Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

FEBRUAR M. NAPLÓ 5 Toll seprű Villamoshfrek Talán nem tévedünk, ha a óéért villamosokat az ókori görög városok apora-jához, piacteréhez hasonlítjuk, ahol perceken belül mindenféle ese­ményről értesülhet az ember Pécsi mondás: ha meg akarod tudni, mi újság a városban, válts egy hatvan filléres je­gyet, s leszálláskor tele hír- tarisznyával szállhatsz le. A fiatalok leggyakrabban a mozi­darabokat vagy a színház leg­újabb műsorát magasztalják ekként: — Tudod, irtó érdekes volt, amikor a főhős .;. később őrült jó eset történt. > i Vigyázat, fiatalok! Ne irtsuk az érdekest, mert nem marad belőle, és egy nagyon jó esel se legyen őrült jó, mert annak vizsgálata már a pszichiátria feladatkörébe tartozik, bár­mennyire is nagyszerű eset volt. A napokban anyósom a Vil­moson hallott új kormozásd el­járásról számolt be. Állítólag egy marék naftalinnal ki lehet csapni a kéményből a kormot. A villamoshír hatására ízlben ki Is próbálta. A konyha tűz­helye majd föl nem robbant, de azért a korom Jó része meg­maradt. És megmaradt az orr­facsaró naftalinillat is. Lehet viszont, hogy másutt sikereseb­ben csapódik ld a korom. Neon akarok senkit sem becsapni, éppen ezért az ilyenre vállal­kozóknak azt ajánlom, hogy előbb biztosítsák lakásukat tűzkár ellen! Illetőleg ... mivel kár ellen nem biztosíthatjuk magunkat, célszerűbb: tűzkár, jégkár esetére biztosítani la­kásunkat, szőlőnket. Ezért tart­juk helytelennek a Kossuh I^ajos ucábam az Állami Bizto­sító helyiségében kifüggesztett felhívásokat: „Biztosítson tűz­kár, jégverés ellen!“ Két borzasztóan csinos (he­lyesen: nagyon csinos), fiatal nő csevegett ekként a minap a villamoson: — Miért vagy ilyen sápadt? — Most jöttem ki a megyei kórházból. — Mi volt a bajod? — Képzeld, két hétig vak­béllel kezeltek! Nem hisszük, hogy az a he­lyes lányka egykönnyen fel­gyógyult volna, ha gyógyszer helyett vakbéllel kezelték vol­na. Ismeretlen hősnőnknek 'miyesen ezt kellett volna vá­Két hétig vak- miatt voltam a laszolnia: — bél gyűli ad ás kórházban. A pécsi villamoson hívták fel figyelmünket a Flórián té­ren levő kis halászcsárdára, ahol állítólag halászlevet lehet kapni. Valóban halászlevet adnak? Nem hisszük. Aligha enné meg bárki is. Ezért he­lyette Inkább kérjünk hallevet vagy hallevest! A halleves úgy jő, ha utána borral megöntözzük. Az ital­boltok egyike-másikában ol­vashatjuk: „Bor utcán át is kapható!“ Ez a kiírás arra csá­bít, hogy ha valakinek száraz 1 a torka, ne menjen be az ital- j boltnak nevezett kocsmába. 1 hanem csak az utca túlsó szé- j 'érői kiáltson be fél liter ka­darkáért, s máris kiszolgálják. Mivel pedig a gyakorlati ta­pasztalat azt igazolja, hogy néha a belső helyiségekben is várni kell a kiszolgálásra, cél­szerűbbnek véljük az efféle szövegek kicserélését ilyenre: „Bor házi fogyasztásra is kap­hat ór Még mindig szóba kerülnek a villamosokon Is a félévi ér­tesítők. Az egyik apa büsz­kén említette a vele szemközt ülő ismerősének: — Képzelje, a kislányom moet jár a Vili. osztályba. Rettenetes szorga­lommal tanul. Meg is lett az eredménye: kitűnő rendű. A kisfiamnak sajnos nehéz dió a tanulás. Az apai dicsekvésre, illetőleg árulkodásra a következőket -egyezzük meg: a rendes, kö­telességtudó tanuló nem tanul­hat „rettenetes“ szorgalommal, mert a rettenetes jelzőt sze­rencsétlenség, haláleset vagy ezekhez hasonló körülmények színezésére használjuk. A szor­galom sohasem lehet rettene­tes, hanem: dicséretreméltó, laVkiismeretes, példamutató. És végül megnyugtatunk min­den diákot: az új félévben a tanulás senkinek sem lesz ne­héz dió, mert a dió — mégha nein is papirhéjú — sohasem nehéz, legfeljebb kemény. Egy- egy nehéz számtan-, fizikapél­da megoldása tehát a jövőben j is kemény dió marad. Ha pe­dig otthon az édesapa kifogá­solja a fizikából kapott ket­test, szerezzen 6 négyest vagy ötöst — a lottósorsolásoní Dr. Tóth István Ormánsági lakodalmas a televízióban Február közepén a Magyar Televízió munkatársai a sely- lyei járásba látogatnak és ott televíziós felvételeket készíte­nek az Ormánságról, az ott la kó emberek életéről. Vajszlón többek közt a híres Ormánság! lakodalmas népi táncot örökí­tik meg a községi népi tánc­csoport előadásában. Riport­felvételeket készítenek továb­bá a sellyel termelőszövetkezet munkájáról, valamint a felső- szentmártonl és drávakeresztu- ri délszláv ajkú termelőszövet­kezet! parasztság életéről. A zárszámadások : a isz-ek vizsgái 9 \ szovjet mezőgazdasági küldöttség látogatása Marionvásáron A magyar-szovjet mezőgaz­dasági napokra hazánkba ér­kezett szovjet küldöttség ked­den a Magyar Tudományos Akadémia marton vásári Me­zőgazdasági Kutató Intézetét látogatta meg. ................. El készültek a zárszámadá- j sok és a zárszámadó közgyűlé- j seken egyre vizsgázik a tsz- í tagság, az elnök és a vezető- | ség. A tagok munkából, az el- j nők. a vezetőség pedig veze­tésből. Látszólag két dolog ez és mégis egy, összefüggő va­lami, ami egymás nélkül el­képzelhetetlen. Mert lehet va­laki akármilyen jó vezető, ha nincs aki hallgasson a szavára, ha nincs, »kl végrehajtsa el­gondolásait. Érdekes dolog. Az idén a zárszámadás, a termelőszövet­kezeti bizonyítványosztás egy­beesik az Iskolai bizonyítvány- osztással. Az iskolában a taní­tó mond most írásban véle­ményt a félévi munkáról, a termelőszövetkezetben az egész tagság, a falu, a megye, az ország. Mert ha nem lenne elnöki beszámoló, ha nem rögzítenék papíron az ered­ményeiket, a hibákat, akikor is tudná a tagság, a saját bőrén érezné: jól, vagy rosszul «óztak. Mit mutat az idei zárszám adás7 dől- ahol már az első évben is si­került jól osztani, ennek örül­nek, a másik helyen viszont a holnapba néznek és mert biz­Először Is azt mutatja, hogy | tosan tudják, megtettek min­(Jdíiljünli lélen is! A tél derekán járunk. Egye­seit már a nyári üdülés felé kacsintgatnak. Tervezik, hogy Siófokra vagy a Velencei tó partjára menjenek nyaralni, avagy éppen a Bükk erdeit használják fel pihenésre. Azon ban a telet még nem lehet letagadni. Sok ember Inkább télen szereti kivenni a sza­badságát és a magas fennsí­kokat kihasználva a téli sport­nak hódol, vagy éppen a hé­vízi gyógyvíz után vágyódik. Meg kell vallani ez a kisebb­ség. És itt álljunk meg egy pillanatra. A szakszervezet biztosítja a dolgozók részére, hogy télen is üdülhetnek. Fenntartja az üdülőhelyek személyzetét, biz­tosítja a különböző anyagokat a pihenők részére és a dolgo­zók mégis idegenkednek a téli üdüléstől. így van ez a Vasu­tas Szakszervezetnél, a Köz­lekedési Dolgozók, és az Épí­tők Szakszervezeténél is. A szakszervezeti elnökök szerint minden téli turnusból jó egy­néhány üdülőjegyet vissza kell küldeni a felettes szerveknek, mert kevés dolgozó kívánja igénybevenni. Az elmúlt évhez viszonyítva a téli üdülés terén javulás Jogi tájékoztató A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdi/áról Egyik régi olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy tájékoztassuk újságon keresztül arról, hogy a termelőszövetkezetben dol­gozó férfiak és nők hány éves korukban mehetnek nyugdíjba illetve meddig kell dolgozniok termelőszövetkezetben, hogy nyugdíjat kaphassanak. Kérdésére az alábbiakban válaszolunk. Az 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtása tárgyá­ban kiadott rendelkezések a nyugdíjjal kapcsolatban a kö­vetkezőket írják elő: Öregségi nyugdíjra az a me­rőgazdasági termelőszövetke- tag jogosult, aki az öreg- , mwhatárt betöltötte és az előírt nyugdíjéveket megsze­rezte. .. korhatár: fér­fiaknál 65 életév, nőknél 60 éietev. Az életkor a nyugdíi­iétX1 a rt>!^ak wah egyik fel­tétele. A másik feltétel a szűk séges nyugdíjeveknek l meg­lete. Erre vonatkozóan a már hivatkozott rendelet olyképpen rendelkezik, hogy akik ^6n december 31-ig mezfigazdasA , termelőszövetkezetbe tagk-J? belepnek, azok tíz nyugdfiév alapján jogosultak öregségi nyugdíjra, abban a* esotben ha az előírt munkaegysAf,^^; teljesítették. (A kötelo/ő mun kaegység férfiaknál évi 120 nőknél évi 80.). Azok a termelőszövetkezeti tagnk, akik 1961. január 1. titán lépnek be a ter­melőszövetkezetbe tagként, csak 20 nyugdíjév alapján ré­szesülhetnek nyugdíjban. Tehát a fentiek alapján ol­vasónk abban az esetben jo­gosult, mint termelőszövetke­zeti tag öregségi nyugdíjra, ha a jelen tájékoztatóban ismer­tetett életkort betöltötte és 10 nyugdijévvel rendelkezik. Tá­jékoztatásul megjegyezzük azt. hogy a nyugdíjévek számításá­nál az egyéb biztosításban el­töltött szolgálati időt minden esetben figyelembe kell venni. A rendeletek nem jelölik meg azt, hogy meddig kell a termelőszövetkezeti tagoknak dolgozniok. Minden termelő­szövetkezeti tag életkorra va­ló tekintet nélkül résztvehet a {f'Tjmiöszövetkezet közös mun­kájában, még akkor ia, ha már nyugdíjas. 1 ^ nyugdíjas termelőszövet­kezeti tagoknál a nyugdíj csak akkor esik korlátozás ala, ha férfi tag az évi 120, nő 80, munkaegységnél többet teljesít. Ez annyit je- lent, hogy ha a termel őszövet- kezeti tag nyugdijat kap ak­kor is dolgozhat a termelőszö­vetkezetben és a nyugdiját is megkapja. Ez alól kivétel, ha a munkaegysége az évi 120-át illetve OO-at meghaladja. Ebben az esetben a nyugdíj folyósí­tása korlátozás alá esik. Itt ismertetjük az özvegyi nyugdíjat olyan vonatkozás­ban, hogy az özvegyi nyugdí­jat élvező termelőszövetkezeti tag a teljesített munkaegysé­gek számára va*ló tekintet nél­kül megkapja a részére megál­lapított nyugdíjat Ha saját jogon is megszerzi az öregségi nyugdíj feltételeit, akkor ré­szére megállapítható a saját jogú nyugdíj Is. A kettő együt­tes összege a 700 forintot nem haladhatja meg. A nyugdíj Iránti igényt Bar ranya megye területén ^ az SZTK Pécsi Alközpontjának nyugdljcsoportjánál kell elő­terjeszteni. Az alközpont az előterjesztett kérelem alapján a szükséges iratokat beszerzi és ezen iratok alapján az Or­szágom Nyugdíjintézet határo­zatilag értesíti az igénybeje­lentőt arról, hogy kap-e nyug­díjat, illetve mennyit kap, vagy ha nem lehet megállapí­tani, miért nem kaphat nyug­díjat Az Igénybejelentésben fel kell tüntetni az összes mun­kaviszonyokat 1920. január 1. napjától kezdve egészen az Igénybejelentés Időpontjáig, Időrendi sorrendben a mun­káltatók nevének, cégének, lakhelyének megjelölésével. A kérelemhez csatolni kell há­zassági anyakönyvi kivonatot és a birtokában lévő munkavi­szonyaira vonatkozó iratait ímunkakönyv, mezőgazdasági bélyeglap, stb.). A jelen tájékoztatóban Is­mertetettek csak mezőgazda­sági termelőszövetkezeti tagok öregségi nyugdíjára vonatkozó leglényegesebb rendelkezése­ket tartalma?--';’!' mutatkozik, de ez még nem elégséges. Az üzemi bizottsá­gok tagjai magyarázzák meg a dolgozóknak a téli üdülés elő­nyeit és azt, hogy mindenki­nek nem tudja a szakszervezet nyáron biztosítani az üdülést Ha értekezleteken felszólalna egy-két olyan dolgozó, aki már volt üdülni télen és elmonda­ná, az ottani szórakozási és pihenési lehetőségeket, vala­mint, hogy milyen ellátásban részesült, biztosan sokan meg- kedvelnéík a téli üdülést. A téli időszakban általában az idősebb dolgozók szeretnek Hévízre, Harkányba és Párád­ra ellátogatni, a téli házasulok pedig inkább Lilafüred, Mátra háza, Gallyatető üdülőit kere­sik fel nászutazás céljából. Zsifkovics György elvtárs a Közlekedési Dolgozók szak- szervezetének megyei elnöke például elmondta, hogy a vál­lalatoknál a szabadságolási tervek már elkészültek, ugyan­akkor még nem tudják meny­nyi üdülőjegyet fognak kap­ni és milyen turnusokra. Sze­rinte valahogy ezt a két ter­vet jobban össze kellene han­golni, Az Épitők Szakszervezete határozatot hozott, a téli üdü­lőjegyekkel kapcsolatban. ■— Amennyi jegyet a területi szerv vlsszaküld a központba, ugyanannyival kevesebb nyári beutalást fog kapni. Véleményünk szerint az ilyen kérdések adminisztratív úton való megoldása helyett más utat 1 kellene keresni ennek a megoldására. Egészen biztos, hogy a vállalatoknál igen sok, olyan idősebb dolgozó van aki szívesein elmenne üdülni, akár Hévízre, akár Mátraházára vagy más üdülőhelyre télen is. Közgyüké* a tavaszi munkák előtt Kedden este 8 órai kezdet­tel tartotta második közgyű­lését a nemrég alakult 3000 holdas királyegyházi termelő­szövetkezet »tagsága. Ezen a közgyűlésen már a tavaszi munkák előkészítését, az álla­tok öszevonásának lehetősé­geit tárgyalták meg. Ezen kí­vül fontos döntéseket hoztak a fennálló munkaerőhiány csökkentésére és a munkaegy­ség előleg osztás mielőbbi be­vezetésére. rmelő zövetPezeteink meg­értették: elsősorban arra van szült ég, hogy amit lehet sajá erőből oldjanak meg, a maguk erejéből növeljék a közös va­gyonát. A sumonyi Petőfi Ter­melőszövetkezet a tavaszon alakult. Ebbe a termelőszövet­kezetbe tömörült az egész köz­ség lakossága. 1082 holdon gazdálkodnak. Ennek a terme- lőszövettkezetnek a fel nem osztható közös alapja rövid tíz hónap alatt 236 590 forintra nőtt. Amellett, hogy 78 000 fo­rintot földjáradékként Is osz­tottak, igen nagy- mértékben tartalékoltak is erre az évre. Az idei év termelési alapja a Petőfiben 507 567 forint ér eb­ből mint nyolcvan százalék a saját forrás. Hasonló a hely­zet a lánycsóki Csillag Ter­melőszövetkezetben is. Itt a termelési alap 606 000 forint és ebből a saját forrás neon kevesebb, mint 589 000 forint. Nem egyedülálló példák ezek. Szinte valamennyi termelőszö- vetkezetürxkben fellelhetők ezek a helyei, jó törekvések. A zárszámadási eredmények nem rosszak, de az is igaz, hogy lehetnének jobbalk is. Igaz, hogy a mostani zárszám­adásokon nem osztanak any- nyit, mint a múlt évben, de tény az is, hogy ez a keve­sebb sem kevés. Egy példát erre. Eevháza^kozáron megnéz­tem a tsz zárszámadását Bér egyesült a két termelőszövet­kezet; az Uj Barázda és a Kossuth, a zárszámadást még külön tartották. Az Uj Baráz­dában 27,75 forintot ért egy munkaegység, a Kossuthban pedig 28 forintot. Ez bizony kevés. Kevés, ha az ember csak a számot látja, ha nem konkretizálja valakire. Buh- ehenstock Henrik a. Kossuth j Termelőszövetkezetben dolgo­zott. A tavaszon lépett be és mégis a 28 forintos munka­egység mellett csők a közös­ből — legalább hat-nyolc ezer forintot bevett a háztájiból is — 21 896 forintot kapott. Vagy itt van Jankó Mátyás az Uj Barázdából. Az ő jövedelme a közösből 19119 forint volt. A tavaszon igen sok új ter­melőszövetkezet jött létre. Ez helyes és jó dolog. Államunk meg is tett mindent azért, hogy ezek a termelőszövetke­zetek minél előbb lábra kapja­nak- Ennék ellenéi« a kezdet nehézségei a mostani zárszám­adásokon mégis kiütköztek. Persze, nem mindenütt, egyes termelőszövetkezeteknél. Ez a kisebbik dk. A nagyobbik ok az, hogy 1959. rendkívüli év volt. Az időjárás miatt meg­növekedtek a munkaegységek és ezzel elkerülhetetlenül csök­kent az értékük Is. És a mos­tani zárszámadáson nem tizen­két, hanem tizennégy hónap után fizettek munkaegységet, két hónappal többre, mint az elmúlt évben. Ez szintén csök­kentette a munkaegység érté­két. Főleg új termelőszövetkeze­teink tartózkodtak az állami hitelektől és naivon helyesen mind több és több beruházást valósítottak meg saját, erőből. Ez. az, amit így mondanak a parasztok: „Az első évben ös­szehúzzuk magunkat, hogy a következő években minél Job­ban nyújtózkodhassunk.’’ Ezek a saját erőből történő beruhá- 7 árok is csökkn etették a mun­kaegység értékét. Mindezek ellenére az Idei Zárszámadási közgyűléseiken is elégedett tagokkal találkozik az ember. Ax együk helyen, dent azért, hogy a második évben őik is jól oszthasasnak, -em csüggednek. Persze hiba volna mindent az időjárásra és más külső ' okra hárítani. Szombaton tartott- zár-szám­adó közgyűlését a két rózsafai termelőszövetkezet: a Közös Ut és a Kossuth. E yütt tar­tottá^ a közgyűlésüket, mert ezen az estén egyesültek ;& A Kossuth 1959. márcimában alakult, a Közös Ut még az ellenforradalom után. Nagy volt a különbség a két terme- lőszövetlkezet zárszámadási eredménye között, méghozzá az új termelőszövetkezet: a Kossuth javára. A Kossuth 59 forintot osztott munkaegysé­genként, a Közös Ut pedig mindössze 29 50 forintot. Pe­dig egy községben, egy határ­ban van a földjük, mégis egyik többet, a másik kevesebbet osztott. Mi ennek az oka? Belső okai vannak, ugyan­úgy, mint az alniáakore zturi termelőszövetkezet eredmé­nyének. Ebben a termelőszö­vetkezetben ia laza volt a munkafegyelem, a vezetőség nem törődött a munkaszerve­zetek kialakításával ói ennek tudható be, hogy a beterve­zett 11 000 munkaegység he­lyett 19 000 munkaegységet teljesítettek. Felhígították a munkaegységet es ezzel elvet­ték annak, becsületét, értekét is, Szajlki Úttörő Termelőszövet­kezet 1950-ben 90 000 forintos mérleghiánnyal zárt, a mór» tani zárszámadáson pedig már nem volt mérleghiánya és 42.50 forintot osztott munka­egységenként. Példák ezek, amelyek jól mutatják: termelőszövetkeze­teink döntő többségükben az idei vizsgán is megfeleltek, de ezek a zárszámadási vizs­gák mutattak olyan hibákat is, mint az említett három eset: amit a jövőben nem szabad megengedniük a tagoknak, hisz a maguk, a köanég jobb, boldogabb életéről van szó. Arról van szó. amit a közmon­dás így mond- „Ki mint vet, úgy arat”, mi pedig így mon­dunk: hogy lövőre milyenek' lesznek a zárszámadások, az a helyi tez-vezetőktől. a tisz­tagoktól függ. fa* mír forró ItaVaó és reggeliző aszta' a 148. számú Tejboltban Január 23-i számunkban kö­zöltük egyik olvasónk levelét, amelyben kifogásolta, hogy a Szigeti Élelmiszer Kereske­delmi Vállalat 148. sz. tejbolt­jában nincs reggeliző asztal, állva kell elfogyasztaniok a vásárlóknak a reggelijüket. Ezenfelül szóvá tette a levél­írónk, hogy a kakaó, tej, kávé hideg, mivel a boltban nem működik a gázfűtés. A levélre az alábbi választ kaptuk a Pécs-Szigeti Élelmi- i szer ’ Kereskedelmi Vállalat­tól: „Hivatkozva a Dunántúli Naplóban január 23-án meg­jelent „Melegedés gyertya­fénynél” című közleményükre, közöljük, hogy az érintett bolt ban a gázfűtés kifogástalanul működik. Forró kakaó, tej, kávé nyitástól zárásig kapha­tó. Az üzlet eladóterében el­helyezést nyert egy darab asz­tal, két székkel Tízéves a Pécs-szjeti Éíelüiiszertakedelmi Vállalat Hétfőn ünnepelte fennállásá­nak tízéves évfordulóját a Pécs-szigeti Élelm’szerke- reskedelmt Vállalat. A vállalat 1950-ben alakult. 38 boltegy­séggel és mindösze 97 dolgo­zóval kezdte meg a működé­sét. Ma már 108 boltja van a vállalatnak és 342 dolgozót s— juu 9fl millió forint»* forgalommá! szemben ma már túlhaladja holtjaink forgalma az évi száz­ötven millió forintot la. A Pécs-szigeti Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat öt íz­ben nyerte el a kiváló vállalat és egy ízben az ország legjobb éleim ixzerkereskedelmi vál- A m 1 TI 11TY3 több esetben dicséretben része­ltette a vállalatot jó munká­jáért Fennállásásának tízéves év­fordulója alkalmából a vállalat hétfőn este családi esetet ren­dezett amelyen több dolgozót megjutalmaztak Jó rmmfcájult elismeréseképpen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom