Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

4 V<lPLO iflßfl. r » bp« Kűiiöim hírek Meg keli oldani a vitás kérdéseket TOKIO február Ma Tokióban be­fejeződött «1 atom- és hidro­gén fegyverek betiltásáért kül­dő Japán Országos Tanács kon fereneiája. Elhatározták, hogy 1960-ban Tokióban megtart­ják • hatodik nemzetközi atomfegyver elleni és leszere­lési értekezletet. PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba megérkezett a Japánból hazatelepülő koreai­ak hetedik csoportja. A népi Koreába hazatelepülök száma ezzel elérte a 6638 főt. Jelen­tések szerint gyorsan növek­szik a Japánban élő koreaiak között a hazatérni kívánók raá­Gronchi és Hruscsov etvlár* hesaéde as *taa* naffykővetaégen HAVANA . A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese hétfőn ellátoga­tott a kubai földreformügyi in­tézetbe, amely a kubai forra­dalom legfontosabb törvényét, a földreform-törvényt hivatott végrehajtani. Mikojan megis­merkedett az intézet munká­jával, majd elbeszélgetett az intézet munkatársaival. Miko­jan elismerően nyilatkozott a kubai földreformról és az ipa­rosításról. PÁRIZS A francia atombomba kísér­leti robbantás ellen kibonta­kozó tiltakozó kampány külö­nösen széles méreteket ölt a francia orvostársadalomban. A párizsi és s Vidéki kórhá­zakból egymás ntán érkeznek száz és száz aláírással ellátott tiltakozó ívek a béketanácshoz. Hatszáz párizsi orvostanhall­gató az Elysée palotába a köz­társaság elnökéhez juttatta el tiltakozását. Eöv oWh! észterem meghívta Hruscsov eivtársat Guy Ravier 38 éves párizsi esztergályos levelet írt Hrus- cspvnak és meghívta a szovjet kormányfőt, hogy a franeia fővárosban tartózkodásakor lá­togassa meg eealádját szerény - ot thonában. A Szovjetunió párizsi nagy­követe a meghívást eljuttatta a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez. Ravier kijelentette munkatársai előtt, Hruscsovot bizonyára érdekelni fogja, ho­gyan él egy párizsi munkás. Moszkva (TA3ZSZ). Gronchi köztársasági elnök, az olasz nagykövetségen Voro- silov tiszteletére adott fogadá­son mondott beszédében ki­jelentette, az olasz kormány­nak és neki az a szándéka, hogy „ezzel a látogatással ki­domborítsuk Olaszországnak azt a meggyőződését, amely szerint új és gyümölcsözőbb kapcsolatokat kell kifejleszte­ni a Szovjetunióval, s ennek előmozdítására Olaszország őszintén hajlandó is1’, Ait kívánom — mondotta, — a Szovjetunióba való látogatá­somat követő események ko­runk történelmében ne egysze rűen úgy szerepeljenek, hogy az Olasz Köztársaság elnöke lá­togatást tett Oroszországban, hanem úgy mint a gyümölcsö­zőbb olasz-szovjet kapcsolatok kezdete.“ Gronchi elnök kifejezte azt a reményét és óhaját, hogy látogatása „ne szorítkozzék csupán az olasz-szovet vl szony megjavítására, hanem segítse elő a Szovjetunió és az egész Nyugat kapcsolatai­nak javulását is". Hruscsov válaszában WJe- léntette: Osztja Gronchi elnök­nek azt a véleményét, hogy szükség van a nemzetközi kap­csolatok javulására. Valóban van is javulás e kapcsolatok­ban — hangsúlyozta. A szovjet kormányfő han­goztatta, hogy meg kell olda­ni a vitás kérdéseket — Véleményünk szerint <— folytatta — elsősorban olyan kérdéseket kell megoldani, mint a második világháború maradványainak felszámolása, a német békeszerződés megkö­tése, s ennek alapján a Nyu- gat-Berlinben bevezetett meg­szállási rendszer megszűnteié* a*. — M kell Ismerni és Jóvá kell hagyni a második világhá­ború után végbement változá­sokat — folytatta Hruscsov — alá kell írni a békeszerződést Németországgal és ezzel együtt meg kell oldani a berlini kér. dést Mi éppen erre törek­szünk és ezért javasoljuk, hogy szüntessék meg Nyugat- Berlinben a megszállási rend­szert. Konstruktív javaslatokat terjesztettünk elő, amelyeket helyesnek tartunk, más reális javaslatokat ml nem látunk — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő. Szálasi volt német testőre - Brandt nyugat-berlini polgármester testőre ma A Német Demokratikus Köztársaság berlini Illetékes körei nemrég érdekes informá­ciókat kaptak budapesti forrás­ból, Kurt Krummbolzról, Hit­ler egykori rendőrtisztjéről. Krummholz azzal vonta ma­gára a berliniek figyelmét, hogy nemrég 6 vezette azt a rendőrkordont, amely nyers erőszakkal akadályozta meg a pyugat-berlini diákok és pro­fesszoraik antifasiszta tünte­tését. Krummholz rendőrőmagy magasrangű SS-vezető volt a második világháború alatt 194-i-ben Magyarország náci megszállása idején ő hajtotta végre az első erőszakos akció­kat különböző politikai néze­teket valló magyar politikusok ellen, ö szervezte meg azokat az Auschwitzba indított transz portokat, amelyekkel több mint 400 000 magyar állampol­gárt küldtek a halálba. Amikor a nyllaskeresztes magyar fasiszták hatalomra kerültek, Krummholz Szálasi, „a fővezér" mellett kapott testőri beosztást A szovjet hadsereg már Budapest kapui előtt állt amikor Krummholz megszervezte 40 000 férti, nő és gyermek halálmenetét Bu­dapestről Hegyeshalomra. A háború után Alsó-Ausztrlábari és az osztrák magyar határon feltárt tömegsírok, Krummholz működésének tragikus követ­kezményeit tárták a világ elé. Kurt Krummholz úgy Iái­szik most ismét „a szakmában“ dolgozik, Brandt nyugat-berl}- ni polgármester utasításai sze­rint, Katolikus papok és papnővendékek államé ionos pere Eszéken Az eszéki körzeti bírótóg büntetőtanácsa horvát katoli­kus papok és papnövendékek nép- és államellenes bűnperét tárgyalta és ítéletot hirdetett. A vádirat szerint a diakovi katolikus hittudományi főis­kola és papi szeminárium ta­nárainak és növendékeinek egy csoportja, Ciril Kosz ex lelkipásztorral az élén, állam- ellenes uszító tevékenységet és propagandát folytatott nem­zeti gyűlölködést szított. H. Gaaov, I. Mrso, A. Ba jlcs, Z. Petrovics, B. Kadiáló- vies és P. Sokcsevies papok, illetve papnövendékok a pap­neveldén kívül buzdítottak egy neo-usztasa állam megteremté­séért. A perben töhh mint húsz tanút hallgattok ki. A bíróság Ciril Koszt hét évi, Ivan Kopiosot és Hrvojp Oasovot hat-hat évi fegyház­büntetésre ítélte, a többi vád­lott két és fél—négy évig ter­jedő börtönbüntetést kapott, A Szovjetunió ég Olaszor­szág viszonyáról szólva Hrus­csov megelégedését fejezte ki, hogy most már jelek mutat­koznak arra, általánosan meg­értik a kereskedelem fejlesz, réséinek fontosságát. — Ez egészsége« alap “» mondotta —» fejlesszük a kul­túráiig kapcsolatokat is bizte* sítjuk az olasz és a szovjet em­berek nagyobb arányú Közele­dését, hogy jobban megismer­jék egymást és akkor ez elő­segíti majd államaink viszo­nyának javulását — Nagy megelégedésünkre szolgál — mondotta Hruscsov, — hogy önök meglátogatták hazánkat, nem törődve bizo­nyos olasz körök saovjetellp nos előítéleteivel, Nagyra be­csüljük ezt a lépést megbe­csüljük, hegy önök bátorságot tanúsítottak és az előítéletek föjé emelkedve, eljöttek hoz­zánk.-*» Mi kommunisták vagyunk önök keresztény demokraták Az önök politikai meggyőző­dése az önök személyes ügye ugyanúgy, mint a mi kommu­nista meggyőződésünk is a mi dolgunk. A béke fen tartása és megszilárdítása azonban a föld mindw népének közös ügye. Nos, építsük országaink kap­csolatét úgy, hogy ne csak bé­kében, hanem barátságban tg éljünk, jelentette ki Hruscsov, Max Keímami sürgető felhívása ; a Német Szövetségi gyűlé Gronchi olasz köztársaság elnököt a moszkvai ogyotom díszdoktorává választották Moszkva: (TASZSZ) Qrqpchi olasz köztársasági elnök ked­den meglátogatta a moszkvai egyetemet Az egyetem tudományos ta­nácsának ülésén az olasz ál­Walter Lipmann a Szovjetunió katonai fölényéről Walter Lippmann egy hét alatt a New Yqrk Herald Tri- hunéban másodszor hangsú­lyozza a Szovjetunió óriási ka­tonai fölényét az Egyesült Ál­lamokkal szemben. Kifejti, hogy a Szovjetunió két éven belül megszerzi a döntő kato­nai fölényt az Egyesült Álla­mokkal szemben, mert ha 150 hosszú távú és 136 középtávú rakétája lesz a kilövőpályákon ilyen eortűz egycsapósra meg­semmisítheti az Egyesült Álla­mok teljes megtorló haderejét és kiszolgáltatja az országot i Szovjetunió kénye-kedvének. A Szovjetunió sokkal gyor­sabban halad, mint az Egye­sült Államok, nemcsak azért, mert néhány évvel korábban kezdte, hanem azért is, mert hatályosan megszervezte a ku­tatás és fejlesztés munkáját s ezeknek a szolgálatába állítot­ta a szükséges erőforrásokat — folytatja Lippmann. Ennél fogva bármit teszünk la a Szovjetunió előnye az Egyesült Államokkal szemben állandó­an nagyobbodik. jamfő ismerkedett a Szovjet­unió felsőoktatási rendszeri­vel, valamint a* ország leg­régibb egyetemével. Az ünnepi gyűlésen az olasz államfőnek tudomására hoz­ták, hogy a jogtudomány te­rületén elért kiváló eredmé­nyeinek méltányelásául az egyetem tudományos tanácsa a jogtudományok díszdoktorává választotta. Máz Reimaun. a Némát Kommunista Párt Központi BiaptUágánaík első titkára a Német Szabadság adón keresz­tül hétfőn este sürgető felhí­vással fordult a Szövetségi Gyűléshez, Mait Reimann Nyugat-Né- metorpzág báke;zereto embe­reinek óhajait éj? követeléseit tolmácsolva felszólítja a Szö­vetségi Gyűlés tagjait, Hogy g komoly veszély órájában szán­janak síkra végre a béke és enyhülés politikája mellett­Hozzon a Szövetségi Gyűlés határozatot, amely a követ­kező feladatokat tűzi a kor­mány elé: 1. A kormány állapodjék meg a Német Demokratikus Köztársaság kormányával az atpmfel szerelés ellen egész Németországban tartandó nép­szava zásról. 2. A* kormány kezdjen tár­gyalásokat az NDK kormányá­val a németországi enyhülésre irányuló intoritodáB fegj orkeséu balodéi» szüntetéséről. 3, A két állóin » egyezzék meg néni# bizottság felállítását kidolgozná a Nein«} •ölendő békcszerzóSl tatait és tanácskozás ‘atoa a Né;(,eíorsz| Űjrapgvesíté'ét cójjR lebbl lépésekről. j 4. A köze'nő csáf letre az NS£K I küldje el képviselőit, mpgassanak minden I vaslatot, qmely élőn0 enyhülést, a legzffj atomfegyverek betí I békeszerződést és berlini kérdés rendi» Max Reimann hangsúlyozza: „M toetatni a jelent német külpolitika s lát. mert különben ft képzeletet meghaladt katasztrófába zuhan# Az ENSZázsiat-nfrikai csoport) levele HammarskjöldhöJ Az olasz elnök szívélyes kö­szönetét mondott az egyetem vezetőségének a kitüntetésért, Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez tartozó 28 ázsiai és afrikai ország állandó ENSZ képviselői elhatározták, hogy felkérik Hammarskjöld ENSZ- főtttkárt, lépjen közbe g fran­cia kormánynál a francia bör­tönökben ég gyűjtőtáborokban sínylődő algériaiakkal alkalmazott kegyette mód megszüntetéséi» port erről szóló léte di szaudgrébiai kB UNSZ ázsiai—afrikai jának vezetője eatef* tóttá át Hammarak) kárnak. Indiai lapok Vorosilov látogatási és a szovjet-indiai záróközleménj Az indiai sajtó továbbra te behatóim foglalkozik a szov­jet—indiai zároközleménnyel, amelyet Vorusitov, Kozlov ég Furceva Indiai látogatás* al­kalmából adtak ki. A közös közleménynek az a jelentősége, — írja az Asaapi Tribune — hogy szilárdan ki­nyilatkoztatja India és * Szov jetunió együttműködését. Most amikor közeledik a kelet— nyugati csúcsértekezlet, ez a kapcsolat különösen értékes. India és g Szovjetunió kölosö- nöe jóakaratának a közös köz­leményben foglalt megerősí­tése járuljon hozzá a nemzet­közi feszültség enyhüléséhez és a közelgő csúcsértekezlet kedvező feltételeinek megte­remtéséhez. A lap megjegyzi, hogy • kö­zös közlemény nagy figyelmet fordít a leszerelés problémájá­ra és ezzel összefüggésben utal rá, hogy Nehru miniszterelnök támogatta Hruscsovnak az ENSZ elé terjesztett leszerelé­si javaslatát. — Miniszterelnö­künk — folytatja az Assam Tribune — „bátornak" jövőbe­látónak ég figyelemre méltó­nak” nevezte a szovjet javas­latot. „Nem kétséges — írj* * Hindustan című lap, — hogy a szovjet vezetők látogatása még jobban megerősített« —szovjet baráti ka£ és bővítette az egyflj lehetőségeit Indiai Szovjetunió együtt*! mert egy olyan őrs* tapasztalata, mint O* hasznos lehet Indi* örvendetes, hogy a# nak ez az együttmv egyenlőség, a szab» kölcsönös előny als» dik". A Hindustan a » diai közös köziem*» tosabb tételének hogy az összes ** nemzetközi kérdései eszközökkel kell *» A. Honimon a szovjetország sikereiről ós a békés együttélésről A New York-i Simon and Schuster könyvkiadónál meg­jelent Awerell Harrimannak, az USA egykori moszkvai nagy­követének, a neves amerikai közéleti ténye zónák „Békát Orosj- praadooaiV” című könyve, melyben tavaly nyáron tett hosszas Sfovjetuniárbeli kőrútján szerzett élményeit foglalja össze. A moszkvai Pravda két SZárpában terjedelmien foglalkozik Harrirtian könyvével Harriman egyáltalán nem titkolja, hogy nem híve a Szov­jetuniónak is mint nagykövet (]941^-1 BH kaaöít) a hideghá­ború mellett foglalt állást s kitartóan támogatta q hírhedt Marsall-tervben testet öltő avterikai kormánypolitikát. A szov­jetország életét sem vizsgálta baráti szemmel. Igyekezett fel­színre hozni a negatívumokat s néha még ott is fekete foltokat látón, ahol nyoma som volt az árnyéknak. Nem lelkesed^ a szovjet nép óriási silcerjiírt. A szovjet gazdaság rohamos fejlődését S $*pvj (unió „Ipari terjeszkedésének?’ nevezi. Kü­lönösen botsMHtja öt a közép-ázsiai szovjet köztársaságok fel­virágzása, ami nagy hatást gyakorol az új életet kezdő, fel­szabadult gimrmati népekre. Harriman a tőkés világ „veszé- lyestet{sát” látja a szovietország békés építésében erejének növekedésében. Annál értékesebbek hát „beismerései'*, szemé­lyes élményei, melyekből a szovjet nép előrehalad ásót és bé­kés törekvését láthatja az elfogulatlan amerikai oltvwó te «üst* azzal M» amerikaiakat, hog>J nép lázadás küszöb» a kremli kommunttj puskaporos hordott' Nyugat támogatását jót nép kész felkeli dönteni a kommunj szeri. Én semmi df séget nten észlelte1 megerősítené ezek«* BOlkst.; , A szovjet nép ói* gél, szerintam. elW kommu o Ista rends* legalábbis egyetért! és nem te gondolt^ döntésére. A könyv szenteste. megcáfolni „ft ptórij kisebbségek — ukr* rusBflík, üzbégek es — níócerief lan régé} iáit daükamesékpt * ten foglalkozik felkeresett nemzett fáitok gazdanári óf. fejlődésével. MeW hogy a táskán ti ha»* .,Több mint hat hete* tömöt­tem a Szovjetunióban, körül­belül Hl ezer mé: füldnvi utat tettem meg repülőgépen, VQ- PPtpn, gőzhajón ép autón (de gyalog Is) — írja. — Jártam Közép-Oroszofezágban, a Vol­ga vidékén, a kazah sztyep­pékén és az uráli iparvidéke­ken. LőkhaJHeos szovjet gé­pen apOB rn^öU'et repültem Szibériában, hogy mer'ióltln(- stm a Rajkáitól ésgakna, p tajgáben folyó gigászi építka- zúgek ehylkéj. 8ok olyan vá­rost ép épltkeaówt kerestem fej, melyeket elzártak * külföl­diek «JÓL* „Amikor 1946-ban amerikai nagykövet voltam a Szovjet* unióban, az ország nagy része, a nyugali határtól Satálin- grádig, 1500 mérföld nyíre kelet felé romokban horvét. A föl­dek kiégtek és tenmékatl b*uió váltak. Sok fajú torrá égett. Az idejében le nam szerelt és az Ural vidékre át nam men­tett üzemeik megsemmisültek. Az orosz tamberek azonban figyelemre méltó energiával ujrd bevetettek a bűm földe- ■■ kai, ól iáép itették g falvakat zetkötf repülőtéren és helyreállítottá* »« ipart sok délktJet-ázpl« Miután távoztam « Szovjet­unióból, figyelemmé! követ­tem « szovjet gazdaságra vo­natkozó koritenényeket, me­lyekből megtudtam, hogy a Szovjetunió gazdasági ereje több, mint «teßsterfse a há­ború előttinek, a nép életszín­vonala pedig maga abb, mint bármikor. A szputnyjik a szov­jet tudósok lángelméjének ée mérnöki tudásának fénye« diadala." A könyv szerzője egymás­után cáfolja meg a reakciód propaganda rágalmait. „Sdk- sw>r magas poszton álló poll­érkezik * Szc kollektív mimtefa? tóláztól megszabadj hatalmas gyárak «* pyek a fplskolák, ' p kórházait ép óriápi liebtet látogatókra és vent adnak a - , kommunista pártol vívmányok „kom« peeik annak » amellyel Hrusepo^j vezetéséért folyó v' a nyugati demo!vT"p képpen az Egyesi! te hoz fordult”— Wjé rimám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom