Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

2 NAPLÓ ANNA KARENINA Bemutató a Pécsi Ne macii Sainháa Kamaraszínházában Tolsztoj nagyszerű regényé­nek új színapdl feldolgozását láthattuk a Kamaraszínház­ban. Székely Júlia nagy szere­tettel Igyekezett megformálni a regény hősnőjének színpadi mását és ez hellyel-közzel si­került is. Nem teljesen Ebben a színházi évadban már lát­hattunk egy regényből készült drámát: Jókai Aranyemberét Örsi Ferenc feldolgozásában. Akkor a túlzsúfoltságot, a „so­kat markolást” említhettük hi­baként. Általában bajos re­gényt valóban jól színpadra vinni. Ezúttal Székely Júlia drámájában a másik végletet láthatjuk: a sokfelé ágazó, szé­les társadalmi hátterű regény­ből C6ak annak magját, az alapvető konfliktust emelte ki és dolgozta át Szűk pályát szabott a szélesen hömpölygő tolsztoji epikának, ■ ettől aka­ratlanul is éppen a lényeget, az alapvetőt változtatta meg. Valahogy úgy történt, hogy a regényben realisztikusan áb­rázolt társadalmi öszeütközést a puszta lélekelemzés módsze­rével a hősök belső énjébe ül­tette át. Ennek következtében a társadalmi háttér úgyszólván eltűnt, viazomt a dráma hősei az egész ellentmondást önma­gukban hordozó abnormis, tu­dathasadásos jelenségekké Vál­tak. Kár, hogy Lendvay Ferenc rendezése éppen ezeket a „lé- lekelemző” sajátosságokat dóm borította ki. Túlzottan nagy hangsúlyt kaptak Anna láto­másai, s ezzel a darabra olyan misztikus végzetszerűség ke­rült, ami a regény szellemétől idegen. Nehéz, és feleslegesen hálátlan feladatot rótt a szí­nészekre Anna lázas jelenete és Vromszkij öngyilkosság előtti monológja. A tragikum itt hajszál hijján komikumba fullad, pedig egyszerű húzás­sal, a jelenet megrövidítésével ez a veszély elkerülhető lett volna, sőt a feszültség a rövi­dítéssel még emelkedett vol­na. A regény színpadra vitele mindig felidézi a?t a veszélyt, hogy a drámaírótól számonké- rik a regényből át nem vett részeket. De ha Székely Júlia drámáját elvonatkoztatjuk Tolsztoj regényétől, akkor még kedvezőtlenebb a kép. A re­gényt nem ismerő színházlá­togató nagyon hézagos képét kap Tolsztoj irodalmi alakjai­ról (és ezzel egyértelműen a századforduló orosz emberei­ről). Tolsztoj Anna Karendnája csakis a cári Oroszország társa dalmi körülményei között tud­juk elképzelni, mig Székely Júlia Annája bármely „lélek­tani” szerelmi dráma hősnője lehetne. Tolsztoj regényében a szabadságra, egyenjogúságra vágyó nőt morzsolja össze az orosz arisztokrácia és hivatal­noki rendszer gépezete, Szé- ke’y Júlia drámája azonban Annában a szerelmes nő, a gyermekét szerető anya és a vallási kötelékekkel férjéhez láncolt feleség „belül" tusá­zik. anélkül, hogy a három kö­zül bármelyik is győzni tudna, s vénül ezek a belső ellentmon­dások őrlik fel, viszik a ha­lálba. Ezt eredményezi az ösz- szehasonlítás, összehasonlítás nélkül azonban annyival ked­vezőtlenebb a kép, hogy nehéz­kes szerkezetű, modernségre törekvő, de romantikus színe­zetű (sőt a szentimentalizmus- hoz közelállő) drámát láthat­tunk. önmagában alig-alig áll­hatna meg a lábán, csakis Tolsztoj regényéhez kötve, a színházlátogatók olvasottságát feltételezve. Erénye a drámának, hogy tömörségre törekszik, bár nem tudia elkerülni, hogy a szín­padon nem látható eseménye­ket a szereplőkkel mondassa el, amitől a párbeszédek he­lyenként von tatot tó válnak, a monológok pedig megnyúlnak Ennek oka a Tolsztoj szövegé­hez való túlzott ragaszkodó* is. A rendezés egyik fő érdeme, hogy a Jelenetek miatti ta­goltságot szinte észrevétlenné tette, s hogy a felvonások és jelenetek közötti időmúlást is hitelesíteni tudta. Ez utóbbi nem éppen egyszerű feladat A főszereplők nehéz felada­tot oldottak meg a nem tolsz­toji, de a regénybeliekhez még­is hasonló figurák megformá­lásával. Krencsey Mariann Székely Júlia és Lendvay Fe­renc elgondolásához még a sa­játját is adta, s ebből az ötvö­zetből egy iskolázott, tudato­san megformált szerep kere­kedett. Az első felvonásban ez a szándékoltság erősen át is ütött játékán, az átéltség rová­sára. Játéka a második felvo­násban érte el tetőfokát, bár a „lázas jelenet" megoldása nem nevezhető tökéletesnek. Igaz,hogy ezt az eleve félre­sikerült jelenetet aligha lehet tökéletesen előadni. A harma­dik felvonásban Krencsey Ma­riann tönkrement, beteg ideg­zetű Annát formált meg. A címszerep ebben a felvonásban üt el a legélesebben Tolsztoj Anna KareniájátóL Sajnos a szerep nem Is ad más lehető­séget, mint a pszichopatológi- kus tünetek megjelenítését, az öngyilkosság lélektani indoko­lását Azt lehetne mondani, hogy amennyire negatív irányban hajlik el Anna szerepe a re­génybelitől, annyira módosul pozitív irányban Karenin sze­repe. Egy ízben majdnem a fontoskodó bürokrata karika­túrájává válik („..nyolcvan­három akta vár aláírásomra") de ezt a pillanatnyi hatást nyomban elfeledteti Tomanék Nándornak a kötelességtudó államférfit, egyúttal szerelmes és szerelmében csalódott fér­jet ábrázoló remek játéka. Mé­lyen emberi, ahogyan az érzé­sek és meggondolások küzdel­mét mutatja be, neki el tud­juk hinni, hogy hatalmas ere­jű érzések és ugyanolyan ere­jű társadalmi konvenciók csa­táznak bensőjében, hogy végül is az érzelmek győzzenek és mindent, amit „társadalmi én­je” értékesnek hitt, feláldoz­zon a hűtlen asszonyért. Pró­zai szerepben ilyen erőteljes alakítást még nem láttunk tő­le. Nagys!kerű operett- és operaszerepei után tehetségé­nek egy eddig még kellően ki sem aknázott oldalát mutatta meg Karenin helyenként ké­nyes, egészében sokrétű és élet teli figurájának alakításával. A dráma szerkezeti hibája, hogy az első két felvonásban szinte „elnyomja”, elhomályo­sítja Anna szerepét, bár némi része Krencsey Mariann egyé­ni adottságainak is van ebben. A regénybeli Vronszkij gróf vérbő figurájából a drámában lényegében csak annyi marad, hogy ürügyül szolgálhasson Anna tragédiájához. Csak ürü­gyül és nem kellő indokolá­sul. Avar Istvánnak Vronsz­kij gróffal meglehetősen hálát­lan szerep jutott Ebből ugyan ,kihoz" mindent, amit lehet, alakja mégsem meggyőzó. Ta­lán akkor a leghitelesebb, ami­kor a szerelmi vágyában ki- elégült férfit, majd később a harmadik felvonásban a már elfásult szerelmest Jeleníti meg. Az öngyilkossági Jelenet­ben az ő tehetsége az a bi­zonyos „hajszál”, amely a helyzetet megmenti a komi­kumtól, Sztyiva és Dolly szerepében Galambos György és Mátray Mária kitűnő alakítást adtak. Túlzásoktól mentesen formál­ták meg az akkori idők tipi­kus orosz földbirtokos házas­párját, a gondtalanul csak az apró örömöknek élő vidéki ne­meseket. Galarrtboal György I könnyelmű Sztyapán Arkadi- jevicse áll talán legközelebb a Tolsztoj regényében fellelhető figurához. Mátray Mária Dol­ly j át ugyanilyen értelemben állíthatjuk szorosan mellé. Lydia Ivanovna sezrepe nem okozhatott különös gondot Hamvay Lucy-nak. Rutinosan oldotta meg feladatát, akár­csak Faludi László Szerpuhov- szkij tábornok szerepében. Paál László helyesen fogta fel a házitanító „házibútor”-szerű, szinte személytelen figuráját, amely etekintetben rokon Szil­ver József konduktorával. Galambos Istvánnak jutott Szerjozsa hálás szerepe. Gyer­mekszínészről lévén szó, nem várhattunk kiemelkedő művé­szi teljesítményt, annyit mégi* meg kell említeni, hogy ala­posabb betanítás, különösen a hangsúlyozás gyakoroltatása nem ártott volna, s még a lámpaláz leküzdéséhez Is van szüksége némi segítségre. A függönyös megoldású dísz- letezés jól hat a kisméretű színpadon, a szinte fukarul ke­vés bútor a darab jellegét hangsúlyozza. Érdekes például, hogy az első és utolsó jelenet szinte a függöny-díszletekkel, hang- és fényeffektusokkal valóban vasúti pályaudvar il­lúzióját kelti. Mészáros Ferenc Nem bányászok! — Maguk így mennek dol­gozni üzemükbe? — Leszóltunk mi piáean te, mit dumál szakikám! — Kérem, a buszra nem en­gedem fel önöket — tiltako­zik a kalauznő. — Látják, ilyenek ezek — toldja meg egy asszony — mind isznak a bányászok. A Pécsbányára induló autó­busz előtt, a Széchenyi tér kellős közepén folyik így * társalgás. Négy fiatalember áll a korlátnak dőlve, ketten közülük úgy felöntöttek a ga­ratra, beszélni is alig tudnak, a másikak annál hangosabbak. „Csinálják a balhét”. Trágár szavak röpködnek a levegő­ben, miközben a legjobban be­rúgott „havert” támogatják. Ki* idő múlva crődület kelet­kezik, már nagy közönség nézi én hallgatja a négy vagányt. Me<rkí°ériik csitítani őket. de nehéz, ők „bányászok” úgy­mond, velük nem lehet kuko- ricázni. Ketten lemaradnak a busztól, a másik két Jómadár azonban i elvegyül a felszállók soraiban.. Szerencsére az üzembe tart öle között ott áll Swjkola elvtáin is, • Pécsi Szénbányászati Tröszt össze­kötő főmérnöke. Hallgatja az eszmecserét és amikor meg­érkeznék, első dolga kiakol- bólintani az egyik részeget az akna udvaráról. — Ilyen állapotban nincs helye a munkavégzők társasá­gában, runes helye a bányá­ban. A másik ittast hasztalan ke­resi, elszelelt, amikor tárnát lefülelték. Később Kálmán Béla elvtárs felhívja figyelmét, hogy a kis csarnokban is lézeng egy ré­szeg ember. KI lehet az? El­mennek megnézni, hát a Szé­chenyi téri ismerős. —■ A nevét mondja meg, le­gyen szíves! Fel a nyúlelDőt és már lsz- kolna is kifelé. A bányászon? fogják meg. Viszik az üzem­vezetői irodába, L. Béla be­tegállományban van. Kihívják a szeszmegállapítót. amit már úgyis tudnak, bebizonyosodik. L. Béla úgyszólván tökrészeg. Az üzemorvos középfülgyul­ladással írta ki a fiatalembert. Kórlapján 37.2 fokos lázt Je­leztek és utána egy kérdő­jelet. Illetékesek válaszolnak Miért ment a vagon vándorútra? Január 14-1 számunkban ír­tunk arról, hogy a Mohácsi Gépgyár részére olyan külde­mény érkezett, amelyet csak daruval lehetett volna kirak­ni a vagonból, ezért a vagont vissza kellett hozni Pécsre, mivel Mohács állomáson nin­csen darú, és a mohácsi üze­met felesleges költséggel ter­helték. Ezzel knpcso'atban a MÁV pécsi igazgatósága az alábbiakat közölte szerkesztő­ségünkkel : „A tárgyban megnevetett (DM kapcsolatban • követ­kezőket közöljük: A kérdéses szerszámgép feladása Csepel gyártelepen történt, amely ál­lomás a MÁV Budapesti Igaz­gatósága felügyelete alá tarto­zik. A cikket tartalmazó Du­nántúli Napló 1—1 példányát megküldtük a budapesti igaz­gatóság illetékes osztályának, valamint a Közlekedés ás Poi taügyt Minisztérium I'D, szak­osztályának Is kivizsgálás és válaszadás céljából, Dr. Saabé Tibor, az Igazgatóság vezetőjének helyett tea. — Miért Jött az üzembe? Pénzért Jött, mert a munka­ügyi osztály kiírta, hogy eny- nyi és ennyi pénzt felvehet. — Hogyan hívják a másik három társát? Tagadólag rázza a fejét. Nem tudja. Végül is emotyog­ja a barátok nevét. — A „Kopasz”, a másik a „Tanszer", harmadikat csak úgy hívtuk, a „Külszíni”. — Tudta, hogy táppénzen lévő betegnek nem szabad el­hagynia a betegszobát és nem szabad szeszes italt fogyasz­tania ? L. Béla természetesen tudta. De hát miért ne vagánykod- janak, ha már besze'zeltek? Ki látja azt a Széchenyi té­ren? Arra persze nem is gon­doltak, hogy a becsületes bá- nvászokat Járatják 1€ viselke­désükkel. L. Bélától egyelőre megvonták a táppénzt és ha lejár betegségének ideje, felel az cl követettekért. Tóth Jó­zsef, a másik társ február 3-án önkényesen kilépett az üzem­ből leszámolt. T. Józsefinek, akit csak barátai ugrattak be a dologba és talán a leg­kevésbé hibás, valószínű meg­engedi az üzem vezetősége, hogy tovább dolgozhasson. A newedlk társ kiléte még Is­meretlen, de hát úgyis min­denre előbb-utóbb fény derül. Az esetből le lehet é? le is kell vonni a tanulságot. A va- pánvkodás, a duhaj részeg or- d'bá’ással fűszerezett szermte- ienkeclÓR, a trágár szavak, ide­gen emberek leszól ítása, a vé­rei'«dó« és rründen hasonló tett. mely gvűitőfopniomfnal így határozható meg: huligán- kódás lámán kimegy a divat­ból Képviselőikből kevesebb található Pécsett is. mint ko­rábban, elvesztették talajukat Akt pedig fgv viselkedik mint L. Béla és társai, azok nem bányászok. Nálunk ezt a szót mér ki kell érdemelni! I960. FEBRPAK W HIHETETLEN Almoaítóan döcög ; a vonat. Tak ... I pam-pam. Tak ... ) pam-pam. Bóblsko- j lók. Hijnye, ez mi I volt? Semmi, csak I bokánrúgtak. Szűknadrégos fia- ! talember telepszik j le, szemben, kényei i mesen elnyújtózik, ; belebámul a képem- | be, halvány vigyor az arcán. „Na, mes­ter, dagad a boká­ja?” — körülbelül ez a kérdés ül a sze mében, de nem szól. a változatosság ked­véért a térdeimet veri össze. Úgy néz, mintha még ő len­ne dühös, minek vagyok útjába. Az­tán elmerül a könyv ben. Bóbiskolok. A ti­zedik oldalnál tart­hat, látom, hogy néz. mint aki mon­dani akar valamit. — Bocsánat — szólal meg — nem zavarom, ha rágyúj­tok? Újra megtámasz­tom a fejem, ő meg nézelődik, közben valami együgyü dal lamot mormol. Fel­éli, rátapos a cipőm re, tömött nylon­szatyrot emel le, ab­ból könyvet halász elő, olvasáshoz he­lyezkedik, közben — Nem zavar. Pöfékel, a füstöt tapintatosan az ab­lak felé fújja. Az oldalak zizegnek a kezében. Egyenes derékkal ül, nyak­kendőjéhez kap, megigazítja. Bóbiskolok. Mire megint felnézek, készülődik, le aki szállni. — Pardon - mondja, mikor és* reveszi, hogy meg mozdultam — n<d akartam zavarni. — Ö, semmi se® mi,. i Szertartásosan megemeli kis stülj kalapját, szerén? mosoly: — További kelje mes utazást kívá nők, viszontlátás ra. i, Úgy elámulo hogy majdnem elfl lejtek visszakösz ni. Hihetetlen vál# zás! A könyvet cl# lappal kifelé te a szatyorba. Odl pillantok, a cím* .Jlogyan vise!kéé jünk?" (Més**J — PÉCS VAROS III. KE­RÜLETI TANÁCSA február 12-én, pénteken délelőtt 9 órakor tanácsülést tart. Ez alkalommal megtárgyalja az 1059. évi városfejlesztési (költ­ségvetés zárszámadáséit, vala­mint az 1960. évi városfej­lesztés költségvetését is. — „AZ ÉLET KELETKE­ZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE" cím­mel február 11-én, csütörtö­kön délután 6 órakor a nők iskolája keretében előadást rendez a belvárosi Nőtanács ét a siklósi területi Nőtanács. Márc!us 21-8 tőrtíneMudoinány'í kő c' a Magyar Tanácsköztársaság szü eléséről Március 21-e címmel a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­születésének napjairól törté­nettudományi kötet jelent meg Hajdú Tibor tollából az akadémiai kiadónál. A kötet bemutatja a forradalmi napo­kat, Ismert politikusok és Is­meretlen munkások útját a forradalomban, az utca napról napra változó hangulatát, az ország sorsáról döntő tanács­kozások heves vitáit. — ELNÖKSÉGI ÉRTEKEZ­LETET tartott kedden dél­előtt és délután a Kisipari Szövetkezetek Szövetsége <KI- SZÖV) a Megye utcai székhá­zában. Az értekezleten, ame­lyen 44 ktsz elnöke, párttit­kára és pártbizalmija vett részt, megtárgyalták a mér­legzáró közgyűlések előkészí­tését, valamint a soron lévő feladatokat. — A MECSEKI ALLAT- ÉS NÖVÉNYPARK ez év ta­vaszán készül el. Ezzel kap­csolatban kedden délelőtt Pécsre érkezett dr. Dömén György, a Fővárosi Allatkort igazgatóhelyettese és Sulyok Mária, az állatkert kertészeti o'ztálvának vezetője. Megte­kintették a Mecseki Állat- és Növénypark építésének eddigi munkálatait, hasznos szakmai tanácsokat adtak és ígéretet tettek arra, hogy állatokat és növényeket adnak majd a pé­csi állatkertnek. — NAGY SIKERE VAN a Heiyiipari és Városgazdálko­dási Dolgozók Szakszervezete által rendezett, a Liszt Fe­renc hangversenyterem pró­batermében február 8-án, hét­főn megnyílt újítási kiállítás­nak. Már az első két napon több százan tekintették meg a tanulságos kiállítást, amely a HVDSZ-hez tartozó buda­pesti éj vidéki vállalatok, va­lamint a HVDSZ Baranya megyei Bizottságához tartozó helyiipari vállalatok elkészí­tett újításait mutatja be. — AZ ÉPÍTKEZÉS ideje alatt az Állam1 Áruház női konfekció osztálya a Pannónia Nagyízállóban lévő Mopre*- Róban árusít február 9-től naponta de. fél 9-től 4 óráig. Mindennap de. 11 ómkor ru­habemutató. 3055 < az » a a íossáí kábef — A SÁROS UTCÁKÁ SALA KOZZAK jelenleg az kerületben. A salakot nács biztosítja, a lakói pedig társadalmi munká elteríti. Mast a Deák Fért® és Újhegy T dűlőben folyl" az utcák salakozása az I. ke rületben. — A NÁDOR SZÁLLÓD* IGAZGATÓS AGA aszal < gondolattal foglalkozik, ho0 több külföldi szálloda mint* jóra a szálloda folyosóin l* vélbedobó nyílásokat létesít * belső felújítás során. Ez i szálloda vendégeinek kénye* mét szolgálja, mert a nyilát bedobott levél leesik a föl" szintre és onnan viszi ki postás. A vendégnek tehi nem is kell lemennie a szá. ládából, hogy levelét felad“ a címzettnek. í — A PÉCqt '"’•»dögös Szerelő KTSZ. Pécs, Stg metz kapitány tér Z. »a. is mindennemű vísye szerelési és javítási mu vállal. Telefon: 15-26. Eddig nrnteny húsz ország ie enteile be részvété é! a Budapesti ipari Vásárra A Budapesti Ipari VsS máris a külföldiekkel egy«1 rangúnak tekintik. Sok K“ földi cég jelentette be: ré vesz a május 20-tól 30-ig Városligetben rendezendő iP ri vásáron. Eddig mini« húsz ország közölte, hogy mutatja iparának termék« Sok külföldi cég lényeg nagyobb kiállítási terű1* kór. mint amennyit tavaly nyelt. — DANULON, müszáj gyermek mackóruhát szÓL Pécsre február második ben a Békéscsabai Kötöttig gyár új kísérleti gyárimé™ ként. Három-négyéves crí/v mekek részére egyelőre yj száz darab érkezik maji i Dél-Dunántúli Textil- és sőruha Nagykereskedőn Vállalathoz fehér, világo^n ég rózsaszínben. A danUri gyermek mackóruhánf, amely hasonlít majd a bear méteráruhoz, körillh 200—220 forint lesz az ára■ i — A III. KERÜLETI NÁCS végrehajtó bí//5 Hága február ll-én. C9'l,i tökön délelőtt tartja meg n közelebbi rendes ülését Ez K kálómmal megtárgyalj« i Pécs-Szigeti ÉlelmiszerkCY kedelmi Vállalatnak a ./ kerületben végzett mun*T ról szóló beszámolóját. ! — SZÁSZVÁRON elké'^L a negyvenhal ezer for' n£ költséggel létesített klub Berendezése tf>v“® 40 000 forintot igényel * |j a pártbizottság biztosi1 > klub részére. A sásdi pártbizottság rádiót aj^ koz a munkásklubna'k. » ^ nyaíizem pedig televíziói . vőkészü léket ed.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom