Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

2 NAPLÓ I960. FEBRUAR fl. Országszerte felmérik Bolyai Farkas korának egyik gr nagyobb matematikusa, ha­talmas tudásával és rendkí­vüli sokoldalúságával n dtrf­vül fontos szerepet töltött be hazánk szellemi és kulturális életében. Felső-Fehér megyében, Bo- !y£ , született 1775. február S-én. Tanulmányait Nagyenye- den és Kolozsvárott végezte. maW a göttingen! és a jénai egyetemet látogatta. Göttin- genben az akkor ott tanuló Karl Friedrich Gausz-szal, a híres matematikussal és csil­lagásszal bensőséges barátsá­gait kötött és ezt, mint vele való levelezése is bizonyítja, egész életén át gondosan ápol­ta. Külföldről való hazatérte után egy ideig édesanyja bir­tokán gazdálkodott, majd 1304- ben a marosvásárhelyi kollé­giumtól meghívást kapott a matematika-fizika és kémia tanszékre, ahol közel fél év­századon (47 éven) át műkö­dött. Itt fejlődött hazánk leg­nagyobb matematiku'ává, aki egyébként technikai kérdések­kel is szenvedélyesen foglal­kozott. Saját szerkesztésű fűtő és főző kemencéje pl. Erdély­ben nagy népszerűségnek ör­vendett. Tulajdonképpeni szakterüle­tén a matematika síkján az 1932-ben Marosvásárhelyen megjelent kétkötetes matema­tikai kéz'könyvével a „Ten- taimen Iuventutis”-szal tett ;zert megérdemelt világhír­névre. Meglepő, hogy Bolyai Far­kas, a matematikus tudomá- a aasakTTumi'' rt m llett je­lentékeny irodalmi munkássá­got fejtett ki. Klasszikus és tömör gyászjelenté ei, versbe foglalt nekrológjai (Kemény Simon, Szász Károly és a ma­ga halálára írottak a legjobbak) rövidesen ezen a téren is hí­ressé tették. Matematikusnál szokatlan sokoldalúságra vall, hogy ezen­kívül még rajzművészettel és zenével Is foglalkozott. Matematikai munkái jelen­tőségét a Magyar Tudományos Akadémia elismerte azzal, hogy levelező tagjává válasz­totta. A „Tentamen Iuventu- tis” második kiadását is a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendezte sajtó alsf. (1897). -*■ Oausszal való levelezését szin­tén a Tudományos Akadémia adta ki, olajfestményű arcké­pét pedig kiváló tagjai kép­csarnokában helyezte el. Bolyai Farkas munkában gazdag életét 1856. november 26-án fejezte be Marosvásár­helyen. Példájából minden magyar tudományos kutató erőt és serkentést meríthet termékeny alkotó munkájához Dr. W. I. a vásárlók igényeit A közelmúltban alakult Bel­kereskedelmi Kutató Intézet munkatervéről és feladatairól dr. Szabó László, az Intézet igazgatója hétfőn tájékoztatta a sajtó munkatársait. Elmondotta, az intézet fel­adata elsősorban a kereskedő- “emfejlesztés, a kereskedelem szervezés, az áruforgalom és a "ogyasztás távlati tervezése é* a kereslet-kutatás vizsgálata A távlati tervek kidolgozásá­hoz az intézet országszerte széleskörű piackutatást végez Elsősorban a tartós, nagyérté­kű iparcikkek, a rádió, televí­zió, gépjármű, elektromos ház­tartási gépek iránti érdeklő­dést mérik fel. Eddig az or­szágban ötezer vidéki és vá­rosi családnál vizsgálták meg, hogy hány helyen van például villanytűzhely, hűtőszekrény lemezjátszó, magnetofon, fény­képezőgép, gépjármű, vagy más elektromos háztartási gép Figyelembe Veszik azt is, hogy milyen sorrendben vásároljál' meg ezeket az iparcikkeket Ezenkívül természetesen sok más, kimondottan szakmai jel legű szempontokat is meg­vizsgálnak és összeírják azt is hogy a család a jövőben mi- 'yen tartós fogyasztási cikket kíván megvásárolni. A távlati tervezésen kívül természetesen Kutató Intézet kísérletezi ki az új kereske­delmi módszereket és az önki- szolgáló formákat is. ÜÜME IC Húzzák meg a lélekharangot! Zárszámadás a mohácsi tsz-ekben Négy termelőszövetkezet van Mohácson. Ebből három má: meg is tartotta a sárszámadó közgyűlését. A közgyűlések ünnepélyesek voltak, amelyek­re meghívták az egyénileg dol­gozó parasztokat is. A mohácsi termelőszövetke­zeteknek az eredményei jók, nem kell szégyenkezniük az egyénileg dolgozó parasztok Egy öreg gyár újjászületése A téli szél ki és be járkál a többemeletes csarnokban, de egy porszemnyi fekete kormot sem tud már lesöpörni a falak­ról. gépekről, a kártyavársze­rű vastraverzekről. Negyven­hat esztendő alatt még az em­berek leikébe is szén ivódó tt­evődött, itt a Pécsi Brikett- gyárban. Kompresszor reszket a szürke lépcsők alatt, egy "émber a falakon* belül légka­lapáccsal veri széjjel a régi gyár még régebbi gépeinek be­tonlapjait Kéményseprőre sem rakhat­ta volna jobban munkája a keze nyomát mint Tóth Jó­zsef bácsira, Keze-arca-ruhája egyszínű, szén-korom-olaj, olaj-szén-korom. — Tizennégyben hozták át Pécsbányáról a berendezést, akkor még 10 kilogrammos briketteket gyártottak. Én hu- nyonnyolcban kerültem ide, amikor áttértünk az 5 kilós­ra, meg a tojásbrikettre. Fi­nomliszttel kötöttük össze az anyagot megérte kérem a tő­— Nem lehetett kellemes itt dolgozni. — Egészségtelen, huzatos munkahely volt ez mindig. Az ember csak a szénport ehette. — Akkor most biztosan na­gyon örül a gyár leszerelésé­nek? És annak, hogy meddő- aprító-üzem lesz itt? — örülni?.;» Krákog, pislog, szemet süt Tóth bácsi. Ujjaival dobol az asztalon. — Mindjárt jön a főműveze­tő elvtárs. Majd ő megmondja magának, ami egy újságcikkbe Ülik. Péter István főművezető, fia­tal, pirospozsgás-arcú, nevető­szemű emberrel jön. Bemutat­ja. — Szőke Gyula tatabányai gépészmérnök. Mi vagyunk a kivitelezők és beruházók. A Pécsi Brikettgyár betöltötte hivatását, az ország más bri­kettgyárai már pótolják terme­lését. Az új hőerőműnek alap­anyagát javítják majd azzal a szénnel, amiből eddig a bri­kettet gyártották. Most egy meddő, illetve palaőrlő üzemet szerelünk fel. Ez egy tatabá­nyai újítás. Az eddig felhasz­nálatlanul heverő meddőt megőröljük 0-tól 3 milliméter szemnagyságúra. Aztán megy a téglásoknak. A tégla anya­gába keverik s így a tégla mi­nősége Jobb lesz, gyorsabb égetése stb. — A régi gépeket, ami hasz­nálható volt — veszi át a szót Péter István — Pestre küld­tük, a használhatatlanokat ócs- 1avasUk Jóformán eaafc • Sa­lak maradnak. Dehát azokat is át kell tisztítani, mert bi­zony,«. annyi esztendő.«« — Népgazdasági szempont­ból is előnyös az átszerelés és maguknak U könnyebb lesz ügye? — Igen, ez már más lesz. Jobb, újabb. Khmmm ;.. A szobában, melynek abla­kából a salakhegyre lehet bá­mészkodni, egy ember ül, szót- lan hallgatva beszélgetésünket. Hirtelen kinyújtja kezét és fe­lénk fordul. —- Solymosl János üzemla­katos vagyok, szabad szólnom? —- Tessék! — Szóval. i < Ennyit mond ée visszaül. Kimegyünk a gyár udvarára, megállunk a sínpár között és nézzük a szénmosó oldalára tapasztott régi brikettgyárat. Szőke Gyula gépészmérnök lelkesen magyarázza. — Egyedi meghajtás lesz, a fizikai munka teljesen kikü­szöbölve. Kezelni kell csak a gépeket..« — Hát akkor miért? Tóth bácsi, Péter elvtárs, Sólytnosi szaki, és mind az ötven em­ber, aki itt verítékezett, itta- ette naphosszat a szénport, mondják már meg, mit sze­rettek rajta? — Óriássá női a lárma, ar­rébb kell lépnünk. — Lábán törtem itt — mond ja Tóth bécsi'; S lássa mégis sajnálom ezt a gyárat, az öreg gépeket, meg mindent. Ugye, huszonnyolc óta itt lenni? .,. Tudja miről, mennyi minden­ről mesélhetnének ezek a fa­lak? Sztrájkról, kínlódásról,... a felszabadulásról... Persze örülünk ml az új berendezés­nek, higgye el szívből örülünk. Mindenkinek egyformán érde­ke, hogy így történjék. Csak- hát... mégis az ember össze­forr a gyárral, mint a vas melyre ráhegesztenek. Szőke Gyula gépészmérnök maga elé néz a földre, bakan­csával kicsit megtúrja a sín mellékét, csupa szürke az lent a mélyig, sokáig tart míg fö­lösét elhordja a szél. (Szfits) “lőtt Az Uj Ut Termelőszövet­kezetben 1 munkaegység érté­ke 6093 forint, a Búzakalasz- ban 53, az Uj Barázdában 23,40 forint, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben pedig kerek 32 forintot. E két utób­bi termelőszövetkezetben is oszthattak volna többet is de nagy gondot fordítottak a kö­zös vagyon saját erőből törté nő gyarapítására és mindkét termelőszövetkezet traktort akar vásárolni felszereléssel együtt. Az Uj Barázda ezen­kívül ebben az évben egy új hollandi melegházat kíván lé­tesíteni, hogy korai palánták­kal láthassa el 15 holdas ker­tészetét. A hollandi r.ázban foglalkoznak majd primőráru­val is. Idén különösen fellendült n kertészkedés a mohá-si terme- ' Szövetkezetekben. Mini a négy közös gazdaságban van kertészet és már meg is kö­tötték a-szerződést a MÉK-el. MegVezd^k a irhrdWorica vetőmagvak eloszlását öt hibridüzemben befejezték a múlt évben termett hibrid­kukorica-vetőmagvak szárítá­sát, osztályozását és fémzáro­lását. A többi hibridüzemben is befejeződött már a szárítás és eev-ikót héten belül végez­nek az osztályozással is. A ter­ményforgalmi vállalattól ka­pott igények alapján a múlt héten megkezdték a hibrid­kukorica-vetőmagvak elosztá­sát. A termelőszövetkezetek, illetve a földmű vesvövetkeze- tek közvetlenül a hibridüze­mektől kapják meg a szüksé­ges készletet. Egy asszony ott­hagyta az urát. A férfi egész éj­szaka sírt. Porij alózkodott. könyör- gött, hogy térjen vissza a felesége. Hibába, az asszony hajthatatlan ma­radt ... Teltek-múl- tak a hónapok, s hasztalanul alacso- nyította magát csú- szó-mászóyá, nem bír a röhögő „Vég­zettel“. A szeretett nő kicsúszik a kezé­ből. Már megvolt a második tárgyalás is, a rideg papírra ütötték a könyörte­len pecsétet... Ezt tudtam kihá­mozni két öregasz- szony beszélgetésé­ből, a sz-i vasútóllo máson. Én is meg- sajtánltam a férfit, s haragom az Isme­retlen nő felé, szállt. Magam elé képzel­tem konok arcát, amint lelketlen és embertelen ahhoz“ a férfihoz, akinek asszony! báját és melegét adta tizen­egy éven át. Ennyi deig éltek együtt... Aztán meglepő fordulatot vett a két anyóka diskurzusa: — Es mondja: miért hagyta ott Jóskát? — Mert nem sze­rette. —- Miért nem sze­rette? — Sohasem sze­rette. A szülei kény szerzettéit hozzá, mert Jóska gazdag volt,.. Tudja Naca, ma már semmit sem ér a gazdagság. És és mégis sajnálom szegény Jóskát! Ha eddig kitartott mel­lette! ... A mérleg nyelve visszabillent, az is­meretlen nő arcáról eltűntek a lelketlen- ség képzelt felhői; Lágyvonásű asz- szonnyá vált. a les. mondás árnyékának maradványaival. . Tizenegy eszten­deig élt egy számá­ra idegen férfi mel­lett, több mint egy évtizedig hazudott szerelmet szülői pa­rancsszóra, élete vi­rágában tag'dta meg önmagát. Hát meddig tartson még? örökké? A két anyóka be- ! szélgetésében szó sem esett gyerekről, Valószínű nincs. AK ! kor pedig kár a so- : pánkodásért. Vá’ja- : nak el mindörökre. Húzzanak lélekha- • rangot az Ilyen egy i oldalú „szerelmek“* i felett! (M. M — “ “ „találkozások SHAKESPEARE HŐSEI­VEL” címmel hétfőn este ér­dekes előadást tartót dr. Né­meth Antal a Városi Művelő­dési Házban. Az előadást szí-; nes diavetítés és eredeti hang­felvételek kísérték. — IGAZGATÓI ért&ke.z letet tartott múlt héten a várost tanács kereskedel­mi osztálya, a tanács felügye­lete alá tartozó kereskedelmi vállalatok igazgatói részére Az értekezleten Herbst Fe­renc elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztályának ve­zetője, ismertette az 1959-es gazdasági év eredményeit a kereskedelemben. Utána is­mertette az idei első negyed évi áruforgalmi és gazdasági feladatokat, a keresfkedelem­polittkai irányelveket, továb­bá a bolti ellenőrzés prob­lémáit. — A KPVDSZ kultúrotthon művészeti csoportja Rozov: „Felnőnek a gyerekek” című három felvonósos víg játéká­nak bemutatáséra készül. A darabot hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulóján mu­tatják be. — NÉGYSZÁZ FORINT PÉNZ­BÍRSÁGGAL sújtotta a III. ke­rületi tanács igazgatást osztálya Dallas János, Xavér utca i. sz. alatti lakost, mert a Xavér utcá­ban, hivatalos kiutalás nélkül, önkényesen beköltözött az egyik egytzoba-konyhás lakásba. A pénzbírságtól függetlenül az igazgatási osztály megtette a szükséges intézkedéseket Dallas Jánosnak az önkényesen elfog­lalt lakásból való kilakoltatása érdekében. Markáns, jól megtermett em­ber tömött fekete bajúsza, sű­rű fekete haja hullámosán si­mul hátra. Izmos válla, hatá­rozott kemény nézése van. Őseire hasonlít, akik a szé­kelyföldén suhintották éles fej­széjüket a fa derekának, de ha kellett máshova Is. Nem rég­óta tanító Kistormás köz­ségben Györpál Elemér. Csu­pán hat éve van Itt, de máris úgy ismerik mintha itt szüle­tett volna, s ő is úgy ismer mindenkit mint a legjobb szom szédot. Nagy becsülete van a falu parasztjai előtt hiszen az 5 keze alatt formálódnak gye­rekeik, s meg kell hagyni, igen jól. A faluban mindenki .mes­ternek” szólítja, melyben a megbecsülés, a tisztelet, és a közelség jut kifejezésre. El­mondom jövetelem célját; hal­lottuk, hogy a község minden parasztja a szövetkezeti utat választotta, hogy termelőszö­vetkezeti község lett Tonnás. Azt is hallottuk, hogy Györpál elvtársnak nem kis része van ebben. — Tudja erről ml már a ta­vasszal beszélgettünk a gaz­dákkal, hogy mégis csak jó lenne nálunk is a közös gaz­dálkodás útjára lépni, de hét íz elhatározás már nehezeb­ben ment. Jól ismerem az it­teni embereket, becsületes, jó­szándékú* munkaszerető oa­A townási ta*útá rasztok. Azt is tudom, hogy a Riska tehén melyik oldalon áll a gazda istállójában. Tudom azt is, hogy lesz itt olyan erős szövetkezet, melyet megnézhet akárki. Nekem nem csak a gyerekeket, hanem a szülőket is nevelnem kell. Hogy miként történt a megalakulás? Hát nem azt mondom, hogy ők jöt­tek az első napon aláírni a be­lépést, de bizony már az utó­ján ez is megtörtént. Mikor már kevesen voltak, akik még nem léptek be, előfordult olyan eset, hogy az ablakomon ko­pogtattak és az ágyból keltem fel. Kinézek, látom, hogy az egyik gazda áll kint. Na mi újság bátyám, — kérdeztem? Csendesen szólalt, — hol az az ív, tudja mester mégis csat úgy határoztunk, hogy ml Is aláírjuk. Addig pirongatott a család, hogy hát a falu szé­gyenére csak nem mi leszünk az utolsók? Csak hát el ne mondja tanító úr, hogy Ilyen időben voltam itt. mert még kinevetnének. — Beinvitáltam eléje tettem az ívet, aláírta. Elóg jómódú paraszt embe­rek laknak Tormáson. — Legtöbbjük nyolc—húsz holdas* Mm is Nagyon sok vitánk volt estén­ként. Itt voltak a komlói III-as akna vezetői is Dudás elvtárs, országgyűlési képviselő. Kiss elvtárs az akna párttitkára, bizony sok érv és ellenérv üt­között össze. Egyik helyen összejöttünk vagy hatan. Azt mondja az egyik gazda, hogy „hallgassanak ide, ilyen jól még nekünk sose ment mint az utóbbi esztendőben. Miért nem jó ez az államnak is? Mert mi ivem panaszkodunk most”. Mi aztán megmagyaráz­tuk, hogy az igaz, hogy egyik másig gazda nem panaszkod­hat, de hát csak eddig lássunk mi? Az állam azt akarja, hogy ne csak egyesek, hanem az egész falunak jól menjen. Még jobban mint jelenleg annak a párnak. S így aztán az egész országnak, mindnyájunknak. Végül aztán abba maradtunk, hogy „igazuk van Dudás elv- tára. Hát akkor belépünk.” így ment ez sok helyen. Volt aztán más eset is. Jövök az ut­cán hazafelé az egyik ház előtt kint állnak vagy négyen. Jól ismerem őket, a szövetkezet­ről vitáztak. Mér csak annyit értettem a szófoszlányokból, hogy mit tegyünk. Rájuk kő» nyérráem Twwa álltam TOOSm OSSfc úgy menetközben odaszóltam. Na mi lesz Gyuri bátyám, hát meddig tétováznak? „Mi nem gondolkozunk ezen már, meg­rágtuk mi jól. Estére jöjjenek el tanító úr, majd akkor ma­ga is meglátja!'’ Ez mát igen gondoltam magamban. Ez a fa lu legjobb középparaszt család­ja volt, akinek van szava, de van hozzáértése is a gazdálko­dáshoz. Dobos elvtársékka’ együtt mentünk át este. Ott volt az egész rokonság. Ünnep­lőbe öltözve. Az asztal megté­rítve, jófajta vörösbor a kan- csóban, ünnepi volt a hangu­lat is. A gazda így fogadott minket „Megtárgyalta a ro­konság, a család, mind a né gyen belépünk. Most pedig fogják a poharat és igyunk egyet erre a napra.” — Tudja én jól ismerem a parasztembert — folytatja Györpál elvtárs —- hétköznap az nem öltözik ünneplőbe. Na­gyon komoly esemény mikor ezt teszi. S ez esetben is ko­molyan vették, nagy és ünne­pélyes elhatározásukat Hát így szerveztem én be harminc, harmincöt családot a szövet­kezetbe a mi falunkban — sze­rényen ejti ki e szavakat, ci­garettát vesz elő s rágyújt. Még csak tagjelölt, de úgy hiszem nem kell ajánlóinak szégyenkeznlök mikor párttag­ságét tárgyalják. Gwdaeh István — ÜNNEPÉLYES értekez­letet tartott az Állami Biz­tosító megyei Igazgatóságé• Mészáros Antal igazgató is­mertette az 1959. évi ered­ményeket és az 1960-as évi feladatokat. Beszámolt arról, hogy az elmúlt évben, több mint 3 millió forinttal telje­sítették túl az éves tervet. Ezt az eredményt 21 százalé­kos költségcsökkentéssel ér­ték el. Az értekezleten 8 r0<> forintot osztottak ki a válla­lat jó dolgozói között. — A KERTVAROSBAN e<n magánkereskedő megszűntről füszrüzletét ás ez átmenetiig j zaoari okozott a kertvárosiak #•* látásában. Bár üzletheint'éc*' raktára nem telel meg a srác'tr lista kereskedelem követők^*' nyelnek, a Pécs-Szigeti Él"imr szerk’reskettelmi vá’lntat. ideiglenesen, átmenetileg — bár. tot nyitott heli/lsegáben. Xj — A PÉCSI MENTŐÁL­LOMÁS arra kérte a IH ** rületi tanácsot, hogy a Pe*őn utcának a József Attila irt“* cáig terjedő szakaszán a köz­világítást iavítsa meg. A ke­rületi tanács ezért elrendel­te ezen az útszakaszon , a*| edd fii égőknek nagyobb fény- erejű égőkre való kicserélé­sét — tajértekezleté TART február 12-én, pént* ken és 13-án, szombaton P‘ esett a Hazafias Népin* megyei szervezete a Jnnt Pannonius utca 11. sz. alai székházában. A tájértekezU ten, amelyen Baranya és To na megye párt és népfro* vezetői vesznek részt, mái tárgyalják a termelőszöv* kezetek megszilárdítását8 kapcsolatos feladatokat. j — PÉCS VÁROS I. kerül® Tanácsának Végrehajtó zottsága. a városi tanács rét delete alapján megkezdte • új lakóbizottsági választásom ra való felikészülést. Az új kóbizottsági választások® március 1-től 31-ig tart re meg. Ennek során az I. ke­letben összesen százhus'70’’ nyolc lakóbizottságot vál& tanak meg. — EGY MANCHESTERI tágH gyár nemrég értesítette vev°' hogy munkaerőhiány miatt ° kell szüntetni a gyártást. M**' kasokat viszont azért nem fi kapni, mart téglahldny nem képes nekik nunkáslaki* kát emelni. — AZ ÉPÍTKEZÉS id*| alatt az Állami Áruház ** konfekció osztálya a nia Nagyszállóban lévő pressóban árusít február ®'f naponta de. fél 9-től 4 ór*> Minden nap de. II órakor f habemutató. — somogyharsagvO szombaton délelőtt Un**' lyes keretek között adták rendeltetésének a hat vám, forintos költséggel késrf korszerű önkiszolgáló báj átalakított élelmiszer üjA* — PÉCSI BÁDOGOS és relő KTSZ Steinmetz kap1 tér 2. sz. alatt is mindem1' vízvezetékszerelési és munkai vállai. Teleié*: ' kaírt lenni i*á5 Bnagy magyar matematikus Bolyai Farkas Születésének 185. évfordulójára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom