Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

1TCLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Egy öreg gyár újjásziiWése Hova tovább : • Walter UJbricht a német kérdésről • AWá, 1960. XVII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. FEBRUAR 9. KEDD Indul az 99Ifjúság a szocialista faluért“ mozgalom A megye falusi KlSZ-szer- vezeteiben rövidesen megin­dul az „Ifjúság a szocialista faluért” mozgalom, melyet jel­vényszerzéssel kötnek össze. A cél az, hogy minden fia­tal tegyen valamit a faluért, biztosítani a faluban élő fia­talok gazdasági és kulturális igényeinek kielégítését. Ezért olyan tervek vannak, mint különböző szaktanfolyamok beindítása, ahol megfelelő szakmai képzettséget szerez­nek a falusi fiatalok; a ha­gyományos versenyek fellen­dítése. az abban való részvé­tel, mint a baranyai kukorica- termelés; minden faluban if­júsági klubok létrehozása. Ennek érdekében az „Ifjú­ság a szocialista faluért” moz­galmon bélül az ifjúsági bri­gádok szocialista szerződése­ket kötnek a termelőiszövetke­zet vezetőségével, melyekben megteszik felajánlásaikat. (Pél­dául egy új gép gyors megis­merése, kapacitásának teljes kihasználása.) A KlSZ-szerve- zet leánytagjai pedig védnök­séget vállalnak a baromfite­nyésztés felett. Természetesen a tanulás sem marad 3d a vállalásokból. Jól értékelhető követelménye­ket támasztanak a jelvény megszerzéséért küzdő fiatalok elé. A jelvényt egy évi rend­szeres munka eredményókép­pen nyerik el a fiatalok. Megszerezhetik a jelvényt a városi üzemek és iskolák KISZ-szervezeteinek tagjai is, akik rendszeres segítséget ad­nak a falusi fiatalok munkájá­hoz. Részt vesznek a termelő­szövetkezet építkezéseiben, vagy kultúrcsoportjaikkal meg­látogatják a falusi KlSZ-szer- vezeteket: Tizenkét új üzlet másfél hónap alatt A maguk érdekében A most alakult új termelő­szövetkezeti községekben, de a régebbiekben is tapasztalha­tó, hogy a belépett tagok nem a legjobb szarvasmarháikat vitték be a közösbe. Ez érthető a paraszt ember szempontjá­ból, aki már elismerte a közös gazdálkodás fölényét, alá is írta a belépési nyilatkozatot, dolgozik is a közösben, azért még mindig nagyon bízik ab­ban, amire azt mondhatja: „Ez az enyém“. Tény az, hogy nem a leg­jobb állatok kerülnek a közös istállókba és tény az is, hogy több marad a tagok háztáji gazdaságában, mint amennyit a közösbe adnak. Az állatok a községben maradnak, az álta­luk termelt trágya pedig a kö­zös földjére kerül. És, ha he­lyesen gondolkodik a termelő- szövetkezet vezetősége, tagsá­ga, akkor a háztáji állatok szaporulata is a községben ma rad, a szövetkezet, a tagok jö­vedelmét gyarapítja. Legtöbb új termelőszövetkezeti közsé­günkben ezt a kérdést olyan fontosnak tartották — nagyon helyesen — hogy első közgyű­lésükön határozatilag kimon­dották: „A háztáji tehenek szaporulatára az első vevő a termelőszövetkezet Innen csak akkor lehet kivinni borjút, ha nem kell a termelőszövetkezet­nek’1. Ez még csak határozat Számtalan olyan példával is találkozik az ember, ahol ez a határozat már valóságban is érvényesült A nagypalli Pető­it az erdősmecskei Zöld Me- z°, a monyoródi Uj Élet Ter­melőszövetkezet már több bor­jút vásárolt saját tagjaitól. Ez, a kérdés nemcsak a ter­melőszövetkezeti, de a járási vezetőket is foglalkoztatja. Nemrég történt Péesváradon a következő eset. A pécsváradi járás majdnem minden közsé- ge ma már termelőszövetkezeti Sin nn?ek eUenére mégis előfordult, hogy különböző ter­községből ^ olyan bor jut hajtottak fel vagasra, ami továbbtenyész- tesre is kiválóan alkalmas Ez a példa is azt bizonyítja: helyesen cselekedtek azok a termelőszövetkezeti községek amelyek úgy határoztak: első Vevő a termelőszövetkezet, ha neki nem kell, akkor lehet csak másnak eladni. Helyesen cselekedtek, mert ezzel nem­csak jövedelmüket tudják nö­velni, <je a helybeli tehenek szaporulatából fokozatosan ja- tudják szarvasmarha- «oyesztésük minőségét is. Ma már nemcsak Budapes­ten és a nagyobb vidéki váro­sokban, hanem falvainkban is mind sűrűbben találkozunk az önkiszolgáló és önkiválasztó boltokkal. Megyénk földművesszövet­kezeti üzlethálózata közel öt­ven ilyen modern bolttal ren­delkezik. Ezek közül kiemelkedően leg korszerűbb ez év januárjában megnyitott új mohácsi önki­szolgáló bolt. Az újvonalú mo­dern üzletet ízléses csempé- zése, a világítótestek újszerű, díszítést is szolgáló elhelyezé­se, a hatásosan megvilágított áruvitrinek, és az üzlet ultra­modern gondolája teszik Du­nántúl egyik legszebb boltjá­vá. A mohácsin kívül még 11 új üzlet nyitott ebben a negyed­évben, másfél hónap leforgása alatt. A tizenkét üzlet közül hét önkiszolgáló és öt önki- válsztó. A Szövetkezetek Baranya megyei Központja még ez év­ben húsz új hasonló üzlet lé­tesítésével fejleszti a megye bolthálózatát. Nagyarányú munkát végez­tek a múlt évben a felújítá­sok terén is. Négyszázharminc öt kiskereskedelmi egységet és haromszázhuszonöt vendég­látóipari egységet tataroztak, újítottak fel, vagy berendezé­sét korszerűsítették. Az idei tervekben szerepel az összes régi üzlet rendbeho­zása. A következő évben minden kis helységben — ahol csak lehetséges — ízléses portáló, modern kirakató és fénycsö­ves viíágítású üzlet fogadja a vásárlókat Olaszországba utazott a Budapest Táncegyüttes A Budapest Táncegyüttes ta­valy elnyerte az agrigentói fesztivál nagydíját A hagyo­mányos szicíliai versenyen — amelyet ott a mandulavirág­zás ünnepének neveznek ezekben a napokban a nagy­díjas együttesek mérik össze képességeiket. A versengésre hétfőn utazott el a Budapest Táncegyüttes. A versenyek után több városban is fellépnek. Ko'sa Pstván közlekedés- és postaügyi min szter látogatása Szabolcsban Kossá István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, közlekedés- és postaügyi miniszter, a minisztérium több vezető dolgozójával hétfőn Szabolcs-Szatmár megyébe lá­togatott. Megtekintette a Zá­honyi átrakót, a kömörői, a tózséri és a nyíregyházi vasút­állomást, beszélgetett a veze­tőkkel és dolgozókkal. Ut^na Nyíregyházán a párt- és a tá- nácsvezetők,, valamint a szak­emberek részvétélével a me­gye közlekedési helyzetéről tárgyalt. A tanácskozást ked­den folytatják. Harkányiéi! üdülnek a baranyai tsz-ek biztosítási és önsegélyző csoportjának tagjai Baranyában valamivel több mint egy hónap óta működik a termelőszövetkezetek bizto­sítási és önsegélyző csoportja, s máris majdnem ezer tagja van. Február 1-én a biztosítási és önsegélyző csoport megkezdte tagjainak harkányi gyógyüdül- tetését. Az első alkalommal a dunafalvai Béke, a hásságyi Alkotmány és a rózsafai Kos­suth Termelőszövetkezet egy- egy idős, reumatikus beteg­ségben szenvedő tagja tölt két hetet Harkányban. Egyszerű parasztemberek ezek, akiknek egyénileg gazdálkodó koruk­ban sem idejük, sem pénzük nem volt arra, hogy üdülhes­senek, vagy gyógyíttathassák magukat. A reprezentatív Ba­ranya Szállóban laknak, na­ponta négyszer étkeznek és ezt — akárcsak az útiköltségüket — a biztosítási önsegélyző cso­port fedezi. Mostantól kezdve folyamatosan három—három tsz-tagot üdültetnek majd Har­kányban, a „reumások Mekká­jáéban. Tervbe vette a csoport, hogy ősszel, a betakarítási munkál: végeztével, külföldi tanulmány útra viszi a termelőszövetke­zeti parasztokat. Az egymást megsegítés elve alapján műkö­dő biztosítási és önsegélyző csoport iránt megyes'zerte igen nagy az érdeklődés. A záró­számadások során több közös gazdaságban — így például a babarci Béke, a bólyi Kossuth és a máriakéméndi Rákóczi Tsz-ekben — megindult a szer­vező munka. Úgy számítják, hogy ebben az évben meghá­romszorozódik, vagy megnégy­szereződik az egymást segítő, támogató baranyai tsz-tagok száma. OOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOGGOeOOOOGGOOOOOGXDOOOGOOOOOOOOOÓOOOOOOGC 0 Uj létesítményeink Fürdőélet Harkányban Tavaly októberben adták át Almamelléken az új 4 tanter­mes iskolát. A harántfalas bi­laterális viíágítású négyzet­alaprajzú tantermekben a szo­kásos három padsor helyett négy sorban helyezkednek el a padok, s ennek következté­ben a hátsó padsorok köze­lebb kerülnek a katedrához, jelentősen megkönnyítve a ne­velők és a tanulók munkáját. A legkorszerűbb elvek szerint készült a tantermek különböző színű falfestése is, mely a ta­nulók figyelemfokozásának fiziológiai viszgálatain alap­szik. Tervezője: Kiss Tibor, a Pé­csi Tervező Vállalat építész- mérnöke. Foto; Dr, Ssám Olyan a strand, mintha legalábbis július perzselő nap­fényében fürödne és hogy nem így van, azt vsak az erősen■ párolgó víz és a parton álló vacogó télikábátos nézők bizo- ■' nyitják. • Remek a víz, de ami „kilóg” belőle, azt kajánul csipkedi a hideg februári levegő. Ám — amint a képen is látható — egy kis leleményességgel ez ellen is lehet védekezni. Az óvatosabbak viszont a jólfütött, biztonságosabb üveg­folyosóból nézik a fürdőzőket. Vidám terefere folyik a valóban nyári hangulatú, kelleim sen meleg, üvegtetős napozó télikertben. foto; ERB JANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom