Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvii. Évfolyam, 34. szám ARA: 50 FILLÉR 1960. FEBRUAR 10. SZERDA Ma indul ázsiai útjára Hruscsov elvtárs Moszkva (MTI) N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke szerdán délelőtt Moszkvából kfilönre- ptilőgépcn indul nagy érdek­lődéssel várt ázsiai útjára, amelynek során felkeresi In­diát, Indonéziát, Burmát és Afganisztánt. Hruscsov utazasa ismételten kifejezi azt az őszinte barátsá­got, amelyet a Szovjetunió a fiatal, független ázsiai orszá­gok iránt táplál. Ennek a ba­rátságnak a szovjet korinán) már nemegyszer kézzelfogha­tó bizonyítékát adta. Vezető szovjet államférfiak többször 'átogattak el ázsiai országokba A Szovjetunió nagyarányú gazdasági segítséget is nyújt a függetlenségüket néhány év­vel ezelőtt kivívott ázsiai or­szágoknak. Csupán az elmúlt detett silókukorica^termelési versenybe is. A Dráva menti talajok kiválóan alkalmasak kukoricatermelésre és a szak­emberek véleménye szerint, nem túl csapadékos időjárás esetén a járás tsz-eiben a hol­danként! kukoricatermés a 35-^3t mázsái is elérheti. Kétnapos tanácsülés Harkányban A Baranya megyei tanács ma és holnap kétnapos ren­des tanácsülést tart Harkány községben. A tanácsülésen Palkó Sándor vb.-elnök elv­társ beszámol a legutóbbi ta­nácsülés óta végzett végrehaj­tó bizottsági munkáról és a tanács határozatainak végre­hajtásáról. A tanácsülésen a megye tanácsainak eddigi munkáját, a VII. pártkongresszus hatá­rozatainak a tanácsokra háru­ló feladatait, Baranya megye egészségügyi helyzetét és a termelőszövetkezetek fejleszté­sével és megszilárdításával kapcsolatos intézkedési terv végrehajtását tárgyalják meg. Hruscsov elvtárs ellátogat Guineába Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke elfogadta Sekou Touré guineai elnök meghívását és hivatalos látogatást tev. majd a Guineai Köztársaságban. A látogatás idejét diplomáciai úton hangolják össze. A moszkvai lapok keddi szá­mukban közük a meghívással kapcsolatos levélváltást. — Hruscsov elvtárs válaszában teljes mértékben osztja Touré elnök véleményét, mely szerint rendkívül fontos, hogy fenn­tartsák és továbbfejlesszék a személyi kapcsolatokat a két Automatizálás a textiliparban Textilgyárainkban tavaly az automatagépek aránya 8 szá­zalék volt. A második ötéves terv idején a géppark 35—40 százalékát az automata beren­dezések alkotják majd. A pamutszövödékben már meg is kezdődött az automati­zálás előkészítése. Kicserélik a legöregebb gé­peket a gyapjúszövödékben is. A Német Demokratikus Köz­társaságból 300 gyapjúszövő gépet hoznak be, s ezzel 18 százalékos termelékenység nö­vekedést érnek el. A len- ken­deriparban a szövőgépek 18 százalékát cserélik ki. A kor­szerűsítés kiterjed a selyem­iparra is, ahol több mint 200 új gépet állítanak munkába. ország kölcsönös megértésének és együttműködésének meg­szilárdítása végett A szovjet kormányfő rámutat, hogy Se­kou Tourénak közelmúltban tett szovjetunióbeü látogatása lényegében előmozdította a Szovjetunió és a Guineai Köz­társaság baráti kapcsolatainak elmélyülését. Ugyanakkor azt a reményét fejezi ki, hogy újabb találkozásai és beszélge­tései Sekou Touréval szintén hasznosak és gyümölcsözők lesznek s kétségkívül még kö­zelebb hozzák egymáshoz a két ország népét. Hruscsov elvtárs közli még levelében, hogy a Szovjetunióban szívesen lát­ják Sekou Touré elnököt a számára megfelelő időben. Biz­tosíthatom önt — hangzik Hruscsov elvtárs levele — ha ismét ellátogat a Szovjetunió­ba, amint ebben kaukázusi találkozásunk alkalmával meg­állapodtunk, a legmeszebbme- nőbb lehetőségei lesznek a szovjet nép életének további tanulmányozására és biztosít­hatom arról is, hogy szovjet földön önt magasrangú és kedves vendégként fogadják. Ülést tartott a Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállítás főbizottsága 7 öbb mint 2500 négyzetméter alapter ületen épül a vásárváros Pécsett Losoncai Pál elvtárs földművelésügyi minisztert kérik fel a kiállítás megnyitására években létrejött megállapo­dások alapján szovjet segítség­gel mintegy 250 nagyobb ázsi­ai és afrikai ipari és mező- gazdasági építkezés folyik. Radzsendra Praszad, India ilnöke hangoztatta, hogy or­szága a béke követeként vár­ja Hruscsovot. A szovjet miniszterelnököt vezető szovjet politikai és gaz­dasági szakemberek népes cso­portja kíséri el utazására. Mf ár farm idles utazod a Szovjetunióba Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztár­saság Legfelső Tanácsának és Minisztertanácsának meghívá­sára tizenöt tagú magyar ta­nácsi küldöttség utazott ked­den reggel a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője dr Varga András, első miniszterhelyet­tes, a Minisztertanács titkár­sága tanácsi szervek osztályá­nak vezetője. OGOOOOOOOOOOOOOOOOOC Szikraeső Kedden délelőtt a megyei tanács vb-termében ülésit tar­tott a Dél-Dunántúli Mező­gazdasági Kiállítás főbizott­sága. Az ülésen megjelentek a Földművelésügyi Miniszté­rium és a rendező Somogy, Tolna, Baranya megye és Pécs megyei jogú város kép­viselői, hogy döntsenek a ki- áüítás egyes kérdéseiben. Köz­tudomású, hogy idén nem ren­dezik meg az Országos Mező- gazdasági Kiállítást, hanem helyette több helyen, így Pé­csett is három megye bevoná­sával tartják meg a mezőgaz­daság nagy seregszemléjét. E gondolat jegyében nyitot­ta meg a Dél-Dunántúli Me­zőgazdasági Kiáüítás főbizott­ságának ülését Földvári János elvtárs, a Baranya megyei Ta- náas VB-elnökhelyettese, a kiállítási főbizottság elnöke, majd rátért a kiállítás téma­körének ismertetésére. A ki­állítás főpavilonjában ismer­tetik az MSZMP VII. (kong­resszusa mezőgazdaságra vo­natkozó határozatait, a Magyar Népköztársaság 15 éves fejlő­désiének néhány jellemző mu­tatóját mind a mezőgazdaság, mind az ipar, mind a kultúra területéről. Itt mutatják majd be a mezőgazdaság szocialista átszervezésében éléit országos és megyei eredményeket is. Ebben a pavilonban kap he­lyet a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának be* mutatója is éis ugyancsak itt mutatják be azokat az üzem­rendezési és telepítési munká­kat is, amelyeket a mezőgaz­daság szocialista átszervezése nyomán végeztek országosan és a megyéken belül. A köz­ponti pavilon másik felében a szakmai tárgyú témákat is­mertetik. Ezek közé tartozik: a második ötéves terv me­gyénkre és a rendező társme­gyéikre vonatkozó mezőgazda- sági célkitűzései, a talajerő- visszapótlás, a gépesítés, a növényvédelem fontos tájjelle­gű kérdései és ugyancsak itt kapnak helyet a Miniszter- tanács vándorzászlajával ki­tüntetett termelőszövetkezetek is. A növénytermesztési pavi­lonban mindhárom megye álla­mi gazdaságainak és termelő- szövetkezeteinek eredményeit mutatják be, természetesen a termelési eredmények és mód­szerek leírásával együtt. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok zöldség-, gyümölcs-, borbemutatója is külön pavilont kap, csakúgy, mint azok az erdőgazdaságok is, amelyek az erdőművelés és az erdőkitermelés terén a leg­jobb eredményeket érték el. A tenyészállat-bemutatón a három megyéből mintegy 150 szarvasmarhát, negyven lovat, 120 sertést, ötven juhot, két­száz baromfit hoznak a ki­állításra. Lesz méhészeti és halászati bemutató is. Egy kü­lön pavilonban foglalkoznak majd a takarmánygazdálko­dással, különös tekintettel a silókukorica termesztésére és felhasználására. Nagyszabású gép- és kisgép­bemutatót is ■szerveznek, ame­lyen a MEZÖSZÖV és a me­gyék legjobb gépállomásai szerepelnek. Külön kiállítási részt ísap majd a MEZŐMAG, a Kertimag, a Gyógynövény, a MÜNŐSZER, a Talajjavító és más hasonló vállalat. A kiállítás szabad területen — a kiállítást Pécsett, a vásárté­ren rendezik majd — népmű­vészeti, ajándéktárgy és ven­déglátóipari egységeket hívnak létre és ugyancsak itt kapnak helyet az iparcikk pavilonok Ilyen nagy mezőgazdasági kiállítás és vásár még nem volt Pécsett. A kiállítás nagy­ságát mutatja az a tény is, hogy csupán a kiálítás pavi­lonjai — nincsenek benne a vendéglátóipar, a kereskede­lem pavilonjai — összesen 2 240 négyzetmétert foglalnak el és ebben nincs benne a 300 négy­zetméteres alapterületű főpa­vilon. A Dél-dunántúli Mezőgazda- sági Kiállítás főbizottsága min­den kérdésben így többek kö­zött abban is megegyezett, hogy a kiállítás megnyitásá­ra és a védnökség ellátására Losonczi Pál elvtársat, föld­művelésügyi miniszter kérik fel. száü Magyar • Lajos, a Pécsi Kazán- és Gépjavító KTSZ dolgozójának keze alól, ahogj- a tégla prés egyik alkatrészét formálja a köszörűgépen. Foto: ERB Ismeretben bolygót fedezett fel egy fiatal szovjet csillagász Moszkva (MTI). Eduard Gyenydszjuk fiatal szovjet csil- lagá'z a Baik csillagképben egy ismeretlen bolygót fedezett fel. A fiatal tudós még 1957-ben gyalkorlati idejét töltötte a Kazah Tudományos Akadémia Alma Ata-i csillagvizsgálójá­ban és több ízben sikerült megfigyelnie az addig isme­retlen bolygót. A gyenge fényű bolygó teljes megfigyelése azonban az intézet akkori mű­szereivel lehetetlen volt. A csillagképről készült kü­lönböző fényképfelvételeket egy új műszer segítségével elemezték, amelyet Rozskovsz- kij professzor szerkesztett. Az új műszer teljes bizonyosság­gal igazolta Gyenyiszjuk felfe­dezését. A fiatal tudós jelen­leg a bolygó pályájának ki­számításával foglalkozik. Németországi túrákat rendez nyáron alti a nyelviskola hallgatói részére A TIT Szabadegyetem nyelv­iskolájának hallgatói között felvetődött az a kívánság, hogy nyelvi tanulmányaik be­tetőzéséül tegyék lehetővé szá­mukra, hogy a nyári szünidő­ben felkereshessék a Német Demokratikus Köztársaságot. Az ezzel kapcsolatos tárgyalá­sok máris eredményre vezet­tek. A szabadegyetem titkársága kéthetes igen olcsó, turista jel­legű tartózkodást tesz lehe­tővé hallgatói részére az NDK- ban. Az összes költségek 1600— 1700 forintot tesznek ki és így a nyelviskola minden hallga­tója számára lehetőség nyílik, hoar a Némát Demokratikus Köztársaságba utazhasson. A szabadegyetem titkársága tervbe vette, hogy egy város­néző csoportot alakít, amely megtekinti Drezda, Meissen, Lipcse. Weimar műemlékeit és festői tájait. A túrák Német­ország megtekintésén túl a né­met nyelv gyakorlására is al­kalmat adnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel a nyelviskola be­hatásait február 15-ig meg­hosszabbították. Alakulnak uj- egészen kezdő csoportok is a német és az angol nyelv ta­nulására. A most beiratkozó hallgatók is részt vehetnek majd a nyári németorszáa túrákon. Nemcsak magunkért... osztásban lévő műszaki már nem azt mondja, hogy vissza­megyek a közvetlen termelő munkába, s nyugodt leszek, mert akkor nem lesz problé­mám. ö nem hisz már ebben a „látszatnyugodtság"-ban, de úgy véli: — Miért vállaljam én az >,űj“ kockázatát? Hátha pó­rul járok vele?! Miért tervez­zek újabb megoldásokat? _ Ha nem válik be, akkor rontja a hírnevem* Mint látjuk, Itt nem a be­osztási különbség adja a dolog lényegét, hanem a felfogás, a tudat. A kényelemszeretet, az ólbiztonság hite P. Györgynél úgy jelentkezik, hogy: miért törekedjek magasabb tudásra, amikor a termelő munkában így te nyugodtságomat talá­lom. A magasabb beosztású embernél e nézet konzervati­vizmusban, maradis ágban je­lentkezik; Am mint P; György véle­ményére két munkatársa ad csattanós választ, úgy ad vá­laszt a maradi gondolkodásra a pécsi panellgyár építésének példája is. Bizony, az építő­ipari vállalat vezetőinek na­gyon sokat kellett harcolni megvalósításáért Vitatkozni kellett magas szaktekintélyek­kel is. De alig száradt meg a tinta az elfogadott terveken, már újabb ötlettel, a műanya­gok nagymértékű felhasználá­sával álltak elő és szorgalmaz­ták bevezetését Lehet hogy ma még sok esetben „ügyesebb” dolog a mának, az úgynevezett bizton­ságnak élni, s lehet, hogy a „boldogság kék madarát“, — ahogy Kádár elvtárs nevezte ezt a törekvést — kergetni, so­kan csak így tudják. De elke­rülhetetlenül tör elő az önös érdekeken túlnéző, gondolkodó ember, aki széttépi az „én" láncait s boldogságát csak a másokéval együtt találja meg. Mert milyen problémát old meS P- Gy. azzal, hogy napi nyolc órai termelő munkáját, valami „hadd múljon el‘‘ szem lélettel végzi? Milyen problé­mát old meg a bátor emberi tulajdonságoknak csak kibice- lő magasabb beosztott, amikor lubickol a passzív ügyeskedés konzervativizmusában ? Nyilvánvaló, semmilyen prob­lémát nem tud így megoldani. Nem lehet eltitkolni senkinek, a minden emberben egyszer feltámadó gondolatot: tettem-e valamit ezért a mi életünkért, gyarapítottam-e tevékenysé­gemmel a társadalmat, tud­tam-e igenlő választ adni az emberi sorskérdésre. I. József bányalakatos, aki térdelve raj­zol, ceruzához nem szokott ke­zével és a többiek, — legye­nek alacsonyabb, vagy maga­sabb beosztásokban — már megértették, hogy csak a jól- vegzett munka, — amiért na­ponta verejtékezni, küzdeni kel1’ ami felett töprengeni, g°Jld?lkodni keik — csak a másokért is végzett munka tud oromét, értelmet hozni az -ember életében; Régi ismerős állít meg mi­nap az utcán. P. György kő­műves átképzőé. Valamikor egy vállalatnál dolgoztunk, hat-hét esztendővel ezelőtt. Fiatal ember még most is, de már lehiggadt időszakban lévő, S6 éves. Meséli életének az­óta eltelt szakaszát. — A kőművességet nem ta­nultam ki, abbahagytam, nem volt kedvem hozzá. Később akarták, hogy technikumba menjek. De mondja, megéri? Az Építőknél vagyok gépkeze­lő. Ezt a rövidke tanfolyamot elvégeztem. Miért menjek én technikumba? Jobb itt a köz­vetlen termelőmunkában. Nem kell töprengeni, gondolkodni, nincs felelősség. Érti? Letelik az a nyolc óra, a műszak, és megyek haza. Nem igaz? Nincs gond, probléma, az embert békében hagyják; Megrándítja a vállát, el­megy. Lépteinek kopogása be­leveszik az utca harmonikus zajaiba. Azóta nem találkoz­tam vele, de amit mondott, az most is előttem van és él bennem. Egyedülálló véleménnyel bír vajon ez az ember? Találkoz­hatunk-e naponta ilyen felfo­gással, és nemcsak alacso­nyabb beosztásban lévő em­bernél, hanem még feljebb is, csak más formában? Mert ha így van, akkor ér­demes vitába szállni ezzel a gondolkodásmóddal. Nézzük talán először a közvetlen ter­melőmunkában való részvé­telt. Tényleg csak abból állna az úgynevezett egyszerű mun­ka. hogy letelik a nyolc óra és túl vagyunk mindenen? Hogy abban a nyolc órában nincs gondolat, probléma, felelős­ség? D. Gyula lakatos erről Így vélekedik. — Amikor megkaptam egy olyan munkát, amit még soha nem csináltam, meghökken­tem először a feladattól. Ho­gyan is tudjuk mi elkészíteni, amikor brigádomban egyedül én értek a műszaki rajzokhoz? De azért örültem is, hogy ilyen munkát kaptam. Tudja, az em­bert serkend a nehezebb do­log. Töprengtem és töpreng­tem rajta még otthon is. Ho­gyan lehetne gyorsabban, köny nyebben elkészíteni. Aztán rá­jöttem a megoldásra és egy­„aiT?\!,oííy már keil gondolkodni az embernek munkájában. Nem lehet meg­élni az eddigi tapasztalatból, mert a technika ugrásszerűen fejlődik. I. József bányalakatos a Pé­csi Szénbányászati Tröszt újí­tási értekezletén elmondta, ho­gyan készítette el egyik újítá­sát. ■— Albérleti szobában lakom, nem értek annyira a műszaki rajzoláshoz és megfelelő asz­talom sem volt hozzá, így hát a cementlapos padlón térdel­ve rajzoltam három hétig éj­e^fn át. a szomszédból mln­• lmtzörögtek> oltsam el már a villanyt..; telmelömunka után vé­telt 0~,,a magasabb átté- te,t PéWául , VeZető be A mellyel járás tsz-ei is csatlakoztak az országos kukoricatermelési mozgalomhoz Február S-ig a tellyei járás negyven termelőszövetkezete mintegy 2500 hold területtel csatlakozott a 30 mázsás orszá­gos kukoricatermelési mozoa- mmhoz. Ezenkívül a járás kíTÍÍ közei 900 katasztrálix holddal bekapcsolódtak a ba- °mrci Békm Tsz által megfúr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom