Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

J9W. FEBRtJÄR 16.

NAPlö

Jó eredmények után9 újabb sikerek felé

7 százalékkal emelkedik a Mélyépítő V. ‘“melése 1959-hez viszonyítva — Nyolc és 1 százalékkal nő a termelékenyseguk

ranya megye egyik legna-1 re kértek engedélyt Nagyon

Amíg a terv

■bb vállalata a Mélyépítő alat. Kétezerhatszáz dol- ;ója 1959-ben csaknem Rét- munkahelyen dolgozott, inkáik 80—85 százalékát Ba- lyában, kisebb részét Tolna jgyében végezték. A válla- 1959. évi tervét a kongresz- isi munkaverseny segítségé- 138 százalékra teljesítette, rint értékben tervük 141 llió volt. A vállalat dolgozói s felajánlásaképpen 53 mii- forinttal megnövekedett a ésítési összeg.

termelékenységi tervüket i százalékra, létszámtervüket .-re, béralapjukat 99,5-re telítették és több millió fojt többletnyereséggel zárták sdasági éviiket,

Mindezek az eredmények tetővé tették, hogy a kátün- 6 „Élüzem“ cím biztos vá- nányosának tekintsék magú í és reményük lehessen a isztertanács és a SZOT ndorzászlajának elnyeréséig

Sokasodnak a feladatok

ben az évben kb. 67 szánó a vállalat terme- A tervezet szerint a lyépítök 1960-ban nem ke- ebb, mint 300 millió forint skű munkát végeznek majd ' Megrendelőik eddig már millió forint értékben bíz- meg őket mélyépítési mun- : kivitelezésével; termelékenységüket előrelátóan 8,5 százalékkal kell ilniök. A terveik végrehaj- hoz 30 000 köbméter kavi- , 58 000 tonna cementet,

10 tonna vasat, 6 millió tég- 90 000 köbméter követ kell lasználniok, illetve beépíi mélyépítők hatalmas mérten megnövekedett tervei- pcsak úgy tudják teljesíteni, létszámban is gyarapodnak, vbe vették 500 új dolgozó almazását. A tervek teljese azonban nemcsak lóimmal oldható meg. A 67 salékos felfutást a termelé- jiység nagyütemű emelésé- kell inkább megvalósítani. >en ezért a vállalat mflsza- ssztálya kidolgozta 1960. év szaki fejlesztési tervét Felék a rejtett tartalékokat, nézték az elmúlt év hibáit, elemzés során világossá t, hogy a programok betar- i az ütemtervek betartása, nunkaidő kihasználása, a áridőre való kivitelezésnél it még javítani a munkán b műszaki szervezéssel,

Új gépek

i termelékenység emelésé- : egyik hathatós eszköze a esítés. A felettes hatóságtól latt több új gép beszerzéséfontos igényként jelentkezik náluk 2 kotrógép, 1 dózer, 2 sztalinyec, 2 rakodógép, több dömper, keverőgépek, valamint fejtőkalapácsok és korszerű kéziszerszámok beszerzése. A dolgozók remélik, hogy ezeket a gépeket megkapják ebben az évben*

A tervek teljesítésének legjobb és egyben legnemesebb eszköze, a szocialista munka- verseny ápolása; A vállalat munkásai már a párt VII. kongresszusának napjaiban elhatározták, hogy nem hagyják abba a kongresszusi munkaversenyt, hanem 1960. évben tovább folytatják. A 27 szocialista munkabrigád halad élen ebben a versenyben, mögöttük felsorakozva 11 KISZ- brigád a „Szakma ifjú mestere“ címért küzdők, a vállalat csaknem minden dolgozója.

Ebben az évben komplexbrigádokat hoznak létre, melye két műszaki szakemberek támogatnak, patronálnak. Tervezik továbbá, hogy 135 fiatalt iskoláznak be, 60 főt szakmai átképzésben részesítenek;

1960-ban 15 komoly beruházásnál lesznek kivitelezők. Leglényegesebb a szénbányászati tröszt részére István- aknán, Hosszúhetényben, Pécs- újhegyen épülő beruházások, létesítmények, a Pécs városa számára végzett vízellátási, és útmunkák mintegy 70 millió forint értékben, a nyugati városrészben út, csatorna, vízvezetéképítés, az üszögi víztárolók építése, a Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsőjének 28 milliós munkája, a Pécsi Bőrgyárnak vasútépítés, az új hőerőműtől távvezeték építése. A központi telephelyük is tovább épül. A jelenleg meglévő 400 személyes munkásszállás mellé még 400 személynek kívánnak szálláshelyet épftenii

Sch-wabik Mária. Dulánszky Jenő statikusak, Kemény Gyula villamosgépész, Tóth János közműtervező és Vas* Béla építési tervező a citrátos állomás terveit egyeztetik.

Amikor megbámulunk egy új épületcsodát, amikor káp- rázó szemmel nézegetünk egy- egy bonyolult alaprajzot, vagy játékszernek, csecsebecsének tűnő makettekből épített liliputi utcasort, akaratlanul is felsóhajtunk: — milyen szép hivatás építésznek, tervezőnek lenni.

És már látjuk is a műtermet a rajzasztalokkal, a mindenféle képes szakfolyóiratokkal és látjuk a fehérköpenyes tervezőt befejezett műved, bekeretezett trófeái között. Félig kész munkája fölé hajol és a logarléc, a szögmérők, a vonalzók káoszában, a fuss, (a redisztoll nyomán kibontakozik, eleven alakot ölt új és újabb álma. Szóval így képzeltük el a tervezőt, aki a maga elef ántcsonttomyában, senkitől sem zavartatva, múzsáitól körülzsongva álmodik és alkot.

Ám a valóság mindig föléje nő a képzeletnek. Rátelepszik, hétköznapibbá, egyszerűbbé, kiábrándítóbbá változtatja.

Kiábrándítóbbá?

Valóban ilyesfélét éreztünk az első pillanatban, amikor felkerestük a Pécsi Tervező Vállalat irodáját. Amikor a napfényes műtermek helyén, nagy rajztermeket, egymás

mellé zsúfolt rajzasztalokat s a vonalzókkal egymás testi épségét veszélyeztető mérnököket, technikusokat, rajzolókat találtunk, nagy, nekibuzdult munkálkodásban.

Azonban a látszat is éppolyan csalóka, mint a képzelet. Mert ha nem is találtunk különbé járatú műtermeket, lobogóhajú, megszállott alkotókat, de találtunk a tervek felett szenvedélyesen vitázó mérnököket, megrendelőket s e nagy tumultusban is elmé- lyülten dolgozó fiatal tervezőket.

Szovka Pót irodavezető kalauzolásával szereztünk tudomást e rendkívül fontos vállalat munkájáról, aki lehetővé tette, hogy nyomon kövessük egy megbízólevél útját a tervezésig. Bonyodult és hosszadalmas munka lenne még leírni is, hogy a tervosztály miként kíséri figyelemmel a vállalat különböző irodáinak kapacitásét, munkaellátotteágát. Ahhoz, hogy ezt a munkát pontosan megszervezhessék, precíz és minden munkára kiterjedő, folyamatosan vezetett könyvekben rögzített nyilvántartásokra van szükség, vagyis ezek a nyilvántartások adnak támpontot a munka megszervezéséhez. Itt da ti,

A kővetkező hónapokban javul a húsellátás

Megnőttek az igények — Öt százalékkal több hús Ismét kapható lesz a kínai tonhal

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy 1959 eredményes esztendő volt Ebben az évben tovább emelkedett életszínvonalunk. Ez igen jól lemérhető a város húsellátásában is. 1958- hoz viszonyítva az elmúlt évben a város húsfogyasztása körülbelül 25—30 százalékkal megnövekedett A fokozott igényeket kieléRendszeres továbbképzésen vesznek részt a megye orvosai

szocialista egészségügy — űy a dolgozó nép egészsé- védi — mintegy kötelezi Hsainkat hogy állandóan

ibbfej lesszék tudásukat,

atásuk is erre kötelezi őket

0 túlmenően, hogy a Miste rtanáca még 1956-os év Én hozott határozatában

• fí. orvo>vábbképzésről, &n\i szerint ország minden orvosának 5t évenként — szakmai to- bképzésen kell résztvennie r. Czirfusz Jánosné a me1 tanács egészségügyi osz- •a oktatási felelőse az aláb- iban tájékoztatott a megye Hsainak szakmai tovább, zéséről- Régebben az orvosok egy

se önszorgalomból főleg 3«égügyi szaklapok tanul- lyozása révén fejlesztette ább szakmai ismereteit, a megye területén a körze- orvosók kéthónapos tanárnőkön vesznek részt a őrei kórházakban.

Évente hányán vesznek részt továbbképzésen?

~~ "Ralában 20—25 körzeti, 4 6 rendelőintézeti orvost küldünk tanulni. A rendelőintézeti szakorvosok szakmai kiképzésére külön is gondot fordítunk. Ok egyébként a budapesti és szegedi klinikákon is töltenek 2—4 hetet A kórházi főorvosok és adjunktusok továbbképzése pedig kizárólag az egyetemi klinikákon vagy nagyobb intézetekben történik, de ez inkább az egyéni továbbképzés egyik változata.

— Pécsett milyen tanfolyamokat rendeznek?

— Elsősorban a rendszeres iskolafogorvosi tanfolyamokat rendezzük meg, ahová az ország minden részéből jönnek hallgatók. Ezenkívül havonta különböző konferenciák keretében oldjuk meg a szakmai továbbképzést, úgy a körzeti, mint a járási és megyei orvosok, főorvosok és adjunktusok

számára.

— »«•

gíteni 1—2 év leforgása alatt nem lehet, mivel a vágóállatok gyarapodásához jóval Jtöbb idő szükséges, de a mezőgazdaság szocialista átszervezésével rövid időn belül ez is megvalósul. Addig is alkalmazkodnunk kell azonban ahhoz az ismert közmondáshoz: „Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér!"

A Pécs város évi húsellátásáról nyilatkozatot kértünk Herbszt Ferenc elvtárstól a városi tanács kereskedelmi ősz tályának vezetőjétől.

— 1960-ban a múlt évihez

viszonyítva — mondotta

Herbszt elvtárs —- a városnak öt százalékkal biztosítunk több húst. Januárban, februárban és márciusban csak minimálisan kapott a város kevesebbet, mint 1959-ben.

— Ebben az időszakban tudunk a legjobban takarékoskodni a hússal. Igen sok dolgozó vágott hízott sertést és ezért nem tart igényt a téli hónapokban annyi húsra, mint nyáron. A januári ellátáshoz viszonyítva februárban már nagyobb mennyiséget tudunk biztosítani a lakosság számára, és előreláthatólag március közepétől komoly javulás várható a város húsellátásában. Azonkívül március hónapban megérkeznek a kínai tonhal szállítmányok is — mondotta befejezésül Herbszt elvtárs, ami azt hiszem nagyban hozzájárul majd a lakosság igényeinek kielégítéséhez.

Ha megnézzük a dolgozók háza táját, örömmel láthatjuk, hogy tele az éléskamra, azonkívül az üzletekben is sok baromfi és élőhal maradt meg az elmúlt szombaton.

F. M.

Mintesy harmincezer Széni mankásnö, háziasszony, családanya tanai a felnőttek általános és közőpisko álban

A Magyar Nőik Országos Tanácsának felhívására mind több dolgozó nő tanul. A Nőtanácsok különböző szakköreiben —- országszerte mintegy kéteze- működik — nagy szám ban jelentkeznek háziasszonyok, munkásnők, parasztasz- szonyok, családanyák, s ismerkednek az időszerű politikai kérdésekkel, az irodalommal, a technika legújabb eredményeivel Az általános iskolák esti tagozatán 11600-an, a középiskolákén csaknem hat ezren, levelező tagozatán pedig jóval több mint 11000-en tanulnak.

Előmenetelük általában kielégítő és nagy többségük szorgalmasabb, kitartóbb a férfiaknál.

A vállalatok, üzemek, intézmények a lehetőséghez mérten segítik a dolgozó nők tovább tanulását.

3

megsxületik

hogy a vállalat melyik irodája kapja a megbízatást. Itt kezdődnek az első „harcok” a megbízókkal, akik sajnos, elég gyakran, sőt az esetek legnagyobb részében hiányos adatokkal jelentkezne* ms^-en- deléseikkel.

Hagyjuk el a tervosztályt és keressünk egy sokkal „egyszerűbb” példát a tervezőmunka bemutatására. Kérdezzük meg az építészt, hogyan kezdi el egy épület tervezését. Mielőtt azonban feltennénk a ítérdést Köves Emil építésznek, „kövessük” nyomon egy darabon a megbízólevél útját, amely az irodavezető révén találja meg a leendő tervezőt.

vezett beépítési tervet készít,

amihez me0.w.;deli a terület térképét. Majd a vállalat talajmechanikai laboratór mánál megrendeli a terület talaj- mechanikai vizgátotú "munkálatai párhuzamosan szerződé t Ke beruházóval

s szükség esetén budapesti szaktervező vállalatokat kell megbíznia olyan speciális mun- vkkka! ttp)vctV;-o n Tervező Vállalat nincs felkészülve.

Ha az előkészítés megtörtént, megkezdődhet a tulajdonképpeni tervezés Meg z"’letnek_az első tervvázlatok, az egyelőre még durván körvonalazott elképzelések, melyeket rajta kíK&ves Emil építészmérnök a Jókai utcai hatemeletes lakóház terveit készíti. Előtérben a lakóházak makettjei.

A kijelölés után a továbbiakban már az építész a tulajdonképpeni karmestere annak a rendkívül sokrétű, sokfelé ágazó munkának, amit tervezésnek nevezüník. — Tehát a megbízatás korántsem jelenti még a2t, hogy az építész rajzasztal mellé ülhet. A megbízóval, a különböző hatóságokkal, a közmű vállalatokkal történő tárgyalások egyelőre csak a hiányos adatszolgáltatások kiegészítését, a megépítendő épület környezetének: leendő állapotát teszik tisztába.

Ezekre a tárgyalásokra pedig feltétlenül szükség van, mert egy épület megépítésénél, ha nincsenek tekintettel a város további fejlődésére, a város közműhálózatának fejlesztési kívánalmaira, több százezer forintos, de gyakran több millió forintos kárt is okozhatnak. Mindezeken kívül még a tanács építési oszvül más aligha értene meg. Néhány kusza vonal, fantáziájában lassan alakot >.utő távirati stílusban megfogalmazott feljegyzés csupán ez a vázlat. S e kezdeti vázlatokból alakulnak ki az első úgynevezett ceruzás terveik, melyek már érthető módon, de korántsem végleges formájukban ábrázolják a 1é+<*"íkményt.

E ceruzás tervek alapján a mérnökök és technikusok egész sora kapcsolódik be a munkába. Az egyik asztalon az építészeti terveket rajzolják, amíg a statikus tervező mérnök a vasbetonszerkezetek és az alapozás teherbírás számításait végzi. Ugyanakkor a gépész szakosztálynál a központi fűtés, a vízvezeték és villany- szerelés terveit készítik s megint másutt a költségvetéseket írják. S mindezekkel párhuzamosan az épület körüli írtak, az utcai világítás, a csatomáVida Gyula belső tervezőmérnök a Pécsi Nemzeti Színház belső építészeti munkáit tervezi.

tályával, a Víz- és Csatornaműveikkel, a Gázszolgáltató Vállalattal, a Légoltalmi Parancsnoksággal, a Vízügyi Igazgatósággal, az Egészségügy! Felügyelőséggel s még számos más szervnél is figyelembe kell venni azok kívánságait, észrevételeit.

Nos, csak ezek után foghat hozzá Köves Emil építész a tervezőhez. Egy 1 dájával mondotta el, mi minden szükséges a terv végleges elkészítéséhez. Kezdődik T>edi^ azzal, hogy a városrendezési tervekbe beilleszkedő, úgynezás tervei is készülőben vannak. A befejező akkordokhoz

hozzátartozik még az elkészült tervek és a kézzel leírt költségvetések beárazása, sokszorosítása, amelyről a vállalat technikai műhelyei gond ’ ‘ -ak.

így fest hát a valóságban a Tervező Vállalat, a terv és a tervezők. S így romantikus fátylát ledobva, igazabban és szebben áll előttünk hivatásuk jelen'ősége, alkotó munkájuk szépsége, nagyszerűsége.

— p. gy. —

Foto: BRB JÁNOS