranyai nevezéseket. Mint Farsang Gyula felügyelő elmondotta: a jelentkezések a termelőszövetkezetek nagy előretöréséről tanúskodnak. Két tangazdaság és három ál­lami gazdaság, valamint 15 közös gazdaság összesen két és félezer tehénnel vesz részt a versenyben. Az „ország leg­jobb fejője” címért a babarc! Béke. n ffiäfsi TarteMts. a na^y árpádi Uj Alkotmány és a szajki Ultörő Termelőszövet­kezetek nevezték be tehené­szeiket. Az ..ország legtöbb tejet termelő tehene” cím el­nyerésére a megye állami gaz­daságai 30. termelőszövetke­zetei pedig 23 tehénnel pá­lyáznak — köztük több, 8000—9000 liter tejet adó hénneL evt te­A SZERETET OTTHONA Pedig az aiániók felelősek a párt előtt az általuk java­solt és felvett elvtársak poli­tikai fejlődéséért, szakmai to­vábbképzésükért személyes életük rendezettségéért Az ajánlóknak gondoskodniok kell arról is. hogy a pártba felvett elvtársak pártmunkál végezze­nek az alapszervezetben, s hogy azt jól elvégezzék. He­lyesen teszi tehát az a párt- szervezet, amelyik nemcsak a 1*1 vert' tagjelöltek pártfelada­— Jöjjön el hozzánk és be­szélgessen Takács Kálmán bá­csival — invitált egy kedves, női hang a Tüzér utcai szociá­lis oVhonból. Az irodaépület előtt vélet­lenül összefutottam a hang tulajdonosával, Sárika ápoló- nővérrel. Frissen, üdén top­pant elém s én meglepődtem a ton, hogy a szociális otthon­ban ilyen fiatal nővért talál­tam. i — Szerelem ezeket a loedves kis öregeket, hiszen valójában olyanok, mint a kisgyerekek — mondotta, s hamarosan meg győződhettem a gondozottak körében, hogy ők Is szeretik Sárikát. Az épületsor végén, a 15-ös szobában lakik Takács Kál­mán, a pécsi műlakatos-ipar egykor kiváló mestere. Régóta ismerem Kálmán bácsit, s va­lahányszor találkoztunk, soha­sem panaszkodott, sőt arról be­szélt, hogy milyen szépen és milyen jól érzik magukat a szociális otthonban. Felesége helye már egy esz­tendeje megüresedett. A hosz- szú betegség végére pontot tett a halál. Az orvos és külföldi gyógyszerek felemésztették azt a kis tartalékot, ami volt, de Kálmán bácsi mégsem szenved semmiben hiányt. Kedves, hangulatos a kis szoba, amelyben együtt lakik Nemes Jánossal. A fényesre kefélt padlón szőnyegek. Az ágyakon színes-mintás taka­rók, ugyanebből az anyagból falvédők és függönyök. Rádió az állványon, s a falon egy csodálatosan szép antik óra, száz éves múltjáról ketyeg. — Ez a sajátja. — Két szekrény, székek és asztal egészítik ki a szoba berendezésit. Opálbúrás mennyezetiámba szórja fényét a beszélgető két kis Öregre, Csak az a kár, hogy nem kap­nak valamivel több tüzelőt, mert így egy kissé közelebb kell húzódni a kályhához.-r Hívtak már a feleségem rokonai, hogy menjek, hozzá­juk — kezdi Kálmán bácsi, — de nekem sokkal jobb így. Megvan mindenem. Takaríta­nak, főznek és mosnak ránk. Ha észreveszik, hogy a ruhánk megkopott, azonnal adnak má­sikat, jó meleget, amilyen most is rajtam van — mutatja posz- tónadrágját és gyapjúpulóve- rét. A gondozásban és szerétéi­ben nincs hiány. Ha betegek vagyunk, ellátnak bennünket. Sárika Udeséget és derűt hoz közénk. Ha kitavaszodik, ak­kor meg kiülünk a rózsákkal teli kertbe a gyümölcsfák alá és olvasunk, kártyázunk, vagy beszélgetünk. Az ősztől sein félünk, ha hullanak a faleve­lek, ha jön az elmúlás, hisz oly szép volt a nyár .., oly szép volt hetvenhetszer ... Távozóban Sárika nővérhez kopogok be. A szobája is olyan, mint ő. Csupa derű, csupa hangulat. Kér, hogy néz­zem meg az ebédlőt is. Kern tudok szóhoz jutni a meglepetéstől. A tágas ebédlő, ízléses berendezésével, földig érő függönyeivel s pirítás szé­keivel. bármelyik nagy vállalat ebédlőjével, vagy kultúrtermé­vel felveheti a versenyt. Sáros cipőmmel alig merek a ragyo­góan tiszta gumipadlóra lép­ni. — Ugye szép itt válunk? ... ugye olyan igazi szeretetotthon ez? — kérdi tőlem Sárika. — — Nem, Sárika, ez a kife­jezés nem fedi a valóságot. — egy betű hiányzik a végéről. Ez nem szeretetotthon, ■— ez u szeretet otthona, — Ba-IM A technika egyre inkább belopja magát a mezőgazda^ is. Egyre több az olyan állami gazdasági és termelószöve® zeli istálló, ahol már géppel fejnek. Ez a kép is egy ilye® tállóban készült. Azt szokták mondani: .,Bámulj mint b° az új kapura.” Ebben az esetben ez a közmondás így módi* „Bámul, mint tehén a fejőgépre.” Hiába, változnak az 1® változnak a közmondások is. — JÁRDÁK ÉPÍTÉSÉRE ez évben összesen 250 000 fo­rintot fordít Mohács város ta­nácsa. Amint az időjárás megengedi, rögtön megkezdik a járdaépítéseket. — A SZÁSZVÁRI BÁ- NYÁSZLAKÖTELEP törpe- vízmüve eddfg nem felelt meg a közegészségügyi követel­ményeknek. Ezért a megyéi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás és a Komlói Szén- bányászati Tröszt tárgyalá­sainak eredményeként, a tör- pevízművet úgy építik át, hogy a szászvári bányászok részére egészséges vizet biz­tosítson. — ÚJ MŰHELYRÉSSZEL BŐVÜL a Pécsi Ruha- és Ci­pőipari Vállalat Kossuth La­jos utcai mérték utáni szabó­sága. Rövidesen beköltözik a Kossuth Lajos utcába, a Ly­ceum templom mellett lévő, volt lim-lom bolt üzlethelyi­ségébe, amely már fel is sza­badult. — FEI.SÖSZENTMÁRTON- BAN a napokban TIT elő­adói munkaközösség alakult pedasógusokból és a község vezetőiből. — MODERN STRAND­FÜRDŐ és külön tisztasági fürdő építését vette tervbe Sellyén a tanács. Mindkettő megrxiló&ítására még ez év­ben sor kerül. — LAKÁSFELÜJITÁSRA 3 millió forintot kapott a szi­getvári községi tanács n Bara­nya megyei Tanácstól, Ebből az ötszögből ez évben fel­újítják az államosított háza­kat, valamint Szigetvár mű­emlék el r. — A VÉMÉNDl SAJT­ÜZEM szennyvízlevezetési problémája rövidesen megol­dódik. A vállalat megkapja a szükséges anyagi fedezetet arra, hogy a szennyvizet a falu haláráig Idnccsövöit ve­zethesse el. így lakott terüle­ten nem folyik majd szaba­don a fehérjedús, főleg nyá­ron erősen rothadó és búzlő szennyvíz. — MŰSOROS CSALÁDI ESTET rendezett a Vasas I. Vöröskereszt. A tiszta jöve­delmet: 1800 forintot, egész­ségügyi felszerelések vásárlá­sára fordítják. — A KP.M Autóközlekedési Tanintézete kellő számú je­lentkező estén úrvezető tanfo­lyamat Indít. Jelentkezni lehet Szombat kivételével napom a 8—12 a tanintézet irodájában, Pác* EUii'j&v-y^Hír^zln <«. 32, — AZ ISKOLÁS GV[ MEKEK eddig füzet® úgynevezett „iskolakék” J pírba csomagolták. Ez l»*fl rongyolódott, piszkolódott így sűrűn kellett cserélj nagy kereslet miatt többször előfordult, h1 papírüzletekben nem is kapható. Most a Dél-D1 túli Papír- M» Xrodaszi kesítő Vállalat utlátsTÖ etilén füzetborítót hoz e lomba. Ez a műanyagból tetszetősebb és sokkal sabb. — FENNÁLLÁSÁNÁL ÉVFORDULÓJÁT ürf* rövidesen a KPVDSZ utcai Petőfi Sándor MiriJ dési Háza, A jubileum ®‘í mából, március 15-én szabadság” címmel kf, műsort ad. A művelődést, így kíván megemlékezni ®' adójáról: Petőfi Sándort0* — AZ ELMÚLT ÉNÍ még csak a BelvárosM® Kossuth Lajos utcában® Bem utcában lévő esed*? boltokban volt mélyhűtői relite szekrény, számsí® négy. Ez évben viszoJg Pécs-Budai Élelmiszerig kedelmi Vállalat már a nyavidéket. a külső váll székét is ellátja metf! szekrényekkel. Jelenleg * mélyhűtő "zekrenvt űzet®! n bányavidéken. Az ötöőj e héten az erőmű-építj” területén, a hatodikat ®1 március közepén Péc"b9® telepen helyezi üzembe’ — négyemeletes , Állami áruház f tervdokumentációja ban készül el. Ettől Jj lenül a nyugati váro&réU a volt repülőtér tefvj! már meakerdték az új a áruház építését. KPIVf Autóközlri‘,'' — A Tanintézete kellő szám; lentkező esetén felsőfok'*, ritsmestferl. gépkocsi el® Porlasztó és adagoló b®® >7‘‘ jr A es autóvillamossági sz® folyamokat indít be. kezni lehet szombat ki'A' vei naponta 8—12 a t»n", irodájában, Pécs, Ha,le*? Rnszky u. 32. sz. — schubert-fste? dez február 22-én a ** Zenei Munk á'■ nkadem' cetében az Orszáwos mónia. Az est műsoré" vnnnda nvi*«nva, nz ' , fónia. vnlamint a P' 'cn ■Tóni reműködik a Pécsi S*’® kus Zenekar Vezény®^, Péter, az Állami Of kamagva

Next

/
Oldalképek
Tartalom